ALAPELVEK
A FÜGGETLENSÉG ÉS AZ ELSZÁMOLTATHATÓSÁG ELVE
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete önálló, felügyelési, ellenőrzési, fogyasztóvédelmi
és szabályozói jogkörökkel felruházott alkotmányos szervezet. A Felügyelet rendeletalkotási,
engedélyezési tevékenysége során, ajánlásai és útmutatásai kibocsátásakor, vizsgálatai
alkalmával, elemzései és értékelései megfogalmazásánál, intézkedései alkalmazásánál
a közjó érdekében, a köz szolgálatában és az Alkotmányban rögzített felelősséggel
cselekszik.
A Felügyelet törekszik arra, hogy pártatlanul, előítéletektől mentesen, a tények
és összefüggések következetes, átlátható értékelésével, a körülmények alapos és
körültekintő vizsgálatával, a jogszabályok által biztosított keretek és felhatalmazás
alapján a hazai és nemzetközi legjobb gyakorlatnak megfelelően folytassa tevékenységét.
Munkáját bármely politikai vagy gazdasági érdekcsoport befolyásától mentesen végzi,
döntéseit kizárólag szakmai alapon hozza meg. A függetlenség elve érvényesül a
Felügyelet vezetőinek kinevezésében és gazdálkodásában is. A függetlenség elvével
párhuzamosan valósul meg az elszámoltathatóság követelménye is, amely alapján
a Felügyelet köteles tevékenységéről beszámolni az Országgyűlésnek, illetve tájékoztatást
adni a szélesebb nyilvánosságnak. A Felügyelet, mint költségvetési szerv, a közpénzzel
történő gazdálkodás elvének mentén a közpénzekkel való hatékony és ellenőrizhető
gazdálkodásra vonatkozó elveket és előírásokat saját tevékenységére is maradéktalanul
alkalmazza.
AZ EGYENLŐ ELBÍRÁLÁS ÉS A MÉLTÁNYOSSÁG ELVE
A Felügyelet ugyanazt a jelenséget vagy tevékenységet azonos módon értékeli,
amennyiben minden, a mérlegelés során figyelembe vehető szempont ezt megengedi.
Ez a Felügyeletet arra kötelezi, hogy minden esetben a körülmények teljes tisztázása
mellett, a felügyelt intézményre vonatkozó jogszabályokban meghatározott határok
között, az azonos típusú pénzügyi szervezetek azonos magatartását azonos módon
bírálja el. Alkalmazza a méltányosság elvét, amely a meghatározott kereteken belül
megengedi az egyedi, eltérő körülmények súlyozott figyelembevételét. A méltányosság
és az egyenlő elbírálás elveinek együttesen kell érvényesülniük a Felügyeleti
döntéseknél.
AZ ARÁNYOSSÁG ELVE
A Felügyelet mint a magyar pénzügyi rendszer biztonságos működését felügyelő,
a piacokon jelentkező kockázatok feltárásáért, illetve azok mérsékléséért felelős
hatóság, figyelmét és erőforrásait a vizsgált intézmények, jelenségek, illetve
kockázatok tekintetében, azoknak a társadalomra, a fogyasztókra gyakorolt hatásával,
veszélyességével arányos mértékben osztja meg. A szabályozás kialakításánál, intézkedései,
szankciói során figyelembe veszi az egyes intézmények méretét és komplexitását,
a pénzügyi rendszer egészére kiterjedő hatásukat, a szabályok megsértésének a
súlyosságát és mindezek mértékével arányosan jár el.
A MÉRLEGELÉS ÉS A FOKOZATOSSÁG ELVE
A Felügyelet mérlegelési jogkörét a jogalkotó által meghatározott szempontok
mentén, az adott ügy egyedi sajátosságainak figyelembevételével gyakorolja. Intézkedései,
szankciói alkalmazása során a Felügyelet az enyhébb intézkedésektől halad a súlyosabb
jogkövetkezményekkel járó intézkedések alkalmazásáig, és mindaddig nem alkalmaz
szigorúbb intézkedést, amíg a kívánt hatás enyhébb intézkedéssel is elérhető.
