Bevezetés

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, illetve a pénzügyi piac elkülönült területeit ellenőrző elődfelügyeletek az elmúlt 10-15 évben jelentős mértékben járultak hozzá a magyar pénzügyi piac elfogadhatóan biztonságos, a szereplők (szolgáltatók, fogyasztók) számára követhető fejlődéséhez.

Ugyanezen időszak alatt a piac, a termékek és a szolgáltatások, a különböző technológiák és a tranzakciók hatalmas változáson mentek keresztül. Más lett a vállalati kultúra és a nemzetközi környezet, miközben jelentősen átalakultak a felügyeleti intézmények is.

Az integrálódó piacok, az egyre nemzetközibbé váló szolgáltatások és elsősorban Magyarország Európai Uniós tagsága szükségessé, míg az integrált felügyelet elmúlt négyéves tapasztalatai, a szervezeti, vezetési átalakulások pedig lehetővé tették, hogy a következő, 2010-ig tartó időszakra, megfogalmazzuk a Felügyelet stratégiáját.

A „Hatékony felügyelet” stratégiájának megfogalmazásával az a szándékunk, hogy a Felügyelet felkészült legyen a belátható változásokra  és rendelkezzen a beláthatatlan változásokra való reagálás képességével.

Nem elvi-ideológiai alapon meghatározott, hatékony felügyeletet képzelünk el, és tartunk megvalósítandónak. Célunk egy olyan felügyelet létrehozása (kialakítása), amely a megváltozott és változó külső és belső feltételeket szakadatlanul értékelve, ezekre figyelemmel, képes a társadalom számára betölteni a feladatát.

A Felügyelet hasznossága meghatározható abból a feltételezésből kiindulva, hogy a társadalom azért áldoz közpénzt egy ilyen intézmény működésére, hogy elkerülje a sokkal nagyobb társadalmi költségekkel járó bizonytalanságot a pénzügyi piacokon. Ha a felügyelet megfelel ennek a feladatának, akkor indokolt a működtetésére erőforrásokat igénybe venni.

Ez az általános megközelítés azonban rendszerint csak utólagosan bizonyítható, ezért a feladatok részletesebb meghatározása indokolt.

I. A Felügyelet feladatai

A 2010-ig szóló stratégia meghatározó keretét a Felügyelet alapvető feladatai jelentik. Ezek szerint:

A Felügyelet az Európai Unió felügyeleti közösségének tagjaként, az integrálódó pénzügyi piacon

• biztosítja a pénzügyi piacok megbízható, folyamatos és átlátható működését;

• erősíti a pénzügyi piacok működése iránti bizalmat;

• szolgálja a pénzügyi piacok tisztességes versenyen alapuló fejlődését;

• védi a piaci szereplők jogos érdekeit;

• előmozdítja az információk hozzáférhetőségét, amelyekkel a fogyasztói döntések kockázata mérsékelhető;

• aktívan vesz részt a pénzügyi bűnözés visszaszorításában.

A feladat megoldása, a célok megvalósítása sajátos külső és belső feltételek mellett történik az előttünk álló években, 2010-ig.

A feltételek számbavételének célja, hogy felkészüljünk azokra a kockázatokat növelő tényezőkre, amelyek a pénzügyi piacokon megjelennek, következésképpen a Felügyelet feladatainak ellátását a következő években befolyásolják.

II. A stratégia megvalósításának külső környezete

II.1.   Nemzetközi folyamatok

A globális feltételek között a pénzügyi közvetítő rendszerek - és ennek következtében a Felügyelet - szempontjából meghatározó jelentőséggel bír:

• a világgazdasági növekedés, konfliktusok;

• a pénzügyi vagyonosodás;

• a technológiai fejlődés;

• a termékválaszték szélesedése;

• az intézményi szerkezet összetettsége;

• a nemzetközi szolgáltatások; valamint

• az európai integráció.

A 2010-ig tartó időszakban folytatódik a világgazdaság lendületes növekedése, aminek egyik fő mozgatórugója az alkalmazott technológia gyors fejlődése, a másik a rendelkezésre álló tőkeállomány egyre világméretűbb elosztása. A gazdasági növekedés ciklikussága fennmarad, de a növekedés teljes leállása csak szélsőséges forgatókönyvek esetén fordulhat elő.

