• A bonus-malus rendszer általános szabályai

• A besorolásra vonatkozó szabályok

• A bonus-malus rendszer személyhez kötöttsége

• Bonus-malus osztályba sorolás

• Kártörténeti igazolás a 2011. július 1-jét megelőző időszakban

• Kártörténeti nyilvántartás

A bonus-malus besorolási rendszer

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések vonatkozásában a bonus-malus besorolással a biztosító a biztosított kármentes vezetését jutalmazza (bonus), illetve károkozás esetén a kedvezményt megvonja, illetőleg pótdíjat állapít meg (malus). A biztosítási díj megállapítása a bonus-malus besorolás szerint elért fokozat figyelembe vételével történik.

A bonus-malus rendszer általános szabályai

A biztosító az egyedi szerződéseket díjmegállapítás céljából az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adatai alapján a 21/2011. (VI.10) NGM rendelet (Rendelet) szerinti táblázatban meghatározott módon a bonus-malus osztály valamelyikéhez hozzárendeli, ezt nevezik besorolásnak. 

A besorolás a következő biztosítási időszakban egy osztályt emelkedik, ha a szerződéssel érintett gépjármű az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam során legalább 270 napig biztosítási fedezettel rendelkezett és ebben az időtartamban az üzemben tartónak az érintett gépjármű vonatkozásában - a károkozás időpontjától függetlenül - kártérítési kötelezettsége (az első kárkifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott jogerős ítélet dátuma) nem vált ismertté.

A besorolásra vonatkozó szabályok

Új szerződés kötése esetén a biztosító az üzemben tartó nyilatkozata alapján állapítja meg a szerződés előzetes besorolását, ennek hiányában - illetve a rendszerbe újonnan belépő üzemben tartó esetén - a szerződést előzetesen az A00 osztályba sorolja. Ugyanakkor a korábbi gyakorlatból adódóan a biztosító köteles a hozott kárelőzményi igazolást figyelembe venni, amennyiben az tartalmazza a releváns adatokat.

A biztosító köteles a biztosítási időszak kezdetét követő 15. és 30. nap közötti időtartamon belül a kártörténeti nyilvántartásból (a továbbiakban: kárnyilvántartás) lekérdezni a szerződés bonus-malus besorolásához szükséges adatokat. A biztosító a kárnyilvántartásban az üzemben tartó által közölt hatósági jelzés és az előző biztosítást igazoló okirat száma alapján végzi a beazonosítást, a besorolást a közvetlenül megelőző biztosítási időszak kárnyilvántartásban meglévő adatai (kockázatviselés időtartama, kártörténeti adatok) alapján állapítja meg.

A biztosító a biztosítási időszak kezdetét követő 45 napon belül megállapítja a szerződés végleges besorolását a biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal, egyidejűleg a kárnyilvántartásba bejegyzi a bonus-malus besorolást és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak, amennyiben az az üzemben tartó nyilatkozata szerinti besorolástól eltér.

Ha az üzemben tartó közlése alapján a szerződés besorolásához szükséges adatok a biztosítási időszak kezdetét követő 30. napig a kárnyilvántartásban nem beazonosíthatók, erről a tényről a biztosító az üzemben tartónak 15 napon belül értesítést küld. Ha a biztosítási időszak kezdetét követő 60. nap elteltével az adatok a kárnyilvántartásban továbbra sem beazonosíthatók, akkor a biztosító 15 napon belül A00 osztályban állapítja meg a szerződés végleges besorolását a biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal, és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak.

Ha a biztosító tudomást szerez arról, hogy az üzemben tartó a kedvezőbb besorolás érdekében akár a gépjármű beazonosítására, akár a szerződés besorolására vonatkozóan valótlan adatokat közöl, melynek következtében a kárnyilvántartásban történő beazonosítás lehetetlenné válik, a biztosító a szerződést M04 osztályba sorolja.

A besorolása nem romlik azonban, ha a biztosító által kifizetett kárösszeget a károkozó biztosított 45 napon belül teljes mértékben visszafizeti.

