Pénzügyi Békéltető Testület
A PSZÁF az okostelefonján
Főoldal -- Fogyasztói oldalak -- Befektetések
Befektetések

Az alábbiakban az egyes befektetési/megtakarítási formákról talál hasznos információkat az oldalra látogató, ahová összegyűjtöttünk egyéb releváns, a befektetésekhez kapcsolódó tájékoztatókat.

Szakmai önszabályozás fogyasztoknak/kiemelt_fogyaszto/szakmai_onszabalyozas/szakonszab_nyito.html 2010 6 18 6 8 59 0 false

A fogyasztói bizalom növelése, az ügyfélközpontú piac erősítése, a fogyasztók megalapozott döntéshozatalának elősegítése, valamint a szolgáltatások feltételeinek átláthatósága érdekében, egyre jelentősebb szerepet kapnak a – piaci önszabályozás keretében létrehozott – felelős szolgáltatói magatartást megfogalmazó megállapodások. Az önszabályozás keretében létrejött megállapodások vagy más néven magatartási kódexek kialakításában elsősorban az érintett intézmények, valamint a szakmai érdekképviseleti szervek vesznek részt.

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (továbbiakban Fttv.) határozza meg a magatartási kódex fogalmát. A törvényalkotó magatartási kódex alatt olyan megállapodást vagy szabályegyüttest ért, amely valamely kereskedelmi gyakorlat vagy tevékenységi ágazat vonatkozásában követendő magatartási szabályokat határoz meg azon vállalkozások – például pénzügyi szervezetek – számára, amelyek a kódexet magukra nézve kötelezőnek ismerik el.

A pénzügyi szervezetek érintő, az ügyfélkapcsolat szempontjából releváns hatályos megállapodások, különösen:

  • A lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásról szóló Magatartási Kódex (Magyar Bankszövetség) fogyasztoknak/kiemelt_fogyaszto/szakmai_onszabalyozas/onszab_mbsz.html
    A lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásról szóló Magatartási Kódex (Magyar Bankszövetség)

  • Európai Megállapodás a lakáshitelekre vonatkozó szerződéskötés előtti információkról szóló önkéntes magatartási kódexről fogyasztoknak/kiemelt_fogyaszto/szakmai_onszabalyozas/onszab_eumegall.html
    Európai Megállapodás a lakáshitelekre vonatkozó szerződéskötés előtti információkról szóló önkéntes magatartási kódexről (2001/193/EK ajánlás) (Európai Bizottság)

  • Ajánlás a lakossági bankszámlák közötti bankváltás megkönnyítésére fogyasztoknak/kiemelt_fogyaszto/szakmai_onszabalyozas/onszab_bankvaltas.html
    Ajánlás a lakossági bankszámlák közötti bankváltás megkönnyítésére (Magyar Bankszövetség)

  • Ajánlás a hitelkiváltás megkönnyítése érdekében követendő gyakorlatról fogyasztoknak/kiemelt_fogyaszto/szakmai_onszabalyozas/onszab_mbszajanlas.html
    Ajánlás a hitelkiváltás megkönnyítése érdekében követendő gyakorlatról (Magyar Bankszövetség)

  • A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) Teljesítménybemutatási és Hirdetési Normái fogyasztoknak/kiemelt_fogyaszto/szakmai_onszabalyozas/onszab_bamosz.html
    A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) Teljesítménybemutatási és Hirdetési Normái

  • Szabályzat a Unit Linked Teljes Költségmutató (TKM) Számításról és Alkalmazásról fogyasztoknak/kiemelt_fogyaszto/szakmai_onszabalyozas/onszab_tkm.html
    Szabályzat a Unit Linked Teljes Költségmutató (TKM) Számításról és Alkalmazásról (MABISZ)

  • Szakmai szövetségek általános etikai kódexei (szabályzatai) fogyasztoknak/kiemelt_fogyaszto/szakmai_onszabalyozas/onszab_szakszovkodexek.html
    szakmai szövetségek általános etikai kódexei (szabályzatai)

Mi alapján ellenőrizhetőek az önszabályozás keretében létrehozott megállapodások/magatartási kódexek? 

