• Van-e tennivalóm a januártól életbelépő jogszabályváltozásból adódóan, ha egyébként nem kívánok biztosítót váltani?

• Melyik rendszer vonatkozik rám, ha az idén biztosítót szeretnék váltani?

• Kinek kell megkötni a KGFB szerződést?

• A felmondási nyilatkozatnak, illetve a kártörténeti igazolás kérésének milyen elemeket kell tartalmaznia ahhoz, hogy elfogadják?

• Milyen díjkedvezményeket adhatnak a biztosítók?

• Egy malus fokozat átlagosan mennyivel növeli a díjamat?

• Mekkora különbség van egy M4-es és egy B10-es díj mértéke között?

• Mit vesznek figyelembe a biztosító társaságok a biztosítási díjak megállapításánál?

• Mit tehetek, ha csak a biztosító által küldött új kötvényből értesültem arról, hogy egy, a biztosításom terhére történt kárkifizetés kapcsán alacsonyabb bonus besorolásba kerültem és ezzel párhuzamosan éves díjam megnövekedett?

• Mi igazolja a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét közúti ellenőrzésnél?

• A KGFB az üzembentartóra vagy a gépjárműre vonatkozik?

• Az autó adásvétele során megmarad-e a korábbi bónusz besorolásom?

• Mi a teendő gépjármű eladása esetén a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításommal?

• Második jármű vásárlásánál mi a bónusz fokozat?

• Évek óta B10-es bónusz fokozatom van. Miért nem sorolnak B11-es bónusz fokozatba?

• A károkozó elismerte felelősségét, miért nem fizet a biztosító?

• Miért nem ugrik az A0-ás fokozat a következő évben B1-re?

• Baleset esetén hány malus fokozattal sorolnak lejjebb? Mekkora lesz a pótdíj, ha több káreseményt is okoz a gépjármű üzemben tartója egy éven belül?

• Mikortól kell fizetnem a gépjármű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díját?

• Mikor kezdődik a biztosító kockázatviselése?

• Mire kell figyelnem, ha biztosítót szeretnék váltani? Hogyan juthatok a bónus-malus igazoláshoz a leggyorsabban?

• Mit kell tennem, ha kiderül, hogy a vétkes autósnak nincs felelősségbiztosítása?

• A biztosítási szerződés hiányának következményei kit terhelnek?

• Szükséges-e rendőrségi intézkedést kérni baleset esetén?

• Milyen jogszabályok az irányadóak a külföldi autós baleseteknél?

• Mi a zöld kártya?

• Milyen esetekben fizet a biztosító helyett a MABISZ Kártalanítási Számla?

• B10 fokozatba kerültem, de gépjárművemet eladom, anélkül, hogy másikat vásárolnék. Van-e mód a már egyszer elért bonus fokozat étvényesítésére, amennyiben csak hosszabb idő, esetleg néhány év elteltével vásárolok újra autót?

• Faxon küldött felmondás esetén, mennyiben jogosult a biztosító ellenőrizni a küldemény hitelességét és az ügyfélakarat valódiságát, illetve, kérheti-e, hogy a feladó mutassa be az eredeti iratot is?

• Mi történik, ha a biztosító kikapcsolja a fax készüléket, vagy akár a vonalat is megszünteti?

• Amennyiben a biztosító megkérdőjelezi a faxon küldött felmondásom eredetiségét, annak büntetőjogi következményei lesznek, tehát feljelenthet engem okirat-hamisításért?

• Banki kölcsönnel vásárolt másfél éves autómat totálkárossá törték, és annak ellenére, hogy a balesetet okozója elismerte a felelősségét a biztosító nem akarja kifizetni a banki zárlat díját.

• Megtagadhatja-e a biztosító a kárrendezés során keletkezett személyes egészségügyi adataimat tartalmazó orvos szakértői vizsgálati eredmény kiadását?

________________________________________ 
 

Van-e tennivalóm a januártól életbe lépő jogszabályváltozásból adódóan, ha egyébként nem kívánok biztosítót váltani?
Nincs tennivaló, jelenleg még a régi jogszabály van hatályban. Amennyiben nem kíván biztosítót váltani úgy felmondás hiányában a régi szerződése érvényben marad.

