|
Fogalom
|
Magyarázat
|
|
A kár rendezése
|
A biztosító, vagy annak kárrendezési megbízottja, vagy levelezője, vagy a Kártalanítási
Számla kezelője, a kárképviselő és a Nemzeti Iroda köteles a kártérítési igény
benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:
a.) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben,
amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt összegszerűen megállapította,
b.) indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre,
azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű,
vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.
|
|
A lízing szereplői
|
A lízingszerződés főszabály szerint háromalanyú szerződés. A lízingbe vevő megbízza
a lízingbe adót a lízingtárgy beszerzésére, majd ezt a tárgyat lízingbe veszi.
A lízingbe adó (lízingcég) az a szereplő, amely egyfelől beszerzi a szállítótól
(a harmadik szereplő, rendszerint kereskedő) a lízingtárgyat, másfelől az így
tulajdonába került tárgyat lízingbe adja az eredeti megbízónak, azaz a lízingbe
vevőnek. A lízingcégek jelentős részben bankok leányvállalatai, illetve önálló
pénzügyi vállalkozások. Nem ritkán pedig maguk a bankok végzik ezt a pénzügyi
szolgáltatási tevékenységet.
|
|
A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény
|
pénzmosásról akkor beszélhetünk, ha pénzügyi vagy bankműveletet végzésének a
célja bűncselekmény elkövetéséből származó dolog eredetének leplezése. A pénzmosást
nemcsak pénzre, de vagyontárgyakra, vagy vagyoni jogosultságot megtestesítő okiratokra
és értékpapírt is alkalmazni kell, így a betétre is. A törvény célja, hogy az
azonosítási és bejelentési kötelezettségek bevezetésével elriassza, illetve megtalálja
azokat, akik illegális vagyonukat megpróbálják tisztára mosni, ezért jogszabály
életbelépésétől a bankoknak szigorú azonosítást kell elvégezniük.
|
|
Adagolt kibocsátás
|
hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatalának olyan
módja, amelynek keretén belül az értékesítés a kibocsátó által meghatározott időszak
alatt történik úgy, hogy az értékpapírok lejárati időpontja azonos
|
|
Adásvételi szerződés
|
A polgári törvénykönyv megfogalmazása szerint az adásvételi szerződés alapján
az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni, és a dolgot a vevő birtokába
bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni, és a dolgot átvenni. Az
adásvétel tehát dolog tulajdonjogának pénz vagy egyéb vagyoni érték (ellenérték)
ellenében történő átruházása. Az adásvételi szerződésből az eladónak kötelezettsége
keletkezik az adásvétel tárgyát képező dolog tulajdonjogának átruházására és a
vevő birtokába bocsátására, a vevőnek pedig a dolog átvételére és a vételár megfizetésére.
|
|
Adóstárs
|
Egyes hiteltípusoknál a kockázat csökkentése vagy a hitelösszeg növelhetősége
érdekében egy hitel esetében is elfogadnak adóstársat, akinek kockázatát ugyanúgy
vizsgálják, mint a hitelfelvevőét.
|
|
ÁFA
|
Általános forgalmi adó: az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII.
törvényben (á-tv.) ekként meghatározott fogalom.
|
|
ÁKK Rt.
|
Államadósság Kezelő Központ Rt.
|
|
Alapcímlet
|
az értékpapírnak a kibocsátó által meghatározott azon legkisebb egysége, amely
még önállóan megtestesíti az értékpapírban foglalt jogokat és kötelezettségeket
|
|
Alapfedezet
|
határidős, opciós vagy egyéb származékos pozíció tartását lehetővé tevő értékpapírletét,
amely veszteség esetén a befektetési szolgáltató részére fedezetet biztosít
|
|
Alapkamat
|
Jegybanki (központi banki) irányadó kamat. Pl. a Magyar Nemzeti Bank, a Svájci
Nemzeti Bank vagy az Európai Központi Bank alapkamata.