Az egyes szakmai szövetségek égisze alatt megalkotott önszabályozási eszközökkel kapcsolatban az érintett szakmai szövetség saját etikai előírásai alapján is fel tud lépni az önszabályozás ellen vétő tagintézményekkel szemben. Ezek az etikai előírások, illetve az etikai eljárás az egyes szakmai szövetségek honlapján érhetőek el.

Az önszabályozás keretében létrehozott megállapodások/magatartási kódexek rendelkezéseinek érvényre juttatására általános esetben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény is lehetőséget ad.

E törvény értelmében ugyanis megtévesztő kereskedelmi gyakorlat az olyan magatartási kódexben foglalt követelmény be nem tartása, amelynek a vállalkozás alávetette magát, amennyiben a vállalkozás

  • igazolható módon kötelezettséget vállalt, és

  • a kereskedelmi gyakorlat keretében utal a kódexnek való alávetettségére,

  • ha ez valamennyi tényszerű körülmény figyelembevételével a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. (Fttv. 6.§ (2) b. pont)

A megállapodások/magatartási kódexek alapján az aláírók vállalják, hogy kereskedelmi gyakorlatuk keretében megjelenítik, hogy azoknak alávetették magukat. Így, ha a pénzügyi szervezetek nem tartják be a kódexben meghatározott elvárásokat, akkor a Felügyelet megtévesztő kereskedelmi gyakorlat miatt eljárást indíthat ellenük, valamint a Felügyeletről szóló törvény (Psztv.) által meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.

Hogyan szankcionálja a Felügyelet, ha nem tartják be a megállapodásokat/magatartási kódexeket?

A Felügyelet eljárása során, a megtévesztő kereskedelmi gyakorlat megvalósulása esetén a Psztv. 48/H. §-ban meghatározott szankciók alkalmazhatók, értelemszerűen a jogsértés súlyosságához igazodóan, a Felügyelet intézkedési politikája alapján.

Lehetséges szankciók:

  • a jogsértő magatartás további folytatásának megtiltása,

  • a jogsértő állapot megszüntetésének elrendelése,

  • határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a jogsértő szolgáltatót azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a Felügyeletet,

  • a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti vagy megtilthatja a jogsértéssel érintett tevékenység végzését, illetve szolgáltatás nyújtását, és

  • fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.

A fogyasztóvédelmi bírság mértéke tizenötezer forinttól kétmilliárd forintig terjedhet, tekintettel a szolgáltató méretére, illetve a jogsértés súlyára.

Milyen konkrét eljárás keretében történik a megállapodások/magatartási kódexek betartatása? 

A Felügyelet - a fogyasztók megtévesztése miatt (Fttv. 6. § (2)) a Psztv. 48/A. alapján - fogyasztóvédelmi eljárás keretében vizsgálja a megállapodásoknak/magatartási kódexeknek való megfelelést.

A folyamatos ellenőrzést segíti a Felügyelet sajtófigyelése, a szolgáltatók honlapjának monitoringja, illetve a Felügyeletre érkező, a megállapodásokkal/magatartási kódexekkel összefüggő jelzések, panaszok és a civil fogyasztóvédelmi szervezetek észrevételei.

1
Tartós befektetési szerződés (TBSZ) fogyasztoknak/megtakaritasok/megtakaritastipusok/tbsz.html 2011 5 18 4 18 29 0 false
  • Tartós befektetési számla nyitása
  • A TBSZ lehetséges időtartama, a megtakarítások elhelyezése és adózása
  • Kifizetés a számláról és a számla megszűnése
  • Tartós befektetési számla jellemzői
  • Tartós befektetési számla és a Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) közötti kapcsolat
  • Mint minden terméknél, a tartós befektetési szerződés esetében is…

A tartós befektetési szerződés legfőbb előnye, hogy az a természetes személy, aki ilyen számlán helyezi el magtakarításait, a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén, részben vagy egészben mentesül az elért hozamok utáni adó megfizetése alól. A konstrukció célja az öngondoskodás és a hosszú távú megtakarítások ösztönzése.

