A casco a saját gépjárművünket védő vagyonbiztosítás, amely a szerződésben meghatározott káresemények bekövetkezése esetén nyújt fedezetet.

Mivel azonban nemcsak saját gépjárművünkben, hanem sajnálatos módon másokéban is okozhatunk kárt, ami jelentős anyagi következményekkel járna számunkra, ha ennek fedezetére nem alakult volna ki a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási rendszer (KGFB).

A biztosítási érdek tehát a cascónál a biztosított vagyonban – a gépjárműben – bekövetkezett értékcsökkenés pótlása, a KGFB-nél pedig károkozás miatt károkozó vagyoni helyzetében a várható csökkenés megakadályozása és a károsult jogos kárigényének biztos fedezete.

A biztosítási szerződést a felek jellemző módon szabad akaratukból kötik, így van ez a cascónál, amit a gépjárműve védelme érdekében, belátása szerint köthet tulajdonos, vagy aki a gépjármű megóvásában egyébként érdekelt, illetve az, aki ilyen személy javára köti a szerződést. Ezzel ellentétben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást üzembentartója – illetve ha az üzembentartó és a tulajdonos különböző személy, akár ez utóbbi – köteles megkötni majd hatályban tartani. Ahogy az üzembentartónak, illetve a tulajdonosnak kötelessége KGFB-t kötni, úgy a biztosítónak kötelező a szerződési ajánlatot befogadni és a szolgáltatást teljesíteni.

Cascót akkor és annyiban lehet kötni, amennyiben ez saját érdekünk kívánja, ugyanakkor a biztosító is elzárkózhat a szerződéskötéstől, ha úgy ítéli meg, hogy az autó túl öreg, rossz műszaki állapotú, ezért annak biztosítása túlságosan kockázatos lenne.

A biztosított személyét tekintve a cascónál a biztosított személy a károsult, kára fedezetére szerződik a biztosítóval. A KGFB-nél a kár okozója a biztosított személy, így jön létre egy hárompólusú jogviszony a biztosított, a károsult és biztosító között. Tényleges szerződéses viszony pedig, csak a KGFB-t kötő biztosított és a biztosító között van, és ez utóbbi fog helyt állni a jogviszonyba később belépő vétlen károsult irányában a biztosított helyett, amennyiben az balesetet okoz.

A biztosítási esemény vonatkozásában a cascónál a biztosított akaratától független külső tényező – pl. lopás, betörés, tűzkár –, esetleg maga a biztosított legfeljebb enyhén gondatlan magatartása, a KGFB-nél pedig, a biztosított vétkes magatartása az az esemény, amelyért a biztosító megtéríti a kárigényt. Ebből illetve a felelősségbiztosítás közös kockázatfedezeti jellegéből következik az, hogy a KGFB esetén a biztosító nem mentesül a károsulttal szemben a megtérítési kötelezettség alól, arra hivatkozással, hogy a kárt a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta. A casco jogi jellegéből adódóan a biztosított – aki saját autóját védi általa – jogellenes magatartásával, illetve szándékos rongálásával keletkezett károkat a biztosító nem téríti meg.

Vannak azonban olyan káresemények is, amelyeket a biztosítás köréből jogszabály vagy a biztosító eleve kizár, és azokat sem a KGFB, sem a casco nem fedezi, például a háborús események, tömegzavargás, terrorcselekménnyel, sugárzó anyagokkal, termékekkel kapcsolatos károk, illetve a gépjármű természetes elhasználódásából eredő károk.

Kifejezetten a casco biztosítás „sajátossága” az úgynevezett önrész, ami azt az összeget jelenti, melyet a járművet ért káresemény kapcsán minden esetben a biztosított fizet. Az önrészt két módon határozzák meg, egy százalékos érték- választhatóan a káresemény pl. 10, 20, 30 %-a -, illetve egy abszolút összeg, amelyek közül a biztosító mindig a magasabbat vonja le. Minél magasabb az önrész, ahhoz mérten alacsonyabb a rendszeres díjfizetése mértéke. A casco díjának meghatározásakor a biztosító – hasonlóan a KGFB-hez – más tényezőket is alapul vesz, így az autó korát, motornagyságát, az autó kártörténetét, illetve a gépjárműbe utólag beépített extra tartozékokat. Ez utóbbit külön kell bejelenteni, mert alapvetően a casco szériatartozékokra vonatkozik és az utólag beszerelt extrákra nem, vagy pótdíjat fizetés feltételével. Casco biztosítás esetén természetesen a biztosító mindig mérlegelheti, hogy vállalja-e a szerződéskötést.

A felelősségbiztosításnál (mivel ott kötelező az ajánlatbefogadás) a biztosító ugyan nem zárkózhat el az extra kivitelezésű, sportos autók biztosítása elől, de a kötelező felelősségbiztosítási díjba bekalkulálja a magasabb kockázat mértékét.

Az alábbi táblázat a KGFB illetve a casco szerződésre vonatkozó főbb jellegzetességeket foglalja össze, a jobb áttekinthetőség végett, de nem az összehasonlítás célzatával, tekintettel a két konstrukció eltérő jogi természetére.