A nyugdíjrendszer változásának következtében 2011. március elsejével a lakosság nagy részének megszűnt a magánnyugdíjpénztári tagsági jogviszonya, és visszakerült az állami nyugdíjrendszerbe, közismertebb néven a TB rendszerbe.

A TB rendszerbe történő visszalépéskor a visszalépő tagok a magánnyugdíjpénztári vagyonból visszaigényelhették az egyéni számlájukon felhalmozott hozamgarantált tőke feletti összeget (köznapi elnevezéssel reálhozam) és a tagdíj-kiegészítés összegét. Vannak olyan magánnyugdíjpénztárak, melyeknek egyes portfólióiban nem képződött reálhozam, ezeknél az érintettek nem számíthattak ilyen jellegű kifizetésre.

Hogyan történik a reálhozam kifizetése?

A reálhozamról és tagdíj-kiegészítésről a volt pénztártagok többsége úgy rendelkezett, hogy a neki járó összeget adómentesen veszi fel korábbi pénztárától, lakcímére történő postai kiutalással vagy banki átutalással. Ha a volt pénztártag nem rendelkezett a kifizetéssel kapcsolatban, a magánnyugdíjpénztár a pénzt a tag részére a pénztári nyilvántartásban szereplő lakcímére küldi meg a Magyar Postán keresztül.

A Magyar Posta a visszalépett tagoknak járó kifizetéseket a pénztári indítást követő 20 munkanapon belül teljesíti. Amennyiben a volt tagot 150 ezer forint alatti összeg illeti meg, azt a postai kézbesítő személyesen fizeti ki a lakcímen. Ha a kézbesítő nem találja otthon a címzettet, értesítőt hagy nála, amely alapján a tag az értesítőn szereplő postahivatalban veheti át a pénzt. A 150 ezer forint feletti összegek esetében a volt pénztártag értesítőt kap, és ennek alapján tudja átvenni a neki járó összeget a postán.

Amennyiben a kézbesítés időszakában a volt pénztártag nem tartózkodik lakhelyén, a kifizetések zökkenőmentes teljesítése érdekében a Posta lehetőséget kínál arra, hogy a kiutalt összegeket – a pénztári utalás időpontjától függetlenül – 2011. szeptember 16-ig vegyék át a jogosultak.

A Magyar Posta a szeptember 16-ig át nem vett kifizetéseket köteles visszaküldeni az egyes magánnyugdíjpénztárakhoz. A visszaérkezett összeget a magánnyugdíjpénztárak – a volt tagnak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján történő jóváírás érdekében – a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalják át.

Mit kezdjek a reálhozammal?

A kézhez kapott reálhozam esetenként jelentősebb összeg is lehet, amit érdemes okosan felhasználni, befektetni.

Az öngondoskodás mindinkább nélkülözhetetlen eleme kell legyen életünknek, hacsak nem akarunk nyugdíjas éveinkben jelentős életszínvonal-romlást elszenvedni. Nyugdíjas éveinkre aktív életünk során kell felkészülnünk, ezért az ilyen célú megtakarítást mihamarabb érdemes elkezdeni. Jó lehetőség erre a most kézhez kapott reálhozam, melyet célszerű nem azonnal elkölteni, hanem valamilyen megtakarítási formába fektetni.

Érdemes tehát közép/hosszú távú nyugdíjcélú megtakarítási formákban gondolkozni. Erre megfelelő megoldás lehet a magán-nyugdíjpénztári számlán elért reálhozamot

• tartós befektetési szerződés (TBSZ) vagy

• nyugdíj-előtakarékosság számla (NYESZ) formájában,

• járadékszolgáltatást vagy egy összegű szolgáltatást nyújtó nyugdíjbiztosításban félretenni, vagy

• önkéntes nyugdíjpénztárban elhelyezni.