Tartós befektetési számla nyitása

A személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében tartós befektetési szerződés hitelintézettel, illetve befektetési szolgáltatóval köthető.

Tartós befektetési számlát bárki nyithat, aki erre vonatkozóan valamely szolgáltatóval szerződést köt és vállalja, hogy a számla megnyitásakor minimum 25 000 Ft-ot vagy annak megfelelő külföldi fizető eszközt (például eurót) befizet. Tartós befektetési szerződéssel kétféle számla nyitható: az egyiken lekötött betét helyezhető el, míg a másikon értékpapír típusú befektetések (például: részvény, befektetési jegy, kötvény) tarthatóak. A két számlatípus között nincs átjárhatóság, de megnyithatjuk egyszerre akár mindkét féle számlát is

Az értékpapír típusú befektetések esetében, az értékpapír vásárlására megbízás a minimum összeg elhelyezését követően adható a pénzügyi szolgáltatónak.  

A TBSZ lehetséges időtartama, a megtakarítások elhelyezése és az adókedvezmények mértéke

A szerződés időtartama két részre bontható.

A számlanyitás éve a „felhalmozási” időszak, mely során a megtakarításainkat a számlára befizethetjük. A „felhalmozási” időszak minden esetben a számlanyitás naptári évének utolsó napjáig tart. Ez azt jelenti, hogy ha például valaki 2013. október elsején nyit számlát, akkor számára a felhalmozási időszak 2013. december 31-én véget ér. A tartós befektetési számlára befizetés csak a nyitás évében teljesíthető. A számlanyitáshoz szükséges minimális összegen kívül további pénzeszközök – egy összegben vagy részletekben – megkötés nélkül helyezhetők el a nyitás évében. Érdemes azonban végiggondolni, mekkora összeget tudunk nélkülözni hosszabb távra, mert a TBSZ-ről a lekötési időszak alatt jellemzően csak veszteséggel tudunk pénzt kivenni!

A „felhalmozási” időszak lejárta után (következő év január 1-től) indul a lekötési időszak, melynek hossza 3 vagy 5 naptári év lehet. A 3 éves lekötési időszak végén, ha a szerződést nem hosszabbítjuk meg 10%-os kedvezményes adót kell fizetni a teljes befektetésen elért kamat vagy hozam után, illetve részösszeg felvétele esetén a meg nem hosszabbított résszel arányos növekmény után. A 10%-os adómérték vonatkozik arra az esetre is, ha a megtakarítási szerződést a harmadik lekötési év után, de az ötödik lekötési év vége előtt szakítjuk meg. Amennyiben érintetlenül hagyjuk a számlán a megtakarítási összeget az 5 éves lekötési időszak végéig, a befektetések hozama mentesül az azutáni adó megfizetése alól.

A lekötési időszak alatt a számlára befizetés nem teljesíthető, értéke csak a kamatok vagy hozamok jóváírásával növelhető. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy értékpapír számla esetén a számlán nyilvántartott eszközök/értékpapírok hozama negatív is lehet. Előfordulhat tehát, hogy a lekötési időszak végén a számlán elhelyezett pénznél kevesebbet kapunk vissza. Azaz a pénzpiaci mozgások kihathatnak a megtakarítás mértékére.

Fontos megjegyezni, hogy a tartós befektetési számlával kapcsolatosan esetlegesen keletkező adóköteles jövedelmekről a számlavezető intézmény csak igazolást állít ki, amely alapján az ügyfélnek kell az adókötelezettségét bevallania, és az adót befizetnie.

Kifizetés a számláról és a számla megszűnése

A lekötési időszak lejártát megelőzően a tartós befektetési számláról való bármekkora összegű pénzkivétel minden esetben a számla megszűnéséhez vezet. A számlán lévő összeg átvezetésre kerül egy normál bank- vagy értékpapírszámlára.

