A bevallásokkal, önellenőrzésekkel kapcsolatos szakigazgatási kérdések

A bevalló program használatával kapcsolatos kérdések

• A bevalló program "általános" használata

•  Az e-bevallások elkészítésére és elküldésére
• Nyomtatványkitöltés a bevalló programban

Az elektronikus tagdíjbevallással, valamint az elektronikus aláírással és időbélyegzővel kapcsolatos kérdések

• Szabályozás, eljárási kérdések,

A bevallásokkal, önellenőrzésekkel kapcsolatos szakigazgatási kérdések

1. Egyéni vállalkozónak önmaga után milyen típusú bevallást kell teljesítenie?
   Havi vagy éves bevallást kell teljesíteni.
2. Hogyan kell jelenteni ellátatlanság adatokat (tagdíjköteles jövedelemmel ellátatlan időszak adatait)?
   Ellátatlanságot, kieső időt csak teljes hónapra kell jelenteni, tört időszakra nem.
   Ha a pénztártagnak járulékalapul szolgáló jövedelme a tárgyhónap teljes tartalmára azért nem volt, mert részére járulékalapot nem képező társadalombiztosítási ellátást folyósítottak, akkor a forgalom kód 12, a tagdíjfizetést megalapozó jogcímkód pedig az alap munkajogi jogviszony kódja (pl.: munkaviszony=11, megbízási jogviszony=22).  A járulékalap és a tagdíj kizárólag 0 (null) forint lehet!
   Ha az Önök cége TB kifizetőhely, akkor a GYES, GYED, GYET és ápolási díj után történő kifizetést, mint járulékalapot képező jövedelmet tűnteti fel. A forgalom kód ebben az esetben 00, a tagdíjfizetést megalapozó jogviszonykód pedig megegyezik a kifizetett ellátáshoz tartozó kóddal (61=GYES, 62=ápolási díj, 63=GYET, 64=GYED). A járulékalap megegyezik az Önök által kifizetett ellátás összegével.
   Ha az Önök cége nem TB kifizetőhely, akkor a GYES, GYED, GYET és ápolási díj időszakát, mint tagdíjfizetést megalapozó jogviszonyt tünteti fel. A forgalom kód ebben az esetben 13. A járulékalap és a tagdíj kizárólag 0 (nulla) forint lehet!
3. Milyen esetekben kell rögzíteni a biztosítási jogviszony kezdetének / végének dátumát?
   A biztosítási jogviszony (tagdíjfizetést megalapozó jogviszony) kezdete és vége alap esetben kitöltetlen. Kitölteni az alábbi esetekben kell:
   Ha az esemény tárgyhavi (az adott tárgyhónapban keletkezett vagy szűnt meg a jogviszony),
   Ha az adott személyre vonatkozóan az első bevallás készül, akkor a pénztártagsági jogviszony kezdetét kell rögzíteni.
4. Kötelező-e a bevallások elektronikus küldése?
   Nem kötelező, ez egy korszerű új csatorna a magánnyugdíjpénztári bevallások gyors, biztonságos közlekedtetésére.
5. Milyen határidők kapcsolódnak a magánnyugdíjpénztári bevallásokhoz?
   Tbj. 51. § (1) A foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelme alapján köteles a tagdíj összegét megállapítani és levonni, az érintett magánnyugdíjpénztárnak bevallani és megfizetni a tárgyhónapot (az elszámolt hónapot) követő hónap 12. napjáig. A központosított illetmény-számfejtési rendszerbe tartozó központi költségvetési és a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásában részt vevő szervek esetében a tagdíjbevallás benyújtási és befizetési határideje a tárgyhónapot (az elszámolt hónapot) követő hónap 20. napja. A havi tagdíjbevallásban a levont tagdíj alapját és összegét - név és TAJ-szám jelölésével - biztosítottanként kell feltüntetni.
   (2) Az egyéni vállalkozó a magánnyugdíjpénztári tagdíját a 29. és 29/A. §-ban meghatározott járulékalap figyelembevételével negyedévenként állapítja meg és a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig vallja be és fizeti meg az érintett magánnyugdíjpénztárnak. Az egyéni vállalkozó tagdíjbevallási kötelezettségének - az adóbevallásra előírt határidőben - évi egyszeri tagdíjbevallással tehet eleget, feltéve, hogy a tagdíjat a minimálbér alapulvételével negyedévente megfizeti, és a megfizetett tagdíj, valamint a 29. és 29/A. § szerinti járulékalap figyelembevételével megállapított tagdíjkülönbözetet a bevallással egyidejűleg rendezi. Amennyiben az egyéni vállalkozó tagdíjfizetési kötelezettsége megszűnik, a tagdíj bevallását és befizetését a kötelezettség megszűnését követő hónap 12. napjáig kell teljesíteni.
   