Melyik rendszer vonatkozik rám, ha az idén biztosítót szeretnék váltani?
A 2009-es őszi KGFB kampányban a jelenleg is hatályos szabályokat kell alkalmazni, azaz váltási szándék esetén a szerződést legkésőbb november 30-ig fel kell mondani, és az új szerződést január elsejei időpontra lehet az új biztosítóval megkötni.

Kinek kell megkötni a KGFB szerződést?
A KGFB szerződést kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló jogszabály alkalmazása során a jármű tulajdonosának, vagy a telephely szerinti ország hatósága által kibocsátott okiratba bejegyzett üzembentartónak kell megkötnie. Amennyiben nincs üzembentartó a forgalmi engedélybe bejegyezve, a szerződéskötésre egyedül kötelezett és egyszersmind jogosult a jármű tulajdonosa. Abban az esetben, ha a forgalmi engedélybe a tulajdonos mellett üzembentartót is bejegyeztek, az üzembentartó az egyedül kötelezett és jogosult a szerződés megkötésére és ő viseli a szerződéskötés elmulasztásából eredő következményeket.

A felmondási nyilatkozatnak, illetve a kártörténeti igazolás kérésének milyen elemeket kell tartalmaznia?
A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet a felmondásra nem ír elő különös tartalmi kellékeket. Formáját tekintve a felmondást a biztosítási szerződésre vonatkozó általános szabályok szerint írásban kell megtenni, amely követelménynek a hatályos rendelkezések szerint megfelel a telefax útján történő üzenetváltás is. A felmondásnak az általános szabályokból következően tartalmaznia kell minden olyan elemet, amelyből az ügyfélszándék kétség kívül megállapítható, így abból ki kell derülnie, hogy ki a szerződő, mely szerződést kívánja felmondani (pl. kötvényszám megjelölése, gépjármű azonosítására szolgáló adatok), illetve mely időpontra szól a felmondás.

A biztosító köteles a biztosított jármű üzemben tartójának kérésére az igénylés beérkezését követő tizenöt napon belül kártörténeti igazolást kiadni. Az igazolásnak az előző 5 év biztosítási szerződéseit illetően az alábbi adatokat kell tartalmaznia: A gépjármű üzemben tartója által harmadik személyeknek okozott és a biztosító által az igazolás kiadásának napjáig elismert, vagy vele szemben jogerősen megítélt kártérítések száma és időpontja (ideértve a biztosító részteljesítését, de ide nem értve a kifizetett kárösszeg jelen rendelet szerinti határidőn belüli visszafizetése által érintett káreseteket), illetve a kármentességre vonatkozó nyilatkozat.

A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet 1. számú függeléke az alábbiak szerint rögzíti akártörténeti igazolás adattartalmát:

Igazolás kártörténetre vonatkozó adatról
Szerződő üzemben tartó
neve: .........................................................................................................................................
születési dátuma: ......................................................................................................................
anyja neve: ................................................................................................................................
Biztosított jármű adatai:           
gépjármű kategória: ..................................................................................................................
hatósági jelzése (forgalmi rendszáma): ....................................................................................
alvázszáma: ..............................................................................................................................
Kötvényszám: ...............................................................................................................................
Kockázatviselés kezdete: .............................................................................................................
Szerződés megszűnésének időpontja: ..........................................................................................
Díjfizetés rendezve: ......................................................................................................................
Szünetelési adatok:
 Kezdete                        Vége
  
  
Szerződés megszűnésének oka: 

 Felmondás    Díjnemfizetés   Érdekmúlás   Forgalomból kivonás

Kártörténetre vonatkozó adat a kiállítás időpontjában:
[Az előző biztosítási fedezetet nyújtó biztosító által megadott azon első kárkifizetés(ek)re vonatkozó adato(ka)t is tartalmazza, mely(ek) időpontja ezen igazolt időszakban volt.]
 Káreset időpontja  Első kifizetés dátuma  Visszafizetés  Visszafizetés dátuma
     Igen - Nem 
     Igen - Nem 

Az adott szerződésre a kiállítás időpontjában nincs nyilvántartott káreset: ? Kármentes
Biztosító által kártérítésre még el nem ismert, illetve a biztosítót kártérítésre még nem kötelező káresetek bekövetkezésének időpontjai:

