|
Avulás
|
A használt autóban keletkezett kár után a biztosító nem fizeti ki a sérült alkatrész
teljes újkori értékét, arra való tekintettel, hogy amennyiben új értéken térítené
meg a kárt, úgy az az ú.n. „káron szerzés” tilalmába ütközve a károsult számára
jogalap nélküli gazdagodást jelentene. A biztosító az alkatrész teljes árából
levonja a használat során bekövetkezett amortizáció %-ban meghatározott mértékét,
ezzel csökkentve a kárkifizetés összegét. A biztosító így tesz eleget annak, hogy
csak megalapozott kártérítési igény alapján térítsen.
|
|
Biztosítási kötvény
|
Az ajánlat elfogadását és a szerződés létrejöttét igazoló okirat, amely alkalmas
a szerződés fennállásának bizonyítására. Nem minősül értékpapírnak, elvesztés
vagy megsemmisülés esetén másolattal pótolható.
|
|
Biztosítási időszak
|
A szerződésben megjelölt időszak, amelyre a biztosítási díj vonatkozik. A határozatlan
tartamú kötelező gépjárműfelelősség-biztosítási szerződések esetén egy naptári
év. (Jogszabályban és díjszabásban megállapított esetekben határozott tartamú
szerződések is köthetők.)
|
|
Biztosítási szerződés felmondása
|
A biztosított a biztosítási év végére (utolsó napjára) - azt legalább 30 nappal
megelőzően - a szerződést írásban, indoklás nélkül felmondhatja. Ezt követően
van lehetőség a kedvezőbb díjakat ajánló biztosítóhoz való átszerződésre.
|
|
Biztosítási szerződés megszűnése
|
A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés
megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást nem
kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
A felelősségbiztosítási szerződés érdekmúlás miatti megszűnésének esetei: a gépjármű
forgalomból való kivonása, illetőleg átruházása, az üzembentartó halálának ténye,
amennyiben a gépjármű birtokosa nem tartja hatályban a szerződést díjfizetéssel.
|
|
Biztosító
|
Az a szervezet, amely a Felügyelettől engedélyt kapott a gépjármű-felelősségbiztosítási
tevékenység végzésére, és a Magyar Köztársaság területén a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
szóló rendeletnek megfelelően e tevékenység folytatására jogosult.
|
|
Biztosított
|
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén a gépjármű üzembentartója és
vezetője.
|
|
Bonus
|
Díjkedvezmény, amellyel a biztosító az ügyfél tartós kármentességét honorálja.
Ahhoz, hogy a szerződés bonus-malus osztályba sorolása a tárgyévet követő év január
1-jén egy osztályt emelkedjen, a szerződésnek a megfigyelési időszakban legalább
9 hónapig hatályosnak és a teljes időszakban kármentesnek kell lennie.
|
|
Kártörténeti igazolás
(bonus-malus igazolás)
|
Érdekmúlás és a szerződés biztosítási évfordulóra történő felmondása, illetve
a szerződés díj nemfizetés miatti megszűnése esetén az üzemben tartó szerződéses
előéletéről a már megszűnt fedezetet nyújtó biztosító által kiállított, meghatározott
tartalmú és formájú igazolás. A kártörténetre vonatkozó adatokat tartalmazza (kármentesség
vagy a kárkifizetések), célja a bonus-malus besorolás megállapítása.
|
|
Díjfizetés
|
A biztosítási díj szerződésben vállalt mértékű és gyakoriságú megfizetése. A
fizetés gyakorisága lehet: éves, féléves, negyedéves. A fizetés módja lehet: átutalás,
készpénzátutalási megbízás ("sárga csekk"), beszedési megbízás (inkasszó). Az
üzembentartó akkor is köteles gondoskodni a gépjármű-felelősségbiztosítás díjfizetéssel
történő hatályban tartásáról (díjfizetésről), ha a biztosítótól nem érkezne időben
csekk vagy felszólítás, illetve az inkasszó -a biztosító hibáján kívüli- technikai
okok miatt nem teljesül.
