Sajtóközlemény: Fogyasztóvédelmi bírság az Allianz Banknak topmenu/sajto/pszafhu_sajtokozlemenyek/allianz_birsag.html201072951220false
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete mai határozatában 5 millió forint bírsággal
sújtotta az Allianz Bank Zrt-t és azonnali hatállyal kötelezte a fogyasztókkal
szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi
rendelkezések betartására.
A Felügyelet fogyasztóvédelmi vizsgálata megállapította, hogy az Allianz Bank
Zrt. ügynökei egy főiskolai nyári gólyatáborban az ott táborozó fiatalokkal –
az ő számukra játékos vetélkedő egyik feladatának beállítva – lakossági bankszámlanyitási,
bankkártya és telebank szolgáltatási szerződési igénylőlapot töltettek ki tavaly
augusztusban. A hallgatók által kitöltött kérelmek alapján a hitelintézet több
mint száz esetben ténylegesen meg is nyitotta a bankszámlákat.
A vizsgálat megállapította, hogy az Allianz Bank ügynökei félrevezető, nem megfelelő
tájékoztatást nyújtottak a banki szolgáltatás kondícióiról és a kapcsolódó szolgáltatásokról,
rontva ezzel a fogyasztók lehetőségét a szükséges információ birtokában való döntésre.
Az ügynökök nyereménysorsoláson való részvételi lehetőséget is ígértek a fiataloknak,
holott valójában nem volt semmiféle nyeremény.
Egyértelműen az agresszív kereskedelmi gyakorlat tényét bizonyította, hogy az
üzletkötésekre a fiatalok szabadidejében, mintegy rábeszélő jelleggel került sor.
A szerződéskötések olyan helyzetben valósultak meg, amely jelentősen korlátozta
a fogyasztóknak az áruval kapcsolatos választási, magatartási szabadságát. Ez
az eljárás alkalmas volt arra, hogy olyan ügyleti döntésekre késztesse a gólyatábor
résztvevőit, amelyeket egyébként nem hoztak volna meg.
A Felügyelet a bírság összegének megállapításakor súlyosbító körülményként értékelte
többek közt, hogy a jogszabálysértés nagyszámú fiatal, pénzügyekben alapvetően
nem jártas, saját jövedelemmel nem rendelkező személyt érintett, akiket szabadidős
tevékenységük során késztettek döntésre. Enyhítő körülménynek számított viszont,
hogy a bank együttműködött a felügyeleti vizsgálat során, illetve megtette a belső
intézkedéseket a jövőbeni hasonló esetek elkerülésére.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete mai határozatában 5 millió forint bírsággal sújtotta az Allianz Bank Zrt-t. 216dateSajtóközlemény az európai banki stressz-teszt eredményeirőltopmenu/sajto/pszafhu_sajtokozlemenyek/stressz_teszt.html2010723612300false
Az Európai Bankfelügyelők Bizottsága (CEBS) által koordinált európai pénzintézeti
stressz-tesztet 20 EU tagállam 91 intézménye végezte el, amelyben Magyarországot
két tőzsdei társaság, az OTP Bank Nyilvánosan Működő Rt. és az FHB Jelzálogbank
Nyilvánosan Működő Rt. képviselte. A két magyar bank stabilan és magasan az elvárt
szint felett teljesített.
Az EU Pénzügyminiszterek Tanácsától (ECOFIN) kapott mandátum alapján, az Európai
Központi Bank, a nemzeti felügyeleti hatóságok és az Európai Bizottság közreműködésével
zajló európai szintű stressz-teszt célja azt volt, hogy megvizsgálják az európai
bankrendszernek a lehetséges jövőbeni sokkokkal szembeni ellenálló képességét.
A tesztet 20 EU tagállam 91 bankja egyenként, konszolidált alapon végezte el,
lefedve ezzel mind a 27 EU tagállamban a konszolidált összes eszközérték alapján
a bankszektor mintegy 65%-át. Egy-egy tagállamban a résztvevő bankoknak a teljes
eszköz érték legalább 50%-át kellett elérnie. A részletes adatok elérhetők a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyeletének honlapján keresztül (www.pszaf.hu).
A stressz-teszt a 2009. évi tényadatokból kiindulva a 2010. és 2011. évekre vonatkozóan
három lehetséges forgatókönyv alapján vizsgálta meg a bankok alapvető tőkéjének
(Tier 1 capital), illetve alapvető tőkemegfelelési mutatójának (Tier 1 ratio) alakulását. A stressz-teszt keretei az alapforgatókönyvet benchmark-szcenárióként,
viszonyítási alapként definiálták, emellett egy pesszimista makrogazdasági forgatókönyvet
állítottak fel. A harmadik a pesszimista forgatókönyv módosított változata volt,
ahol az Európai Gazdasági Térség összes államát érintő párhuzamos szuverén sokk
bekövetkezését is feltételezték, amely elsősorban a bankok kereskedési portfólióira
van jelentős hatással.