Bonus-malus besorolás az igazolt biztosítási időszakra vonatkozóan: ........................................
Bonus-malus besorolás az igazolt biztosítási időszakot közvetlenül követő biztosítási időszakra vonatkozóan (a szerződésnek az igazolt biztosítási időszak végén felmondással történő megszüntetése esetén): .....................................................................................................
Dátum: .........................................
P. H.
..........................................
biztosító

Milyen díjkedvezményeket adhatnak a biztosítók?
A díj megállapításánál az általános mérlegelési szempontok mellett biztosítónként eltérően egyéb kedvezmények is lehetségesek, így egyes biztosítók a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjából kedvezményt nyújthatnak például ha a biztosított: 

• átáll féléves vagy éves díjfizetési gyakoriságra,
• csekkes díjfizetésről áttér banki folyószámlás díjlehívásra,
• kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása mellé ugyanarra a rendszámú autóra casco biztosítást is köt a társaságnál, stb.

Egy malus fokozat átlagosan mennyivel növeli a díjamat?
Ennek mértéke biztosítónként változó, de jellemző, hogy a pótdíj mértéke progresszíven növekszik, így 1 malus az alapdíjhoz képest kb. 15%-kal magasabb díjat jelent. A legalacsonyabb M04 fokozat elérése esetén pedig, az alapdíjnak akár kétszerese is lehet a fizetendő „kötelező”, de egyes biztosítóknál ennél nagyobb mértékű emelés is elképzelhető.

Mekkora különbség van egy M4-es és egy B10-es díj mértéke között?
Tekintve, hogy a B10 besorolás esetén a díj általában az alapdíj felére csökkent, a malusnál pedig jellemzően a kétszeresére is nőhet, az M4 és B10 kategória között a díjkülönbözet akár négyszeres is lehet.

Mit vesznek figyelembe a biztosító társaságok a biztosítási díjak megállapításánál?A főbb mérlegelési szempontok általában az ügyfelek életkora, vezetési gyakorlata (jogosítvány megszerzésének időpontja), lakhelye, a gépjármű típusa, a gépjármű használati módja, a díjfizetés módja és gyakorisága, a biztosított már meglévő bonus-malus besorolása. Továbbá egyes biztosítók további kedvezményt nyújthatnak valamint a közszolgálati dolgozóknak, kiskorú gyermek esetén stb.

Mit tehetek, ha csak a biztosító által küldött új kötvényből értesültem arról, hogy egy, a biztosításom terhére történt kárkifizetés kapcsán alacsonyabb bonus besorolásba kerültem és ezzel párhuzamosan éves díjam megnövekedett?
Tekintettel arra, hogy ebben az esetben a biztosító a 190/2004. (VI. 8.) Korm. rend. 3. sz. mell. 9. pontjában foglalt tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget - mivel a károkozót nem értesítette a biztosítása terhére történt kárkifizetésről - ezzel elmulasztott a biztosítottnak lehetőséget adni arra, hogy ezt az összeget a bonus kategória megtartása érdekében visszafizethesse, panasszal lehet élni a biztosító felé.

Mi igazolja a kötelező gépjármű felelősség biztosítás meglétét közúti ellenőrzésnél?Forgalmiengedély-köteles gépjármű esetén a biztosítási kötvény (vagy a biztosító által kiállított – a 190/2004. (VI. 8.) Korm.rendelet 2. sz. függeléke szerinti – igazolólap) és a biztosítási díj befizetését igazoló bizonylat együtt igazolja a biztosítás meglétét, ezért ezeket a gépjármű üzembentartójának magánál kell tartania és felszólításra közúti ellenőrzésnél be kell mutatni.

A KGFB az üzembentartóra vagy a gépjárműre vonatkozik?
A KGFB-t gépjárművenként kell megkötni, és ez a gépjármű mindenkori üzembentartójának a felelősségbiztosítása. Az érintett szerződés vonatkozásában a bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a biztosított személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy a biztosított gépjárművét ki vezette.

