1. Hitelkockázat/Felelős hitelezés
A hitelkockázat jelenleg a magyar pénzügyi rendszer legnagyobb kockázata. A folyamatban
lévő pénzügyi-gazdasági válság körülményei között csökkenő reáljövedelmek, növekvő
munkanélküliség, szigorodó hitelfeltételek, instabil devizaárfolyamok és emelkedő
adósságterhek, valamint az eszközpiacok gyengülése miatt csökkenő fedezetértékek
a hitelportfoliók szokatlanul nagyarányú romlását eredményezték. Mindez szükségszerűen
kiemelt rangra emeli a hitelkockázatot, mint prioritást.
A recessziónak a portfolióminőséget rontó hatásai a makrogazdasági eseményekhez
képest több hónapos időbeli elcsúszással jelentkeznek. Tekintettel az igen kedvezőtlen
2009. évi makrogazdasági helyzetre, a hitelkockázati ciklus csúcsa várhatóan 2010-ben
következik be. A hitelveszteségeknek a ciklus során várható mértékét azonban különösen
nagyfokú bizonytalanság övezi. A hitelminőségi probléma súlyossága miatt a pénzügyi
rendszer más lényeges kockázatai, elsősorban pedig a piaci és likviditási kockázat
szintjének alakulása szokatlanul nagymértékben függ a hitelkockázat alakulásától.
A fentiekre tekintettel indokolt hangsúlyozni a szigorú hitelezési feltételek,
a körültekintő hitelbírálat és a felelős hitelezés normái betartásának és betartatásának
a fennálló piaci körülmények közötti különösen nagy jelentőségét. A fenti célok
elérésének, illetve a hitelpiac transzparens működésének lényeges feltétele a
jelenleg hiányzó teljes körű lakossági hitelregiszter felállítása, és a megbízható
fedezetértékelést támogató hivatalos ingatlanpiaci árstatisztika kialakítása.
A hitelkockázaton belül külön kiemeljük a jelzáloghitelek fedezetértékelésének,
és az átütemezett hitelek kezelésének a problémáját.
A hitelkockázaton belül kiemelten kezeljük az alábbi területeket:
Inherens kockázat:
- Terméktípus: projekt- és jelzáloghitel, KKV-nek nyújtott hitelek
- Ágazat: építőipar és ingatlanfejlesztés
Kockázat kontroll:
- Fedezet nyilvántartása és értékelése
- Átütemezett portfoliók kezelése és monitoring
Emlékezetes, hogy a folyamatban lévő globális pénzügyi válság kialakulása szorosan
összefüggött a felelős hitelezés normáinak megsértésével. A pénzügyi szolgáltatók
hitelezési feltételei fellendülő makrogazdasági és piaci környezetben világszerte
jelentősen lazultak, a visszafizetéssel kapcsolatos kockázatokat a hitelezők és
az adósaik sokszor nem vették kellően figyelembe.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete álláspontja szerint a felelős hitelezésben
a pénzügyi szolgáltatókat – mint a megfelelő piaci információkkal és szakmai tapasztalattal
rendelkező feleket – az ügyfelekkel szemben fokozott felelősség terheli. Az adósok
védelmében a pénzügyi intézményeket a felelős hitelezési gyakorlat megvalósításában
támogatja, azaz abban, hogy kellő hangsúlyt fektessenek ügyfeleik teherviselő
képességének a megismerésére, a vagyoni és jövedelmi viszonyaik feltárására. A
Felügyelet ezért ajánlásokban, vezetői körlevelekben hívja fel az érintett szolgáltatók
figyelmét - a jogszabályi rendelkezéseken túl - ezen elvek betartására.
