A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény

2010. június 11-ét követően jelzáloghitel igénylése esetén a hitelező köteles egy általános tájékoztatót, illetve egy személyre szóló tájékoztatót is átadni az ügyfél részére. A formanyomtatványokat az alábbi linken érheti el.

„Általános és személyes tájékoztatás a jelzáloghitelekről”

A hitelező nemcsak a hitel fő jellemzőiről, hanem a hitelnek a pénzügyi helyzetünkre gyakorolt hatásáról, illetve a fizetés elmulasztásának következményeiről is köteles felvilágosítást adni annak érdekében, hogy felmérhessük, tudjuk-e majd a hitelt törleszteni.

A körültekintő döntést segíti elő az is, hogy a hitelező köteles költség- és kötelezettségmentesen rendelkezésünkre bocsátani a hitelszerződés tervezetét, így azt áttanulmányozhatjuk, és esetleges kérdéseinket feltehetjük a hitelező felé is, mielőtt elköteleznénk magunkat.

Számos rendelkezés vonatkozik arra az esetre, ha hitelközvetítő közreműködésével kerül sor a hitelfelvételre. A hitelközvetítő köteles feltüntetni, hogy egy vagy több hitelező képviseletében jár-e el, illetve még a hitelszerződés megkötését megelőzően köteles írásban tájékoztatást adni a részére fizetendő díjakról, költségekről.

A jogszabály azt is felsorolja tételesen, hogy a hitelszerződésnek milyen adatokat, információkat kell tartalmaznia kötelező jelleggel, így például a hitelközvetítő nevét, címét; a teljes hiteldíj mutatót, annak kiszámításánál figyelembe vett valamennyi feltételt; a hitelkamatot és minden egyéb díjat, költségeket; a közjegyzői díjra vonatkozó fizetési kötelezettséget; előtörlesztéshez való jogot, arra vonatkozó szabályokat. Amennyiben a hitelszerződés nem tartalmazza a kötelezően előírt tartalmi elemeket, akkor a hitelszerződés semmis, amire azonban csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.

Amennyiben a hitelkamat és bármilyen díj, illetve költség módosításra kerül, akkor a hitelező írásban köteles tájékoztatni az ügyfelet a módosításról, a kamat új mértékéről és a törlesztőrészletek várható összegéről. Referencia-kamatlábhoz kötött hitelkamat esetén abban is megállapodhatnak a felek, hogy a hitelező honlapján és az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben kifüggesztve ad tájékoztatást a kamatváltozásról.

Az elállási joggal kapcsolatos új szabályok a jelzáloghitelre nem vonatkoznak.

A 2010. március 1-jét követően megkötött jelzáloghitel szerződések esetében azonban az előtörlesztés szabályai változnak, melynek értelmében a fogyasztó minden esetben élhet a hitel részleges vagy teljes előtörlesztésével.

Előtörlesztés esetén a hitelező csökkenti a hitel teljes díját az előtörlesztett részlet vonatkozásában a hitelszerződés eredeti lejárata szerint fennmaradó időtartamára vonatkozó hitelkamattal, és a hitelkamaton kívüli minden ellenszolgáltatással.

A jelzáloghitel előtörlesztése esetén a hitelező jogosult az előtörlesztés miatt keletkezett költségeinek megtérítésére. Az érvényesített költségek mértéke - a törvényben meghatározott eltérést kivéve – nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 2 százalékát.

A jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönszerződés esetén - ideértve a jelzálog-hitelintézet által refinanszírozott kölcsönszerződést is - a hitelező jogosult az előtörlesztéssel kapcsolatos, a 2 százalékban meghatározott mértéket meghaladó költségét is érvényesíteni, ha az előtörlesztés olyan időszakra esik, amikor a jelzáloghitel kamata rögzített, vagy változó kamatú és az előtörlesztésre a kamatperióduson belül kerül sor. Az érvényesített költségek mértéke ebben az esetben nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 2,5 százalékát.  

Egymillió forint jelzáloghitel előtörlesztése tehát márciustól legfeljebb húszezer, de speciális - jelzáloglevéllel finanszírozott - esetben is maximum huszonötezer forint lehet.

A fent meghatározott költségen felül a hitelező az előtörlesztés során semmilyen további fizetési kötelezettséget nem írhat elő.

Nem illeti meg a hitelezőt a költségtérítés, ha az előtörlesztés visszafizetési biztosítékként kötött biztosítási szerződés alapján történt.

Szintén nem illeti meg a hitelezőt a költségtérítés a fogyasztó teljes előtörlesztése (végtörlesztés) esetén, ha a fogyasztó fennálló tartozása nem haladja meg az egymillió forintot és a megelőző tizenkét hónap alatt előtörlesztést nem teljesített.

A körültekintő lakossági hitelezés általános követelményei

A kormány múlt év végén elfogadta a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló 361/2009. (XII. 30.) Korm. rendeletet.

A rendelet értelmében a pénzügyi intézménynek – ideértve annak közvetítőjét is - még a hitelképesség vizsgálatát megelőzően át kell adnia a hiteligénylő ügyfél részére a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által készített tájékoztatót a túlzott eladósodottság kockázatairól, amelyet mindenképpen érdemes tanulmányozni annak érdekében, hogy felelős döntést tudjunk hozni hitelfelvételével kapcsolatban. Az említett tájékoztatót az alábbi linkre kattintva érheti el. – „Tájékoztató a túlzott eladósodottság kockázatairól”

A rendelet szerint a pénzügyi intézmények nem nyújthatnak hitelt kizárólag a hitelkockázati fedezet - pl. a fedezetül felajánlott ingatlan értékének - figyelembevételével, illetve a természetes személy hitelképességét, illetve hitelezhetőségét minden egyes hitelbírálatkor meg kell vizsgálniuk. Saját szabályzatukban rögzíteniük kell, hogy kiknek, milyen feltételekkel nyújtanak hitelt, mit vesznek figyelembe jövedelemként, milyen igazolások, nyilatkozatok meglétét teszik kötelezővé a hitelfelvételhez. Ez jelenleg is élő gyakorlat, azonban eddig nem volt részletes jogszabályi előírásokhoz kötve a hitelbírálati folyamat. A hitelnyújtónak figyelembe kell venni a hitelezhetőségi limit meghatározásakor a természetes személy összes ismert hiteltartozását, amely a hitelnyújtóval vagy más hitelnyújtóval szemben áll fenn.

A belső szabályzatban rögzített feltételek és a hitelképességi vizsgálat alapján alakul ki az egyes személyek úgynevezett hitelezhetőségi limitje, vagyis az a forintban megállapított összeg, ami kifejezi a maximális havi törlesztési képességet. A pénzügyi intézmények csak olyan hitelt nyújthatnak, amelynek a törlesztőrészlete ezt az összeget nem haladja meg.

• Euróhitel esetében a havi törlesztőrészlet nem lehet magasabb a hitelezhetőségi limit 80 százalékánál, más deviza esetén (pl. svájci frank) pedig 60 százalékánál.

Az új rendelet szerint a kihelyezett hitel aránya forinthitel esetében a fedezetként felajánlott ingatlan értékének legfeljebb 75 százaléka lehet, pénzügyi lízingnél 80 százalék. Euróhitel esetében az ingatlan forgalmi értékének 60 százaléka, pénzügyi lízing esetén 65 százalék. Más devizahitel esetében pedig 45 százalék, pénzügyi lízingnél 50 százalék lehet az arány.