Az autó adásvétele során megmarad-e korábbi bónusz besorolásom?
Igen, mert a bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok az üzembentartó személyéhez fűződnek. Az üzembentartó által korábban megszerzett bonus osztályba sorolás két évig érvényesíthető ugyanazon gépjármű kategóriába tartozó gépjárműre, ha a korábbi szerződés érdekmúlás (adásvétel vagy forgalomból történő végleges kivonás) miatt szűnt meg és a KGFB szerződése terhére kárkifizetést a biztosító a megfigyelési időszakban nem teljesített, avagy a teljesített kárkifizetés visszatérítésre került.

Mi a teendő gépjármű eladása esetén a kötelező gépjármű-felelősség biztosításommal?
A gépjármű tulajdonjogának megszerzése pillanatától kezdve az új tulajdonosnak rendelkeznie kell érvényes gépjármű felelősségbiztosítási szerződéssel, de legalább előzetes fedezetigazolással. A tulajdonjog átszállása időpontjával az előző tulajdonos szerződése érdekmúlás jogcímén megszűnik, a biztosítót az új tulajdonos által okozott kár(ok) tekintetében így helytállási kötelezettség nem terheli. Az eladónak a biztosítónál célszerű bejelentenie a gépjármű tulajdonjogának változását, ezzel a gépjármű-felelősségbiztosítási szerződése érdekmúlással megszűnik. Ily módon megkímélheti magát attól, hogy az új tulajdonos által biztosítatlanul okozott kárral kapcsolatosan a tulajon átruházás tényét Önnek kelljen tisztázni.

Második jármű vásárlásánál mi a bónusz fokozat?
A második autó kártörténete elölről kezdődik, tehát besorolása A00 lehet, mert két gépjármű párhuzamos üzemeltetése esetén az egyikre megszerzett bonus egyidejűleg a másikra nem érvényesíthető.

Évek óta B10-es bónusz fokozatom van. Miért nem sorolnak B11-es bónusz fokozatba?
Mert a bonus-malus rendszerben a maximálisan elérhető kedvezmény a B10 fokozat, nincs B11-es fokozat. (Személygépjárműveknél a bonus-malus rendszer 1992. óta működik és a jogszabályilag meghatározott legmagasabb B10 bonus fokozatot először 2002-ben lehetett elérni. Egyéb gépjárművek besorolásánál a megfigyelési időszak 2001-ben indult és bármilyen bonus-malus fokozat pedig csak 2003-tól állapítható meg.)

A károkozó elismerte felelősségét, miért nem fizet a biztosító?
Problémaként jelentkezhet a kötelező felelősségbiztosításnál, hogy a biztosító annak ellenére nem ismeri el biztosítottja felelősségét, hogy az erről kifejezetten nyilatkozott.
A jogszabály szerint a biztosító a kártérítési követelések megalapozottságát a biztosított felelősségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a biztosított kártérítési felelősségéhez mérten köteles megállapítani. Amennyiben a biztosító az egyéb rendékezésre álló adatok alapján úgy ítéli meg, hogy a baleseti bejelentő nem helytálló, vagyis a balesetben részes gépjárművek szemléje és a szakértői vizsgálat alapján nem bizonyított, hogy a baleset a károkozóként megjelölt gépjármű vezetőjének magatartása okozta, illetőleg kizárólag ő a felelős, a kifizetést részben vagy egészben megtagadja.
Vitás baleseti helyzet tisztázása érdekében érdemes a baleset helyszínére rendőrt hívni, aki eljár a szabálytalanság felderítése és a felelősség megállapításának kérdésében. Ez ugyan önmagában a biztosítót nem köti, de ha szabálysértési határozat születik az ügyben, a határozatra hivatkozással már egyszerűbb a kárigény megtéríttetése.
Nagy segítség lehet a balesetnél jelenlévő tanúk nyilatkozata a kárigény érvényesítéséhez. Ezért nevüket és címüket pontosan jegyezze fel.

