• Amire érdemes figyelni a kárügyintézés során

• Hogyan járjunk el a közúti baleset bekövetkezését követően?

• A biztosító helytállását kiváltó körülmények

• Külföldön történő káresemény bekövetkezése esetén hogyan történik a kárrendezés?

• A MABISZ kártalanítási számlájáról

______________________________________________________________________

Amire érdemes figyelni a kárügyintézés során

A Felügyelet korábbi vizsgálatai alapján ajánlást adott ki a biztosítók részére arról, hogy miként járjanak el kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseikkel kapcsolatban. Az ajánlások között a baleset utáni kárrendezésre vonatkozóan is megfogalmazásra kerültek javaslatok, amelyeket az ügyfeleknek is érdemes megismerniük. Ezeket foglaljuk össze az alábbiakban.

A gördülékeny kárrendezés érdekében a Felügyelet ajánlja, hogy a biztosítók dolgozzanak ki egy belső szabályzatot a kárügyintézés módjáról, és ezt következetesen alkalmazzák ügyfélkapcsolataik során. Továbbá az ügyfeleket is egyértelműen tájékoztassák e szabályok lényeges tartalmáról, hogy így a felek kölcsönösen elősegíthessék a gyors ügyintézést.

A kárbejelentés módjának meghatározása különösen a bejelentés helyének, igénybe vehető csatornáinak és várható időtartalmának rögzítését jelenti. A kárrendezésre nyitva álló határidők betartása érdekében javasolt, hogy a kárbejelentést egyszerre többféle csatornán meg lehessen tenni: zöld számon vagy kárügyintéző irodán keresztül, ami nyitvatartási időkben valóban el is érhető!

A szabályzat pontosan határozza meg, és a biztosító közölje előre a károsulttal, hogy kárbejelentése milyen alapdokumentumokkal tehető meg, illetve, hogy a kárrendezéshez milyen egyéb adatokra van szükség - ideértve a speciális esetekben igényelt adatokat is (pl. lízingelt autó esetén).

A már befogadott kárigény intézése esetén a következő határidők betartását várja el a Felügyelet a biztosítóktól:

• a biztosító három munkanapon belül tegye lehetővé a kár felvételét,
• kárigény elfogadásáról szóló döntést követő tíz munkanapon belül a biztosító érdemben vizsgálja meg a kárbejelentés teljes dokumentációját, és amennyiben szükséges, ez időn belül hiánypótlásra hívja fel a káresemény valamennyi érintettjét.
• az általa elfogadott kárösszeget tizenöt munkanapon belül a károsult részére fizesse meg.

A jövőbeni kárügyintézés során fontos tehát, hogy az ügyfelek is tájékozódjanak akár a biztosítók honlapján, akár az ügyfélfogadásra nyitva álló helységekben a szabályzat létezéséről, tartalmáról, és az abban foglaltak figyelembe vételével járjanak el, illetve azt kérjék számon a szolgáltatótól.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján érvényesített kárigények kárrendezésének feltételeiről további információkat talál a honlap Szabályozás menüpontja alatt, a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának 8/2006. (X.12.) számú ajánlásánál.

*

Hogyan járjunk el a közúti baleset bekövetkezését követően?

Közúti baleset bekövetkezése esetén – a későbbi gyors és hatékony kárügyintézés érdekében – az alábbiakban összefoglaljuk a káreseményt követő alapvető lépéseket és fontos tudnivalókat.  

Teendők a helyszínen

1. A káresemény bekövetkezte után azonnal álljon meg, és győződjön meg arról, hogy történt-e személyi sérülés. Személyi sérülés esetén a mentőket és a rendőrséget is értesíteni kell.

2. A balesetben részes felek a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személyek és a gépjárművek azonosításához és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás érvényesítéséhez szükséges adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat.

