A Polgári Törvénykönyv 522. §-ában nevesített bank- és hitelviszonyok jogi szabályozásának
sajátossága, hogy e jogviszonyokra alapvetően speciális pénzügyi (és nem a polgári)
jogi típusú előírások a meghatározóak, elsősorban a pénzügyi intézményekre és szolgáltatásaikra vonatkozó külön jogszabályok, így
különösen a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII.
törvény (a továbbiakban: Hpt.).
E pénzügyi jogi normák nagyobb részét annak kötelező jellege jellemzi, s ezért
a hitelintézeteket, pénzügyi vállalkozásokat „erősebben” kötik, mint a polgári
jog általában eltérést engedő (diszpozitív) szabályai.
A hitelszerződésnél a hitelező alapvető kötelessége meghatározott keretösszeg
kölcsönnyújtási célból való rendelkezésre tartása, illetőleg az e keret terhére
történő későbbi tényleges kölcsönnyújtás. A hitelszerződés másik alanya az a fél,
akinek a bank a rendelkezésére tartja azt a meghatározott összeget (hitelkeretet),
amelyet az ügyfél meghatározott jutalék rendszeres fizetése mellett bármikor igénybe
vehet, igénybevételi kötelezettség azonban ténylegesen nem terheli.
A hitelszerződés hitelezői pozíciójában hitelintézetek illetve pénzügyi vállalkozások
lehetnek. Adósi pozícióban szerepelhetnek jogi személyek, jogi személyiséggel
nem rendelkező gazdálkodó szervezetek és természetes személyek is.
Külön jellemzői vannak a lakosság számára nyújtott hiteleknek, amelyeket a Hpt.
lakossági kölcsönnek hív és úgy definiál, hogy a fogyasztási kölcsön, valamint az ingatlan vásárlására, építésére, felújítására,
bővítésére, korszerűsítésére, továbbá közműfejlesztésre a fogyasztónak nyújtott kölcsön. Fogyasztó jogszabályi fogalma pedig az önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén
kívül eljáró természetes személy.
A hitelszerződésekre vonatkozó egyes közös szabályok
A bankhitelszerződésre a törvény kötelező írásbeli alakot rendel, ezért az ennek megsértésével kötött szerződés érvénytelen.
A hitelszerződés minden esetben visszterhes, vagyis az adósnak a kölcsön összegének visszafizetésén túl kamatfizetési
(ügyleti kamat) kötelezettsége is van. Az ügyleti és a késedelmi kamat mértékének megállapítása - az általános
érvénytelenségi szabályok korlátai között - szabad megállapodás tárgya.
A hitelező pénzügyi intézmény üzletszabályzatának tartalmaznia kell a bankhitel- és bankkölcsönügylet általános szerződési feltételeit és e körben például a kamatszámítás módszerét, a kamat változtatásának lehetőségét
és módját is. A pénzügyi intézménynek a szerződésben egyértelműen meg kell határoznia
a kamatot, díjat és minden egyéb költséget vagy feltételt (ide értve a késedelmes
teljesítés jogkövetkezményeit is).
A hitelező az általános szerződési feltételeket is tartalmazó üzletszabályzatát
pedig köteles az ügyfelek fogadására nyitva álló helyiségeiben közzétenni, továbbá,
amennyiben elektronikus kereskedelmi szolgáltatást is nyújt (pl: internetes számla)
honlapján is köteles azt közzétenni. Ugyanígy köteles közzétenni az aktuális kamatokat,
díjakat, egyéb ügyfeleket terhelő költségeket, valamint a kamatszámítás módját.
Ezen információk ismerete, alapos áttanulmányozása nagyon fontos a szerződés
megkötése előtt, hiszen a fogyasztóra vonatkozó kötelezettségeket is tartalmaz. Fontos tudni emellett, hogy a 2010. március 1-ét követően megkötött fogyasztói hitelszerződések esetén, a szerződés megkötését követő tizennégy napon belül az ügyfél még indoklás nélkül elállhat, feltéve, hogy ez idő alatt a kölcsönösszeg nem került folyósításra. Ha a kölcsönt már a pénzügyi intézmény folyósította, az ügyfél azonban mégis meggondolja magát tizennégy napon belül, akkor díjmentesen
felmondhatja a szerződést.
A szerződések egyoldalú módosítása
Mivel a hitelszerződések általában hosszabb időre köttetnek, így a kölcsön visszafizetésének
feltételei változhatnak, bizonyos keretek között indokolt a szerződési feltételek
hitelező általi egyoldalú módosítása. Azt, hogy a pénzügyi intézmény egyoldalú
szerződésmódosítási lehetősége ne legyen parttalan, az alábbi jogszabályi keretek
biztosítják:
A fogyasztóval kötött kölcsönszerződésben vagy pénzügyi lízingszerződésben az
ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a kamatot, díjat vagy költséget lehet egyoldalúan módosítani. A szerződés egyéb feltételeit, egyoldalúan egyáltalán nem lehet az ügyfél számára kedvezőtlenül
megváltoztatni.
Az egyoldalú módosítás hitelező általi alkalmazásának további feltétele, hogy
a módosításra okot adó objektív körülmények tételes meghatározását (ok-lista) szerződésbe kell foglalni. Az ok-listát sem lehet azonban a futamidő alatt az
ügyfél számára hátrányosan egyoldalúan módosítani.
A törvény kizárja a szerződés egyoldalú módosítását új díj vagy költség bevezetésével, sőt az egyes kamat, díj vagy költségelemek szerződésben meghatározott számítási módja sem változtatható egyoldalúan.
További garancia a fogyasztó felé, hogy a kedvezőtlen módosításról az ügyfeleket
a pénzügyi intézménynek a törvényben meghatározott kölcsöntípusok kivételével
60 nappal korábban – hirdetményi úton, illetve személyre szólóan postai úton is
– előzetesen tájékoztatnia kell. a személyre szóló tájékoztatás lehetőséget és
reális időt biztosít a fogyasztó számára, hogy kedvezőtlen módosítás esetén hitelét
egy másik pénzügyi intézménynél kiváltsa, vagy a hitelt végtörlessze.
A pénzügyi intézmények egyoldalú szerződésmódosításáról bővebben az alábbi linkre kattintva
olvashat.
A pénzügyi intézmények egyoldalú szerződésmódosítási lehetőségével kapcsolatos
jogszabályi változásokról
A hitel ára
A Hpt. szabályai alapján a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződésnek tartalmaznia
kell a külön jogszabály alapján megállapított éves százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót. A teljes hiteldíj a fogyasztó által a kölcsönért fizetendő terhelés, amely
tartalmazza a kamatokat, folyósítási jutalékokat és minden egyéb – a kölcsön felhasználásával
kapcsolatosan fizetendő – költséget.
A teljes hiteldíjmutató számításáról, feltüntetéséről a pénzügyi intézmények
kereskedelmi kommunikációjában való alkalmazásáról külön jogszabály rendelkezik
(a teljes hiteldíjmutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló
83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet). A THM-ről bővebben:
Amit a THM-ről (azaz a teljes hiteldíjmutatóról) tudni kell!
