Mikor és kinek célszerű az életjáradék?

Az időskori megélhetés alapja az aktív korban felhalmozott vagyon, ennek kamatát, vagy esetleg magát a vagyont éljük fel fokozatosan (ütemezett vagyonfelélés) a nyugdíjas évek során.

Az ütemezett vagyonfeléléssel azonban az a probléma, hogy az ütemtől függően felhalmozott vagyon egy előre kiszámított időpontra teljesen elfogy, azonban azt nem lehet előre megmondani, hogy ez az időpont hogyan aránylik a felhalmozó hátralévő élettartamához. Optimális esetben a vagyon pont az élet végén fogy el, mert akkor pont feléltük megtakarításunkat. Ha a halál előbb bekövetkezik, mint hogy a vagyont elfogyasztanánk, az azt jelenti, hogy megelégedtünk a lehetőségeknél alacsonyabb életszínvonallal, ellenkező esetben viszont életünk egy szakaszán megfelelő megélhetés nélkül maradunk.

A megoldás ilyenkor az élettartam bizonytalan hosszúságából adódó kockázat megosztása másokkal, a kockázatra szóló veszélyközösség alakítása, vagyis a biztosítás. Az ütemezett vagyonfelélésben lévő kockázat másokkal való megosztásának módja az életjáradék-biztosítás, amelynek lényege, hogy pont addig tart, ameddig szükség van a belőle származó jövedelemre, vagyis a nyugdíjas kortól az élet végéig tart.

Életjáradék működése

Az életjáradék-biztosítást kötők egy veszélyközösséget alkotnak, és a veszélyközösségen belül átcsoportosítják a fizetett tőkéket azoktól, akiknek arra már nincs szüksége, mert az átlagosnál rövidebb ideig élnek, azokhoz, akik az átlagosnál hosszabb ideig élnek, és így szükségük van a pénzre.

Hasonlóan a fentebb bemutatott nyugdíjpénztári megoldáshoz, a kockázatközösség tagjainak rendszeres díjbefizetéséből származó összeget a biztosító befekteti, és ennek hozadékát fizeti ki járadékként.

A járadékösszeg kiszámítása bonyolult matematikai képlet alapján történik. Az életjáradék biztosítást kötőről a biztosító vélelmezi, hogy átlagéletkort ér el, amit statisztikai adatok alapján állapítanak meg. Ehhez mérten lehet meghatározni a biztosított várható hátralévő élettartamát, ami függ a kortól, nemtől, egészségi állapottól.

Az egyéni járadékok összegének kiszámításakor a biztosítási matematikusok a biztosítást kötők alkotta veszélyközösség tagjainak száma, a tagok által fizetett tagdíjak (tőke) és kamatok, az egyes tagoknál várható élettartam, és a veszélyközösségre vetítve az egyes tagok túlélési valószínűsége figyelembe vételével kalkulálják ki biztosítottat megillető járadékösszeget.

Mivel az életjáradék alapesetben nem örökölhető, minden évben megtörténik az átcsoportosítás a meghalt tagoktól az élők felé, ez biztosítja azt, hogy az élőknek mindig akkora tartalékuk lesz, ami várható élettartamukra elegendő.

A járadék alapja a tőke

Az a tőke, amit a járadékszolgáltató intézménynek vagyis elsősorban az életbiztosítónak fizet a biztosított járadékért cserébe a „díj”. A díj mértéke két fő tényezőtől függ: egyrészt a biztosító kockázatától, illetve a biztosító költségeitől.

A biztosító kockázata elsősorban abból adódik, hogy nem tudja előre, hogy meddig él a biztosított, tehát meddig kell fizetnie a járadékot. Ez alapvetően függ a biztosított korától (minél idősebb, várhatóan annál rövidebb ideig fog a biztosító fizetni neki), a nemétől (a nők tovább élnek, mint a férfiak, ezért nekik drágább a járadék), az egészségi állapottól (a beteg emberek rövidebb ideig élnek, mint az egészségesek, tehát az előbbieknek olcsóbb lehet a járadék), és még sok más tényezőtől.

A biztosítónak az is kockázatot jelenthet, ha a törvény bizonyos kötelezettségeket ró rá, pl. a kötelező infláció szerinti indexálás, hiszen a befektetései hozamából nem biztos, hogy minden évben telik erre. Ilyenkor a nagyobb kockázatot a díj növelésével kompenzálja.

A biztosítónál felmerülő költségek alapvetően a tartalékok kezeléséből, a tőke befektetéséből,  működtetésből és egyéb kiadásokból, így a járadék folyósításából, taggal való levelezésből tevődik össze.

Az életjáradékok fajtái

Járadékot - a nyugdíjpénztári járadékszolgáltatásnál már felsoroltakhoz hasonlóan - különböző változatokban lehet kötni. Néhány fontosabb fajtája az életjáradéknak:

• Azonnal induló élethosszig tartó járadék, ami a tőke biztosítóhoz történő befizetésétől kezdve a járulékos hátralévő egész életén át tart.