A hároméves lekötési időszak végén kérhető először a teljes (ekkor a számla megszűnik), illetve részösszeg kifizetése a korábban ismertetett adózási feltételekkel. Részösszeg kifizetése esetén, a ki nem fizetett összeg (minimálisan 25 000 Ft-nak megfelelő összeg) futamideje további két évre meghosszabbodik, a számla tovább „él”.

Az ötéves lekötési időszak végén, a megtakarítás részben vagy egészben felvehető, illetve új szerződés keretében ismételten befektethető.

A TBSZ "működése":

A TBSZ működése (nagy) data/cms2307479/TBSZ_nagy_j.jpg A TBSZ működése data/cms2307458/TBSZ_kicsi_j.jpg 489 277 - A TBSZ működése data/21695808/tn_TBSZ_kicsi_j.jpg 56 32 thumbnail: -
Nagyításhoz kattintson a képre!

Tartós befektetési számla jellemzői

  • minimális kezdőtőke szükséges a számla megnyitásához (25 000 Ft vagy annak megfelelő külföldi fizető eszköz);

  • a számla nyitásának évében helyezhető el a megtakarítani kívánt összeg a számlán („felhalmozási” időszak);

  • ugyanazon naptári éven belül egy szolgáltatónál csak egy-egy betéti, illetve értékpapír típusú befektetések nyilvántartására szolgáló számla nyitható. Más tekintetben azonban a szerződések száma nem korlátozott, azaz több különböző szolgáltatóval is köthető tartós befektetési szerződés ugyanazon naptári éven belül;

  • keretjellegű szerződés, vagyis széles körű befektetési termékek tartására nyújt lehetőséget; az ügyfél a kockázatviselő képessége alapján határozhatja meg befektetése összetételét, melyet a futamidő alatt bármikor megváltoztathat;

  • 3-5 éves lekötési időszak esetén kedvezményes adózást biztosít;

  • több tartós befektetési szerződés esetén az egyes állományok közötti átcsoportosításra a törvény nem biztosít lehetőséget, a „felhalmozási” év után a számlára - a hozamok jóváírásán kívül - semmilyen pénz elhelyezésére nincs lehetőség, illetve a lekötési időszak vége előtti pénzkivétel (lekötés megszakítása) esetén a szerződés megszűnik;

  • a szerződés felmondására kizárólag az adókedvezményre való jogosultság elvesztése mellett van lehetőség, azaz a szerződés felmondása esetén, egy új TBSZ szerződés megkötésével az addig elért kedvezmény nem vehető igénybe, tehát az ügyfél a TBSZ szerződés megkötése esetén kötve van e megtakarítási formához;

  • a szolgáltatónak lehetősége van a tartós befektetési szerződéssel kapcsolatosan költségeket, díjakat megállapítani, valamint ezek mértékét módosítani, azaz a lekötési időszak során ezek változhatnak;

  • más megtakarítási formákkal összehangolható (például: Nyugdíj-előtakarékossági számla, értékpapír számla);

  • a számla örökölhető, a lekötési időszak lejárta előtt örökölt számla után nem kell jövedelmet megállapítani.

A

Klasszikus lekötött betét fogyasztoknak/megtakaritasok/megtakaritastipusok/klasszikus_lekotott_betet.html
lekötött betétetekről  és az egyes
Befektetések fogyasztoknak/befektetesek/befektetesek.html
értékpapírokról a honlapunkon részletesen tájékozódhat.

Tartós befektetési számla és a Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) közötti kapcsolat

A törvény rendelkezései lehetővé teszik, hogy a nyugdíj-előtakarékossági számlán nyilvántartott követelések átvezethetőek tartós befektetési számlára, melynek feltétele, hogy az ügyfél a NYESZ-t megszüntesse. A NYESZ-en nyilvántartott követelések és pénzügyi eszközök átvezetése, lekötött pénzösszeggé alakítása szintén befizetésnek minősül. A lekötött pénzösszeg a NYESZ-en nyilvántartott követelés értékének az átalakítás napján irányadó szokásos piaci értéke lesz. A befizetés naptári évének pedig az átalakítás napjának éve számít.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy az SZJA törvény alapján a NYESZ megszüntetésének, vagyis az átalakítás évében és az azt megelőző évben a nyugdíj-előtakarékossági számlára - nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat alapján - átutalt jóváírásoknak megfelelő összeget 20%-kal növelten kell az adóbevallásban bevallani és megfizetni, azonban további, a NYESZ megszüntetéséhez kapcsolódó visszafizetési kötelezettség nem keletkezik.

