Az ügyfelek jelzáloghitel-szerződés megkötésével egyidejűleg halál esetére hitelfedezeti biztosítást köthetnek szerződőként, illetve (és ez a gyakoribb) egy, a bank által már korábban megkötött csoportos hitelfedezeti életbiztosítási szerződéshez – amelyet a bank mint szerződő korábban, előre nem ismert számú és kockázatú ügyfélre keretjelleggel kötött meg – csatlakozhatnak biztosítottként is. A biztosítás díját az ügyfél az előbbi esetben elkülönítetten fizeti meg, míg az utóbbi esetben a biztosítás ára rendszerint benne van a hiteltörlesztő-részletekben, így az ügyfél a biztosítónak külön nem fizet biztosítási díjat. A biztosítási szerződés kedvezményezettje a bank, így, amennyiben az ügyfél (biztosított) elhalálozik, akkor a biztosító kiegyenlíti a bank felé az ügyfélnek a bankkal szemben fennálló tőketartozását, így a hitelfelvevő jelzálogtartozása megszűnik (mindenkor feltételezve, hogy a biztosítási szerződés kötésekor megállapított biztosítási összeg a fennálló tőketartozást fedezi). Egyes konstrukcióknál lehetőség van arra, hogy az ügyfél a biztosítás tartalmát kiegészítse baleseti szolgáltatásra, továbbá olyan váratlan eseményekre, mint a rokkantság, munkanélküliség, betegség bekövetkezése (ezek a biztosítási alapcsomagba nem választható módon is beletartozhatnak). Ezen szerződéseknél a biztosító szintén átvállalja a kölcsön visszafizetését a bank felé.

A fent ismertetett biztosítások körében a biztosítási védelem igénybe vétele felől az ügyfél jellemzően szabadon dönthet. Előfordul azonban, hogy a bank – kockázatos ügyfelek esetén vagy automatikusan, valamennyi ügyfelére kiterjedően – kötelezően előírja az ügyfélnek a bankhitelhez életbiztosítás kötését., Abban az esetben, amennyiben a hitel ingatlan-, illetve jövedelemfedezettsége megkívánja, a bank az ügyfélkockázat fennállását adósminősítés alapján határozza meg, melynek folyamán kor, jövedelem és vagyon alapján minősíti kockázatos ügyfélnek a hitelkérelmezőt.