2012. január 1-jétől bevezetésre került az úgynevezett baleseti adó, amely sok autóst érinthet. Az alábbiakban ezen új adóval kapcsolatos lényeges kérdéseket ismertetjük, felhívva a figyelmet a baleseti adó megfizetésének kötelezettségére, illetve az esetleges nemteljesítés lehetséges következményeire.

• Mi az a baleseti adó és miért vezetik be?

A baleseti adó egy új adónem, aminek bevezetésére az egészségügyi források bővítése érdekében került sor.  A baleseti adóra vonatkozó részletes szabályokat a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (Neta tv.) tartalmazza.

• Kinek kell baleseti adót fizetnie?

Az új adó esetében az adókötelezettség azokat érinti, akiknek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (KGFB) kell kötniük, azaz az adót a szerződést kötő személy vagy szervezet fizeti meg. A baleseti adófizetési kötelezettség a biztosítási időszak első napján keletkezik, és utolsó napján szűnik meg.

Ha a biztosítási díj nemfizetése miatt a gépjárművet a forgalomból kivonják, akkor az adókötelezettség a gépjármű forgalomból való kivonása napján megszűnik, azonban az addig felhalmozott adótartozást ettől függetlenül rendezni kell (lásd alább).

• Mikortól kell fizetni a baleseti adót?

Az adót a biztosítók állapítják meg és szedik be az ügyfelektől, illetve utalják tovább az állam részére. A megállapított baleseti adó legelőször 2012. január 1-jén vagy – a szerződéshez igazodóan – későbbi időpontban esedékes, azt alapesetben a biztosítási díjjal, díjrészlettel együtt kell a biztosítónak befizetni. Az adó kiszabása a biztosítási díjfizetés rendszerességéhez igazodik, vagyis, ha a KGFB díjat negyedéves rendszerességgel fizetjük, az éves baleseti adó arányos részét is negyedévente fogja beszedni a biztosító.

• Mekkora a baleseti adó mértéke?

Az adó alapja az éves kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj. Az adó mértéke főszabály szerint az éves KGFB díj 30 %-a. Van azonban egy felső korlát, mely szerint az éves adó legfeljebb 83 forint/nap/gépjármű lehet, amit a biztosítónak a kockázatviselésével érintett időtartam minden napjára fel kell számítania.

Így 2012-ben a baleseti adó egy gépjármű esetében maximum 83 x 366 = 30 378 Ft lehet, amennyiben a KGFB szerződés 2012. január elsejétől december 31-ig folyamatosan fennáll.

A 83 forintos napi felső korlát ugyanakkor nem érvényes azon időszakra vonatkozóan, amelyre az üzembentartó – biztosítás hiánya miatt – fedezetlenségi díjat köteles fizetni.

Határozott tartamú biztosítási szerződések esetében az adó alapja a határozott időtartamra megállapított egyszeri biztosítási díj.

Mi az ügyfél teendője az adó megfizetésével kapcsolatban?

Amennyiben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra szerződő ügyfél megfizette a biztosító által megállapított baleseti adót és biztosítási díjat, nincs további tennivalója, az adó központi befizetését és bevallását a biztosító intézi.

• Változhat-e a baleseti adó mértéke?

Az adó mértékét – igazodva a kgfb díjhoz – a biztosító alapesetben éves rendszerességgel állapítja meg. Amennyiben az eredetileg helytelen bonus-malus besorolással megállapított KGFB biztosítási díj – a tényleges adatoknak megfelelő korrigálás miatt – változik, a baleseti adó összege is ennek megfelelően arányosan nő vagy csökken. A díj növekedése esetén ezért az ügyfélnek pótlólagos biztosítási díj és adó befizetési kötelezettsége keletkezik; csökkenése esetén pedig adó visszatérítés illeti meg, amelyet a biztosító a visszatérített díjjal együtt fizet meg a szerződő félnek. Ugyanígy vissza kell téríteni az adó arányos részét abban az esetben is, ha például az autó eladása miatt a befizetett biztosítási díj egy része visszajár.

• Mi történik, ha a KGFB díjfizetés elmarad?

A vonatkozó törvénynek megfelelően, ha az üzemben tartó díjnemfizetése miatt a szerződés – és ezzel a biztosító kockázatviselése is – megszűnik, a fedezetlen időszakra az üzemben tartó utólag fedezetlenségi díjat köteles fizetni. A baleseti adót a fedezetlenség időtartamára is meg kell fizetni, de ilyenkor a „normál” biztosítási díjnál jóval magasabb fedezetlenségi díj után kell leróni az adót is.

Az adót a díj befizetésének elmaradása utáni – az esedékesség napjától számított 60 napig tartó – a szerződés megszűnése előtti türelmi időre is be kell szednie a biztosítónak. Fontos, hogy ilyen esetben az adó alapja szintén a fedezetlenségi díj lesz; annak ellenére, hogy egyébként a türelmi időre az üzemben tartó az elmaradt biztosítási díj megfizetésével tartozik a biztosítónak!

• Hogyan alakul az előző évben, év közben kötött szerződések 2012-es adókötelezettsége?