Miért nem ugrik az A0-ás fokozat a következő évben B1-re?
Ahhoz, hogy a szerződés bonus-malus osztályba sorolása egy osztályt emelkedjen, a szerződésnek a vonatkozó megfigyelési időszakban legalább 9 hónapig hatályosnak és a teljes időszakban kármentesnek kell lennie. Ha a biztosítási szerződés a megfigyelési időszakban - akár év közbeni forgalomba helyezés, akár szüneteltetés miatt - egy évnél rövidebb ideig, de legalább kilenc hónapig díjfizetéssel fennállt, a kármentességet az osztályba sorolásnál a biztosító ugyancsak figyelembe veszi. Ha az üzemben tartó a megfigyelési időszakban kármentes volt, de az adott időszakban nem volt 9 hónapig hatályos szerződése, a bonus-malus osztályba sorolása nem változik.
A káresemény mindig azon biztosítási időszak bonus-malus osztályba sorolását érinti, amelyet közvetlenül megelőző megfigyelési időszakban került sor az adott káresemény kapcsán első ízben kárkifizetésre.
Figyelembe vett károk a bonus-malus besorolásnál: az adott, a szerződéskötés által érintett biztosítási évet közvetlenül megelőző megfigyelési időszak alatt figyelembe vett károk, azaz a fedezetet nyújtó biztosító(k) által bármely összegű első fizetéssel járó károk, beleértve a kártörténetre vonatkozó adat igazolásával megadott első fizetéssel járó károkat.

Baleset esetén hány malus fokozattal sorolnak lejjebb? Mekkora lesz a pótdíj, ha több káreseményt is okoz a gépjármű üzemben tartója egy éven belül?
Egy kár esetén személygépkocsiknál és motorkerékpároknál két osztályt esünk vissza, tehergépjármű, autóbusz, vontató, mezőgazdasági vontató esetén pedig egy osztályt. Ha a szerződő négy figyelembe vett kárt okozott, akkor az M 4-es bonus-malus osztályba kerül.
Ha a gépjárművel bármikor okozott kárral kapcsolatban a megfigyelési időszakon belül kárkifizetés történt, a megfigyelési időszakot követő naptári évben az üzembentartó a kárkifizetések számától függően köteles pótdíjat fizetni.
Az okozott kár azonban nem vehető figyelembe, ha a biztosító által a károsult részére kifizetett kárösszeget a biztosított 6 héten belül teljes mértékben visszafizeti. Ezáltal besorolása nem romlik, így a pótdíjfizetés alól is mentesül. 

 Bonus-malus osztályba sorolás személygépkocsi és motorkerékpár esetén:

Mikortól kell fizetnem a gépjármű kötelező gépjármű felelősség biztosítás díját?
A rendszeres – havi, negyedéves, féléves, stb. – díjat mindig előre kell fizetni, így az első biztosítási díjat a biztosítási szerződés létrejöttekor, a továbbiakat pedig, a díjfizetéssel fedezett időszak első napjáig kell megfizetni.
A biztosítási díj megfizetésére az autóvásárlást követő nap 0. órájától már az új tulajdonos köteles. Ezért új gépjármű esetén a forgalomba helyezéséhez, használt autó vásárlásánál a gépjármű átírásához az új tulajdonosnak (üzembentartónak) már rendelkeznie kell a nevére szóló kötelező gépjármű felelősségbiztosítással - de legalább fedezet igazolással.

Mikor kezdődik a biztosító kockázatviselése?
A biztosító kockázatviselése - eltérő megállapodás hiányában - az azt követő napon kezdődik, amikor a biztosítás első díját a biztosító részére befizetik, illetőleg amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.
Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biztosítási szerződés megkötését megelőzően megkezdődjék, a biztosító vagy az általa feljogosított személy elfogadó nyilatkozata szükséges. Az előzetes fedezetigazolás kiadása az előzetes kockázatviselés elfogadásának minősül, ekkor azonban az üzemben tartó köteles az igazolás kiadását követő harminc napon belül a felelősségbiztosítási szerződést megkötni. A harmincadik nap elteltével az előzetes kockázatviselés megszűnik.
 (A 2010. január elsején életbe lépő, a KGFB-t szabályozó törvény a kockázatviselésre vonatkozóan új szabályokat tartalmaz.)

