A Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) (korábbi nevén a Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer – BAR) egy olyan központi adatbázis, ahova a hazai pénzügyi szolgáltatók (bankok, takarékszövetkezetek, pénzügyi vállalkozások) töltik fel a vállalati és lakossági hiteladatokat, mely információk ezután minden más, a rendszerhez csatlakozott pénzügyi intézmény és vállalkozás számára is elérhetővé válhatnak. A KHR ezáltal nemzeti szinten a biztonságosabb és kockázatmentesebb hitelnyújtást szolgálja, e mellett segít kiszűrni azokat, akik visszaélést követtek el pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban.

• Mi az a KHR?

• A hitelszerződés megkötéséhez kapcsolódó adatszolgáltatás

• A KHR-be egyes események fennállása esetén történő kötelező adatszolgáltatás

• Tájékoztatási és jogorvoslati jogok

---

I.

Mi az a KHR?

A Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) (korábbi nevén a Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer – BAR) egy olyan központi adatbázis, ahova a hazai pénzügyi szolgáltatók (bankok, takarékszövetkezetek, pénzügyi vállalkozások) töltik fel a vállalati és lakossági hiteladatokat, mely információk ezután minden más, a rendszerhez csatlakozott pénzügyi intézmény és vállalkozás számára is elérhetővé válhatnak. A KHR ezáltal nemzeti szinten a biztonságosabb és kockázatmentesebb hitelnyújtást szolgálja, e mellett segít kiszűrni azokat, akik visszaélést követtek el pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban.

A rendszer zárt, csak azon szolgáltatóknak van hozzáférése, akik csatlakoztak, és csak a törvényben meghatározott adatok gyűjtésére és tárolására van mód. Ezen adatok továbbá banktitoknak minősülnek, ennek megfelelő jogi védelem alatt állnak.

A KHR rendszer szereplői:

• a KHR-t kezelő vállalkozás

• adatszolgáltató hitelező

• ügyfél

Az adósnyilvántartás két nagy alrendszerből áll: a vállalkozói nyilvántartásból és a lakossági nyilvántartásból.

A vállalkozásokra vonatkozó nyilvántartás 

A vállalkozásokat tartalmazó rendszernek további három része van.

• Az első része egy olyan rendszer, amelyben minden, hitelt felvevő vállalkozás szerepel.

• A második listán azokat a vállalkozásokat tartják nyilván, amelyeknek bankszámláján fedezethiány miatt harminc napot meghaladó időszak alatt, egymillió forintnál nagyobb összegű sorban állás van.

• A harmadik azon vállalkozásokat tartalmazza, amelyek a készpénz-fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésükben foglaltakat megszegik.

Lakosságra vonatkozó nyilvántartás 

A lakossági nyilvántartás is további alrészekre bontható.

• Az egyik a hitelszerződések megkötéséhez kapcsolódó adatokat tartalmazó rendszer: itt tartják nyilván a természetes személyek hitelszerződéseire vonatkozó törvényben előírt adatait.

• Egy másik rész a törvényben előírt események bekövetkezésekor történő kötelező adatszolgáltatás teljesítéséhez kapcsolható, itt a késedelmes hiteltartozások és készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel történt visszaéléseket tartják nyilván.

A lakossági nyilvántartásra vonatkozó részletes információk

II. A hitelszerződések megkötéséhez kapcsolódó adatszolgáltatás

Hitel felvételét megelőzően a hitelt nyújtóknak fel kell mérniük az igénylő hitelképességét, amit elősegítenek a KHR-ben tárolt információk. A hitelszerződés megkötéséhez az igénylőnek meg kell adnia bizonyos adatait, így személyes adatokat, jövedelmi helyzetét, illetve esetleges korábbi hitelfelvétellel összefüggő adatokat.

A törvényben előírt adatok a KHR-be továbbításra kerülnek. A KHR-be történő adattovábbítás célja elsősorban az adós hiteltörténetének megbízható nyilvántartása, és így a hitelezési tevékenység kockázatmentesebbé tétele, valamint az adós túlzott eladósodottságának megelőzése.