A bevalló program használatával kapcsolatos kérdések

A bevalló program "általános" használata

1. Hogyan kell telepíteni, eltávolítani és újratelepíteni a szoftvert?
   A telepítést a leírásnak megfelelően kell elvégezni. A leírás a telepítő fájl mellett egy olvass el.txt  file-ban található. Az eltávolítás az operációs rendszer (Microsoft Windows) Start menü/ Beállítások / Vezérlőpult / Programok hozzáadása, eltávolítása menüpontban történik. Utána a PSZÁF honlapjáról letöltött telepítő készlet (setup.exe) indításával történik az újratelepítés.
2. Hogyan kell indítani a szoftvert?
   A szoftvert az operációs rendszer (Microsoft Windows) Start menü / Programok (Minden program) / Pénztár v5.0 menüpontból az indításra kattintva, vagy a parancsikont lemásolva, az asztalra kitéve, onnan lehet indítani.
3. Hogyan működik a floppy ellenőrzés funkció?
   Az „adatcsere” főmenü „floppy ellenőrzés” menüpont elindításakor a gépi adathordozót (1,44’ IBM kompatibilis mágneslemez) a meghajtóba kell behelyezni, majd az adatszerkezeti leírásnak megfelelő adatszolgáltatás a gépi adathordozóról az OK gombra történő kattintással olvasható be. A beolvasás után történik az adatok szemantikai és szintaktikai ellenőrzése. Amennyiben a gépi adathordozó hibás adatokat tartalmaz, táblázatos formában megjelenítésre kerülnek a fellelt hibák. A táblázat tartalmazza a hibát tartalmazó fájl nevét, a fájl hibát tartalmazó sorának sorszámát és a hiba rövid szöveges leírását.
4. Hogyan történik a biztonsági mentés?
   A biztonsági mentés a program Rendszer / Biztonsági mentés menüpontjában végezhető el. A funkciók célja a programban használt és az általa előállított adatok biztonsági mentése és visszatöltésre alkalmas formában tárolása. A biztonsági mentés elindításakor a böngésző ablak segítségével ki kell választani a célmappát, ahol a biztonsági mentés tárolásra kerül. Célszerű ezt a mappát egy külső archiváló egységen létrehozni. Az OK gombra történő kattintással a célmappába másolásra kerülnek a törzsadatok és a forgalmi adatok adattáblái, az archivált jelentés adatok és a konténer fájlok. Mégsem gomb használata esetén a mentés nem történik meg, az ablak bezáródik.
5. Hogyan lehet a biztonsági mentésből az adatokat visszatölteni?
   A biztonsági mentést a program Rendszer / Biztonsági mentés visszatöltése menüpontban lehet elvégezni. Biztonsági mentés visszatöltésekor azt a mappát kell kiválasztani, ahol a biztonsági mentés állományai találhatók. Az OK gombra kattintva ellenőrzésre kerül, hogy a megadott elérési úton valóban megtalálhatóak-e a mentett állományok, amennyiben igen a következő üzenet Igen gombjára kattintva a biztonsági mentés visszatöltése megtörténik, a Nem gombra kattintva a folyamat leáll.
6. Hol található meg az importálandó adatok szerkezetének leírása?
   A Pénztár program 5.0 verzió felhasználói kézikönyvének 3.2-es,  Az adat export / import során használt dBase táblák szerkezete pontjában található meg.
7. Hogyan kell konvertálni a Pénztár program korábbi változatában rögzített adatokat?
   A régi verzió DATA könyvtárát kell az új verzió OLD DATA könyvtárába másolni. Az Adatcsere / Pénztár v2.3, Pénztár v3.x,Pénztár v4.x, Pénztár v5.x, vagy adatainak átvétele menüpont elindítását követően megjelenik a szokásos böngésző ablak, ahol meg kell adni a korábbi Pénztár program adattábláinak helyét. Az OK gombra kattintva először megtörténik az elérési út ellenőrzése, hogy valóban megtalálhatók-e a szükséges adattáblák a megadott helyen, ha nem erről a program ”HIBA!  A XY fájl nem található!” jellegű hibaüzenetet ad. Ha megtalálhatóak a szükséges adattáblák, és az adatimportnál bemutatott szándékmegerősítő üzenetre pozitív válasz érkezik, törlésre kerülnek az éles adatok és a korábbi pénztár program adataival feltöltésre kerülnek. A program a Pénztár program v2.3, v3.1, v3.2, v3.2.2004 , v4.0, v5.0 korábbi változatainak adatait képes átvenni ebben a funkcióban.
8. Miért nyomtat a jelentéskészítésnél üres nyomtatványt a rendszer?
   Ez a hibajelenség csak a konvertált adatoknál fordulhat elő. Megoldás: a Törzsadatok / Foglalkoztatók menüpontban a Módosítás gombra kell kattintani, és a név mellett lévő kis jelölő négyzetet (Természetes személy) üressé kell tenni.
9. Milyen változások történtek a jelentés fájlok adatszerkezetében a korábbiakhoz képest?
   Az aktuális jelentés file-ok adatszerkezete a PSZÁF honlapján, www.pszaf.hu, található Adatszerkezeti leírásokban (Adatszerkezeti leírások) illetve az NHH-val egyeztetett követelményjegyzékben (E-bevallás követelményrendszere), került meghatározásra.
10. Milyen változások történtek az import adatszerkezetben a korábbiakhoz képest?
    Az aktuális export/import táblák leírása a Pénztár program Felhasználói kézikönyvének 3.2-es      „Az adat export/import során használt dBase táblák szerkezete” pont alatt található.
11.  A PSZÁF által kibocsátott szoftverekkel problémáim vannak. Mit tegyek?
    2005. május 1-től a kérdésekkel, észrevételekkel közvetlenül a magánnyugdíjpénztárakhoz kell/lehet fordulni felvilágosításért, ettől az időponttól a pénztárak biztosítják a bevallási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos pénztárszakmai és technikai tanácsadást is.

