• Átszerződéssel, biztosítóváltással kapcsolatos tudnivalók

  • A szerződéses nyilatkozat telefax útján való megtétele

  • Szerződés az új biztosítóval

  • Az érdekmúlás szabályai

• A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás egyes kérdéseiről

  • A díjtarifa

  • A gumiszabály

  • Elektronikus üzenet útján történő üzenetváltás

  • Egyesülettel történő szerződéskötés

  • Díjbefizetési csekkre vonatkozó szabályok

  • Kártalanítási Számla (Garanciaalap)

  • Kártalanítási Alap

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a biztosítók a 2012. január 1-jétől alkalmazandó díjtarifájukat a hatályos jogszabályok alapján állapítják meg és teszik közzé 2011. október 30-ig.  A Magyar Köztársaság Kormánya által az Országgyűlés elé terjesztett, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló T/4662. számú törvényjavaslat elfogadása esetén azonban az üzembentartónak adófizetési kötelezettsége keletkezhet, ami a szerződés éves díját befolyásolhatja.

Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére felelősségbiztosítási szerződést kötni, és a szerződést folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. A kötelező felelősségbiztosítás célja az, hogy a gépjárművel okozott károk – a károkozó fizetőképességétől függetlenül – megtérüljenek. A biztosítás megkötése nemcsak az üzemben tartó, hanem a biztosító számára is kötelező, a saját díjszabásának megfelelő ajánlat tekintetében.

A vonatkozó részletes szabályokat a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításáról szóló 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.) rendelkezései határozzák meg.

A biztosítók díjaikat egymástól eltérő, választásra is lehetőséget adó módon határozták meg. A következő naptári évre vonatkozó díjtarifáikat az érintett biztosítók minden évben két országos napilapban és a honlapjukon október 30-ig kötelesek közzétenni.

A biztosítók díjai ügyfélszolgálati irodáikban, internetes honlapjaikon, valamint a Magyar Biztosítók Szövetségének honlapján (http://www.mabisz.hu/) keresztül is megismerhetők. Hasznos segítséget nyújtanak az említett honlapokon, valamint a biztosítási alkuszok internetes oldalain található díjszámítási programok is.  

A jelenlegi szabályozás szerint a biztosító az évforduló utolsó napját megelőző 50. napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja a szerződő felet a biztosítási évfordulóról, és a következő biztosítási időszakra a díjtarifa szerint várható díjról.

Ha elégedett szolgáltatójával és a következő évre meghatározott díj nagyságával, semmit nem kell tennie: a szerződés a biztosító által közzétett új díjtarifával hatályban marad. A szolgáltatóval való elégedettséget a nyújtott szolgáltatások és a jelenlegi díj nagysága mellett befolyásolhatja a következő évre vonatkozó díj nagysága. A következő évi díj mértéke eltérhet az adott évben (jelenleg) fizetett díj mértékétől (például gépjármű kategóriájának változása, bonus-malus osztály változása).

Amennyiben Ön – a biztosítók következő évi díjtarifáinak áttekintése után, a következő évi díjbesorolásának ismeretében – biztosítót kíván váltani, biztosításának felmondásához az alábbiakat ajánljuk figyelmébe.

A szerződő felek bármelyike a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően a biztosítási szerződést írásban, indoklás nélkül felmondhatja. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik.

