A hitelkereslet a gazdasági növekedés lassulására és a bizonytalan kilátásokra
reagálva már korábban visszaesett. Ez a legutóbbi időszakban, különösen a III.
negyedévtől kezdődően a hitelezési képesség nagymértékű visszaesésével párosult,
miközben a meglévő hitelállomány minősége is folyamatosan romlik. Bár erőteljes
a bankadó és a végtörlesztés negatív hatása a szektorok, különösen a bankok jövedelmezőségére,
a hitelintézeteknél a jövedelmezőség romlásának mintegy kétharmadát – jelentős
egyedi banki különbségekkel – továbbra is a nemteljesítő hitelek növekvő állományára
képzett tartalékok okozzák.
A 2010. IV. negyedéves átmeneti lassulást követően a nemteljesítő hitelek állománya
ismét gyorsabb ütemben nőtt, és 2012. első felében is növekedés várható. Bár minden
szegmensben nő a 90 napnál hosszabb késedelmű portfolió, a növekedés motorja továbbra
is a lakossági jelzáloghitel-állomány. Mivel az új hitelkihelyezések volumene
rendkívül alacsony, nem ellensúlyozza a lejáró hitelek miatti csökkenést A végtörlesztés
elsősorban a nagyobb összegű megtakarításokkal rendelkező, jól teljesítő adósoknak
segít, így a nemteljesítő állomány aránya is nő a hitelintézeti portfoliókban.
E tendenciát tovább erősíti a devizahiteleseket segítő intézkedésekkel kapcsolatos
várakozások miatt lecsökkent fizetési hajlandóság és a korlátozott portfoliótisztítási
lehetőségek. A hitelintézetek, különösen a bankok esetében jelentős az átstrukturálási
tevékenység, azonban az átstrukturált hitelek növekvő része esik ismét késedelembe,
vagyis az átstrukturálás egyre kevesebb problémás ügyfél számára nyújt megoldást.
A nemteljesítő állomány a hitelintézeti szektornak így tartós terhet jelent.
A végtörlesztés miatt a bankszektort terhelő veszteség nagysága elsősorban a
mindenkori aktuális árfolyamtól és a részvételi aránytól függ. A svájci frank
árfolyama az meglehetősen magas, a részvételi arány pedig kiegyensúlyozott volt
az időszak egészében, így a PSZÁF összességében 15%-os végtörlesztési részvételi
arányra, és ennek megfelelő veszteségre számít. A végtörlesztéshez szükséges összeg
mintegy fele belföldi megtakarításokból és kisebb részben forinthitelből származik,
közel fele azonban feltehetően külföldi forrásból. A megtakarítások kivonása a
betéteknél, a befektetési alapoknál és az életbiztosításoknál is kimutatható.
A végtörlesztés gyakran másodlagos hatásokkal is jár a többi szektorban, pl. a
jelzáloghitelhez kapcsolódó vagyon- és hitelfedezeti biztosítások felmondása révén.
A negatív tényezők miatt a jövedelmezőség drasztikusan visszaesett a bankszektorban.
A III. negyedévben a végtörlesztés hatása még nagyon korlátozottan jelenik meg,
a IV. negyedévben azonban nagy valószínűséggel nem várható profit a hazai bankszektorban.
Az új helyzethez való alkalmazkodás érdekében eközben a bankok jelentősen átalakítják
stratégiai terveiket. A Kormány és a Bankszövetség megállapodása fontos új eredmény,
amely kijelöli a devizahitelezéssel kapcsolatos problémák rendezési kereteit,
kiiktat egy sor bizonytalansági elemet az adózás jövője tekintetében, bevezeti
a tehermegosztást, és részben ellensúlyozza a szektor végtörlesztési veszteségeit.
A III. negyedév végén a hitelintézeti szektorokban a szektorszintű tőkemegfelelés
továbbra is megnyugtatóan magas értéket mutatott, és pozitív, hogy a tőke jellemzően
jó minőségű tőkeelemekből áll. Az egyes intézmények között korábban is meglévő
különbségek azonban erősödtek. A nehezedő gazdasági és szabályozói környezetben
a bankok meghirdetetten is egyre inkább eszközoldali alkalmazkodással reagálnak;
a tulajdonosok a veszteségek pótlásához szükséges tőkét biztosítják, a további
kockázatvállalást azonban korlátozzák.
A takarékszövetkezetek helyzete viszonylag kedvező, főként magas likviditásuk
és a jelentősebb volumenű devizahitelek hiánya miatt. Kockázatot jelent ugyanakkor,
hogy az egyedi intézményi különbségek ebben a szektorban is nagyok, többek között
a meglévő deviza jelzáloghitel-állomány is mindössze tucatnyi szövetkezeti hitelintézetnél
koncentrálódik. A hitelezési aktivitás e szegmensben is gyenge, és ezen a végtörlesztéshez
nyújtott forinthitelek sem tudtak érdemben változtatni. A nemteljesítő állomány
a portfoliótisztítás hiányának köszönhetően folyamatosan növekszik.
A pénzügyi vállalkozások követelésállománya nagymértékben csökkent. A work-out
tevékenységet végző intézményeken kívül mindenütt visszaesés volt tapasztalható,
és a kereslet emelkedése továbbra sem várható. A késedelmes állományok aránya
(a work-out állomány nélkül is) e szegmensben a legmagasabb, az értékvesztés képzés
emiatt jelentős teher a szektornak. A pénzügyi vállalkozások többsége folyamatos
tulajdonosi tőkepótlást igényel, emiatt jelentős az intézményi átrendeződés is
a szektorban.
Az aktivitás csökkenése minden biztosítási ágazatban jellemző, a jogszabályi
előírások miatt kötelező termékek – pl. kötelező gépjármű felelősség biztosítás
– kivételével. Mérséklődtek ugyanakkor a kockázatok is, ami az átlagdíjak csökkenésében
is megjelent. A költséghányad és a kárkifizetések növekedése azonban elmaradt
az eredmény növekedésétől, így a szektor továbbra is jövedelmező. Új, az európai
bankszektor nehézségeivel összefüggő jelenség viszont, hogy a magyarországi biztosítók
egy részénél az anyabiztosító a kivonható forrásokat központosítja és a nemzetközi
csoport banki tagjának javára újraallokálja.
A befektetési szolgáltatók idén, különösen a III. negyedévben a volatilis piacokon
megélénkült forgalomból profitáltak, így a szektor eredménye és tőkemegfelelése
javult.
A pénztári szektor a magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása következtében
jelentős mértékben zsugorodott, így az ehhez kapcsolódó vagyonkezelési díjbevételek
is csökkentek. A magánnyugdíjpénztárakban maradt alig több mint 100 ezer tag többsége
magasabb jövedelmű, 30 év feletti férfi, sokuk a legutóbbi költségvetési kiigazítás
keretében bejelentett intézkedések hatására visszatérhet az állami nyugdíjellátási
rendszerbe. A pénztári szektorban a változások miatt jelenleg az önkéntes nyugdíjpénztári
ágazat rendelkezik a legjelentősebb létszámmal és vagyonnal. Az öngondoskodás
erősödése itt további fejlődést hozhat, ennek jelei azonban még nem láthatók.
Budapest, 2011. december 19.
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
További információ a sajtónak:
Binder István szóvivő, PSZÁF
telefon: 489-9235
e-posta: sajto@pszaf.hu
honlap:www.pszaf.hu
