A felmérés kizárólag a fenti kérdésekre terjedt ki, nem vizsgálta a hitelkártyákkal
kapcsolatos biztosítékok rendszerét és a hitelbírálat módját. Felmérésünk 15 pénzügyi
intézményt érintett.Az alábbiakban a felmérésből a problémás vagy kiemelést érdemlő
témák kerülnek említésre.
A hitelkártyák THM-jébe beleszámítandó költségelemek, a számítás során alkalmazott
feltételezések
A THM számítás és közzététel szabályait a betéti kamat, az értékpapírok hozama
és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről szóló 41/1997. (III.
5.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) vonatkozó rendelkezései határozzák
meg.
a) lehetséges THM tartomány (tól-ig) feltüntetése
A Rendelet a számítás során számos kötelezően alkalmazandó feltételt meghatároz,
azonban a hirdetésekben feltüntetendő THM-ek tekintetében, a hitelösszeg vonatkozásában
nem határoz meg konkrét értéket (mint pl. a lakáskölcsönök esetén).A hitelintézetek
a számítás alapjául szolgáló hitelösszegként jellemzően az igényelhető minimum
és maximum összegeket, az adott konstrukcióra jellemző átlagos hitelösszeget,
illetőleg 100.000 Ft-os keretet jelöltek meg. Amennyiben a hitelintézetek fix,
tételes díjjal nem számolnak, bármely hitelösszeg esetén azonos THM értékeket
kapnak eredményül, sávos (tól-ig) THM tartomány feltüntetésére ebben az esetben
nincs szükség. Ellenkező esetben értelemszerűen igen.
A sávos THM feltüntetés további oka, hogy egyes hitelintézetek kalkulálnak a
kamatmentes periódus napjainak lehetséges értékeivel. Ez véleményünk szerint nem
megfelelő, mivel a rendelet meghatározza, hogy az igénybevétel napja megegyezik
a meghirdetett elszámolási időszak első napjával.
b) éves kártyadíj beszámításának kérdése
A hitelintézetek THM számítási gyakorlata nem egységes a tekintetben sem, hogy
mely fix díjtételt tekintik olyan, a hitelhez szorosan kapcsolódó költségnek,
melyet beszámítanak a THM-be (pl. kártya éves díja, bankszámlavezetés díja). Több
hitelintézet is felvetette annak igényét, hogy a Felügyelet adjon iránymutatást
– a THM számítás során figyelembeveendő, nem rendszeresen felmerülő költségek
tekintetében – az egységes gyakorlat kialakítására és annak alkalmazását egységesen
kényszerítse is ki a piaci szereplőktől.
A bankok gyakorlatában szembetűnő eltérés az, hogy míg egyes bankok a kártya
éves díját a THM számításánál figyelembe veszik, addig más bankok figyelmen kívül
hagyják azt.
Több bank válaszlevelében kifejtette, hogy az éves kártyadíjat azért nem veszik
figyelembe a THM számítása során, mert az éves kártyadíj a termék bankkártya jellegéhez
kapcsolódik, a termék bankkártya jellegéből adódó szolgáltatásokért fizetendő.
Mivel a hitelkártya elektronikus fizetési eszköznek minősül, így a kártyadíj (és
bizonyos egyéb díjak) nem számolhatók el a hitelhez kapcsolódó díjként (költségként).
Az egyik bank válaszában a következőképpen fogalmaz: „A Rendelet g) pontjában
írtakat, miszerint a hitelkártyához nincs társkártya kibocsátva, a Bank úgy értelmezi,
hogy a jogalkotó szándéka – indirekt módon – a feltételezés megfogalmazásával
az, hogy a bank a főkártya éves kártyadíját vegye figyelembe a THM számításánál.
Mindezek alapján a THM számításánál figyelembe vett díjtétel: a főkártya első
éves kártyadíja.”
Ezzel szemben egy másik bank álláspontja az, hogy: „A hitelkártya egy kombinált
termék-típus: egy standard debit típusú bankkártyának és egy rulírozó (újra feltöltődő)
fogyasztási kölcsönnek a kombinációja. A bankkártya éves díja – megítélésünk szerint
– a termék bankkártya „lábához” kapcsolódik, a termék bankkártya jellegéből adódó
szolgáltatásokért fizetendő; független attól, hogy az ügyfél igénybe veszi-e a
hitelt.” és ennek megfelelően nem is számítja bele a kártyadíjat a THM-be.
