Az alábbiakban az egyes befektetési/megtakarítási formákról talál hasznos információkat
az oldalra látogató, ahová összegyűjtöttünk egyéb releváns, a befektetésekhez
kapcsolódó tájékoztatókat.
Szakmai önszabályozásfogyasztoknak/kiemelt_fogyaszto/szakmai_onszabalyozas/szakonszab_nyito.html201061868590false
A fogyasztói bizalom növelése, az ügyfélközpontú piac erősítése, a fogyasztók
megalapozott döntéshozatalának elősegítése, valamint a szolgáltatások feltételeinek
átláthatósága érdekében, egyre jelentősebb szerepet kapnak a – piaci önszabályozás
keretében létrehozott – felelős szolgáltatói magatartást megfogalmazó megállapodások.
Az önszabályozás keretében létrejött megállapodások vagy más néven magatartási
kódexek kialakításában elsősorban az érintett intézmények, valamint a szakmai
érdekképviseleti szervek vesznek részt.
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló
2008. évi XLVII. törvény (továbbiakban Fttv.) határozza meg a magatartási kódex
fogalmát. A törvényalkotó magatartási kódex alatt olyan megállapodást vagy szabályegyüttest
ért, amely valamely kereskedelmi gyakorlat vagy tevékenységi ágazat vonatkozásában
követendő magatartási szabályokat határoz meg azon vállalkozások – például pénzügyi
szervezetek – számára, amelyek a kódexet magukra nézve kötelezőnek ismerik el.
A pénzügyi szervezetek érintő, az ügyfélkapcsolat szempontjából releváns hatályos
megállapodások, különösen:
A lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásról szóló Magatartási Kódex (Magyar Bankszövetség)fogyasztoknak/kiemelt_fogyaszto/szakmai_onszabalyozas/onszab_mbsz.htmlA lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes
magatartásról szóló Magatartási Kódex (Magyar Bankszövetség)
Európai Megállapodás a lakáshitelekre vonatkozó szerződéskötés előtti információkról szóló önkéntes magatartási kódexrőlfogyasztoknak/kiemelt_fogyaszto/szakmai_onszabalyozas/onszab_eumegall.htmlEurópai Megállapodás a lakáshitelekre vonatkozó szerződéskötés előtti információkról
szóló önkéntes magatartási kódexről (2001/193/EK ajánlás) (Európai Bizottság)
Ajánlás a lakossági bankszámlák közötti bankváltás megkönnyítésérefogyasztoknak/kiemelt_fogyaszto/szakmai_onszabalyozas/onszab_bankvaltas.htmlAjánlás a lakossági bankszámlák közötti bankváltás megkönnyítésére (Magyar Bankszövetség)
Ajánlás a hitelkiváltás megkönnyítése érdekében követendő gyakorlatrólfogyasztoknak/kiemelt_fogyaszto/szakmai_onszabalyozas/onszab_mbszajanlas.htmlAjánlás a hitelkiváltás megkönnyítése érdekében követendő gyakorlatról (Magyar
Bankszövetség)
A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) Teljesítménybemutatási és Hirdetési Normáifogyasztoknak/kiemelt_fogyaszto/szakmai_onszabalyozas/onszab_bamosz.htmlA Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ)
Teljesítménybemutatási és Hirdetési Normái
Szabályzat a Unit Linked Teljes Költségmutató (TKM) Számításról és Alkalmazásrólfogyasztoknak/kiemelt_fogyaszto/szakmai_onszabalyozas/onszab_tkm.htmlSzabályzat a Unit Linked Teljes Költségmutató (TKM) Számításról és Alkalmazásról
(MABISZ)
Szakmai szövetségek általános etikai kódexei (szabályzatai)fogyasztoknak/kiemelt_fogyaszto/szakmai_onszabalyozas/onszab_szakszovkodexek.htmlszakmai szövetségek általános etikai kódexei (szabályzatai)
Mi alapján ellenőrizhetőek az önszabályozás keretében létrehozott megállapodások/magatartási
kódexek?