Mint minden terméknél, a tartós befektetési szerződés esetében is …

  • mindig olvassa el alaposan az üzletszabályzatot, hirdetményt és valamennyi vonatkozó tájékoztatót. Ha nem ért valamit, kérdezzen rá az ügyintézőtől!

  • hasonlítsa össze az egyes konstrukciók jellemzőit (például: befektetési termékek kockázata, költségei; EBKM, a lekötés futamideje, egyéb költségek, stb.);

  • mérje fel a lehetséges kockázatokat, és mérlegelje háztartása kockázattűrő képességét;

  • alaposan nézzen körül az ajánlatok között, ha szükséges, hívja fel a bank ügyfélszolgálatát vagy keresse fel a legközelebbi bankfiókot személyesen;

  • minden esetben olvassa el a szerződéses dokumentumokat, mielőtt aláírná azokat.

3
Tájékoztató az online befektetési lehetőségek kockázatairól fogyasztoknak/befektetesek/online_bekehtetesek_kockazatai.html 2012 3 5 2 10 38 0 false

Az elmúlt években egyre nagyobb mértékben terjedtek el a pénzügyi szolgáltatási körben az online kereskedési platformok, más szóval olyan, bárki számára elérhető internetes felületek, amelyeken otthonról a számítógép segítségével viszonylag egyszerűen be lehet kapcsolódni valamilyen pénzügyi kereskedésbe. Ennek kísérőjelensége, hogy egyes szolgáltatók olyan hirdetéseket jelentetnek meg, amelyben gyors, kényelmes és szinte biztos meggazdagodást ígérnek, amennyiben online devizakereskedésbe (forex kereskedésbe) kezd a képernyő előtt ülő.

A csábító hirdetésekkel mindig legyünk nagyon elővigyázatosak, mert a nagy nyereség lehetőségének ígérete jelentős kockázatokat rejthet a tőkepiaci üzletkötésekben járatlan érdeklődők számára. A kockázatokra való figyelemfelhívást ezek a hirdetések gyakran mellőzik, vagy csak a kisbetűs részben jelenítik meg azt.

Jó, ha tudja, hogy a lakossági ügyfelek túlnyomó része (77%-a) veszteséget realizált az FX és CFD ügyleteken egy 2011 első félévére vonatkozó statisztika szerint!

Mi az a forex (FX), CFD piac?

A devizakereskedési (más néven forex) piac egy globális méretű tőkepiac, ahol a világhálón keresztül a kereskedés a világ minden devizájában devizapárokkal (pl. euró/forint - €/HUF) történik. Az ilyen online kereskedési platformokon az ügyfél az ügyletkötést közvetlenül, a befektetési szolgáltató közreműködése nélkül, önállóan is végrehajthatja. A forex ügyletek lehetnek azonnaliak (pl. euróvétel aktuális árfolyamon), vagy jövőbeni teljesítésűek (pl. euróvétel következő év februárjában).

A CFD (Contract For Differences) ügyletek jellemzően befektetési szolgáltatók által kínált tőkeáttételes ügyletek, nincs határozott lejáratuk és szólhatnak deviza mellett részvényre, indexre, vagy különböző nyersanyagokra is. A befektető a tranzakció nyitó és záró árának különbségére tesz fogadást, amikor CFD ügyletet köt.

Miben áll az ilyen ügyletkötések kockázata?

