A felelősségbiztosítás legismertebb fajtája a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás. Nevéből is következik, hogy nem önkéntes, mert gépjármű a közúti forgalomban csak akkor vehet részt, ha üzemben tartója (tulajdonosa) érvényes gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkezik. A biztosító sem utasíthatja vissza az ügyfél szerződéskötésre irányuló akaratát, egyes jogszabályban meghatározott eseteket kivéve.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) a biztosított által a szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetésével mások vagyonában okozott károkra és személyi sérülések esetére nyújt fedezetet.

Jellemző erre a biztosításfajtára a "bonus-malus” besorolási rendszer, amely a balesetmentes közlekedést díjkedvezménnyel honorálja, míg a balesetet okozók magasabb díjat kötelesek fizetni.

A KGFB díja számos tényezőtől függ, 2011-re a legfontosabb változás, hogy a díjszámítás alapját a korábbi hengerűrtartalom helyett a gépkocsi teljesítménye határozza meg. Ezen túlmenően a díj attól is függhet, hogy az üzemben tartó magánszemély mennyi idős, hol lakik, van-e gyermeke, köt-e casco biztosítást vagy esetleg olyan foglalkozást űz, amit az adott biztosító kedvezményekkel honorál (köztisztviselő, tanár). Ezért ugyanannak a gépkocsinak a biztosítási díja biztosítónként - a kockázati tényezők eltérő értékelése miatt - akár jelentős mértékben is különbözhet.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó szabályok 2010. január 1-től jelentősen változtak, mely változásokról a honlapon tájékoztatót olvashat.

A vonatkozó részletes szabályokat a kötelező gépjármű- felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény szabályozza.