A politikai-társadalmi viszonyok terén meghatározó folyamat a nemzetek és a régiók közötti jövedelmi különbségek lassú csökkenése, ami a stabilitás és a nemzetközi együttműködés erősödésének irányában hat. Változatlanul számolni kell azonban a gazdag/szegény, vagy Észak/Dél típusú politikai szembenállás kiéleződésének lehetőségével. Ilyen konfliktusok elsősorban  a globális erőforrások – a felhasználható energia, a tiszta ivóvíz, az élhető klíma, illetve az élelmiszer termelésére alkalmas földterület – szűkössége miatt következhetnek be.

A fentiek alapján az elkövetkező évek legfontosabb globális kockázatait az egyre bonyolultabb technológiai rendszerek működési zavaraiban, az erőforrás-problémák növekedésében, a szegény és gazdag országok közötti konfliktusok kiéleződésében, illetve az előzőekkel is összefüggő nemzetközi terrorizmusban látjuk.

II.1.2. Pénzügyi vagyonosodás

A gazdaság növekedésének egyik fő következménye a felhalmozott pénzügyi vagyon folyamatos és jelentős ütemű gyarapodása, amit a várható élettartam hosszabbodása is támogat és gyorsít. A pénzügyi vagyon – a pénzügyi szolgáltatók által közvetített tőkeként – a gazdaság összjövedelménél gyorsabb ütemben gyarapodik. Ezért egyrészt, jelentősen bővül a pénzügyi felügyeleti hatóságok gondjaira bízott vagyontömeg, vagyis nő a felügyeleti tevékenység „tétje”, a felügyeletek felelőssége. Másrészt, csökken a keletkező pénzügyi kötelezettségek jövedelemfedezettsége és általában nő a hitelezés kockázata. Harmadrészt a pénzügyi piacok és intézmények között fokozódó mértékben létrejövő láncszerű kapcsolódások miatt növekszik a nem teljesítések, illetve bármilyen fajtájú működési zavarok rendszerkockázata. A pénzügyi vagyon méretei következtében tehát nő a felügyeletek felelőssége, emelkedik a hitelezés kockázata, és a halmozódó zavarok rendszerkockázata.

II.1.3. Technológiai fejlődés

Az elkövetkező években a jelenleg előre látható legfontosabb technológiai vívmány a széles sávú (mobil) telefon-, illetve (mobil) internet-kapcsolat nagy tömegben való elterjedése lehet. Ez általánosan lehetővé tenné nagy mennyiségű adatnak bármely földrajzi helyszínek közötti valós idejű továbbítását, lehetőséget adva a nemzetközi pénzügyi műveletek széles körű, akár kiskereskedelmi szintű elterjedésére is.

E változások nyomán fogyasztók és szolgáltatók döntéseiket a korábbiaknál jóval több ismeret birtokában hozhatják meg, ami javítja a közvetítési (befektetési, hitelezési stb.) folyamat minőségét, illetve a közvetített tőke biztonságát. Az adatgyűjtés és -feldolgozás lehetőségeinek bővülése nagymértékben növelte a pénzügyi döntéshozók kockázatfelismerő képességét, és forradalmasította a kockázatok mérésének és kezelésének módszereit.

A gyors fejlődés azonban megnehezíti az új technológiai feltételekhez való igazodást, a változás gyorsasága bonyolultabbá teszi az új kockázatok feltárását, illetve az elhárításukra alkalmas eljárások bevezetését. Számolni kell az informatikai és a hírközlési rendszerek üzemzavaraival, illetve új típusú bűncselekmények (elektronikus eszközökkel elkövetett pénzmosás, internetes csalás, adatlopás, terrorizmus) lehetőségével is. A rendelkezésre álló információ és a cselekvési lehetőségek bővülése a pénzügyi döntéshozókat új, a korábbiaknál esetenként nagyobb mértékű kockázatok vállalására ösztönzi.