Biztosítóváltással kapcsolatosan fontos megjegyezni, hogy a fent ismertetett határidők, szabályok egy részénél el kell különíteni a január elsejei, illetve az év közbeni évfordulós szerződéseket. Az év végi szokásos kampányban csak azok az üzemben tartók (üzemben tartó hiányában tulajdonosok) élhetnek a január elsejei hatályú biztosító váltás lehetőségével, akik gépjárművüket 2010. január 1. előtt vásárolták, vagy a legutóbbi üzemben tartó váltásra 2010. január 1. előtti hatállyal került sor. Ha egy 2010. január 1-jét követően vásárolt gépjármű üzemben tartója a meglévő KGFB szerződését tévedésből december 31-i hatállyal mégis felmondja, és helyette január elsejei hatállyal új szerződést köt, akkor számítania kell arra a számára kedvezőtlen jogkövetkezményre, hogy a szabálytalanul újonnan kötött KGFB szerződése nem tekinthető érvényesnek. Az év közbeni évfordulós szerződések esetében a következő példa szemlélteti a biztosítóváltást: a 2011. augusztus 31-én kötött szerződés esetén - ahol a biztosító kockázatviselése is ekkor kezdődik - 2012. augusztus 30-ra lehet a szerződést felmondani, és a felmondásnak 2012. július 31-ig kell a biztosítóhoz beérkeznie. A 2011. október 30-án meghirdetett díjtarifa az év közbeni évfordulós szerződések díjelőírását 2012. január 1-jétől nem módosítja, azokra továbbra is a 2010. október 30-án meghirdetett díjtarifa fog vonatkozni a biztosítás 2012. augusztus 31. napjára vonatkozó évfordulójáig, vagy a szerződés biztosítási évforduló előtti esetleges megszűnéséig vagy a felek közös megegyezésével történő megszüntetéséig. Az előbbiek szerint a 2011. október 30. napjáig meghirdetett díjtarifa a 2012. szeptember 1-jei kockázatviselési kezdetű szerződésre fog vonatkozni.

A biztosítók a jogszabályi kötöttségek miatt a felmondás beérkezésének határidejét nagyon szigorúan veszik. A szerződés felmondása kizárólag írásban történhet. A szerződés elektronikus levél (e-mail) útján történő felmondását – a fokozott biztonságú elektronikus aláírással aláírt okirat kivételével - a biztosító nem fogadja el.

A biztosítás felmondását tartalmazó írásbeli nyilatkozatot a fogyasztónak — levélben vagy faxon — meg kell küldenie az érintett biztosítóhoz. Javasoljuk, hogy a postán történő feladás esetén a postai átfutási időre is figyelemmel a felmondást, tértivevényes levéllel adják postára. Arra is van lehetőség, hogy a fogyasztók a biztosítás felmondását tartalmazó nyilatkozatukat személyesen nyújtsák be az érintett biztosító legközelebbi egységéhez. Lehetséges az is, hogy a felmondásra vonatkozó nyilatkozatot a fogyasztók az általuk a szerződés felmondása érdekében megbízott biztosítási alkuszhoz juttassák el és dokumentáltassák (érkeztető bélyegző, dátum, aláírás) annak átvételét az ügyintézővel.

I.1. A szerződéses nyilatkozat telefax útján való megtétele

A Polgári Törvénykönyv 2004. december 24-től hatályos módosítása szerint az írásbeli alakiság követelményének megfelelővé vált a faxon történő üzenetváltás. Így, ha a jogszabály a szerződés érvényességéhez írásbeli alakot rendel, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában írásbeli alakban létrejött szerződésnek kell tekinteni a levélváltást, a táviratváltást, valamint a fax útján történt üzenetváltást, továbbá a külön törvényben meghatározott, maradandó eszközzel tett nyilatkozatváltás – így különösen fokozott biztonságú elektronikus aláírással aláírt okirat – útján létrejött megegyezést.

Lehetőség van tehát a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések fax-üzenet útján történő megkötésére, illetve felmondására is. Szükséges azonban megjegyezni, hogy mindez természetesen nem jelenti a biztosítók azon jogának korlátozását, hogy a hozzájuk intézett nyilatkozatok valóságtartalmát vizsgálják. Ha tehát a biztosító azt szükségesnek tartja, jogosult ellenőrizni a küldemény hitelességét, az ügyfélakarat valódiságát, ennek megfelelően pl. kérheti, hogy a feladó mutassa be az eredeti iratot is.

A biztosítóhoz nyilatkozatukat fax útján tevő ügyfeleknek arra is figyelemmel kell lenniük, hogy a felmondásra nyitva álló időszak végső periódusában, a jelentősen növekedett adatforgalom miatt az ilyen üzenetek kezelésében, illetve feldolgozásában – a felmondás határidőben történő megtételét vitássá tevő – technikai eredetű fennakadások keletkezhetnek, illetve adatvesztés következhet be. Ezek elkerülése érdekében célszerű az ügyfeleknek nyilatkozataik megtételét a határidőt megelőzően, megfelelő időben megtenni, és meggyőződni arról, hogy az igazolható módon a biztosítóhoz beérkezett. 

 Ha a felmondás nem volt szabályos, az újonnan választott biztosítóval kötött szerződés nem lesz érvényes.