A stressz-teszt legfontosabb hozadéka, hogy a rendszeresen nyilvánosságra hozott
információkon túlmenően egy prudenciális, illetve pénzügyi stabilitási megközelítés
jegyében európai szinten egységes módszertan alapján összeállított és koordinált
gyakorlat nyomán kaphatnak az érdekelt felek összehasonlítható adatokat a résztvevő
bankok tőkeellátottságáról.
A stressz-teszt a jelenlegi 4%-os szabályozási minimumnál 50%-kal magasabb, 6%-os
elvárt értéket állított be az alapvető tőkemegfelelési mutatóra. Ez nem tekinthető
szabályozási célnak, de megfelelően biztonságos szint a bankok tőkeellátottságának
megítéléséhez. Az OTP Bank és az FHB Jelzálogbank a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási
Sztenderdek (IFRS) szerint összeállított konszolidált adatok alapján mind az alap-,
mind a pesszimista forgatókönyv, sőt a pótlólagos szuverén sokkal kiegészített
pesszimista forgatókönyv esetében is stabilan és magasan az elvárt szint feletti
értékkel rendelkeznek.
A Felügyelet nagyra értékeli az európai szintű tesztben résztvevő két magyar
bank kiváló szakmai közreműködését. A teszten való sikeres részvétel nagymértékben
hozzájárulhat a magyar bankokkal kapcsolatos bizalom erősítéséhez.
Budapest, 2010. július 23.
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
További információ a sajtónak:
Binder István sajtószóvivő
T: 489-9235, 06-30-921-6361 E-posta: binder.istvan@pszaf.hu
A két magyar bank stabilan és magasan az elvárt szint felett teljesített.215dateSajtóközlemény: Banki termékekkel bővül a hitel- és lízingválasztó programtopmenu/sajto/pszafhu_sajtokozlemenyek/10_07_15-hitelvalaszto-prog.html201071559420false
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a mai naptól a hitelintézetek – így
bankok, takarékszövetkezetek – lakossági hitelkonstrukcióinak hitel- és lízingválasztó
programját is elérhetővé tette internetes honlapján, az alábbi elérhetőségen:
www.pszaf.hu/fogyasztoknak/kiemelt_fogyaszto/kiemelt_hitellizing. Mint ismeretes, a pénzügyi vállalkozások lakossági finanszírozási ajánlatait
az ügyfelek már 2010 áprilisa óta össze tudják hasonlítani a honlapon.
A kibővített program segítségével immár mintegy 200 hazai pénzügyi intézmény
több ezer fogyasztási, lakáscélú, illetve szabad felhasználású finanszírozási
konstrukciója válik megismerhetővé és összehasonlíthatóvá az ingatlanlízingtől
kezdve egészen például a hitelkártyákig. Az ügyfelek pontos, naprakész tájékoztatását
szolgáló internetes termékválasztó program a pénzügyi intézmények kötelező, s
folyamatosan frissülő adatszolgáltatására épül.
A termékválasztó programban – a hitel- és lízingkonstrukciók jellemzői és kondíciói
mellett – az ügyfelek hasznos fogyasztóvédelmi információkat, pénzügyi szótárt,
mérlegelendő szempontokat és figyelemfelhívásokat is találnak. Azoknak, akik nem
tudják, hogy pontosan milyen típusú hitel lehetőséget keresnek, a döntést megkönnyítendő,
több lépcsős segítő program áll rendelkezésre. Ha pedig egy ügyfél számára több
konstrukció is megfelelőnek tűnik, a kiválasztott pénzügyi termékek külön hitel-kalkulátor
alkalmazásával is összehasonlíthatók. Utóbbi segítségével átgondolható például
a futamidő választása, és megismerhető az esetleges kamatváltozásoknak a törlesztő
részletekre gyakorolt hatása is.
Budapest, 2010. július 15.
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a mai naptól a hitelintézetek lakossági hitelkonstrukcióinak hitel- és lízingválasztó programját is elérhetővé tette internetes honlapján.214dateSajtóközlemény: Szász Károly a PSZÁF új elnöketopmenu/sajto/pszafhu_sajtokozlemenyek/szaszkaroly_100702.html20107269510false
Július 1-jei hatállyal Szász Károlyt nevezte ki Sólyom László köztársasági elnök
a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) élére, mandátuma hat évre szól.