II.1.4. Termékválaszték szélesedése

A vagyonosodás folyamatával, az átlagos életkor hosszabbodásával a kereskedelmi banki szolgáltatások rovására teret nyernek a befektetési típusú szolgáltatások, elsősorban az alapszerű vagyonkezelés. A befektetési termékek között tovább nő az értékpapírok súlya, tekintettel azok rugalmasságára, és fokozódóan biztonságos jellegére.  A kötvények térnyerését a kereskedelmi hitelminősítő ügynökségek fokozott jelenléte is támogatja.

A pénzügyi szolgáltatások átlagánál gyorsabb ütemben gyarapodik a kockázatfedezeti és spekulatív eszközként használt derivatív termékek értékesítése. Erősödik a termékek kockázati tartalmával kapcsolatos tudatosság és transzparencia, és a különböző fajtájú és mértékű kockázatok megosztására, elkülönítésére, áthárítására, illetve átvállalására alapozó sok új termék megjelenése várható. Jelentősen növeli a megvásárolható pénzügyi termékek számát a nemzetköziesedés folyamata. Az egyes nemzeti valuták, kötvény- és részvénypiacok, hozamgörbék stb. által teremtett befektetési lehetőségekre a pénzügyi termékek szinte korlátlan választéka állítható elő.

Terjedőben vannak a kombinált termékek, valamint a pénzügyi és nem pénzügyi termékek kombinációi is, mint például a kedvező vásárlási feltételeket biztosító vásárlókártyák, a kiskereskedelmi diszkontakciókkal egybekötött hitelajánlatok. Pénzügyi szolgáltatók egyre gyakrabban végeznek kiegészítő nem pénzügyi feladatokat is, mint pl. az ingatlan-tulajdonjognak a hitelező bank által intézett bejegyeztetése, vagy az életbiztosító által szervezett egészségügyi szolgáltatás. Ugyanakkor nem pénzügyi szervezetek is nyújtanak olyan pénzügyi jellegű szolgáltatásokat, mint egyes pénzhelyettesítő eszközök (telefon- és vásárlókártyák stb.) kibocsátása.

Az összetettebb termékek megjelenésével járó kockázatok változó szabályozást és bonyolultabb felügyeleti eljárásokat igényelnek. Utóbbiak kialakítására az informatika forradalma ad lehetőséget, módot adva a termékek és kockázataik minden korábbinál részletesebb és pontosabb leírására, mérésére és modellezésére. Erre épülnek  a banki és biztosítási szektorokban létrejött, illetve kidolgozás alatt álló új tőkeegyezmények (Bázel II, Szolvencia II), amelyeknek az elkövetkező években esedékes alkalmazása a pénzügyi felügyeletek munkáját nagy mértékben meg fogja változtatni.

A termékválaszték bővülése, a termékek, szolgáltatások, szolgáltatók kombinációja növeli a szolgáltatók és az ügyfelek közötti információkülönbségeket, csökkenti a transzparenciát, ami nehezebbé teszi a tudatos kockázatvállalást.

II.1.5. Intézményi szerkezet összetettsége

A pénzügyi szolgáltatások egyik fő irányzata az intézményi koncentráció növekedése, ennek hajtóereje a szolgáltatások piaci túlkínálata, illetve a jövedelmezőség csökkenése. E folyamatot a liberalizálás, a szabályozás harmonizálása, illetve a globalizáció egyaránt segítik és gyorsítják.

Az intézményi konszolidáció nem feltétlenül az intézmények számának csökkenését jelenti, hanem elsősorban azt, hogy növekszik a tőke- és irányítási koncentráció. Azzal számolunk, hogy az elkövetkező évek intézményi fejlődésének főszereplői a nagyméretű, számos intézményt felölelő pénzügyi csoportok lesznek.

Az európai integrációs törekvések eredményeként a fiókosodás, a határon átnyúló szolgáltatás, illetve az európai részvénytársaságok alapítása jelentős terjedési potenciállal rendelkező folyamatnak tűnik.

Jelenleg bizonyosnak látszik, hogy a régióközi központok (London, New York, Hong Kong és Tokió) jelentősége fennmarad, annak ellenére, hogy az információs technológia fejlődése nyomán jelentős lépések történnek majd a földrajzi diverzifikáció irányába. Ezért a nemzeti és nemzetközi pénzügyi központok, illetve a központok tevékenységének magját képező elkülönült intézményes piacok (a tőzsdék) továbbra is jelentős szerepet játszanak. A nagykereskedelmi szolgáltatások egyre inkább a központokra, a kiskereskedelmiek pedig a helyi szintekre lesznek jellemzőek.