|
|
Díjtarifa
|
A biztosító által az egyedi díjak megállapításához alkalmazott számítási módszer.
|
|
Előzetes fedezetigazolás
|
A biztosító által a biztosítási szerződés megkötését megelőzően kiadott igazolás,
amely a biztosító kockázatviselését igazolja.
|
|
EUROTAX
|
A gépjármű- és alkatrészárak katalógusa gyári információk alapján.
|
|
Felelősség-biztosítás
|
A biztosított által mások vagyonában, testi épségében okozott károkra nyújt fedezetet.
A szerződésben meghatározott esetekben mentesíti a biztosítottat annak a kárnak
a megfizetése alól, amelyért jogszabály szerint felelős. Legismertebb típusa a
kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás.
|
|
Figyelembe vett károk
|
Figyelembe vett károk a megfigyelési időszakban: az adott megfigyelési időszakot megelőző bármely megfigyelési időszak alatt bekövetkezett,
illetve bejelentett, de bármely összegű első fizetéssel (ideértve a biztosító
részteljesítését is) csak az adott megfigyelési időszak alatt járó károk;
Figyelembe vett károk a bonus-malus besorolásnál: az adott, a szerződéskötés által érintett biztosítási évet közvetlenül megelőző
megfigyelési időszak alatt figyelembe vett károk, azaz a fedezetet nyújtó biztosító(k)
által bármely összegű első fizetéssel járó károk, beleértve a kártörténetre vonatkozó
adat (a 190/2004. Kormányrendelet 1. számú függeléke szerinti) igazolásával, illetve
a biztosítási törvény 109/A. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti igazolásával megadott első fizetéssel járó károkat.
|
|
Gépjármű
|
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást illetően olyan jármű, amelyet beépített
erőgép hajt, továbbá a pótkocsi, a félpótkocsi, a mezőgazdasági vontató, a segédmotoros
kerékpár, a forgalomban való részvétel feltételeként hatósági jelzésre kötelezett
lassú jármű és munkagép.
|
|
Gépjármű-biztosítás (Casco)
|
Vagyonbiztosítás, amely a biztosított gépjárműben bekövetkezett különböző típusú
(pl.: lopás, törés, totálkár, stb.) károkra nyújt fedezetet, jellemzően önrész
kikötésével. Önkéntesen köthetők a különböző casco-biztosítások.
|
|
Gyorsított kárrendezés
|
Számla nélküli kárszámítási és teljesítési eljárás, amikor a kárszemle során
a kárszakértő megállapítja a javítás költségét és az egyéb károk becsült értékét,
és azt a károsult - egyezséggel - követelése kielégítéseként elfogadja. Ezt követően
nem szükséges számlával igazolni a javítási és egyéb költségeket.
|
|
Harmadik országbeli biztosító
|
Olyan biztosítótársaság, melynek székhelye szerinti ország nem tagja az Európai
Gazdasági Térségnek. A biztosítótársaságnak rendelkeznie kell mindazon engedéllyel
és feltétellel, melyet a székhelye szerinti ország jogszabályai előírnak számára,
és ezen engedélyezési feltételeknek megfeleltethetőknek kell lennie a magyar biztosítási
törvényben foglaltaknak.
|
|
Határon átnyúló szolgáltatás
|
Az a szolgáltatás, amely esetében a biztosító, a biztosításközvetítő, illetve
a biztosítási szaktanácsadó tevékenységéhez kapcsolódó kötelezettségvállalás tagállama
nem azonos azzal a tagállammal, ahol a biztosító, biztosításközvetítő, illetve
biztosítási szaktanácsadó székhelye, telephelye, főirodája található.
|
|
Információs központ
|
A gépjármű üzemeltetése során harmadik személyeknek okozott károkból eredő kárigények
érvényesítése érdekében adatok közlése és egyéb, külön jogszabályban meghatározott
feladatok ellátása érdekében létrehozott szervezet.
