• Bevezetés
• A pénzügyi szektort övező gazdasági és szabályozási környezet
• A Felügyelet feladatainak és eszköztárának bővülése, megalapozása
• A Felügyelet stratégiai célkitűzései

BEVEZETÉS

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének fő feladatait és szerepét 2012-től sarkalatos törvény határozza meg. A további felügyeleti feladatok és a Felügyelet részére biztosított törvényi felhatalmazások a pénzügyi intézmények és piacok szabályozását szolgáló ágazati jogszabályokban találhatóak meg. A Felügyelet hosszú távú törvényi feladatai és célkitűzései tömörítve megjelennek a „Felügyelet küldetése” című dokumentumban.

A Felügyelet a törvényekben meghatározott feladatainak hatékony, célirányos és következetes végrehajtására, cselekvési irányainak kijelölésére, az átláthatóság elősegítésére a jelen dokumentumban fogalmazta meg és foglalta össze középtávú stratégiai célkitűzéseit.

A stratégia törekszik egyrészt világos és egyértelmű irányokat megszabni, másrészt a rendkívül gyorsan változó gazdasági környezetben bizonyos rugalmasságot, alkalmazkodóképességet is megőrizni, hogy változó feltételek mellett is a megfogalmazott célok szerint lehessen szükség esetén kiigazításokat alkalmazni.

A 2008-ban kirobbant nemzetközi pénzügyi- és gazdasági válság az Európai Unióban mindmáig tart. Az egyes nemzetgazdaságok kilábalásának erőtlensége, a gazdasági növekedés törékenysége, a szuverén adósság problémája, a fiskális egyensúlytalanságok tartóssá válása, a pénzügyi piacok ideges reagálása jellemzik a pénzügyi rendszert és a pénzügyi felügyelést övező környezetet. Mindezen körülmények hatására a nemzetközi gazdasági- és szabályozási környezet egyrészről intenzív és folyamatos változásoknak van alávetve, másrészről ezek a változóban lévő rendszerek még maguk is számos bizonytalanságot hordoznak.

A fentiek figyelembevételével a Felügyelet egy olyan áttekinthető, tömör, a reálisan előrevetíthető három éves időhorizontra koncentráló stratégia megfogalmazását látta célszerűnek, melynek fókuszában a hazai és európai szintű makro- és mikroprudenciális feladatainak hatékonyan eleget tevő, a prudenciális szabályozás, a piacfelügyelet és a fogyasztóvédelem eszközeivel következetesen élő felügyeleti hatóság áll. A Felügyelet a piaci szereplőkkel partnerségre törekvő, a piac mozgásaira és fejleményeire érzékeny, a meglévő és újonnan jelentkező kockázatokra időben reagáló, egyenlő mércét alkalmazó, transzparens, a pénzügyi fogyasztókat segítő és védelemben részesítő, a pénzügyi rendszerrel kapcsolatos közbizalmat erősítő, korszerű európai felügyeleti és szabályozó hatóság kíván lenni.

A Felügyelet a stratégia megvalósítása érdekében egyes működési területein részstratégiákat is készít (pl.: a felügyelési tevékenységre, a kommunikációra, az alaptevékenység támogatására, ideértve a gazdálkodást, humánpolitikát, informatikát), illetve munkatervének kialakítása során a stratégiai célkitűzések megvalósítását prioritásként kezeli.

A PÉNZÜGYI SZEKTORT ÖVEZŐ GAZDASÁGI ÉS SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET

A pénzügyi ágazat működését és így annak felügyeletét jelentősen befolyásolja a gazdasági és szabályozási környezet, amelynek fő 2011-es kiinduló dimenziói a következőek.

• A világméretű pénzügyi-gazdasági válság továbbra is érezteti hatását, a fellendülés csak lassan bontakozik ki, és alapvető jelentőségű egyensúlytalanságokkal terhes. A válság első fázisára adott válaszok kulcsa világszerte a monetáris és fiskális politika nagyarányú fellazítása volt. Ez azonban magával hozta a szuverén adósságválság, valamint az infláció újbóli növekedésének veszélyét. A fellendülési időszak legfontosabb feladata ezért a növekedés erősítése mellett a monetáris és költségvetési folyamatok stabilizálása, illetve mélyreható reformok megvalósítása.  

• A globális pénzügyi szektorban a megrendült befektetői és hitelezői bizalom helyreállítása a fő feladat. Világméretekben elterjedt a kockázatkerülő, a pénzügyi pozíciók csökkentésére irányuló és a pénzügyi közvetítő tevékenység méretének mérséklését eredményező magatartás. Alapvető feladat tehát a tanulságok levonása és az említett zavarok megismétlődését kizárni hivatott intézményi és szabályozási intézkedések kidolgozása és végrehajtása. A nemzetközi pénzügyi szabályozási környezet rendkívüli változásokon megy át, amelynek központi része a határokon keresztül történő harmonizáció, valamint a szigorítás a hatékonyabb kockázatkezelés, továbbá a túlzott mértékű kockázatvállalás elkerülése érdekében. A globalizáció felerősíti a spekulatív hatásokat, és ezekre az államoknak, illetőleg a felügyeleteknek is egyeztetett válaszokat kell adni. A bankok szabályozásában a válság hatására felszínre került hiányosságok kiküszöbölésére már megszületett és implementálás előtt áll az új Basel III keretrendszer. Ugyancsak a válság hatására kerültek be további biztonsági tényezők a biztosítók működését újraszabályozó, sok tekintetben új alapokra helyező és várhatóan 2014-től életbe lépő európai Szolvencia II szabályrendszerbe is.