A tőke- és irányítási koncentráció növekedése, egyes pénzügyi tranzakciók földrajzi koncentrációja a kockázatok eloszlását, azok elemzését bonyolultabbá teszik, felerősítik az összefüggések kezelésének szükségességét.

II.1.6. Nemzetközi szolgáltatások

A nemzetközi pénzügyi szolgáltatások tömegessé válásához elsősorban a valós idejű összeköttetést és nagy mennyiségű adatforgalmat lehetővé tevő informatikai és hírközlési eszközök lényegében korlátlan mértékben összekapcsolható nemzetközi rendszerére, illetve a határokon keresztül történő személy-, információ-, jövedelem- és tőkeáramlást lehetővé tevő, világméretekben kompatibilis nemzeti szabályozásra és szabványosított intézményrendszerre volt szükség. A szóban forgó technológiai eszköztár, illetve a szabályozási és intézményi feltételrendszer az elmúlt évtizedekben gyorsuló ütemben fejlődött, és globális méretekben alapvető jelentőségű technológiai és intézményi integráció ment végbe.

Az elkövetkező években – tekintettel a technológiai és az intézményi feltételek gyors fejlődésére és a globalizáció mögötti erős mozgatórugókra – a nemzetközi pénzügyi tevékenység exponenciális ütemű bővülésére lehet számítani. Ez szükségessé teszi a nemzeti keretekben működő felügyeletek nemzetközi tevékenységének erősítését.

II.1.7. Európai integráció

A  pénzügyi szolgáltatások nemzetköziesedésének Európa számára elsődleges vetülete az Európai Unió belső piacának egységesülése. Az unió tagországai között a pénzügyi szolgáltatások ma adminisztratív korlátozások nélkül, szabadon áramolhatnak, de a belső határokon keresztül nyújtott szolgáltatások aránya egyelőre viszonylag csekély. Ez  azonban jelentősen növekedni fog, az európai szabályozás fokozódó egységesülése, a nagykereskedelmi szolgáltatásoknak csökkenő számú pénzügyi központba történő összpontosulása, az elektronikus szolgáltatások gyors terjedése, és az új tagországok erős tőke- és szolgáltatásimportja miatt. E tekintetben döntően fontos körülmény az elektronikus szolgáltatások terjedése, illetve az euró-övezet várható bővülése.

Az euró-övezetben megszűnnek a nemzeti elkülönültségből származó szolgáltatói monopóliumok, a termékek költségei és árai pedig közvetlenül összehasonlíthatóvá válnak. Mindez egyrészt a fogyasztók számára elérhető szolgáltatások és szolgáltatók kínálatának, másrészt pedig a szolgáltatók számára elérhető piaci keresletnek a nagyarányú bővüléséhez vezet. A folyamat alapvetően fontos eredménye a szolgáltatói verseny fokozódása.

Az euró bevezetése a tagországok közötti gazdasági liberalizáció legmagasabb foka, amely feltételezi a pénzügyi szolgáltatások szabványosítottságát, a gazdasági-pénzügyi szabályozás magas színvonalú harmonizációját.  

A pénzügyi tevékenység nemzetköziesedésének és centralizációjának egyenes következménye, hogy az e területtel kapcsolatos hatósági tevékenység – ezen belül a szabályozás és a felügyelet – egyre több eleme nemzetek feletti szintre kerül. A pénzügyi szolgáltatók szabályozása és a pénzügyi felügyeleti politika alakítása fokozódó mértékben az Európai Unió közösségi intézményeinek feladata lesz.

Ez azonban nem menti fel a nemzeti keretekben működő felügyeleti hatóságokat a piacaik esetleges zavarai elleni gyors és határozott fellépés követelménye alól.

A pénzügyi szolgáltatások egységes piacán az eltérő nemzeti szabályozások az érintett piacok kiiktatódásához vezethetnének, ezért azok fokozatos megszűnésével kell számolni.