A bevalló program használata az e-bevallások elkészítésére és elküldésére

1. Milyen operációs rendszer szükséges az e-bevallás rendszer használatához?
   A rendszer használatához minimum WINDOWS 2000 szükséges. Ezen kívül ajánlott a WINDOWS NT, WINDOWS XP operációs rendszerek. Az operációs rendszerek naprakészen tartása, biztonságos üzemeltetés a felhasználó feladata és felelőssége.
2. Hogyan kell jelentés adatokat importálni a programba és azokat minősített aláírással, és időbélyeggel ellátni?
   A jelentés adatokat az Adatcsere / Jelentés adatok importja és e-aláírása menüpontban lehet elvégezni. Ebben a menüpontban van lehetőség az elkészített bevallás mágneslemezek adatainak importálására, elektronikus aláírására és küldésére. Az elektronikus bevallás küldése a Küldés gombra kattintva indítható. Az elektronikus bevallás menete megegyezik a felhasználói kézikönyv 2.6.1 pontban ismertetettel. Az elektronikus bevallás során az alapértelmezett tanúsítványok (2.3.3) és a rendszerparaméterként beállított időbélyeg-szolgáltatás adatok (2.3.4) kerülnek felhasználásra. Ezek hiányára a program az elektronikus bevallás megkezdésekor hibaüzenet formájában figyelmeztet.
3. Hogyan kell értelmezni a nyugtaüzenetet?
   A nyugta üzenet értelmezésében segítségére van az Elektronikus Aláírási Szabályzat (EASZ), illetve a Pénztár program Felhasználói kézikönyvének 5. Nyugtaüzenetek pontja. Az EASZ elérhető a PSZÁF honlapján www.pszaf.hu is.
4. Mi a teendő a nyugtaüzenettel (sikeres-sikertelen feltöltés, érvényes-érvénytelen aláírás ellenőrzés esetén)?
   A pénztári oldalon működő fogadó modulnak a feltöltés eredményéről automatikus válaszüzenetben kell tájékoztatnia az adatszolgáltatót. A nyugta tartalma és a pénztár aláírás ellenőrzésének eredménye megjelenítésre kerül a pénztár programban.
   Nyugta feldolgozásakor megtörténik a pénztár aláírásának ellenőrzése. Amennyiben a pénztár aláírása nem felelt meg az ellenőrzésnek, erről értesíteni kell a foglalkoztatónak vagy nevében eljáró könyvelőnek a pénztárat!
   Az adatszolgáltatás azonban teljesítettnek tekinthető, amennyiben a feltöltés sikeresen megtörtént.
   Sikeres nyugta feltöltés esetén ’Az adatszolgáltatás továbbítása Sikeres’ olvasható, és egy zöld pipa látható. Sikertelen feltöltés esetén  egy piros kereszt jelenik meg a ’Sikertelen’ felirat mellett. A képernyőn megjelenik a pénztárhoz történő beérkezés időpontja, a beérkezett csomag neve, és a csomagon található időpecsét értéke. A pénztár által küldött csomaggal kapcsolatos üzenetek táblázatos formában jelennek meg. A táblázat tartalmazza az üzenet sorszámát, az esetleges hibakódot, az aláírásra vonatkozó kódot, az üzenet jellegét és a szöveges tartalmát. Az üzenet típusa lehet: üzenet, hiba, figyelmeztetés, információ. Az üzenetek ismertetése a Pénztár program v 5.0 felhasználói kézikönyv  5. pontjában olvasható.  Sikeres feltöltés esetén megjelenítésre kerül az adatszolgáltatáson található aláírás(ok) értéke is táblázatos formában. Sikertelen feltöltéskor az aláírás(ok) nem kerül(nek) megjelenítésre. A pénztár nyilatkozata és megnevezése a képernyő alján olvasható. A Nyomtatás gombra kattintva a megjelenített adatok nyomtatása történhet.
   Sikeres feltöltésről a pénztár tájékoztatást küld, hogy megérkezett a bevallás, de az aláírás hitelességét visszavonási lista hiányában nem tudta az EASZ-nak megfelelően ellenőrizni. A hitelesség megállapítása csak az aláírást 24 óra elteltével megjelenő visszavonási lista alapján végezhető el. Amennyiben az aláírás ellenőrzése során kiderül, hogy az aláírás nem hiteles, a bevallás nem tekinthető teljesítettnek. Ez esetben a pénztár a bevallót 5 munkanapon belül értesíti erről.
   Sikertelen feltöltés esetén az elektronikus bevallást meg kell ismételni vagy gépi adathordozón vagy nyomtatványon kell teljesíteni!!
5. Hogyan lehet a jelentést újra elküldeni?
   A jelentések újra küldhetőségének alapfeltétele, hogy a jelentések a bevalláskészítés folyamata során archiválásra kerüljenek legyenek. Az archivált jelentést beolvasva újra el lehet készíteni a floppyt, vagy el lehet küldeni a jelentést elektronikusan. Figyelem! Tárgyhavi bevallást azonos pénztárhoz, azonos foglalkoztatótól, azonos tagra csak egyszer lehet küldeni, függetlenül attól, hogy milyen csatornán teljesítette a bevalló kötelezettségét. Minden más esetben önellenőrzést lehet küldeni.  

