A törvény átmeneti rendelkezései értelmében a már társadalombiztosítási nyugellátásban
részesülő pénztártagok, illetve volt pénztártagok 2009 végéig kérhették társadalombiztosítási
nyugellátásuk módosítását, a pénztártagság figyelmen kívül hagyásával. Ezt, amennyiben
korábban pénztári szolgáltatásban részesültek akkor tehették meg, ha annak összegét
a magánnyugdíjpénztár részére visszafizették.
A törvény rendelkezései szerint, a visszalépésben érintett pénztártagokat, valamint
nyugellátásuk módosításában érintett személyeket a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyelete legkésőbb 2009. szeptember 30-áig tértivevénnyel ellátott levélben
értesítette a visszalépés lehetőségéről, a magánnyugdíjpénztári tagság várható
előnyeiről, illetve kockázatairól, továbbá a nyugellátás módosításával kapcsolatos
eljárásról.
A Felügyelet összesen 122 551 pénztártag (volt pénztártag) részére küldte meg
a felügyeleti értesítő levelét.
A pénztári jelentések szerint 2009. július 9-e és 2010. március 31-e közötti
időszakban összesen 64.804 visszalépési kérelem, és 1.386 nyugellátás módosítására
irányuló kérelem érkezett be a magánnyugdíjpénztárakhoz, melyből március 31-ig
62.059, illetőleg 1.264 kérelmet fogadtak és számoltak el. Ezek alapján megállapítható,
hogy a visszalépési kérelmek mintegy 96 %-a, a nyugdíjuk módosítását kérők kérelme
pedig 91 %-a megalapozott volt, elfogadták. (A végleges számításoknál és elemzésnél
módszertani váltás történt ezért a jelenlegi létszám adatok a korábban publikált
adatokhoz képest eltérést mutatnak.)
Az összehangolt intézkedés hatására a kiértesített pénztártagok 51,7 %-a élt
a visszalépés, vagy a nyugdíjmódosítás lehetőségével.
A megjelölt időszakban elfogadott visszalépési kérelmet benyújtott pénztártagok
egyéni számlájának piaci értéke 89.746.443.898 Ft volt, melyből összesen 88.814.742.027
Ft-ot adtak át a Magyar Állam részére (a különbözet a tagdíj-kiegészítés összege,
mely a pénztártagot illeti meg).
A nyugellátásuk módosítását kérők esetében, az egyéni számlakövetelések összege
1.851.864.289 Ft, ebből a pénztártagok által korábban felvett és visszafizetett
egyösszegű szolgáltatás tagdíj-kiegészítéssel csökkentett összege 881.497.002
Ft volt, az egyéni számlakövetelés tagdíj-kiegészítéssel csökkentett összegeként
a Nyugdíjbiztosítási Alap részére 1.740.143.073 Ft-ot utaltak át. (A különbözet
ez esetben, egyrészt azon pénztártagok egyéni számlakövetelésének az összege,
akik a társadalombiztosítási nyugdíjazásuk óta nem vették még igénybe a pénztári
nyugdíjszolgáltatást, másrészt a tagdíj-kiegészítés összege, mely a pénztártagot
illeti meg.)
A visszalépők száma és a visszautalt összeg alapján megállapítható, hogy visszalépők
esetében az egy főre jutó átadott vagyon összege 1.431.134 Ft volt, míg a nyugdíjuk
módosítását kérők esetében az egy főre jutó vagyon összege 1.376.695 Ft volt.
A Felügyelet megvizsgálta a 2008. december 31-ig 52. életévüket betöltött, a
társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett pénztártagok létszámának
megoszlását nemek szerint és magánnyugdíjpénztáranként. E szerint a visszalépők
66 %-a három nagy pénztár tagja volt. A visszalépők közül legtöbben (24,7 %) az
ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárból, az AEGON Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárból
(22,7%) és az OTP Magánnyugdíjpénztárból (18,3 %) léptek vissza. Az ING Önkéntes
és Magánnyugdíjpénztárból jellemzően több férfi lépett vissza, ugyanakkor az AEGON
Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárban és az OTP Magánnyugdíjpénztárban
a visszalépő nők létszáma volt magasabb.
Az AEGON Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárnál az eredmények értékelésénél
figyelembe kell venni, hogy viszonylag sok a közszférában dolgozó tagja (az UNIQA
és Egyesült Közszolgálati Nyugdíjpénztár beolvadására tekintettel), így feltehetően
ezek a pénztártagok tájékozottabbak voltak a jogszabályi lehetőségek terén.
A Felügyelet megvizsgálta a visszalépett tagok létszámának megoszlását nemek
szerint és megyénkénti bontásban. A legnagyobb arányú visszalépésre a várakozásnak
megfelelően Budapesten és Pest megyében került sor. A legkevesebb visszalépő pénztártag
pedig Csongrád és Nógrád megyében volt, ahol a pénztártagok létszáma is alacsonyabb.
A visszalépők 56,5 %-a nő, 43,5 %-a pedig férfi volt.
A jelenleg 54-58 év közötti korosztály (1956-1952 között születettek) tagjai
voltak a legaktívabbak a visszalépés tekintetében, ugyanis ezen korosztályokhoz
tartozók tették ki az összes visszalépő közel 95 %-át.
Az ennél idősebb korosztályokhoz tartozó 5 % esetében a csekélyebb visszalépési
aktivitás oka lehet, hogy a tagok, vagy tudatosan az egyéni számlakövetelésük
egyösszegű szolgáltatásként történő felvétele (és nem a visszalépés) mellett döntöttek,
vagy pedig tájékozatlanságból, esetleg a kellő gondosság hiányából fakadóan, a
felügyeleti levél ellenére sem mérlegelték reálisan lehetőségeiket és nem a visszalépést
választották.
A visszalépésben érintett korosztályokhoz tartozó összes tag több mint a fele
döntött a visszalépés mellett. A visszalépésben érintett korosztályok összlétszámához
viszonyítva a nők közel 56 %-a, míg a férfiak több mint 46 %-a választotta a visszalépést.
Legmagasabb arányban a (2010-ben) 59 és 58 évesek választották e lehetőséget,
az ezen korosztályokhoz tartozók 60 %-a élt a lehetőséggel, de az 54-56, illetve
az 59-60 évesek körében is 50 % körül alakult a visszalépők aránya az összes,
visszalépésben érintett tagság létszámán belül. A (2010-ben) 64 évesek és annál
idősebbek esetében a visszalépés aránya már nagyságrenddel volt alacsonyabb.
A legnagyobb arányú visszalépés az 58 éves nők körében volt tapasztalható, az
ehhez a korosztályhoz tartozó nők kétharmada volt visszalépő. Az ugyanezen korosztály
férfi tagjainak több mint 56 %-a élt a visszalépés lehetőségével.
A visszalépők egyéni számlakövetelésének 63 %-a is három nagy pénztár között
oszlott meg, nevezetesen az ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár , az OTP Magánnyugdíjpénztár,
valamint az Aegon Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárak között, ahol
a legtöbb visszalépő volt.
A legmagasabb összegű egyéni számlakövetelése a „legfiatalabb” – a 2010-ben 54
éves – korosztálynak volt, az utánuk következő idősebb korosztályok rendre alacsonyabb
összegű egyéni számlakövetelést mondhattak magukénak, mind a férfiak, mind pedig
a nők tekintetében. Az 54-58 éves korosztályok rendelkeztek az összes visszautalt
követelés döntő nagyságú részével (90-95 %-ával).
A központi nyilvántartásban lévő 2008. évi egyéni számla adatok alapján, az egy
visszalépett tagra jutó átlagos egyéni számlakövetelés összege 1.082 ezer Ft volt,
ezen belül a férfiaké az átlagnál valamivel magasabb (1.125 ezer Ft), míg a nőké
valamivel alacsonyabb (1.049 ezer Ft) volt. (A 2009. évi egyéni számla adatok a központi nyilvántartásban még nem álltak
rendelkezésre a jelen elemzés összeállításánál, ezért a Felügyelet a 2008.évi
adatokat használta fel.)
Megállapítható, hogy a legmagasabb egy összegű fajlagos egyéni számlakövetelés
a 2010-ben 67 a 62 és 59 éves korosztály esetében található (1.544, 1.488 és 1.307
ezer Ft), míg a legalacsonyabb a 66 éves korosztálynál (19 ezer Ft). Két korosztályt
(66 éveseket, valamint a 65 éveseket) kivéve, minden korosztályban 1 millió Ft
felett volt a visszalépettek fajlagos egyéni számlakövetelésének átlagos összege.
Összefoglalásképpen megállapítható, hogy
-
a visszalépésre biztosított lehetőséggel, átlagosan a visszalépési lehetőséggel
érintett korosztályokhoz tartozó pénztártagok 51 %-a élt,
-
a legnagyobb arányú visszalépés a 2010-ben 58 éves korosztályban volt,
-
a legtöbben a három legnagyobb létszámú pénztárból léptek vissza,
-
a visszalépettek átlagos egyéni számlakövetelésének értéke 1 millió Ft felett
volt.
2010. június 7.
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