Hosszabb távon az európai pénzügyi szektorban egységes közösségi szabályozás, ehhez igazodóan pedig egységes szabványokon alapuló pénzügyi felügyeleti hálózat kialakulása várható.

II.2. Belföldi folyamatok

A belföldi folyamatokat illetően a következő években alapvetően két fő tényezőt kell figyelembe venni:

• Magyarország; illetve

• a magyar pénzügyi szektor helyzete.

Magyarország helyzete kedvező, mert egy növekvő politikai-társadalmi stabilitású, gazdaságilag gyorsan fejlődő térségben helyezkedik el. E térség stabilitását egyrészt a demokratikus politikai berendezkedés és a piacgazdaság erősödése, másrészt mind több országának NATO- és EU-tagsága biztosítja. Magyarország szomszédaival együtt fokozódó mértékben az európai politikai, társadalmi és gazdasági integráció részévé válik. Ennek részeként számos, korábban nemzeti jogalkotási és kormányzati funkció az Európai Unió közösségi szintjére kerül, érvényesülnek az unió belső piacának egységes szabályai.

Magyarországon folyamatos és jelentős ütemű gazdasági növekedés várható, aminek egyik biztosítéka az ország növekvő stabilitása és európai integrációja, a másik pedig a munkaerő versenyképessége nyomán beáramló tőke, illetve az annak működését elősegítő infrastruktúra és vállalkozói környezet. A magyar gazdasággal szembeni legfontosabb kihívásnak jelenleg a közép- és kelet-európai, illetve az ázsiai országok által támasztott gazdasági verseny tűnik. E versenyben Magyarországnak növekvő mértékben az egyedi termékekben és szolgáltatásokban megnyilvánuló teljesítménnyel, és csökkenő mértékben a tömegtermelésben előnyt jelentő olcsósággal kell érvényesülnie.

II.2.2. A magyar pénzügyi szektor helyzete

Az elmúlt közel húsz év során, Magyarországon korszerű intézményi és technológiai megoldásokat, valamint képzett munkaerőt alkalmazó, az Európai Unió normáival összhangban szabályozott, versenyképes pénzügyi szolgáltatói szektor jött létre. A szektort alkotó szolgáltatók környezetének fejlődését túlnyomórészt a fentiekben felvázolt nemzetközi tendenciák fogják meghatározni, amelyek jelentős része közvetlenül az Európai Unió intézményeinek tevékenységén, illetve az egységes európai piac eseményein keresztül fog megnyilvánulni.

A következő években számolni kell azzal, hogy tartalmilag változatosabbá válnak a határon keresztül nyújtott szolgáltatások, az országba beáramló kínálaton belül új szolgáltatási területek és pénzügyi termékek megjelenése várható, e termékek formagazdagsága is növekszik. Az eddig jellemző leányvállalatok által nyújtott szolgáltatások mellett növekvő szerepet kap a fióktelepek működtetése, illetve a fióktelep nélküli, határon átnyúló nemzetközi szolgáltatás. Új jelenség az országból kifelé irányuló pénzügyi szolgáltatás elindulása, amely ugyancsak jelentős fejlődés előtt áll.

Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy a magyar belső pénzügyi piac mérete (a lakosság száma, a gazdaság szerkezete) a belföldi piacnak  közvetlenül szánt pénzügyi szolgáltatások bővülése szempontjából korlátozó tényező.  A magyar pénzügyi piac fejlődésének elmúlt másfél évtizede azonban mintegy 50.000 fő, nemzetközi pénzügyi kultúrával rendelkező, képzett munkaerőt és fejlettnek mondható infrastruktúrát eredményezett. Ez a szabványosodó pénzügyi szabályozási környezetben lehetőséget jelent arra, hogy a nemzeti piac méretétől függetlenül a szolgáltatásnyújtás központja részben a magyar pénzügyi szektor legyen.  A pénzügyi szolgáltatási szektorra világméretekben jellemző kiszervezési folyamatra tekintettel számítani kell egyes szolgáltatók kiszervezett résztevékenységeinek magyarországi megjelenésére, illetve a magyar pénzintézetek tevékenységének külföldre történő kiszervezésére is