Az egyes szakmai szövetségek égisze alatt megalkotott önszabályozási eszközökkel
kapcsolatban az érintett szakmai szövetség saját etikai előírásai alapján is fel tud lépni az önszabályozás ellen vétő tagintézményekkel szemben. Ezek az
etikai előírások, illetve az etikai eljárás az egyes szakmai szövetségek honlapján
érhetőek el.
Az önszabályozás keretében létrehozott megállapodások/magatartási kódexek rendelkezéseinek
érvényre juttatására általános esetben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló
2008. évi XLVII. törvényislehetőséget ad.
E törvény értelmében ugyanis megtévesztő kereskedelmi gyakorlat az olyan magatartási kódexben foglalt követelmény be nem tartása, amelynek a
vállalkozás alávetette magát, amennyiben a vállalkozás
igazolható módon kötelezettséget vállalt, és
a kereskedelmi gyakorlat keretében utal a kódexnek való alávetettségére,
ha ez valamennyi tényszerű körülmény figyelembevételével a fogyasztót olyan ügyleti
döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre
alkalmas. (Fttv. 6.§ (2) b. pont)
A megállapodások/magatartási kódexek alapján az aláírók vállalják, hogy kereskedelmi
gyakorlatuk keretében megjelenítik, hogy azoknak alávetették magukat. Így, ha
a pénzügyi szervezetek nem tartják be a kódexben meghatározott elvárásokat, akkor
a Felügyelet megtévesztő kereskedelmi gyakorlat miatt eljárást indíthat ellenük,
valamint a Felügyeletről szóló törvény (Psztv.) által meghatározott intézkedéseket
alkalmazhatja.
Hogyan szankcionálja a Felügyelet, ha nem tartják be a megállapodásokat/magatartási
kódexeket?
A Felügyelet eljárása során, a megtévesztő kereskedelmi gyakorlat megvalósulása
esetén a Psztv. 48/H. §-ban meghatározott szankciók alkalmazhatók, értelemszerűen
a jogsértés súlyosságához igazodóan, a Felügyelet intézkedési politikája alapján.
Lehetséges szankciók:
a jogsértő magatartás további folytatásának megtiltása,
a jogsértő állapot megszüntetésének elrendelése,
határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti
a jogsértő szolgáltatót azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében
tett intézkedéséről köteles értesíteni a Felügyeletet,
a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti vagy megtilthatja a jogsértéssel
érintett tevékenység végzését, illetve szolgáltatás nyújtását, és
fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.
A fogyasztóvédelmi bírság mértéke tizenötezer forinttól kétmilliárd forintig
terjedhet, tekintettel a szolgáltató méretére, illetve a jogsértés súlyára.
Milyen konkrét eljárás keretében történik a megállapodások/magatartási kódexek
betartatása?
A Felügyelet - a fogyasztók megtévesztése miatt (Fttv. 6. § (2)) a Psztv. 48/A.
alapján - fogyasztóvédelmi eljárás keretében vizsgálja a megállapodásoknak/magatartási
kódexeknek való megfelelést.
A folyamatos ellenőrzést segíti a Felügyelet sajtófigyelése, a szolgáltatók honlapjának
monitoringja, illetve a Felügyeletre érkező, a megállapodásokkal/magatartási kódexekkel
összefüggő jelzések, panaszok és a civil fogyasztóvédelmi szervezetek észrevételei.
1Tartós befektetési szerződés (TBSZ)fogyasztoknak/megtakaritasok/megtakaritastipusok/tbsz.html2011518418290false
Tartós befektetési számla nyitása
A TBSZ lehetséges időtartama, a megtakarítások elhelyezése és adózása
Kifizetés a számláról és a számla megszűnése
Tartós befektetési számla jellemzői
Tartós befektetési számla és a Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) közötti
kapcsolat
Mint minden terméknél, a tartós befektetési szerződés esetében is…
A tartós befektetési szerződés legfőbb előnye, hogy az a természetes személy,
aki ilyen számlán helyezi el magtakarításait, a törvényben meghatározott feltételek
teljesülése esetén, részben vagy egészben mentesül az elért hozamok utáni adó
megfizetése alól. A konstrukció célja az öngondoskodás és a hosszú távú megtakarítások
ösztönzése.
