A THM-ről általában

A teljes hiteldíj mutató, vagyis a THM számítás módszerét és alkalmazásának részletes szabályait a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet határozza meg. Előírásait a pénzügyi intézmények által folyósított, fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvényben meghatározott valamennyi lakossági kölcsön és pénzügyi lízing esetén fel kell tüntetni..

A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény meghatározása alapján a teljes hiteldíj mutató a hitel teljes díjának aránya a hitel teljes összegéhez viszonyítva, melyet éves szinten százalékban fejeznek ki.

A THM tartalmazza a hitelszerződés kapcsán fizetendő összes díjat (kamatot, díjat, költséget, jutalékot, adót), valamint a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatások költségeit, ha a hitelező számára ismertek, továbbá a szolgáltatás igénybevételét a hitelszerződés megkötéséhez a hitelező előírja.

A THM az alábbiakat tartalmazza különösen:

• a kamatot,

• a kezelési költséget,

• a hitelbírálati díjat,

• az értékbecslési díjat,

• lakásépítéseknél a helyszíni szemlék díját,

• a hitelközvetítőnek fizetendő díjat,

• az ingatlan-nyilvántartási eljárás díját,

• a számlavezetés és készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának költségeit és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségeket, amennyiben a számla vezetését a hitelező előírja,

• biztosítási és garancia díját, amennyiben a jelzáloghitelhez vagyonbiztosítás szükséges.

Ugyanakkor a THM nem tartalmazza:

• a késedelmi kamatot,

• a hitel futamideje meghosszabbításának (prolongálás) költségét,

• az egyéb olyan fizetési kötelezettséget, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik,

• a közjegyzői díjat,

• kereskedelmi kölcsön vagy kapcsolt hitelszerződés esetén a fogyasztó által a termékek vagy szolgáltatások megvételéért fizetett – a vételáron felüli – díjat, függetlenül attól, hogy készpénzzel vagy hitelből fizeti, valamint

• a számlavezetés és készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának költségeit és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségeket, ha a hitelező nem írja elő az adott hitelszerződéshez és költségeit a fogyasztóval kötött szerződésben egyértelműen és külön feltüntették.

A teljes hiteldíj mutatót a hitelfelvevők iránytűjeként szokták emlegetni, mivel egységesített formában, egy évre vetítve, százalékos formában kifejezve mutatja meg, hogy mennyi a kölcsön éves terhe.

A THM szerepe az, hogy közlése időpontjában (hirdetéskor, vagy a szerződés aláírása előtt), az akkor ismert feltételek alapján adjon előzetes tájékoztatást, és tegye lehetővé az összehasonlítást a hasonló termékek tekintetében.

A pénzügyi intézmények hirdetéseiben és hirdetményeiben szereplő THM értékeket egységes képlet szerint, és kölcsöntípusonként meghatározott feltételrendszer alapján kell kiszámítani. Ha az adott terméket hirdető szolgáltatónál lehetőség van a jogszabályban meghatározott mintatípusnak megfelelő terméket igényelni, akkor arra vonatkozóan kell kiszámítania és közzétennie a THM-et. Ha ilyet nem kínál, akkor a mintához leginkább hasonló feltételekkel rendelkező termékét kell alapul vennie. Ezért olvasható igen gyakran a hirdetményekben és a hirdetésekben számítást magyarázó, kiegészítő szöveg is.

Mintául szolgáló, úgynevezett referencia termékek például:

- más hitelező által nyújtott jelzáloghitelnél 5 millió forint hitelösszegű, egyenletes törlesztésű, 20 éves futamidejű kölcsön,

- 1 millió forintos összeghatárig nyújtott egyenletes törlesztésű lakossági gyorskölcsönnél pedig a „referencia-kölcsön” összege 500 ezer forint, futamideje 3 év.

