Annak a magánnyugdíjpénztári tagnak, aki nem nyilatkozott a pénztárban maradási szándékáról, magánnyugdíjpénztári tagsági jogviszonya 2011. március 1-jével megszűnt és automatikusan visszakerült az állami nyugdíjrendszerbe.

Mit igényelhet vissza a magánnyugdíjpénztári vagyonból a visszalépett tag?

A hozamgarantált tőke feletti összeget (köznapi elnevezéssel reálhozam) és a tagdíj-kiegészítés összegét.

A hozamgarantált tőke összegét a pénztárak a törvényben meghatározott módon számítják ki:
a tag egyéni számláján jóváírt tagdíj és tagdíj-kiegészítés összegét felszorozzák a jóváírás hónapjára vonatkozó, KSH által közzétett inflációs rátával. Ezt követően a pénztár megvizsgálja, hogy az így kiszámított inflációval növelt tagdíj és tagdíj-kiegészítés összege (hozamgarantált tőke) kisebb vagy nagyobb mint az egyéni számlán szereplő összeg.  Ha a hozamgarantált tőke összege kisebb, akkor a különbözet – hozamgarantált tőke feletti összeg – kerül kifizetésre a volt pénztártag részére olyan módon, ahogy arról a pénztártag rendelkezett.

Hogyan lehetett rendelkezni a visszafizetés módjáról?

A magánnyugdíjpénztári tag háromféle visszafizetési mód közül választhatott:

1. Egy összegben adómentesen felveheti azt a pénztártól (lakcímre kiutalással, banki átutalással).

2. Átutaltathatja azt önkénes kölcsönös nyugdíjpénztári számlájára. Az átutalt összeg teljes adómentességet élvez, valamint az átutalt összeg 20%-a, de maximum 300 ezer Ft adójóváírásként érvényesíthető a 2011. évi bevallásban.

3. Kérheti a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben (TB-ben) létrejövő egyéni számláján annak jóváírását.

Hogyan vehető fel a visszalépett tagnak járó összeg?

• A pénztárak 2011 márciusában levélben keresték meg azokat a tagokat, akik még nem nyilatkoztak az igénybevétellel kapcsolatban, és kérték, hogy jelezzék, milyen módon szeretnének hozzájutni a felvehető összeghez. A volt magánnyugdíjpénztári tagok 2011. május 31-ig tehettek nyilatkozatot, és adhatták meg az utaláshoz szükséges adatokat (lakcím, bankszámlaszám, önkéntes nyugdíjpénztár neve, adószám, tagi azonosító, stb.).

• Amennyiben a tag nem nyilatkozott, a magánnyugdíjpénztár a pénzt automatikusan a tag – a pénztári nyilvántartásban szereplő – lakcímére utalja ki a Magyar Postán keresztül. A volt tagnak járó összeget 100.000,- Ft-ig a postai kézbesítő személyesen fizeti ki a lakcímen. Az első sikertelen próbálkozást követően a kézbesítő értesítőt hagy a címzettnél, amely alapján a tag a postai értesítőn szereplő postán veheti át a pénzt. A 100.000,- Ft feletti összegek esetében a volt pénztártag a postai kézbesítőtől kapott értesítő alapján a postán veheti át a neki járó összeget. 

Mi történik, ha nem veszi át a tag a postán kiutalt összeget?

Az értesítést követő 10 munkanapon túl az át nem vett összeget a posta visszaküldi a magánnyugdíjpénztárhoz, amely azt a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalja át. Az összeg a tag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlájára kerül.

Hogyan lehet ellenőrizni a kiutalt összeget?

A pénztárak a kiutalást követően elkészítik a tagokkal kapcsolatos elszámolásokat, majd rövid határidőn belül a tagok részére megküldik a számlaértesítőket. A számlaértesítőben a volt pénztártag pontos információkat kap az egyéni számlájáról és az őt megillető tagi kifizetés (hozamgarantált tőke feletti összeg, tagdíj-kiegészítés) összegéről is.

A számlaértesítő tartalmával, adategyeztetéssel, illetve a tagot megillető összeggel kapcsolatosan a tag a volt magánnyugdíjpénztáránál érdeklődhet.  A magánnyugdíjpénztárak telefonos és személyes elérhetőségei az egyes pénztári honlapokon vagy a http://www.magannyugdijpenztarak.hu/ oldalon is megtalálhatók.

Milyen feladatai vannak a magánnyugdíjpénztáraknak a tagi kifizetésekkel kapcsolatban?

