Hitelek
A bank- és hitelviszonyok

Van-e különbség a hitel és a kölcsön között?

Habár sokszor használjuk azonos értelemben a hitel és a kölcsön fogalmát, a kettő nem ugyanaz. A hitel a pénzhezjutás lehetőségét jelenti, míg a kölcsön a felvett pénzösszeget. A hitelnek és a kölcsönnek is ára van, hitel után azért fizetünk, mert a bank „rendelkezésünkre tartja” a pénzt, ha pedig azt igénybe vesszük, azaz kölcsönt veszünk fel, az után kamatot kell fizetnünk.

A Polgári Törvénykönyv 522. §-ában nevesített bank- és hitelviszonyok jogi szabályozásának sajátossága, hogy e jogviszonyokra alapvetően speciális pénzügyi (és nem a polgári) jogi típusú előírások a meghatározóak, elsősorban a pénzügyi intézményekre és szolgáltatásaikra vonatkozó külön jogszabályok, így különösen a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.).

E pénzügyi jogi normák nagyobb részét annak kötelező jellege jellemzi, s ezért a hitelintézeteket, pénzügyi vállalkozásokat „erősebben” kötik, mint a polgári jog általában eltérést engedő (diszpozitív) szabályai.

A hitelszerződésnél a hitelező alapvető kötelessége meghatározott keretösszeg kölcsönnyújtási célból való rendelkezésre tartása, illetőleg az e keret terhére történő későbbi tényleges kölcsönnyújtás. A hitelszerződés másik alanya az a fél, akinek a bank a rendelkezésére tartja azt a meghatározott összeget (hitelkeretet), amelyet az ügyfél meghatározott jutalék rendszeres fizetése mellett bármikor igénybe vehet, igénybevételi kötelezettség azonban ténylegesen nem terheli.

A hitelszerződés hitelezői pozíciójában hitelintézetek illetve pénzügyi vállalkozások lehetnek. Adósi pozícióban szerepelhetnek jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek és természetes személyek is.

Külön jellemzői vannak a lakosság számára nyújtott hiteleknek, amelyeket a Hpt. lakossági kölcsönnek hív és úgy definiál, hogy a fogyasztási kölcsön, valamint az ingatlan vásárlására, építésére, felújítására, bővítésére, korszerűsítésére, továbbá közműfejlesztésre a fogyasztónak nyújtott kölcsön. Fogyasztó jogszabályi fogalma pedig az önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

A hitelszerződésekre vonatkozó egyes közös szabályok

A bankhitelszerződésre a törvény kötelező írásbeli alakot rendel, ezért az ennek megsértésével kötött szerződés érvénytelen.

A hitelszerződés minden esetben visszterhes, vagyis az adósnak a kölcsön összegének visszafizetésén túl kamatfizetési (ügyleti kamat) kötelezettsége is van. Az ügyleti és a késedelmi kamat mértékének megállapítása - az általános érvénytelenségi szabályok korlátai között - szabad megállapodás tárgya.

A hitelező pénzügyi intézmény üzletszabályzatának tartalmaznia kell a bankhitel- és bankkölcsönügylet általános szerződési feltételeit és e körben például a kamatszámítás módszerét, a kamat változtatásának lehetőségét és módját is. A pénzügyi intézménynek a szerződésben egyértelműen meg kell határoznia a kamatot, díjat és minden egyéb költséget vagy feltételt (ide értve a késedelmes teljesítés jogkövetkezményeit is).

A hitelező az általános szerződési feltételeket is tartalmazó üzletszabályzatát pedig köteles az ügyfelek fogadására nyitva álló helyiségeiben közzétenni, továbbá, amennyiben elektronikus kereskedelmi szolgáltatást is nyújt (pl: internetes számla) honlapján is köteles azt közzétenni. Ugyanígy köteles közzétenni az aktuális kamatokat, díjakat, egyéb ügyfeleket terhelő költségeket, valamint a kamatszámítás módját.

Ezen információk ismerete, alapos áttanulmányozása nagyon fontos a szerződés megkötése előtt, hiszen a fogyasztóra vonatkozó kötelezettségeket is tartalmaz. Fontos tudni emellett, hogy a 2010. március 1-ét követően megkötött fogyasztói hitelszerződések esetén, a szerződés megkötését követő tizennégy napon belül az ügyfél még indoklás nélkül elállhat, feltéve, hogy ez idő alatt a kölcsönösszeg nem került folyósításra. Ha a kölcsönt már a pénzügyi intézmény folyósította, az ügyfél azonban mégis meggondolja magát tizennégy napon belül, akkor díjmentesen felmondhatja a szerződést. 

A szerződések egyoldalú módosítása

Mivel a hitelszerződések általában hosszabb időre köttetnek, így a kölcsön visszafizetésének feltételei változhatnak, bizonyos keretek között indokolt a szerződési feltételek hitelező általi egyoldalú módosítása. Azt, hogy a pénzügyi intézmény egyoldalú szerződésmódosítási lehetősége ne legyen parttalan, az alábbi jogszabályi keretek biztosítják:

A fogyasztóval kötött kölcsönszerződésben vagy pénzügyi lízingszerződésben az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a kamatot, díjat vagy költséget lehet egyoldalúan módosítani. A szerződés egyéb feltételeit, egyoldalúan egyáltalán nem lehet az ügyfél számára kedvezőtlenül megváltoztatni.

Az egyoldalú módosítás hitelező általi alkalmazásának további feltétele, hogy a módosításra okot adó objektív körülmények tételes meghatározását (ok-lista) szerződésbe kell foglalni. Az ok-listát sem lehet azonban a futamidő alatt az ügyfél számára hátrányosan egyoldalúan módosítani.

A törvény kizárja a szerződés egyoldalú módosítását új díj vagy költség bevezetésével, sőt az egyes kamat, díj vagy költségelemek szerződésben meghatározott számítási módja sem változtatható egyoldalúan.

További garancia a fogyasztó felé, hogy a kedvezőtlen módosításról az ügyfeleket a pénzügyi intézménynek a törvényben meghatározott kölcsöntípusok kivételével 60 nappal korábban – hirdetményi úton, illetve személyre szólóan postai úton is – előzetesen tájékoztatnia kell. a személyre szóló tájékoztatás lehetőséget és reális időt biztosít a fogyasztó számára, hogy kedvezőtlen módosítás esetén hitelét egy másik pénzügyi intézménynél kiváltsa, vagy a hitelt végtörlessze.

A pénzügyi intézmények egyoldalú szerződésmódosításáról bővebben az alábbi linkre kattintva olvashat.
A pénzügyi intézmények egyoldalú szerződésmódosítási lehetőségével kapcsolatos jogszabályi változásokról 

A hitel ára

A Hpt. szabályai alapján a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződésnek tartalmaznia kell a külön jogszabály alapján megállapított éves százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót. A teljes hiteldíj a fogyasztó által a kölcsönért fizetendő terhelés, amely tartalmazza a kamatokat, folyósítási jutalékokat és minden egyéb – a kölcsön felhasználásával kapcsolatosan fizetendő – költséget.

A teljes hiteldíjmutató számításáról, feltüntetéséről a pénzügyi intézmények kereskedelmi kommunikációjában való alkalmazásáról külön jogszabály rendelkezik (a teljes hiteldíjmutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet). A THM-ről bővebben:
Amit a THM-ről (azaz a teljes hiteldíjmutatóról) tudni kell! 

A panaszokról
Iránytű pénzügyi szolgáltatásokhoz