Ha a szerződés nem január 1-jével indult, hanem – pl. év közbeni autóvásárlás esetén – az előző év valamelyik napján, előállhat az a helyzet, hogy a 2011 folyamán megfizetett biztosítási díj egy része már a következő évre is részlegesen fedezetet nyújt. Ez esetben a biztosító értesíti ügyfelét arról, hogy a 2012-es évre vonatkozóan, időarányosan mekkora KGFB biztosítási díjrészlet után, milyen összegű baleseti adót kell „pótlólagosan” megfizetnie. (Tekintettel arra, hogy a 2012. január 1-jétől fennálló adófizetési kötelezettség vonatkozik a már életben lévő, 2012-re átnyúló szerződésekre is.)

Például:

Ha a szerződés szerint az ügyfélnek 2011. október 1-jéig kellett fizetnie a félévente esedékes KGFB díjat, és így a következő díjfizetési kötelezettsége csak 2012. április 1-jén esedékes, akkor a baleseti adó 2012 január-február-márciusra eső arányos részét pótlólagosan, utólag fogja beszedni a biztosító a 2012-es év elején. Április 1. után pedig a biztosítási díjjal együtt lesz majd esedékes az adó is.

Nagyításhoz kattintson a képre!

• Mi történik, ha az adófizetési kötelezettség csak részben teljesül?

A fentiek szerint a díj és az adó megfizetésére főszabály szerint egyidőben kerül sor. Ha az ügyfél a biztosítási díj és az adó együttes összegénél az esedékes befizetéskor kevesebbet fizetett, akkor ezt a biztosítónak elsődlegesen az adókötelezettség megfizetésére kell fordítania, így a biztosítási díj fizetésében hátralék keletkezik. Ha az összeg még a baleseti adófizetési kötelezettséget sem fedezi teljesen, akkor mindkettőben hátraléka lesz.

Ezekben az esetekben a biztosító felszólítást küld ügyfelének, amelyben kéri a hiányzó biztosítási díj, valamint a baleseti adó megfizetését. A teljes „pótlólagos” összeg befizetése fontos, mert csak ebben az esetben kerül az adó, illetve biztosítási díj hátraléka rendezésre, így nem kell számolni a felelősségbiztosítás esetleges megszűnésével.

• Mi történik, ha az ügyfél az adót nem fizeti meg?

Amennyiben a biztosító felszólítása ellenére az ügyfél az adót nem fizeti meg határidőben, akkor a KGFB szerződése a nem teljesített baleseti adó miatt díjhiányossá válik, és akár meg is szűnhet.

Például:

A kötelező felelősségbiztosítás negyedéves díja 15 000 Ft.
Ehhez 2012 januárjától hozzáadódik a negyedéves adófizetési kötelezettség  – a díj 30%-a , azaz – 4 500 Ft.

Az üzemben tartó mindössze a szokásos 15 000 Ft-ot teljesíti – esetleg automatikus banki átutalással –, akkor a biztosító ebből először a 4 500 Ft-os adót vonja le és továbbítja az államnak, vagyis a negyedéves biztosítási díjnál ez esetben 4 500 Ft díjhiány keletkezik.

Fontos tudni, hogy…

… ha az ügyfél a befizetést „csak” oly módon mulasztja el, hogy a biztosítási díj (vagy fedezetlenségi díj) és az adó összegénél alacsonyabb összeget fizet be, ez is a biztosítási szerződés megszűnéséhez vezethet! Ez több súlyos következménnyel jár, ezért célszerű az ilyen helyzetet elkerülni.

• Milyen következménye lehet a baleseti adó nem teljesítésének?

Az adófizetési kötelezettségét az üzemben tartónak mindenképpen teljesítenie kell, még akkor is, ha díjnemfizetés miatt a szerződése időközben megszűnik. Amennyiben ugyanis a biztosító a baleseti adót még a fedezetlenségi időtartamra vagy a türelmi időre sem tudja beszedni, akkor a biztosítási díjjal nem fedezett időtartamra az adót a törvény szerint az ügyfélnek – mint az adó fizetésére kötelezettnek – önbevallással kell az adóhatóság felé teljesítenie. Akkor is önbevallással kell az adót leróni, ha a gépjárművet a forgalomból kivonják, vagy eladják (a forgalomból kivonást illetve az üzemben tartó személyében bekövetkezett változást követő hónap 15. napjáig).

Tekintettel arra, hogy a KGFB szerződés díjnemfizetés miatti megszűnése ellenére is fennmarad az adófizetési kötelezettség, a biztosító a kockázatviselése megszűnésétől számított 15 napon belül igazolást küld volt ügyfelének arról, hogy mennyi adóhátralék terheli. A biztosító a hátralékos adót a napi fedezetlenségi díjtétel alapul vételével állapítja meg, a biztosítási év díjjal nem fedezett teljes időtartamára. Az ügyfélnek ezt az összeget kell bevallania és megfizetnie.

• További információk:

A fedezetlenségi díjtételek mértékéről a MABISZ honlapján (www.mabisz.hu) az Ügyfélszolgálat menüpont alatt tájékozódhat.

Az adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság (www.nav.gov.hu) látja el. Önbevallás esetén az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon kell az adót bevallani, illetve – a visszatérítés feltételeinek fennállása esetén – visszaigényelni.

2012. január