Nyomtatványkitöltés a bevalló programban

1. Hol található a Nyomtatványkitöltő szoftver?
   A korábbi években használt nyomtatványkitöltő szoftver integrálásra került a Pénztár v5.0 programba. A 2006 évi nyomtatványokat a Pénztár v5.0 program Jelentések elkészítése / Nyomtatványkitöltés menüpontjában tudják kitölteni. A kitöltött nyomtatványok - a korábbiakhoz hasonlóan - menthetők és kinyomtathatók.

Az elektronikus tagdíjbevallással, valamint az elektronikus aláírással és időbélyegzővel kapcsolatos kérdések

Szabályozás, eljárási kérdések,

1. Meddig kell jelezni a pénztárak felé, ha a cég elektronikus bevallást fog küldeni?
   „195/1997 (XI. 5 .) korm.rendelet 17.A (5) A bevallás (önellenőrzés) minősített elektronikus aláírással ellátott dokumentumban, számítógépes hálózat útján is teljesíthető (elektronikus bevallás), ha ezt - az első ízben történő alkalmazást megelőzően, a teljesítési határidőt megelőző hónap 15. napjáig - az érintett magánnyugdíjpénztárhoz bejelentik. A bejelentésben meg kell jelölni a foglalkoztatóval (egyéni vállalkozóval) vagy a képviseletére jogosult személlyel, szervezettel szerződésben álló minősített hitelesítés szolgáltató nevét, székhelyét, adóazonosító számát, továbbá az elektronikus bevallás hitelesítésére alkalmazott minősített tanúsítvány sorozatszámát. A bevallás módjában és a bejelentett adatokban bekövetkezett változásokról a pénztárat haladéktalanul tájékoztatni kell.” Egységes szerkezetben az 1997.LXXX törv.-ben került meghatározásra.
   Bejelentkezés az E-bevallás rendszerébe (nyomtatvány) letölthető a PSZÁF honlapjáról (http://www.pszaf.hu/engine.aspx?page=pszafhu_letoltesek_kovetelmenyek)
2. Milyen eszközökkel (tanúsítványokkal, szolgáltatásokkal) kell rendelkezni az e-bevallás teljesítéséhez?
   Az e-bevallás teljesítéséhez az aláíró(k) részére tanúsítványra és időbélyegző szolgáltatásra van szükség. Ezek jelenleg négy szolgáltatótól szerezhetők be, ezek elérhetőségei a PSZÁF honlapján is megtalálhatók.
   