|
|
Alapszintű pénzügyi fedezet
|
határidős, opciós, valamint a T+2 és a T+3 napos ügyletek elszámolásához a KELER
által ügyletkörönként előírt biztosíték
|
|
Államkötvény
|
éven túli lejáratú állampapír
|
|
Állampapír
|
a magyar vagy külföldi állam, az MNB, az Európai Központi Bank vagy az Európai
Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő
értékpapír. Az ilyen papírok visszafizetési kockázata a legkisebb egy adott országban
|
|
Allokáció
|
túljegyzés, illetve aukciós túlkereslet esetén a jegyzés, illetve az aukció lezárását
követő eljárás, mely során a kibocsátó, illetve a forgalmazó az előre meghirdetett
elvek alapján dönt az egyes jegyzések, illetve aukciós ajánlatok elfogadásának
mértékéről (ez az állampapír aukciók esetében a kártyaleosztás elve)
|
|
Amerikai opció
|
olyan opció, amelyet annak jogosultja nemcsak a lejárat napján, hanem előtte
is lehívhat
|
|
Amortizáció
|
A tárgyi eszközök értékcsökkenése, amelynek költségként történő elszámolásáról,
a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 52-54. §-ai rendelkeznek.Az elszámolás
gyakoriságát befolyásolja a társaság költségelszámolási rendje. Az értékcsökkenés
elszámolásának gyakorisága attól is függ, milyen módszerrel állapítják meg az
elszámolandó értékcsökkenést (például teljesítményarányosan vagy időarányosan).Az
értékcsökkenést maximum a bekerülési értékig (azaz nulláig), illetve ha maradványértékkel
számolnak, akkor a maradványértékig lehet elszámolni.Fontos: a terv szerinti értékcsökkenést
az üzembe helyezés napjától kell elszámolni, függetlenül attól, hogy az az év
mely napján volt.
|
|
Árfolyam/nyereség (P/E) arány
|
a részvényárfolyam (P) és az egy részvényre jutó nyereség (E) hányadosa
|
|
Árfolyamgarancia
|
Vannak olyan devizahitelek, amelyeknél a bank árfolyam-garanciát nyújt, azaz
egy előre meghatározott árfolyamsávon belül nem érvényesíti a törlesztőrészletben
az árfolyam változását. Ha viszont az árfolyam kilép ebből a sávból, akkor már
változik a törlesztőrészlet is.
|
|
Árfolyamindex
|
megmutatja, hogy egy meghatározott bázisponthoz képest hány százalékkal változtak
átlagosan az indexkosárban szereplő eszközök árfolyamai
|
|
Árfolyamkockázat
|
A deviza forintban kifejezett árfolyamának változásában rejlő kockázat. Az adott
deviza árfolyamváltozása (erősödése vagy gyengülése) miatt a devizahitelek törlesztőrészleteinek
mértéke gyakran és jelentős mértékben is változhat. A forint erősödése a törlesztőrészletek
csökkenését, a forint gyengülése a törlesztő részletek növekedését vonja maga
után.
|
|
Árfolyamrés
|
A vételi és eladási árfolyam közötti különbség. Mértékét a hitelintézet szabadon
állapítja meg. A vételi árfolyam alacsonyabb az eladásinál.
|
|
Áru
|
minden vagyoni értékkel bíró forgalomképes birtokba vehető dolog, illetve dolog
módjára hasznosítható természeti erő, ide nem értve a pénzügyi eszközt
|
|
Áruhitel
|
A fogyasztási kölcsönök klasszikus formája az áruvásárlási hitel, amelyet a vásárlás
helyszínén lehet igényelni. Korábban e hiteleket egy-egy cikk megvásárlásához
nyújtották a bankok, ma azonban már kerethitelek is vannak, amelyeket több termék
egy helyen történő megvásárlásához kínálnak. Az áruhitelek (egyelőre) forintalapúak,
amelyeknél nem készpénzt, hanem a megvásárolni kívánt terméket, szolgáltatást
kapja kézhez az ügyfél.
|
|
Átutalás
|
Egyik bankszámláról a másikra történő fizetés.
|
|
Átváltoztatható kötvény
|
részvénytársaság által kibocsátott olyan névre szóló kötvény, amelyet a kötvényes
kérésére részvénnyé kell átalakítani
|
|
Aukció
|
a forgalomba hozatal azon módja, amely keretén belül a kibocsátó az általa meghatározott
feltételek szerint lehetőséget biztosít ajánlattételre és a beérkezett vételi
ajánlatok meghatározott szempont alapján versenyeznek (Magyarországon az államkötvény-
és a diszkontkincstárjegy-kibocsátás általános módja.)
|
|
Automated Teller Machine (ATM)
|
Bankautomata, amely a kártyabirtokos számára lehetővé teszi, hogy kártyájának
használatával készpénzt vegyen fel/fizessen be, vagy számlaegyenlegét lekérdezze.
