A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (KGFB) szerződésüket váltani akaró ügyfelek 2009. október 30-án induló „átszerződési” időszakban
a jelenlegi, régi feltételekkel mondhatják fel biztosítási szerződésüket és köthetnek újat egy másik biztosítónál. Ez azt jelenti, hogy 2010-re vonatkozóan
a biztosítóknak az eddig megszokott módon, október 30-ig kell meghirdetniük díjtarifájukat
(egyebek közt 2 országos napilapban), a váltani akaró ügyfelek november 30-ig
mondhatják föl biztosítási szerződésüket régi biztosítójuknál és december 31-ig
kell új KGFB-t kötniük valamelyik új biztosítónál.
2010. január 1-jétől új KGFB törvény lép életbe, s váltja fel a piac eddigi működését
szabályozó kormányrendeletet. Az új jogszabály jelentős változásokat hoz a piacon
az ügyfeleknek, például a biztosítókkal való szerződések felmondásának időpontjára
(átszerződésre) vonatkozóan. Az eddigi automatikus naptári (december 31-i) évfordulót a szerződéskötés időpontjáról számított egy
éves évforduló váltja föl (aki például 2010. május 5-én köt új KGFB szerződést, az legközelebb nem 2011.
január 1-jétől, hanem 2011. május 5-én szerződhet át új biztosítóhoz). A szerződéses évforduló változását jövőre még csak a 2010-ben év közben KGFB szerződést
kötő új üzembentartók tapasztalják majd.
A jelenlegi ügyfeleknek a megszokott naptári évfordulót csak akkor váltja föl
a szerződéses évforduló, ha év közben például eladják járművüket és újat vesznek,
amihez új KGFB szerződést kell kötni. Továbbra is megmarad az a szabály, hogy a biztosítók előző év október 30-ig hirdetik
meg a következő évre vonatkozó tarifákat. Az ügyfél KGFB szerződésére mindig az
a díjtarifa lesz érvényes, amelyik a tartam kezdőnapján érvényben van.
A Felügyelet arra számít, hogy 2010-re is jelentős számú ügyfél kezdeményezheti
átszerződését valamely másik biztosítóhoz. Tavaly év végén, a 2009-es időszakra
vonatkozóan egyébként mintegy 780 ezer KGFB-ügyfélszerződést mondtak fel az ügyfelek
és kötöttek át másik biztosítóhoz. A Felügyelet várakozása szerint – a gazdaság
állapotától, ezen belül az új járműeladások dinamikájától függően – az ügyfelek
döntő többsége 4-5 év múlva állhat át a naptári helyett a szerződéses KGFB évfordulóra.
Ekkorra tehát fokozatosan csitulni fog a naptári év végi KGFB kampány, hiszen
egyre több ügyfélnek lesz év közben szerződéses évfordulója.
Azoknak, akik nem akarnak váltani, semmit sem kell tenniük, szerződésük eddigi
biztosítójuknál az új rendszerre való áttérés nyomán is érvényben marad. Változatlan marad ugyanis az a szabály, hogy a KGFB szerződések határozatlan
ideig érvényesek, nem egy évre szólnak.
Új KGFB törvény: változások sora
Az eddigi naptári évforduló helyett az ügyfél a szerződéskötéstől számítva 1
év (365 nap) után mondhatja fel és kötheti meg más biztosítónál – ha akarja – KGFB-szerződését.
Az ügyfél meglévő biztosítója a szerződés lejárta előtt 50 nappal köteles írásban (a szerződő hozzájárulása esetén elektronikusan) tájékoztatni
az ügyfelet a következő időszak biztosítási díjáról. Az ügyfél – ha úgy dönt – a szerződéses évfordulót legalább 30 nappal megelőzően mondhatja föl biztosítását.
Kiépül egy, a tényleges károkozásokat az eddiginél pontosabban számon tartó központi kárnyilvántartási rendszer is. A kárnyilvántartás feladatait a biztosítók által üzemeltetett Információs
Központ látja el. A kártörténeti adatokat e központ adja át a biztosítónak (a
kártörténeti adatok beszerzése, kárrendezési ügyek ellátása céljából), illetve
a MABISZ Kártalanítási Számla részére (károk kezelése és rendezése céljából).
A szerződésekkel kapcsolatos változásokat (megkötés, megszűnés, megújítás, káresemény)
a biztosítónak 15 napon belül elektronikusan közölnie kell a kárnyilvántartó szervvel.
A bónusz-malusz rendszer fennmarad, az egyik legjelentősebb változás, hogy a biztosító ezen túl az üzemben tartó által tett nyilatkozat alapján is azonnal a kedvezőbb bónuszfokozatba sorolhatja az ügyfelet, nem kell őt a kártörténeti igazolás megérkeztéig A00-ás
fokozatban tartani.
Az üzembentartónak a gépjármű forgalomból kivonása, tulajdonjog átruházása, üzembentartó
változása stb. esetén csak az okmányirodát kell értesítenie, a biztosító felé – a járműnyilvántartásban nem szereplő gépkocsikat leszámítva – ezen túl nincs bejelentési kötelezettsége. A járműnyilvántartásban szereplő gépjárművel kapcsolatos e változásokról (amelyek
érintik a biztosítási szerződést) a biztosító a kötvénynyilvántartásból fog értesülni. A biztosítónak – a díj nem fizetéssel történő megszűnés kivételével – a szerződés
megszűnésének tényéről és a szerződés bónusz-malusz besorolásáról a megszűnést követő 30 napon belül írásban kell tájékoztatnia az üzembentartót. A díj nem fizetéssel történő megszűnés esetén ez 15 nap.