Tanúsítványok, kártyaolvasók telepítése, használata

1. Mi az elektronikus aláírás és mi a célja?
   A jövő gazdaságában meghatározó szerepet kapnak a papíralapú iratokat, számlákat, megrendeléseket, dokumentumokat felváltó elektronikus iratok. Ezek elterjedése nemcsak papírtakarékosságot, hanem felgyorsuló iratkezelést, a megrendelések gyorsabb teljesítését, az üzleti élet hatékonyságának növelését eredményezi. Az elektronikus aláírás ugyanazt a szerepet tölti be az elektronikus dokumentumok világában, mint a sajátkezű aláírás a papíralapú dokumentumok esetében. Az elektronikus aláírás olyan, a dokumentumokhoz csatolt digitális jelsorozat, amely a dokumentum tartalmából és az aláíró kizárólagos tulajdonában lévő, egyedi kulcsból (ez is digitális kód) bonyolult matematikai eljárással áll elő. Az érvényes aláírás a fogadó fél számára garancia a külső személyére nézve és arra, hogy a dokumentum az aláírás elhelyezése óta nem változott meg.
2. Mi a PKI?
   A nyilvános kulcsú (PKI – Public Key Infrastructure) a nyílt távközlési hálózatokon (pl. Internet) napjainkban alkalmazott elektronikus aláírási rendszer. Lényege, hogy az elektronikus aláírási funkciót két, egymást – matematikailag – kiegészítő kulccsal, egy un. aszimmetrikus kulcspárral valósítja meg. Az összetartozó kulcsok egyikével kódolt elektronikus adatsort csak a másik, hozzátartozó kulccsal lehet dekódolni. A felhasználó kizárólagos birtokában lévő, un. magánkulcs az elektronikus aláírás létrehozására (kódolás) használható. Az ehhez tartozó nyilvános kulcs az elektronikus aláírás ellenőrzésére (dekódolás) szolgál. A nyilvános kulcsot egy hitelesítő szervezet által hitelesített és nyilvánosságra hozott tanúsítvány tartalmazza, ezáltal a nyilvános kulcshoz tartozó magánkulcs birtokosának, vagyis az üzenet küldőjének azonosítása a tanúsítvány alapján lehetséges.
3. Hogyan és hol szerezhetők be az egyes tanúsítványok?
   Minősített tanúsítványt kizárólag azok a szolgáltatók bocsáthatnak ki, amelyeket a Nemzeti Hírközlési Hatóság minősített szolgáltatóként vett nyilvántartásba. A minősített aláírásokhoz kapcsolódó jogbiztonság érdekében az NHH a hitelesítés-szolgáltatók minősített tanúsítvány kibocsátási szolgáltatását, annak megkezdése előtt, illetve egész tartama alatt folyamatosan, vizsgálja és ellenőrzi. A követelményeknek való megfelelőséget a minősített tanúsítványban fel kell tüntetni. Az NHH a minősített tanúsítványokat kibocsátó szolgáltatókról nyilvános jegyzéket tesz közzé.
4. Hogyan kell telepíteni a tanúsítványokat?
   A tanúsítványok telepítésével kapcsolatban a hitelesítés szolgáltatók , illetve a Pénztár program Felhasználói kézikönyvének 4.5   A Windows tanúsítványtár pontja ad információt.
5. Mi a teendő, ha nem világít a kártyaolvasóm lámpája?
   A szolgáltató által átadott csomaghoz mellékelt telepítési leírás segítségével ellenőrizze, hogy a kártyaolvasó megfelelően van csatlakoztatva számítógépéhez, illetve a megfelelő illesztő (driver) program telepítése sikeres volt-e.
6. Milyen gyors Internet kapcsolat szükséges az elektronikus bevallás használatához?
   Az időbélyegzés, illetve a bevallás során az Interneten továbbított adatok mérete nem túl nagy, így a bevallás elküldéséhez elegendő akár modemes elérés is.
7. Mit tegyek, ha elveszítem a kártyámat?
   A kártya elvesztése, illetve kompromittálódás (biztonsági sérülés) a bármilyen gyanúja esetén a kártyán lévő tanúsítványokat fel kell függeszteni. A felfüggesztést a szolgáltató felé történő bejelentéssel, a szolgáltatási szabályzatok alapján kérheti. A felfüggesztés időtartama szolgáltatónkként változhat. Ha ezen időtartamon belül nem kéri a tanúsítványok újbóli aktiválását, a tanúsítványok visszavonásra kerülnek, és ekkor új tanúsítványkérelmet kell beadnia.
8. Mi az a tanúsítvány?
   A hitelesítés szolgáltató által elektronikusan aláírt dokumentum, mely tartalmazza a tanúsítvány tulajdonosának azonosítására szolgáló adatokat (pl. neve) és a tulajdonos nyilvános kulcsát. A szolgáltató ezen keresztül igazolja az elektronikus aláírásokat ellenőrző ("érintett") felek felé, hogy a tanúsítvány tulajdonosa létezik, az akinek állítja magát.