Egyes bankautomaták már mobiltelefon kártya feltöltésére is alkalmasak.
|
|
Avulás
|
Használt autóban keletkezett kár után a biztosító nem fizeti ki a sérült alkatrész
újkori értékét, teljes árát, annak a használat során bekövetkezett amortizációját
a biztosítottnak kell állnia.
|
|
Azonnali ügylet
|
az a megállapodás, amely előre rögzített időpontban történő tényleges teljesítésre
irányul
|
|
Baleset
|
A biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő külső ok, amely vagyoni károsodást,
személysérülést, betegséget, munkaképtelenséget, rokkantságot vagy halált okoz.
|
|
banki forrásgyűjtő papírok
|
olyan okiratok, melyek értékesítésével a bank forráshoz jut a piacon. Lehetnek
értékpapírok és az értékpapírnak nem minősülő betéti okiratok
|
|
BÁT
|
Budapesti Árutőzsde
|
|
Bázispont
|
A százalékpont egy század része (1 bázispont = 0,01 százalékpont, avagy 100 bázispont
= 1 százalékpont).
|
|
Befagyott betét
|
olyan betét, amelyre a hitelintézet nem képes a jogszabályi rendelkezések vagy
a szerződéses kikötések szerinti esedékességet követő öt munkanapon belül a kifizetést
teljesíteni
|
|
Befektetési ajánlás
|
pénzügyi eszközre, tőzsdei termékre vagy annak kibocsátójára vonatkozó, értékelést
is tartalmazó elemzés, javaslat nyilvánosságra hozása vagy nyilvános közlése,
amelynek ismeretében az ügyfél olyan döntést hozhat, amely alapján a saját vagy
más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac hatásaitól teszi
függővé, kockáztatja. Ideszámít a nyilvánosság számára közölt tény, körülmény,
tanulmány, riport, elemzés, hirdetés közzététele
|
|
Befektetési alap
|
befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörű kibocsátásával létrehozott és működtetett,
jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelő a
befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel
|
|
Befektetési alap letétkezelési tevékenység
|
pénzügyi szolgáltatási tevékenység, amely során a letétkezelő a befektetési alapkezelő
megbízása alapján letéteményesként a befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok
letéti őrzését és az ahhoz kapcsolódó kezelését, továbbá a befektetési alap bankszámlájának
- ideértve az alap saját tőkéjének összegyűjtése céljából nyitandó letéti számlát
is -, illetve értékpapír számlájának vezetését, valamint a befektetési jegyek
eladásával, visszavásárlásával, a hozamok kifizetésével és a nettó eszközérték
megállapításával kapcsolatos technikai tevékenységet és az alapkezelők sajátos
ellenőrzését végzi
|
|
Befektetési alap letétkezelő
|
a befektetési alap letétkezelési tevékenységet végző hitelintézet
|
|
Befektetési alap saját tőkéje
|
a befektetési alap saját tőkéje induláskor a befektetési jegyek névértékének
és darabszámának szorzatával egyezik meg, működése során a saját tőke a befektetési
alap összesített nettó eszközértékével azonos
|
|
Befektetési alapkezelési tevékenység
|
a befektetési alapkezelő által, a meghirdetett befektetési elveknek megfelelő
befektetési alap kialakítása és a befektetési alap portfóliójában lévő egyes eszközelemeknek
(befektetési eszköz vagy ingatlan) a befektetési alapkezelő döntése alapján, a
befektetési alap meghirdetett befektetési elveihez igazodó adásvétele
|
|
Befektetési alapkezelő
|
befektetési alapkezelési tevékenységre engedéllyel rendelkező részvénytársaság,
vagy fióktelep
|
|
Befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítás
|
A befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (unit-linked) egy olyan életbiztosítási
termék, amelynél a biztosító a biztosítási szerződés alapján képzett biztosítástechnikai
tartalékot az általa létrehozott, önálló befektetési politikával rendelkező, elkülönítetten
kezelt - azonos értékű, elméleti elszámolási részekből (befektetési egységekből)
álló - eszközállományokba (eszközalapokba) vagy más, befektetési alapkezelésre
jogosult társaság által kezelt befektetési alapokba helyezi befektetés céljából,
a szerződő választásától függően, a szerződésben előre meghatározott szabályok
szerint.
