legolvasottabb-oldalak data/cms2225950/legolvasottabb_oldalak.jpg 190 86 admin - legolvasottabb-oldalak data/16265675/tn_legolvasottabb_oldalak.jpg 56 26 admin thumbnail: - Legolvasottabb oldalaink fogyasztoknak/bal_menu/leglatogatottabb 1970 1 1 5 1 0 0 false 0 0 false
legolvasottabb-oldalak
Főoldal -- Fogyasztói oldalak -- Hitelek -- Fogyasztási hitelek
Nyomtatás
Általános tudnivalók a fogyasztási hitelekről

Az Országgyűlés múlt év végén elfogadta a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvényt, amely számos változást jelent a 2010. március 1-jét, illetve június 11-ét követően megkötött hitelszerződések vonatkozásában. Az új jogszabályt néhány kivételtől eltekintve minden, fogyasztónak nyújtott hitelre és pénzügyi lízing konstrukcióra alkalmazni kell, így a fogyasztási kölcsönökre is.

I. A fogyasztási kölcsön fogalma, formái

II. A fogyasztóknak nyújtott hitelre vonatkozó részletes szabályok

 

I. A fogyasztási kölcsön fogalma, formái

A fogyasztási kölcsön a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához, illetve szolgáltatások igénybevételéhez - a természetes személy részére - nyújtott kölcsön, valamint a felhasználási célhoz nem kötött kölcsön, ha a kölcsönt a természetes személy nem üzletszerű tevékenysége keretében veszi igénybe.

A pénzügyi intézmények által nyújtott fogyasztási hitelnek számos formája létezik, lehet például:

  • személyi hitel,
  • folyószámlahitel,
  • hitelkártya,
  • az áruházakban, kereskedelmi egységekben igényelhető, gyors elbírálású, áruhitel.

II. A fogyasztónak nyújtott hitelre vonatkozó részletes szabályok

A jogszabály részletesen szabályozza

  • a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációt,
  • a hitelszerződést megelőző fogyasztói tájékoztatást,
  • a leendő adós hitelképességének a vizsgálatát,
  • a hitelszerződés formai és tartalmi követelményeit,
  • a hitelköltségek módosítására vonatkozó tájékoztatási kötelezettséget,
  • az elállási jog kérdéseit,
  • az előtörlesztés szabályait.

A törvény pontosan meghatározza azon információkat, amelyeket a hitelező mindenképpen köteles közölni a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációjában. Ennek értelmében minden esetben meg kell adni a teljes hiteldíj mutató értékét, méghozzá feltűnően, a rövidítés feltüntetésével, egy tizedesjegy pontossággal. Amennyiben a teljes hiteldíj mutató értékén kívül hitelkamatot vagy egyéb díjat is közölnek a reklámban, akkor egyértelműen, tömören és feltűnően, reprezentatív példával bemutatva kell megadni a jogszabály által meghatározott, fontosabb adatokat, mindezzel segítve a fogyasztó tájékozódását.

Amennyiben hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatás (például biztosítás) igénybevételét a hitelező kötelező jelleggel előírja és ennek a díja nem ismert, akkor a reklámban a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötésének kötelezettségét is egyértelműen, tömören és feltűnően kell jelezni, a teljes hiteldíj mutatóval együtt.

A hitelező még a hitelszerződés megkötését megelőzően, kellő időben köteles az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon tájékoztatást adni a hitel főbb paramétereiről, jellemzőiről, így például a hitel különböző költségeiről, a teljes hiteldíj mutatóról, törlesztőrészletek összegéről, a fizetés elmulasztásának következményeiről, elállási jogról, előtörlesztéshez való jogról. Mindez azt a célt szolgálja, hogy a különböző hitelajánlatokat összehasonlítva megalapozott döntést hozhassunk a hitelfelvétellel kapcsolatban. A teljes formanyomtatványt az alábbi linkre kattintva érheti el. „Általános tájékoztató a hitelszerződés megkötését megelőzően”

A fizetési számlához kapcsolódó hitelkeretre a jogszabály bizonyos kérdésekben külön szabályozást ad, így külön formanyomtatvány érvényes a tájékoztatásra is, melyet a linkre kattintva tekinthet meg. „Fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret szerződési tájékoztató”

A hitelező nemcsak a hitel fő jellemzőiről, hanem a hitelnek a pénzügyi helyzetünkre gyakorolt hatásáról és a fizetés elmulasztásának következményeiről is köteles felvilágosítást adni annak érdekében, hogy felmérhessük, tudjuk-e majd a hitelt törleszteni.