Ennek érdekében a helyszínen ki kell tölteni az európai baleseti bejelentőt (betéti lap), lehetőség szerint minél pontosabban, rögzítve a baleset körülményeinek leírását, a balesetben részt vevő gépjárművek helyzetét, megjelölve a baleset bekövetkezéséért felelős személyt (amennyiben ez megállapítható), hogy ebből ne legyen később vita a biztosítónál. Fontos tisztázni, hogy ki a baleset okozója, illetve ki a vétlen károsult, hiszen ez utóbbi kárának megtérítését csak akkor vállalja át a biztosító, ha biztosítottjának felelőssége bizonyított. Mindkét jármű vezetőjének aláírásával kell igazolnia a kitöltött betéti lapon szereplő adatok valódiságát, majd a bejelentőlap oldalainak szétválasztását követően, annak egy-egy példányát magukhoz kell venniük. (Amennyiben a balesetben két jármű érintett, csak egy nyomtatványt kell kitölteni, három jármű esetén két nyomtatványt stb.)

Ellenőrizze a bejelentőlap kitöltése alkalmával a vezető személyére és a gépjárműre vonatkozó adatok valódiságát:

• a személyi igazolvány,
• a forgalmi engedély,
• a jogosítvány és
• a biztosítási fedezet fennállását igazoló okmány adatainak összevetésével.

3. Ha lehetőség van rá, készítsen fényképet a baleset helyszínéről (akár mobiltelefonnal is), illetve amennyiben a balesetnek vannak tanúi, ne feledkezzen meg nevük és lakcímük feltüntetéséről sem. Érdemes a rendőrséget értesíteni abban az esetben, ha vitás a felelősség kérdése, vagy jelentős az anyagi kár, avagy a balesetnek külföldi részese is van. Ha a balesetben részes valamelyik fél rendőri intézkedéshez ragaszkodik, az érintettek kötelesek megvárni a rendőr megérkezését, és ezt követően a helyszínt már csak a rendőr engedélyével hagyhatják el.

4. Problematikus, de sajnos előforduló eset, hogy a károkozó személye nem válik ismertté, mert elhajt a baleset színhelyéről. Amennyiben sikerül a gépjármű rendszámát azonosítania, a Belügyminisztérium gépjármű-nyilvántartója a rendszám alapján információt tud szolgáltatni a károkozó gépjárműről, és amennyiben az autóra kötöttek felelősségbiztosítást, kérelmére a nyilvántartó megadja a biztosító nevét és a károkozó kötvényszámát, amellyel már megteheti a kárbejelentést. Ellenkező esetben a Kártalanítási Számla vezetőjéhez, a MABISZ Gépjármű Kárrendezési Irodához fordulhat keletkezett kárának megtérítése érdekében.

Bejelentési kötelezettség a biztosítónál 1. A balesetet mind a károsultnak, mind a károkozónak be kell jelentenie a baleseti bejelentőlap bemutatásával. Amennyiben Ön a baleset károkozója, 8 napon belül köteles saját felelősségbiztosítójának a bejelentést megtenni, és a biztosító által kért felvilágosítást megadni. (A baleset eredményeként bekövetkezett saját kárát casco-biztosítóján keresztül tudja rendezni, szintén bejelentés alapján). Amennyiben Ön a baleset vétlen károsultja, kárigényét 30 napon belül kell a károkozó biztosítójához eljuttatnia.

A külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határideje a hazaérkezés időpontjától számítandó.

2. Ismeretlen gépjármű által okozott káreseményt a károsultnak 30 napon belül kell bejelentenie a Magyar Biztosítók Szövetsége Gépjármű Kárrendezési Irodájánál, ilyen esetben ugyanis a megalapozott kárigényt az Iroda maga téríti meg

3. Az üzembentartó, aki nem rendelkezik érvényes biztosítási szerződéssel, a bekövetkezett káreseményt 8 napon belül köteles bejelenteni a Kárrendezési Irodának. Fontos tudni, hogy amennyiben a biztosítottnak „csak” díjtartozása van, biztosítója a díjjal fedezett időszak végét követő 30 napig még köteles a kockázatvállalásra.

4. A biztosítási esemény bejelentésének elmulasztása, illetve az adatszolgáltatás nem teljesítése súlyos következményekkel járhat, ugyanis a biztosító mentesülhet a szolgáltatás teljesítése alól, amennyiben a mulasztás vagy hiányos adatszolgáltatás miatt lényeges körülmények kideríthetetlenek maradnak. Nem tagadhatja meg azonban a szolgáltatást abban az esetben, ha a baleset bejelentése ugyan a meghatározott időpontot követően jutott a biztosító tudomására, de minden lényeges elem rekonstruálható, és a károsult kimentette késedelmét.