Tartós befektetési szerződés (TBSZ)

A TBSZ 3-5 évre szóló megtakarítási forma. TBSZ-szel kétféle számlát nyithatunk: az egyiken forintbetétet helyezhetünk el, míg a másikon forint alapú értékpapír típusú befektetéseket (például: részvény, befektetési jegy, kötvény) tarthatunk. A TBSZ keretében tehát megtakarításainkat megosztottan, biztonságosabb betéti és kockázatosabb értékpapír formában is fialtatni tudjuk.  TBSZ minden évben nyitható, de a már megnyitott számlára csak a nyitás évében – gyűjtőév - lehet pénz átutalni, befizetni. Érdemes tehát végiggondolni, mekkora összeget tudunk nélkülözni azért is, mert a TBSZ-ről a lekötési időszak alatt jellemzően csak veszteséggel tudunk pénzt kivenni!

A szolgáltatás legfőbb előnye a hozzá kapcsolódó adókedvezmény, mely a 3. illetve 5. év elteltével érvényesíthető. A TBSZ-en való pénzelhelyezés tehát minimum középtávon célszerű.

A kézhez kapott reálhozamot a következők miatt lehet érdemes tartós befektetési számla formájában megtakarítani:

• keretjellegű szerződés, vagyis széles körű befektetési termékek tartására nyújt lehetőséget;

• az ügyfél a kockázatviselő képessége alapján határozhatja meg befektetése összetételét, melyet a futamidő alatt bármikor megváltoztathat, azaz rugalmasan forgathatja pénzét;

• 3-5 éves lekötési időszak esetén adókedvezményt, vagy adómentességet biztosít;

• más megtakarítási formákkal összehangolható (például: nyugdíj-előtakarékossági számla, értékpapír számla);

• a számla örökölhető.

Az előnyök mellett legyünk figyelemmel arra is, hogy:

• az ügyfél befizetései — a befektetési számla igénybevétele esetében — befektetési jellegűek, befizetései pénzügyi eszközökbe kerülnek, így az árfolyam-ingadozásokon keresztül a pénzpiaci mozgások kihathatnak a megtakarítás mértékére;

• a konstrukció oly módon kötött, hogy az ügyfél a TBSZ más bankhoz történő átvitelét nem valósíthatja meg, az ügyfél a szerződő bankhoz kötött, függetlenül a kondíciók változásától.

Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)

Kifejezetten a hosszútávú nyugdíjcélú takarékoskodást szolgálja a NYESZ, amelyen akár rendszeresen, akár időszakonként kisebb vagy nagyobb összegű megtakarításokat helyezhetünk el. A számlanyitáshoz minimum 5.000 Ft befizetés szükséges.

NYESZ esetén magunk dönthetünk befektetésünk konkrét típusáról, vagyis hogy milyen értékpapírokba (befektetési jegyek, részvények, állampapírok) helyezzük pénzünket. Ez a futamidő alatt bármikor módosítható.

A befizetések összegét úgynevezett előtakarékossági támogatás is növelheti. A jelenlegi szabályok szerint a számlatulajdonos adóbevallása alapján rendelkezhet az adóévben általa a számlára befizetett összeg 20 százalékának, maximum 100 ezer forintnak az adójából a nyugdíj-előtakarékossági számlájának javára történő átutalásáról.

E mellett a számlán keresztül történő befektetések árfolyamnyeresége, illetve hozama adómentes lesz a nyugdíjba vonulás esetén, ha ezt megelőzően legalább 3 évig volt NYESZ számlánk.

A reálhozam NYESZ számlán történő elhelyezésének tehát következők az előnyei:

• kifejezetten nyugdíj célú megtakarítás, a volt magánnyugdíjpénztári egyéni számlán történő felhalmozással azonos célú tehát;

• az ügyfél a számlán akár rendszeresen, akár időszakonként kisebb vagy nagyobb összegű megtakarításokat helyezhet el;

• a nyugdíj-előtakarékossági számlát nyitók (előtakarékoskodók) szabadon rendelkezhetnek arról, hogy az általuk befizetett összeget milyen értékpapírba – részvénybe, kötvénybe, vagy befektetési jegybe – fektessék;

• állami támogatás jár utána, ami személyi jövedelemadó-kedvezmény formájában vehető igénybe;

• a befizetések árfolyamnyeresége, illetve hozama adómentes lesz a nyugdíjba vonuláskor;

• a számla örökölhető.