A személyre szabott ajánlatban és a szerződésben feltüntetett THM-et már a konkrét szerződés – szerződéskötéskor ismert – feltételei alapján számítják ki. Az olyan szerződések esetén, amelyeknél a számításnál figyelembe vett feltételek (például kamat, kezelési költség, árfolyam) a szerződés rendelkezései alapján változhatnak a futamidő alatt, a hiteldíj is értelemszerűen módosulhat. Ez nem jelenti azt, hogy a hitelnyújtó nem tartotta be a szerződés feltételeit, vagy, hogy az egyedi szerződésben feltüntetett THM-et időről időre módosítani kellene. A THM célja ugyanis az előzetes tájékoztatás, vagyis az, hogy a termék összehasonlítható legyen más piaci szereplők hasonló konstrukcióival a hitelfelvétel előtt ismert feltételeknek megfelelően.

Tapasztalatunk szerint, sokszor tévednek az ügyfelek a kamatláb és a teljes hiteldíj mutató értelmezése kapcsán is. A leggyakoribb probléma, hogy sokan úgy vélik, a kölcsönkapott összeg után – a kölcsön összege mellett – a kamatlábként vagy THM-ként feltüntetett „százalékot” kell kifizetni függetlenül a futamidőtől.

Az éves kamatláb és a THM mutató azonban egy évre vonatkoztatva mutatják a fizetendő kamat, illetve hiteldíj mértékét.

A THM számítására vonatkozó képlet nemcsak a folyósított hitelösszeget, a visszafizetendő tőke és hiteldíj összegét, hanem – a futamidőn túl – azt is figyelembe veszi, hogy milyen kezdő időponttól és gyakorisággal kell törleszteni.

Miből adódik a gyorskölcsönök magas THM értéke?

Vannak a piacon olyan engedéllyel rendelkező pénzügyi vállalkozások, amelyek minimális hitelbírálat után, gyorsan (1-2 napon belül), jellemzően a hitelfelvevők lakásán, kisösszegű (200.000 Ft alatti), rövid lejáratú (jellemzően 1 évnél rövidebb időre), hetente törlesztendő, biztosíték nélküli kölcsönt nyújtanak. E kölcsönök – más típusú kölcsönökhöz viszonyított magas – hiteldíj mutatója a szolgáltatás említett jellemzőire vezethető vissza.

Az ország egész területére kiterjedő értékesítési hálózat fenntartásához ugyanis sok munkatárs kell, akik a telefonon igényelt kölcsönt házhoz viszik, és a heti törlesztéskor is személyesen keresik fel az ügyfeleket.

A kölcsönnyújtó a folyósítás előtt nem folytat hosszas és részletes hitelbírálati eljárást és nem kér kezest vagy más biztosítékot, ezért e kölcsönök visszafizetése lényegesen bizonytalanabb, azaz a kölcsönnyújtó számára kockázatosabb is. Mindezek további költségeket jelentenek, amelyek megjelennek a kölcsön árában.

A hirdetésekben látható, olvasható teljes hiteldíj mutató (THM) a hitellel kapcsolatos valamennyi költséget tartalmazza, így nemcsak a pénz használatáért időarányosan fizetendő ellenértéket, azaz a kamatot, hanem például a hitelbírálati díjat és a kezelési költséget, illetve az otthoni szolgáltatás díját is. A szolgáltatás jellege miatt e járulékos költségek jelentős mértékűek. Egyes társaságok nem bontják alkotóelemeire a hiteldíjat, hanem szolgáltatási díjként definiálják és számítják fel.

A biztosíték nélküli gyorskölcsönöknél tehát a szolgáltatás jellege, vagyis a házhoz vitt értékesítés költségei és a visszafizetés bizonytalansága, a nagyobb hitelezési kockázat együttesen eredményezik azt, hogy a hitel ára az átlagosnál magasabb.

A magas kamatozású, éven belüli futamidejű kölcsönnél pedig jóval magasabb THM értéket eredményez az alkalmazott számítási módszer.