Szász Károly személyében a PSZÁF tíz éves fennállásának első elnöke került vissza
a pénzügyi felügyelő hatóság irányítói székébe, hiszen a szakember 2000 májusától
2004 májusáig már vezette az intézményt. Az azóta eltelt időszak alatt a PSZÁF
több átszervezésen, átalakuláson ment keresztül, igyekezett megfelelni a szakmai,
társadalmi elvárásoknak.
Az új vezető olyan pillanatban veszi át a stafétabotot, amikor többek között
változást követel a pénzügyi szabályozási környezet, a fogyasztóvédelem, a devizahitelesek
problémája, s amikor a pénzügyi-gazdasági világválság kényszeríti ki a felügyeleti
rendszer megerősítését. A pénzügyi jogalkotó és felügyelő hatóságok számára jelentős
kihívás Magyarország felkészítése az Európai Unió Tanácsának 2011. I. félévi soros
elnöki posztjának betöltésére. Így a PSZÁF elnöki posztjának betöltése számos
feladatot és nagy felelősséggel járó szakmai munkát jelent.
A PSZÁF élén történő vezetőváltás nem érinti a felügyelő hatóság korábban megkezdett,
s folyamatban lévő feladatait, vizsgálatait, az intézmény a jogszabályi előírásoknak
megfelelően ellátja fogyasztóvédelmi és prudenciális felügyelői feladatait.
Július 1-jei hatállyal Szász Károlyt nevezte ki Sólyom László köztársasági elnök a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) élére, mandátuma hat évre szól.213dateSajtóközlemény a Magatartási Kódex betartását ellenőrző próbavásárlásokróltopmenu/sajto/pszafhu_sajtokozlemenyek/kozl-100630.html20106304960false
A
Magatartási Kódex a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáróldata/cms2043084/magatartasi_kodex.pdfmagatartasi_kodex.pdfapplication/pdf174179005Magatartási Kódex
elveivel ellentétes szóbeli tájékoztatást adtak több esetben a pénzügyi intézmények
ügyintézői a dokumentum előírásainak betartását próbavásárlásokkal ellenőrző felügyeleti
munkatársaknak és közreműködőknek. A PSZÁF a vizsgálatsorozatot határozatokkal,
szükség esetén szankciókkal zárja le.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) munkatársai és közreműködők
az elmúlt hetekben magukat ügyfélnek kiadva 12 pénzügyi intézmény – Aegon Magyarország
Hitel Zrt., Allianz Bank Zrt., Budapest Bank Nyrt., CIB Bank Zrt., Credigen Bank
Zrt., Erste Bank Nyrt., K&H Bank Zrt., MKB Bank Zrt., OTP Bank Nyrt., Raiffeisen
Bank Zrt., UCB Ingatlanhitel Zrt., UniCredit Bank Hungary Zrt. – egy-egy budapesti
és vidéki fiókjában végeztek próbavásárlásokat, áruhitelek, illetve lakáshitelek
iránt érdeklődve. A PSZÁF a helyszínen azt ellenőrizte, hogy a szóban átadott
információk megfelelnek-e a közérhetőség és a teljes körűség követelményének,
s az intézmények betartják-e a vonatkozó jogszabályok és Magatartási Kódex előírásait.
A PSZÁF megállapította, hogy a Magatartási Kódexnek köszönhetően az intézmények
tájékoztatási gyakorlata javult. Az ügyfelek számára összehasonlíthatóbbá váltak
a pénzügyi termékek, az ügyintézők részletesebben ismertették az egyes konstrukciókat.
A felügyeleti munkatársak és közreműködők azonban több esetben a kódex elveivel
ellentétes szóbeli tájékoztatást kaptak. Így elmaradt az egyes kockázatokra való
figyelemfelhívás például a megtakarítási termékkel kombinált hitel esetén, illetve
több bankfióknál az ügyintézők a szabályozással ellentétes információt közöltek
többek között az egyoldalú szerződésmódosítási lehetőségek kapcsán.
A PSZÁF a próbaügylet-kötések eredményét a vizsgálat végén határozataiban értékeli,
szükség szerint szankcionálja. Hiányosság, vétség, azaz a fogyasztókkal szembeni
tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény sérelmének megállapítása
esetén a hatóság a PSZÁF törvény alapján bírságot is kiszabhat. A PSZÁF a próbavásárlások
eszközét a jövőben is folyamatosan alkalmazza majd. Ismételten hangsúlyozandó,
hogy az ügyintézők megfelelő oktatása az elsődleges eszköz, amely biztosítja a
korrekt ügyfél-tájékoztatást.
