Hitelkártyák
Hitelkártyák fogyasztoknak/bankkartyak/hitelkartyak2/hitelkartyak.html 2008 11 5 4 11 43 0 false

A hitelkártya a kibocsátó bank által az Ön rendelkezésére bocsátott elektronikus fizetési eszköz, amely áruk vásárlására és szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítésére használható, hitelkeret tartozik hozzá. Azokon a kártyaelfogadó helyekenhasználható, ahol a kártyán lévő logó látható. Ezek a logók az üzlet bejáratánál vagy a pénztárnál kerülnek feltüntetésre.

Mi a különbség a hitelkártya és a bankkártya között? 

A bankkártya bankszámlához kapcsolódik, használatának fedezetéül pedig a számlán lévő pénzösszeg (számla egyenlege) vagy a számlához kapcsolódó hitelkeret szolgál. A hitelkártya ezzel szemben több, mint egy egyszerű bankkártya. A hitelkártyához – a bankkártyával ellentétben ugyanis – nem szükséges külön bankszámla. Önnek nem kell pénzt elhelyeznie bankszámláján, a bank által rendelkezésére bocsátott hitelkeretet használhatja vásárlásra és – kártyatípus függvényében – készpénzfelvételre az ún. hitelszámla terhére.

A hitelkártya működése 

A hitelkérelem és hitelképesség alapján a bank személyre szabott hitelkeretet bocsát az Ön rendelkezésére. Ez a hitelkeret valamennyi költéssel (valamint a tartozás, kamat, díjak összegével) csökken, és nő a visszafizetések összegével. Ön napi vásárlási és készpénzfelvételi limiteket határozhat meg, de a hitelkeret teljes összegét általában nem lehet készpénzfelvételre fordítani.

Az elszámolási időszakban (bankonként eltérő, pl. 30 nap) keletkezett költéseket a bank egy számlán tartja nyilván. Havonta egy meghatározott időpontban, az elszámolási napon értesíti Önt, megjelölve a hitelkeret igénybe vett, valamint igénybe nem vett teljes összegét, a kötelezően visszafizetendő minimális összeget, fizetendő díjakat, valamint a fizetési türelmi időszak lejáratát. A törlesztés összegét a bank meghatározott sorrendben használja fel a tartozások kiegyenlítésére (a díjak, jutalékok és ügyleti kamat kiegyenlítését követően a legrégebbi készpénzes és vásárlási tranzakciók elszámolására).

A hitelkártya működését az alábbi ábra szemlélteti.

 Hitelkártya működése (45 napos periódus)

hitelkartyamukodes data/cms445652/hitelkartya_mukodese.jpg 582 231 - hitelkartyamukodes data/673339/tn_hitelkartya_mukodese.jpg 56 23 thumbnail: -

hitelkartyamukodes data/cms445652/hitelkartya_mukodese.jpg  

Minimum fizetendő összeg 

Az elszámolási napot követően Ön dönthet arról, hogy tartozása csupán egy részét fizeti vissza. A részteljesítésnek van egy bank által meghatározott minimuma, ezt nevezzük minimum fizetendő összegnek, amelyet minden esetben a fizetési türelmi időszak végéig be kell fizetni, ellenkező esetben Ön késedelembe esik és a bank késedelmi kamatot és/vagy díjat számít fel.  A minimum fizetendő összeg mértéke bankonként változó (pl. a felhasznált hitelkeret 5%-a, min. 2000 - 5000 Ft; a felhasznált hitelkeret 5,6,7,8,9,10 %-a).

Előfordulhat azonban, hogy költése olyan alacsony, hogy annak összege a minimum fizetendő összeg mértékét sem éri el, ilyen esetben csak költése összegét kell megfizetni. 

Kamatmentes periódus 

Amennyiben a fizetési türelmi időszak végéig (amely legtöbb esetben 15 nap) a tartozás teljes összegét visszafizeti, költése kamatmentes lesz, feltéve, hogy a kártyát csak vásárlásra használta. Készpénzfelvétel esetén ugyanis a legtöbb bank a tranzakció napjától kezdődően hitelkamatot számít fel a készpénzként felvett összegre.

Nagyon fontos tehát, hogy megértse, hogy a kamatmentes periódus csak abban az esetben áll fenn, ha a felhasznált hitelkeret teljes összegét visszafizeti a fizetési türelmi időszak végéig! Amennyiben a felhasznált hitelkeret összegét nem, vagy csak részben teljesíti, a bank a vásárlás időpontjától hitelkamatot számít fel tartozása teljes összegére (tehát a minimum fizetendő összeg megfizetése esetén is!)!

