Ezen belül a Felügyelet áttekintette a hitelnyújtás szempontjait (pl. az értékbecslő
személyét), a hitelek igénybe vételének céljait, a hitelező lépéseit a követelésbehajtásra
(a kölcsönszerződés felmondása után), a követelés érvényesítésébe bevont külső
szereplőket (pl. a vételi opciós jog gyakorlására kijelölt személyt, követelésvásárló
céget), s azt, hogy van-e összefonódás a hitelezővel.
A vizsgálatok megállapították, hogy az érintett intézmények többsége:
-
súlyosan megsértette a fogyasztói érdekeket, több esetben a jogszabályok megsértésével, más esetekben – még ha a jog betűjét
szó szerint értelmezve be is tartotta – egyéb, az ügyfél érdekével ellentétes
eljárásaival;
-
üzleti megbízhatóságát tekintve rendkívül jelentős kockázatokkal működik. Az érintett jelzáloghitelező intézmények jó részénél a már felmondott
hitelszerződések aránya a teljes állományhoz képest vizsgálatunk idején, 2009.
őszén közel 14 százalékos volt, miközben a kereskedelmi bankoknál még a nem teljesítő
(90 napon túli késedelmű, de felmondás előtt még esetleg másképp is rendezhető)
jelzáloghitelek aránya is mindössze 4,6 százalék volt ugyanebben az időpontban;
-
több esetben olyan partnerekkel működött együtt, amelyekkel szemben a Felügyelet följelentést tett és eltiltotta őket az engedély nélküli pénzkölcsön-nyújtástól. E pénzügyi vállalkozások
ugyanis magánkölcsönökkel terhelt ingatlanok kiváltásához is nyújtottak hitelt.
A magánkölcsönzőket e piaci szereplők belső ellenőrzése nem szűrte ki, sőt egy
esetben a jogosulatlan pénzkölcsön-nyújtásban segédkező ügyvéd látta el az egyik
pénzügyi vállalkozás jogi képviseletét.
A feltárt hiányosságok miatt a Felügyelet az érintett piaci szereplők esetében
a következő intézkedéseket teszi:
-
márciusban (a jogi előkészületek után) közérdekű keresetet indít több piaci szereplővel szemben olyan esetekben, ahol az ügyfélérdekek
jelentősen sérültek az intézmények Általános Szerződési Feltételeiben vagy az
ügyfélszerződésekben előírt tisztességtelen feltételek miatt. A közérdekű keresetet
valamennyi érintett fogyasztó nevében indítja a Felügyelet, pernyertessége esetén
pedig a bíróság az összes ügyfélszerződésben érvénytelennek nyilvánítja a jogszabályba
ütköző feltételt. A közérdekű keresetet például a piaci szereplők díjstruktúrájára,
opciós vételi joggal vagy a szerződés felmondásával kapcsolatos eljárásai kapcsán
indítja meg a Felügyelet;
-
a felügyeleti felülvizsgálati folyamat (SREP) keretében – a gépjármű-finanszírozó
társaságoknál már alkalmazott módon – március 1-jei hatállyal az eddiginél szigorúbb többlet-tőkekövetelményeket írt elő honlapunkon a jelzáloghitelező piaci szereplők kiemelten kockázatos
állományait refinanszírozó bankoknál. E hitelintézeteknek az eddigi tőkeszükséglet dupláját kell elkülöníteniük e kockázatos állományokra, azok biztonságának szavatolására;
-
megkezdte az intézményi és személyi bírságok kiszabását. A Lánchíd Hitel és Faktor Zrt. bírsághatározata 2010. január elején,
a Zee Capital Pénzügyi Szolgáltató Zrt. és a New Chance Credit Pénzügyi Szolgáltató
Zrt.) bírsághatározata pedig ma jelent meg honlapunkon, s további bírsághatározatok
is várhatók;
-
a felügyeleti határozatokban előírt eljárások, szabályzatok módosítását utóvizsgálat keretében ellenőrzi az érintett piaci szereplőknél. Ezeknél már az időközben
hatályba lépett fogyasztóvédelmi szabályok betartását is ellenőrzi, s további