A próbavásárlások ahhoz a fogyasztóvédelmi vizsgálathoz kötődnek, amelyet a PSZÁF
2010. március 24-én indított 30 lakossági hitelt nyújtó banknál és pénzügyi vállalkozásnál
a Magatartási Kódex előírásai betartásának ellenőrzésére. A kódexhez kötődő egyoldalú
kamat-, költség- és díjmódosítások ellenőrzését a PSZÁF jelenleg a piaci szereplők
Árazási Elveinek, eszköz-forrás bizottsági jegyzőkönyveinek és hirdetményeinek
bekérésével és közgazdasági elemzésével végzi. A vizsgálat lezárultával az eredményekről
a PSZÁF a nyilvános határozatokon túl összefoglaló jelentésben is tájékoztatja
a nyilvánosságot.
Vizsgálatsorozat a Magatartási Kódex elveivel ellentétes szóbeli tájékoztatásokkal kapcsolatban212dateKözleménytopmenu/sajto/pszafhu_sajtokozlemenyek/kozlemeny_100629.html20106293900false
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2009. éves jelentésének 2010. június
28-ai, nagy többséggel történt parlamenti elfogadását követően, hivatkozással
a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény („Psztv”) 13. § (1) bekezdésc) pontjára a miniszterelnök útján 2010. június 30-ai hatállyal benyújtottam lemondásomat
a köztársasági elnöknek.
Pénzügyi szakemberként rendkívül nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy az
elmúlt évet a Felügyelet élén tölthettem. Úgy gondolom, hogy ez az év sem a hazai
gazdaság, sem azon belül a pénzügyi szektor, de az ügyfelek számára sem volt könnyű,
ennek ellenére a pénzügyi rendszer stabilan töltötte be szerepét a gazdaság működésében.
Megítélésem szerint ebben az időszakban a Felügyelet szakmai munkájában a törvényi
szabályozási környezet változásai és a belső átalakítások következtében sikerült
komoly minőségi javulást elérni. Erősödött a pénzügyi intézmények ügyfeleinek
védelme, szorosabbá vált a kulcsfontosságú pénzügyi csoportok működésének felügyelete,
időben sikerült fellépni több olyan szervezettel szemben, amelyek jogsértő magatartásukkal
a pénzügyi piacok átlátható működését zavarták, vagy ügyfeleik érdekeit széles
körben sértették. Megszilárdult a Felügyelet függetlensége, a kormányzat, az MNB
és a PSZÁF részvételével létrejött és folyamatosan működött a pénzügyi rendszer
stabilitásárért végzett feladataik összehangolására létrehozott Pénzügyi Stabilitási
Tanács.
Az egy évvel ezelőtti kinevezésemet megelőző nyilvános parlamenti meghallgatások
során a közvélemény számára is egyértelműen jeleztem, hogy elnöki megbízatásomat
nem politikai, hanem független, szakmai feladatnak tekintem. Munkám során mindvégig
ennek megfelelően jártam el, ennek elismerése, hogy a Felügyelet jelentését a
Parlament képviselői 88 százalékos többséggel fogadták el. Tekintettel arra, hogy
a hatályos törvényi szabályozással összhangban 6 éves időszakra szóló kinevezésem
2009 nyarán kevesebb, mint egy évvel a közelgő választások előtt történt, úgy
tartottam tisztességesnek, hogy az újonnan megalakult kormány számára lemondásommal
megteremtem a lehetőséget arra, hogy a továbbiakban az általa jelölt szakember
irányíthassa a Felügyelet munkáját. A Felügyelet 2010. január 1. óta a kormánytól
független, az Országgyűlés ellenőrzése alá rendelt autonóm államigazgatási szerv,
ugyanakkor törvény által szabott feladatai hatékony ellátásához, a szükséges gazdaságpolitikai
és pénzügyi szabályozási koordinációban való részvételhez véleményem szerint a
Felügyelet vezetésének szüksége van a mindenkori kormány bizalmára.
Budapest, 2010. június 29.
Dr. Farkas Ádám
elnök
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2009. éves jelentésének 2010. június 28-ai, nagy többséggel történt parlamenti elfogadását követően, hivatkozással a ...211date„Hitelek” címmel ingyenes tájékoztató kiadvány a GVH–MNB–PSZÁF támogatásávaltopmenu/sajto/pszafhu_sajtokozlemenyek/gvh_mnb_pszaf_hitelek.html20106175900false
90 ezer példányban jelenik meg az a
Hitelek - Pesti Est különszámdata/cms2159969/PE_hitelek_final.pdfPE_hitelek_final.pdfapplication/pdf16151654066tájékoztató füzet
, melynek fókuszában a körültekintő hitelfelvétel áll. A kiadvány megjelenését
a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek
Állami Felügyelete (PSZÁF) támogatta.