Tartós befektetési számla nyitása
A személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében tartós befektetési szerződés
hitelintézettel, illetve befektetési szolgáltatóval köthető.
Tartós befektetési számlát bárki nyithat, aki erre vonatkozóan valamely szolgáltatóval
szerződést köt és vállalja, hogy a számla megnyitásakor minimum 25 000 Ft-ot vagy annak megfelelő külföldi fizető eszközt (például eurót) befizet. Tartós befektetési szerződéssel kétféle számla nyitható: az egyiken lekötött betét helyezhető el, míg a másikon értékpapír típusú befektetések (például: részvény, befektetési jegy, kötvény) tarthatóak. A két számlatípus
között nincs átjárhatóság, de megnyithatjuk egyszerre akár mindkét féle számlát
is
Az értékpapír típusú befektetések esetében, az értékpapír vásárlására megbízás
a minimum összeg elhelyezését követően adható a pénzügyi szolgáltatónak.
A TBSZ lehetséges időtartama, a megtakarítások elhelyezése és az adókedvezmények
mértéke
A szerződés időtartama két részre bontható.
A számlanyitás éve a „felhalmozási” időszak, mely során a megtakarításainkat a számlára befizethetjük. A „felhalmozási”
időszak minden esetben a számlanyitás naptári évének utolsó napjáig tart. Ez azt
jelenti, hogy ha például valaki 2013. október elsején nyit számlát, akkor számára
a felhalmozási időszak 2013. december 31-én véget ér. A tartós befektetési számlára befizetés csak a nyitás évében teljesíthető. A számlanyitáshoz szükséges minimális összegen kívül további pénzeszközök –
egy összegben vagy részletekben – megkötés nélkül helyezhetők el a nyitás évében.
Érdemes azonban végiggondolni, mekkora összeget tudunk nélkülözni hosszabb távra,
merta TBSZ-ről a lekötési időszak alatt jellemzően csak veszteséggel tudunk pénzt
kivenni!
A „felhalmozási” időszak lejárta után (következő év január 1-től) indul a lekötési időszak, melynek hossza 3 vagy 5 naptári év lehet. A 3 éves lekötési időszak végén, ha a szerződést nem hosszabbítjuk meg
10%-os kedvezményes adót kell fizetni a teljes befektetésen elért kamat vagy hozam után, illetve részösszeg felvétele
esetén a meg nem hosszabbított résszel arányos növekmény után. A 10%-os adómérték
vonatkozik arra az esetre is, ha a megtakarítási szerződést a harmadik lekötési
év után, de az ötödik lekötési év vége előtt szakítjuk meg. Amennyiben érintetlenül
hagyjuk a számlán a megtakarítási összeget az 5 éves lekötési időszak végéig,
a befektetések hozamamentesül az azutáni adó megfizetése alól.
A lekötési időszak alatt a számlára befizetés nem teljesíthető, értéke csak a kamatok vagy hozamok jóváírásával növelhető. Nem szabad azonban
megfeledkezni arról, hogy értékpapír számla esetén a számlán nyilvántartott eszközök/értékpapírok
hozama negatív is lehet. Előfordulhat tehát, hogy a lekötési időszak végén a számlán
elhelyezett pénznél kevesebbet kapunk vissza. Azaz a pénzpiaci mozgások kihathatnak
a megtakarítás mértékére.
Fontos megjegyezni, hogy a tartós befektetési számlával kapcsolatosan esetlegesen keletkező adóköteles
jövedelmekről a számlavezető intézmény csak igazolást állít ki, amely alapján az ügyfélnek kell az adókötelezettségét bevallania, és az adót befizetnie.
