Habár a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél visszaéléssel kapcsolatos ügyfélpanaszok eddig alig jelentkeztek, fel kell készülni arra, hogy az internetes bankszolgáltatások terjedésével ezek a csalások is szaporodni fognak.

Az internetes csalások módszerei és a védekezés eszközei folyamatosan változnak, fejlődnek, ami fokozott felelősséget ró a szolgáltatást nyújtó bankokra, de a szolgáltatást igénybe vevő ügyfelekre is.

Rendőrruhába öltözött rablók – banknak álcázott csalók

Az egyik legjellemzőbb bűncselekmény, az "adathalászat". A csalók, mintha a bank nevében járnának el, különböző eszközökkel (telefonhívás, e-mail) ravaszul ráveszik a gyanútlan számlatulajdonost, hogy árulja el azonosítóját és jelszavát, azaz, adja meg a banki műveletekhez szükséges bizalmas, titkos adatait. Ezekkel aztán belépnek az ügyfél internetbankjába, és onnan előre megszervezett számlákra utalják az ügyfél pénzét.

Tudnunk kell, hogy a bank SOHA nem kéri el az ügyfél titkos adatait e-mailben! Ha kétségeink vannak, hívjuk fel bankunk telefonos ügyfélszolgálatát információért, segítségért.

Segítség – lehallgatnak

Mint amikor apró mikrofont, poloskát helyeznek el a lakásunkban, hogy kihallgassák bizalmas beszélgetéseinket, számítógépünket is képesek „lehallgatni”, megfigyelni a billentyűzetet figyelő programok. Ezek minden billentyűzet leütést megjegyeznek, és ezt megszűrve kiderítik, hogy milyen banki jelszavakat, kódokat ütöttünk be. Ezek a figyelőprogramok észrevétlenül, kémprogramok segítségével juthatnak be számítógépünkbe, ami azonban nem jelenti azt, hogy teljesen védtelenek lennénk velük szemben. Megfelelő vírusvédelem, tűzfal és kémelhárító képes a kártékony programok behatolását megakadályozni. Ezeket sok szolgáltató már együtt, egyetlen csomagban is nyújtja. Sajnos tudomásul kell vennünk, hogy az a számítógép, amellyel banki ügyeinket intézzük, ugyanolyan kényes belépési pont az életünkbe, mint például lakásunk ajtaja, és ha meg akarjuk őrizni értékeinket a tolvajoktól, érdemes riasztóberendezést használni.

Biztos jó helyen járok – ez az én bankom?

Gyakran előfordul, különösen a már említett „adathalász” szélhámosok esetében, hogy ügyes e-mailek segítségével az ügyfeleket hamis banki oldalakra csalják. Ezek nagyon hasonlítanak az eredeti bank internetes oldalára, és az ügyfél, aki itt biztonságban hiszi magát, könnyen kiadja titkos adatait, például úgy, hogy belép az ál-banki oldalon az internetbankjába – beütve a szükséges kódokat. Az ál-banki oldal valóban bejuttatja őt az igazi internetbankba, így az ügyfél észre sem veszi, hogy becsapták, hogy megszerezték az adatait.

A PSZÁF által megjelentetett "Pénzem és az elektronikus pénzügyi szolgáltatások" című kiadványból további részletes információkhoz juthat a tárggyal kapcsolatban!