Mit mutat pontosan az egységesített betéti kamatlábmutató (EBKM)?

Az EBKM és a hitelintézet által meghirdetett éves betéti kamatláb eltér egymástól abban, hogy míg a kamatlábakat – technikai okokból – általában 360 napra vetítve állapítják meg, addig az EBKM 365 nap elteltével mutatja az elhelyezett betét után fizetett kamatösszeg nagyságát. Így tehát 365 nap elteltével az elhelyezett betét után fizetett kamatösszeg az 5 napra eső többletkamat miatt magasabb kamatlábat eredményez.

A betétekre azonban nemcsak a kamat jár, hanem a betétszámla kezeléséért a bank díjakat, jutalékokat, illetve egyéb költségeket is felszámíthat. Mivel ezek csökkentik a betétek hozamát, a tényleges hozam kisebb lehet, mint a bank által ígért kamat. Az EBKM ezeket a levonásokat is tartalmazza. Ezt a mutatót a bankok egységes számítási mód alapján kötelesek megállapítani. Ebből tudjuk meg egy-egy betét nettó hozamát, és ezek segítségével hasonlíthatjuk össze egymással a bankok kamatígéreteit.

Érdemes tehát a névleges kamatláb helyett a bankok kínálatában ezt a mutatót keresni és egymással összehasonlítani.

Az EBKM számítására vonatkozó részletszabályokról erre a linkre kattintva talál információt.

Példával szemléltetve:

Azaz, ha Ön 100 000 Ft-ot helyez el évi 10 %-os kamatláb mellett 1 éves betétbe, 360 nap múlva 10 000 Ft kamatot kap. A tényleges év, azaz 365 nap elteltével Önt 10 140 Ft összegű kamat illeti meg, vagyis magasabb összeg, mint amit az éves kamatláb alapján feltételezett. Ezt a többletet fejezi ki az éves szinten 10 %-os kamatlábhoz tartozó EBKM, amely jelen esetben 10,14 %.

Az egy ügyfélre kialakított egyedi betéti módozat esetén is köteles a hitelintézet az EBKM-et kiszámítani és annak értékét a szerződésben szerepeltetni.

Ha a betéti kamatláb a szerződés alapján változó kamatláb, de annak mértéke az EBKM kiszámításakor nem határozható meg, az EBKM számításánál az utolsó ismert kamatlábat kell alkalmazni a betéti szerződés lejáratáig.

Határozatlan időre lekötött, illetve le nem kötött betét esetén a lekötési időt egy évnek kell tekinteni, a hitelintézet azonban jogosult az általa jellemzőnek tartott lekötési időre vonatkozóan kiszámított mutatót is közzétenni. A mutató számítása során a szerződésben rögzített lekötési időt kell figyelembe venni.

Lakás-takarékpénztár esetén az EBKM értékét havi húszezer forint folyamatos betételhelyezést feltételezve kell meghatározni.

Az EBKM számításánál a kamatösszegben csak a ténylegesen kifizetendő (jóváírandó) összeg vehető figyelembe. Ha tehát a kifizetendő kamatot bármilyen jogcímen (pl. jutalék, díj) – kivéve az adófizetési kötelezettséget – levonás terheli, akkor a kamatösszeget a levonás összegével csökkenteni kell.

Az EBKM közzétételére vonatkozó szabályok

A hitelintézetnek az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségében kifüggesztett üzletszabályzatában közzé kell tenni:

a) a kamatszámítás képletét;

b) a kamatozás kezdő és utolsó napját;

c) a kamatjóváírás időpontját (időpontjait);

d) a lejárat előtti felvét feltételeit;

e) minden olyan tényt, információt, feltételt, amely kihatással van a kifizetett összegre a futamidő alatt, lejáratkor, illetve a futamidő után;

f) a rövidítés feltüntetésével két tizedesjegy pontossággal az EBKM-et.

Az EBKM közzétételére vonatkozó szabályokról részletesebben erre linkre kattintva talál információt.

Az EBKM-ről, a betéti kamat, az értékpapír hozama számításáról és közzételéről a 82/2010. (III.25) Korm.rendelet szól.