• Európa jelenlegi helyzetében alapvető kérdés a gazdasági versenyképesség javítása, a fiskális egyensúly helyreállítása. A pénzügyi szektort érintő szabályozási és hatósági intézményrendszeri reform legfontosabb feladata az európai pénzügyi felügyeleti struktúra működésének kiteljesítése, és a pénzügyi szektort fenyegető fő kockázatok újbóli felépülését megakadályozó szabályok megalkotása és bevezetése. A pénzügyi felügyeleti tevékenység és a pénzügyi stabilitást szolgáló makroprudenciális politika növekvő mértékben összeurópai jellegűvé válik. Hasonló tendencia kibontakozása figyelhető meg a mindeddig nemzeti keretek között folytatott költségvetési és adósságpolitika tekintetében is.

• Magyarország ki van téve az alapvető globális és európai folyamatoknak. A válságot követő években a siker kulcsa az európai egyensúlyteremtő, együttműködési és reformtörekvésekben való hatékony részvétel lehet. Ezzel párhuzamosan a hazai gazdasági növekedés erősítéséhez szükséges lesz az ország külföldi eladósodottságából és a viszonylag magas államadósságból eredő sérülékenységének érdemi csökkentése is. A régió számos országához hasonlóan a magyar társadalmat és a pénzügyi rendszert speciális körülmények is veszélyeztetik, mint például a társadalmi méretekben is súlyos kockázatokat hordozó devizahitelezés. A pénzügyi rendszer stabilitásának biztosításához a legfőbb cél a befektetői bizalom megerősítése és gyarapítása, a hiteltevékenység normális szintjének helyreállítása, a nemzetközi versenyképesség javítása, és a belföldi gazdasági kereslet újbóli bővülésének biztosítása. A pénzügyi piacok és a pénzügyi szolgáltatórendszer tekintetében elengedhetetlen a működés hatékonyságának biztosítása, a szolgáltató intézmények stabilitásának fenntartása, valamint átlátható piaci viszonyok és szigorú fogyasztóvédelmi rend érvényesítése.

A FELÜGYELET FELADATAINAK ÉS ESZKÖZTÁRÁNAK BŐVÜLÉSE, MEGALAPOZÁSA

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (Psztv.) – összhangban a pénzügyi piacok felügyelését szabályozó nemzetközi, de különösen az európai tendenciákkal – olyan feladatokat határoz meg és olyan eszközöket biztosít a Felügyelet számára, melyek nagyfokú rugalmasságot, gyors reagáló képességet és megfelelő eszköztárat adnak a felügyelés gyakorlásához, és egyszerre garantálják annak hatékony megvalósíthatóságát is.

A Felügyelet eszköztárának bővüléséből külön is kiemelendő jelentőségű, hogy:

• a Felügyelet rendeletalkotási jogot kapott meghatározott kérdésekben,

• pénzügyi fogyasztóvédelmi felhatalmazása és eszközrendszere számottevően megerősödött,

• életre kelt a fogyasztói viták szakszerű és gyors rendezését biztosítani hivatott Pénzügyi Békéltető Testület.

A Felügyelet belső struktúrája és működése a változó kihívásokhoz rugalmasan alakíthatóvá vált, mivel szervezeti és működési szabályzatát immár ismét a Felügyelet elnöke hagyja jóvá. A Felügyelet vezetése 2010 során megteremtette azokat a szervezeti, működési és belső szabályozási feltételeket, melyek képessé teszik a Felügyeletet törvényi feladatainak, küldetésének és középtávú stratégiai célkitűzéseinek a megvalósítására.

Kiemelést érdemel, hogy:

• a válság tanulságait is figyelembe véve a felügyelésnek újra fontos eszközévé váltak a helyszíni vizsgálati szakaszokat is tartalmazó átfogó vizsgálatok, melyeknek tervezési és erőforrás allokációs rendszere is kialakult,

• átalakult a prudenciális felügyeleti terület, funkcionálisan szétválasztva a helyszíni és helyszínen kívüli felügyelési területet,

• a nemzetközi tulajdonban álló pénzügyi intézmények felügyelését ellátni hivatott felügyeleti kollégiumokban való magyar részvétel elvei és keretszabályai megteremtődtek, a kollegiális felügyelési tevékenység gyakorlata pedig formálódik,

• a felügyeleti vizsgálati és a jogérvényesítési folyamatok – az európai jogi, eljárási normákkal összhangban – szervezetileg is szétváltak,

• új pénzügyi fogyasztóvédelmi politika alapján és ennek megfelelően átalakított szervezeti rendben működik a pénzügyi fogyasztóvédelmi terület, itt is szétválasztva a vizsgálati és a jogérvényesítési szakterületeket,

• új tevékenységként a pénzügyi fogyasztói trendek, a fogyasztói kockázatok rendszeres monitoringja és időszakos átfogó elemzése is megkezdődött,

• a feladatok súlyának és jellegének megfelelően megerősödött a piacfelügyeleti terület.

A Felügyelet tehát hosszú távú feladatainak szem előtt tartásával a gyorsan változó környezeti tényezők, valamint a hazai és a nemzetközi porondon egymáshoz is erősen kapcsolódó pénzügyi szektor sajátosságainak figyelembevételével fogalmazta meg három éves időhorizontra középtávú stratégiai célkitűzéseit.

A Felügyelet alapértékei:

• csak a törvényeknek és az Országgyűlésnek van alárendelve,

• rendeletalkotási joggal rendelkezik meghatározott kérdésekben,

• pénzügyi fogyasztóvédelmi felhatalmazása és eszközrendszere számottevően megerősödött,

• jól felkészült, magasan képzett szakembereket alkalmaz, akiknek munkájával arányos anyagi megbecsülést biztosít,

• szervezetileg elkötelezett híve a minőségközpontú működésnek, emellett kész a folyamatos szervezeti megújulásra,

• működését a gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség és fenntarthatóság jellemzi.