Mire kell figyelnem, ha biztosítót szeretnék váltani? Hogyan juthatok a bónus-malus igazoláshoz a leggyorsabban?
Elsődleges szempont, hogy a fennálló biztosítási szerződést érvényesen fel kell mondani (a biztosítási időszak utolsó napjára, azt legalább 30 nappal megelőzően), ugyanis e nélkül az új szerződés érvénytelen lesz. Az új szerződésre vonatkozó ajánlat megtételekor – amennyiben a megszűnt szerződéshez kapcsolódóan a kártörténeti igazolás nem áll rendelkezésre – az előzménybiztosító nevét és a megszűnt szerződés kötvényszámát meg kell adni az új biztosítónak.  Ezt annak érdekében kell megtennie, hogy az új biztosító a kártörténeti igazolást beszerezhesse az előzménybiztosítótól és az új szerződés ne kapjon A00-ás besorolást. Mivel a kártörténeti adatok (kártörténeti igazolás) új biztosítóhoz való beérkezéséig a szerződés A00 fokozatba kerül akkor is, ha előzőleg már bonusz fokozattal rendelkezett az ügyfél, megfontolandó a kártörténeti igazolás ügyfél általi beszerzése, majd új biztosítóhoz való benyújtása is.

Mit kell tennem, ha kiderül, hogy a vétkes autósnak nincs felelősségbiztosítása?
Ez esetben a megfelelően dokumentált kárunkat a Magyar Biztosítók Szövetségének Gépjármű Kárrendezési Irodájához kell bejelenteni mielőbb, de maximum 30 napon belül, amely vagy saját maga, vagy az általa kijelölt biztosítón keresztül intézkedik a kárrendezésről.

A biztosítási szerződés hiányának következményei kit terhelnek?
Ha az üzembentartó személye feltüntetésre kerül a forgalmi engedélyben, akkor az üzemben tartót terheli a felelősség. Abban az esetben, ha az üzembentartó személye a forgalmi engedélyben nem kerül feltüntetésre, az okozott kár gépjármű tulajdonosáé. Igaz ez akkor is, ha a tulajdonos és üzembentartó megállapodásukat akár teljes bizonyító erejű okiratba foglalták. Ez legfeljebb a gépjármű fenntartásával kapcsolatos terhek továbbhárítását könnyíti meg.

Szükséges-e rendőrségi intézkedést kérni baleset esetén?
Személyi sérülés esetén minden esetben rendőrt kell a helyszínre hívni. Amennyiben személyi sérülés nem történt és a részes felek a felelősség kérdésében meg tudnak egyezni, nem szükséges helyszínelést kérni. Ilyen esetekben a nemzetközileg rendszeresített Európai Baleseti Bejelentő nyomtatványt kell kitölteni. Fokozott figyelmet kell fordítani az adatok kitöltésére, mindenképpen fel kell tüntetni a felelősségbiztosítók adatait. A baleset körülményeinek pontos rögzítéséhez mind a baleseti vázlat elkészítését, mind a gépjárművön keletkezett sérüléseknek megfelelő pontok rajzos megjelölését igénybe kell venni és szükség esetén a körülményeket, a helyszínt és a baleseti szituációt annak érzékeltetése érdekében a megjegyzés részben is rögzíteni kell.

Milyen jogszabályok az irányadók a külföldi autós baleseteknél?
Magyar autó által külföldön okozott kárért az üzembentartó hazai biztosítója fizet, külföldi biztosítási partnerein keresztül. Jó tudni, hogy ezekben az esetekben nem a magyar, hanem a baleset bekövetkezési helye szerinti jogrend az irányadó a biztosítási kár rendezésekor. Nem árt azzal számolni, hogy az egyes országokban eltérő biztosítási gyakorlat ugyanazon károkra más-más elbírálást alkalmazhat.

Mi a zöld kártya?
A zöld kártya egy nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási bizonylat, melyet a biztosítók állítanak ki a biztosított számára a külföldön megkívánt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolására. A zöld kártya tehát a magyar kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás külföldre való kiterjesztését igazoló nyomtatvány. A zöld kártyát a biztosítók a felelősségbiztosítási fedezet fennállásának utolsó napjáig (biztosítási díjjal fedezett időszak vége + 30 nap) állítják ki. A zöldkártyát legkevesebb 15 napra állítják ki.

Milyen esetekben fizet a biztosító helyett a MABISZ Kártalanítási Számla? 
A MABISZ Kártalanítási Számla áll helyt (az alább felsorolt) olyan káresemények esetében, amelyekben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kínáló biztosítók egyike sem kötelezhető – fedezet hiányában – a kár megtérítésére.