Az Információs Központ a károsult, vagy bármely tagállam - illetve erre irányuló
együttműködési szerződés alapján a harmadik ország - információs központja kérésére
haladéktalanul köteles közölni a felelősségbiztosító nevét, címét és egyéb elérhetőségi
adatait, a biztosítási kötvény számát és a biztosítónak a károsult lakóhelye szerinti
országban lévő kárrendezési megbízottjának adatait, valamint a károkozó gépjármű
tulajdonosának és üzemben tartójának nevét és címét, amennyiben a károsultnak
jogos érdeke fűződik ezen adatok megszerzéséhez.
A központ tartja nyilván továbbá a magyar biztosítótársaságok külföldi kárrendezési
megbízottjainak névsorát, valamint az Európai Gazdasági Térség más tagországai
Információs Központjainak elérhetőségeit.
|
|
Ismeretlen gépjármű
|
Az a gépjármű, amely nem azonosítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel
elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendelkezik, illetve
azokat meghamisították vagy nem felismerhetők.
A károsult az ismeretlen gépjárművel a Magyar Köztársaság területén okozott kárának
megtérítése iránti igényét a Kártalanítási Számla kezelőjével, a MABISZ GKI-val
szemben is érvényesítheti. Ha az ismeretlen gépjárművel okozott baleset halállal
vagy súlyos személyi sérüléssel jár, a Kártalanítási Számla kezelője megtéríti
a károsult gépjárműben okozott károkat is.
|
|
Kárbejelentés
|
A károsult a káreseményt - annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított
- 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak (ismeretlen gépjármű által okozott káresemény
esetén a Kártalanítási Számla kezelőjének, vagyis a MABISZ-nak). A bejelentés
elmulasztása a biztosító (illetve a MABISZ) mentesülését eredményezi, ha a késedelem
miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.
A károkozó (biztosított) köteles a káreseményt - a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges
körülmények leírásával - 8 napon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni, továbbá a káresemény kapcsán a biztosítottat érintő hatósági határozatot annak kézhezvételétől számított 8 napon belül a biztosító
részére bemutatni. Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó a káreseményt
8 napon belül köteles a MABISZ-nak bejelenteni. Külföldön bekövetkezett káresemény
bejelentésének határidejét a hazaérkezés időpontjától kell számítani.
Köteles a biztosított 8 napon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nemperes eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban a biztosított képviseletéről gondoskodni.
|
|
Kárképviselő
|
Határon átnyúló szolgáltatás esetében a biztosító által a gépjármű-felelősségi
károk rendezésével, a biztosító peres és peren kívüli képviseletével megbízott,
illetve arra jogosult személy vagy szervezet.
|
|
Kártérítési igény érvényesítése
|
A károsult kártérítési igényét, a biztosítási szerződés keretei között a károkozó gépjármű üzemben tartójának biztosítójával szemben közvetlenül, vagy a Kártalanítási Számla kezelőjével (MABISZ) szemben is jogosult érvényesíteni. A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult választása szerint
a kárképviselővel szemben is érvényesítheti a biztosítóra is kiterjedő joghatállyal.
A károsult keresetet indíthat a felelősségbiztosítást nyújtó biztosító ellen a
lakóhelye szerinti tagállamban, illetve a baleset bekövetkezésének helye szerinti
tagállamban is.
|
|
A kár rendezése
|
A biztosító (vagy annak kárrendezési megbízottja, levelezője), vagy a Kártalanítási Számla
kezelője, a kárképviselő és a Nemzeti Iroda köteles a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:
a.) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt összegszerűen
megállapította,
b.) indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre,
azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.
|
|
Kárrendezési megbízott
|
A gépjármű felelősségbiztosítást művelő biztosító más tagállamban működő megbízottja,
aki a felmerült kárigényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban
kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsulttal szemben képviseli.