Amennyiben az üzembentartó a szerződést felmondja vagy az érdekmúlás jogcímén megszűnik, majd később új szerződést köt, a korábban megszerzett fokozatot azonos gépjármű-kategóriára továbbviheti, feltéve, hogy az új szerződéskötésre két éven belül sor kerül. A már megszerzett bonus fokozatot az új szerződést kötő biztosító köteles figyelembe venni.

A fentiek természetesen nem vonatkoznak arra az esetre, ha a korábbi szerződés díjnemfizetés miatt szűnik meg. Ez esetben a bonus osztályba sorolás megszűnik, az új szerződés osztályba sorolása A00 lehet. A díjnemfizetés miatt megszűnt szerződés malus osztályba sorolása érvényben marad, ha az üzemben tartó új szerződést köt.

A bonus-malus rendszer személyhez kötöttsége

A bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződő üzembentartó személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy a biztosított gépjárművét ki vezette e kötöttségéből következik, hogy:

• az autó adásvételekor az üzemben tartó/tulajdonos által megszerzett bonus-malus fokozat nem száll át a gépjármű új tulajdonosára, neki saját bonus-malus besorolása szerint kell új felelősségbiztosítást kötni, bármely általa választott biztosítótársaságnál.

• amennyiben a biztosított gépjárművet jogtalanul használatba veszik, és erre vonatkozóan büntető feljelentés megtételére kerül sor, úgy a jogosulatlan használó által a gépjárművel okozott kár a szerződés bonus-malus besorolását nem érinti.

• érvényben lévő szerződésben elért bonus-malus fokozatot nem lehet átvinni az üzemben tartó másik gépjárművére (úgynevezett párhuzamos üzemeltetés). Kedvezőbb bonus besorolás átvitelére csak az előző szerződés érdekmúlás miatt történő megszűnése (pl. korábbi gépjármű eladása vagy fogalomból való kivonása) esetén van lehetőség.

Bonus-malus osztályba sorolás

A 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet személygépkocsi és motorkerékpár esetén az alábbi besorolást határozza meg:

Kártörténeti igazolás a 2011. július 1-jét megelőző időszakban

2011. július 1-jét megelőzően,  az ügyfél által megadott rendszám és kötvényszám alapján az új biztosítónak az új szerződés kockázatviselésének kezdetétől számított 30 napon belül kellett beszereznie az igazolást, és annak adattartalma szerint – a beérkezéstől számított 15 napon belül – be kellett sorolnia (a kockázatviselésének kezdetére visszamenőlegesen) a szerződést.

Kártörténeti nyilvántartás

2011. július 1-től megszűnt a biztosítók azon kötelezettsége, amely alapján a szerződés megszűnését követően a kártörténetre vonatkozó adatokról illetve a bonus-malus besorolásról igazolást kellett kiadniuk (kártörténeti igazolás). Az adatok átlátható formában történő kezelhetősége érdekében papír alapú igazolásokat 2011. július 1-től felváltotta az elektronikus kárnyilvántartási rendszer. A rendszer létrehozásának az volt a célja, hogy a szerződések díjának kockázatarányos megállapítása érdekében a biztosítók a kártörténeti adatokat fel tudják használni.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításáról szóló 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.) 51. §-nak értelmében akárnyilvántartó nyilvántartást vezet a kötvénynyilvántartásban szereplő biztosítási szerződések vonatkozásában a kármentes időszakokról, a szerződő üzemben tartókról, továbbá a hozzájuk kapcsolódó kártérítési kötelezettséget kiváltó káreseményekről, a kártérítésre kötelezett személyekről, a kártérítési kötelezettség ismertté válásáról, a kárösszeg károkozó üzemben tartó által történt visszafizetéséről, az ezekhez kapcsolódó események dátumairól. A kárnyilvántartásban megtalálhatóak az üzemben tartó, a gépjármű, a szerződés és az esetleges káresemények adatai. A kárnyilvántartó szerv a megszerzett adatokat egy üzemben tartó vonatkozásában az utolsó biztosítási szerződéssel kapcsolatos bármely adat keletkezését követő 7 évig kezeli. A kárnyilvántartó szerv kérelemre köteles átadni vagy hozzáférhetővé tennia rendelkezésére álló adatokat a biztosítónak, a Kártalanítási Számla kezelőjének, illetve a különböző hatósági szerveknek (pl.: rendőrség, bíróság, közlekedési hatóság stb.