1. Tőkeáttétel hatása 

Az online FX és CFD ügyletek jellemzően többszörös tőkeáttétellel rendelkeznek. Ez lényegében azt jelenti, hogy már nagyon alacsony induló összeggel (letét) is tud a befektető olyan ügyleteket kötni, amelynek értéke a letét összegét többszörösen – akár tízszeresen vagy százszorosan is – meghaladhatja. A tőkeáttétel a kis piaci árfolyammozgások hatását nagymértékében felerősíti, így például 1 forintos ármozgás százszoros tőkeáttétel mellett 100 forintnyi változást fog jelenteni a befektetés értékében. Ezt az előnyt reklámozzák a hirdetések is: „50 euróval, akár 5000-t is nyerhet”. Ugyanakkor ez a másik irányban is így működik, tehát nem csak többszörös hozam, de többszörös veszteség is bekövetkezhet, ha tartani akarjuk a pozíciónkat.

Bár az ilyen ügyletek rendelkeznek jövőbeni lejárattal, esetleg lejárat nélküliek, a nyereségek és a veszteségek jellemzően azonnal jóváíródnak a befektető letétjében.

A piaci mozgások felnagyítása következtében befektetett tőkénket gyorsan elveszíthetjük kedvezőtlen árfolyammozgás esetén. Bár léteznek veszteségkorlátozó eszközök (ún. stop-loss megbízások), szélsőséges piaci helyzetben nem biztos, hogy ezek elérik szándékolt hatásukat.  Ez azt is eredményezheti, hogy a befektetésen felül további tartozásunk keletkezik.

Minél magasabb a tőkeáttétel, annál magasabb a veszteség lehetősége is! Ha ilyen ügyletet köt, előzetesen mindig érdeklődjön brókernél, vagy a szolgáltató ügyfélszolgálatán arról, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre a veszteség korlátozására és milyen körülmények között számíthat az ilyen eszközök védelmére.

 2. Az árfolyamok gyors változása 

Az mára mindenki számára egyértelmű, hogy a devizaárfolyamok rendkívül gyorsan ingadozhatnak. Az árfolyamok alakulása számtalan tényezőtől (politika, piaci környezet, spekulatív piaci mozgások stb.) függ, melyek hatása és iránya nehezen megjósolható. Ez a bizonytalanság fokozottan érvényes rövid távon, így a piaci folyamatok akár egyik pillanatról a másikra számunkra kedvezőtlen irányt vehetnek, amivel elveszítjük pénzünket.

3. Árjegyzés 

A termékek – devizapárok – árát a platformot működtető cég szabja meg, amely eltérhet a devizák hivatalos árától, vagy egyéb más szolgáltató árfolyam adataitól. Az ár emellett nem is egységes, azaz a cég különböző típusú befektetőknek (pl. kisbefektetők, szakmai befektetők) különböző áron kínálhatja ugyanazt a terméket.   

4. Magas kereskedési költségek 

Ügyelni kell a kereskedési költségekre is. A gyakori pozíciónyitás és zárás, tőkeáttétel változtatása általában költségekkel jár. A felvett pozíció tartása szintén finanszírozási költségekkel jár. A kereskedési költségek jelentősen csökkenthetik befektetésének értékét, ezért előzetesen tájékozódjon azokról is.

Mi jellemző az online ügyeletkötésekre?

Az online platformok sajátossága, hogy egy rendkívül gyorsan változó piachoz 0-24 órán keresztül biztosítanak hozzáférést. A befektető itt egyedül köthet üzletet, és így a tapasztalatlan ügyfeleket nem segíti befektetési szakértő. Azt is érdemes tudni, hogy nagyszámú professzionális befektető is jelen van ezeken a piacokon, akiknek tudásszintje és kereskedési képességei messze meghaladják a kezdő lakossági befektetők ismereteit, az ügyletkötések során tehát e személyek tapasztalataival is „versenyre” kell kelni. 

Ne tévesszen meg senkit az, hogy magyar nyelvű honlapja van a szolgáltatónak, ez még nem jelenti azt, hogy a szolgáltató Magyarországon van bejegyezve és hogy e szolgáltatót a magyar Felügyelet engedélyezte és felügyeli. Az engedéllyel rendelkező, Magyarországon bejegyzett szolgáltatókról információt kaphat a

Piaci szereplők bal_menu/piaci_szereplok/piaci_szereplok.html
Felügyelet honlapján , vagy ügyfélszolgálatán (tel: 06-40-203-776).