A KISZÁMÍTHATÓSÁG ÉS A NYILVÁNOSSÁG ELVE
A Felügyelet saját működését átláthatóvá és egyben kiszámíthatóvá teszi: alaptevékenységei
kapcsán – engedélyezés, a felügyelt intézmények vizsgálata, fogyasztóvédelem,
intézkedések – megfogalmazza és nyilvánosságra hozza politikáját, a piaci szereplők
és a nagyközönség számára elérhetővé teszi határozatait, rendszeres elemzéseit
és a pénzügyi piacok összesített adatait. Ajánlásai és útmutatói közzétételével,
illetve a piaci szereplőkkel folytatott rendszeres konzultációk során ismerteti
céljait és elvárásait.
A VERSENYKÉPESSÉG FOKOZÁSÁNAK ELVE
A Felügyelet mint az Európai Pénzügyi Felügyeleti Rendszer tagja, elkötelezett
amellett, hogy a korszerű felügyelési gyakorlatok alkalmazásával, a hazai és nemzetközi
szabályozási keretek kialakításában való aktív, magas szakmai szintű részvételével
elősegítse és támogassa mind az európai, mind a magyarországi pénzügyi intézmények
nemzetközi versenyképességének erősítését, fejlesztését, ezzel is támogatva a
nemzetgazdaság és a fogyasztók érdekeit.
ALAPVETŐ CÉLKITŰZÉSEK
Az Alkotmány, a PSZÁF törvény, valamint a pénzügyi szervezetekre vonatkozó jogszabályok
megfelelő felhatalmazást biztosítanak a Felügyeletnek ahhoz, hogy gondoskodni
tudjon a magyar pénzügyi rendszer stabil, megbízható működéséről, elősegítse versenyképességének
fejlődését.
1. A Felügyelet kiemelt figyelmet fordít azokra az intézményekre, melyek esetében
anyaországi felügyeleti felelőssége és feladata van.
2. A Felügyelet tevékenysége során egyszerre gyakorol intézményfelügyeleti, piacfelügyeleti
és fogyasztóvédelmi szerepkört, eszközeit ennek megfelelően választja meg.
3. A Felügyelet a törvényben meghatározott rendszerességgel átfogóan ellenőrzi a
felügyelt intézményeket, szükség esetén a jogszabályi előírásnál is gyakrabban
tart ilyen ellenőrzéseket, illetve törvényi kötelezettségei mellett téma- és célvizsgálatokat
is végez.
4. A Felügyelet az új Európai Pénzügyi Felügyeleti Rendszer tagjaként aktívan részt
vesz az európai szintű szabályalkotási folyamatokban, az egységes belső piaci
érdekek mellett mindig szem előtt tartva a magyar pénzügyi rendszer és a hazai
fogyasztók sajátosságait és érdekeit.
5. A nemzetközi pénzügyi csoportok felügyelésére létrejött európai felügyeleti kollégiumokban a Felügyelet magasan kvalifikált munkatársai
részvételével segíti az adott intézmény nemzetközi szintű együttes felügyelését
s ezen keresztül biztosítja a magyar pénzügyi rendszer megbízható és stabil működését.
6. A Felügyelet a magyar pénzügyi rendszer szerkezetének figyelembevételével aktív szereplője és támogatója a pénzügyi felügyeletek regionális együttműködésének.
7. A Felügyelet a makroprudenciális szempontok szem előtt tartásával folyamatosan
fejleszti elemzési és monitoring tevékenységét, hogy mélyreható információkkal
rendelkezzen a pénzügyi rendszer egészének, az egyes szektorok, illetve egyes
terméktípusok kockázatainak alakulásáról.
