Amíg valaki elveszíti a fedezetként felajánlott tulajdont, legyen az lakás, ház vagy autó, hosszú időnek kell eltelnie. A végrehajtási eljárás megelőzése érdekében a fizetési késedelem bekövetkezésekor a hitelezők általában azonnal felveszik az ügyféllel a kapcsolatot.

Amennyiben sikeres a kapcsolatfelvétel, és az ügyfél is együttműködő, akkor közösen kialakítják a késedelmes tartozás kiegyenlítésének végrehajtási eljáráson kívüli módját úgy, hogy az ügyfélnek lehetősége legyen az önkéntes teljesítésre. Ekkor nem csupán az aktuális helyzetet veszik figyelembe, hanem az adós korábban tanúsított fizetési fegyelmét is. Abban az esetben, ha nem minősül eredményesnek az egyeztetés, akkor írásbeli fizetési felszólításban felhívják az ügyfél figyelmét a teljes fennálló tartozás összegére, a fizetendő kamatokra, illetve a tartozás kiegyenlítésének elmaradásakor bekövetkező jogi eljárásokra.

Amennyiben a hitel tartozása a végrehajtási fázisba jut, akkor tételesen felsorolt listát készítenek a tartozásokról.

A faktoring tevékenység feladata, hogy a bankoknál keletkező rossz minősítésű adósok tartozásait behajtsa. Ezek a faktoringgal foglalkozó követeléskezelők általában országosan működnek és három fő tevékenységet végeznek:

• vállalkozói követeléskezelés,

• lakossági követelések behajtása,

• lakossági követelések végrehajtása.

A faktoring cégek először fizetési felszólítások alapján törekszenek a kötelezettek fizetési hajlandóságát javítani, ezek sikertelenségét követően jogi úton szereznek érvényt követelésüknek, a végrehajtás elrendelésére ugyanis csak jogerős bírósági határozat esetében kerülhet sor.

A bank árverések útján értékesíti a fedezetként bevont értéktárgyakat, melyből fedezi a fennálló tartozást.

Az árverés elrendelése után először egy értékbecslő által meghatározásra kerül az ingatlan értéke, ennek alapján határozzák meg a kikiáltási árat. Ezt követően online internetes oldalakon és újságok hasábjain is közzé teszik az árverezés tényét, helyszínét és egyéb fontos információkat. Egyes oldalakon különböző szempontok szerint szűrni is lehet ezeket az ingatlanokat (ár, négyzetméter (tól-ig határt megadva), szobák száma, megye és település szerint).

A lakóingatlanokkal szembeni végrehajtást, annak súlyos szociális és egyéb következményei miatt jogszabály tiltotta (moratórium). A kilakoltatási és árverezési moratórium feloldását követően, 2011. július 1-jétől újra lehetővé válik, hogy végrehajtást rendeljenek el a nem fizető lakáscélú hitelekkel rendelkezőkkel szemben.  Hivatalosan ugyan véget ért a moratórium, azonban 2011. október 1-jéig csak akkor lesz árverás útján értékesíthető egy zálogjoggal terhelt lakóingatlan, ha:

• a kötelezett az állami adóhatóságnál személyesen előterjesztett nyilatkozatban kifejezi hozzájárulását az értékesítéshez,

• vagy a zálogjog olyan lakáshitel-szerződésből eredő hiteltartozás fedezete, amely esetében a hitelösszeg a folyósításkor meghaladta a 20 millió Ft-ot, illetve a lakóingatlan lakáshitelszerződésben meghatározott forgalmi értéke a 30 millió Ft-ot.

2011. október 1-jét követően meghatározásra kerül egy kényszerértékesítési kvóta. A kvóta 2011-ben 2%, 2012-ben 3%, 2013-ban 4%, 2014-ben 5%. 2015. január 1-jével újra teljes körűen működik a követelésérvényesítés rendszere. A tervek szerint a megyékben és Budapesten azonos kvóta érvényesül és a kvóta-szám pedig 2012. január 1-jétől négy negyedévente folyamatosan emelkedik. Abban az esetben, ha egy ingatlan értékesíthetővé válik az egyik negyedévben, de nem sikerül eladni, akkor a következő negyedévi kvóta-számba is beszámítják, és azon felül kerül meghatározásra az adott időszakban értékesítendő kvóta.