A FELÜGYELET STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEI:

1. A FELÜGYELET SZABÁLYOZÓI SZEREPKÖRÉNEK KITERJESZTÉSE ÉS CÉLIRÁNYOS ALKALMAZÁSA

Stratégiai célkitűzés: A Felügyelet szabályozói szerepkörének kiterjesztése és célirányos alkalmazása; egy átlátható, gyorsan reagálni képes, a közjót szolgáló prudenciális szabályozási rendszer kialakítása.

Stratégiai irány: A Felügyelet integrált felügyeleti szerepéből adódó tapasztalatai felhasználásával, a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság tanulságainak figyelembevételével, a pénzügyi szektor stabilitásának erősítése érdekében, a pénzügyi fogyasztók érdekeit szem előtt tartva, a pénzügyi piacok nemzetközi és európai tendenciáival összhangban, szabályozási feladatai ellátása során az egyszerű és átlátható, kiszámítható szabályozásra törekszik. A Felügyelet a hazai szabályozás kialakítására tett javaslatai során aktívan, kezdeményezően lép fel, felügyeleti és nemzetközi tapasztalataival elősegíti, hogy a problémákra gyorsan reagálni képes, a közjót szolgáló, hatékony szabályrendszer alakuljon ki, amely az érintettekkel való rendszeres konzultációkon is alapszik. Ha a Felügyelet azt hatékonyabb megoldásnak látja, kezdeményezi szabályozói szerepkörének bővítését.

A megvalósítás kulcs elemei:

• A Felügyelet, különösen felügyelési tapasztalatainak tükrében és a szabályozás európai irányainak figyelembevételével, rendszeresen elemzi a hazai pénzügyi intézmények és piacok működését, értékeli a szabályozási rendszereket, felméri a jelentkező hiányosságokat, esetleges ellentmondásokat, a szabályozási arbitrázsok kialakulásának lehetőségét. A szükséges és célszerű szabályozás módosításai javaslatokat azok időszerűségét mérlegelve, valamint várható hatásait felmérve alakítja ki.

• A Felügyelet a szabályozói és felügyelési hatáskörébe eső területeken a magyar piaci sajátosságok figyelembevételével implementálja a kapcsolódó európai szabályozást. A Felügyelet feltárja a szabályozás azon területeit, ahol a magyar pénzügyi rendszer stabilitásának érdekében célszerű szétválasztani a törvényi szintű szabályozást a végrehajtási szabályoktól, mert ezek egy részének – az európai felügyeleti gyakorlattal összhangban – felügyeleti szabályozási körbe kerülése révén gyorsabban és hatékonyabban reagálhat a változó piaci fejleményekre. A Felügyelet a fentiek figyelembevételével javaslatot tesz a hatékonyságot javító törvényi változtatásokra.

• A Felügyelet szabályozási jogkörét kiegészítő eszközök széles tárházával kívánja segíteni a pénzügyi piacok stabil és megbízható fejlődését, így ajánlásai, módszertani és engedélyezési útmutatói, valamint körlevelei útján is felhívja a piaci szereplők figyelmét a helyes, illetve legjobb gyakorlatok alkalmazására.

• A Felügyelet a hazai és nemzetközi pénzügyi innovációs folyamatok, az újonnan megjelenő termékek, üzleti folyamatok nyomon követéséből és elemzéséből megállapítja a jelentkező új típusú kockázatokat, és szükség szerint megteszi, illetve kezdeményezi a megfelelő szabályozási lépéseket.

• A Felügyelet közlemények nyilvánosságra hozatalával is felhívja a piaci szereplők és a fogyasztók figyelmét a helytelen, kockázatos vagy a fogyasztók megtévesztésére alkalmas jelenségekre, tevékenységekre, orientálni kívánva ezzel döntéseiket és magatartásukat.

• A Felügyelet kialakítja szabályozási tevékenységének átlátható, jól strukturált eljárásrendjét, konzultációs mechanizmusokat, világos felelősségi köröket és határidőket határoz meg.

• A Felügyelet rendszeresen egyeztet szabályozási tevékenységének végzése során az érintett társhatóságokkal, a felügyelt intézményi körrel, a szakmai érdekképviseletekkel és a pénzügyi fogyasztók képviselőivel.

• A Felügyelet értékeli és támogatja a piaci szereplők közössége által önállóan kidolgozott és bevezetett célirányos és hatékony önszabályozási rendszereket.

2. AKTÍV MAGYAR RÉSZVÉTEL AZ EURÓPAI  SZINTŰ SZABÁLYOZÁSBAN ÉS FELÜGYELÉSBEN

Stratégiai célkitűzés: Aktív és tevőleges magyar részvétel az európai szintű szabályalkotásban és felügyelésben, ami a Felügyeletnek érdeke és alapvető kötelessége is, tekintettel a magyar pénzügyi közvetítő rendszer nagyfokú nyitottságára és európai beágyazottságára.