• A korlátozott tartamú életjáradék, amely az élethosszig tartó járadéktól annyiban tér el, hogy csak egy bizonyos élettartamra szól, ennek elérte után akkor is véget ér, ha a biztosított még él. Természetesen, ha a biztosított halála a meghatározott tartam lejárta előtt bekövetkezik, akkor a járadékszolgáltatás is megszűnik.

• A halasztott életjáradék élethosszig tart, de nem indul meg azonnal, amikor a biztosítóhoz befizetik a tőkét (díjat), hanem csak a „halasztási” idő leteltével (pl. biztosítás megkötését követő 15 év). Az ilyen életjáradék díja annál kisebb minél nagyobb a halasztás, mivel egyre kisebb a valószínűsége annak, hogy a biztosított a halasztás végét megéli.

• Az elöl garanciaidős életjáradékot már a magánnyugdíjpénztár vonatkozásában ismertettük, lényege, hogy a szerződésben meghatározott időre a biztosító garantálja a járadékot még akkor is, ha a biztosított időközben meghal, ez esetben a kedvezményezett (illetve örökös) kapja a járadékot.

• A hátul garanciaidős életjáradékról már szintén esett szó, itt a biztosított halála után még néhány évig folyósítja a járadékot a biztosító.

• A kétszemélyes járadéknak pedig két biztosítottja van, általában egy házaspár két tagja, ahol a közösen vásárolt járadékot alapját a két biztosított közösen halmozza fel. Előfordulhat, hogy a járadék összege csökken, ha az egyik fél meghal, de a járadékszolgáltatás csak akkor szűnik meg, ha mindkét fél elhalálozott.

Szükséges kiemelni, hogy nem mindenfajta életjáradék alkalmas nyugdíj céljára. Nagyon fontos ugyanis, hogy a járadék semmiképpen se érjen véget valamikor nagyon idős korban. Ezért nyugdíjjáradékként néhány kivétellel csak az élethosszig tartó életjáradékok jöhetnek szóba, vagyis a fentiek közül:

• az azonnal induló élethosszig tartó járadék

• az azonnal induló elöl, vagy hátul garanciaidős életjáradék

• a halasztott életjáradék

• a kétszemélyes életjáradék

Természetesen a 4 felsorolt életjáradék-fajta nem tetszőlegesen választható, függ a biztosított(ak) élethelyzetétől, hogy melyiket célszerű vásárolni.

A járadékokkal kapcsolatban nagyon fontos tudnivaló, hogy az életjáradékok, illetve a mögöttük lévő tőke nem örökölhető. Nem örökölhető, hiszen mint láttuk az egy idő után már alapvetően a veszélyközösség meghalt tagjainak a tőkéjéből származik, vagyis a veszélyközösség pénze. Ahhoz, hogy a biztosító teljesíteni tudja a járadékosoknak tett ígéretét, nem adhat szabad rendelkezést számukra a járadék-tartalék felett, mert ha ez történne, akkor a veszélyközösség rövid idő alatt összeomlana. Tehát, aki életjáradékot vásárol, az jól gondolja át, hogy valóban magára szánta azt a tőkét, vagy inkább a hozzátartozóinak szeretné juttatni. Ez alól természetesen kivétel a kétszemélyes járadék.

Aki biztos megélhetést szeretne nyugdíjas éveire, annak érdemes több nyugdíjcélú megtakarítási formát is igénybe vennie, és minél korábban tudatosan készülni erre az életszakaszra. A most pályakezdő fiatal helyesen gazdálkodik, ha önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításban is gondolkodik, továbbá nyugdíj-előtakarékossági számlát nyit, hiszen ezzel hosszú ideig tud megtakarítani, ami hosszú távon kedvező hozamot biztosít, valamint –meghatározott feltételek mellett - még adókedvezményre is jogosulttá tesz.

Lakásért életjáradék

A lakásért életjáradék konstrukció nem tartozik a Felügyelet által ellenőrzött pénzügyi szolgáltatások közé. Egyre többen választják azonban ezt a terméket, mert sok idős ember helyzetét jellemzi, hogy alacsony a nyugdíjból kell megélnie, viszonylag nagy értékű saját tulajdonú lakásban, amelynek fenntartása az alacsony bevételei miatt nehezen kigazdálkodható.

A konstrukció legfontosabb elemei

A fentebb bemutatott példáktól eltérően ennél az életjáradék fajtánál a „fedezet” az időskorú saját tulajdonú ingatlana.

A lakásért életjáradék program lényege, hogy egy pénzügyi intézmény megvásárolja az időskorú ingatlanát, de a vételárat nem azonnal egy összegben fizeti ki, hanem az eladó haláláig minden hónapban egy adott összeget: életjáradékot folyósít. Az eladó a szerződésben megállapodottak szerint az ingatlanban maradhat, vagyis az ingatlana tulajdonjogát átadja, de azon holtig tartó haszonélvezeti joga marad fenn. A nyugdíjas a lakást rendeltetésszerűen, állagmegóvó módon használhatja, de a továbbiakban a tulajdonossá váló társaság fizeti az ingatlannal kapcsolatos jelentősebb karbantartási munkákat, esetleg a közös költséget, illetve az ingatlanra megkötött biztosítás esedékes díjait is. E kérdésekben a szerződés az irányadó.