8. A Felügyelet folyamatosan elemzi és értékeli a piaci szereplőktől, a piacokról
származó információkat és tapasztalatokat; kialakítja saját, érvényesítendő szakmai
álláspontját, amelyet következtetések közzététele és a felügyeleti ajánlások útján
megoszt a piaci szereplőkkel.
9. Az élenjáró nemzetközi felügyeleti gyakorlatok naprakész ismeretével, új felügyeleti módszerek és ajánlások kidolgozásával, az innovatív termékek kockázatainak
feltárásával és a piaci szereplőkkel folytatott rendszeres párbeszéd révén a Felügyelet
együtt halad a felügyelt szektorok innovációjával, segíti a felügyelt ágazatok
nemzetközi versenyképességét.
10. A szabályozás hatásainak előzetes felmérésével, a jogi keretek irányelvekkel,
ajánlásokkal való kiegészítésével, az élenjáró gyakorlatokról szóló tájékoztatással
a Felügyelet olyan hatékony és átlátható szabályozás kialakítására törekszik,
amelyben a szabályozásból fakadó előnyök túlsúlyba kerülnek a korlátok okozta
terhekkel szemben.
11. A Felügyelet elnöke rendeletalkotási jogának gyakorlása, valamint ajánlásainak
és útmutatóinak kidolgozása során – az együttműködés és a nyitottság elvének figyelembevételével
– rendszeresen konzultál az egyes felügyelt szektorok képviselőivel, annak érdekében,
hogy azok tanácsaikkal, észrevételeikkel segítsék a rendeletek piackonform, hatékony
megalkotását.
12. Szem előtt tartva, hogy a magyar gazdaság piacgazdaság, mely biztosítja a vállalkozás
és a verseny szabadságát, a Felügyelet tudatában van annak, hogy előfordulhatnak
csődök is. A Felügyelet célkitűzése azonban az, hogy a pénzügyi rendszerben az
ilyen események rendezett, szabályozott keretek között történjenek meg és olyan
módon, hogy az ügyfelek pénze, vagyona folyamatosan, teljes biztonságban maradjon.
A Felügyelet célja a jogszabályokban számára meghatározott eszközökkel az egyes
intézmények prudenciális problémáinak korai feltárása, a problémák megoldásának
kikényszerítése, a válságkezelésben való részvétel.
13. A Felügyelet a Pénzügyi Stabilitási Tanács együttműködő tagjaként elősegíti az
érintett hatóságok közötti információcserét, s a hazai pénzügyi rendszer stabilitását
veszélyeztető makroszintű kockázatok feltárását, értékelését, valamint azok kezelését.
14. A Felügyelet a hazai és külföldi felügyeleti tapasztalatokra alapozott körültekintő,
kiszámítható és átlátható engedélyezési követelmények és eljárások alkalmazásával
szűri a piacra belépőket és csak olyan személy, illetve szervezet piacra lépését,
európai útlevéllel való ellátását és olyan új tevékenység felvételét engedélyezi,
amely esetében az engedélyért folyamodó megfelel az elvárható jogi, szakmai és
etikai követelményeknek.
15. A Felügyelet megköveteli a tulajdonosi felelősség és kötelezettségek érvényesítését
egyedi és csoportszinten is. Következetes számonkérésével kikényszeríti a szakszerű,
gondos vállalatvezetési elvek és gyakorlat szigorú érvényesülését, a felügyelt
intézmények vezetőinek önálló felelősségviselését és gondosságát. A vállalatvezetési elvek alkalmazásán belül megköveteli belső eljárási és döntési
szabályok kidolgozását, a belső és külső kontroll funkciók megfelelő működését
és az érdekkonfliktusok kizárását.
16. A rendszeres piacfigyelés, a felügyeleti követelmények következetes érvényre
juttatása és az egységes intézkedési politika alkalmazása révén a Felügyelet a
jogszabályok felhatalmazása alapján fellép azokkal a személyekkel és pénzügyi
szervezetekkel szemben, amelyek megsértik a jogszabályokat vagy nem a tőlük elvárható
gondossággal járnak el piaci tevékenységük során.
