A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló
2008. évi XLVII. törvény (továbbiakban Fttv.) határozza meg a magatartási kódex
fogalmát. A törvényalkotó magatartási kódex alatt olyan megállapodást vagy szabályegyüttest
ért, amely valamely kereskedelmi gyakorlat vagy tevékenységi ágazat vonatkozásában
követendő magatartási szabályokat határoz meg azon vállalkozások – például pénzügyi
szervezetek – számára, amelyek a kódexet magukra nézve kötelezőnek ismerik el.
A pénzügyi szervezetek érintő, az ügyfélkapcsolat szempontjából releváns hatályos
megállapodások, különösen:
Mi alapján ellenőrizhetőek az önszabályozás keretében létrehozott megállapodások/magatartási
kódexek?
Az egyes szakmai szövetségek égisze alatt megalkotott önszabályozási eszközökkel
kapcsolatban az érintett szakmai szövetség saját etikai előírásai alapján is fel tud lépni az önszabályozás ellen vétő tagintézményekkel szemben. Ezek az
etikai előírások, illetve az etikai eljárás az egyes szakmai szövetségek honlapján
érhetőek el.
Az önszabályozás keretében létrehozott megállapodások/magatartási kódexek rendelkezéseinek
érvényre juttatására általános esetben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló
2008. évi XLVII. törvény is lehetőséget ad.
E törvény értelmében ugyanis megtévesztő kereskedelmi gyakorlat az olyan magatartási kódexben foglalt követelmény be nem tartása, amelynek a
vállalkozás alávetette magát, amennyiben a vállalkozás
-
igazolható módon kötelezettséget vállalt, és
-
a kereskedelmi gyakorlat keretében utal a kódexnek való alávetettségére,
-
ha ez valamennyi tényszerű körülmény figyelembevételével a fogyasztót olyan ügyleti
döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre
alkalmas. (Fttv. 6.§ (2) b. pont)
A megállapodások/magatartási kódexek alapján az aláírók vállalják, hogy kereskedelmi
gyakorlatuk keretében megjelenítik, hogy azoknak alávetették magukat. Így, ha
a pénzügyi szervezetek nem tartják be a kódexben meghatározott elvárásokat, akkor
a Felügyelet megtévesztő kereskedelmi gyakorlat miatt eljárást indíthat ellenük,
valamint a Felügyeletről szóló törvény (Psztv.) által meghatározott intézkedéseket
alkalmazhatja.
Hogyan szankcionálja a Felügyelet, ha nem tartják be a megállapodásokat/magatartási
kódexeket?
A Felügyelet eljárása során, a megtévesztő kereskedelmi gyakorlat megvalósulása
esetén a Psztv. 48/H. §-ban meghatározott szankciók alkalmazhatók, értelemszerűen
a jogsértés súlyosságához igazodóan, a Felügyelet intézkedési politikája alapján.
Lehetséges szankciók:
-
a jogsértő magatartás további folytatásának megtiltása,
-
a jogsértő állapot megszüntetésének elrendelése,
-
határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti
a jogsértő szolgáltatót azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében
tett intézkedéséről köteles értesíteni a Felügyeletet,
-
a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti vagy megtilthatja a jogsértéssel
érintett tevékenység végzését, illetve szolgáltatás nyújtását, és
-
fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.
A fogyasztóvédelmi bírság mértéke tizenötezer forinttól kétmilliárd forintig
terjedhet, tekintettel a szolgáltató méretére, illetve a jogsértés súlyára.
Milyen konkrét eljárás keretében történik a megállapodások/magatartási kódexek
betartatása?
A Felügyelet - a fogyasztók megtévesztése miatt (Fttv. 6. § (2)) a Psztv. 48/A.
alapján - fogyasztóvédelmi eljárás keretében vizsgálja a megállapodásoknak/magatartási
kódexeknek való megfelelést.
A folyamatos ellenőrzést segíti a Felügyelet sajtófigyelése, a szolgáltatók honlapjának
monitoringja, illetve a Felügyeletre érkező, a megállapodásokkal/magatartási kódexekkel
összefüggő jelzések, panaszok és a civil fogyasztóvédelmi szervezetek észrevételei.