A járadékos nem csak havi járadékban, hanem egy járadékösszegben is részesül, ami a általában az ingatlan értékének 5-35%-áig terjedhet. Értelemszerűen minél nagyobb az egyösszegű kifizetés, annál alacsonyabb a havi járadék összege. Fontos tudni azonban, hogy az egyösszegű kifizetés után adófizetési kötelezettség áll fenn.

A járadékfizetés az eladó haláláig, élethosszig tart, ezt követően a társaság a járadék fejében megvásárolt ingatlant eladja, bérbe adja vagy egyéb módon hasznosítja.

A járadékos úgy is dönthet, hogy életvitelszerűen kiköltözik az ingatlanból és nyugdíjas otthonba, rokonokhoz, külföldre költözik. Ez esetben az ingatlan egy meghatározott türelmi idő eltelte után eladhatóvá válik.

Mindkét esetben - akár az ingatlanban marad, akár nyugdíjas otthonban, rokonokhoz, vagy akár külföldre költözik a járadékos - az előleget és az életjáradékot megkapja.

A járadék összege, folyósítása

A járadék összegének számításakor az ingatlan aktuális forgalmi értékét, továbbá az ügyfél életkorát, várható élettartamát veszik alapul, és az így kiszámított összeget a szerződésben meghatározottak szerint (általában évenként) a KSH által az előző évre vonatkozó inflációs rátával növelt járadékszámítási modell szerint újraszámítják. A folyósítás az ügyfél kérelmére csekken vagy bankszámlára történik.

Magyarországon hagyományosan lehetőség volt arra már korábban is, hogy magánszemélyek vagy önkormányzatok időskorú személlyel életjáradéki szerződést kössenek, oly módon, hogy az időskorú részére fizetett életjáradék ellenszolgáltatása a tulajdonában álló ingatlan. Magyarországom üzletszerűen e tevékenység néhány éve jelent meg a piacon és jelenleg három pénzügyi társaság nyújt ilyen szolgáltatást, a Hild Zrt., az OTP Életjáradék Zrt. és az FHB Életjáradék Zrt.

Szerződéskötés feltételei

Az egyes konstrukciókban fellelhető eltérések mellett azonos feltétel, hogy az ingatlan tulajdonjogát az adhatja el életjáradékért, aki legalább 65 éves nyugdíjas, az általa felkínált ingatlan legkevesebb 5 millió forintot ér, és az ingatlan 100%-ig saját tulajdonában van (házaspár esetén a házaspár teljes tulajdonában).

Fontos kritérium, hogy a leendő ügyfélnek döntés- és cselekvőképes állapotban legyen, tehát más nem kötheti meg a nyugdíjas nevében a szerződést.

A Felügyelet korábban már vizsgálta a konstrukciót és megállapította, hogy a jelenlegi jogi szabályozás mellett az nem minősül biztosításnak, ezért az ilyen szerződéseket nyújtó szolgáltatókra a Felügyelet tevékenysége nem terjed ki. Ennek ellenére felhívjuk a figyelmet, hogy a viszonylag egyszerűnek látszó és biztonságot nyújtó konstrukciónak is meglehetnek az árnyoldalai. Adódik ez egyrészt abból, hogy a szerződéssel érintett réteg viszonylag kiszolgáltatott helyzetű időskorú lakosság, így a szolgáltatók és igénybevevők között jelentős a tájékozottságbeli eltérés. A lakóingatlan ilyen formájú értékesítésének is vannak adó vonzatai, továbbá az értékesítéssel az esetleges örökösök elesnek az öröklés lehetőségétől.

Mivel hosszú távú szerződéses jogviszony jön létre a szolgáltató és járadékos között fontos tisztázni a szerződésszegés eseteit: mi történik, ha a szolgáltató nem teljesít? szerződés megszűnésekor kit illet a lakás tulajdonjoga? hogyan történik az elszámolás, amennyiben a járadékos (eredeti tulajdonos) visszakapja a lakását? stb. Fontos ellenőrizni azt, hogy az ingatlan-nyilvántartásba valóban bejegyzésre került-e az eredeti tulajdonost illető holtig tartó haszonélvezeti jog  és életjáradéki jog.

A Felügyelet minden esetben felhívja a figyelmet arra, hogy a szerződést alaposan az apró betűs részekre kiterjedően is olvassák el, mert a reklámokból, rövid tájékoztató filmekből megszerezhető információk nem tartalmazzák a szükséges és fontos részleteket, és mivel itt ingatlanunkról, lakhatásunkról van szó, minden apró részletnek jelentősége van.

2007. március