Legolvasottabb oldalaink
Pénzügyi Békéltető Testület
Főoldal -- Fogyasztói oldalak -- Bankszámlák
Bankszámlák

A bankszámlaszerződésben a bank arra vállal kötelezettséget, hogy az ügyfél nála elhelyezett pénzeszközeit kezeli és nyilvántartja, azok terhére kifizetéseket és átutalási megbízásokat teljesít, a számlatulajdonost pedig a számlája javára és terhére írt összegekről valamint a számla egyenlegéről értesíti. A bankszámlát gyakran nevezik folyószámlának is, bár a magyar jog szerint a folyószámla-szerződés külön szerződéstípus. Betétszámla-szerződés esetén a számlavezető bank a számlán lekötött pénzeszközök után kamatot fizet és a betéti összeget a szerződés szerint fizeti vissza. Elnevezésétől függetlenül a gyakorlatban a bankszámla legtöbbször betétszámlaként is működik.

Miért jó a bankszámla?
Mi mibe kerül?
Mire használhatjuk a bankszámlát?
Mi a bankszámlaszám?
Mi a bankszámlakivonat?

Miért jó a bankszámla?
A kérdés kissé bizarrnak tűnik, mert rá vagyunk utalva a bankszámlanyitásra, lassan már egy lépést sem tehetünk nélküle. A fizetéseket számlára utalja a munkáltató, a hitelek folyósítása is számlára történik, a közszolgáltatók is a számláról történő fizetést preferálják. Az sem szorul részletes bizonyításra, hogy a pénz védettebb a bankban, mintha otthon tartanánk vagy magunkkal hordanánk. Ennél azonban többről van szó. A bankszámlán tartott pénzre nemcsak a bank vigyáz, hanem annak visszafizetését a betétvédelem intézményén keresztül - a törvény szabta keretek között - maga az állam garantálja. Ha a bankszámláról bankszámlára akarunk fizetni, az átutalás 1-2 napon belül megtörténik, de a magyar fizetési rendszer már azt is lehetővé teszi, hogy ez másodpercek (!) alatt menjen végbe. A számla használatához meg kell persze néhány dolgot tanulni. Ilyenek például, hogy hogyan vegyünk fel készpénzt, hogyan használjuk a bankkártyát, hogyan olvassuk a számlakivonatot. Ha azonban ezekhez az újdonságokhoz hozzászokunk, akkor a bankszámla engedelmes eszközzé válik számunkra, segítségével fizetéseinket ütemezhetjük, bevételeinket és kiadásainkat pedig évekre visszakereshetjük.

Mi mibe kerül?
A bankszámla nem ingyenes, akkor is költségei vannak, ha semmire nem használjuk. Mindenekelőtt győződjünk meg arról, mekkorák ezek a költségek. A bankok eltérően árazzák a számla fix és állandó, illetve a forgalomtól függően változó költségeit. Az alacsony számlavezetési díj azoknak előnyös, akik ritkábban használják a számlát és viszonylag kis összegeket forgalmaznak rajta. Aki viszont gyakran használja a számlát, a nagyobb forgalom miatt előnyösebb számára, ha alacsonyabb forgalmi díjakat fizet, még ha a számla fix költségei (pl. a számlavezetési díj) magasabbak is. Gondoljuk hát végig, miért van szükségünk a bankszámlára és mire kívánjuk használni. A következőkben ehhez adunk néhány szempontot.

Mire használhatjuk a bankszámlát?
Megnyitott bankszámlánkra készpénzt fizethetünk be vagy átutalást fogadhatunk, illetve arról készpénzt vehetünk fel bankfiókokban, bankkártyával bankjegy-automatákban, postahivatalokban. Fizethetünk róla bankkártyával vagy internetes vásárláskor. Megbízást adhatunk a banknak eseti és rendszeres átutalásokra - például közüzemi díjak fizetésére - akár belföldre, akár külföldre. A közüzemi díjak megfizetéséhez használhatjuk a csoportos beszedési megbízást, amikor meghatalmazzuk a szolgáltatót, hogy leemelje számlánkról a szolgáltatás díját, a véletlen túlszámlázás ellen pedig teljesítési összeghatárt szabhatunk meg. A számlán végrehajtott műveletekről öt évre visszamenőleg kimutatást kérhetünk, a gyakorlatban azonban a bankok a számlaforgalom adatait ennél sokkal hosszabb ideig is megőrzik. Igen jól jöhet a számlaegyenleg túllépésének lehetősége vagy a folyószámlahitel. Előbbi esetben a bank saját belátása szerint és többnyire szerény összeghatárok között akkor is teljesítheti a fizetési megbízást, ha nincs meg a fedezete, utóbbi esetben viszont olyan hitelkeret kapcsolódik a számlához, amelyet bármikor igénybe vehetünk és visszafizetését követően automatikusan újra megnyílik számunkra. A keretből felhasznált összeg után kamatot, a fel nem használt összeg után pedig rendelkezésre tartási jutalékot számít fel a bank. Egyre jobban terjednek az elektronikus bankszolgáltatások, amikor a számla egyenlegével számítógépes vagy telefonos kapcsolat segítségével otthonról, a munkahelyünkről vagy akár a világ egy távoli pontjáról rendelkezünk.

Mi a bankszámlaszám?
Fizetési megbízásaink iránytűje az a 24 (sokszor csak 16) jegyű szám, ami a számlánkat azonosítja. Kicsit hosszú, de tudni kell róla, hogy az egyedi bankszámlánkon túl a számlavezető bankot és annak fiókját is azonosítja, továbbá olyan ellenőrző számok is szerepelnek benne, amelyek kizárják, hogy a számlaszámot rosszul adjuk meg. Mivel teljesen nem zárható ki a tévedés lehetősége, gondosan oda kell figyelni a bankszámlaszámok pontos feltüntetésére. A nemzetközi bankszámlaszámot (IBAN) úgy kapjuk meg, hogy számlaszámunk elé kerül a nemzetközi  országjelzés két betűje (HU) és a számlavezető bankunk által megadott két számjegy.

Mi a bankszámlakivonat?
A számla forgalmáról a bank köteles a számlatulajdonosnak értesítőt küldeni. Az ezen lévő számlamozgásokat tanácsos minden hónapban ellenőrizni és összevetni saját műveleti bizonylatainkkal (pl. a vásárlás vagy a készpénzfelvétel kártyabizonylatai). Célszerű a számlakivonatokat néhány évig félretenni, mert kétség esetén ez igen alkalmas eszköz egy-egy pénzügyi tranzakció, átutalás vagy díjfizetés megtörténtének bizonyítására.