A PSZÁF tapasztalatai szerint az elmúlt időszakban gyakoribbá váltak a piaci visszaélések, jogosulatlan pénzügyi szolgáltatói kezdeményezések, s megnőtt az ezekkel kapcsolatos kárérték. Az engedély nélküli hitelezőknél olyan, a szürkegazdaságból származó pénzek is megjelentek, amelyekkel a válság hatására fizetési nehézségekkel küzdő adósok helyzetét próbálják kihasználni.

Az alacsony kamatszint és a válság hatására megjelenő „soha vissza nem térő”, gyors meggazdagodás lehetőségét ígérő követelésvásárlásokhoz kapcsolódó befektetések a nem felügyelt szektor térnyerését segítették. A PSZÁF-nak az engedély nélküli betétgyűjtést vizsgáló – több száz ügyfelet és milliárdos nagyságrendű ügyfélbetétet érintő – eljárásainál a befektetőket szinte minden esetben a piacit jelentősen meghaladó hozam ígéretével csábították. Ezzel szemben általában a befektetett tőke is elveszett, amit súlyosbított a megtakarítások visszafizetését szavatoló garanciarendszer hiánya is (az engedély nélküli pénzügyi szolgáltatók nem tagjai az Országos Betétvédelmi Alapnak vagy a Befektető-védelmi Alapnak).

Az elmúlt időszakban bővült az engedély nélküli hitelezők száma is, akik gyakorta a bedőlt hitelű, állástalan vagy túlzottan eladósodott adósok helyzetét próbálják kihasználni. Számukra az engedély nélkül hitelezők az olcsó, gyors megoldás lehetőségét ajánlják, nem egyszer adósságcsapdába kergetve a kölcsönfelvevőket. Mindez az érintett családok legértékesebb vagyontárgyának, a lakásuknak az elvesztéséhez is vezethet. A PSZÁF látókörébe került jogosulatlan hitelezők ügyfeleinek száma akár több száz is lehet, a kihelyezett kölcsönösszeg több százmillió forintra rúghat.

Gombamód megszaporodtak a tőkepiacok melletti devizakereskedési – úgynevezett FOREX – piaci oktatást nyújtó, kereskedési technikát bemutató szolgáltatók is. Az e tevékenységet végző, mintegy tucatnyi cég sokszor legális tevékenységükön túl engedélyköteles szolgáltatást végeznek jogosulatlanul. Miközben hangzatos ígéreteik a hosszú távon eredményes stratégiák révén elérhető haszonról szólnak, a valóságban az ügyfelek még nagyjából sincsenek tisztában a jelentős tőkeáttétel okozta valós kockázattal, a devizapiac sajátosságaival. Az ügyféleszközök kezelését ráadásul a PSZÁF közvetlenül nem tudja ellenőrizni, s az ezzel kapcsolatos irányadó jog is külföldi.

A PSZÁF a mai napon publikált határozataiban 20 millió forint bírsággal sújtotta a Vibekri Pénzügyi Szolgáltató Kft.-t, s 20 millió forint bírsággal Nagy Franciska magánszemélyt engedély nélküli betétgyűjtés miatt. A hatóság 20 millió forint büntetést szabott ki Holbusz Ákos magánszemélyre, 10 millió forintot az INTERCAPITAL Zrt.-re, 8 millió forintot Pocsai Jánosné magánszemélyre és 5 millió forint bírságot Csoma Jánosné magánszemélyre engedély nélküli pénzkölcsön-nyújtási tevékenység miatt, illetve 6 millió forintnyi bírságot a HJH Enterprises Co.-ra bejelentés nélküli hitelközvetítés miatt.

Másfél millió forint bírsággal sújtotta a PSZÁF a jogosulatlan FOREX-szolgáltatást végző Tradenet Kft-t és 1 millió forinttal a Live-Trade Oktatásszervező Kft-t. A PSZÁF valamennyi esetben azonnali hatállyal megtiltotta a jogosulatlan szolgáltatóknak a tevékenység végzését. A PSZÁF által feltárt esetek egy részében a nyomozó hatóság is eljárást folytat. A PSZÁF ugyanakkor egyéb esetek kapcsán jelenleg is felügyeleti vizsgálatokat folytat jogosulatlan pénzügyi szolgáltatás gyanújával.

Riasztó jelenség a jogszabályok nélkül működő fogyasztói csoportszervezők tevékenységének újjáéledése, amelyet a beszűkülő hitellehetőségek erősítenek. Kiemelt kockázat, hogy a csoportszervezők (bár jogilag nem a PSZÁF által engedélyezendő tevékenységet végeznek) jellemzően kellő tőke hiányában működnek, s üzleti gyakorlatuk egy esetleges felszámolás során sem nyújtana kellő védelmet a csoporttagok befizetéseire.

A PSZÁF-hoz 2010 októberéig mintegy 500, a csoportszervezők félrevezető tájékoztatását kifogásoló beadvány érkezett. A piacon jelenleg már 10 csoportszervező társaság működik, összességében több ezer csoporttaggal, akik több milliárd forint befizetésére kötöttek szerződést. A PSZÁF ezért – a kockázatok elhárításának egyetlen hatékony módjaként – az illetékes szakminisztériumoknál a közelmúltban kezdeményezte a fogyasztói csoportszervező tevékenység betiltását a Büntető Törvénykönyvben, a már elindított fogyasztói csoportok kifuttatása mellett.

Budapest, 2010. november 23.

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

További információ a sajtónak:
Binder István szóvivő, PSZÁF
telefon: 489-9235,
e-posta: sajto@pszaf.hu