Megjegyzendő, hogy többen azon hitelintézetek közül, amelyek figyelembe veszik
a kártya díjat, valójában nem számolnak vele, mivel az első évre elengedik azt,
illetve kedvezményesen 0 Ft-ban állapítják meg. (A THM számításához a kártyadíjjal
csökkentett hitelösszeget használják.) Ugyanakkor megemlítendő például egy pozitív
gyakorlat, amely szerint a bank az éves kártyadíjon túl a havi egyenlegértesítő
díját is beleszámolja a THM-be. Azon pénzügyi intézmények közül, melyek nem számítják
bele a THM-be az éves kártyadíjat, három szolgáltató erre külön felhívja a figyelmet
a hirdetményben, illetve az ügyfél-tájékoztató dokumentumokban.
A pénzügyi intézmények gyakorlatát tehát egységesíteni kellene, ugyanis ilyen
módon a THM elveszti összehasonlítást segítő szerepét. A Felügyelet honlapján olvasható állásfoglalás az alábbiakat tartalmazza:
„A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének véleménye teljes hiteldíj mutató
(THM) tartalmának megítélésére vonatkozóan a következő: A megkeresésben leírtak
szerint a hitelintézetek által kínált hitelkártya-termékek esetében az ügyfélnél
felmerülő költségként jelentkezik a hitelkártya éves díja, valamint a hitelkártyával
összefüggő számlavezetési díj, mivel a hitel felvételéhez elengedhetetlenül szükséges
a bankkártya és az ahhoz kapcsolódó hitelkártyaszámla. Ugyanakkor egyes hitelkártya-kibocsátó
hitelintézetek a hitelkártya éves díjtételét, továbbá a hitelkártyához kapcsolódó
számla vezetésének havi díját a teljes hiteldíj mutatóba nem számítják bele. Kérdéses,
hogy ez a gyakorlat megfelel-e a hatályos jogszabályoknak, különös tekintettel
a 2005. január 1. napjától hatályba lépő jogszabály-módosításra.
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
212. § (2) bekezdése alapján a teljes hiteldíj a fogyasztó által a kölcsönért
fizetendő terhelés, amely tartalmazza a kamatokat, folyósítási jutalékokat és minden egyéb – a kölcsön felhasználásával kapcsolatosan fizetendő – költséget.
Figyelembe véve, hogy a THM számításánál a teljes hiteldíjat kell alkalmazni,
és hogy a kártya éves díja, valamint a számlavezetési díj a kölcsön felhasználásával
kapcsolatosan fizetendő költség (mivel a kártya és a mögötte lévő számla a konstrukció
nélkülözhetetlen elemei), továbbá tekintettel arra, hogy a betéti kamat, az értékpapírok
hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről szóló 41/1997.
(III. 5.) Korm. rendelet 8.§ (2) bekezdése tételesen felsorolja a THM számításánál
figyelembe nem veendő költségelemeket (melyek között a fentiek nem szerepelnek),
ezért a Felügyelet álláspontja szerint e két költségelem beleszámítandó a THM-be.
Megjegyezzük még, hogy a kártyadíj vonatkozásában ez levezethető abból is, hogy
Kormányrendelet 11/C. § g) pontja alapján azzal a feltételezéssel kell élni, hogy
a hitelkártyához nincs társkártya kibocsátva, azaz a társkártya költsége nem jelenhet
meg a THM-ben. Ebből pedig az következik, hogy a főkártya költségének meg kell
jelennie.”
THM feltüntetés az ügyfél-tájékoztatókban és (szerződéses) dokumentumokban
Megállapítható, hogy valamennyi bank tájékoztatja ügyfeleit a THM-ről a hirdetményében,
az általános szerződési feltételekben, a kondíciós listájában és a hitelkártya
szerződésben.
Ezen kívül számos, különböző elnevezésű ügyfél-tájékoztató dokumentumban szerepel
a THM, például: szórólap, termékismertetők, plakátok, kártyakiküldő levelek, nyilvános
tájékoztatók, hirdetések, utcai vagy sajtóban megjelenő reklámok, internetes honlap.
Előírás hiányában jellemzően azonban nem kerül feltüntetésre, hogy a számítás
milyen hitelösszegre és milyen egyéb fontos jellemző figyelembevételével történt.
Ezért – és mivel a fogyasztók vélhetően nem ismerik a jogszabály által alkalmazni
rendelt feltételeket – a THM kevésbé képes betölteni a hitelkártya termékek közötti
választást megkönnyítő, összehasonlítást segítő funkcióját.
