A napjainkban egyre inkább fontosságának megfelelő hangsúlyt kapó egészséges életmód folytatása sokszor komoly anyagi terhet jelent. Az egészségügy finanszírozásában növekszik az önkéntes egészségpénztárak jelentősége, melyek az egészség védelmét célzó, de a társadalombiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott, kiegészítő szolgáltatásokat nyújtanak. Az egészségpénztári megtakarítás olyan öngondoskodási, speciális megtakarítási forma, amely lehetővé teszi, hogy idejében fel tudjunk készülni váratlanul jelentkező egészségügyi kiadások bizonyos mértékű fedezésére, illetve az egészség megőrzése érdekében igénybe vett szolgáltatásokat is finanszírozhatjuk általa.

Az egészségpénztári megtakarítás fő jellemzői:

• a pénztárba való belépés önkéntes,

• havonta rendszeresen tagdíjat kell fizetni, amelynek minimális mértékét az adott pénztár határozza meg (pénztáranként eltérő, általában minimum havi 1-2 ezer forint),

• egyéni számlán (azaz névre szólóan) tartják nyilván a befizetéseket és a kifizetéseket,

• a befizetett összeg az egészség megőrzését szolgáló szolgáltatásokra, termékekre költhető el,

• egyes egészségpénztárak külön pénztári kártyát bocsáthatnak ki, ezen keresztül kényelmes és egyszerű az igénybe vett szolgáltatások elszámolása (hasonlóan működik, mint a bankkártya) a pénztárak szerződött szolgáltatóinál.

Milyen előnyei lehetnek a tagságnak?

• a hatályos adózási szabályok szerint az egyéni befizetések 20%-át, max. évi 100.000 Ft-ot visszaigényelhetünk a személyi jövedelemadónkból, melyet egyéni számlánkon írnak jóvá,

• a munkáltatók részben, vagy egészben átvállalhatják a tagdíj fizetését, és további hozzájárulásokat is tehetnek,

• az egyéni számlánkon lévő összeg erejéig kiegészítő egészségbiztosítási és életmódjavító szolgáltatások vehetőek igénybe,

• befizetéseink/egyéni számlánk terhére folyamatosan (akár a belépést követően azonnal) igénybe vehetjük a szolgáltatásokat,

• lehetővé teszi, hogy felkészülhessünk váratlan egészségügyi kiadásokra,

• ha pénztártagok vagyunk, közeli hozzátartozóink is igénybe vehetik a pénztárral szerződött szolgáltatók szolgáltatásait,

• az el nem költött befizetéseket a pénztár biztonságos eszközökbe fekteti, ami hozamot eredményez,
• örökölhető.

Az önkéntes egészségpénztár a pénztártagok, illetve rendelkezésük alapján a közeli hozzátartozók részére kiegészítő egészségbiztosítási, valamint életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásokat nyújthat.

Milyen szolgáltatások vehetők igénybe egészségpénztári számla terhére?

2012. január 1-vel szűkül az egészségpénztári számla terhére igénybe vehető szolgáltatások köre mind a kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások, mind aaz életmódjavító szolgáltatások esetében.

I.  Az egészségpénztár kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásként a következő, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) által nem, vagy csak részben finanszírozott szolgáltatásokat nyújthatja:

• egészségügyi szolgáltatás, mely a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítése, vagy helyettesítése az egészségügyi szolgáltatónál megkötött szerződés alapján;

• otthoni gondozás, amelyet a pénztártag vagy közeli hozzátartozója részére a helyi önkormányzat által kiadott működési engedéllyel rendelkező szolgáltató nyújthat;gyógytorna, gyógymasszázs és fizioterápiás kezelés igénybevételének támogatása;

• látássérült személyek életvitelét elősegítő szolgáltatás, mely a Braille írással készült könyvek, magazinok árának, a vakvezető kutyával összefüggő költségek támogatása, valamint vak pénztártag, vagy pénztártag vak közeli hozzátartozója részére hangoskönyv és elektronikus könyv vásárlásának támogatása lehet;

• életvitelt elősegítő szolgáltatás, amely mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök árának, lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakítása költségeinek támogatása (így különösen korlátok, kapaszkodók felszerelése, ajtók, kijárók, folyosók szélesítése, emelőeszközök beszerelése) lehet;

• a szenvedélybetegségről való leszoktatásra irányuló kezelések támogatása, mely igénybe vehető egészségügyi szolgáltatónál

• a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása;

• pénzbeli kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások, amely a pénztártag kieső jövedelemének teljes vagy részbeni pótlásaként, valamint a megváltozott munkaképesség miatt keresettel nem rendelkező személyek részére nyújthatók;hátramaradottak segélyezése: a pénztártag halála esetén;

Ennek értelmében a továbbiakban nem lehet igénybe venni:

• egészségügyi-és gyógyüdülés
• sporttevékenység
• fürdőszolgáltatás támogatása (gyógyfürdő, közfürdő) 

egészségpénztári számla terhére.