Amennyiben ezen adatok KHR-ből való átvételéhez az ügyfél hozzájárul, akkor azok más, a rendszerhez csatlakozott pénzügyi szolgáltatók számára is hozzáférhetőek lesznek, és így egy esetleges újabb hitelfelvételnél az adós kockázati megítélése egyszerűbbé válhat. A rendszer ugyanis lehetővé teszi, hogy a szolgáltatók a hitelmúlt ismeretében ügyfelek megbízhatóságát pozitívan értékeljék.

A KHR működésének alapján a szerződéskötést megelőzően az intézmény köteles ismertetni az adóssal a KHR-ből a hitelképességének megállapítása érdekében beszerzett adatokat, illetve az ebből levonható következtetéseket.

Fontos tudni, hogy….

• a KHR-ben kizárólag a törvényben meghatározott adatok tárolhatók, és az adatok kizárólag a törvényben meghatározott célokra használhatók fel;
• a KHR-ben tárolt egyes adatokat csak az adós hozzájárulása esetén lehet hozzáférhetővé tenni más, a hitelnyújtón kívüli pénzügyi szolgáltató számára,
• az adós következmények nélkül írásban megtagadhatja a hozzájárulást;
• a megadott hozzájárulás később írásban bármikor módosítható, visszavonható;
• a KHR-be történő adatszolgáltatás az adósok számára díjmentes;

A fentiek teljesülése érdekében kiemelt szerepe van annak, hogy a KHR-ben helyes adatok szerepeljenek. Ez a KHR-t működtető vállalkozás, az oda adatot szolgáltató pénzügyi szolgáltatók és az adósoknak közös érdeke, felelőssége.

Miként kell a szolgáltatónak tájékoztatni az adóslistáról?

Az átláthatóság és megfelelő működés érdekében a törvény számos tájékoztatási kötelezettséget ró az adatszolgáltatókra.

A pénzügyi szervezet amennyiben adatot ad át a KHR-részére az adósról, erről az átadást követő 5 napon belül postai úton írásban tájékoztatást küld az adós számára. Az adós kérésére a tájékoztatás e-mailben is teljesíthető.

(A hitelmulasztással kapcsolatos tájékoztatás és adatátadás részletei alább olvashatóak. )

Milyen adatok átadásáról van szó?

Hitelfelvétel, illetve egyéb szolgáltatás (például pénzügyi lízingszerződés, hallgatói hitelszerződés, értékpapír kölcsönzésre vonatkozó szerződés) igénybe vétele esetén az alábbi adattípusokat a hitelszerződés megkötést követően a pénzügyi szolgáltató átadja a KHR-be:

• ügyfél személyes azonosító adatai: név, születési név, születési idő és hely, anyja születési neve, személyi igazolvány szám, vagy egyéb azonosításra alkalmas igazolvány száma, lakcím, levelezési cím, elektronikus levelezési cím;
• a szerződésére vonatkozó adatok: a szerződés típusa és száma, a szerződés megkötésének, lejártának, megszűnésének időpontja, a szerződés összege, a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja;
• ügyféli minősége: adós, adóstárs

A hitelszerződés teljesítése során a szolgáltató az alábbi adatokat rendszeresen továbbítja a KHR-nek:

• az ügyfél havonta fennálló tőketartozásainak összegét és pénznemét,
• esetleges előtörlesztéseinek tényét, dátumát és
• az előtörlesztés összegét és az így fennmaradó tőketartozás összegét.

Amennyiben az ügyfél előzetesen hozzájárul – egy új hitel igénylésekor – a rendszerhez csatlakozott más, a hitelnyújtón kívüli pénzügyi szolgáltató számára is átvehetővé válnak a KHR-ből a szerződéséhez kapcsolódó részletes adatai.

Amennyiben az ügyfél megtagadja a hozzájárulást, a rendszerhez csatlakozott más pénzügyi szolgáltatók számára a KHR-ből csak az válik hozzáférhetővé, hogy az ügyfél 

• a hozzájárulást megtagadta,

•  hitelszerződése áll fenn, továbbá

• adott esetben, hogy

• 90 napon túli tartozást halmozott fel;

• visszaélést követett el hamis adatokkal, okiratokkal;

• készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (pl. bankkártya) bűncselekményt valósított meg.

Fontos tudni, hogy….