A volt magánnyugdíjpénztári tagok tehát legkésőbb 2011. augusztus végéig számíthatnak a kifizetésekre.  Vannak olyan magánnyugdíjpénztárak, melyeknek egyes portfólióiban nem képződött reálhozam, ezeknél az érintettek nem számíthatnak ilyen jellegű kifizetésre.

A vonatkozó szabályok értelmében számlaértesítőt minden visszalépő tag kap légkésőbb 2011. augusztus 31-ig, így az is, aki a kalkuláció alapján nem részesül tagi kifizetésben. 

Hol kaphatnak további információt a pénztártagok?

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszert érintő változásokkal kapcsolatos kérdésekkel az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz, illetve annak fővárosi és a megyei kormányhivataloknál működő területi szerveihez lehet fordulni!

Elérhetőségek és további információk a http://www.onyf.hu/ honlapon találhatók.

A visszaigényelhető összegről és annak kifizetéséről a tag volt magánnyugdíjpénztáránál érdeklődhet: http://www.magannyugdijpenztarak.hu/.

Melyek a kifizetésekkel kapcsolatos jogszabályok?

• A nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló 2010. évi C. törvény;

• A magán-nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 2010. évi CI. törvény;
• A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény;
• A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (Mpt.);
• A magánnyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet;
• A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő átlépéshez kapcsolódó eljárási szabályokról szóló 297/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet;
• A magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet.

Mit tehet a volt tag, ha nem elégedett a számára megállapított reálhozammal?

Annak a magánnyugdíjpénztári tagnak, aki nem nyilatkozott a pénztárban maradási szándékáról, magánnyugdíjpénztári tagsági jogviszonya 2011. március 1-jével megszűnt és automatikusan visszakerült az állami nyugdíjrendszerbe, így a felek között már nem áll fenn tagsági jogviszony. A reálhozam mértékével kapcsolatos vita tehát elszámolási jellegű. A volt tagnak először a pénztárnál kell megkísérelnie az elszámolással kapcsolatos nézeteltérés rendezését. Ezért fontos, hogy az elszámolásokat tartalmazó iratokat, illetve a számlaértesítőket a volt tagok megőrizzék, mert ezek az iratok képezik alapját az elszámolási különbségek tisztázásának. Ezek közül különösen a számlaértesítő a legfontosabb, mert a volt pénztártag  ebben a dokumentumban kap pontos információkat az egyéni számlájáról és az őt megillető tagi kifizetés (hozamgarantált tőke feletti összeg, tagdíj-kiegészítés) összegéről. Ha a pénztár és volt tagja között az elszámolási vita eredményét a volt tag nem fogadja el, bírósághoz fordulhat igényének érvényesítése érdekében.

Érdekelt-e a pénztár a megalapozott igények elutasításában?

A pénztár minden körülmények között gondosan köteles eljárni, ezért akár a volt tag javára, akár terhére tévedett,  meg kell állapítania a jogszabálynak megfelelő pontos összeget. Mivel a pénztár jogszabályban rögzített képletet alkalmaz, az eltérés a képletbe bevitt adatok pontatlanságából eredhet, melynek javítását – ha valóban pontatlanul történt a rögzítés - a pénztár tudja elvégezni. Fontos tudni, hogy a pénztár nem érdekelt abban, hogy a valós igényeket elutasítsa, mert a tagi követelések értékét a pénztár már átutalta a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak, a megalapozott igényekhez szükséges összeget az Alap biztosítja a volt tagok számára. A pénztár tehát már nem az általa kezelt, hanem az Alapnál lévő pénzről dönt, de mivel prudens (gondos, körültekintő) módon jár el, nem dönthet megalapozatlan igény esetén a volt tag javára.

Mi a PSZÁF feladata a reálhozamok kifizetésével kapcsolatban?

A PSZÁF három lépcsőben vizsgálja, hogy a pénztárak a törvényekben foglaltaknak megfelelően járnak-e el. Ezek az ún. prudenciális vizsgálatok kiterjednek arra is, hogy az elszámolási vitákat a pénztárak milyen módon kezelik, rendszereik mennyire alkalmasak a pontos számításokra. A PSZÁF ezen vizsgálatainak eredményét folyamatosan nyilvánosságra hozza, ha hibát fedez fel a pénztár működésében azt kijavíttatja, kirívó esetekben bírságot szab ki a pénztárra. Az egyedi elszámolási vitákat azonban a feleknek kell megoldaniuk a fent ismertetett módon.

Budapest, 2011. június 24.

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete