Mikor és kinek célszerű az életjáradék?
Az időskori megélhetés alapja az aktív korban felhalmozott vagyon, ennek kamatát,
vagy esetleg magát a vagyont éljük fel fokozatosan (ütemezett vagyonfelélés) a
nyugdíjas évek során.
Az ütemezett vagyonfeléléssel azonban az a probléma, hogy az ütemtől függően
felhalmozott vagyon egy előre kiszámított időpontra teljesen elfogy, azonban azt
nem lehet előre megmondani, hogy ez az időpont hogyan aránylik a felhalmozó hátralévő
élettartamához. Optimális esetben a vagyon pont az élet végén fogy el, mert akkor
pont feléltük megtakarításunkat. Ha a halál előbb bekövetkezik, mint hogy a vagyont
elfogyasztanánk, az azt jelenti, hogy megelégedtünk a lehetőségeknél alacsonyabb
életszínvonallal, ellenkező esetben viszont életünk egy szakaszán megfelelő megélhetés
nélkül maradunk.
A megoldás ilyenkor az élettartam bizonytalan hosszúságából adódó kockázat megosztása
másokkal, a kockázatra szóló veszélyközösség alakítása, vagyis a biztosítás. Az
ütemezett vagyonfelélésben lévő kockázat másokkal való megosztásának módja az
életjáradék-biztosítás, amelynek lényege, hogy pont addig tart, ameddig szükség
van a belőle származó jövedelemre, vagyis a nyugdíjas kortól az élet végéig tart.
Életjáradék működése
Az életjáradék-biztosítást kötők egy veszélyközösséget alkotnak, és a veszélyközösségen
belül átcsoportosítják a fizetett tőkéket azoktól, akiknek arra már nincs szüksége,
mert az átlagosnál rövidebb ideig élnek, azokhoz, akik az átlagosnál hosszabb
ideig élnek, és így szükségük van a pénzre.
Hasonlóan a fentebb bemutatott nyugdíjpénztári megoldáshoz, a kockázatközösség
tagjainak rendszeres díjbefizetéséből származó összeget a biztosító befekteti,
és ennek hozadékát fizeti ki járadékként.
A járadékösszeg kiszámítása bonyolult matematikai képlet alapján történik. Az
életjáradék biztosítást kötőről a biztosító vélelmezi, hogy átlagéletkort ér el,
amit statisztikai adatok alapján állapítanak meg. Ehhez mérten lehet meghatározni
a biztosított várható hátralévő élettartamát, ami függ a kortól, nemtől, egészségi
állapottól.
Az egyéni járadékok összegének kiszámításakor a biztosítási matematikusok a biztosítást
kötők alkotta veszélyközösség tagjainak száma, a tagok által fizetett tagdíjak
(tőke) és kamatok, az egyes tagoknál várható élettartam, és a veszélyközösségre
vetítve az egyes tagok túlélési valószínűsége figyelembe vételével kalkulálják
ki biztosítottat megillető járadékösszeget.
Mivel az életjáradék alapesetben nem örökölhető, minden évben megtörténik az
átcsoportosítás a meghalt tagoktól az élők felé, ez biztosítja azt, hogy az élőknek
mindig akkora tartalékuk lesz, ami várható élettartamukra elegendő.
A járadék alapja a tőke
Az a tőke, amit a járadékszolgáltató intézménynek vagyis elsősorban az életbiztosítónak
fizet a biztosított járadékért cserébe a „díj”. A díj mértéke két fő tényezőtől
függ: egyrészt a biztosító kockázatától, illetve a biztosító költségeitől.
A biztosító kockázata elsősorban abból adódik, hogy nem tudja előre, hogy meddig
él a biztosított, tehát meddig kell fizetnie a járadékot. Ez alapvetően függ a
biztosított korától (minél idősebb, várhatóan annál rövidebb ideig fog a biztosító
fizetni neki), a nemétől (a nők tovább élnek, mint a férfiak, ezért nekik drágább
a járadék), az egészségi állapottól (a beteg emberek rövidebb ideig élnek, mint
az egészségesek, tehát az előbbieknek olcsóbb lehet a járadék), és még sok más
tényezőtől.
A biztosítónak az is kockázatot jelenthet, ha a törvény bizonyos kötelezettségeket
ró rá, pl. a kötelező infláció szerinti indexálás, hiszen a befektetései hozamából
nem biztos, hogy minden évben telik erre. Ilyenkor a nagyobb kockázatot a díj
növelésével kompenzálja.
A biztosítónál felmerülő költségek alapvetően a tartalékok kezeléséből, a tőke
befektetéséből, működtetésből és egyéb kiadásokból, így a járadék folyósításából,
taggal való levelezésből tevődik össze.
Az életjáradékok fajtái
Járadékot - a nyugdíjpénztári járadékszolgáltatásnál már felsoroltakhoz hasonlóan
- különböző változatokban lehet kötni. Néhány fontosabb fajtája az életjáradéknak:
-
Azonnal induló élethosszig tartó járadék, ami a tőke biztosítóhoz történő befizetésétől kezdve a járulékos hátralévő egész
életén át tart.
-
A korlátozott tartamú életjáradék, amely az élethosszig tartó járadéktól annyiban tér el,
hogy csak egy bizonyos élettartamra szól, ennek elérte után akkor is véget ér,
ha a biztosított még él. Természetesen, ha a biztosított halála a meghatározott
tartam lejárta előtt bekövetkezik, akkor a járadékszolgáltatás is megszűnik.
-
A halasztott életjáradék élethosszig tart, de nem indul meg azonnal, amikor a biztosítóhoz befizetik
a tőkét (díjat), hanem csak a „halasztási” idő leteltével (pl. biztosítás megkötését
követő 15 év). Az ilyen életjáradék díja annál kisebb minél nagyobb a halasztás,
mivel egyre kisebb a valószínűsége annak, hogy a biztosított a halasztás végét
megéli.
-
Az elöl garanciaidős életjáradékot már a magánnyugdíjpénztár vonatkozásában ismertettük, lényege,
hogy a szerződésben meghatározott időre a biztosító garantálja a járadékot még
akkor is, ha a biztosított időközben meghal, ez esetben a kedvezményezett (illetve
örökös) kapja a járadékot.
-
A hátul garanciaidős életjáradékról már szintén esett szó, itt a biztosított halála után még néhány
évig folyósítja a járadékot a biztosító.
-
A kétszemélyes járadéknak pedig két biztosítottja van, általában egy házaspár két tagja, ahol a közösen
vásárolt járadékot alapját a két biztosított közösen halmozza fel. Előfordulhat,
hogy a járadék összege csökken, ha az egyik fél meghal, de a járadékszolgáltatás
csak akkor szűnik meg, ha mindkét fél elhalálozott.
Szükséges kiemelni, hogy nem mindenfajta életjáradék alkalmas nyugdíj céljára. Nagyon fontos ugyanis, hogy a járadék semmiképpen se érjen véget valamikor
nagyon idős korban. Ezért nyugdíjjáradékként néhány kivétellel csak az élethosszig
tartó életjáradékok jöhetnek szóba, vagyis a fentiek közül:
-
az azonnal induló élethosszig tartó járadék
-
az azonnal induló elöl, vagy hátul garanciaidős életjáradék
-
a halasztott életjáradék
-
a kétszemélyes életjáradék
Természetesen a 4 felsorolt életjáradék-fajta nem tetszőlegesen választható,
függ a biztosított(ak) élethelyzetétől, hogy melyiket célszerű vásárolni.
A járadékokkal kapcsolatban nagyon fontos tudnivaló, hogy az életjáradékok, illetve
a mögöttük lévő tőke nem örökölhető. Nem örökölhető, hiszen mint láttuk az egy
idő után már alapvetően a veszélyközösség meghalt tagjainak a tőkéjéből származik,
vagyis a veszélyközösség pénze. Ahhoz, hogy a biztosító teljesíteni tudja a járadékosoknak
tett ígéretét, nem adhat szabad rendelkezést számukra a járadék-tartalék felett,
mert ha ez történne, akkor a veszélyközösség rövid idő alatt összeomlana. Tehát,
aki életjáradékot vásárol, az jól gondolja át, hogy valóban magára szánta azt
a tőkét, vagy inkább a hozzátartozóinak szeretné juttatni. Ez alól természetesen
kivétel a kétszemélyes járadék.
Aki biztos megélhetést szeretne nyugdíjas éveire, annak érdemes több nyugdíjcélú
megtakarítási formát is igénybe vennie, és minél korábban tudatosan készülni erre
az életszakaszra. A most pályakezdő fiatal helyesen gazdálkodik, ha önkéntes nyugdíjpénztári
megtakarításban is gondolkodik, továbbá nyugdíj-előtakarékossági számlát nyit,
hiszen ezzel hosszú ideig tud megtakarítani, ami hosszú távon kedvező hozamot
biztosít, valamint –meghatározott feltételek mellett - még adókedvezményre is
jogosulttá tesz.
Lakásért életjáradék
A lakásért életjáradék konstrukció nem tartozik a Felügyelet által ellenőrzött
pénzügyi szolgáltatások közé. Egyre többen választják azonban ezt a terméket,
mert sok idős ember helyzetét jellemzi, hogy alacsony a nyugdíjból kell megélnie,
viszonylag nagy értékű saját tulajdonú lakásban, amelynek fenntartása az alacsony
bevételei miatt nehezen kigazdálkodható.
A konstrukció legfontosabb elemei
A fentebb bemutatott példáktól eltérően ennél az életjáradék fajtánál a „fedezet”
az időskorú saját tulajdonú ingatlana.
A lakásért életjáradék program lényege, hogy egy pénzügyi intézmény megvásárolja
az időskorú ingatlanát, de a vételárat nem azonnal egy összegben fizeti ki, hanem
az eladó haláláig minden hónapban egy adott összeget: életjáradékot folyósít.