   A tanúsítványok nyilvános dokumentumok, vagyis terjesztésükkor semmilyen titkos információ nem jut az érintett felek tudomására.
   A tanúsítványok legtöbbször elektronikus aláírások ellenőrzésekor használatosak.
9. Mire van szükségem, hogy elektronikusan aláírhassak?
   Amire biztosan szükség van: 
   Aláírói tanúsítvány: minősített tanúsítvány és a hozzá tartozó privát kulcs (ezt a legtöbb esetben a szolgáltató a tanúsítvánnyal együtt adja) 
   Aláírás létrehozó eszköz: a leggyakrabban csipkártya (intelligens kártya), Maguk az aláírások az aláíró eszközben jönnek létre.
   Aláírás létrehozó eszközt csatlakoztató hardver: tipikusan ilyen a csipkártya olvasó (ha csipkártyát használunk). 
   Aláíró alkalmazás: az a szoftvertermék, amely az aláírás készítését vezérli. Ilyen lehet a levelezőprogram, vagy speciális aláíró szoftverek is.
10. Mire van szüksége az elektronikus aláírásom címzettjének az aláírás értelmezéséhez?
    Aláírás ellenőrző szoftverre. Elektronikus levelezés esetén ez a levelező kliensprogram. Speciális aláíró szoftverek esetében a gyártók általában készítenek kifejezetten aláírás ellenőrző programot, amellyel ez az ellenőrzés elvégezhető.
    Az elektronikus aláírások ellenőrzéséhez az ellenőrző személynek nincs szüksége tanúsítványra, csipkártyára, csipkártya olvasóra.
11. Hogyan kell telepíteni a csipkártya olvasót? A csipkártyát? A tanúsítványomat?
    A csipkártya olvasók telepítéséhez az eszköz szállítója ad leírást. Általában elmondható, hogy a telepítés az eszköz csatlakoztatását, illetve némely esetben kezelőszoftver telepítését jelenti.
    A csipkártya telepítése ez után már csak a csipkártya vezérlő szoftver telepítését jelenti.
    A tanúsítvány telepítésére - ha csipkártyán kaptuk azt meg - nincsen szükség; általában automatikusan telepítésre kerül számítógépünk tanúsítványtárába, amikor a kártyát a kártyaolvasóba helyezzük.
12. Kapcsolódni akarok egy webszerverhez, de a böngészőm azt állítja, hogy a szerver tanúsítványa nem érvényes, mert nem megbízható szolgáltató állította ki. Mit tegyek?
    Az Ön által használt szoftverben valószínűleg még nincsenek telepítve a szolgáltatók saját tanúsítványai, így a szoftver nem tudja ellenőrizni, hogy Ön megbízik-e a szolgáltatóban, aki a kérdéses eszköz számára tanúsítványt bocsátott ki. Kérjük, telepítse a szolgáltatói tanúsítványokat a szolgáltatók honlapján leírtaknak megfelelően.
13. Mi az a felfüggesztés?
    Egy tanúsítvány átmeneti érvénytelenítése. Akkor lehet érdekes, ha valaki úgy gondolja, hogy elvesztette tanúsítványát (pontosabban csipkártyáját vagy aláírás létrehozó adatát), és nem szeretné hogy más azt rosszhiszeműen felhasználva az ő nevében készítene aláírásokat.
    Amennyiben kiderül, hogy mégsem került idegen kezekbe a tanúsítvány (illetve a hozzá tartozó aláírás létrehozó adat vagy eszköz), úgy a tanúsítvány egy meghatározott időn belül újra érvényesíthető.
    A tanúsítványok felfüggesztését, újraérvényesítését a kiállító szolgáltatónál kell kezdeményezni, a szolgáltató által szabályozott módon.
14. Mi az a visszavonás?
    Nagyon hasonló esemény, mint a felfüggesztés, ámde végleges: a visszavont tanúsítványt nem lehet újra érvényessé tenni. Akkor szükséges egy tanúsítványt visszavonni, ha gyanítható, hogy elveszett vagy idegen kezekbe került a hozzá tartozó aláíró eszköz vagy aláírás létrehozó adat. A visszavonás tehát hasonló tevékenység, mint a letiltatás a bankkártyák vagy mobiltelefonok esetében.
15. Mi az a címtár?
    Egy nyilvánosan elérhető adatbázis, amely a szolgáltató által kiállított tanúsítványokat tartalmazza (a tanúsítványok minden adata nyilvános, így ez nem jelent adatvédelmi problémát). A tanúsítványtár leginkább a telefonkönyvhöz hasonlítható.
16. Mi az a visszavonási lista (CRL)?
    A tanúsítvány visszavonási lista egy olyan, a szolgáltató által rendszeresen közzétett információ, amely az összes általa korábban kiállított, de már visszavont vagy felfüggesztett tanúsítványt tartalmazza a tanúsítvány érvényességének végéig. A visszavonási listát a kibocsátó szolgáltató elektronikus aláírásával hitelesíti.