Kifizetés a számláról és a számla megszűnése
A lekötési időszak lejártát megelőzően a tartós befektetési számláról való bármekkora összegű pénzkivétel minden esetben a számla megszűnéséhez vezet. A számlán lévő összeg átvezetésre kerül egy normál bank- vagy értékpapírszámlára.
A hároméves lekötési időszak végén kérhető először a teljes (ekkor a számla megszűnik), illetve részösszeg kifizetése
a korábban ismertetett adózási feltételekkel. Részösszeg kifizetése esetén, a
ki nem fizetett összeg (minimálisan 25 000 Ft-nak megfelelő összeg) futamideje
további két évre meghosszabbodik, a számla tovább „él”.
Az ötéves lekötési időszak végén, a megtakarítás részben vagy egészben felvehető, illetve új szerződés keretében
ismételten befektethető.
A TBSZ "működése":
A TBSZ működése (nagy)data/cms2307479/TBSZ_nagy_j.jpgA TBSZ működésedata/cms2307458/TBSZ_kicsi_j.jpg489277-A TBSZ működésedata/21695808/tn_TBSZ_kicsi_j.jpg5632thumbnail: - Nagyításhoz kattintson a képre!
Tartós befektetési számla jellemzői
minimális kezdőtőke szükséges a számla megnyitásához (25 000 Ft vagy annak megfelelő
külföldi fizető eszköz);
a számla nyitásának évében helyezhető el a megtakarítani kívánt összeg a számlán
(„felhalmozási” időszak);
ugyanazon naptári éven belül egy szolgáltatónál csak egy-egy betéti, illetve
értékpapír típusú befektetések nyilvántartására szolgáló számla nyitható. Más
tekintetben azonban a szerződések száma nem korlátozott, azaz több különböző szolgáltatóval
is köthető tartós befektetési szerződés ugyanazon naptári éven belül;
keretjellegű szerződés, vagyis széles körű befektetési termékek tartására nyújt
lehetőséget; az ügyfél a kockázatviselő képessége alapján határozhatja meg befektetése
összetételét, melyet a futamidő alatt bármikor megváltoztathat;
3-5 éves lekötési időszak esetén kedvezményes adózást biztosít;
több tartós befektetési szerződés esetén az egyes állományok közötti átcsoportosításra
a törvény nem biztosít lehetőséget, a „felhalmozási” év után a számlára - a hozamok
jóváírásán kívül - semmilyen pénz elhelyezésére nincs lehetőség, illetve a lekötési
időszak vége előtti pénzkivétel (lekötés megszakítása) esetén a szerződés megszűnik;
a szerződés felmondására kizárólag az adókedvezményre való jogosultság elvesztése
mellett van lehetőség, azaz a szerződés felmondása esetén, egy új TBSZ szerződés
megkötésével az addig elért kedvezmény nem vehető igénybe, tehátaz ügyfél a TBSZ szerződés megkötése esetén kötve van e megtakarítási formához;
a szolgáltatónak lehetősége van a tartós befektetési szerződéssel kapcsolatosan
költségeket, díjakat megállapítani, valamint ezek mértékét módosítani, azaz a
lekötési időszak során ezek változhatnak;
más megtakarítási formákkal összehangolható (például: Nyugdíj-előtakarékossági
számla, értékpapír számla);
a számla örökölhető, a lekötési időszak lejárta előtt örökölt számla után nem
kell jövedelmet megállapítani.
A
Klasszikus lekötött betétfogyasztoknak/megtakaritasok/megtakaritastipusok/klasszikus_lekotott_betet.htmllekötött betétetekről
és az egyes
Befektetésekfogyasztoknak/befektetesek/befektetesek.htmlértékpapírokról
a honlapunkon részletesen tájékozódhat.
Tartós befektetési számla és a Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) közötti
kapcsolat
A törvény rendelkezései lehetővé teszik, hogy a nyugdíj-előtakarékossági számlán
nyilvántartott követelések átvezethetőek tartós befektetési számlára, melynek
feltétele, hogy az ügyfél a NYESZ-t megszüntesse. A NYESZ-en nyilvántartott követelések
és pénzügyi eszközök átvezetése, lekötött pénzösszeggé alakítása szintén befizetésnek
minősül. A lekötött pénzösszeg a NYESZ-en nyilvántartott követelés értékének az
átalakítás napján irányadó szokásos piaci értéke lesz. A befizetés naptári évének
pedig az átalakítás napjának éve számít.
Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy az SZJA törvény alapján a NYESZ megszüntetésének,
vagyis az átalakítás évében és az azt megelőző évben a nyugdíj-előtakarékossági
számlára - nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat alapján - átutalt jóváírásoknak
megfelelő összeget 20%-kal növelten kell az adóbevallásban bevallani és megfizetni,
azonban további, a NYESZ megszüntetéséhez kapcsolódó visszafizetési kötelezettség
nem keletkezik.
Mint minden terméknél, a tartós befektetési szerződés esetében is …
mindig olvassa el alaposan az üzletszabályzatot, hirdetményt és valamennyi vonatkozó
tájékoztatót. Ha nem ért valamit, kérdezzen rá az ügyintézőtől!
hasonlítsa össze az egyes konstrukciók jellemzőit (például: befektetési termékek
kockázata, költségei; EBKM, a lekötés futamideje, egyéb költségek, stb.);
mérje fel a lehetséges kockázatokat, és mérlegelje háztartása kockázattűrő képességét;
alaposan nézzen körül az ajánlatok között, ha szükséges, hívja fel a bank ügyfélszolgálatát
vagy keresse fel a legközelebbi bankfiókot személyesen;
minden esetben olvassa el a szerződéses dokumentumokat, mielőtt aláírná azokat.
3Tájékoztató az online befektetési lehetőségek kockázatairólfogyasztoknak/befektetesek/online_bekehtetesek_kockazatai.html201235210380false
Az elmúlt években egyre nagyobb mértékben terjedtek el a pénzügyi szolgáltatási
körben az online kereskedési platformok, más szóval olyan, bárki számára elérhető internetes felületek, amelyeken otthonról
a számítógép segítségével viszonylag egyszerűen be lehet kapcsolódni valamilyen
pénzügyi kereskedésbe. Ennek kísérőjelensége, hogy egyes szolgáltatók olyan hirdetéseket
jelentetnek meg, amelyben gyors, kényelmes és szinte biztos meggazdagodást ígérnek,
amennyiben online devizakereskedésbe (forex kereskedésbe) kezd a képernyő előtt
ülő.
A csábító hirdetésekkel mindig legyünk nagyon elővigyázatosak, mert a nagy nyereség
lehetőségének ígérete jelentős kockázatokat rejthet a tőkepiaci üzletkötésekben
járatlan érdeklődők számára. A kockázatokra való figyelemfelhívást ezek a hirdetések gyakran mellőzik, vagy csak a kisbetűs részben jelenítik meg
azt.
Jó, ha tudja, hogy a lakossági ügyfelek túlnyomó része (77%-a) veszteséget realizált
az FX és CFD ügyleteken egy 2011 első félévére vonatkozó statisztika szerint!
Mi az a forex (FX), CFD piac?
A devizakereskedési (más néven forex) piac egy globális méretű tőkepiac, ahol
a világhálón keresztül a kereskedés a világ minden devizájában devizapárokkal
(pl. euró/forint - €/HUF) történik. Az ilyen online kereskedési platformokon az
ügyfél az ügyletkötést közvetlenül, a befektetési szolgáltató közreműködése nélkül,
önállóan is végrehajthatja. A forex ügyletek lehetnek azonnaliak (pl. euróvétel
aktuális árfolyamon), vagy jövőbeni teljesítésűek (pl. euróvétel következő év
februárjában).