• A biztosítási szerződéssel nem rendelkező – ismert a károkozó – üzembentartó gépjárműve által a Magyar Köztársaság területén okozott kár esetén (a biztosítással nem rendelkező üzembentartótól a Kártalanítási Számla a kártérítés teljes összegét és költségeinek megtérítését követelheti).

• Az ismeretlen gépjárművel a Magyar Köztársaság területén okozott személyi sérüléses kár esetén a kártalanítási kötelezettség nem terjed ki az ismeretlen gépjármű által a károsult gépjárműben, az útban, az út tartozékát képező közlekedési műtárgyakban, az elektromos és a hírközlési berendezésekben és egyéb közművekben, ezek tartozékaiban, valamint a reklámhordozó eszközökben okozott károkra. A kormányrendelet módosítása értelmében mindazonáltal, ha az ismeretlen gépjárművel okozott baleset halállal vagy súlyos személyi sérüléssel jár, a Kártalanítási Számla kezelője megtéríti a károsult gépjárműben okozott károkat is.

• A harmadik országbeli károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője kizárólag akkor téríti meg, ha a károsult országában magyar állampolgár részére a baleset időpontjában hasonló esetben kártalanítás jár.

• Ha a Kártalanítási Számla kezelője és a biztosító, illetőleg az érintett biztosítók között vitás az, hogy ki köteles a vétlen károsult kárát megtéríteni, a kártérítés összegét a Kártalanítási Számla kezelője megelőlegezi, és utólag a károkozó biztosítójával elszámol.

Figyelem! A károsult – a kár bekövetkeztétől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni az ismeretlen gépjármű által okozott káreseményt a Kártalanítási Számla kezelőjének. Ha a károsult a bejelentési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a Kártalanítási Számla kezelőjének fizetési kötelezettsége nem áll fenn.

B10 fokozatba kerültem, de gépjárművemet eladom, anélkül, hogy másikat vásárolnék. Van-e mód a már egyszer elért bonus fokozat étvényesítésére, amennyiben csak hosszabb idő, esetleg néhány év elteltével vásárolok újra autót?
A KGFB rendelet lehetővé teszi, hogy az adott szerződés vonatkozásában megszerzett bonus osztályba sorolás megmaradjon, amennyiben a szerződés érdekmúlás – tipikusan adásvétel – miatt megszűnik és az üzemben tartó a szerződés megszűnését követő két éven belül ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre (személygépkocsi, motorkerékpár stb.) új szerződést köt, akár ugyanazon, akár más biztosítónál. A fenti két év eltelte után azonban az induló fokozat már csak A00 lehet.

Faxon küldött felmondás esetén, mennyiben jogosult a biztosító ellenőrizni a küldemény hitelességét és az ügyfélakarat valódiságát, illetve, kérheti-e, hogy a feladó mutassa be az eredeti iratot is?
A biztosító a telefax útján tett nyilatkozat valóságtartalmát ugyanúgy jogosult vizsgálni, mint bármely más írásos formában tett nyilatkozat esetében.  Telefax üzenet esetén ez a jogosultság azért kaphat nagyobb jelentőséget, mert az ilyen küldési formára (a valódi ügyfélszándék megítélésében) a technikai feltételek nagyobb befolyással lehetnek. A telefax üzenet könnyebben manipulálható, gyakran előfordul, hogy a fogadónál nem olvasható teljes egészében, így annak tartalmával kapcsolatban kétség merülhet fel. Amennyiben a biztosító nem fogadja el valódinak az ilyen nyilatkozatot, azzal felvállalja az elutasítás valamennyi polgári jogi jogkövetkezményét, így adott esetben akár kártérítési felelősséggel is tartozhat. A biztosítónak mindezekből következően kizárólag abban az esetben áll érdekében vitatni a nyilatkozat valóságtartalmát, ha nyilvánvaló körülmények utalnak arra, illetve alapos okból feltételezhető, hogy a nyilatkozatban foglaltak nem fedik a valóságot, pl. egyértelműen visszadátumozott üzenet érkezik a biztosítóhoz. (Itt szükséges megjegyezni, hogy egyes készülék típusok esetén a küldő oldali készülék dátumának átállításával a fogadó oldali készülék az átállítottnak megfelelő dátumot nyomja az üzenetre.)