A körültekintő döntést segíti elő az is, hogy a hitelező kérésünkre köteles költség- és kötelezettségmentesen rendelkezésünkre bocsátani a hitelszerződés tervezetét, így azt áttanulmányozhatjuk, és esetleges kérdéseinket feltehetjük a hitelező felé is, mielőtt elköteleznénk magunkat.

Számos rendelkezés vonatkozik arra az esetre, ha hitelközvetítő közreműködésével kerül sor a hitelfelvételre. A hitelközvetítő köteles feltüntetni, hogy egy vagy több hitelező képviseletében jár-e el, illetve még a hitelszerződés megkötését megelőzően köteles írásban tájékoztatást adni a részére fizetendő díjakról, költségekről.

A jogszabály azt is felsorolja tételesen, hogy a hitelszerződésnek milyen adatokat, információkat kell tartalmaznia kötelező jelleggel, így például a hitelközvetítő nevét, címét; a teljes hiteldíj mutatót, annak kiszámításánál figyelembe vett valamennyi feltételt; a hitelkamatot és minden egyéb díjat, költségeket; a közjegyzői díjra vonatkozó fizetési kötelezettséget; elállási jogot, annak gyakorlásának feltételeit, módját; előtörlesztéshez való jogot, arra vonatkozó szabályokat. Amennyiben a hitelszerződés nem tartalmazza a kötelezően előírt tartalmi elemeket, akkor a hitelszerződés semmis, amire azonban csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.

Amennyiben a hitelkamat és bármilyen díj, illetve költség módosításra kerül, akkor a hitelező írásban köteles tájékoztatni az ügyfelet a módosításról, a kamat új mértékéről és a törlesztőrészletek várható összegéről. Referencia-kamatlábhoz kötött hitelkamat esetén abban is megállapodhatnak a felek, hogy a hitelező honlapján és az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben kifüggesztve ad tájékoztatást a kamatváltozásról.

A határozatlan idejű hitelszerződést a fogyasztó bármikor felmondhatja a szerződésben meghatározott felmondási idővel. Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, egy hónapnál hosszabb felmondási idő kikötése semmis.

Az elállási jogra vonatkozóan is új szabályokat tartalmaz a jogszabály, amelyeket azonban csak a 2010. március 1-jét követően megkötött szerződésekre lehet alkalmazni. A fogyasztó a hitelszerződéstől a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat, ha a hitel folyósítására még nem került sor, vagy díjmentesen felmondhatja a szerződést a megkötés napjától számított tizennégy napon belül, ha a hitelt már folyósították. Erre az esetre a törvény limitálja, hogy milyen díjakat számíthat fel a hitelező.

Ha a fogyasztó nem kapja meg a megfelelő tájékoztatást, akkor fenti elállási, illetve felmondási jogát a tájékoztatás kézhezvételétől számított tizennégy napig gyakorolhatja.

A 2010. március 1-jét követően megkötött szerződések vonatkozásában az előtörlesztés szabályai is változnak mégpedig olyan módon, hogy a hitelező törvényileg korlátozott mértékű díjat szedhet a hitel előtörlesztése esetén.

A fogyasztó – a korábbi szabályozásokkal megegyező módon - minden esetben élhet a hitel részleges vagy teljes előtörlesztésével.

Előtörlesztés esetén a hitelező csökkenti a hitel teljes díját az előtörlesztett részlet vonatkozásában a hitelszerződés eredeti lejárata szerint fennmaradó időtartamára vonatkozó hitelkamattal, és a hitelkamaton kívüli minden ellenszolgáltatással. A hitelező jogosult az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, esetleges, méltányos és objektíve indokolt költségeinek megtérítésére, ha az előtörlesztés olyan időszakra esik, amikor a hitelkamat rögzített.

A költségek mértéke nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg egy százalékát, ha a hátralévő futamidő meghaladja az egy évet. Amennyiben egy évnél rövidebb a hátralévő futamidő, akkor a felszámítható díj nem haladhatja meg a fél százalékot. Így amennyiben a felvett hitel futamidejéből több mint egy év van hátra, az előtörlesztés összege 1 millió forint hitel esetén maximum tízezer forint lehet. Ugyanekkora hitelösszeg esetén, ha már kevesebb, mint egy év van hátra a törlesztésből az előtörlesztés összege maximum ötezer forint.

A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény a jelzáloghitelek vonatkozásában bizonyos pontokon a fentebb tárgyaltaktól eltérő szabályozást ad. Ezen szabályokat külön tájékoztatónk tartalmazza.