A CFD (Contract For Differences) ügyletek jellemzően befektetési szolgáltatók
által kínált tőkeáttételes ügyletek, nincs határozott lejáratuk és szólhatnak
deviza mellett részvényre, indexre, vagy különböző nyersanyagokra is. A befektető
a tranzakció nyitó és záró árának különbségére tesz fogadást, amikor CFD ügyletet
köt.
Miben áll az ilyen ügyletkötések kockázata?
1. Tőkeáttétel hatása
Az online FX és CFD ügyletek jellemzően többszörös tőkeáttétellel rendelkeznek. Ez lényegében azt
jelenti, hogy már nagyon alacsony induló összeggel (letét) is tud a befektető
olyan ügyleteket kötni, amelynek értéke a letét összegét többszörösen – akár tízszeresen
vagy százszorosan is – meghaladhatja. A tőkeáttétel a kis piaci árfolyammozgások hatását nagymértékében felerősíti, így például 1 forintos ármozgás százszoros tőkeáttétel mellett 100 forintnyi
változást fog jelenteni a befektetés értékében. Ezt az előnyt reklámozzák a hirdetések
is: „50 euróval, akár 5000-t is nyerhet”. Ugyanakkor ez a másik irányban is így működik, tehát nem csak többszörös hozam,
de többszörös veszteség is bekövetkezhet, ha tartani akarjuk a pozíciónkat.
Bár az ilyen ügyletek rendelkeznek jövőbeni lejárattal, esetleg lejárat nélküliek,
a nyereségek és a veszteségek jellemzően azonnal jóváíródnak a befektető letétjében.
A piaci mozgások felnagyítása következtében befektetett tőkénket gyorsan elveszíthetjük
kedvezőtlen árfolyammozgás esetén. Bár léteznek veszteségkorlátozó eszközök (ún. stop-loss megbízások), szélsőséges
piaci helyzetben nem biztos, hogy ezek elérik szándékolt hatásukat. Ez azt is eredményezheti, hogy a befektetésen felül további tartozásunk keletkezik.
Minél magasabb a tőkeáttétel, annál magasabb a veszteség lehetősége is! Ha ilyen
ügyletet köt, előzetesen mindig érdeklődjön brókernél, vagy a szolgáltató ügyfélszolgálatán
arról, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre a veszteség korlátozására és
milyen körülmények között számíthat az ilyen eszközök védelmére.
2. Az árfolyamok gyors változása
Az mára mindenki számára egyértelmű, hogy a devizaárfolyamok rendkívül gyorsan ingadozhatnak. Az árfolyamok alakulása számtalan tényezőtől (politika, piaci környezet, spekulatív
piaci mozgások stb.) függ, melyek hatása és iránya nehezen megjósolható. Ez a bizonytalanság fokozottan érvényes rövid távon, így a piaci folyamatok akár egyik pillanatról a másikra számunkra kedvezőtlen irányt vehetnek, amivel elveszítjük pénzünket.
3. Árjegyzés
A termékek – devizapárok – árát a platformot működtető cég szabja meg, amely
eltérhet a devizák hivatalos árától, vagy egyéb más szolgáltató árfolyam adataitól. Az ár emellett nem is egységes, azaz a cég különböző típusú befektetőknek (pl.
kisbefektetők, szakmai befektetők) különböző áron kínálhatja ugyanazt a terméket.
4. Magas kereskedési költségek
Ügyelni kell a kereskedési költségekre is. A gyakori pozíciónyitás és zárás,
tőkeáttétel változtatása általában költségekkel jár. A felvett pozíció tartása
szintén finanszírozási költségekkel jár. A kereskedési költségek jelentősen csökkenthetik befektetésének értékét, ezért előzetesen tájékozódjon azokról is.
Mi jellemző az online ügyeletkötésekre?