Különösen ügyelni kell arra, hogy a felmondással érintett szerződésnél ne legyen díjhátralék/díjtartozás, mert ez a felmondás érvényességének megítélésénél a felek között további vitát okozhat, amely esetleg csak bírósági úton lesz rendezhető.

I.2. Szerződés az új biztosítóval

I.2.1. A 2011. október 30. napjáig meghirdetett díjtarifához kapcsolódó szerződéskötés szabályai

Mivel a közúti forgalomban gépjárművel csak érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással lehet részt venni, felmondás esetén feltétlenül gondoskodnia kell új gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megkötéséről az újonnan választott biztosítónál. A biztosítási szerződés megkötésekor fokozottan ügyeljen arra, hogy amennyiben a díjtarifa szerint valamely kedvezmény igénybevételére jogosult, akkor a kedvezmény igénybevételéhez szükséges dokumentumot mellékelje az ajánlathoz.

2011. július 1-től megszűnt a biztosítók azon kötelezettsége, amely alapján a szerződés megszűnését követően a kártörténetre vonatkozó adatokról illetve a bonus-malus besorolásról igazolást kellett kiadniuk (kártörténeti igazolás). A papír alapú igazolásokat 2011. július 1-től felváltotta az elektronikus kárnyilvántartási rendszer, amelyről bővebben olvashat a bonus-malus besorolási rendszer fejezet alatt. A szerződés megkötésekor a legfontosabb változás, hogy a biztosító az üzemben tartó nyilatkozata alapján állapítja meg a szerződés előzetes besorolását, ennek hiányában a szerződést előzetesen az A00 osztályba sorolja. Ugyanakkor a korábbi gyakorlatból adódóan a biztosító köteles a hozott kárelőzményi igazolást figyelembe venni, amennyiben az tartalmazza a releváns adatokat. A biztosító köteles a biztosítási időszak kezdetét követő 15. és 30. nap között lekérdezni a kárnyilvántartásból a szerződés bonus-malus besorolásához szükséges adatokat.

Az üzembentartó köteles biztosítóváltás esetén megadni az előző biztosítási időszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító nevét és a biztosítást igazoló okirat számát, annak érdekében, hogy a Biztosító az üzembentartó nyilatkozatában rögzített kárelőzményi adatok ellenőrzését lehetővé tegye.

A biztosító kockázatviselése a szerződésben meghatározott időponttal kezdődik, ennek hiányában a szerződés megkötésének időpontjával. A biztosítási díj a kockázatviselés időtartamára előre illeti meg a biztosítót. A biztosítás első és további díjrészletei a szerződésben meghatározott időpontokban esedékesek. Ennek hiányában az első díjrészlet a biztosítási szerződés létrejöttekor esedékes, a folytatólagos díjrészletek pedig az adott fizetési időszak első napján esedékes. A díjfizetésre különösen akkor kell ügyelni, ha a szerződéskötés közvetítő útján történik és a biztosításközvetítő az ajánlattételkor nem vesz át díjat. A biztosítási szerződés megkötésekor meg lehet ugyan állapodni halasztott díjfizetésben, azonban vigyázni kell arra, hogy a díjfizetés (megállapodás szerinti) esedékességéig az aktuális díj kerüljön befizetésre. Erre a biztosítók általában külön csekket adnak vagy azt a szerződő fél is kérheti.

A díjfizetés követése, pontosabban a szerződés díjfizetéssel való hatályban tartása egyébként a későbbiek során is jogszabályban rögzített kötelessége a szerződőnek, még abban az esetben is, ha a biztosító nem küld felszólítást/csekket, vagy az késve érkezik meg. A díjfizetésre vonatkozó szabályokról bővebben a Díjbefizetési csekkre vonatkozó szabályok fejezetben olvashat.

Ha a biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított 30. nap elteltéig – az esedékességtől számított 60 napos póthatáridővel – igazolható módon fizetési felszólítást küld. A 60 napos türelmi idő elteltével amennyiben a biztosítóhoz nem érkezik meg a díj összege, a biztosítási szerződés – az esedékességtől számított 60. napon - megszűnik. A megszűnés tényéről a biztosító az üzemben tartót 15 napon belül, igazolható módon, írásban értesíti.