Stratégiai irány: A pénzügyi és gazdasági válság tapasztalatai és tanulságai felerősítették és meggyorsították azokat a folyamatokat, melyek a pénzügyi piacok egységesebb, határokon átnyúló, európai szintű szabályozása és felügyelése felé mutatnak. Tekintettel az Európai Egységes Belső Piacra, a magyar gazdaság és ezen belül is a magyar pénzügyi közvetítőrendszer nagyfokú nyitottságára és beágyazottságára, az ezen a piacon jelenlévő számos és jelentős súllyal bíró külföldi szereplőre, a Felügyelet érdeke és kötelessége a nemzetközi felügyelési- és szabályrendszer alakításában való aktív és tevőleges részvétel. A Felügyelet ezért részt vesz valamennyi, számára jelentős testületben és munkacsoportban, oda olyan résztvevőket delegál, akik szakmai tapasztalataik és képességeik alapján alkalmasak a magyar és európai érdekek, konkrét szabályozási javaslatok képviseletére, a szabályozási és felügyeleti rendszerek hatékonyságának növelésére.

A megvalósítás kulcs elemei:

• A Felügyelet az Európai Pénzügyi Felügyeleti Rendszer tagjaként aktívan vesz részt az európai banki-, biztosítási-, pénztári- és tőkepiaci felügyeleti hatóságok, valamint az Európai Rendszerkockázati Testület döntéshozó testületeinek munkájában.

• A Felügyelet szakértői révén részt vesz az európai felügyeleti intézmények magyar szempontból releváns munkacsoportjaiban, aktívan közreműködik a készülő szabályozási tervezetek és felügyelési útmutatók kidolgozásában.

• A Felügyelet a formálódóban lévő új európai szabályozási irányokról és kezdeményezésekről rendszeresen tájékoztatja a hazai piaci szereplőket, szakmai érdekképviseleteket, és kikéri véleményüket az új szabályozási törekvésekről.

• A Felügyelet – aktív részvételével is – támogatja a pénzügyi intézmények, felügyeletek és az európai felügyeleti hatóságok közötti adatcsere megújítását, egy egységes, összehasonlítható, a nemzetközi számviteli sztenderdekre támaszkodó (IFRS alapú) adatszolgáltatási rendszer létrehozását.

• A Felügyelet munkatársai révén aktív tagja a Magyarországon jelenlévő, a pénzügyi csoportok felügyelését összefogó nemzetközi felügyeleti kollégiumoknak, s ezen együttműködés keretében kifejti és érvényesíti az adott intézmények felügyelésével kapcsolatos magyar felügyeleti érdekeket és szempontokat.

• A Felügyelet szervezi és vezeti a magyarországi anyavállalattal rendelkező nemzetközi pénzügyi csoportok esetén az ezen intézmények felügyelésére hivatott nemzetközi felügyeleti kollégiumokat.

• A Felügyelet integrált felügyeleti tapasztalatai felhasználásával, a nemzetközi szabályozási környezet ismeretében a elősegíti a pénzügyi szolgáltatások közvetítésével foglalkozók (függő és független kiemelt közvetítők, ügynökök, alkuszok, brókerek) átlátható, ellenőrizhető és – a lehetőségek mértékéig – szektorsemleges szabályozásának kialakítását.

• A Felügyelet minden európai felügyelési fórumon – a hasonló helyzetű tagállamokkal együttműködve - kezdeményezője és kifejezője a befogadó ország szerepkörében működő felügyeletek érdekei érvényre juttatásának, tekintettel arra, hogy Magyarországra a pénzügyi felügyelés területén a befogadó ország szerepköre a jellemző.

• A Felügyelet - a hasonlóságokra és az azonos érdekekre építve - aktív kezdeményezője és partnere a pénzügyi felügyeletek regionális együttműködési fórumainak.

3. A PROAKTÍV, KOCKÁZATALAPÚ FELÜGYELÉS SZEREPÉNEK ERŐSÍTÉSE

Stratégiai célkitűzés: A proaktív, kockázat alapú felügyelés szerepének erősítése, a jogszabályi megfelelésen túl a felügyelt intézmények kockázatainak, kockázat kezelésének és stressz-tűrő képességének figyelemmel kísérése. 

Stratégiai irány: A Felügyelet a nemzetközi pénzügyi válság egyik fő tanulsága alapján a korábbi gyakorlatnál nagyobb figyelmet fordít arra, hogy a felügyelt intézményeknél ne csak a jogszabályi előírások betartását ellenőrizze, hanem mérje fel az adott szervezet vállalatirányítási rendszerét, kockázatvállalási politikáját, üzleti tevékenysége mentén kiépülő kockázatait és a kockázatai enyhítését célzó kockázatkezelési rendszerét is. A felügyeletek kockázatra irányultságát hangsúlyosan erősítik a folyamatosan alakuló nemzetközi szabályozási keretek (Szolvencia II, Basel III- CRD IV stb.), melyek fókuszában az intézmények kockázatai, azok azonosítása, mérése, enyhítése és tőkével való fedezettsége áll. A Felügyelet a megnövekedett feladatainak hatékony végrehajtása érdekében vizsgálatainak terjedelmét és mélységét az adott intézmény kockázatainak, illetve az adott intézménynek a pénzügyi rendszer stabilitására gyakorolt hatásának a figyelembevételével tervezi, ennek mértékében rendel hozzá erőforrásokat. Az egyedi intézményfelügyelés során szűrő- és jelzőrendszerek működnek, ezáltal a válságmegelőzésre és kezelésre fordítható erőforrásalap megnő.

A megvalósítás kulcs elemei:

• A Felügyelet a törvényileg előírt, kötelező minimális felügyelés keretében megvalósuló 3-5 évenkénti átfogó vizsgálatainak intézményekre szabott mélységét, részletességét az intézmények kockázatossága, illetve az adott intézménynek a pénzügyi rendszerre gyakorolt hatása alapján határozza meg.

• A Felügyelet a pénzügyi rendszer stabilitását, illetve a fogyasztókat fenyegető kockázatok minél teljesebb feltérképezése végett, átfogó vizsgálatain túl cél- és témavizsgálatok keretében méri fel az egyes intézménycsoportok, termékek, megoldások speciális kockázatait.