Létrejön egy, a MABISZ által kezelt KGFB garanciaalap a jövőben esetleg fizetésképtelenné váló biztosítók helyetti helytállás céljára,
melyet a biztosítók töltenek fel.
A KGFB szerződéseknél ezen túl a szerződő fél alapesetben nem a tulajdonos, hanem az üzemben
tartó (így tehát alacsony díjú vidéki rokonok tulajdonosként való feltüntetésével
például nem spórolható meg így többé KGFB díj). Csak ha nincs üzembentartó, akkor
a tulajdonos a szerződésre kötelezett személy. De határozatlan időtartamú szerződést
nem kell újra kötni amiatt, hogy azt tulajdonos kötötte, de más az üzembentartó.
Újra kell kötni viszont a szerződést akkor, ha az üzembentartó vagy a tulajdonos
személyében változás áll be.
A károkozónak (biztosított) a káreseményt annak bekövetkezte után 5 munkanapon
belül, a károsultnak 30 munkanapon belül jelentenie kell a biztosítónak. A biztosító
a kárrendezéshez szükséges dokumentumok benyújtásától számított 15 napon belül,
dokumentumok hiányában 3 hónapon belül köteles kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni, vagy indokolni,
hogy a felelősséget miért nem ismeri el. A kárrendezési eljárás elhúzódása esetén a biztosítónak egyre nagyobb késedelmi
kamatot kell fizetnie, s erről is tájékoztatnia kell az ügyfelet.
Az ügyfél díj nem fizetése esetén a biztosító részéről a legvégső türelmi időt (amíg nem
szűnik meg a szerződés) az esedékességtől számított 60 napban állapították meg. Ebből 30 nap után a biztosító írásban felszólítást küld a díjfizetésre. A díjhátralékos időszakra a biztosító késedelmi kamatot számíthat föl. A díj nem fizetés miatti szerződések törléséről a biztosító 15
napon belül értesíti az üzemben tartót.
A díj nem fizetés időszakára utólagosan (várhatóan magas mértékű) fedezetlenségi
díjat kell fizetni annál a biztosítónál, ahol az üzemben tartó ezt követően szerződik.
A fedezetlenségi díjat a Kártalanítási Számla (KSZ) kezelője, a MABISZ Gépjármű
Kárrendezési Iroda minden év október 30-ig hirdeti meg. A biztosítással nem rendelkezőnek
5 napon belül jelentenie kell az általa okozott kárt a KSZ-nek.
A flotta ezen túl minimum 5 járműből áll és csak egyetlen – egyéni vállalkozó,
jogi személyiségű vagy anélküli gazdasági társaság, tehát nem magánszemély – üzemben
tartója lehet (így tehát nem állhat össze például több kis cég járműparkja egy flottává).
Noha idén ez nem kötelező, a Felügyelet vezetői körlevélben szólította föl a biztosítókat:
az átláthatóság, korrekt díjfeltételek érdekében már 2010-re is az új törvényi
feltételekkel hirdessék meg flottadíjaikat.
A biztosító személyi sérülésekre vonatkozó helytállási kötelezettsége egy kárnál
maximum 1,6 milliárd forintra nő. Ittas, jogosítvány nélküli vezetővel szemben a biztosító 1,5 millió forintig
érvényesíthet követelést, a jármű elhanyagolt műszaki állapota miatt kárnál az
üzemben tartótól követelhető összeg 750 ezer forintra nő.
A segédmotoros kerékpárok és a quad-ok (négykerekű segédmotoros terepkerékpárok)
is kötelesek KGFB-t kötni.
Fokozott felügyelés a KGFB „átállási időszakában”
Az elmúlt hónapokban a KGFB-piacon megtett felügyeleti intézkedések – egy biztosító KGFB termékterjesztésének felfüggesztése, egy másik állomány-átruházásának
engedélyezése – jelzik: a Felügyelet folyamatosan, határozottan fellép a piac biztonságos működése érdekében. A Felügyelet a továbbiakban is hasonlóan jár el. A 2010-es évre egyébként egy
új, KGFB-t kínáló biztosító indul el a piacon.
A Felügyelet a 2010. évre (2009. október 30-án) meghirdetett díjtarifákat azonnal
ellenőrzi, ha jogszabálysértést tapasztal, intézkedik. A törvényi változásokhoz igazodva
a Felügyelet átdolgozza a KGFB kapcsán eddig megjelentett ajánlását, vezetői körleveleit.
Folyamatban van jelenleg egy témavizsgálat is, amelyben a Felügyelet azt tekinti át a KGFB-piac valamennyi szereplőjénél: hogyan
kezelik a személyi sérüléses károkat, illetve miképp alkalmazták a PSZÁF Felügyeleti
Tanácsa 8/2006. sz. ajánlását a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) alapján érvényesített kárigények
kárrendezésének – és ahhoz kapcsolódóan a kgfb állománykezelésének – feltételeiről. A Felügyelet a vizsgálat eredményei alapján várhatóan még az idén ajánlás kiadását tervezi a – gyakorta jelentős összegű – személyi sérüléses KGFB-károk kezeléséről.
A Felügyelet mától fogyasztóvédelmi tájékoztató kampányt indít, hogy az ügyfelek megismerhessék
a KGFB-vel kapcsolatos jelenlegi tudnivalókat és a változásokat. A Felügyelet honlapján (Fókuszban a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás) megjelentett tájékoztatókkal, a piaci szereplőkhöz, érdekképviseletekhez, 100
ezer példányban eljuttatandó rövid ismertető brosúrákkal, sajtóközleményekkel
és akciókkal hívja fel a figyelmet az új tudnivalókra.
Budapest, 2009. október 16.
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
További információ:
Binder István szóvivő, PSZÁF
T: 489-9235, e-posta: binder.istvan@pszaf.hu