Mi történik, ha a biztosító kikapcsolja a fax készüléket, vagy akár a vonalat is megszünteti?
A faxkészülékek biztosító általi kikapcsolásával összefüggésben elmondható, hogy elvileg a biztosítók azzal kizárhatják irányukban a felmondás hatályosulását, hiszen a kormányrendelet szerint a felmondás a biztosítóval szemben akkor hatályos, amennyiben a biztosítóhoz határidőben megérkezik. Ilyen esetben azonban a biztosító egyéb, a Ptk-ban szabályozott alapelvi szintű rendelkezés megsértése miatt (pl. joggal való visszaélés, együttműködési kötelezettség megsértése) tartozik polgári jogi felelősséggel, továbbá a Felügyelet ilyen biztosítói magatartás észlelése esetén a legszigorúbb felügyeleti intézkedések alkalmazásával lép fel.

Amennyiben a biztosító megkérdőjelezi a faxon küldött felmondásom eredetiségét, annak büntetőjogi következményei lesznek, tehát feljelenthet engem okirat-hamisításért?
A magánokirat-hamisítás vétsége miatti büntetőjogi felelősség megállapításához számos feltételnek kell egyidejűleg teljesülnie: a cselekménynek szándékosnak és célzatosnak kell lennie, így még valótlan tartalmú, vagy nem jogosulttól származó nyilatkozat észlelése esetén sem életszerű minden esetben büntetőeljárás megindítása. A magánokirat-hamisítás rendszerint valamely más bűncselekmény (pl. biztosítási csalás) eszközcselekményeként kerül megállapításra, ugyanakkor a büntetőeljárás megindítása a biztosító esetleges polgári jogi felelősségét nem zárja ki, tehát itt is elmondható, hogy ilyen értelmű feljelentésre csak indokolt esetben kerülhet sor.

Mi a teendő akkor, ha a banki kölcsönnel vásárolt másfél éves autómat totálkárossá törték, és - annak ellenére, hogy a balesetet okozója elismerte a felelősségét - a biztosító nem akarja kifizetni a banki zárlat díját?
A károkozónak kártérítés címén, a károkozó körülménnyel kapcsolatosan a károsult (a Ptk. 355. §-ának (4) bekezdése értelmében) vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges. A Ptk. idézett rendelkezései alapján tehát a biztosító a károsult vagyonában olyan helyzetet köteles teremteni, mint ha a káresemény be sem következett volna.
Amennyiben a banki zárlat, illetve annak díjára vonatkozó fizetési kötelezettség a káresemény bekövetkezése által, azzal okozati összefüggésben keletkezett, annak megtérítése a biztosító megtérítési kötelezettsége körébe tartozik. A fentiekre rávilágítva a bírói gyakorlat pl. bankkölcsönre vásárolt autó esetében nem tekinti a kártérítés körébe tartozónak a kereskedelmi hitel ellenértékeként kikötött ügyleti kamatot, hiszen azt abban az esetben is meg kellett volna fizetni az adósnak – aki ebben az esetben a biztosítási esemény károsultja – ha a káresemény nem következik be, ez ugyanis nem a gépkocsinak, hanem a megvételéhez felvett kereskedelmi hitelnek az ellenértéke.
Az új autó forgalomba-helyezésének díja abban az esetben szerepelhet a kártérítési összegben, amennyiben a károsult bizonyítja, hogy a vagyoni hátrány csökkentéséhez szükséges az új autó beszerzése. Ez jellemzően olyan esetekben fordul elő, ahol a gépjárművet gazdasági tevékenység körében használják (pl. taxi).

Megtagadhatja-e a biztosító a kárrendezés során keletkezett - személyes egészségügyi adataimat tartalmazó - orvos szakértői vizsgálati eredmény kiadását?
A biztosító - az érintett személy írásbeli hozzájárulásával, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges mértékben és célból - jogosult egészségügyi adatot kezelni. A károsult egészségügyi állapotára vonatkozó szakvélemény ugyan magántitkot tartalmaz, de az erre vonatkozó rendelkezési jog (iratok megismerése, megszerzése) megilleti a titok tulajdonosát. Tehát a károsult nem zárható el a szakvélemény megismerésétől.