• A Felügyelet folyamatosan fejleszti monitoring rendszerét, hogy az átfogó vizsgálatok között a folyamatos felügyelés keretében az intézmények adatszolgáltatása alapján képet kapjon az egyes intézmények főbb kockázati tényezőiről.

• A Felügyelet az Európai Pénzügyi Felügyeleti Rendszer keretében végzett, illetve a maga által szervezett mennyiségi hatástanulmányok („QIS-ek”- Quantitative Impact Studies) elvégzésével és elemzésével méri fel a piacban rejlő kockázatokat és a szabályozás várható hatásait.

• A Felügyelet rendszeres időközönként készített, a teljes pénzügyi szolgáltató rendszert, illetve az egyes szektorokat értékelő elemzésekkel, kockázati térképekkel tárja fel a vizsgált időszakban tapasztalt kockázatokat, jelzi előre azok alakulásának irányát.

• A Felügyelet elemzési és monitoring tevékenységének fejlesztése során erőteljesebben kíván támaszkodni a lehető legfrissebb piaci információkra, piaci várakozások ismeretére, a piaci szereplők várható magatartásának jobb megismerésére.

• A Felügyelet a törvényileg kötelező, rendszeresen elvégzett felügyeleti felülvizsgálati folyamat keretében (SREP) feltárt tények és tapasztalatok alapján felhívja az intézmények figyelmét az észlelt főbb kockázati tényezőkre, javaslatot tesz a kockázatok mérséklésére, prudens kezelésére, illetve minden szükséges esetben többlettőke követelményt támaszt az érintett intézményekkel szemben. A Felügyelet minden évben áttekinti azokat a kockázatvállalásokat, kockázatos portfóliókat, amelyek tekintetében az intézmények belső tőkeszükségletének számításakor többlet tőkét vár el, illetve amelyek vonatkozásában a SREP során fokozott figyelemmel jár el. 

• A Felügyelet az intézményi kockázatok felmérése, értékelése és enyhítése céljából az érintett intézmények válságtűrő képességének megállapítására – az MNB-vel együttműködve és az érintett rendszerhatású intézmények bevonásával – a magyar gazdaság és a pénzügyi piacok változásainak figyelembevételével meghatározott paraméterekre épülő, elsősorban alulról építkező megközelítésű piaci kockázati stressz-teszt mellett hitelkockázati stressz-tesztekkel is vizsgálja az egyes rendszer szinten is fontos intézmények válságtűrő képességét.

• A Felügyelet a felügyelt szektorok kockázati helyzetét rendszeresen feltáró és összefoglaló kockázati térképei, kockázati profiljai kialakítása során a jobb összehasonlíthatóság végett – a magyar sajátosságok figyelembevétele mellett – alkalmazza az európai felügyeleti hatóságok folyamatosan alakuló szempontjait és metodikáját.

• A Felügyelet – a jelenség társadalmi fontosságát is szem előtt tartva – rendszeresen monitorozza és elemzi a devizahitelezés problémakörének alakulását mind az egyedi intézmények, mind a bankszektor egészének vonatkozásában. A kockázatok alakulásának függvényében proaktív módon megteszi a szükséges intézkedéseket. 

• A Felügyelet a felügyelés kockázatalapú módszertanát továbbfejleszti, és lefekteti a piacfelügyelés új módszertanát.

• A Felügyelet kidolgozza a kibocsátók ellenőrzésének új rendszerét a pénzügyi rendszer stabilitásának hatékonyabb védelme, valamint a rendszerben keletkező kockázatok időbeni felderítésének erősítése érdekében.

• A Felügyelet a piacfelügyelés területén fokozott figyelmet szentel azoknak a terjedőben lévő új kereskedési formáknak és platformoknak, amelyek átalakíthatják a tőkepiacok működését, csökkentik a kereskedés átláthatóságát és nyomon követhetőségét, az információs technológia kihasználásával rendkívüli módon szűkítik a felügyeleti reakcióidőt, ezért törekszik megfelelő felügyeleti eszközrendszert kialakítani ezek kezeléséhez.

• A Felügyelet, minden rendelkezésére álló eszköz igénybevételével, következetesen fellép a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás minden formája ellen, szem előtt tartva a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom megerősítésének célját. A Felügyelet pénzügyi szektort érintő pénzmosási ügyek megakadályozása céljából a pénzmosást, illetve a terrorizmus finanszírozásának a megakadályozását célzó szabályok szigorú alkalmazását helyszíni vizsgálatai során rendszeresen ellenőrzi. 

4. AZ ÚJ, KOCKÁZATALAPÚ SZABÁLYOZÁSI RENDSZEREK – A BÁZEL III, A SZOLVENCIA II ÉS A TŐKEPIACOT ÉRINTŐ ÚJ SZABÁLYOK – HATÉKONY HAZAI IMPLEMENTÁLÁSA

Stratégiai célkitűzés: Az új, kockázat alapú nemzetközi szabályozási rendszerek – mind a banki területen bevezetés előtt álló Bázel III, illetve a biztosítási szektort érintő Szolvencia II – felkészült, hatékony és időbeni hazai implementálása.