Fontosabb kapcsolódó felügyeleti ajánlások és módszertani útmutatók:
A PSZÁF tájékoztatója a jelzálog-fedezetű ingatlanhiteleket igénylő ügyfelek
számára
A PSZÁF tájékoztatója a vételi opció alkalmazásáról a lakáshitelezés területén
10/2009. számú Vezetői körlevél a gépjármű finanszírozást nyújtó pénzügyi intézmények
számára
6/2008. számú Vezetői körlevél a karácsonyi hitelfelvételre bíztató hitelezői
magatartásról és a felelős hitelezés kérdéséről
8/2007. számú Vezetői körlevél a japán jen alapú, illetve a devizanem-változtatás
opciós jogát kínáló devizahiteleket nyújtó hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások
vezetői részére
4/2007. számú Vezetői körlevél a kereskedelemfinanszírozási tevékenységet végző
intézmények első számú vezetői részére
1/2007. számú Vezetői körlevél a gépjármű-hitelezéssel és -lízinggel foglalkozó
pénzügyi intézmények vezetői részére
A PSZÁF Felügyeleti Tanácsának 9/2006. (XI.7.) számú ajánlása a lakossági hitelezés
előzetes ügyfél-tájékoztatási és fogyasztóvédelmi elveiről
A PSZÁF Felügyeleti Tanácsának 7/2006. (IX.28.) számú ajánlása a hitelkockázat-kezelés
hatékonyságának növeléséről
8/2001. számú ajánlás a hitelkockázat kezeléséről
SREP kockázatos portfóliók
Tájékoztató a SREP kockázatos portfóliókon belül a gépjármű-finanszírozásról
2. Jövedelmezőség és tőketervezés
Számítani kell arra, hogy 2010-ben a hazai pénzügyi szektor jövedelmezősége és
belső tőketermelő képessége tovább romolhat a növekvő értékvesztés-képzés, a nem-teljesítő
eszközökből várt bevételek kiesése, illetve a pénzügyi termékek iránti kereslet
visszaesése következtében. Az előzőeken belül a kereslet visszaesése korlátozza
a szolgáltatók üzleti volumenét és szűkíti az üzleti marzsokat. Egyidejűleg változatlanul
fennáll a jelentős valuta- és tőkepiaci korrekciók lehetősége, amelynek nyomán
a globális kockázati étvágy csökkenése, illetve a forrásköltségek újbóli emelkedése
következhet be. Mindezek a hatások nemcsak a jövedelmezőséget, hanem a tőkebázist
is számottevően csökkenthetik.
A fentiekre tekintettel különösen nagy jelentőségű a 2010. évi várható üzleti
stratégia helyes megválasztása, a várható bevételek és kiadások, valamint a tőkehelyzet
gondos tervezése, a kapcsolódó jövedelmezőségi és tőkekockázatok körültekintő
felmérése és értékelése, illetve a körülményeknek megfelelő tőketartalék létrehozása.
A tőkekockázatot a Felügyelet az ICAAP-SREP párbeszéd során kiemelten értékeli.
Fontosabb kapcsolódó felügyeleti ajánlások és módszertani útmutatók:
A PSZÁF Felügyeleti Tanácsának 11/2006. (XII.14.) számú ajánlása a belső védelmi
vonalak kialakításáról és működtetéséről
6/2009. számú Vezetői körlevél a biztosítók helyzetének megerősítését célzó elvárt
magatartásról
4/2009. számú Vezetői Körlevél a hitelintézetek helyzetének megerősítését célzó
elvárt magatartásról
10/2007. számú Vezetői körlevél a befektetési egységekhez kötött (unit linked)
életbiztosítási termékeket értékesítő biztosítók vezetői részére
1/2007. számú Vezetői körlevél a gépjármű-hitelezéssel és -lízinggel foglalkozó
pénzügyi intézmények vezetői részére
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 5/2008. számú módszertani útmutatója
a pénzügyi csoportok összevont alapú irányításáról és kockázatkezeléséről
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 4/2008. számú módszertani útmutatója
a biztosító likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapot kezeléséről
és az alkalmazandó eljárási rend tartalmáról
SREP kockázatos portfóliók
Tájékoztató a SREP kockázatos portfóliókon belül a gépjármű-finanszírozásról
3. Likviditás
A likviditási kockázat mértéke a globális pénzügyi piacok 2009 márciusa óta bekövetkezett
jelentős javulása, a befektetők kockázati étvágyának emelkedése nyomán számottevően
csökkent, a korábban drasztikusan megemelkedett kockázati felárak csökkentek,
a piaci források elérhetősége érdemben javult. Ennek ellenére változatlanul indokolt
a likviditási kockázat prioritásként való kezelése, tekintettel a világméretű
makrogazdasági és pénzügyi piaci helyzet nagyfokú kiegyensúlyozatlanságára és
törékenységére.
A gazdasági és befektetői hangulat az elmúlt hónapokban a makrogazdasági fundamentumokat
messze meghaladó mértékben javult, mely okból számítani kell a tőkepiac esetlegesen
jelentős mértékű korrekciójára, és a globális kockázati étvágy újbóli csökkenésére.
A likviditási kockázat szintjét a külső körülmények mellett fokozzák a magyar
bankrendszer szerkezeti sajátosságai, mint a magas hitel/betét arány, a nagyfokú
lejárati transzformáció, a magas mérlegen belüli devizapozíció, illetve a bankok
erős függése az anyabanki finanszírozási forrásoktól. A vállalati és a lakossági
jövedelmek, valamint a megtakarítások csökkenése gyengíti a betéti bázist, ami
forrásszűkösséget eredményezhet, ezáltal növelve a likviditási kockázatot.
Végül, fontos témakör a nem-banki hitelezők banki likviditási helyzete, banki
refinanszírozásának fenntarthatósága is. Minderre tekintettel nem szabad megfeledkezni
a likviditás-tervezés és kezelés, valamint a felmerülhető likviditási sokkok kezelésének
a fontosságáról.
Fontosabb kapcsolódó felügyeleti ajánlások és módszertani útmutatók:
A PSZÁF Felügyeleti Tanácsának 2/2000. számú ajánlása a hitelintézetek eszköz-forrás
gazdálkodásáról és a piaci kockázatok kezeléséről
4/2003. számú módszertani útmutató a biztosítók eszköz-forrás menedzsmentjéről
4. Az ügyfelek védelme
A gazdasági válság hatására a magyar ügyfelek is szembesültek azzal, hogy a megfelelő
tájékoztatás hiányában növekszik a fogyasztók megtévesztésének veszélye. A magyar
lakosság pénzügyi ismeretei korlátozottak, így a Felügyelet fogyasztóvédelmi felelőssége
kiemelt szerepet kap a pénzügyi kultúra terjesztésében és az adósok védelmében.
A pénzügyi válság a pénzügyi piacokat erősen érintő bizalmi válság is egyben.
Miközben egyértelműen csökkenő tendenciát mutat a felügyelt intézmények jövedelmezősége,
az elvékonyodó profitok, a szűkülő, hektikus piacszerzési lehetőségek felerősítik
a felügyelet ügyfélvédelmi szerepkörét. A felügyelt intézmények igyekeznek kockázataik,
veszteségeik egy részét az ügyfelekre hárítani. Ebben a környezetben különös szerepet
kap az ügyfélvédelem azon aspektusa, hogy a törvényileg előírt, szerződésekben
vállalt kötelezettségeiket az adott intézmények megfelelő módon teljesítsék.
Az elmúlt időszakban a pénzügyi eszközök árfolyam volatilitásának megnövekedése
fokozottan megköveteli a befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódóan
az ügyfelek tulajdonában lévő pénzügyi eszközök és pénzeszközök maradéktalan rendelkezésre
állásának vizsgálatát a Felügyelet részéről.
A pénztári területen folyamatosan vizsgálni kell az intézmények tagok részére
adott tájékoztatásait, kiemelten a hozamadatok alakulása, a pénztárak közötti
átlépések területén.
A magánpénztári területen növekvő kockázatot jelent, hogy az átlépések száma
megduplázódott, és az átlépések számának további dinamikus növekedése várható.
Az egyéb termékek piaci értékesíthetőségének (hitel, biztosítás, stb.) beszűkülése
miatt az ügynökök egyre aktívabban fordulnak a magánpénztári átléptetések felé,
melynek során több esetben tapasztalható a tagok tudatos megtévesztése, félrevezetése.
A biztosítások területén a fenti hatás különösen az életbiztosítási termékeket
érinti, de érintheti a nem-életbiztosítási szolgáltatások színvonalát is. A hagyományos
életbiztosítási termékeknél a tartalékok eszközfedezetén realizált hozamok megfelelő
felosztását, illetve a unit-linked termékek kapcsán vállalt hozam- és tőkevédelmek,
garanciák, ügyféloldali opciók megfelelő teljesítését jelenti.
Fontosabb kapcsolódó felügyeleti ajánlások és módszertani útmutatók:
9/2009. számú Vezetői körlevél a hibás adattartalmú banki igazolások kiadásából
fakadó kockázatokról, valamint a hitelintézetek által kibocsátott banki igazolások
adattartalmának jogszabályi megfelelőségéről
7/2009. számú Vezetői körlevél a devizaalapú hitelek törlesztése kapcsán az ügyfelekre
nehezedő terhek mérséklésével kapcsolatban a hitelintézetektől elvárt magatartásról
5/2009. számú Vezetői körlevél a nyugdíjpénztárak tagok felé történő tájékoztatásának
tartalmáról
Az 5/2008. számú Vezetői körlevél a piaci visszaélések megelőzése érdekében a
prudens és tisztességes piaci magatartásra, valamint az egyes értékpapír tranzakciók
fedezettségének folyamatos figyelemmel kísérésére vonatkozó figyelemfelhívásról
A PSZÁF Felügyeleti Tanácsának 4/2008. (XII. 4.) számú ajánlása a közvetítői
tevékenységgel kapcsolatos visszaélések megelőzéséről, a közvetítők ellenőrzéséről,
pénzkezelési és dokumentációs kérdéseiről
A PSZÁF Felügyeleti Tanácsának 3/2008. (XI.20.) számú ajánlása a pénzmosás és
a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
A PSZÁF Felügyeleti Tanácsának 2/2008. (VIII. 14.) számú ajánlása a bennfentes
információról és a bennfentes információ jogos érdekből való késleltetéséről,
valamint a bennfentes nyilvántartás vezetésének szabályairól az Európai Értékpapír
Szabályozók Bizottsága ajánlásának alapján
10/2007. számú Vezetői körlevél a befektetési egységekhez kötött (unit linked)
életbiztosítási termékeket értékesítő biztosítók vezetői részére
8/2007. számú Vezetői körlevél a japán jen alapú, illetve a devizanem-változtatás
opciós jogát kínáló devizahiteleket nyújtó hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások
vezetői részére
3/2007. számú Vezetői körlevél a megtakarítási jellegű életbiztosítást értékesítő
biztosítók és a független biztosításközvetítők vezetői részére
2/2007. számú Vezetői körlevél a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást közvetítő
független biztosításközvetítők vezetői részére
A PSZÁF Felügyeleti Tanácsának 1/2007. (II.8.) számú ajánlása az ingatlanalap-kezelési
tevékenység megfelelő végzéséhez
A PSZÁF Felügyeleti Tanácsának 9/2006. (XI.7.) számú ajánlása a lakossági hitelezés
előzetes ügyfél-tájékoztatási és fogyasztóvédelmi elveiről
A Felügyeleti Tanács 5/2006. (VII. 6.) számú ajánlása a bennfentes kereskedelemre
és piacbefolyásolásra utaló ügyletek bejelentéséről
Tájékoztató az életbiztosítással kombinált jelzáloghitelek értékesítése során
követendő ügyfél-tájékoztatásról és üzletpolitikáról
1/2004. évi ajánlás a terrorizmus finanszírozása és a pénzmosás megelőzéséről
és megakadályozásáról
15/2001. számú ajánlás a fogyasztók pénzügyi szervezetek általi tájékoztatásáról
Magatartási Kódex a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel
szembeni tisztességes magatartásáról