Az előnyök mellett legyünk figyelemmel arra is, hogy:

• az ügyfél befizetései befektetési jellegűek, azaz befizetései pénzügyi eszközökbe kerülnek, így az árfolyam-ingadozásokon keresztül a pénzpiaci mozgások kihathatnak a megtakarítás mértékére;

• amennyiben az ügyfél a nyugdíj jogosultsága beállta előtt mondja fel a számlát, úgy a megtakarítás összegét személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás terheli, amelyet az ügyfélnek a felmondás adóévében kell megfizetnie.

Önkéntes nyugdíjpénztár 

Jó döntés lehet a magán-nyugdíjpénztári számlán elért reálhozamot önkéntes nyugdíjpénztárban elhelyezni. Fontos tudni ugyanis, hogy a magánnyugdíjpénztári változások nem érintették az önkéntes nyugdíjpénztári rendszert, az önkéntes nyugdíjpénztárak továbbra is az eddig megszokott formában folytatják tevékenységüket.

A nyugdíjpénztár egy olyan, külön törvényben szabályozott önszerveződő intézmény, amely lehetőséget teremt tagjai számára, hogy aktív éveik alatti jövedelmükből, biztonságos és hatékony módon előtakarékoskodjanak nyugdíjas éveikre.

Az önkéntes pénztárak minimum 10 éves tagsági viszonyt (várakozási időt) követően fizetnek, illetve a nyugdíjkorhatár elérésével nyújtanak szolgáltatást tagjaiknak, vagy azok közeli hozzátartozójának. Ha a 10 évet követően, de még nyugdíj előtt fel akarjuk venni a pénztári megtakarításunkat, fontos tudni, hogy ilyenkor a felvett összeg egy része után személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás kötelezettség keletkezik.

Ennek a konstrukciónak az a legnagyobb előnye, hogy a 2011-ben nyilvántartott összeg 20 százaléka, de legfeljebb 300 ezer forint adó-visszatérítés illeti meg az önkéntes nyugdíjpénztári tagot. Például ha a 400 ezer forintos reálhozamot önkéntes számlán helyezünk el, akkor a 2011-ről szóló, 2012-ben beadott adóbevallásban 80 ezer forint adó-visszatérítés illet meg minket. Ezt nem kapjuk meg készpénzben, hanem a számlánkon írják majd jóvá.

A reálhozam önkéntes nyugdíjpénztárban történő elhelyezésének tehát következők az előnyei:

• adó-visszatérítés illeti meg az önkéntes nyugdíjpénztári tagot;

• számos munkáltató a béren kívüli, cafeteriajuttatások körében választhatóvá teszi, hogy munkavállalója erre a számlára kérje a megállapított összeget;

• örökölhető

Az előnyök mellett az alábbiakkalis számolni kell:

• ha az ügyfél nyugdíj előtt veszi fel a megtakarítását, a felvett összeg egy része után személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás kötelezettség keletkezik;

• az ügyfél befizetései befektetési jellegűek, befizetései pénzügyi eszközökbe helyeződnek, amely miatt a pénzpiaci mozgások kihathatnak a megtakarítás mértékére, az aktuális árfolyamokon keresztül.

Léteznek a piacon természetesen más megtakarítási formák is, ilyenek lehetnek például a járadéktípusú nyugdíjbiztosítások, illetve egyéb megtakarítási jellegű életbiztosítások.

Mielőtt hosszútávú elköteleződést vállalunk, nagyon fontos, hogy alaposan tanulmányozzuk át a szerződés feltételeit, a nem egyértelmű pontokat tisztázzuk a szolgáltatóval. A kérdéseket érdemes írásban egyértelművé tenni későbbi viták elkerülése érdekében.