A kamatmentes periódusra és a minimálisan visszafizetendő összegre, továbbá az
ennek nem teljesítése esetén alkalmazandó következményekre vonatkozó szerződési
feltételek
a) Kamatmentes periódusra vonatkozó rendelkezések:
A cégek általános szerződési feltételeiből, az üzletszabályzatokból vagy kondíciós
listákból kitűnik, hogy nem számítanak fel ügyleti kamatot, amennyiben az ügyfél
vásárlási tranzakció esetén a számlakivonatban is meghatározott fizetési türelmi
időszak végéig maradéktalanul, visszafizeti a felhasznált hitelkeretet. Amennyiben az ügyfél nem fizeti vissza
a felhasznált hitelkeretet határidőn belül, a vásárlási tranzakció napjától a
bank kamatot számít fel. (Egyes szolgáltatóknál a visszafizetést egyösszegben
szükséges megtenni.)
Készpénzfelvételi vagy egyéb tranzakció esetén a bankok minden esetben ügyleti
kamatot számítanak fel a tranzakció napjától kezdődően. Egyes bankok ugyanakkor
a vásárlási tranzakció analógiájára csoportos beszedési megbízás esetén sem számítanak
fel kamatot. A fizetési türelmi időszak legtöbb bank esetében 15 nap, de előfordul
9 nap is.
b) Minimálisan visszafizetendő összegre vonatkozó rendelkezések:
A bankok a minimum visszafizetendő összeget a mindenkor hatályos hirdetményben
/ kondíciós listában határozzák meg, százalékban és / vagy fix összegben. A legtöbb
bank esetén a minimum fizetendő összeg mértéke:
-
A felhasznált hitelkeret 5%-a, minimum 2000 Ft
-
A felhasznált hitelkeret 5%-a, minimum 5000 Ft
Azonban a fentiektől eltérő mértékre is találunk számos példát:
-
Igényelt hitelkeret 5,6,7,8,9 vagy 10%-a ,
10 %-ban határozza meg a minimum törlesztés összegét három bank,
Egyes bankok meghatározzák, hogy amennyiben a felhasznált hitelkeret összege
nem éri el a mindenkor hatályos Hirdetményben meghatározott minimum fizetendő
összeget, a felhasznált hitelkeret teljes összegét köteles az ügyfél megfizetni.
c) Vissza nem fizetés esetén alkalmazandó következmények:
Megállapítható, hogy az ügyfél fizetési késedelme esetén – amennyiben a fizetési
határidőig a minimum fizetendő összeget nem fizeti meg – a bankok késedelmi kamatot
és / vagy késedelmi díjat számítanak fel, a kártya használatát korlátozhatják,
vagy letilthatják. A gyakorlatban ennek a lehetőségkörnek számos kombinációjával
találkoztunk.
A késedelmi kamat mértéke a Ptk. diszpozitív szabálya szerint jelenleg: hitelkamat
+ évi 6%. (Két bank lejárt tartozásnál évi 25 %-os mértéket határozott meg.) A
késedelmi díj mértéke: bankonként változó – 1.500 - 3.500 Ft –, melyet a bankok
alkalmanként szabnak ki.
A fenti kérdéseket a bankok üzletszabályzatukban / általános szerződési feltételeikben
részletesen meghatározzák. A mindenkor hatályos kondíciós lista / hirdetmény tartalmazza
a díjak, költségek, kamatok aktuális mértékét. Ezen kívül a bankok tájékoztató
anyagokban, termékismertetőben, kártyakiküldő levélben, számlakivonaton és az
interneten igyekeznek az ügyfeleket széleskörű tájékoztatással ellátni.
E kérdéskörben megemlítendő a brit Office of Fair Trading vizsgálata, mely a
hitelkártyákhoz kapcsolódó késedelmi díjak mértékére vonatkozott. Kiemelendő,
hogy az OFT a versenyfelügyeleti eljárás helyett konzultációval és ajánlás kibocsátásával
oldotta meg a díjak túlzott mértékével kapcsolatban feltárt problémát.
2006 első negyedévében megjelentetett, THM értéket tartalmazó hirdetések(pl. szórólap, plakát, újsághirdetés)
A bankok által beküldött dokumentációt (hirdetések, szórólapokat, hirdetményeket
stb.) megvizsgálva megállapítható, hogy valamennyi bank megfelel a Rendelet THM
közzétételére vonatkozó előírásainak. (kivételt esetenként a közzététel mérete
jelent.) Több bank egyes ügyfél-tájékoztatói, illetve hirdetményei azt is tartalmazzák,
hogy „a THM nem tartalmazza a kártya éves díját.”
A panaszstatisztikai rendszerben található hitelkártyára vonatkozó panaszok
A hitelkártyára vonatkozó panaszok alapján az alábbi fogyasztói problématípusok,
tájékozatlansági jellemzők emelhetők ki:
-
A fogyasztók jelentős része nincs pontosan tisztában a kamatmentes periódus jellemzőivel.
Ezen belül nem tudatosul a fogyasztókban vagy a tájékoztatások alapján nem tudják,
hogy csak akkor van kamatmentesség, ha a meghatározott időn belül az adott terméknél
meghatározott módon teljesítik a befizetést;
-
Nem tudatosul a fogyasztókban az sem, hogy amennyiben nem a felhasznált teljes
összeget fizetik vissza, akkor a teljes igénybevett hitelösszeg válik kamatkötelessé,
nem csupán a vissza nem fizetett hitelösszeg-rész;
-
Sok ügyfél nincsen tisztában a hitelkártyával kapcsolatos díjak teljes körével;
-
Az ügyfelek problémásnak, indokolatlannak tartják a reklamáció esetén fizetendő
– nem is alacsony – díjat;
-
A fogyasztók csak utólag értesülnek a hitelintézetek – szerződésben kikötött,
így jogszerű – egyoldalú szerződésmódosításáról.
Összefoglalás és javaslatok a felmérés alapján:
1.A Rendelet - az alkalmazandó képlet és feltételezéseken túl – nem határoz meg
a THM számítása tekintetében, a hitelösszeg vonatkozásában konkrét értéket (mint
pl. a lakáskölcsönök esetén), a THM számítása kapcsán így eltérések mutatkoznak.
ltérés mutatkozik az intézmények között a tekintetben is, hogy a kártya éves díját,
egyéb költségeket a THM számításánál figyelembe veszik vagy sem.
Tekintettel a fentiekre, továbbá arra, hogy több intézmény válaszlevelében iránymutatást
és a szabályok betartásának kikényszerítését kérte a Felügyelettől – a Felügyelet vezetése úgy döntött, hogy a THM számítását egységesítése érdekében
ajánlás kerüljön kidolgozásra. Ugyanakkor az utóbbi időben más termékeknél is felmerült problémák, állásfoglalás
kérések azt indokolják, hogy az ajánlás egyrésztminden hitelfajtára térjen ki a THM esetében, másrészt abban az értelemben is legyen komplex, hogy az EBKM és THM kérdéskörére isterjedjen ki.
2.A pénzügyi intézmények számos ügyfél-tájékoztató anyagban tájékoztatják ügyfeleiket
a kamatmentes periódusról, mégis fogyasztóvédelmi szempontból a tájékoztatás módját
aggályosnak találjuk. A cégek valamennyi hitelkártyára vonatkozó dokumentuma,
hirdetése szól a kamatmentes periódusról („akár 45 napig kamatmentes”), továbbá
a minimum visszafizetendő összegről, arra azonban nem hívják fel hangsúlyosan
az ügyfél figyelmét (bár kétségtelen, hogy a szerződésekben ez szerepel), hogy
a kamatmentes periódus csak abban az esetben él, ha a felhasznált teljes hitelösszeget
a fizetési határidőig megfizeti. „Részlegesen” ez az opció nem vehető igénybe,
tehát ha a minimum összeget meghaladóan, de nem a teljes összeget törlesztik,
nincs kamatmentes periódus a törlesztett részletet illetően.
A kamatmentes periódus működésének megismerése az általános szerződési feltételekből
vagy egyéb dokumentumokból meglehetősen bonyolult, ezért javasoljuk az erre való
kifejezett figyelemfelhívás továbbá, hogy az ügyfél-tájékoztatás során példákkal
is illusztrálják a konstrukciót.Mivel számos ügyfélpanasz ered abból, hogy néhány
forinton múlik (s az esetenként nem is a hitelből, hanem a különböző költségekből adódik, amivel
a fogyasztók ugyancsak nincsenek tisztában) a kamatmentes opció igénybevétele, célszerű lenne, ha a hitelintézetek néhány
száz, esetleg 1000 Ft tolerancia határt alkalmaznának.
Javasolni lehet továbbá a hitelintézeteknek, hogy az ügyfél-tájékoztató dokumentumaiban
hasonlítsák össze a hitelkártyát egyéb hitelkonstrukciókkal (pl.: folyószámlahitellel)
3.A hitelkártyák használatát több bank is kiadványokban és honlapjukon szemléletes
interaktív ábrákkal mutatja be az ügyfeleknek. A Felügyelet vezetése részben ezen
példák hatására úgy döntött, hogy készüljön és a Felügyelet honlapján a fogyasztók
tájékozottságának növelése érdekében kerüljön közzétételre egy illusztrált, a hitelkártyák működését bemutató dokumentum.