A téma aktualitását az adja, hogy idén a hitelfelvételhez kapcsolódóan több lényeges
szabály is megváltozott. A változások célja a lakosság túlzott eladósodásának
megakadályozása, a kockázatok mérséklése.
A kiadvány sorra veszi, hogy milyen szempontok alapján érdemes választani a különböző
hitelek között, de szól a banki magatartási kódexről is.
A GVH, az MNB és a PSZÁF 2009 elején kötött
A Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete között létrejött együttműködési megállapodás a pénzügyi kultúra fejlesztés területéndata/cms53929/Meg__llapod__s_GVH_PSZAF_MNB_20090403.pdfMeg__llapod__s_GVH_PSZAF_MNB_20090403.pdfapplication/pdf309317301együttműködési megállapodást
a lakosság pénzügyi kultúrája fejlesztéséért. Ennek keretében jelent meg tavaly
a pénzügyi szolgáltatásokat bemutató „
Pénziránytű - Pesti Est különszámdata/cms1779231/penziranytu_01_40_0518_v2.pdfapplication/pdf20701242912004757Pénziránytű
” tájékoztató füzet, valamint a takarékossági világnapra időzített „
Megtakarítások - Pesti Est különszámdata/cms2075345/PE_Megtakaritasok_final.pdfPE_Megtakaritasok_final.pdfapplication/pdf14801516508Megtakarítások
” című tematikus kiadvány is.
A mostani, „
Hitelek - Pesti Est különszámdata/cms2159969/PE_hitelek_final.pdfPE_hitelek_final.pdfapplication/pdf16151654066Hitelek
” című kiadvány az Est lapok (pl.: Pesti est) megszokott terjesztési helyszínein
ingyenesen érhető el Budapesten és a nagyobb vidéki városokban, de letölthető
a három intézmény honlapjáról (www.gvh.hu, www.mnb.hu, www.pszaf.hu) is.
90 ezer példányban jelenik meg a tájékoztató füzet, melynek fókuszában a körültekintő hitelfelvétel áll.210dateSajtóközlemény: Felügyeleti bírság és közérdekű kereset indítása újabb két pénzügyi vállalkozással szembentopmenu/sajto/pszafhu_sajtokozlemenyek/sajtokozl_100615.html2010615315500false
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a korábban indított
Tájékoztató a pénzügyi vállalkozásokkal kapcsolatos vizsgálatokróltopmenu/sajto/pszafhu_sajtokozlemenyek/10_02_18-pu_vall_sajttaj.htmlpiacfelügyeleti eljárásában
vizsgált pénzügyi vállalkozások közül újabb két intézménnyel szemben szabott
ki bírságot. Az Általános Hitel és Finanszírozási Zrt-t a Felügyelet 1,8 millió
forint, a Magyar Ingatlanhitel Zrt-t 2 millió forint bírsággal sújtotta, miután
a társaságok belső szabályzataiban, valamint belső ellenőrzési rendszerében számos
hiányosságot tárt fel. A Felügyelet határozataiban rövid határidőt szabva kötelezte
a két társaságot, hogy a hiányosságokat szüntessék meg, belső ellenőrzésüket erősítsék
meg és mindezek teljesítését igazolják a Felügyelet felé.
A Felügyelet a bírság kiszabása mellett az Általános Hitel és Finanszírozási
Zrt-vel szemben 2010. június 14-én közérdekű keresetet nyújtott be a Fővárosi
Bírósághoz, amellyel az érintett fogyasztók nevében támadja a társaság által alkalmazott
általános szerződési feltételek egyes kikötéseit.
A benyújtott keresetben a Felügyelet a társaság olyan szerződéses kikötéseit
kifogásolja, mint az indokolatlanul és egyoldalúan kikötött elállási és felmondási
jog; az opciós jog 5 éven túli kötelező meghosszabbítása; az adós jogszabály által
biztosított jogairól való általános érvényű és előzetes lemondásra kötelezése;
a biztosítékok halmozott kikötése és ügyfelek hátrányára történő érvényesítése,
illetve egyes díjak kiszabásának módja és mértéke.
Hasonlóan a korábban már benyújtott közérdekű kereseteihez, a Felügyelet ez esetben
is azt kezdeményezi: a bíróság valamennyi érintett fogyasztóra kiterjedő hatállyal
érvénytelenítse a társaság üzletszabályzatában és kölcsönszerződésében alkalmazott
tisztességtelen minősülő szerződési feltétételeket, tiltsa el a társaságot e feltételek
jövőbeni alkalmazásától, valamint kötelezze e tisztességtelen nyilvánított feltételek
nyilvánosságra hozatalára.
A Felügyelet által megbírságolt másik társaság, a Magyar Ingatlanhitel Zrt.-
esetében is hasonló tartalmú közérdekű-keresetindítás áll előkészítés alatt. A
Felügyelet célja a közérdekű keresetekkel, hogy a jog és a nyilvánosság erejével
segítse a fogyasztók érdekeinek védelmét a pénzügyi piacokon.
Budapest, 2010. június 15.
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
További információ a sajtónak:
Binder István sajtószóvivő
Tel: 489-9235
E-posta: binder.istvan@pszaf.hu
A Felügyelet az Általános Hitel és Finanszírozási Zrt-t 1,8 millió forint, a Magyar Ingatlanhitel Zrt-t 2 millió forint bírsággal sújtotta.209dateSajtóközlemény - Többlettőke kell az idős használt járműveket finanszírozóknaktopmenu/sajto/pszafhu_sajtokozlemenyek/10_06_02-SREP.html201062414210false
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete az április végén közzétett 2010. évi
első kockázati jelentése és felügyelési tapasztalatai alapján felülvizsgálta ez
évre meghirdetett prioritásait és a Felügyeleti Felülvizsgálati Folyamat (SREP)
alapján meghatározott kockázatos portfóliók körét.
A prioritások egyrészt a pénzügyi piacok veszélyeit, kockázatait tükrözik, másrészről
a Felügyelet elvárásait összegzik a piaci szereplők felé e kockázatok mérséklésére,
a nem kívánt események bekövetkezésének megelőzésére. A
Tájékoztatás a felügyeleti felülvizsgálati folyamat (SREP) keretében kiemelten kezelt kockázatos portfóliókról és a hozzájuk kapcsolódó többlet-tőke előírásáról (frissítve: 2010. június 2.)data/cms2152257/kockazatos_portfoliok_100602.pdfkockazatos_portfoliok_100602.pdfapplication/pdf257263323SREP Tájékoztató
pedig azokat a kockázatos portfóliókat sorolja fel, amelyek kapcsán a Felügyelet
az érintett intézményeknél többlettőke fenntartását várja el. Az új felügyeleti
elvárásokat tartalmazó SREP Tájékoztatót a Felügyelet ma tette közzé honlapján,
azonban rendelkezései csak 2010. június 11-től – egy időben a körültekintő lakossági
hitelezésről szóló 361/2009. számú kormányrendelet több passzusainak életbe léptével
– válnak hatályossá.
A lakossági és kisvállakozói (retail) gépjármű-finanszírozás – hitel és lízing
– kockázati portfólió esetében a Felügyelet mostanáig csak a 15 évesnél idősebb
életkorú személygépkocsik, illetve a 12 évesnél öregebb tehergépjárművek finanszírozása
esetében írt elő 50-100 százalékos mértékű többlettőke-képzést az adott finanszírozó
intézmények számára.
Az életbe lépő módosítás szerint, a 2010. június 11 után kötött szerződésekre,
ha a finanszírozott személyautók életkora a finanszírozás időtartama alatt meghaladja
a szerződéskötés előtti évre vonatkozóan a Központi Statisztikai Hivatal (KSH)
által a hazai személyautók átlagéletkorára vonatkozó statisztikai adatot (2009-ben
ez 11 év volt), de még nem éri el a 15 évet, akkor a kötelezően előírt többlettőke
nagysága 50 százalék, 15 év felett pedig 100 százalék. Tehergépjárművek esetében
10 éves életkor felett szükséges az 50 százalékos, 12 év felett pedig a 100 százalékos
többlettőke megképzése.
A szükséges többlet-tőkeképzése jelzi: a Felügyelet jelentős kockázatnak tartja
a koros, alacsony fedezeti értékű gépjárművekből felépülő finanszírozói portfóliókat.