E 60 napos biztosítói utófedezet ideje alatt, a biztosító kockázatviselési kötelezettsége fennáll, vagyis a károsult követelését a biztosító akkor is köteles kielégíteni, ha a káreset ezen időszakon belül történt. Ekkor azonban a biztosító a kifizetett összeg megtérítését követelheti a károkozó üzembentartótól. Az adott biztosítási évre vonatkozóan, az üzemben tartó még hátra lévő időre fedezetet nyújtó szerződésre vonatkozó ajánlatát kizárólag az a biztosító köteles elfogadni, amelynél a szerződés díjnemfizetés következményeként szűnt meg.  Ugyanakkor ez a biztosító a szerződő következő biztosítási időszakra vonatkozó új ajánlatát nem köteles elfogadni. A díjnemfizetés miatt megszűnt szerződés esetében az alábbi példa szemlélteti a biztosítók ajánlatelfogadási kötelezettségét: amennyiben az ügyfél 2011. december 31-i évfordulójú szerződése 2011. augusztus 31-én díjnemfizetés miatt megszűnt, úgy a 2011. szeptember 01. - 2011. december 31. időszakra vonatkozóan kizárólag az a biztosító fogadhatja el az ügyfél ajánlatát, ahol a szerződés díjnemfizetés miatt szűnt meg.

Amennyiben azonban az ügyfél például csak 2012. március 1. napján köti újra a fenti, 2011. augusztus 31. napján díjnemfizetéssel megszűnt szerződését, bármely biztosítónál megkötheti a szerződését, azonban figyelemmel kell lennie arra is, hogy az új biztosító fogja kiszámolni és beszedni a 2011. szeptember 1-től az új szerződés megkötéséig terjedő időszakra vonatkozó fedezetlenségi díjat, amely lényegesen magasabb lehet a biztosítási díjnál. Az új biztosítónál 2012. március 1. napjával kötött szerződés esetében a biztosító a 2011. október 30. napjáig meghirdetett díjtarifák szerint jogosult szerződést kötni.

Javasoljuk, hogy az új szerződés megkötése esetében az ügyfelek kellő körültekintéssel járjanak el, és törekedjenek arra, hogy a szerződés díját befolyásoló adatok felhasználásával — akár a biztosítók vagy az alkuszok honlapján elérhető tarifáló programok alkalmazásával — pontosan számítsák ki a konkrét élethelyzetükre vonatkozó díjat, és ennek ismeretében tegyenek ajánlatot a választott biztosítónak.

I.2.2. Az év közbeni évfordulós szerződések esetében alkalmazandó szerződéskötési szabályok

Ez esetben is az I. pontban részletezett szabályozást kell figyelembe venni, mind az új gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megkötésével, az előzményi biztosító és a kárelőzményi adatok lekérdezésével, a díjfizetési kötelezettséggel, a biztosítói utódfedezettel kapcsolatosan.

II. Az érdekmúlás szabályai

A biztosítási szerződés megszűnésének másik jellemző esete az érdekmúlás (a jármű elidegenítése, azaz tulajdonosváltás vagy a forgalomból történő végleges kivonása). Az érdekmúlás tényét az üzembentartónak írásban kell közölnie a biztosítóval és be kell mutatnia az azt igazoló dokumentumokat is. A szerződés érdekmúlással történő megszűnése esetén a biztosító köteles a megszűnés tényéről és a bonus-malus besorolásról a tudomásszerzést követő 30 napon belül az üzembentartót írásban értesíteni.

Az üzemben tartó által az adott szerződés vonatkozásában már megszerzett bonus osztályba sorolás megmarad, ha a szerződés érdekmúlás miatt megszűnik, és az üzemben tartó a szerződés megszűnését követő két éven belül ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre új szerződést köt, akár ugyanazon, akár másik biztosítónál.

Ha az előző szerződés érdekmúlás miatt, de az új szerződés kötését megelőzően két éven túl szűnt meg, az új szerződés besorolása csak A00 lehet.