5. Kárrendezéshez szükséges legfontosabb dokumentumok:

• Baleseti bejelentő (másolata)
• Helyszíni jegyzőkönyv (ha készült)
• Vezetői engedély (másolata)
• Forgalmi igazolvány (másolata)
• Biztosítási kötvény (károkozóé)

Hogyan történik a kárrendezés?

A biztosító a kárbejelentést követően káraktát nyit, majd a kárigény jogos mértékét a károkozó felelősségére vonatkozó nyilatkozata, a balesetről rendelkezésre álló adatok, illetve a kárszakértő által a kárfelvételi szemlén készült jegyzőkönyv alapján állapítja meg. A kárfelvételi szemléig a gépjárművet ezért sérült állapotban kell tartani, és azon csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig szabad változásokat eszközölni.

1. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a jármű károsodása olyan mértékű, hogy az gazdaságosan nem javítható, az autót ú.n. „gazdasági totálkárosnak” minősítik. A kárrendezés ez esetben úgy történik, hogy a biztosító (az EUROTAX katalógus alapján) megbecsüli az autó kár előtti forgalmi értékét, valamint a roncs értékét, és a kettő közti különbözetet fizeti meg, az autóronccsal pedig a tulajdonos szabadon rendelkezhet. Totálkárossá egy bizonyos javítási érték (gépjármű típusától függ), illetve roncsolódási mérték (kb. 70%) felett minősítik az autót. Amennyiben nem ért egyet a totálkárossá minősítéssel, felkérhet egy független kárszakértőt, illetve per esetén igazságügyi szakértőt a reális tények megállapításához.

2. Amennyiben lehetséges a helyreállítás, arra többféle mód kínálkozik:

• Gyorsított kárrendezés: ha jól felmérhető a kár összege, egyezséget köthet a biztosítóval az előre kikalkulált kárösszeg kifizetéséről. A biztosító megfizeti ezt a fix összeget, ebben az esetben további kártérítésre nincs lehetőség.
• Biztosítóval szerződéses viszonyban álló javítóműhelyben – partnerszervizben – történő javítás esetén a biztosító és a javítóműhely közötti megállapodás alapján ez utóbbi jogosult a káreseménnyel kapcsolatban teljes körben eljárni, így elvégzi a kárfelvételt, a javítást, rendezi a számlát a biztosítóval. A biztosító a kárfelvételi jegyzőkönyvnek megfelelően elvégzett javítás teljes költségét megtéríti, ide nem értve az avulás mértékét. A biztosító ugyanis csak ugyanolyan alkatrészek beépítését fedezi, így a már elhasználódott és a javítás alkalmával beépített új alkatrész közti értékkülönbséget Ön fizeti. Ez a javítási mód ezért a még garanciálisan szervizelhető gépjárművek esetén javasolt, ahol nincs vagy alacsony az avulási költség.
• Számlás kárrendezés esetében a biztosító utólag, számla ellenében téríti meg a javítás költségeit fix óradíj és az Eurotax árkatalógus szerinti árakat figyelembe véve. Ha ismer olyan műhelyt, amely alacsony költséggel dolgozik, és új alkatrészek beépítése helyett inkább kikalapálja az autó kevésbé sérült részeit, érdemes így megjavíttatni autóját. Ez különösen idősebb gépjárművek esetén lehet gazdaságos, tekintettel arra, hogy az avulás mértéke akár 20-30% is lehet, amit minden esetben a károsultnak kell megfizetnie.

Legyen mindig körültekintő, kérje el a biztosítótól a kárfelvételi jegyzőkönyvet, majd kérjen a műhelytől előkalkulációt és árajánlatot, amelyet a biztosítóval egyeztet. Ne hagyja a biztosító és a javítóműhely alkujára a szerelést, mert előfordulhat, hogy a szerviz a biztosító által később indokolatlannak vélt javításokat is végez, amelyek szintén Önnek okoznak többletköltséget.

Milyen díjfizetési következményei vannak a balesetnek?

