Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény alapján 2001. január 1-jétől az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak választható befektetési portfóliót biztosító rendszert működtethetnek.

Mára hét önkéntes nyugdíjpénztár alakította ki választható portfoliós rendszerét, ezen pénztárak a szektor vagyonának 21,4 %-át, létszámának 24,4 %-át fedik le. A rendszert biztosító pénztárak 2-5 különböző összetételű portfoliót alakítottak ki, ezen portfoliók között választhatnak a tagok. Ténylegesen a tagok 5-15 %-a élt a választás lehetőségével, a tagság zöme a pénztár által felkínált alapportfolióban maradt.

 A portfólió nem más, mint különböző befektetési eszközöket (pl. állampapír, részvény, befektetési jegy) tartalmazó befektetési csomag. Ahogy a különböző értékpapírok is eltérő kockázatokat hordoznak, az egyes portfóliók befektetési kockázata is eltér a tekintetben, hogy milyen arányban szerepelnek bennük alacsonyabb, illetve magasabb kockázatú értékpapírok. A választható portfóliós rendszerben a nyugdíjpénztár vagyona több, különböző kockázatú portfólió között oszlik meg.

Megjegyzendő, hogy a jogszabályok különböző korlátozásokat, előírásokat tartalmaznak annak érdekében, hogy a pénztárak indokolatlanul nagy befektetési kockázatot ne vállaljanak fel, ugyanakkor az előírások betartása mellett a választható portfoliók meglehetősen eltérő kockázati szintet képviselhetnek.

 A választással a nyugdíjpénztári tag arról dönt, hogy korábbi megtakarítása, illetve későbbi befizetései mely portfólióba kerüljenek. A választás során indokolt szem előtt tartani, hogy az alacsony kockázatú befektetési eszközök várhatóan jól kiszámítható, de alacsonyabb hozammal, míg a magasabb kockázatúak kevésbé kiszámítható, de hosszabb távon várhatóan magasabb hozammal járnak együtt.

A választás során mérlegelni indokolt az egyéni hozamelvárásokat, illetve a személyes kockázatviselési hajlandóságot, amely a függhet a tag élethelyzetétől, korától, anyagi lehetőségeitől, jövőbeli terveitől.

Célszerű a befektetés eredményének megítélésekor a hosszú távú szemléletet alkalmazni, ugyanis egy-egy év gyenge teljesítményéből (pl. részvényárfolyam csökkenése) eredő veszteség a későbbiekben megtérülhet. Ugyanakkor a rövid távú teljesítmény is kiemelt jelentőséggel bír néhány évvel a nyugdíjszolgáltatás igénybevétele előtt, mivel a nyugdíjszolgáltatás az igénybevételéig realizált hozamok alapján lesz megállapítva. A megfelelő nyugdíjszint elérése érdekében különösen fontos tartjuk, hogy a pénztártagok a befektetési hozamokat rendszeresen tekintsék át, és pénztár-, illetve portfolióválasztási döntéseik meghozatalakor azokat vegyék figyelembe.

 Minden tag csak egy portfóliót választhat, vagyis nem oszthatja meg befizetéseit a portfóliók között, de lehetőség van egyszerre több önkéntes nyugdíjpénztárban is tagnak lenni. Szintén van lehetőség - pénztáranként eltérő időközönként - a portfóliók közötti váltásra is.

 A portfólió kiválasztása és a későbbi váltás előtt célszerű tájékozódni a portfoliók befektetési politikáiról, a portfólióváltás költségeiről, a váltás lehetőségének gyakoriságáról, valamint a különböző portfóliók eddigi hozamairól. Ez utóbbi során az azonos befektetési politikájú pénztári portfóliókat érdemes összevetni, és megállapítani, hogy a hasonló összetételű portfóliók közül melyiknek volt alacsonyabb, illetve magasabb hozama a megelőző időszakokban. Javasoljuk megfelelő hosszúságú időszakot vizsgálni annak érdekében, hogy a rövidtávú hozamingadozások (akár pozitív, akár negatív) ne legyenek megtévesztőek.

 Amennyiben a tag nem választ aktívan a felkínált portfoliók között, akkor a pénztár Választható Portfoliós Szabályzatában meghatározott alapportfolióba sorolják be. Érdemes ebben az esetben is figyelemmel kísérni a portfoliók teljesítményét, a későbbi esetleges portfolióváltási döntés megalapozása érdekében, már csak azért is, mert a pénztárak nem minden esetben a legkisebb kockázatú portfoliót jelölik meg alapportfoliónak. A pénztárak évente küldenek tájékoztatást a tagoknak, illetve tesznek közzé adatokat a pénztár, illetve az egyes portfoliók teljesítményéről.

 A nyugdíjpénztár közgyűlése - az Igazgatótanács javaslata alapján - dönt a választható portfoliós rendszer bevezetéséről, módosításáról, megszüntetéséről, a rendszer bevezetése nem kötelező. Ugyanakkor a rendszer bevezetéshez, módosításához, megszüntetéséhez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélye szükséges. A Felügyelet engedélye nem az egyes portfoliók teljesítményére ad garanciát, hanem csupán arra, hogy a pénztár választható portfoliós rendszerrel kapcsolatos szabályozása megfelel a jogszabályi előírásoknak, illetve tartalmaz-e minden olyan információt, ami a tagok döntését megalapozhatja. A tagoknak maguknak szükséges tájékozódni a különböző portfoliók kockázatáról, ehhez ad a Választható Portfoliós Szabályzat eligazodást, amely a pénztárak ügyfélszolgálatain, illetve honlapjain elérhető. A portfolió választásra vonatkozó döntés meghozatala előtt mindenképpen javasolt a szabályzatot áttanulmányozni.

 A Felügyelet a választható portfóliós rendszer működtetésére kiadott engedélyt visszavonja, ha a rendszer működtetése veszélyezteti a tagok megtakarításainak biztonságát. Az elmúlt időszakban a választható portfoliós rendszer működést, illetve a tagok megtakarításait veszélyeztető tevékenységet a Felügyelet nem tapasztalt, ezért az engedély visszavonására vonatkozó kezdeményezést  nem tett.

A választható portfoliós rendszer működésének tapasztalatai azt mutatják, hogy a pénztárak vezetése is egyre jobban felismeri a rendszer előnyeit, illetve a pénztártagok is növekvő számban élnek a felkínált lehetőséggel.