II. Az egészségpénztár életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásként a következő szolgáltatásokat nyújthatja:

• természetgyógyászati szolgáltatás, amely a természetgyógyászati tevékenység gyakorlásának egyes kérdéseiről szóló jogszabályban felsorolt, az ott meghatározott feltételeknek megfelelő szolgáltató által nyújtott - meghatározott kiegészítő egészségbiztosítási körbe nem tartozó - szolgáltatások igénybevételének támogatása lehet;

• sporteszköz vásárlásának támogatása, melynek keretében az aktív testmozgást segítő sporteszköz (ideértve a sporttevékenység során a testi épséget közvetlenül védő kiegészítő eszközöket is, mint kar-, könyök-, térd- és fejvédő) vásárlása, illetve bérlése támogatható;

• gyógyteák, fog- és szájápolók megvásárlásának támogatása.

2012. január 1-től életmódjavító szolgáltatások körében nem vehető igénybe egészségpénztári szolgáltatásként:

• rekreációs (wellness) üdülést 

• életmódváltozást elősegítő kúrákat, így méregtelenítő kúrát, léböjtkúrát, preventív kúrát mozgásszervi panaszok megelőzésére és fogyókúraprogramokat.

Az adott egészségpénztár által nyújtott szolgáltatásokról részletes információk az egészségpénztáraknál állnak rendelkezésre.

Hogyan működik az egészségpénztár?

Az önkéntes egészségpénztár természetes személyek elhatározásából, illetve a munkáltató kezdeményezésére munkavállalók által alapított, a függetlenség, a kölcsönösség, a szolidaritás és az önkéntesség elve alapján létrehozott pénztári szervezet.

Az alapításhoz legalább 15 alapító tag szükséges. Az önkéntes egészségpénztárakra vonatkozó legfontosabb szabályokat a többször módosított, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény tartalmazza.

A pénztár alapszabálya határozza meg a minden pénztártagra kötelezően előírt, ún. egységes tagdíj mértékét, amelyet minden pénztártagnak egységesen fizetnie kell.

Az egészségpénztári tagok befizetései, valamint a munkáltatói hozzájárulás három tartalékba kerülnek:

• fedezeti tartalék (az egyéni számlák és a szolgáltatási tartalékok összessége), amelyből a szolgáltatások finanszírozása történik,
• működési tartalék, amelyből a pénztár a működési költségeit finanszírozza,
• likviditási tartalék, amely az időlegesen fel nem használt pénzeszközök gyűjtésére és a két másik alap általános tartalékaként, a pénztár fizetőképességének biztosítására szolgál.

Az egészségpénztáraknak az egyes szolgáltatások kiadásainak kiegyenlítését – az alapszabályban rögzítettek szerint – a szolgáltatásra jogosult tag egyéni egészségszámlájának megterhelésével, vagy több pénztártag egyéni egészségszámlájának egyidejű megterhelésével kell biztosítaniuk.

Amennyiben a pénztár nyújt olyan szolgáltatást, amelynek fedezetét ez utóbbi módon biztosítja, akkor az alapszabályban rendelkezni kell a fedezeti tartalékon belül elkülönítettem az egyes szolgáltatások fedezetének létrehozásáról, annak mértékéről, felhasználási módjáról, illetve az egyéni számláknak a közös szolgáltatás fedezetéül szolgáló együttes és arányos megterheléséről.

A pénztártagnak lehetősége van rendelkezni arról, hogy egyéni egészségszámla követelésének meghatározott, elkülönített részét a rendelkezésétől számított két évre leköti. Ezzel a tag azt vállalja, hogy a kétéves időtartamon belül a lekötött összeget nem veszi igénybe a pénztári szolgáltatások finanszírozására.

Az egészségpénztárak pénztári kártyát bocsáthatnak ki és szolgáltatásaik elszámolását kártyás elszámoló rendszeren keresztül bonyolíthatják.

A táblázatban használt fontosabb fogalmak:

Nyílt pénztár
Az a pénztár, amely a lehetséges pénztártagok körét nem korlátozza.

Zárt pénztár
Olyan pénztár, amely szakmai vagy más szervezési elv alapján (pl. terület, ágazat, munkahely) a pénztár lehetséges tagjainak körét meghatározza.

Egységes tagdíj
Az alapszabályban meghatározott összeg, amelyet minden pénztártagnak rendszeresen kell fizetnie a pénztár részére.

Eseti befizetés
A tag saját elhatározása alapján saját egyéni egészségszámlájára eszközölt (tagdíjon kívüli, egyéb) befizetés.

A tagdíjakból a fedezeti, a működési, és a likviditási tartalékra jutó rész aránya (%)

A pénztár, a tagok által fizetett tagdíjat, a munkáltatói tag (munkáltatói tagok) által fizetett hozzájárulást, a vagyon értékesítéséből származó összeget és az egyéb bevételeket - a működési szükségleteinek megfelelően - a fedezeti, működési és likviditási tartalékba helyezi. A befektetések hozamát abba a tartalékba kell helyezni, amelynek befektetéséből származik.

A tartalékok kizárólag a törvény előírásai szerint használhatók fel. A bevételek tartalékok közötti felosztásának mértékét, a pénztár az alapszabályában szabályozza.

Szolgáltatási kiadások
A pénztár által közvetlenül, vagy az egészségpénztárral szerződésben álló egészségpénztári szolgáltatón keresztül a pénztártagok, illetve a rendelkezésük alapján a közeli hozzátartozójuk részére nyújtott kiegészítő egészségbiztosítási és életmódjavító egészségpénztári szolgáltatások kiadásai, amelyek a fedezeti alapból kerülnek teljesítésre.