 A kamatmentes periódust az alábbi példával szemlélteti:

Ön április 4-én 50.000 Ft, április 24-én 30.000 Ft értékben vásárol hitelkártyájával, április 14-én pedig 20.000 Ft-ot vesz fel egy készpénzfelvevő automatából. Ha Ön a fizetési türelmi időszak végéig (jelen esetben május 15. napjáig) tartozása teljes összegét – azaz 100.000 Ft – visszafizeti, hitelkamat – a vásárlásra fordított összeg után nem kerül felszámításra, így 50.000 Ft-ot 42 napig, 30.000 Ft-ot 21 napig kamatmentesen használt. Mivel készpénzfelvétel esetén a legtöbb bank felszámol hitelkamatot, így 20.000 Ft után április 14. napjától kerül hitelkamat felszámításra. Ha a fizetési türelmi időszak végéig (jelen esetben május 15. napjáig) tartozása teljes összegét nem fizeti vissza, a hitelkamat 50.000 Ft után április 4. napjától, 30.000 Ft után április 24. napjától, 20.000 Ft után április 14. napjától kerül felszámításra. 

Fizetendő díjak

Hitelkártyájához két állandó díjelem kapcsolódik: a kártya éves díja és az egyenlegértesítő díja, mint a hitelkártya bankkártya jellegéhez igazodó díjak. Ezen kívül azonban számos más, eseti jellegű díjelem is felszámításra kerülhet (készpénzfelvétel díja, egyenleglekérdezés díja, limit módosítás díja, PIN pótlás, kártya csere díja, stb.), mely díjelemek tekintetében a bankok között igen nagy eltérés lehet. Nagyon fontos, hogy figyeljen arra, hogy a türelmi idő végéig az összes esedékes díjat is fizesse meg. A meg nem fizetett díjak hitelnek minősülnek, aminek következtében eleshet a kamatmentességtől!

Hitelkártya igénylés előtt tehát érdemes tájékozódni, a különböző bankok ajánlatait összehasonlítani. Ehhez segítségére lehet a honlapunkon található hitelkártya-termékösszehasonlító tábla.

1 Hitelkártya data/cms445667/hitelkartya_flash.swf 350 350 application/x-shockwave-flash

 

2
Tájékoztató a lakossági ügyfeleknek kínált hitelkártyák egyes kérdéseivel kapcsolatos felmérésről (2006) fogyasztoknak/bankkartyak/hitelkartyak2/tajekoztato.html 2009 1 8 5 17 31 0 false

Figyelemmel a lakossági hitelkártya termékek fokozott terjedésére és így a kapcsolódó ügyfél-tájékoztatás kiemelt fontosságára, a Felügyelet felmérte a lakosság számára hitelkártya szolgáltatást nyújtó hitelintézetek gyakorlatát a hitelkártyák THM-jének számítását és közzétételét, valamint a kamatmentes periódus szabályait illetően

A felmérés kizárólag a fenti kérdésekre terjedt ki, nem vizsgálta a hitelkártyákkal kapcsolatos biztosítékok rendszerét és a hitelbírálat módját. Felmérésünk 15 pénzügyi intézményt érintett.Az alábbiakban a felmérésből a problémás vagy kiemelést érdemlő témák kerülnek említésre.

A hitelkártyák THM-jébe beleszámítandó költségelemek, a számítás során alkalmazott feltételezések

A THM számítás és közzététel szabályait a betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről szóló 41/1997. (III. 5.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) vonatkozó rendelkezései határozzák meg. 

a) lehetséges THM tartomány (tól-ig) feltüntetése

A Rendelet a számítás során számos kötelezően alkalmazandó feltételt meghatároz, azonban a hirdetésekben feltüntetendő THM-ek tekintetében, a hitelösszeg vonatkozásában nem határoz meg konkrét értéket (mint pl. a lakáskölcsönök esetén).A hitelintézetek a számítás alapjául szolgáló hitelösszegként jellemzően az igényelhető minimum és maximum összegeket, az adott konstrukcióra jellemző átlagos hitelösszeget, illetőleg 100.000 Ft-os keretet jelöltek meg. Amennyiben a hitelintézetek fix, tételes díjjal nem számolnak, bármely hitelösszeg esetén azonos THM értékeket kapnak eredményül, sávos (tól-ig) THM tartomány feltüntetésére ebben az esetben nincs szükség. Ellenkező esetben értelemszerűen igen.

 A sávos THM feltüntetés további oka, hogy egyes hitelintézetek kalkulálnak a kamatmentes periódus napjainak lehetséges értékeivel. Ez véleményünk szerint nem megfelelő, mivel a rendelet meghatározza, hogy az igénybevétel napja megegyezik a meghirdetett elszámolási időszak első napjával. 

b) éves kártyadíj beszámításának kérdése

 A hitelintézetek THM számítási gyakorlata nem egységes a tekintetben sem, hogy mely fix díjtételt tekintik olyan, a hitelhez szorosan kapcsolódó költségnek, melyet beszámítanak a THM-be (pl. kártya éves díja, bankszámlavezetés díja). Több hitelintézet is felvetette annak igényét, hogy a Felügyelet adjon iránymutatást – a THM számítás során figyelembeveendő, nem rendszeresen felmerülő költségek tekintetében – az egységes gyakorlat kialakítására és annak alkalmazását egységesen kényszerítse is ki a piaci szereplőktől.

A bankok gyakorlatában szembetűnő eltérés az, hogy míg egyes bankok a kártya éves díját a THM számításánál figyelembe veszik, addig más bankok figyelmen kívül hagyják azt.

 Több bank válaszlevelében kifejtette, hogy az éves kártyadíjat azért nem veszik figyelembe a THM számítása során, mert az éves kártyadíj a termék bankkártya jellegéhez kapcsolódik, a termék bankkártya jellegéből adódó szolgáltatásokért fizetendő. Mivel a hitelkártya elektronikus fizetési eszköznek minősül, így a kártyadíj (és bizonyos egyéb díjak) nem számolhatók el a hitelhez kapcsolódó díjként (költségként).

Az egyik bank válaszában a következőképpen fogalmaz: „A Rendelet g) pontjában írtakat, miszerint a hitelkártyához nincs társkártya kibocsátva, a Bank úgy értelmezi, hogy a jogalkotó szándéka – indirekt módon – a feltételezés megfogalmazásával az, hogy a bank a főkártya éves kártyadíját vegye figyelembe a THM számításánál. Mindezek alapján a THM számításánál figyelembe vett díjtétel: a főkártya első éves kártyadíja.”

Ezzel szemben egy másik bank álláspontja az, hogy: „A hitelkártya egy kombinált termék-típus: egy standard debit típusú bankkártyának és egy rulírozó (újra feltöltődő) fogyasztási kölcsönnek a kombinációja. A bankkártya éves díja – megítélésünk szerint – a termék bankkártya „lábához” kapcsolódik, a termék bankkártya jellegéből adódó szolgáltatásokért fizetendő; független attól, hogy az ügyfél igénybe veszi-e a hitelt.” és ennek megfelelően nem is számítja bele a kártyadíjat a THM-be.

Megjegyzendő, hogy többen azon hitelintézetek közül, amelyek figyelembe veszik a kártya díjat, valójában nem számolnak vele, mivel az első évre elengedik azt, illetve kedvezményesen 0 Ft-ban állapítják meg. (A THM számításához a kártyadíjjal csökkentett hitelösszeget használják.) Ugyanakkor megemlítendő például egy pozitív gyakorlat, amely szerint a bank az éves kártyadíjon túl a havi egyenlegértesítő díját is beleszámolja a THM-be. Azon pénzügyi intézmények közül, melyek nem számítják bele a THM-be az éves kártyadíjat, három szolgáltató erre külön felhívja a figyelmet a hirdetményben, illetve az ügyfél-tájékoztató dokumentumokban.

A pénzügyi intézmények gyakorlatát tehát egységesíteni kellene, ugyanis ilyen módon a THM elveszti összehasonlítást segítő szerepét. A Felügyelet honlapján olvasható állásfoglalás az alábbiakat tartalmazza: 

 „A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének véleménye teljes hiteldíj mutató (THM) tartalmának megítélésére vonatkozóan a következő: A megkeresésben leírtak szerint a hitelintézetek által kínált hitelkártya-termékek esetében az ügyfélnél felmerülő költségként jelentkezik a hitelkártya éves díja, valamint a hitelkártyával összefüggő számlavezetési díj, mivel a hitel felvételéhez elengedhetetlenül szükséges a bankkártya és az ahhoz kapcsolódó hitelkártyaszámla. Ugyanakkor egyes hitelkártya-kibocsátó hitelintézetek a hitelkártya éves díjtételét, továbbá a hitelkártyához kapcsolódó számla vezetésének havi díját a teljes hiteldíj mutatóba nem számítják bele. Kérdéses, hogy ez a gyakorlat megfelel-e a hatályos jogszabályoknak, különös tekintettel a 2005. január 1. napjától hatályba lépő jogszabály-módosításra.