A kereskedési tevékenység megkezdése előtt mindig győződjön meg arról, hogy a szolgáltató rendelkezik-e engedéllyel a tevékenység végzésére!

AZ ONLINE KERESKEDÉS LEGFŐBB KOCKÁZATAI TEHÁT:

  • Fennáll annak a kockázata, hogy ön részben vagy egészben elveszíti az alapletétet, sőt annak akár többszörösét is, ha fenn kívánja tartani a pozícióját.

  • A devizaárfolyamok gyorsan változhatnak és mozgásuk előre nem kiszámítható, amely jelentős kockázatokat hordoz.

  • A csábító ajánlatok könnyen megtéveszthetnek.

  • Engedély nélküli, és így hatósági felügyelet nélkül működő kereskedők is kínálhatnak ilyen szolgáltatásokat.

  • Jelentős kereskedési költségek csökkenthetik a befektetés értékét.

Ha mégis úgy dönt, hogy online devizakereskedésbe kezd, feltétlenül figyeljen az alábbiakra: 

  • kizárólag felügyeleti engedéllyel rendelkező szolgáltatókat vegyen igénybe;

  • csak megfelelő ismeret birtokában kössön magas tőkeáttételű ügyleteket;

  • ahol látványos hasznot ígérnek, ott látványos veszteség is realizálható, ezért körültekintően kell eljárnia az ilyen ügyletkötés előtt;

  • a pozíció fenntartása érdekében a szolgáltató pótlólagos letéti igényt támaszthat további pénzeszközök bevonásával az ügyfél irányába;

  • ne higgyen az olyan hirdetéseknek, hogy 3 napos intenzív tőzsdei kurzus segítségével ön profi befektető lehet, a befektetési ismeretek alapos elsajátítása hosszú időt, éveket és gyakorlatot igényel;

  • ne alkalmazzon ügyletet generáló szoftvereket;

  • és lehetőleg ne adja meg hitelkártya adatait!

Szerencsejáték vagy befektetés?

A kérdés bizony joggal merül fel, hiszen a magas tőkeáttételes tőkepiaci ügyletek sokban hasonlatosak a szerencsejátékhoz sajátos közgazdasági jellemzőik miatt. Ezen ügyeleteknek ugyanis alapvetően két kimenetele lehetséges: vagy a teljes befektetett összegnek megfelelő (alkalmasint azt is meghaladó) veszteség, vagy a befektetett összeghez képest rendkívüli arányú nyereség. Ez tartalmilag megfeleltethető a szerencsejáték definíciójának: az ügyletet megkötő személy pénz fizetése ellenében (letét), meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetében (az árfolyam elmozdulás megfelelő iránya), pénznyereményre (árfolyamnyereség) válik jogosulttá. A nyerés vagy vesztés valójában a véletlentől függ, mivel az árfolyamok napi vagy napon belüli ingadozása teljesen kiszámíthatatlan.

LEGYEN TEHÁT ÓVATOS ÉS NE BÍZZON VAKON A SZERENCSÉBEN!

A devizapárokkal való kereskedés veszélyeire az Európai Unió illetékes hatósága (ESMA) is felhívja a befektetők figyelmét.

A figyelemfelhívásról bővebben a http://www.esma.europa.eu/system/files/2011-412_hu.pdf linken olvashat!