Ha az ügyfél gépjárművét év közben eladja és új gépjárművet vásárol, a korábbi gépjárműre kötött szerződés érdekmúlással megszűnik, azonban az eladás tényét az ügyfélnek a biztosítónál írásban be kell jelentenie. Ez esetben az ügyfélnek visszajár az a befizetett biztosítási díj, amely az érdekmúlás valós időpontját — az adásvételi szerződés megkötésének napját — követő időszakra nyújtott volna fedezetet. Az új gépjárműre vonatkozóan az ügyfél bármely biztosítónál megkötheti szerződését, amelynek kockázatviselési kezdete és évfordulója az új szerződés megkötésének napja lesz. Az új gépjárműre vonatkozóan az új biztosítási szerződést az ügyfélnek a forgalomba helyezés napjával kell megkötnie, amennyiben azonban a tulajdonszerzés már forgalomban lévő járműre vonatkozik, akkor a tulajdonszerzés napjával szükséges az új szerződés megkötése. Amennyiben az ügyfél az új szerződés megkötésével az előbbiekben jelzett időpontokhoz képest késedelembe esik, úgy fedezetlenségi díjat köteles megfizetni. Az új gépjárműre vonatkozó szerződés esetében az ügyfél a korábbi, már eladott gépjárművére vonatkozó bonus-malus besorolásra jogosult.

Javasoljuk, hogy az új szerződés megkötése esetében az ügyfelek kellő körültekintéssel járjanak el, és törekedjenek arra, hogy a szerződés díját befolyásoló adatok felhasználásával — akár a biztosítók vagy az alkuszok honlapján elérhető tarifáló programok alkalmazásával — pontosan számítsák ki a konkrét élethelyzetükre vonatkozó díjat, és ennek ismeretében tegyenek ajánlatot a választott biztosítónak

A díjtarifa

A díjtarifa fogalmi meghatározását a – 2010. január 1-jén hatályba lépett kötelező gépjármű-felelősségbiztosításáról szóló 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.) adja meg, mely szerint külön rendeletben (21/2011. (VI.10) NGM rendelet) meghatározott gépjármű-kategóriánként, és - a flotta kivételével - bonus-malus osztályonként, egy meghatározott naptári évre vonatkozóan a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekciós tényező összessége. A biztosítók a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában a meghirdetett díjtarifa alapján alakítja ki és az adott biztosítási időszak alatt nem változtathatja meg.

A biztosítók következő évi díjtarifájukat kötelesek közzé tenni két országos napilapban legkésőbb október 30-ig, továbbá a díjakat az interneten, illetve az ügyfelek fogadására rendelkezésre álló helységekben is elérhetővé kell tenni. 

A gumiszabály

A gumiszabály alkalmazásával, tehát amikor a biztosító díjtarifáját oly módon teszi közzé, hogy adott ügyfélcsoport számára – pl. konkrétan meg nem határozott kedvezmények meghirdetésével – a következő évi díj előre, pontosan nem határozható meg, az ügyfeleket a biztosító elzárja attól a lehetőségtől, hogy a saját körülményeikre szabott díjat előre pontosan megállapítsák és így megalapozottan dönthessenek a szerződésük fenntartásáról vagy az esetleges biztosítóváltásról. A Felügyelet a díjak ilyen módon való meghirdetését nem tartja elfogadhatónak és hatósági eszközökkel szerez érvényt a jogszabályi előírásoknak. A kedvezményeket minden esetben úgy kell meghatározni, hogy minden egyes ügyfél saját magára nézve előre és pontosan meg tudja határozni a következő évben fizetendő díjat. 

Elektronikus üzenet útján történő üzenetváltás

A biztosítási szerződés esetén kötelező írásbeliséget csak a biztosítási kötvény kiállítása valósítja meg. 

A piaci szereplők ugyanakkor a kötvény kiállítását megelőzően az ügyfelek tájékoztatásának érdekében sms-ben, vagy email üzenetben is adhatnak tájékoztatást az ajánlat tartalmára, vagy a szerződés körülményeire vonatkozóan. E tájékoztatások ugyanakkor nem pótolják a kötvény kiállítását, amely a biztosítási szerződés létrejöttének írásbeli tanúsítására szolgál. Emiatt a sms-ben, továbbá az email üzenetben adott tájékoztatások nem alkalmasak a szerződés létrejöttének igazolására.

Egyesülettel történő szerződéskötés

A biztosító egyesületekkel történő szerződéskötés során az ügyfeleknek tudatában kell lennie annak, hogy a biztosító egyesület tagjává válásával a biztosítási díj megfizetésén túlmenően a biztosító egyesület alapszabályában foglaltaktól függően tagdíjfizetési kötelezettségük is fennállhat. Továbbá a biztosító egyesületek legfelsőbb szerve (közgyűlés, küldöttgyűlés) – ha ezt az alapszabály lehetővé teszi – jogosult pótlólagos befizetési kötelezettség előírására, ha más források nem elégségesek az egyesület tárgyévi kötelezettségeinek teljesítésére.