• a hitelszerződésre vonatkozó adatokat a hitel szerződésszerű megszűnését követően törlik a KHR-ből,
• az adós azonban írásban kérheti, hogy adatai a szerződés megszűnését követő 5 évig még a KHR-ben maradjanak.  E kérését bármikor visszavonhatja, melynek eredményeként a nyilvántartott adatokat törlik.

III. A KHR-be egyes események fennállása esetén történő kötelező adatszolgáltatás

Azokban az esetekben, amikor az adós a törlesztéssel folyamatosan a minimál bér mértékét meghaladó összeggel késedelemben van, illetve egyes pénzügyi termékkel kapcsolatosan visszaélést, hamis adatszolgáltatást követ el, a pénzügyi szolgáltató köteles az erre vonatkozó adatokat átadni a rendszernek. E körben tehát egyáltalán nincs szükség az ügyfél hozzájárulásához.

A fentiek alapján a természetes személyek adatai három esetben kerülhetnek fel a KHR-be:

1. Ha az adós a hitel-jellegű szerződésben vállalt kötelezettségének, oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes mindenkori legkisebb összegű havi minimálbért és e minimálbér-összeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint 90 napig fennáll. A törvénynek megfelelő (folyamatos, egyidejű fennállás) feltételek beállta esetén a pénzügyi szervezet a természetes személy adatait átadja a nyilvántartásnak.

Az előbbiek szerinti hitelmulasztás adatait a KHR-t kezelő vállalkozás az adatátadástól számított 10 évig tartja nyilván.

Ha azonban a késedelmes törlesztést az adós megszűnteti, akkor az erre vonatkozó adatok ezt követően még egy éven át szerepelnek a nyilvántartásban. Egy év után viszont ezeket az adatokat véglegesen és vissza nem állítható módon törlik.

2. Aki a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést követ el, például jogosulatlanul használ bankkártyát, hamis vagy hamisított bankkártyával, csekkel fizet vagy ilyet elfogad és ezzel kárt okoz bekerül a nyilvántartásba.

A visszaélések az adatátadást követő öt évig még szerepelnek ott.

3. Bekerül a KHR-be az is, aki a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés (ide értveahallgatói hitelszerződést is) megkötése során bizonyíthatóan valótlan adatot közöl, hamis vagy hamisított okiratot használ. Ez esetben az elutasított igénylés ténye, dátuma, az ezt igazoló bizonyítékok ismertetése kerül feltüntetésre a KHR-ben.

Ezen adatokat is az adatátadástól számított öt évig tárolja a rendszer.

Milyen adatok kötelező átadásáról van szó mulasztás vagy visszaélés esetén?

Az adott ügyfél

• személy- és lakcím azonosító adatai, és

mulasztás esetén:

• a kölcsönszerződés adatai, valamint
• a lejárt és meg nem fizetett tartozással kapcsolatos adatok,

visszaélés esetén:

• a fenti 3. pontban említett szerződéssel vagy
• a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatával kapcsolatos adatok

kerülnek a KHR-be átadásra.

Ezen adatok mindenképpen átadásra kerülnek, aminek egy újabb hitelkérelem vagy más pénzügyi szolgáltatás igénylésének elbírálásakor nagy jelentősége lehet, mert bár nem jelenti a kérelem automatikus elutasítását, a tapasztalatok azt mutatják, hogy jelentősen megnehezítheti a hitelhez, egyéb pénzügyi szolgáltatáshoz jutást.

Az egyes pénzügyi szervezetek a hitelbírálatról mindig saját szempontjaik alapján, egyedi mérlegeléssel döntenek,

Miként kell a szolgáltatónak tájékoztatni az adóst a kötelező adatátadással kapcsolatban?

Az ügyfélérdekek védelmének biztosítására a mulasztással és visszaélésekkel kapcsolatos adatátadásra szigorú tájékoztatási előírások vonatkoznak, melyek több lépcsőben valósulnak meg.