Az ügyfelek a kölcsön gyors, egyszerű elérhetősége miatt választják ezt a hiteltípust, azt veszik általában figyelembe, hogy az biztosíték nélküli, és hogy a heti törlesztő részletet képesek-e megfizetni.

Mire ügyeljünk kölcsön felvételekor?

A gyorskölcsönnel foglalkozó pénzügyi vállalkozások is kötelesek előzetesen tájékoztatni ügyfeleiket a kölcsönszerződés minden lényeges feltételéről, így a kölcsön ügyleti kamatlábáról és költségeiről (hiteldíjról), a visszafizetés összegéről és ütemezéséről, a törlesztés módjáról és elmulasztásának következményeiről.

A felelős hitelezés nemcsak a szolgáltatók feladata, abban a fogyasztók megfontolt döntése is közrejátszik. Mindenki egyéni felelőssége, hogy hitelfelvételkor a saját és háztartása fizetőképességének megfelelően döntsön, hiszen a kölcsönt annak árával, a hiteldíjjal együtt vissza kell fizetni.

Különös nyomatékkal kell figyelembe venni saját törlesztő-képességünket. Ilyenkor nem csak a kamatot, a szolgáltatási díjat, a THM nagyságát kell szem előtt tartani, hanem azt is végig kell gondolnunk, megengedik-e anyagi körülményeink és jövedelmi viszonyaink, hogy hétről hétre, hónapról hónapra előteremtsük a törlesztő részletek összegét. Ha például egy kétgyermekes család havi 100 ezer forintos jövedelemből él, akkor komoly megterhelést jelent hetente 8000 forintot kifizetni a lakásfenntartási, étkezési költségek mellett.

Ha törlesztő-képességünk bizonytalan vagy a visszafizetéssel késedelembe esünk, érdemes gondjainkat időben jelezni a szolgáltatónak. Lehet, hogy a díj ellenében megvalósítható átütemezés, a futamidő meghosszabbítása jobb lehetőség, mint egy esetleges hitelkiváltás és új hitel felvétele, mivel így könnyen adósságörvénybe kerülhetünk, és egyre nagyobb adósságot kell törlesztenünk. A hitelfelvételi képesség megítéléséhez segítséget nyújt a Felügyelet honlapján található háztartási költségszámító program.

Hitelkalkulátorunk segítségével különböző futamidejű és kamatozású hitelek várható terheit lehet kiszámítani, devizahitelek esetén az árfolyamváltozások hatását is érzékelhetjük A konkrét konstrukciók pontos adatairól a szolgáltatóknál kell érdeklődni, a hitel-kalkulátor csak a tájékozódásban nyújt segítséget.

Tudnunk kell, hogy a törlesztés elmulasztásának következményeként – amennyiben a törvényben meghatározott feltételek fennállnak – a szolgáltatónak kötelezettsége továbbítani adatainkat a központi hiteladós nyilvántartásba (KHR, korábbi nevén BAR): Emiatt – éveken keresztül – akkor is csökkenhet hitelhez jutási esélyünk, ha a kölcsönt végül mégis sikerül megfelelően törlesztenünk. Amennyiben nem fizetjük vissza tartozásunkat, a szolgáltató végrehajtást kezdeményez a tartozás és a késedelmes fizetés terheinek beszedése érdekében.

Mindig érdemes körülnézni a hitelajánlatok között, hogy megtaláljuk az igényeinknek leginkább megfelelő (olcsóbb vagy egyéb okból előnyösebb) kölcsönfelvételi lehetőséget.

A különböző ajánlatok közül természetesen azok előnyeinek és hátrányainak együttes mérlegelése után lehet csak dönteni. Így a hitel árán kívül figyelembe vesszük a hitelhez jutás gyorsaságát, azt, hogy kell-e biztosíték, pl. kezes vagy fedezet, illetve hogyan vizsgálják jövedelmi viszonyainkat, milyen iratokat, igazolásokat kell benyújtanunk az igényléshez.

Milyen rövid futamidejű, gyorsan felvehető hitelek igényelhetők még?

Amennyiben valamely fogyasztási cikk, például háztartási gép, bútor vásárlására fordítanánk a hitelt, érdemes körülnézni, hogy a vásárlás helyén van-e lehetőségünk áruhitelt igényelni. Ebben az esetben a vásárolt áru – általunk egyidejűleg fizetett önerőn felüli – vételárát kifizetik helyettünk, a hitelt a pénzügyi szolgáltatónak folyamatosan törlesztjük.

A hitelintézeteknél folyószámlahitel, hitelkártya és személyi kölcsön is igényelhető.

Gyorskölcsön elnevezésű hitelt is igényelhetünk néhány banknál, melyet akár rövid, egy éves lejáratra, 75.000 Ft vagy 100.000 Ft összegben is, 40-50%-os THM-mel felvehetünk. A kölcsön összegét bankszámlánkra utalják, a kedvező hitelbírálathoz munkaviszony-, illetve jövedelemigazolást kérnek, feltétel lehet a mindenkori minimálbért elérő havi nettó jövedelem, valamint az, hogy az ügyfél adatai nem szerepelhetnek a KHR-ben. Kezest is kérhetnek további biztosítékként. E kölcsönökhöz jellemzően hitelfedezeti védelem is igényelhető. Munkanélküliség, keresőképtelenség, halál, rokkantság esetén a havi törlesztő részleteket, vagy a hitelkeret összegét a (biztosított) adós helyett a biztosító fizeti meg a banknak.

Rövid lejáratú, szabad felhasználású kölcsönként szóba jöhet a zálogkölcsön is, ekkor a kölcsönt zálogtárgy ellenében készpénzben kézhez kapjuk, és egy összegben fizetjük vissza.

Jogszabályba ütközik-e, hogy drága a gyorskölcsön? Megengedhető-e kiugróan magas THM-érték a kölcsönpiacon?

Magyarországon a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2010. június 1-től bevezette azt a rendelkezést, hogy egy pénzügyi intézmény egy naptári évben ugyannak az ügyfélnek egy alkalommal nyújthat olyan kölcsönt, melynek

• teljes hiteldíj mutatója több mint 65% és

• összege nem haladja meg a 250 000 forintot.

Továbbá a  bíróság hatáskörébe tartozik annak elbírálása, hogy a teljes hiteldíj ”túlzottan magas”-e.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 201.§ (2) bekezdése szerint ugyanis, ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az értékkülönbség anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadhatja.

2009. március 1-től a Ptk. 201. §-a kiegészül egy új bekezdéssel, amely szerint:

„201. § (3) A (2) bekezdésben foglaltak irányadók abban az esetben is, ha a hitelnyújtó szerződésben meghatározott szolgáltatása és a teljes hiteldíj között - a szerződéskötés egyéb körülményeit is figyelembe véve - feltűnően nagy az értékkülönbség.”

A Ptk. 685. § f) pontja szerint a teljes hiteldíj „a kölcsönért fizetendő ellenérték, amely tartalmazza a kamatokat, folyósítási jutalékokat és minden egyéb - a kölcsön felhasználásával kapcsolatosan teljesítendő - ellenszolgáltatást.”

A rendelkezés szerint tehát megtámadható az a kölcsönszerződés, amely az említett tényállást megvalósítja, vagyis arra vonatkozó kereseti kérelem alapján a bíróság dönti el, hogy az egyedi, megtámadott kölcsönszerződés vonatkozásában feltűnően nagy értékkülönbség állapítható-e meg. Ezt a rendelkezést 2009. március 1. napját követően kötött szerződések esetén kell alkalmazni.

Mit jelent az uzsora?