A hatóság 2010. évi első kockázati jelentése szerint a hitelpiaci válság leginkább
a viszonylag magas kockázatú ügyfeleket finanszírozó pénzügyi vállalkozási szférát
sújtja, a gépjárműszektor helyzete ezen belül is szélsőségesen rossz. Az ügyfelek
fizetési késedelmeinél a pénzügyi vállalkozások tevékenységeit tekintve a legnagyobb
romlás tavaly a lízingügyleteknél következett be, ahol a 90-napon túli késedelmű
állomány aránya 3-ról 10 százalékra nőtt 2009-ben.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felülvizsgálta ez évre meghirdetett prioritásait és a Felügyeleti Felülvizsgálati Folyamat (SREP) alapján meghatározott kockázatos portfóliók körét.208dateFókuszban a túlzott eladósodás kockázataitopmenu/sajto/pszafhu_sajtokozlemenyek/sajto_tulzott_eladosodas_100527.html2010529714110false
Az elmúlt években jelentősen megnőtt a lakosság eladósodottsága, sokan több hitelt
vettek fel, mint amennyit törleszteni tudnak. Annak érdekében, hogy a hitelfelvevők
körültekintően dönthessenek, a Magyar Nemzeti Bank a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyeletével közösen tájékoztatót készített a túlzott eladósodás kockázatairól.
A tájékozatót 2010. június 11-től minden hitelt nyújtó pénzügyi intézmény – így
bank, szövetkezeti hitelintézet, pénzügyi vállalkozás – és hitelközvetítő köteles
átadni a hitelfelvevőknek. A tájékoztató a mai naptól elérhető a Magyar Nemzeti
Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete honlapján.
A
Tájékoztató a túlzott eladósodottság kockázatairól (pdf)data/cms2152112/tajek_tulzott_eladosodas_pdf.pdftajek_tulzott_eladosodas_pdf.pdfapplication/pdf229234600tájékoztató
arra figyelmeztet: hitelfelvételkor reálisan, de inkább óvatosan ítéljük meg
hiteltörlesztési képességünket. Csak akkora hitelt vegyünk föl, amelynek terheit
egy váratlan, családi költségvetésünket negatívan érintő esemény után is biztonsággal
fizetni tudjuk.
Hitelfelvételkor minden feltételt alaposan át kell tekinteni, kitérve a kamaton
túli egyéb költségekre, külön figyelmet fordítva a devizahiteleknél az árfolyamváltozás
terheire. Fontos pontosan tudni azt is, hogy változó kamatozásnál mi alapján számítják
a kamatot, s az milyen gyakorisággal változhat.
Az MNB és a PSZÁF azt is javasolja, hogy a hitelfelvevők számítsák ki, jövedelmük
mekkora részét tudják – váratlan események után is – törlesztésre fordítani. Ha
az adós nehéz helyzetbe kerül, érdemes mihamarabb egyeztetni a hitelt nyújtó pénzintézettel
a szerződés átütemezésének lehetőségéről.
Hiteligénylés előtt rendkívül fontos tájékozódni a hitelek, finanszírozási lehetőségek
típusairól, kondícióiról. Ebben segítséget nyújt a www.pszaf.hu/fogyasztoknak honlap, ahol például háztartási költségkalkulátort, hitel- és lízing összehasonlító
programot talál a fogyasztó. Az MNB honlapjáról elérhető (www.penziranytu.mnb.hu) Pénziránytű oldalon pedig a jegybank közérthető formában hívja fel a figyelmet
azokra az összefüggésekre és szempontokra, amelyeket a leggyakoribb pénzügyi döntéseink
során mérlegelni érdemes.
Az MNB és a PSZÁF közös tájékozatója elérhető az
http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnb_pszaf_eladosodottsaghttp://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnb_pszaf_eladosodottsag20105275151227false1falseMNB honlapjáról is
.
A tájékoztatót a 361/2009. (XII. 30.) kormányrendelet alapján kötelesek a pénzintézetek
és a hitelközvetítők átadni a hitel iránt érdeklődőknek.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete mai határozatában 5 millió forint bírsággal sújtotta az Allianz Bank Zrt-t.
2010. július 29.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete mai határozatában 5 millió forint bírsággal
sújtotta az Allianz Bank Zrt-t és azonnali hatállyal kötelezte a fogyasztókkal
szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi
rendelkezések betartására.
A két magyar bank stabilan és magasan az elvárt szint felett teljesített.
2010. július 23.
Az Európai Bankfelügyelők Bizottsága (CEBS) által koordinált európai pénzintézeti
stressz-tesztet 20 EU tagállam 91 intézménye végezte el, amelyben Magyarországot
két tőzsdei társaság, az OTP Bank Nyilvánosan Működő Rt. és az FHB Jelzálogbank
Nyilvánosan Működő Rt. képviselte. A két magyar bank stabilan és magasan az elvárt
szint felett teljesített.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a mai naptól a hitelintézetek lakossági hitelkonstrukcióinak hitel- és lízingválasztó programját is elérhetővé tette internetes honlapján.