17. A Felügyelet aktív és kezdeményező módon feltárja a pénzügyi szektor lehetőségeivel visszaélő magatartást, az engedély
nélkül végzett tevékenységet, a bennfentes kereskedelmet, valamint a piac tisztességtelen
befolyásolását és intézkedik ezen tevékenységekkel szemben.
18. A Felügyelet a pénzügyi intézmények engedélyezése és felügyelése során rendszeresen
ellenőrzi a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni hatályos jogszabályok
és a PSZÁF ajánlásainak a betartását, nyomon követi a nemzetközi ajánlások fejlődését,
részt vesz az ezzel kapcsolatos nemzetközi munkálatokban.
19. A Felügyelet feltárja a pénzügyi szervezetek tevékenysége során keletkező szektorális
és egyedi kockázatokat, a piaci szereplők kockázatkezelésének hatékonyságát, a
kockázatokban rejlő veszélyeket, bekövetkezésük valószínűségét, terjedelmét és
lehetséges hatásukat az ügyfelekre, a pénzügyi szervezetekre és a pénzügyi ágazatra.
20. A Felügyelet fokozottan segíti a fogyasztókat abban, hogy megismerjék a pénzügyi
piacok és szolgáltatások sajátosságait, az azokkal járó és a rájuk háruló kockázatokat.
Hozzájárul a fogyasztók pénzügyi tudásának bővítéséhez, jogaik tudatosításához,
a pénzügyi szervezetek szolgáltatásai és a velük járó kockázatok általános megismertetéséhez.
21. A Felügyelet szakmailag független Pénzügyi Békéltető Testületet működtet, melynek
feladata a fogyasztók és a pénzügyi intézmények között létrejött szerződések megkötésével
és teljesítésével kapcsolatos vitás ügyek bírósági eljáráson kívüli rendezése.
E célból a Pénzügyi Békéltető Testület egyezség létrehozását kísérli meg, ennek
eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors,
hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.
22. A Felügyelet ellenőrzi a pénzügyi szervezetekre vonatkozó jogszabályokban rögzített
fogyasztóvédelmi előírások, fogyasztói normák betartását. A fogyasztóvédelmi vizsgálatok
keretében feltárt jogszabálysértések következetes szankcionálásával formálja a
pénzügyi intézmények fogyasztóvédelmi gyakorlatát. A hivatalból észlelt, valamint
a fogyasztói beadványokban visszatérő problémák nyomán rendszeresen értékeli a
fogyasztók érdekeit védő előírások érvényesülését, és szükség esetén kezdeményezi
a pénzügyi fogyasztók védelmét célzó jogszabályok erősítését, továbbfejlesztését.
23. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi ajánlásai kidolgozásával iránymutatást ad a pénzügyi
szektor fejlődésének, illetve felmutatja a követendő piaci magatartási normákat.
24. A Felügyelet elvárja a pénzügyi rendszer intézményeitől, hogy ügyfeleik szorult
helyzetével ne éljenek vissza, tisztességes és törvényes magatartást követve keressék
a megoldást az adott helyzetre.
25. A Felügyelet célul tűzi ki, hogy a felügyelt intézmények minél nagyobb mértékben
tegyék nyilvánossá a működésüket jellemző információkat a piac és az ügyfelek
tájékozottsága, bizalmuk erősítése érdekében.
26. A Felügyelet tevékenységének ellátása során számos partnerrel együttműködik, így
különösen a külföldi és belföldi társhatóságokkal, a hazai minisztériumokkal,
a Magyar Nemzeti Bankkal, a betét- és befektetés- védelmi alapokkal, az érdekképviseleti
szervezetekkel.
27. A Felügyelet működése során magára nézve is iránymutatónak tekinti azokat a normákat,
etikai elveket, melyeket a piac szereplőitől elvár.