problémák esetén a jogszabály által megnövelt (akár 2 milliárd forintos) fogyasztóvédelmi
bírságokat alkalmazhatja;
-
hatósági szerződések megkötését kezdeményezi több piaci szereplővel, akik így önként vállalják, hogy
a feltárt jogsértéseket ügyfeleik érdekében megszüntetik, azokat a jövőben nem
alkalmazzák. A hatósági szerződések megkötése a fogyasztók széles körének érdekét
szolgálja, és azért alkalmas eszköz, mert a piaci szereplők által tett vállalások
megsértése esetén a Felügyelet további bizonyítási eljárás nélkül alkalmazhat
szankciót az érintett pénzügyi vállalkozásokkal szemben;
A Felügyelet vizsgálatai során nem tárt föl olyan esetet, amelynél alátámasztható
lett volna, hogy a pénzügyi vállalkozás az adós ingatlanának mielőbbi megszerzése
érdekében az ügyfél késedelembe esésekor a piaci gyakorlatnak megfelelő 90-180
napnál hamarabb mondta volna föl a kölcsönszerződést (noha a rövidebb idejű felmondási
határidőt a szerződések nem zárták volna ki). Nem bizonyítható tehát, hogy a pénzügyi
vállalkozásoknál az adós ingatlanának mielőbbi megszerzése lett volna a cél.
Emlékezetes viszont, hogy tavaly a Felügyelet száznál is több esetben feljelentést
kezdeményezett olyan ügyekben, ahol a gyanú szerint alapvetően az ingatlan megszerzése
mozgatta az érintetteket. Ezek azonban nem pénzügyi vállalkozások, hanem olyan
magánszemélyek, cégek voltak, amelyek a gyanú szerint magánkölcsönökkel vagy egyéb
módon éltek vissza az ügyfelek bizalmával.
A vizsgálatok különösen fontosak voltak annak fényében, hogy a jelzáloghitelező
pénzügyi vállalkozások hitelkihelyezései a pénzügyi válságot megelőzően váltak
szélesebb ügyfélkör számára elérhetővé. Maga a válság pedig felszínre hozta az
ügyfelek törlesztési problémáit. A vizsgált pénzügyi intézmények sok esetben olyan
fogyasztói körrel szerződtek, amelyek törlesztési képessége amúgy is „kifeszített”
volt, kétséges, hogy a kereskedelmi bankok piacán hitelképesek lettek volna. E
jelzáloghitelező intézmények a pénzpiac változásaira érzékeny devizaalapú hiteleket
magas kockázatú ügyfélkör számára helyezték ki, miközben az érintett piaci szereplők
is gyakorta alacsony saját tőkével rendelkeztek. E mellett a kereskedelmi bankokkal
kötött refinanszírozási konstrukciók miatt a pénzügyi vállalkozásoknak korlátozott
lehetőségük volt a problémás hitelállomány átütemezésére, módosítására. Ezek kezelését
így inkább kényszerértékesítéssel, elsősorban a hitelszerződések engedményezésével,
s opciós vételi jog érvényesítésével (jellemzően az opció gyakorlására más személy
kijelölésével) valósítják meg.
Az érintett jelzáloghitelező pénzügyi vállalkozások a lakossági jelzáloghitel-piac
egészéhez képest viszonylag kis számú, összességében mintegy 18 ezer ügyfélszerződést
kezelnek (ez a bő 1,1 millió darab ingatlanfedezetű lakossági hitelszerződés töredéke).
A pénzügyi válság hatására a vizsgálat pénzügyi szereplők szinte kivétel nélkül
mindegyike – a kereskedelmi bankok által refinanszírozott intézmények, amelyek
felé a források megdrágulásával „elapadt” vagy jelentősen csökkent a kihelyezés
– lényegesen csökkentette vagy teljesen megszüntette az új hitelek kihelyezését.
A jelzáloghitelező pénzügyi vállalkozások döntő többsége így ma kizárólag a meglévő
ügyfélkör kezelésével foglalkozik.
Budapest, 2010. február 18.
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
További információ:
Binder István szóvivő, PSZÁF
telefon: 489-9235, e-posta: sajto@pszaf.hu