Az online platformok sajátossága, hogy egy rendkívül gyorsan változó piachoz 0-24 órán keresztül biztosítanak hozzáférést. Abefektető itt egyedül köthet üzletet, és így a tapasztalatlan ügyfeleket nem
segíti befektetési szakértő. Azt is érdemes tudni, hogy nagyszámú professzionális
befektető is jelen van ezeken a piacokon, akiknek tudásszintje és kereskedési
képességei messze meghaladják a kezdő lakossági befektetők ismereteit, az ügyletkötések
során tehát e személyek tapasztalataival is „versenyre” kell kelni.
Ne tévesszen meg senkit az, hogy magyar nyelvű honlapja van a szolgáltatónak,
ez még nem jelenti azt, hogy a szolgáltató Magyarországon van bejegyezve és hogy
e szolgáltatót a magyar Felügyelet engedélyezte és felügyeli. Az engedéllyel rendelkező,
Magyarországon bejegyzett szolgáltatókról információt kaphat a
Piaci szereplőkbal_menu/piaci_szereplok/piaci_szereplok.htmlFelügyelet honlapján
, vagy ügyfélszolgálatán (tel: 06-40-203-776).
A kereskedési tevékenység megkezdése előtt mindig győződjön meg arról, hogy a
szolgáltató rendelkezik-e engedéllyel a tevékenység végzésére!
AZ ONLINE KERESKEDÉS LEGFŐBB KOCKÁZATAI TEHÁT:
Fennáll annak a kockázata, hogy ön részben vagy egészben elveszíti az alapletétet,
sőt annak akár többszörösét is, ha fenn kívánja tartani a pozícióját.
A devizaárfolyamok gyorsan változhatnak és mozgásuk előre nem kiszámítható, amely
jelentős kockázatokat hordoz.
A csábító ajánlatok könnyen megtéveszthetnek.
Engedély nélküli, és így hatósági felügyelet nélkül működő kereskedők is kínálhatnak
ilyen szolgáltatásokat.
Jelentős kereskedési költségek csökkenthetik a befektetés értékét.
Ha mégis úgy dönt, hogy online devizakereskedésbe kezd, feltétlenül figyeljen
az alábbiakra:
kizárólag felügyeleti engedéllyel rendelkező szolgáltatókat vegyen igénybe;
csak megfelelő ismeret birtokában kössön magas tőkeáttételű ügyleteket;
ahol látványos hasznot ígérnek, ott látványos veszteség is realizálható, ezért körültekintően kell eljárnia az ilyen ügyletkötés előtt;
a pozíció fenntartása érdekében a szolgáltató pótlólagos letéti igényt támaszthat
további pénzeszközök bevonásával az ügyfél irányába;
ne higgyen az olyan hirdetéseknek, hogy 3 naposintenzív tőzsdei kurzus segítségével ön profi befektető lehet, a befektetési ismeretek alapos elsajátítása hosszú időt, éveket és gyakorlatot
igényel;
ne alkalmazzon ügyletet generáló szoftvereket;
és lehetőleg ne adja meg hitelkártya adatait!
Szerencsejáték vagy befektetés?
A kérdés bizony joggal merül fel, hiszen a magas tőkeáttételes tőkepiaci ügyletek
sokban hasonlatosak a szerencsejátékhoz sajátos közgazdasági jellemzőik miatt. Ezen ügyeleteknek ugyanis alapvetőenkét kimenetele lehetséges: vagy a teljes befektetett összegnek megfelelő (alkalmasint azt is meghaladó) veszteség, vagy a befektetett összeghez képest rendkívüli arányú nyereség. Ez tartalmilag megfeleltethető a szerencsejáték definíciójának: az ügyletet megkötő személy pénz fizetése ellenében (letét),
meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetében (az árfolyam elmozdulás
megfelelő iránya), pénznyereményre (árfolyamnyereség) válik jogosulttá. A nyerés vagy vesztés valójában a véletlentől függ, mivel az árfolyamok napi vagy napon belüli ingadozása teljesen kiszámíthatatlan.