Díjbefizetési csekkre vonatkozó szabályok

Kiemelést érdemel, hogy a bírói gyakorlat csak abban az esetben tekinti kötelezetti, tehát biztosítói késedelemnek – amely kizárja a szerződő késedelmét – a csekk megküldésének elmaradását, ha a biztosító a csekk megküldését az adott díjfizetési időszakokra megfelelő határidővel a szerződésben kifejezetten vállalta. Előfordulhat tehát, hogy az ügyfélnek nincs birtokában a következő időszakra vonatkozó csekk, azonban – mivel fizetési kötelezettségének egyéb elérhető módon is eleget tudott volna tenni – fizetési késedelme esetén a szerződése az esedékességtől számított 60. napon díjnemfizetéssel megszűnik, tehát hátrányos helyzetbe kerül. Mindezekből következően, ha a csekkes befizetést választó ügyfelek azt észlelik, hogy az adott időszakra vonatkozó csekk a díjfizetésre előírt határidőt megelőzően nem érkezett meg részükre, a vitás esetek elkerülésére célszerű, ha a díj befizetésének egyéb módját (pl. rózsaszín csekk) választják, illetőleg megfelelő időben személyesen vagy egyéb módon jelzik a hiányosságot a biztosító ügyfélszolgálatánál.

A díjfizetés időzítésénél figyelembe kell venni, hogy a fizetési kötelezettség az érintett Biztosító bankszámláján történő jóváírással a jóváírás napján minősül pénzügyileg teljesítettnek, ezért a díjfizetésről legkésőbb nem az esedékességtől számított 60. napon, hanem - a díjfizetési formától függően - már napokkal e határidő előtt kell intézkedni.

Kártörténeti igazolás és kárnyilvántartás rendszeréről a bonus-malus rendszer és a kártörténeti igazolás menüpont alatt olvashat részletes információkat vagy a MABISZ oldalán www.mabisz.hu.

A vonatkozó jogszabály alapján a Magyar Biztosítók Szövetsége Gépjármű Kárrendezési Iroda (MABISZ GKI) a Kártalanítási Számla (Garanciaalap) kezelőjeként egyik kiemelkedő feladata azon károk pénzügyi fedezetének elkülönített számlán való kezelése és a károsultak kártalanítása, amelyet a biztosítási szerződéskötési kötelezettség ellenére biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó, illetőleg bizonyos korlátok között ismeretlen üzembentartó járművének üzemeltetésével okoztak.

Abban az esetben teljesít kifizetést a Kártalanítási Számla, ha:

• a káreseményt a szerződéskötési kötelezettség ellenére biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó járművének üzemeltetésével okozták (függetlenül attól, hogy a járművet maga az üzembentartó, vagy akár hozzájárulásával vagy tudtával, illetőleg jogellenesen más személy vezette), vagy 

• a káreseményt ismeretlen üzembentartó járművének üzemeltetésével okozták (ez esetben csak a jogszabályban megállapított korlátozások és kizárások figyelembevételével).

Abban az esetben köteles a kártérítés összegét megelőlegezni a Kártalanítási Számla, ha:

• egy biztosító és közte az a kérdés vitatott, hogy a jogszabály alapján melyiküknek kell a vétlen károsulttal szemben helytállnia, vagy

• a biztosítottakon kívüli vétlen károsultak esetében, ha a biztosítók között az vitatott, hogy biztosítottjuk helyett melyikük köteles a vétlen károsult kárát megtéríteni.

A Kártalanítási Alap egy olyan pénzalap, mely abban az esetben nyújt a károkra fedezetet, ha egy biztosító ellen felszámolási eljárás indult. Amennyiben a károkozáskor az üzembentartó rendelkezik ugyan biztosítási fedezettel, de a felelősségbiztosítója felszámolás alá került, az üzembentartó gépjárművével okozott károk megtérítését e biztosító helyett a Kártalanítási Alap fedezi.

Bővebb információ a Magyar Biztosítók Szövetségének honlapján (www.mabisz.hu)olvasható.