Az eladó a szerződésben megállapodottak szerint az ingatlanban maradhat, vagyis
az ingatlana tulajdonjogát átadja, de azon holtig tartó haszonélvezeti joga marad
fenn. A nyugdíjas a lakást rendeltetésszerűen, állagmegóvó módon használhatja,
de a továbbiakban a tulajdonossá váló társaság fizeti az ingatlannal kapcsolatos
jelentősebb karbantartási munkákat, esetleg a közös költséget, illetve az ingatlanra
megkötött biztosítás esedékes díjait is. E kérdésekben a szerződés az irányadó.
A járadékos nem csak havi járadékban, hanem egy járadékösszegben is részesül,
ami a általában az ingatlan értékének 5-35%-áig terjedhet. Értelemszerűen minél
nagyobb az egyösszegű kifizetés, annál alacsonyabb a havi járadék összege. Fontos
tudni azonban, hogy az egyösszegű kifizetés után adófizetési kötelezettség áll
fenn.
A járadékfizetés az eladó haláláig, élethosszig tart, ezt követően a társaság
a járadék fejében megvásárolt ingatlant eladja, bérbe adja vagy egyéb módon hasznosítja.
A járadékos úgy is dönthet, hogy életvitelszerűen kiköltözik az ingatlanból és
nyugdíjas otthonba, rokonokhoz, külföldre költözik. Ez esetben az ingatlan egy
meghatározott türelmi idő eltelte után eladhatóvá válik.
Mindkét esetben - akár az ingatlanban marad, akár nyugdíjas otthonban, rokonokhoz,
vagy akár külföldre költözik a járadékos - az előleget és az életjáradékot megkapja.
A járadék összege, folyósítása
A járadék összegének számításakor az ingatlan aktuális forgalmi értékét, továbbá
az ügyfél életkorát, várható élettartamát veszik alapul, és az így kiszámított
összeget a szerződésben meghatározottak szerint (általában évenként) a KSH által
az előző évre vonatkozó inflációs rátával növelt járadékszámítási modell szerint
újraszámítják. A folyósítás az ügyfél kérelmére csekken vagy bankszámlára történik.
Magyarországon hagyományosan lehetőség volt arra már korábban is, hogy magánszemélyek
vagy önkormányzatok időskorú személlyel életjáradéki szerződést kössenek, oly
módon, hogy az időskorú részére fizetett életjáradék ellenszolgáltatása a tulajdonában
álló ingatlan. Magyarországom üzletszerűen e tevékenység néhány éve jelent meg
a piacon és jelenleg három pénzügyi társaság nyújt ilyen szolgáltatást, a Hild
Zrt., az OTP Életjáradék Zrt. és az FHB Életjáradék Zrt.
Szerződéskötés feltételei
Az egyes konstrukciókban fellelhető eltérések mellett azonos feltétel, hogy az
ingatlan tulajdonjogát az adhatja el életjáradékért, aki legalább 65 éves nyugdíjas,
az általa felkínált ingatlan legkevesebb 5 millió forintot ér, és az ingatlan
100%-ig saját tulajdonában van (házaspár esetén a házaspár teljes tulajdonában).
Fontos kritérium, hogy a leendő ügyfélnek döntés- és cselekvőképes állapotban
legyen, tehát más nem kötheti meg a nyugdíjas nevében a szerződést.
A Felügyelet korábban már vizsgálta a konstrukciót és megállapította, hogy a
jelenlegi jogi szabályozás mellett az nem minősül biztosításnak, ezért az ilyen
szerződéseket nyújtó szolgáltatókra a Felügyelet tevékenysége nem terjed ki. Ennek
ellenére felhívjuk a figyelmet, hogy a viszonylag egyszerűnek látszó és biztonságot
nyújtó konstrukciónak is meglehetnek az árnyoldalai. Adódik ez egyrészt abból,
hogy a szerződéssel érintett réteg viszonylag kiszolgáltatott helyzetű időskorú
lakosság, így a szolgáltatók és igénybevevők között jelentős a tájékozottságbeli
eltérés. A lakóingatlan ilyen formájú értékesítésének is vannak adó vonzatai,
továbbá az értékesítéssel az esetleges örökösök elesnek az öröklés lehetőségétől.
Mivel hosszú távú szerződéses jogviszony jön létre a szolgáltató és járadékos
között fontos tisztázni a szerződésszegés eseteit: mi történik, ha a szolgáltató
nem teljesít? szerződés megszűnésekor kit illet a lakás tulajdonjoga? hogyan történik
az elszámolás, amennyiben a járadékos (eredeti tulajdonos) visszakapja a lakását?
stb. Fontos ellenőrizni azt, hogy az ingatlan-nyilvántartásba valóban bejegyzésre
került-e az eredeti tulajdonost illető holtig tartó haszonélvezeti jog és életjáradéki
jog.
A Felügyelet minden esetben felhívja a figyelmet arra, hogy a szerződést alaposan
az apró betűs részekre kiterjedően is olvassák el, mert a reklámokból, rövid tájékoztató
filmekből megszerezhető információk nem tartalmazzák a szükséges és fontos részleteket,
és mivel itt ingatlanunkról, lakhatásunkról van szó, minden apró részletnek jelentősége
van.
2007. március