    Az egyes elektronikus aláírások ellenőrzésekor a visszavonási listák használata nem kötelező, de ajánlott, illetőleg az ellenőrző személyre (esetleg szoftverre) van bízva, hogy ezt a lépést megteszi-e vagy sem. Az aláírás elfogadása szempontjából ez nagyon fontos lépés is lehet, hiszen előfordulhat, hogy visszavonási listák használata nélkül egy elektronikus aláírás érvényesnek látszik, míg használatukkal érvénytelennek (ez esetben az utóbbi a "helyes" ellenőrzési eredmény).  A visszavonási listák kezelésére ma már szinte minden elektronikus aláírást ellenőrző szoftver képes.
17. Tudok-e titkosítani a tanúsítványommal?
    A jelenleg hatályos magyar elektronikus aláírás törvény az aláírás céljából kiállított tanúsítványokkal nem engedi meg a titkosítást. Ez a tény különösen azon szoftverek esetében fontos, amelyek egyébként ezt technikailag lehetővé teszik (pl. Microsoft Outlook).
18. Mire használhatom a minősített tanúsítványomat?
    Minősített tanúsítványt (biztonságos aláíró eszközön) minősített elektronikus aláírás készítésére lehet felhasználni.
    Minősített elektronikus aláírásra - mivel az igen komoly bizonyító erővel rendelkezik - indokolt esetben van szükség. Több törvény elektronikus esetben előírja a minősített aláírások használatát. Ilyen több adatszolgáltatási lehetőség (pl. a munkáltatók magánnyugdíj-pénztári elszámolásai) vagy például a hamarosan elinduló elektronikus cégjegyzés.
    Minősített elektronikus aláírás alkalmazható továbbá minden olyan esetben, ahol ez indokolt, vagy az aláíró fél e mellett dönt. Tipikusan ilyen esetek lehetnek az elektronikus szerződéskötések, vagy az elektronikus számlázás illetve adatarchiválás.
    Figyelni kell arra, hogy minősített módon nem írtható alá "akármilyen" adat, így a legtöbb esetben a minősített aláírás elkészítéséhez speciális aláíró szoftverre is szükség van.
    Minősített tanúsítvány szabályozási okokból nem használható authentikcióra, így például távoli számítógépekre való bejelentkezésre sem (portálok, hasonló szolgáltatások). Ilyen esetekben jelenleg fokozott biztonságú tanúsítványt vagy mindkettőt kell használni. Emellett sok szoftver például a Microsoft Outlook - nem támogatja a jelenleg Magyarországon használatos tanúsítvány-beállításokat, ezért ezekkel a tanúsítványokkal (jelenleg) nem lehet Microsoft Outlookban elektronikus leveleket aláírni.
19. Mi az a BALE?
    Biztonságos Aláíró Eszköz. A legtöbb esetben csipkártya, amely minősített tanúsítványt hordoz. Minősített elektronikus aláírás készítéséhez csakis biztonságos aláíró eszköz használható.
20. Odaadhatom-e saját minősített tanúsítványomat másnak?
    Nem. Ha ezt mégis megteszi, úgy az elektronikus aláírások készítéséből fakadó felelősség továbbra is az Öné marad, vagyis a készített aláírások az Ön teljesen legitim aláírásai lesznek.
21. Mi az az időbélyeg?
    Az időbélyeg egy olyan elektronikus igazolás, amely hitelt érdemlően bizonyítja, hogy egy elektronikus dokumentum egy adott időpontban létezett. Az igazolás valójában a dokumentumra jellemző lenyomat és egy időpont, együttesen elektronikusan aláírva az időbélyeg szolgáltató által. Az időbélyegző a legtöbb esetben elektronikus aláírással együtt használatos, és az elektronikus aláírás létrehozásának időpontját bizonyítja.
22. Ki állítja ki az időbélyeget?
    Az időbélyeg szolgáltató. A kiállítás leggyakrabban Interneten keresztül történik, amikor is az időbélyeget kérő felhasználó kérésként a szolgáltatónak elküldi az időbélyegzendő adatot, válaszul pedig megkapja az arra vonatkozó, az időbélyegzés pillanatakor pontos időt is tartalmazó időbélyeget.
23. Tartalmazza-e az időbélyeg az időbélyegzett dokumentumot?
    Nem. Az időbélyeg csak a kérdéses dokumentum lenyomatát tartalmazza, amelyből nem lehet következtetni az eredeti dokumentumra.
24. Az időbélyegzés során az időbélyeg szolgáltató megkapja az én időbélyegzendő dokumentumomat?
    Nem. Az időbélyeg szolgáltató csak a dokumentum lenyomatát kapja meg, így az eredeti dokumentum semmilyen módon nem jut a birtokába.
25. Mikor kell időbélyeget kérnem?