2010. július 15.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a mai naptól a hitelintézetek – így
bankok, takarékszövetkezetek – lakossági hitelkonstrukcióinak hitel- és lízingválasztó
programját is elérhetővé tette internetes honlapján, az alábbi elérhetőségen:
www.pszaf.hu/fogyasztoknak/kiemelt_fogyaszto/kiemelt_hitellizing. Mint ismeretes, a pénzügyi vállalkozások lakossági finanszírozási ajánlatait
az ügyfelek már 2010 áprilisa óta össze tudják hasonlítani a honlapon.
Július 1-jei hatállyal Szász Károlyt nevezte ki Sólyom László köztársasági elnök a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) élére, mandátuma hat évre szól.
2010. július 2.
Július 1-jei hatállyal Szász Károlyt nevezte ki Sólyom László köztársasági elnök
a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) élére, mandátuma hat évre szól.
Vizsgálatsorozat a Magatartási Kódex elveivel ellentétes szóbeli tájékoztatásokkal kapcsolatban
2010. június 30.
A Magatartási Kódex elveivel ellentétes szóbeli tájékoztatást adtak több esetben a pénzügyi intézmények
ügyintézői a dokumentum előírásainak betartását próbavásárlásokkal ellenőrző felügyeleti
munkatársaknak és közreműködőknek. A PSZÁF a vizsgálatsorozatot határozatokkal,
szükség esetén szankciókkal zárja le.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2009. éves jelentésének 2010. június 28-ai, nagy többséggel történt parlamenti elfogadását követően, hivatkozással a ...
2010. június 29.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2009. éves jelentésének 2010. június
28-ai, nagy többséggel történt parlamenti elfogadását követően, hivatkozással
a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény („Psztv”) 13. § (1) bekezdésc) pontjára a miniszterelnök útján 2010. június 30-ai hatállyal benyújtottam lemondásomat
a köztársasági elnöknek.
90 ezer példányban jelenik meg a tájékoztató füzet, melynek fókuszában a körültekintő hitelfelvétel áll.
2010. június 17.
90 ezer példányban jelenik meg az a tájékoztató füzet, melynek fókuszában a körültekintő hitelfelvétel áll. A kiadvány megjelenését
a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek
Állami Felügyelete (PSZÁF) támogatta.
A Felügyelet az Általános Hitel és Finanszírozási Zrt-t 1,8 millió forint, a Magyar Ingatlanhitel Zrt-t 2 millió forint bírsággal sújtotta.
2010. június 15.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a korábban indított piacfelügyeleti eljárásában vizsgált pénzügyi vállalkozások közül újabb két intézménnyel szemben szabott
ki bírságot. Az Általános Hitel és Finanszírozási Zrt-t a Felügyelet 1,8 millió
forint, a Magyar Ingatlanhitel Zrt-t 2 millió forint bírsággal sújtotta, miután
a társaságok belső szabályzataiban, valamint belső ellenőrzési rendszerében számos
hiányosságot tárt fel. A Felügyelet határozataiban rövid határidőt szabva kötelezte
a két társaságot, hogy a hiányosságokat szüntessék meg, belső ellenőrzésüket erősítsék
meg és mindezek teljesítését igazolják a Felügyelet felé.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felülvizsgálta ez évre meghirdetett prioritásait és a Felügyeleti Felülvizsgálati Folyamat (SREP) alapján meghatározott kockázatos portfóliók körét.
2010. június 2.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete az április végén közzétett 2010. évi
első kockázati jelentése és felügyelési tapasztalatai alapján felülvizsgálta ez
évre meghirdetett prioritásait és a Felügyeleti Felülvizsgálati Folyamat (SREP)
alapján meghatározott kockázatos portfóliók körét.
Minden hitelfelvevő megkapja az MNB és a PSZÁF közös tájékoztatóját.
2010. május 29.
Az elmúlt években jelentősen megnőtt a lakosság eladósodottsága, sokan több hitelt
vettek fel, mint amennyit törleszteni tudnak. Annak érdekében, hogy a hitelfelvevők
körültekintően dönthessenek, a Magyar Nemzeti Bank a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyeletével közösen tájékoztatót készített a túlzott eladósodás kockázatairól.
A tájékozatót 2010. június 11-től minden hitelt nyújtó pénzügyi intézmény – így
bank, szövetkezeti hitelintézet, pénzügyi vállalkozás – és hitelközvetítő köteles
átadni a hitelfelvevőknek. A tájékoztató a mai naptól elérhető a Magyar Nemzeti
Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete honlapján.