Nézze meg a témában készült PSZÁF-kisfilmet! 6 Kockázatos befektetések - a PSZÁF kisfilmjei data/cms2335849/http://www.youtube.com/embed/L4CspSeynVE?rel=0&cc_load_policy=1 475 400 youtube

A lakossági ügyfelek túlnyomó része veszteséget realizált az FX és CFD ügyleteken egy 2011 első félévére vonatkozó statisztika szerint. 8 online platform tőkeáttétel FX CFD forex
Az ESMA útmutatója a pénzügyi termékekbe befektető fogyasztók számára data/cms2384454/ESMA_PSZAF_befektetesi_utmutato.pdf 2013 2 20 4 10 12 0 false

Az európai tőkepiaci felügyelet (ESMA) befektetési útmutatója összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat befektetés előtt.

befektetések ESMA portfóliókezelés kockázatkezelés befektetések ESMA portfóliókezelés kockázatkezelés Az ESMA útmutatója a pénzügyi termékekbe befektető fogyasztók számára

Az európai tőkepiaci felügyelet (ESMA) befektetési útmutatója összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat befektetés előtt.

data/cms2384454/ESMA_PSZAF_befektetesi_utmutato.pdf ESMA_PSZAF_befektetesi_utmutato.pdf application/pdf 387 396636 1361351852162 2013 02 20
Az ESMA tájékoztatója az online befektetések buktatóiról data/cms2396831/ESMA_online_befektetesek.pdf 2013 5 15 4 13 29 0 false online befektetések online befektetések Az ESMA tájékoztatója az online befektetések buktatóiról data/cms2396831/ESMA_online_befektetesek.pdf ESMA_online_befektetesek.pdf application/pdf 569 583523 1368617682448 2013 05 15 Az ESMA kockázati figyelmeztetése a devizakereskedésről (Forex) data/cms2396830/ESMA_kockazati_figyelmeztetes.pdf 2013 5 15 4 13 29 0 false forex forex Az ESMA kockázati figyelmeztetése a devizakereskedésről (Forex) data/cms2396830/ESMA_kockazati_figyelmeztetes.pdf ESMA_kockazati_figyelmeztetes.pdf application/pdf 168 172637 1368617685615 2013 05 15 Az ESMA tájékoztatója a Különbözeten alapuló ügyletekről (CFD) data/cms2396829/ESMA_CFD_ugyletek.pdf 2013 5 15 4 13 29 0 false CFD CFD Az ESMA tájékoztatója a Különbözeten alapuló ügyletekről (CFD) data/cms2396829/ESMA_CFD_ugyletek.pdf ESMA_CFD_ugyletek.pdf application/pdf 420 430562 1368617688439 2013 05 15 Amit az interneten történő tőzsdézésről tudni kell data/cms547531/Amit_az_Interneten_t__rt__n___t__zsd__z__sr__l_tudni_kell.pdf Amit_az_Interneten_t__rt__n___t__zsd__z__sr__l_tudni_kell.pdf application/pdf 126 129731 1232803648475 A kárpótlási jegy hasznosító társaságokról data/cms547528/A_k__rp__tl__si_jegy_hasznos__t___t__rsas__gokr__l.pdf A_k__rp__tl__si_jegy_hasznos__t___t__rsas__gokr__l.pdf application/pdf 124 127151 1232803648444 Mely nyomdáknak van engedélye értékpapír előállítására? data/cms547537/nyomdak_ertekpapir.pdf nyomdak_ertekpapir.pdf application/pdf 566 579661 1305710061392
Figyelemfelhívó közlemény az engedély nélkül tevékenységet végző cégekről http://www.pszaf.hu/bal_menu/figyelemfelhivo 2011 5 18 4 19 4 23 false 0 true
Kapcsolódó anyagok
Cikkek
Szakmai önszabályozás
Tartós befektetési szerződés (TBSZ)
Tájékoztató az online befektetési lehetőségek kockázatairól
Letölthető állományok
Az ESMA útmutatója a pénzügyi termékekbe befektető fogyasztók számára (387KB)
Az ESMA tájékoztatója az online befektetések buktatóiról (569KB)
Az ESMA kockázati figyelmeztetése a devizakereskedésről (Forex) (168KB)
Az ESMA tájékoztatója a Különbözeten alapuló ügyletekről (CFD) (420KB)
Amit az interneten történő tőzsdézésről tudni kell (126KB)
A kárpótlási jegy hasznosító társaságokról (124KB)
Mely nyomdáknak van engedélye értékpapír előállítására? (566KB)
Linkek
Figyelemfelhívó közlemény az engedély nélkül tevékenységet végző cégekről