    Az időbélyegek használatát bizonyos esetekben jogszabályok írják elő. Szinte mindig az elektronikus aláírás létrehozásakor kell időbélyeget kérni; ezt a feladatot azonban az aláírói szoftverek elvégzik.
    Az időbélyegzés azokban az esetekben is használható, amikor egy elektronikus aláírás mellé törvény, jogszabály, szerződés, stb. nem követeli meg annak használatát. Általában véve elmondható, hogy az időbélyegzők használata csak erősíti az elektronikus aláírás biztonságát, így használata a nem kötelező esetekben is ajánlott.
26. Hogyan kérhetek időbélyeget?
    Nagyon sok elektronikus aláírásra használatos szoftver ma már képes az időbélyegek kezelésére, így ezekben kell a megfelelő beállításokat elvégezni.
    A legtöbb levelezőprogram (kliens) ugyanakkor ma még nem ismeri az időbélyegző fogalmát (annak ellenére, hogy elektronikus aláírások készítésére és ellenőrzésére alkalmasak). Így az időbélyegzés a "hagyományos" elektronikus levelezés során ma még nem használatos.
    Az időbélyegző kiállításához - a szolgáltatás természetéből fakadóan - az igénybevétel pillanatában online Internet kapcsolat szükséges, ezért időbélyeg csak hálózatba kötött (vagy más módon Internetet használni képes) számítógép szükséges.
27. Mindent megfelelően beállítottam, mégsem kapok időbélyeget az aláíró szoftveremmel. Mindenféle hibaüzenetek jönnek csak. Mi a baj?
    Kérjük ellenőrizze az alábbiakat: 
    Ön (illetve cége) jogosult-e időbélyeg szolgáltatás igénybevételére? Rendelkezik-e érvényes időbélyegzés szolgáltatási szerződéssel? 
    Képes-e szoftvere a szolgáltató által is támogatott módon időbélyeget kérni? Megfelelően beállította az időbélyegző kéréséhez szükséges paramétereket? Helyesen adta meg a szükséges jelszót vagy tanúsítványt? Az időbélyegzéshez használt tanúsítvány vagy jelszó érvényes (nem járt le, nem vonták vissza)? 
    Nem akadályozza-e az időbélyegzés szolgáltatás online elérését tűzfal, proxy vagy más korlátozás? Ellenőrizze, hogy a tűzfal vagy proxy beállítások megengedik-e a szolgáltatás elérését. (Ez esetben a hiba oka az, hogy a legtöbb szervezetnél, cégnél, illetve ma már az otthoni felhasználáskor is a számítógépeket tűzfal védi a behatolók ellen, amely tűzfal nem feltétlenül engedi meg a tetszőleges kifelé irányuló kapcsolat létesítését.) 
    Telepítette-e az időbélyeg szolgáltató saját tanúsítványait? Némely esetben ezek telepítése előfeltétele a helyes működésnek. 
28. Mennyibe kerül egy elektronikus aláírás?
    Az elektronikus aláírás költsége jellemzően két részből tevődik össze:
    az elektronikus aláíró eszköz és illesztő egység beszerzése egyszeri kiadást jelent. Az ár praktikusan § Ft-tól (nem „biztonságos” aláíró eszköz) kb. 25 eFt-ig terjedhet (intelligens kártya és kártyaolvasó);
    az elektronikus aláírás tanúsítása, illetve annak fenntartása a tanúsítvány típusától, biztonsági fokozatától függően évi 1-2 eFt-tól kb. 10 eFt-ig terjed. Az egyes tranzakciók aláírásáért többnyire külön már nem kell fizetni.
29. Hamisítható-e az elektronikus aláírás?
    A nyilvános kulcsú rendszerrel készített elektronikus aláírás alapvető tulajdonsága, hogy gyakorlatilag lehetetlen egy adott dokumentumhoz valakit megszemélyesítő aláírást előállítani – kivéve természetesen az adott személy magánkulcsával. Tehát a jogosulatlan megszemélyesítés (hamisítás) elleni védelem sarokpontja a magánkulcshoz való illetéktelen hozzáférés kizárása az alábbi módokon:
    a magánkulcs az aláíró kizárólagos tulajdonába kerül, arról semmilyen másolat sem készülhet a hitelesítés-szolgáltatónál;
    a magánkulcs csak alkalmi engedélyezés (pl. PIN kód, és/vagy biometrikus azonosítás stb.) után használható;
    a biztonságos aláíró eszköz meggátolja a magán aláírói kulcs kiolvasását;
    amennyiben a magánkulcs kitudódik (illetéktelen kézbe kerül), a hozzátartozó tanúsítványt azonnal vissza kell vonni, ettől kezdve a kulccsal készített minden aláírás érvénytelen.
    Fenyegetettséget jelenthet még a nem biztonságos informatikai környezet, amelyben aláírnak vagy aláírást ellenőriznek. (Pl. akkor, ha rosszindulatú program kerülhet az aláíró vagy ellenőrző számítógépébe.)