A befektetési egységhez kötött életbiztosítás nem befektetési alap!

Sokszor hallani, hogy a unit-linked biztosítás egyesíti magában a vegyes életbiztosítások (kifizetés halálesetkor vagy a szerződés lejártakor) és a befektetési alapok által kínált előnyöket. Első látásra valóban sok a hasonlóság. A unit-linked biztosítás viszont jellemzően hosszú távra szóló, a visszavásárlás sajátosságai miatt nehezen készpénzzé tehető, befektetési elemet is tartalmazó biztosítás. Önálló adótámogatási rend vonatkozik rá, és a hozzá kötődő ügyfélköltségek is jelentősen különböznek a befektetési alapokéitól.

Mindkét típus esetében – gyakorta ugyanazon cégekhez tartozó – megbízott vagyonkezelők foglalkoznak a befektetéssel, és azoknak az egyéni számlákon lévő aktuális értékét befektetési egységekben tartják nyilván. Ez a módszer egyúttal azt is lehetővé teszi, hogy – a klasszikus életbiztosításokkal ellentétben – akár naponta nyomon kövesse a befektetési egységek árfolyamváltozásának mértékét.

Léteznek folyamatos díjfizetésű és egyszeri díjas unit-linked biztosítások is. Az egyszeri díjas biztosításoknál. – mint nevük is mutatja –, csak egyetlen alkalommal, közvetlenül a szerződés megkötése után kell befizetni egy nagyobb összegű – általában minimum 100-200 ezer forint – díjat. E típus esetében a biztosító mentesül a rendszeres befizetések adminisztrációjának terheitől. Biztosítottként ugyanakkor az egyszeri díjas változatnál csak a befizetés évére vonatkozóan, azaz egyszer veheti igénybe a konstrukcióhoz kötődő adókedvezményt.

A unit-linked biztosítás rugalmassága lehetővé teszi, hogy havi, negyedéves, féléves, esetleg éves rendszeres díjfizetés mellett– ha anyagi helyzete engedi – egyszeri rendkívüli összegeket is elhelyezzen a biztosítónál. Több százezer forintos rendkívüli befizetés esetén egyes biztosítók 1-2 százaléknyi prémiumot (tehát egyfajta többletdíjat) is jóváírhatnak a számláján.

Többféle költség

A unit-linked biztosítások esetében nem könnyíti meg a helyzetet, hogy a költségstruktúra meglehetősen bonyolult, amelynek ismerete azonban a megalapozott döntés meghozatalához nélkülözhetetlen.

A költségek a következők lehetnek:

• Eladási és vételi árfolyamkülönbség. A biztosítók egy része az eszközalapokban nyilvántartott befektetési egységekre eladási és vételi árfolyamot határoz meg. Úgy tekintik, hogy amikor díjat fizet be, akkor befektetési egységeket ad el Önnek, amikor pedig a biztosítók szolgáltatására kerül a sor, akkor ők vesznek vissza befektetési egységeket Öntől. Természetesen az eladási árfolyam a magasabb, ami azt jelenti: a biztosítótársaságok – jellemzően 5-6 százaléknyi – részt elvonnak a díjból. Tehát a befektetési egységek értékének (és így a hozam) kiszámításánál e levonást figyelembe kell venni.

• Levonás a kezdeti költségeknél. További terhet jelent, hogy a biztosítók egyfajta kezdeti költséget is levonnak, elsősorban azért, hogy abból fizessék ki az ügyfél megszerzése miatti terheiket. A kezdeti befizetések egy részét úgynevezett kezdeti egységként tartják nyilván, és azokból az egyéb (felhalmozásinak nevezett) egységektől eltérően költségrészt vonnak le. A rendszerint minden év elején esedékes levonás akár 10 esztendőre is szólhat, és mértéke akár a kezdeti befektetési egységek 5 százalékát is elérheti. Előfordulhat, hogy e költségtípus helyett alapnyitási díj, alapkezelési- vagy tőkegyűjtési költség elnevezéssel hasonló mértékű, a díjbefizetések százalékában számított jutalékot vonnak le.