Stratégiai irány: Az európai pénzügyi felügyeleti rendszerben - mind az EU szintű jogalkotásban mind az annak végrehajtásához szükséges sztenderdek kidolgozásában - a felügyeleti hatóságok a korábbinál jóval jelentősebb szerepet kapnak. A Felügyelet saját tapasztalatait érvényesíteni kívánja az EU szintű jogszabályi és felügyeleti módszertani keretek kialakítása során, illetve az EU jogszabályok hazai implementálása során maga is aktív szerepet tölt be a jogszabály módosítási javaslatok kidolgozásában. Mivel az EU szabályozási keretek a banki, tőkepiaci és biztosítási szektorban is alapjaiban átalakításra kerülnek, ezért a Felügyelet kihasználja integrált felügyeleti szerepköréből adódó lehetőségét arra, hogy a hazai implementálás során mindegyik pénzügyi szektorban aktívan közreműködjön az új szabályozási keretrendszer kiépítésében. Az elkövetkező évek egyik legfontosabb kihívása lesz mind az európai felügyeleti rendszer, mind a Felügyelet számára az új szabályozási keretrendszer kialakításában való aktív részvétel, a magyar és közép-európai sajátosságoknak az európai szabályozásban való figyelembevétele és elismertetése, a bevezetendő szabályozás hazai implementálása, valamint annak alapján történő felügyelésre való felkészülés.

A megvalósítás kulcs elemei:

• A Felügyelet a pénzügyi rendszerek új szabályozását célzó európai prudenciális kerettörvények és az új tőke-, és pénzpiaci szabályozások tervezeteit folyamatosan nyomon követi és véleményezi. 

• A Felügyelet az Európai Felügyeleti Hatóságok keretében működő munkacsoportokban való részvétel útján aktív szerepet vállal a keretrendszerek implementálását célzó technikai szabályok kialakításában.

• A Felügyelet a hazai intézmények előzetes nemzetközi hatásvizsgálatokban való részvételét előmozdítja, a folyamatot nemzeti szinten koordinálja, a szükséges szakmai és módszertani iránymutatást biztosítja.

• A Felügyelet aktív szerepet vállal az új szabályok bevezetésében érintett hazai piaci intézmények felkészülésében, szakmai segítséget nyújt az új keretrendszer kapcsán a piaci hatások felméréséhez, kialakítja a felügyeleti elvárásokat a bevezetendő új szabályrendszerekre és alkalmazásukra vonatkozóan.

• A Felügyelet a keretrendszerek hazai implementációja során rendszeresen együttműködik az érintett társhatóságokkal a jogalkotási folyamatban.

• A Felügyelet rendszeresen konzultációt tart az új szabályozás hatálya alá eső hazai intézményekkel, azok szakmai érdekvédelmi szervezeteivel a bevezetéssel kapcsolatos kihívásokról, teendőkről és azok hatásairól.

5. EGYÜTTMŰKÖDÉS A MAKROPRUDENCIÁLIS FELÜGYELÉS ESZKÖZTÁRÁNAK FOLYAMATOS BŐVÍTÉSÉBEN

Stratégiai célkitűzés: Együttműködés a makroprudenciális felügyelés kereteinek és eszköztárának folyamatos fejlesztésében, a pénzügyi rendszerkockázatok időben történő beazonosításában azért, hogy a feltárt rendszerkockázatot hordozó – sokszor egymással összekapcsolódó – jelenségek fontos kockázatai kellő időben csökkentésre vagy kiiktatásra kerüljenek, hatékonyabbá téve ezzel a pénzügyi felügyelési tevékenység egészét.

Stratégiai irány: A Felügyelet egyetért azzal a következtetéssel, hogy a nemzetközi pénzügyi válság következményeként a hatóságoknak mélyebben meg kell ismerniük a pénzügyi rendszer kapcsolódási pontjait és kölcsönhatásukat, a rendszerszinten kiépülő, a rendszer egészét veszélyeztető kockázatokat, és erősíteniük kell a felügyelés makroprudenciális eszköztárát. A mai globalizált pénzügyi rendszerben e kockázatokat csak az európai felügyeleti rendszer szereplőivel (az Európai Rendszerkockázati Testülettel, az Európai Felügyeleti Hatóságokkal, a nemzeti felügyeletekkel) és a hazai társszervezetekkel (a Magyar Nemzeti Bankkal – MNB, a Nemzetgazdasági Minisztériummal – NGM) közösen lehet hatékonyan felmérni, megismerni és azok káros hatásait csökkenteni. A makroprudenciális kockázatok feltárásának útja olyan keretrendszer kialakítása és működtetése, mely lehetővé teszi az érintett szervezetek és hatóságok összehangolt munkáját. A Felügyelet ezért támogat minden olyan törekvést, amelynek keretében az érdekelt szervezetek – önállóságukat megőrizve – együttműködnek egymással a problémák feltárásában és megoldásában.

A megvalósítás kulcs elemei:

• A Felügyelet a törvény által létrehozott Pénzügyi Stabilitási Tanács (PST) tagjaként rendszeresen információt és véleményt cserél az MNB-vel és az NGM-mel a PST tagjai által észlelt rendszerhatású intézményi- és piaci kockázatokról, valamint a pénzügyi szektor egyéb rendszerszintű kockázatairól, azok megelőzésének, kezelésének, illetve elhárításának lehetséges módozatairól.

• A Felügyelet a PST tagjaival megvitatja az Európai Rendszerkockázati Testület figyelmeztetéseit, konzultál azok magyarországi vonatkozásairól, és az annak alapján esetlegesen meghozandó intézkedésekről.

• A Felügyelet a PST kereteiben folytatott megbeszélések eredményeként szükség szerint alkalmazza a rendelkezésre álló makroprudenciális eszközöket, felügyeleti intézkedéseket hoz, a felismert rendszerkockázatok mérséklésére, rendeletet ad ki, illetve magasabb szintű jogszabály megalkotását kezdeményezi.

• A Felügyelet elnöke nem szavazó tagként aktív résztvevője az Európai Rendszerkockázati Testületnek.

• A Felügyelet az egységes szemlélet és a gyorsabb, hatékonyabb kezelhetőség végett szektorelemzései, kockázatértékelései területein alkalmazza az Európai Felügyeleti Hatóságok és az Európai Rendszerkockázati Testület által alkalmazott módszertani, megközelítési és szerkesztési szempontokat.

6. A PÉNZÜGYI FOGYASZTÓVÉDELEM ERŐSÍTÉSE ÉS ÉRVÉNYRE JUTTATÁSA

Stratégiai célkitűzés: A pénzügyi fogyasztóvédelem további erősítése és erélyes képviselete a nemzetközi pénzügyi válság következtében megingott fogyasztói bizalom helyreállítása érdekében a fogyasztók érdeksérelmei kezelésének új eszközeivel is, mint a Pénzügyi Békéltető Testület vagy a pénzügyi fogyasztóvédelmi tanácsadó hálózat.

Stratégiai irány: A nemzetközi pénzügyi válság következtében a pénzügyi közvetítő rendszerrel szemben általánosan megingott fogyasztói bizalom helyreállításában a Felügyelet fontos szerepet kíván betölteni. A Felügyelet e feladata ellátása során tekintettel van arra, hogy a fogyasztói bizalom általános megrendülése megingathatja az intézményekbe vetett közbizalmat és ez a pénzügyi rendszer egészének stabilitását is veszélyeztetheti. A Felügyelet a pénzügyi szektorral kapcsolatos fogyasztói bizalom helyreállítása érdekében a fogyasztókat védő szabályozás erősítését, a fogyasztói kiszolgáltatottság mérséklését illetve a felelős, fogyasztóbarát magatartás ösztönzését és kikényszerítését tartja kulcstényezőnek. A prudenciális- és fogyasztóvédelmi felügyelés szempontjait egységesen érvényesítve biztosítható a pénzügyi rendszer iránti bizalom helyreállítása. A fogyasztói bizalom helyreállításának legfontosabb területei a jogszabályszerű, fogyasztóbarát gyakorlat, gyors és hatékony vitarendezési rendszer működtetése, a pénzügyi termékek átláthatóságának, a közérthető tájékoztatásnak a megkövetelése és a magyar pénzügyi kultúra fejlesztésében való aktív részvétel. A Felügyelet feladata, hogy a pénzügyi fogyasztókkal kapcsolatosan helyesnek tartott gyakorlat megfogalmazásával aktívan alakítsa és befolyásolja a pénzügyi intézmények fogyasztói normarendszerét.

A megvalósítás kulcs elemei:

• A Felügyelet megfogalmazza és publikálja fogyasztóvédelmi stratégiáját. E stratégia mentén a széles nyilvánosság és a pénzügyi piacok szereplői számára rendszeresen közzéteszi a felügyelt intézményekkel szemben támasztott általános és specifikus fogyasztóvédelmi elvárásait.

• A Felügyelet hatósági feladatainak ellátása során a rendelkezésére álló eszközöket és erőforrásokat elsősorban a fogyasztók széles rétegét érintő kérdések kivizsgálására és rendezésére igyekszik felhasználni. A fogyasztók széles körét érintő jogszabálysértések esetén a közérdekű igényérvényesítés eszközével igyekszik elősegíteni a korrekt, tisztességes szerződési feltételek alkalmazását a pénzügyi piacokon.  

• A Felügyelet – törvényi felhatalmazásával élve – Pénzügyi Békéltető Testületet működtet (PBT) a fogyasztók és a felügyelt intézmények közti szerződésekkel kapcsolatos vitás ügyekben a fogyasztói jogok bíróságon kívüli érvényesítésének egyszerű és költségkímélő rendezése érdekében, továbbá együttműködik a PBT-vel annak érdekében, hogy a PBT által azonosított fogyasztóvédelmi anomáliákra a Felügyelet valamennyi rendelkezésére álló eszköze révén a szükséges intézkedést megtegye.

• A Felügyelet mind büntető feljelentései, mind szabályozási kezdeményezései révén határozottan fellép az engedély nélkül végzett és így prudenciálisan nem felügyelt, a fogyasztók megtévesztésére is alkalmas pénzügyi tevékenységet végzők ellen.

• A Felügyelet hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján rendszeresen monitorozza a lakossági piacon megjelenő új termékeket, értékesítési csatornákat, elemzi a fogyasztói trendeket és értékeli a pénzügyi termékekkel kapcsolatos fogyasztói kockázatokat. Ezek alapján fogalmazza meg fogyasztóvédelmi célú jogszabály-alkotási javaslatait, bocsátja ki fogyasztóvédelmi ajánlásait, és indítja meg cél- és témavizsgálatait.  

• A lakosság pénzügyi attitűdjének alaposabb megismerése érdekében rendszeres pénzügyi fogyasztói bizalmi indexet készít.

• A Felügyelet fogyasztóvédelmi vizsgálati eredményeit, intézkedéseit, valamint fogyasztóvédelmi elemzéseit folyamatosan kommunikálja annak érdekében, hogy a fogyasztókat minél szélesebb körben megismertesse az őket érintő kockázatokkal, jogaikkal, lehetőségeikkel, a piaci szereplőket pedig orientálja a minél ügyfélbarátabb magatartás kialakítására. 

• A Felügyelet olyan könnyen hozzáférhető, elektronikus összehasonlító alkalmazásokat fejleszt ki, melyek segítik a pénzügyi fogyasztók tudatos és tájékozott döntését az alapvető pénzügyi termékek körében. Ezen internetes alkalmazások fejlesztésével a Felügyelet hozzájárul a pénzügyi piacok transzparenciájának és a piaci verseny növeléséhez. A felügyelet internetes oldala, valamint egyéb tájékoztató anyagai és kiadványai révén pedig hozzájárul a pénzügyi ismeretek terjesztéséhez, a fogyasztói tudatosság és összességében a pénzügyi kultúra növeléséhez.

• A Felügyelet a fogyasztók széles körének pénzügyi szemléletformálása és pénzügyi tudatosságának növelése érdekében aktív szerepet vállal a – közoktatás keretein belül és azon kívül is – a pénzügyi oktatásban, a pénzügyi kultúra fejlesztésében, melynek érdekében kezdeményezően és egyben kiszámítható partnerként együttműködik az érdekelt társhatóságokkal, a fogyasztóvédelmi civil szervezetekkel, a nemzetközi szervezetekkel, a tudományos és oktató műhelyekkel. 

• A Felügyelet budapesti ügyfélszolgálatot tart fenn, illetve a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal, valamint a megyei kormányhivatalokkal együttműködve országos civil pénzügyi fogyasztóvédelmi tanácsadó hálózat működését támogatja annak érdekében, hogy a fogyasztókhoz közelebb kerülve is segítse a pénzügyi szolgáltatások területén jelentkező problémák megértését és megoldását.

7. A FELÜGYELET HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSE

Stratégiai célkitűzés: A Felügyelet hatékonyságának növelése, feladatainak független, erős, integrált felügyeleti hatóságként való ellátása.  

Stratégiai irány: A Felügyelet megteremti mindazokat a keretfeltételeket, amelyek a hatékony működéséhez szükségesek, ideértve az anyagi, technikai és humán erőforrások biztosítását is. A Felügyelet fontosnak tartja, hogy tapasztalatait, következtetéseit, a rendelkezésére álló titokvédelmi kötelezettség alá nem eső információkat a pénzügyi szektor más szereplőivel is megossza, illetve az ezen szereplőkkel történő együttműködés keretében elvárja, hogy ők is megosszák ezen információikat a Felügyelettel.

A megvalósítás kulcs elemei:

• A Felügyelet költségvetési szervként a közpénzekkel hatékonyan és ellenőrizhetően gazdálkodik a gazdaságosság és az eredményesség elvének egyenrangú követelménye szerint.

• A Felügyelet informatikai és ügyviteli rendszereit folyamatosan korszerűsíti, az ésszerűség és a gazdaságosság figyelembevételével törekszik azok legmagasabb szakmai standardok szerinti kialakítására.

• A Felügyelet a piaci szereplőkkel és a felügyelésben érintett egyéb hazai és nemzetközi társhatóságokkal való adatcsere tevékenységét maximálisan szabványos és automatizált, megfelelően védett elektronikusan hitelesített formában kívánja végezni.

• A Felügyelet szakmai konzultációk rendszeres szervezésével is kapcsolatot tart a pénzügyi piac szereplőivel. A konzultációk tapasztalatainak felhasználásával végzi tevékenységét, fejleszti munkafolyamatait. 

• A Felügyelet feladatai és céljai hatékonyabb elvégzése és gyorsabb elérése végett, az erre megfelelő civil szervezetekkel stratégiai együttműködési megállapodást köt. 

• A Felügyelet folyamatosan bővíti kompetenciáit, ennek érdekében fejleszti munkatársai szaktudását azért, hogy lépést tarthasson a piaci fejleményekkel, innovációkkal.

• A Felügyelet az európai felügyelésbe való még intenzívebb bekapcsolódás, valamint a pénzügyi rendszerek fejlődésében tapasztalható innovációk minél gyorsabb megismerése és elsajátítása érdekében, nemzetközi együttműködései során kezdeményezi és támogatja, hogy munkatársai ismerjék meg a külföldi felügyelési tapasztalatokat, eljárásokat és módszereket.

• A Felügyelet körültekintő kiválasztási rendszert működtet annak érdekében, hogy a munkavégzés során a legalkalmasabb jelöltek kerüljenek alkalmazásra, valamint a pénzügyi rendszer elemzésében, kockázatainak kezelésében és értékelésében nagy tapasztalattal rendelkező, a piacon elismert szakemberek alkalmazásával tovább erősíti munkatársi gárdáját.

• A Felügyelet tudatosan támogatja az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt, melynek célja az egyetemről kikerülő fiatal szakembergárda elhelyezkedésének elősegítése és a szakmai utánpótlás biztosítása. 

• A Felügyelet továbbfejleszti és szélesíti intellektuális tudásbázisát, az azt kiszolgáló infrastruktúráját, így bővíti szakkönyvtárát, munkatársainak a korszerű elektronikus, internet alapú adatbázisokhoz való hozzáférését, valamint a pénzügyi rendszerek felügyelésének elvi alapjaival foglalkozó egyetemekkel és gazdasági kutató szervezetekkel való együttműködését.

• A Felügyelet tovább növeli jogérvényesítési hatékonyságát a pénzügyi rendszer stabilitásának védelme, valamint a rendszerbe vetett bizalom helyreállítása érdekében. 

• A Felügyelet a kis intézmények esetében bevezeti az együttes felügyelés módszerét, melynek következtében megnő az intézményfelügyelésre fordítható idő és a pénzügyi intézmények felügyelésének hatékonysága nő. 

• A Felügyelet a magyar közigazgatási rendszer példaértékű tagja kíván lenni, ezért élen jár és elkötelezett egyebek mellett a szervezetfejlesztési módszerek alkalmazásában is, melyek partnerei és az állampolgárok megelégedettségét és a szervezeti hatékonyságot is növelik (pl. minőségirányítási rendszer, információbiztonsági irányítási rendszer alkalmazása).