• A pénzügyi szervezeteknek először a szerződéskötés kezdeményezését megelőzően kell tájékoztatniuk az ügyfelet arról, hogy amennyiben okirattal bizonyítható módon valótlan adatot közöl, illetve hamis vagy hamisított okiratot használ, adatai bekerülnek a KHR-be.
• A hamis adatszolgáltatás, illetve visszaélés tényével kapcsolatos adatátadást követő 5 napon belül az adatszolgáltató értesítést küld az ügyfélnek.
• Törlesztési mulasztás esetén 30 nappal az adatok KHR-be történő továbbítása előtt is értesíteni kell az ügyfelet arról, hogy akkora tartozást halmozott fel, hogy mulasztással kapcsolatosa adatai továbbításra kerülnek a KHR-be. A tartozás ez idő alatt történő rendezésével, az adatátadás elkerülhető! 
• Ha továbbra sincs változás, és a hitelező intézmény átadja az ügyfélre vonatkozó adatokat a KHR-nek, erről 5 napon belül értesítést kell küldenie az ügyfélnek.

IV. Tájékoztatási és jogorvoslati jogok

A szerződés előkészítése során a referenciaadat-szolgáltató köteles írásban tájékoztatni ügyfelét a KHR-re irányadó szabályokról, a nyilvántartás céljáról, a nyilvántartott személyt megillető jogokról, arról, hogy a KHR által kezelt adatokat csak a törvényben meghatározott célra lehet felhasználni, továbbá az adatátadás lehetőségéhez való hozzájárulásról, illetve a kötelező átadás eseteiről. A tájékoztatás tudomásulvételét az ügyfél a szerződés megkötéskor aláírásával igazolja.

E tájékoztatás részét képezi a Felügyelet mintatájékoztatója is (lsd. kapcsolódó anyagok).

Miről és miként szerezhet az ügyfél információt a KHR-ből?

A törvény lehetővé teszi az ügyfélnek, hogy információt szerezzen a róla a KHR-ben nyilvántartott adatok teljes köréről, így arról, hogy

• milyen adatok szerepelnek róla a KHR-ben,
• ezt melyik intézmény adta át, illetve
• ki, mikor és milyen jogcímen fért ezekhez hozzá.

Fontos tudni, hogy….

• az információ szerzés joga mindenkit megillet;
• ezt bármelyik a rendszerhez csatlakozott hiteladat-szolgáltató révén gyakorolni lehet;
• az információért költségtérítés vagy díj az ügyfélnek nem számolható fel; és
• a választ az érdeklődőnek szoros törvényi határidő betartásával az adatszolgáltató intézmény lezárt módon (borítékban), írásban, vagy az ügyfél kérése esetén e-mailben küldi meg.

Tekintettel a KHR törvény 2011. október 12-i módosulására és teljes körűvé válására, azok az adósok is tájékoztatást kapnak a KHR működéséről, az adatátadás új rendszeréről és átadandó adataik köréről, akiknek még élő hitelszerződése van. Ezt a tájékoztatást 2012. január közepéig a hitelt nyújtó pénzügyi szolgáltatójuk küldi meg, ennek készhez vételétől számított 15 napon belül az ügyfél kérheti az adatok pontosítását.  Ugyan az adatok módosítását az ügyfél bármikor kérheti (lsd. alább), de plusz ügyintézés, utánajárás elkerülése végett érdemes erre az értesítésre odafigyelni.

Az adatok helytállósága, jogorvoslati lehetőségek

Amennyiben a nyilvántartott adat nem megfelelő, az ügyfél kérheti annak helyesbítését, törlését, javítását. E kifogást akár az adatot szolgáltató intézményhez, akár a KHR kezelőjéhez meg lehet küldeni, akik kötelesek a választ a törvényben előírt határidőn belül postára adni.

• Ha a kifogásnak helyt adnak, az adatot a KHR-t kezelő vállalkozás javítja, vagy törli.
• Ha az érintett ügyfél a válasszal nem elégedett, a válasz kézbesítésétől számított 30 napon belül lakóhelye szerint illetékes bíróságnál keresetet indíthat a referenciaadat-szolgáltató vagy a KHR-t kezelő vállalkozással szemben.

További lehetőség:

Ha az adatot átadó intézmény, vagy a KHR-t kezelő vállalkozás nem a fentiekben ismertetett tájékoztatási, eljárási szabályok szerint járt el, fogyasztói beadvány nyújtható be a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez.