A 2009-re vonatkozó prioritások kialakításakor a Felügyelet fókuszában a pénzügyi
válság, illetve ennek kezelése állt. A válság mélysége és időbeli kiterjedtsége
még nem ismert, így a Felügyeletnek mindent meg kell tennie a magyar pénzügyi
piacok összes szereplőjének – legyen az szolgáltató, közvetítő vagy ügyfél – érdekében
a rendelkezésre álló felügyeleti eszközökkel, hogy egyrészről felmérje a válságból
fakadó már bekövetkezett és potenciális veszélyeket, kockázatokat; másrészről
a megfelelő eszközökkel és a megfelelő időben fel kell lépnie, hogy ezeket mérsékelje,
illetve bekövetkezésüket lehetőség szerint megelőzze.
A Felügyeleti Tanács 2008/156. (XI. 11.) határozata alapján a 2009-re meghatározott prioritások az alábbiak.
1. Likviditás
A 2008-ra vonatkozó prioritások között a kockázati transzferek és a belső irányítás
mellett már szerepelt a likviditás. Tekintettel arra, hogy a pénzügyi válság jelenleg
alapvetően likviditási válságként jelenik meg, a Felügyelet továbbra is kiemelten
kezeli a likviditást. Ennek legfontosabb indoka, hogy a világgazdasági lassulás
és a pénzügyi szektor folytatódó válsága együttes hatásaként tartósan számítani
kell a szokásosnál jóval magasabb kockázati felárra, illetve a szűkös likviditásra
és finanszírozási lehetőségekre, különösen a deviza, és a hosszabb lejáratú források
esetében. Nem zárható ki a pénz- és tőkepiaci bizalomhiány időközönkénti újbóli
gyors és jelentős mértékű növekedése sem, különösképpen a globális rendszerkockázatban
lényeges szerepet betöltő szolgáltatók némelyikének esetlegesen bekövetkező kríziseivel
kapcsolatban. Fontos kérdés, hogy ilyen esetekben lehet-e számítani a jegybankok
és kormányok fellépésére, amely a pénzügyi piacokon keletkezett zavarokat jelentősen
csillapíthatja, illetve a nagyobb kilengéseket átmenetivé teheti. Az említett
zavarok, illetve kilengések azonban a magyar pénzügyi szolgáltatók sokktűrő képességét
is alaposan próbára tehetik. A likviditási problémák felvetik továbbá annak a
lehetőségét is, hogy az egyes csoporttagok között olyan transzferekre kerülhet
sor, melyek során a nem betétgyűjtő intézményektől történik elvonás a betétgyűjtők
részére, ami előbbieknél további, más jellegű problémákat okozhat.
Fontosabb kapcsolódó felügyeleti ajánlások és módszertani útmutatók
4/2003. számú módszertani útmutató a biztosítók eszköz-forrás menedzsmentjéről
A PSZÁF Felügyeleti Tanácsának 2/2000. számú ajánlása a hitelintézetek eszköz-forrás
gazdálkodásáról és a piaci kockázatok kezeléséről
2. Stratégia (az üzleti modell fenntarthatósága, növekedés, jövedelmezőség, tőketervezés)
A jelenlegi válsághelyzetben meg kell vizsgálni, hogy a pénzügyi intézmények
korábbi üzleti modellje ebben a helyzetben mennyire fenntartható, milyen változások
szükségesek az egyes intézmények stratégiájában. A likviditási problémák kihatnak
többek között a jövedelmezőségre, a tőkehelyzet biztosítására, vagyis a válságban
a megfelelő stratégia kiemelkedő fontosságúvá válik. Az elkövetkező időszakban
számítani kell arra, hogy a globális pénzügyi szektor jövedelmezősége és belső
tőketermelő képessége tovább csökken, miközben a külső forrásból történő tőkeszerzés
a tőkepiac romló feltételeiből kiinduló befektetők óvatossága miatt egyre nehezebbé
válik. Ennek nyomán könnyen előállhatnak szolvenciaproblémák, amelyek negatívan
csatolhatnak vissza a pénzügyi szektor intézményi stabilitására is.
A magyar pénzügyi szektor, elsősorban pedig a bankok számára kulcsfontosságú
külföldi finanszírozási és tőketámogatás 2008. decemberének közepén rendelkezésre
állt. Fenntartásának lényeges feltétele, hogy a magyar szolgáltatók jövedelmezősége
azonos kockázati paraméterek mellett tartósan versenyképes legyen más, rendelkezésre
álló felhasználási alternatívákkal. Ebből a szempontból jelentős kockázat lehet
a hazai pénzügyi szektor jövedelmezőségének mérséklődő irányzata.