• Adminisztrációs költség. Harmadsorban még fix összegű – általában havi 100-400 forintnyi – adminisztrációs vagy kezelési költség is felszámításra kerül. E költség mértéke évről-évre jellemzően az infláció függvényében változhat.

• Alapváltási díj. Egyes biztosítók már az első alkalommal, mások viszont csak a második vagy harmadik alkalom után számítanak fel külön díjat akkor, ha az ügyfél át akarja rendezni befektetésének összetételét, azaz váltani akar a kínált eszközalapok között. Néhány biztosító e módosításokért is fix, esetenként 400-1500 forint közötti díjat számít fel, mások viszont az áthelyezett összeg 2,5-3 ezreléknyi részét kérik el (ám általában itt is 2000-3000 forintban maximálják ezt a költséget).

• Biztosítási kockázati díj. Az ügyfélterhek mellé még hozzá kell számítani a biztosítási kockázat fejében felszámított költséget is. Ennek mértéke elsősorban a szerződés egyedi jellemzőitől – elsősorban a szerződő neme, életkora, a halálesetre szóló fedezet mellé kért kiegészítő biztosítások – függ. Mint említettük, a biztosítók által az egyes eszközalapokra megadott éves bruttó hozamot a kockázati díj levonása előtt számítják. Még inkább körülményessé teszi a levonás pontos mértékének megismerését, hogy a kiegészítő biztosítások díja általában fix, míg a halálesetre szólóé „mozgó”: mértéke az eszközalapokban lévő összes egység aktuális értékétől függ.

A biztosítók szerződési feltételeikben közzé teszik a felszámított költségfajtákat. Az ügyfelek azonban ezek tényleges értékével sokszor csak akkor szembesülnek, amikor már megkötötték a szerződést és megkapták az egyenlegértékesítőjüket is. Célszerű ezért előzetesen részletes tájékoztatást kérni arról, hogy a biztosító milyen mértékű és típusú költségeket kíván érvényesíteni.

Követheti befektetése gyarapodását

A biztosító évente egyszer köteles írásban tájékoztatni ügyfeleit a unit-linked biztosítás aktuális helyzetéről az elmúlt 12 hónapra vetítve. A kiküldendő levélnek minden évben ugyanarra a naptári napra kell vonatkoznia, és az azt követő 15 napon belül el kell jutnia Önhöz. Egy év alatt azonban rendkívül sok minden történhet befektetése értékével, így – ha teheti – ennél gyakrabban ellenőrizze unit-linked biztosítása befektetési egységeinek árfolyamát. Év közben is bármikor kérhet biztosításáról tájékoztatást, ezért a szolgáltatásáért a biztosító jogosult díjat felszámítani, a 15 napos határidőt azonban ekkor is köteles betartani.

Külön figyeljen arra, hogy a biztosító részletesen feltüntesse, hogy milyen jogcímen fizetett ki különböző összegeket számlájáról. A tájékoztatóban fel kell tüntetni, hogy ennek oka biztosítási esemény miatti szolgáltatás, teljes vagy részleges visszavásárlás, a kifizetéshez kötődő esetleges külön költségek levonása volt-e, s vannak-e a biztosító által még le nem hívott, de már előírt költségek.

A befektetési egységek nettó eszközértékének rendszeres nyomon követése lehetséges a biztosítók internetes honlapján, telefonos ügyfélszolgálatán vagy fiókjaikban személyesen.

Mielőtt unit-linked biztosítást vásárol:

• Gondolja meg, hogy ha a futamidő lejárta előtt szeretne pénzéhez jutni (visszavásárlás) ezt az első két-három évben nagy veszteséggel, de a későbbiekben is csak jelentős költségek árán teheti meg!

• Kérjen részletes tájékoztatást arról, hogy a biztosító összeg szerint milyen mértékű és típusú költségeket kíván érvényesíteni!

• Ha részletesebben is érdekli ez a téma, olvassa el a befektetési életbiztosításokról szóló kiadványunkat!