Amennyiben Ön a károkozó, az Ön felelősségbiztosítója fogja a károsult kárigényét kifizetni, Önnek pedig felajánlja azt a lehetőséget, hogy a kifizetett összeget a társaságnak egy összegben, 60 napon belül visszatérítse. Ez nem kötelező, pusztán lehetőség, amennyiben nem él vele, biztosítási díja fog megemelkedni a következő biztosítási időszakra (pótdíj), mivel bonus-malus besorolása csökken.

Egy baleset, azaz káresemény – személygépkocsi és motorkerékpár esetén – 2 osztállyal történő visszaminősítést jelent, függetlenül a káresemény nagyságától.

A káresemény mindig azon biztosítási év bonus-malus osztályba sorolását érinti, amelyet közvetlenül megelőző megfigyelési időszakban került sor az adott káresemény kapcsán első ízben kárkifizetésre.

*

A biztosító helytállását kiváltó körülmények

A biztosított károkozó magatartása az az esemény, amelyért a biztosító helytáll, és megtéríti a károsult kárigényét. A gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére terjed ki, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetésével okozott kár miatt támasztanak. A biztosító e körben mentesíti a károkozót (biztosítottat) az olyan károk megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős.  

A biztosító tehát akkor „vállalja át” a kár megtérítését, ha bizonyított, hogy a károkozó magatartása miatt következett be a baleset. A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított felelősségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a biztosított kártérítési felelősségéhez mérten köteles megállapítani. ezekre vonatkozólag a kárigény elbírálásánál kiindulási alap a baleseti bejelentőlap (betéti lap), amelyet a balesetben érintett felek a helyszínen töltenek ki megjelölve a balesetért felelős személyt (amennyiben az elismeri a felelősségét), illetve rögzítve a baleseti szituációt.

A biztosító helytállásához kapcsolódóan fontos tudni, hogy amennyiben a balesetet az autóvezetők magatartása együttesen okozta (tehát a károsult is közrehatott a kár bekövetkeztében) kármegosztásra kerül sor, és a károsultaknak a megállapított közrehatásuk arányában fizet megtérítést a biztosító.

A 190/2004. (VI. 8.) Kormányrendeletben rögzített alábbi különleges esetekben (kizárások), érvényes felelősségbiztosítási szerződés esetén is kizárt a biztosító helytállása, vagyis a biztosító, illetőleg a MABISZ Gépjármű Kárrendezési Irodája nem téríti meg azt a kárt, amely

•  a károkozó gépjárműben keletkezett;

• a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak;

•  a károkozó gépjármű biztosítottainak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;

• sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;

• a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;

• a gépjármű - forgalomban való részvétele nélkül - munkagépként való használata során keletkezett;

• álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás során keletkezett;

• üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;

• gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;

•  környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;

• a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban okozott folyamatos állagrongálásból, illetőleg állagromlásból adódott;

• háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következményeként keletkezett.

A felelősségbiztosítás lényegéből adódóan, a biztosító nem mentesül a megtérítési kötelezettség alól, arra hivatkozással, hogy a kárt a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta. Ez esetben azonban a biztosító a kifizetett kárigényt a biztosítottól visszaköveteli (regressz igény), hiszen a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás amellett, hogy a vétlen károsult kárigényére biztos fedezetet nyújt, a biztosítottakat is érdekeltté kívánja tenni a károk elkerülésében.

A kormányrendelet alapján a biztosító, illetőleg a MABISZ Gépjármű Kárrendezési Irodája a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti az alábbi esetekben (regressz igény):

• attól a vezetőtől, aki a gépjárművet üzemben tartó vagy az egyébként használni jogosult engedélye nélkül vezette;

• a biztosítottól, ha a kárt jogellenesen, szándékosan okozták;

• a biztosítottól, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezették, illetve annak vezetését ilyen személynek adták át;

• a biztosítottól, ha a gépjármű vezetője gépjárművezetésre jogosító engedéllyel nem rendelkezett, illetve a gépjármű vezetését ilyen személynek adták át;

•  az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;

• a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozták;

• a biztosítottól, ha a közlési, változás bejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, s ez a biztosító fizetési kötelezettségét lényegesen befolyásolta;

• az üzemben tartótól, ha a káresemény a biztosítási szerződés díj nemfizetés miatt történő megszűnését követő 30 napos időszak alatt következik be.

*

Külföldön történő káresemény bekövetkezése esetén hogyan történik a kárrendezés?