|
|
Kártalanítási számla (garanciaalap)
|
Az alapot a biztosító társaságok a kötelező felelősségbiztosítással nem rendelkező
gépkocsi üzembentartók, valamint az ismeretlen üzembentartók által okozott károk
megtérítése céljából hozták létre. A kártalanítási számla kezelője a Magyar Biztosítók
Szövetsége Gépjármű Kárrendezési Iroda (MABISZ GKI).
|
|
Kizárás
|
A biztosítási szerződésben meghatározott bizonyos események, illetve körülmények,
amelyeket a biztosító a kockázatok köréből kizár. Ezen események bekövetkeztekor
a biztosítónak nem áll fenn megtérítési kötelezettsége, mivel a kizárt esemény
nem biztosítási esemény.
|
|
MABISZ
|
A Magyarországon bejegyzett biztosítók által létrehozott szervezet, a Magyar
Biztosítók Szövetsége kezeli a Kártalanítási Számlát és működteti a Nemzeti (Magyar
Zöldkártya) Irodát.
|
|
Malus
|
Pótdíj, amelyet a biztosító akkor alkalmaz, ha ügyfele – a megfigyelési időszakon
belül - igénybe veszi a biztosítási szolgáltatást, vagyis kárt okoz. A malus a
következő biztosítási időszak díjait növeli.
|
|
Megfigyelési időszak
|
A hatályos szabályozás alapján a 2008. január 1-jével kezdődő időszaktól a biztosítási évet közvetlenül megelőző biztosítási időszakkal (naptári évvel)
egyezik meg. A módosítás miatt a megfigyelési időszak a biztosítási évet két évvel
megelőző év július 1-jétől a biztosítási évet megelőző év június 30-áig tart a
2006. június 30-ával záruló időszakig; a biztosítási évet két évvel megelőző év
július 1-jétől a biztosítási évet megelőző év december 31-éig tart a 2007. december
31-ével záruló időszakban.
|
|
Nemzeti Iroda
|
A Nemzeti Iroda a Magyar Köztársaság területén kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással
foglalkozó biztosítók szervezete, amely ellátja a nemzetközi gépjármű-biztosítási
egyezményből és a kapcsolódó egyezményekből eredő koordinációs, kárrendezési és
elszámolási feladatokat. A Nemzeti Iroda ellátja továbbá a Kártalanítási Szervezet
és az Információs Központ jogszabályban meghatározott feladatait. A Nemzeti Iroda
a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szervezetén belül működik, jogait és kötelezettségeit
a MABISZ gyakorolja.
|
|
Regressz
|
A biztosító által kifizetett helytállási összeg jogszabályon alapuló visszakövetelési
joga: 1. Amennyiben a biztosító, (illetve a MABISZ) a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat (illetve a biztosítással nem rendelkező üzemben tartót) illették meg a kárért felelős személlyel szemben. A biztosító (illetve a MABISZ) az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:
a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan
használó engedélye nélkül vezette;
b) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen,
ha a kárt jogellenesen, szándékosan okozták;
c) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen,
ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől
befolyásolt állapotban vezették, illetve annak vezetését ilyen személynek adták
át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a vezető alkoholos vagy hasonlóan ható szertől
befolyásolt állapotát nem ismerhették fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthető
a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó
légalkohol szint);
d) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen,
ha a gépjármű vezetője gépjárművezetésre jogosító engedéllyel (igazolvány) nem
rendelkezett, illetve a gépjármű vezetését ilyen személynek adták át, kivéve,
ha bizonyítják, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői
engedély meglétét alapos okból feltételezték;
e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota
okozta;
f) a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében
elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozták;
g) a biztosítottól, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor,
vagy egyébként terhelő közlési, változás bejelentési, kárbejelentési kötelezettségét
nem teljesítette, s ez a biztosító fizetési kötelezettségét lényegesen befolyásolta;
h) az üzemben tartótól, ha a káresemény a szerződés díj nemfizetés miatt történő
megszűnését követő 30 napos időszak alatt következik be.