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 212. § (2) bekezdése alapján a teljes hiteldíj a fogyasztó által a kölcsönért fizetendő terhelés, amely tartalmazza a kamatokat, folyósítási jutalékokat és minden egyéb – a kölcsön felhasználásával kapcsolatosan fizetendő – költséget.

Figyelembe véve, hogy a THM számításánál a teljes hiteldíjat kell alkalmazni, és hogy a kártya éves díja, valamint a számlavezetési díj a kölcsön felhasználásával kapcsolatosan fizetendő költség (mivel a kártya és a mögötte lévő számla a konstrukció nélkülözhetetlen elemei), továbbá tekintettel arra, hogy a betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről szóló 41/1997. (III. 5.) Korm. rendelet 8.§ (2) bekezdése tételesen felsorolja a THM számításánál figyelembe nem veendő költségelemeket (melyek között a fentiek nem szerepelnek), ezért a Felügyelet álláspontja szerint e két költségelem beleszámítandó a THM-be.

Megjegyezzük még, hogy a kártyadíj vonatkozásában ez levezethető abból is, hogy Kormányrendelet 11/C. § g) pontja alapján azzal a feltételezéssel kell élni, hogy a hitelkártyához nincs társkártya kibocsátva, azaz a társkártya költsége nem jelenhet meg a THM-ben. Ebből pedig az következik, hogy a főkártya költségének meg kell jelennie.”

THM feltüntetés az ügyfél-tájékoztatókban és (szerződéses) dokumentumokban

Megállapítható, hogy valamennyi bank tájékoztatja ügyfeleit a THM-ről a hirdetményében, az általános szerződési feltételekben, a kondíciós listájában és a hitelkártya szerződésben.

Ezen kívül számos, különböző elnevezésű ügyfél-tájékoztató dokumentumban szerepel a THM, például: szórólap, termékismertetők, plakátok, kártyakiküldő levelek, nyilvános tájékoztatók, hirdetések, utcai vagy sajtóban megjelenő reklámok, internetes honlap. Előírás hiányában jellemzően azonban nem kerül feltüntetésre, hogy a számítás milyen hitelösszegre és milyen egyéb fontos jellemző figyelembevételével történt. Ezért – és mivel a fogyasztók vélhetően nem ismerik a jogszabály által alkalmazni rendelt feltételeket – a THM kevésbé képes betölteni a hitelkártya termékek közötti választást megkönnyítő, összehasonlítást segítő funkcióját.

 A kamatmentes periódusra és a minimálisan visszafizetendő összegre, továbbá az ennek nem teljesítése esetén alkalmazandó következményekre vonatkozó szerződési feltételek

 a) Kamatmentes periódusra vonatkozó rendelkezések:

A cégek általános szerződési feltételeiből, az üzletszabályzatokból vagy kondíciós listákból kitűnik, hogy nem számítanak fel ügyleti kamatot, amennyiben az ügyfél vásárlási tranzakció esetén a számlakivonatban is meghatározott fizetési türelmi időszak végéig maradéktalanul, visszafizeti a felhasznált hitelkeretet. Amennyiben az ügyfél nem fizeti vissza a felhasznált hitelkeretet határidőn belül, a vásárlási tranzakció napjától a bank kamatot számít fel. (Egyes szolgáltatóknál a visszafizetést egyösszegben szükséges megtenni.)

Készpénzfelvételi vagy egyéb tranzakció esetén a bankok minden esetben ügyleti kamatot számítanak fel a tranzakció napjától kezdődően. Egyes bankok ugyanakkor a vásárlási tranzakció analógiájára csoportos beszedési megbízás esetén sem számítanak fel kamatot. A fizetési türelmi időszak legtöbb bank esetében 15 nap, de előfordul 9 nap is. 

 b) Minimálisan visszafizetendő összegre vonatkozó rendelkezések:

A bankok a minimum visszafizetendő összeget a mindenkor hatályos hirdetményben / kondíciós listában határozzák meg, százalékban és / vagy fix összegben. A legtöbb bank esetén a minimum fizetendő összeg mértéke:

  • A felhasznált hitelkeret 5%-a, minimum 2000 Ft

  • A felhasznált hitelkeret 5%-a, minimum 5000 Ft

Azonban a fentiektől eltérő mértékre is találunk számos példát:

  • Igényelt hitelkeret 5,6,7,8,9 vagy 10%-a ,

10 %-ban határozza meg a minimum törlesztés összegét három bank,

  • A minimum fizetendő összeg 7 % egy bank esetében.

  Egyes bankok meghatározzák, hogy amennyiben a felhasznált hitelkeret összege nem éri el a mindenkor hatályos Hirdetményben meghatározott minimum fizetendő összeget, a felhasznált hitelkeret teljes összegét köteles az ügyfél megfizetni.

 c) Vissza nem fizetés esetén alkalmazandó következmények:

 Megállapítható, hogy az ügyfél fizetési késedelme esetén – amennyiben a fizetési határidőig a minimum fizetendő összeget nem fizeti meg – a bankok késedelmi kamatot és / vagy késedelmi díjat számítanak fel, a kártya használatát korlátozhatják, vagy letilthatják. A gyakorlatban ennek a lehetőségkörnek számos kombinációjával találkoztunk.

 A késedelmi kamat mértéke a Ptk. diszpozitív szabálya szerint jelenleg: hitelkamat + évi 6%. (Két bank lejárt tartozásnál évi 25 %-os mértéket határozott meg.) A késedelmi díj mértéke: bankonként változó – 1.500 - 3.500 Ft –, melyet a bankok alkalmanként szabnak ki.

A fenti kérdéseket a bankok üzletszabályzatukban / általános szerződési feltételeikben részletesen meghatározzák. A mindenkor hatályos kondíciós lista / hirdetmény tartalmazza a díjak, költségek, kamatok aktuális mértékét. Ezen kívül a bankok tájékoztató anyagokban, termékismertetőben, kártyakiküldő levélben, számlakivonaton és az interneten igyekeznek az ügyfeleket széleskörű tájékoztatással ellátni.

E kérdéskörben megemlítendő a brit Office of Fair Trading vizsgálata, mely a hitelkártyákhoz kapcsolódó késedelmi díjak mértékére vonatkozott. Kiemelendő, hogy az OFT a versenyfelügyeleti eljárás helyett konzultációval és ajánlás kibocsátásával oldotta meg a díjak túlzott mértékével kapcsolatban feltárt problémát.

 2006 első negyedévében megjelentetett, THM értéket tartalmazó hirdetések(pl. szórólap, plakát, újsághirdetés)

 A bankok által beküldött dokumentációt (hirdetések, szórólapokat, hirdetményeket stb.) megvizsgálva megállapítható, hogy valamennyi bank megfelel a Rendelet THM közzétételére vonatkozó előírásainak. (kivételt esetenként a közzététel mérete jelent.)  Több bank egyes ügyfél-tájékoztatói, illetve hirdetményei azt is tartalmazzák, hogy „a THM nem tartalmazza a kártya éves díját.”

 A panaszstatisztikai rendszerben található hitelkártyára vonatkozó panaszok

 A hitelkártyára vonatkozó panaszok alapján az alábbi fogyasztói problématípusok, tájékozatlansági jellemzők emelhetők ki:

  • A fogyasztók jelentős része nincs pontosan tisztában a kamatmentes periódus jellemzőivel. Ezen belül nem tudatosul a fogyasztókban vagy a tájékoztatások alapján nem tudják, hogy csak akkor van kamatmentesség, ha a meghatározott időn belül az adott terméknél meghatározott módon teljesítik a befizetést;

  • Nem tudatosul a fogyasztókban az sem, hogy amennyiben nem a felhasznált teljes összeget fizetik vissza, akkor a teljes igénybevett hitelösszeg válik kamatkötelessé, nem csupán a vissza nem fizetett hitelösszeg-rész;

  • Sok ügyfél nincsen tisztában a hitelkártyával kapcsolatos díjak teljes körével;

  • Az ügyfelek problémásnak, indokolatlannak tartják a reklamáció esetén fizetendő – nem is alacsony – díjat;

  • A fogyasztók csak utólag értesülnek a hitelintézetek – szerződésben kikötött, így jogszerű – egyoldalú szerződésmódosításáról.

 Összefoglalás és javaslatok a felmérés alapján: 

1.A Rendelet - az alkalmazandó képlet és feltételezéseken túl – nem határoz meg a THM számítása tekintetében, a hitelösszeg vonatkozásában konkrét értéket (mint pl. a lakáskölcsönök esetén), a THM számítása kapcsán így eltérések mutatkoznak. ltérés mutatkozik az intézmények között a tekintetben is, hogy a kártya éves díját, egyéb költségeket a THM számításánál figyelembe veszik vagy sem.

Tekintettel a fentiekre, továbbá arra, hogy több intézmény válaszlevelében iránymutatást és a szabályok betartásának kikényszerítését kérte a Felügyelettől – a Felügyelet vezetése úgy döntött, hogy a THM számítását egységesítése érdekében ajánlás kerüljön kidolgozásra. Ugyanakkor az utóbbi időben más termékeknél is felmerült problémák, állásfoglalás kérések azt indokolják, hogy az ajánlás egyrésztminden hitelfajtára térjen ki a THM esetében, másrészt abban az értelemben is legyen komplex, hogy az EBKM és THM kérdéskörére isterjedjen ki.

2.A pénzügyi intézmények számos ügyfél-tájékoztató anyagban tájékoztatják ügyfeleiket a kamatmentes periódusról, mégis fogyasztóvédelmi szempontból a tájékoztatás módját aggályosnak találjuk. A cégek valamennyi hitelkártyára vonatkozó dokumentuma, hirdetése szól a kamatmentes periódusról („akár 45 napig kamatmentes”), továbbá a minimum visszafizetendő összegről, arra azonban nem hívják fel hangsúlyosan az ügyfél figyelmét (bár kétségtelen, hogy a szerződésekben ez szerepel), hogy a kamatmentes periódus csak abban az esetben él, ha a felhasznált teljes hitelösszeget a fizetési határidőig megfizeti. „Részlegesen” ez az opció nem vehető igénybe, tehát ha a minimum összeget meghaladóan, de nem a teljes összeget törlesztik, nincs kamatmentes periódus a törlesztett részletet illetően.

A kamatmentes periódus működésének megismerése az általános szerződési feltételekből vagy egyéb dokumentumokból meglehetősen bonyolult, ezért javasoljuk az erre való kifejezett figyelemfelhívás továbbá, hogy az ügyfél-tájékoztatás során példákkal is illusztrálják a konstrukciót.Mivel számos ügyfélpanasz ered abból, hogy néhány forinton múlik (s az esetenként nem is a hitelből, hanem a különböző költségekből adódik, amivel a fogyasztók ugyancsak nincsenek tisztában) a kamatmentes opció igénybevétele, célszerű lenne, ha a hitelintézetek néhány száz, esetleg 1000 Ft tolerancia határt alkalmaznának.

Javasolni lehet továbbá a hitelintézeteknek, hogy az ügyfél-tájékoztató dokumentumaiban hasonlítsák össze a hitelkártyát egyéb hitelkonstrukciókkal (pl.: folyószámlahitellel)

3.A hitelkártyák használatát több bank is kiadványokban és honlapjukon szemléletes interaktív ábrákkal mutatja be az ügyfeleknek. A Felügyelet vezetése részben ezen példák hatására úgy döntött, hogy készüljön és a Felügyelet honlapján a fogyasztók tájékozottságának növelése érdekében kerüljön közzétételre egy illusztrált, a hitelkártyák működését bemutató dokumentum.

1

A hitelkártya a kibocsátó bank által az Ön rendelkezésére bocsátott elektronikus fizetési eszköz, amely áruk vásárlására és szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítésére használható, hitelkeret tartozik hozzá. Azokon a kártyaelfogadó helyekenhasználható, ahol a kártyán lévő logó látható. Ezek a logók az üzlet bejáratánál vagy a pénztárnál kerülnek feltüntetésre.

Figyelemmel a lakossági hitelkártya termékek fokozott terjedésére és így a kapcsolódó ügyfél-tájékoztatás kiemelt fontosságára, a Felügyelet felmérte a lakosság számára hitelkártya szolgáltatást nyújtó hitelintézetek gyakorlatát a hitelkártyák THM-jének számítását és közzétételét, valamint a kamatmentes periódus szabályait illetően

A panaszokról
Iránytű pénzügyi szolgáltatásokhoz