1.    Magyar gépjármű által külföldön okozott kárért az üzembentartó magyarországi biztosítója fizet, külföldi biztosítási partnerein keresztül. Jó tudni, hogy ezekben az esetekben nem a magyar, hanem a baleset bekövetkezési helye szerint illetékes jogrend az irányadó a biztosítási kár rendezésekor. Nem árt azzal számolni, hogy az egyes országokban eltérő biztosítási gyakorlat ugyanazon károkra más-más elbírálást alkalmazhat.

a.)     A kár rendezéséhez az Európai Gazdasági Térségen belül (EU Tagállamok valamint, Svájc, Norvégia és Izland) Információs központja nyújt segítséget azáltal, hogy az ún. Európai Gazdasági Térség Információs Központja tartja nyilván a magyar biztosítótársaságok külföldi kárrendezési megbízottjainak névsorát.

A gépjármű-felelősségbiztosítást nyújtó biztosító más tagállamban működő kárrendezési megbízottja a felmerült kárigényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsulttal szemben képviseli:

• Abban az esetben, hogy ha a kártérítés összege megállapítható és a felelősség kérdése sem vitatott, a kártérítésre vonatkozó javaslatát három hónapon belül elkészíti.

• Amennyiben azonban a felelősség kérdése, illetve a kár összegszerűsége vitatott, a biztosító vagy annak képviselője válaszában a kártérítésre vonatkozó álláspontját indoklással ellátva szintén három hónapon belül küldi meg.

b.)    A harmadik országbeli (a fenti a., pontba nem tartozó országok) károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője kizárólag akkor téríti meg, ha a károsult országa és a Magyar Köztársaság között van erre vonatkozó nemzetközi egyezmény, vagy viszonossági gyakorlat.

2.    Amennyiben külföldi gépjármű érintett a Magyar Köztársaság területén bekövetkezett balesetben – hasonlóan a fent leírtakhoz –, a baleset bekövetkezésének helye szerinti jogrend, ebben az esetben tehát a magyar jog lesz az irányadó (erről bővebben a Hogyan járjunk el a balesetet követően c. dokumentumban olvashat).

A kárrendezésnél, illetve a kártérítési javaslat elkészítésénél a fenti 3 hónapos határidő érvényes.

*

A MABISZ kártalanítási számlájáról
(általános szabályok)

A MABISZ Kártalanítási Számla áll helyt (az alább felsorolt) olyan káresemények esetében, amelyekben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosítók egyike sem kötelezhető –  fedezet hiányában –  a kár megtérítésére.

• A biztosítási szerződéssel nem rendelkező –  ismert károkozó – üzemben tartó gépjárműve által a Magyar Köztársaság területén okozott kár esetén (azzal, hogy a biztosítással nem rendelkező üzemben tartótól a Kártalanítási Számla utólag a kártérítés teljes összegét és költségeinek megtérítését követelheti).

• Az ismeretlen gépjárművel a Magyar Köztársaság területén okozott személyi sérüléses kár esetén. A kártalanítási kötelezettség nem terjed ki az ismeretlen gépjármű által a másik gépjárműben, az útban, az út tartozékát képező közlekedési műtárgyakban, az elektromos és a hírközlési berendezésekben és egyéb közművekben, ezek tartozékaiban, valamint a reklámhordozó eszközökben okozott károkra. A kormányrendelet módosítása értelmében mindazonáltal, ha az ismeretlen gépjárművel okozott baleset halállal vagy súlyos személyi sérüléssel jár, a Kártalanítási Számla kezelője megtéríti a károsult gépjárműben okozott károkat is

• A harmadik országbeli károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője kizárólag akkor téríti meg, ha a károsult országában magyar állampolgár részére a baleset időpontjában hasonló esetben kártalanítás jár.

Külföldön elszenvedett autós károk esetében a károkozó biztosítója ellen már itthon is indítható kereset. Emellett választhatunk, hogy ilyenkor kárigényünkkel a külföldi károkozóval, vagy annak biztosítójával szemben lépünk fel.

A Kártalanítási Számlát kezelő szervezet székhelye:
MABISZ Gépjármű Kárrendezési Iroda
Elérhetőségek letölthetők innen.