A válság hatására módosul a pénzügyi intézmények rövid-, közép- és hosszú távú
stratégiája is. Az üzleti modell fenntarthatóságához olyan stratégiára van szükség,
amely lehetővé teszi a megfelelő szintű jövedelmezőség fenntartását, illetve megoldásokat
kínál a veszteségek ellensúlyozására. Ezek alapján a business risk és az intézményi
szintű tudatos kockázat-menedzsment szerves részét kell, hogy képezze a stratégiáknak.
Mivel a magyar pénzügyi piacon a külföldi anyaintézménnyel rendelkező intézmények
száma és nagysága jelenetős, ezért mind a likviditás, mind az üzleti modell fenntarthatósága
kapcsán folyamatosan figyelni kell az anyaintézményeket is, illetve hogy mennyire
és hogyan avatkoznak bele azokba a folyamatokba, amelyek közvetlenül a magyar
piacokat is érintik (történik-e jelentős tőkekivonás pl. az anyaintézmény megmentése
érdekében; hogyan változnak a profitelvárások; hogyan határozzák meg a Magyarországon
követendő stratégiát; stb.)
Fontosabb kapcsolódó felügyeleti ajánlások és módszertani útmutatók
SREP kockázatos portfóliók
Tájékoztató a SREP kockázatos portfóliókon belül a gépjármű-finanszírozásról
A PSZÁF Felügyeleti Tanácsának 11/2006. (XII.14.) számú ajánlása a belső védelmi
vonalak kialakításáról és működtetéséről
10/2007. számú Vezetői körlevél a befektetési egységekhez kötött (unit linked)
életbiztosítási termékeket értékesítő biztosítók vezetői részére
1/2007. számú Vezetői körlevél a gépjármű-hitelezéssel és -lízinggel foglalkozó
pénzügyi intézmények vezetői részére
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 5/2008. számú módszertani útmutatója
a pénzügyi csoportok összevont alapú irányításáról és kockázatkezeléséről
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 4/2008. számú módszertani útmutatója
a biztosító likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapot kezeléséről
és az alkalmazandó eljárási rend tartalmáról
3. Hitelkockázat
A fennálló helyzetben számítani kell a magyar pénzügyi szektor hitelkockázatainak
növekedésére, változatlanul jelentős piaci kockázatok mellett. E tekintetben a
lakossági adósságszolgálati ráta magas szintje és gyors növekedése, az ingatlanpiaci
kereslet visszaesése, a deviza árfolyamok tartós elmozdulása, a közép-kelet-európai
banki kihelyezések eddigi rendkívül gyors gyarapodása, és a hazai gazdasági növekedés
jelenleg fenyegető tartósan alacsony szintje tekinthető érdemi figyelmeztető jelnek.
Ilyen körülmények között szükséges a hitelezési feltételek szigorítása, a körültekintőbb
hitelbírálat és a felelős hitelezés normáinak betartatása.
Normál helyzetben a hitelintézeti portfólióban a rossz elemek hatását elfedik
az új elemek. A hitelezési tevékenység visszafogásával/beszűntetésével csökken
a portfólióba kerülő új elemek száma, így annak minősége előreláthatólag romlani
fog. Az egész helyzetet tovább gyengíti, hogy a vizsgálatok alapján az ügynökök
által hozott portfóliók részaránya már meghatározó.
A pénzügyi válság emellett tovább gyűrűzik a gazdaság többi szektorába is. Az
autógyárak már most időszakosan szüneteltetik a termelést és előrelátható, hogy
a kereslet beszűkülése miatt más iparágakban is munkahelyek fognak megszűnni.
A munkabér kiesése miatt egyes adósoknál problémát jelenthet az aktuális törlesztőrészlet
visszafizetése, a fogyasztás még inkább visszaszorul. Tartós munkanélküliség esetén
pedig az adósok nem tudják visszafizetni hiteleiket, elindulhat a fedezetek kényszerértékesítése,
ami az ingó- és ingatlan-fedezetek piaci árának esését okozhatja, vagyis fedezeti
értékromlásához vezethet.
Fontosabb kapcsolódó felügyeleti ajánlások és módszertani útmutatók
A PSZÁF Felügyeleti Tanácsának 9/2006. (XI.7.) számú ajánlása a lakossági hitelezés
előzetes ügyfél-tájékoztatási és fogyasztóvédelmi elveiről
A PSZÁF Felügyeleti Tanácsának 7/2006. (IX.28.) számú ajánlása a hitelkockázat-kezelés
hatékonyságának növeléséről
SREP kockázatos portfóliók
Tájékoztató a SREP kockázatos portfóliókon belül a gépjármű-finanszírozásról
8/2001. számú ajánlás a hitelkockázat kezeléséről
6/2008. számú Vezetői körlevél a karácsonyi hitelfelvételre bíztató hitelezői
magatartásról és a felelős hitelezés kérdéséről
8/2007. számú Vezetői körlevél a japán jen alapú, illetve a devizanem-változtatás
opciós jogát kínáló devizahiteleket nyújtó hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások
vezetői részére
4/2007. számú Vezetői körlevél a kereskedelemfinanszírozási tevékenységet végző
intézmények első számú vezetői részére
1/2007. számú Vezetői körlevél a gépjármű-hitelezéssel és -lízinggel foglalkozó
pénzügyi intézmények vezetői részére
A PSZÁF tájékoztatója a jelzálog-fedezetű ingatlanhiteleket igénylő ügyfelek
számára
A PSZÁF tájékoztatója a vételi opció alkalmazásáról a lakáshitelezés területén
4. Tisztességes piaci magatartás biztosítása (működési kockázat)
Piaci turbulenciák esetén megnő a tisztességtelen piaci magatartásból fakadó
kockázatok nagysága. Növekszik a veszélye a törvényszegéseknek (pl. versenytörvény),
a csalásoknak, az információval történő visszaélésnek, a bennfentes kereskedelemnek,
a fogyasztók megtévesztésének (pl. etikátlan betéti kampányok). A jelenlegi helyzetben
további problémát jelent, hogy a magyar lakosság pénzügyi ismeretei még meglehetősen
korlátozottak, így a Felügyelet fogyasztóvédelmi felelőssége nagyobb és növekvő
szerepet kap a pénzügyi kultúra terjesztésében való felügyeleti szerepvállalás.
Fontosabb kapcsolódó felügyeleti ajánlások és módszertani útmutatók
A PSZÁF Felügyeleti Tanácsának 4/2008. (XII. 4.) számú ajánlása a közvetítői
tevékenységgel kapcsolatos visszaélések megelőzéséről, a közvetítők ellenőrzéséről,
pénzkezelési és dokumentációs kérdéseiről
A PSZÁF Felügyeleti Tanácsának 2/2008. (VIII. 14.) számú ajánlása a bennfentes
információról és a bennfentes információ jogos érdekből való késleltetéséről,
valamint a bennfentes nyilvántartás vezetésének szabályairól az Európai Értékpapír
Szabályozók Bizottsága ajánlásának alapján
A PSZÁF Felügyeleti Tanácsának 3/2008. (XI.20.) számú ajánlása a pénzmosás és
a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
A PSZÁF Felügyeleti Tanácsának 1/2007. (II.8.) számú ajánlása az ingatlanalap-kezelési
tevékenység megfelelő végzéséhez
A PSZÁF Felügyeleti Tanácsának 9/2006. (XI.7.) számú ajánlása a lakossági hitelezés
előzetes ügyfél-tájékoztatási és fogyasztóvédelmi elveiről
A Felügyeleti Tanács 5/2006. (VII. 6.) számú ajánlása a bennfentes kereskedelemre
és piacbefolyásolásra utaló ügyletek bejelentéséről
1/2004. évi ajánlás a terrorizmus finanszírozása és a pénzmosás megelőzéséről
és megakadályozásáról
15/2001. számú ajánlás a fogyasztók pénzügyi szervezetek általi tájékoztatásáról
Az 5/2008. számú Vezetői körlevél a piaci visszaélések megelőzése érdekében a
prudens és tisztességes piaci magatartásra, valamint az egyes értékpapír tranzakciók
fedezettségének folyamatos figyelemmel kísérésére vonatkozó figyelemfelhívásról
10/2007. számú Vezetői körlevél a befektetési egységekhez kötött (unit linked)
életbiztosítási termékeket értékesítő biztosítók vezetői részére
8/2007. számú Vezetői körlevél a japán jen alapú, illetve a devizanem-változtatás
opciós jogát kínáló devizahiteleket nyújtó hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások
vezetői részére
3/2007. számú Vezetői körlevél a megtakarítási jellegű életbiztosítást értékesítő
biztosítók és a független biztosításközvetítők vezetői részére
2/2007. számú Vezetői körlevél a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást közvetítő
független biztosításközvetítők vezetői részére
A PSZÁF tájékoztatója a vételi opció alkalmazásáról a lakáshitelezés területén
Tájékoztató az életbiztosítással kombinált jelzáloghitelek értékesítése során
követendő ügyfél-tájékoztatásról és üzletpolitikáról