2. Ha a károsultnak direkt vagyonbiztosítása (casco) van és a casco biztosító ez
alapján (az önrész levonását követően) megtérítette a más által okozott kárt, akkor:
a) A casco biztosító a (casco biztosítási jogviszonyban) biztosítotti pozícióban
lévő fél –tehát a károsult- részére a vagyonbiztosítás alapján kifizetett összeget
a károkozó felelősségbiztosítójától visszakövetelheti, tekintettel arra, hogy
a károkozásért egyébként annak kellett volna helyt állnia.
b) Figyelemmel arra, hogy a károsultnak a casco biztosítója csupán az önrész
feletti összeget térítette meg, a károkozó felelősségbiztosítója az önrész mértékéig
köteles a károsult felé helytállni. (Általában a casco biztosító regressz igényének
bejelentésekor felhívja ennek teljesítésére is a felelősségbiztosítót.)
|
|
Rendszám-egyezmény
|
A Nemzeti Irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményt
aláíró országok hatóságai a zöldkártya helyett, a biztosítás igazolásául a jármű
forgalmi rendszámát az országjellel együtt elfogadják. (Figyelem! Az egyezmény
alapján nem elegendő a „H” betűt tartalmazó rendszám, külön országjel matricával
(„H”) kell a gépjárművet ellátni!)
|
|
Telephely szerinti ország
|
Az az ország, amelynek hatósága a gépjárművet hatósági jelzéssel ellátta, vagy
a baleset bekövetkezésének helye szerinti ország, amennyiben a hatósági jelzésre
kötelezett gépjármű baleset részesévé vált, és hatósági jelzés nem rendelhető
hozzá, vagy a Biztosítási törvényben meghatározott rendeltetés helye szerinti
tagállam, amennyiben nem azonos a hatósági jelzéssel ellátó országgal, vagy hatósági
jelzés viselésére nem kötelezett gépjárművek esetében a tulajdonos állandó lakóhelye
szerinti ország.
|
|
Totálkár
|
A biztosított vagyontárgy teljes megsemmisülése, vagy olyan mértékű károsodása,
hogy a helyreállítás vagy a javítás már nem lenne gazdaságos (gazdasági totálkár).
|
|
Üzemben tartó
|
A gépjármű tulajdonosa vagy a telephely szerinti ország hatóságai által kibocsátott
okiratba (forgalmi engedély) üzemben tartóként bejegyzett cég vagy magánszemély.
|
|
Változásjelentési kötelezettség
|
A szerződés tartalmazza azokat a lényeges körülményeket, amelyek megváltozását
a biztosítónál írásban be kell jelenteni. Ennek elmulasztása később a biztosító
mentesülését eredményezheti.
|
|
Veszélyes üzem
|
Olyan tevékenység folytatása, amely gépek működtetése, energia, vegyi anyagok
vagy sajátos technológiák stb. alkalmazása miatt az esetleges károkozás szempontjából
fokozott veszéllyel jár. A fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatója az
okozott kárért vétkességre való tekintet nélkül felel. A gépjárművezetés is veszélyes
üzem.
|
|
Zöldkártya
|
Nemzetközi gépjármű-biztosítási bizonylat, amely azt igazolja, hogy az üzemben
tartó a hazájában olyan felelősségbiztosítással rendelkezik, amely érvényes a
külföldön (Európában) okozott károkra is.
A zöldkártyát a felelősségbiztosító - kérésre - állítja ki, és annak bemutatását
a fogadó ország a határon megkövetelheti. (Rendszámegyezmény)
Ez a bizonylat nem azonos a környezetvédelmi felülvizsgálatot igazoló dokumentummal.
|