A magyar jog már régóta ismeri az uzsorás szerződés fogalmát. A Ptk. 202. §- a szerint semmis a szerződés abban az esetben, ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki (uzsorás szerződés).

Az uzsorás szerződések semmisségéhez tehát a feltűnő aránytalanságon túl a másik fél helyzetének kihasználása is társul. Annak megítélése, hogy kihasználta-e az egyik fél a másik helyzetét, csakis a konkrét szerződéses partnerek személyes körülményeinek teljes ismeretében lehetséges. A feltűnő értékaránytalanságot és a szerződés uzsorás jellegét mindig csak konkrét egyedi kölcsönszerződés esetében lehet vizsgálni, és annak megállapítása kizárólag a bíróságok hatáskörébe tartozik. 

A Büntető törvénykönyvbe is belekerült az uzsora kérdésköre.

A Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 2009. március 1-től tartalmazza, hogy:

"Aki a sértett rászorult helyzetét kihasználva üzletszerűen olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amelynek teljesítése a sértettet, illetve annak hozzátartozóját súlyos vagy további nélkülözésnek teszi ki, bűntettet követ el és 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

Bűncselekmény gyanúja esetén az említett tényállás valamennyi elemét büntetőeljárásban kell vizsgálni, a Felügyelet eszköztára, jogosítványai, a hatályos jogszabályi háttér nem teszi lehetővé, hogy e tárgykörben vizsgálatokat végezzen és megállapításokat tegyen, az csak és kizárólag a nyomozóhatóságok és a büntető bíróságok feladata.

A fentiek alapján fontos továbbá hangsúlyozni, hogy az a tény, hogy valamely THM-érték ”magas”, vagyis ”drága” a hitel, önmagában nem jelenti azt, hogy az uzsorás tevékenység.

Mi a Felügyelet feladata?

A Felügyelet jogalkalmazó szerv, a működésére vonatkozó, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény szerint, valamint a felügyelt szervezetek tevékenységét meghatározó szakági jogszabályok alapján jár el. Engedélyezi és felügyeli a pénzügyi szervezeteket, fellép a pénzügyi piacon jogosulatlanul szolgáltatók ellen, valamint ellátja a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

Ha a felügyelt intézmények bármelyike megsérti a működésére vonatkozó jogszabályokat, a Felügyelet intézkedést alkalmaz a jogkövető magatartás biztosítása érdekében.

A Felügyelet minden, a hatáskörébe tartozó, engedély- vagy bejelentés köteles tevékenységgel kapcsolatos fogyasztói panaszt, bejelentést kivizsgál.

Azon jelzések esetén, amelyekben az ügyfelek a kölcsönök magas hiteldíját kifogásolják, tájékoztatjuk az érintetteket, hogy – amennyiben jogszabályt nem sért a szolgáltató – a Felügyelet nem tud hatósági eljárást lefolytatni.

Amennyiben az ügyfelek úgy vélik, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között feltűnően nagy az értékkülönbség, jogukban áll a szerződést bíróságon megtámadni. Továbbá ha úgy vélik, hogy uzsora bűncselekmény történt, akkor feljelentést tehetnek az illetékes nyomozó hatóságnál.

A Felügyelet folyamatosan együttműködik az uzsora elleni harcban az érintett állami szervekkel, a jogosulatlan tevékenységek vizsgálatára indult piacfelügyeleti eljárások tanulságait levonva már több alkalommal kezdeményezett jogszabály módosítást az uzsora bűncselekmény visszaszorítása érdekében.

Amennyiben a Felügyelet – eljárásai kapcsán, a jogszabályok által meghatározott eszköztára felhasználásával – olyan magatartást észlel, amely megalapozza a gyanút arra vonatkozóan, hogy valamely személy vagy szervezet Felügyelet által vizsgált tevékenysége kimeríti a Btk. uzsorabűncselekményre vonatkozó törvényi tényállását, akkor büntető eljárást kezdeményez az illetékes nyomozó hatóságnál.