LEGYEN TEHÁT ÓVATOS ÉS NE BÍZZON VAKON A SZERENCSÉBEN!
A devizapárokkal való kereskedés veszélyeire az Európai Unió illetékes hatósága
(ESMA) is felhívja a befektetők figyelmét.
Nézze meg a témában készült PSZÁF-kisfilmet!
6Kockázatos befektetések - a PSZÁF kisfilmjeidata/cms2335849/http://www.youtube.com/embed/L4CspSeynVE?rel=0&cc_load_policy=1475400youtube
A lakossági ügyfelek túlnyomó része veszteséget realizált az FX és CFD ügyleteken egy 2011 első félévére vonatkozó statisztika szerint.8onlineplatformtőkeáttételFXCFDforexAz ESMA útmutatója a pénzügyi termékekbe befektető fogyasztók számáradata/cms2384454/ESMA_PSZAF_befektetesi_utmutato.pdf2013220410120false
Az európai tőkepiaci felügyelet (ESMA) befektetési útmutatója összefoglalja a
legfontosabb tudnivalókat befektetés előtt.
befektetések ESMA portfóliókezelés kockázatkezelésbefektetésekESMAportfóliókezeléskockázatkezelésAz ESMA útmutatója a pénzügyi termékekbe befektető fogyasztók számára
Az európai tőkepiaci felügyelet (ESMA) befektetési útmutatója összefoglalja a
legfontosabb tudnivalókat befektetés előtt.
data/cms2384454/ESMA_PSZAF_befektetesi_utmutato.pdfESMA_PSZAF_befektetesi_utmutato.pdfapplication/pdf387396636136135185216220130220Az ESMA tájékoztatója az online befektetések buktatóiróldata/cms2396831/ESMA_online_befektetesek.pdf2013515413290false online befektetésekonlinebefektetésekAz ESMA tájékoztatója az online befektetések buktatóiróldata/cms2396831/ESMA_online_befektetesek.pdfESMA_online_befektetesek.pdfapplication/pdf569583523136861768244820130515Az ESMA kockázati figyelmeztetése a devizakereskedésről (Forex)data/cms2396830/ESMA_kockazati_figyelmeztetes.pdf2013515413290false forexforexAz ESMA kockázati figyelmeztetése a devizakereskedésről (Forex)data/cms2396830/ESMA_kockazati_figyelmeztetes.pdfESMA_kockazati_figyelmeztetes.pdfapplication/pdf168172637136861768561520130515Az ESMA tájékoztatója a Különbözeten alapuló ügyletekről (CFD)data/cms2396829/ESMA_CFD_ugyletek.pdf2013515413290false CFDCFDAz ESMA tájékoztatója a Különbözeten alapuló ügyletekről (CFD)data/cms2396829/ESMA_CFD_ugyletek.pdfESMA_CFD_ugyletek.pdfapplication/pdf420430562136861768843920130515Amit az interneten történő tőzsdézésről tudni kelldata/cms547531/Amit_az_Interneten_t__rt__n___t__zsd__z__sr__l_tudni_kell.pdfAmit_az_Interneten_t__rt__n___t__zsd__z__sr__l_tudni_kell.pdfapplication/pdf1261297311232803648475A kárpótlási jegy hasznosító társaságokróldata/cms547528/A_k__rp__tl__si_jegy_hasznos__t___t__rsas__gokr__l.pdfA_k__rp__tl__si_jegy_hasznos__t___t__rsas__gokr__l.pdfapplication/pdf1241271511232803648444Mely nyomdáknak van engedélye értékpapír előállítására?data/cms547537/nyomdak_ertekpapir.pdfnyomdak_ertekpapir.pdfapplication/pdf5665796611305710061392Figyelemfelhívó közlemény az engedély nélkül tevékenységet végző cégekrőlhttp://www.pszaf.hu/bal_menu/figyelemfelhivo2011518419423false0true