|
|
Befektetési eszközök
|
a) átruházható értékpapírok;
b) pénzpiaci eszközök;
c) értékpapírra, devizára, indexre, illetőleg ezek származtatott termékeire vonatkozó
határidős ügyletek, ideértve az ezekkel egyenértékű készpénz-elszámolású eszközöket;
d) határidős kamatlábügyletek;
e) kamat-, deviza- és tőkecsereügyletek;
f) vételi és eladási opciók értékpapírra, devizára, indexre és kamatlábra, illetve
ezek származtatott termékeire, ideértve az ezekkel egyenértékű készpénz-elszámolású
eszközöket;
g) üvegházhatású gázkibocsátási egységekre és légszennyező anyagkibocsátási jogokra
vonatkozó opciók, határidős és egyéb származtatott ügyletek, amelyek teljesítése
készpénzes elszámolással történik és kereskedése szabályozott piacon zajlik, illetve
amely ügyletek elszámolását elfogadott elszámolóház végzi folyamatos biztosítékadási
kötelezettség mellett
|
|
Befektetési hitel
|
értékpapír vásárlásához nyújtott hitel, ha a hitelt nyújtó részt vesz az ügylet
lebonyolításában
|
|
Befektetési jegy
|
befektetési alap nevében (javára és terhére) - a törvényben meghatározott módon
és alakszerűséggel - sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító,
átruházható értékpapír
|
|
Befektetési jegy folyamatos forgalmazása
|
a nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyeknek a befektetési
alap nevében történő folyamatos forgalomba hozatala és visszaváltása
|
|
Befektetési politika
|
A pénztár befektetési politikája a pénztári működés egyik legfontosabb dokumentuma.
A befektetési politikát a pénztár igazgatótanácsa fogadja el, végrehajtásáról
évente beszámol a pénztár közgyűlésének.
A befektetési politika legfontosabb elemei:
• befektetés célja, alapelvei
• a befektetések összetételére vonatkozó irányelvek (mekkora arányban kíván a
pénztár állampapírt, részvényt, befektetési jegyet vásárolni, milyen arányt képviselnek
a megcélzott portfolióban a külföldi eszközök), melyek a vállalt kockázati szint
és a várható eredményesség szempontjából igazítanak el;
• a pénztár referenciaindexe, mely a pénztári teljesítmény méréséhez szükséges
egyik legfontosabb összehasonlító adat.
|
|
Befektetési szolgáltatási tevékenység
|
az alábbi tevékenységek üzletszerű folytatása forintban, illetőleg valutában,
devizában egy vagy több befektetési eszközre:
a) bizományosi tevékenység;
b) kereskedelmi tevékenység;
c) egyéni portfóliók egyedi kezelése a befektető által adott megbízás alapján
(portfóliókezelés);
d) jegyzési garanciavállalás;
e) ügynöki tevékenység;
f) az értékpapír forgalomba hozatalának szervezése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás.
|
|
Befektetési szolgáltató
|
a befektetési vállalkozás és a befektetési szolgáltatási tevékenységet és kiegészítő
befektetési szolgáltatási tevékenységet is folytató hitelintézet, ide nem értve
az elszámolóházat
|
|
Befektetési tanácsadás
|
befektetési eszközre, a tőkepiacra vonatkozó olyan, értékelést is tartalmazó
elemzés, javaslat ellenszolgáltatás fejében történő átadása, amelynek célja, hogy
ezek ismeretében az ügyfél olyan döntést hozzon, amely alapján a saját vagy más
pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac hatásaitól teszi
függővé, kockáztatja. Nem számít befektetési tanácsadásnak a nyilvánosság számára
közölt tény, adat, körülmény, tanulmány, riport, elemzés, hirdetés közzététele,
továbbá a termékértékesítő által az ügyfél részére történő tájékoztatás
|
|
Befektetési vállalkozás
|
Befektetési vállalkozás az értékpapír-bizományos, az értékpapír-kereskedő és
az értékpapír-befektetési társaság. (Befektetési szolgáltatási tevékenységet -
ha törvény eltérően nem rendelkezik - befektetési vállalkozás és hitelintézet
folytathat.)
|
|
Befektető
|
az a személy, aki a befektetési szolgáltatóval, befektetési alapkezelővel, árutőzsdei
szolgáltatóval, vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más
pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac, illetve a tőzsde
hatásaitól teszi függővé, kockáztatja
|
|
Befektető-védelmi Alap
|
A befektetési szolgáltatók ügyfeleinek érdekeit védi a Befektető-védelmi Alap
(BEVA). A BEVA kártalanítására azok a befektetők számíthatnak, akik a BEVA tagjával
a biztosított tevékenységek valamelyikére érvényes szerződést kötöttek és e szerződés
alapján a befektetési szolgáltató birtokába került, és nevükön nyilvántartott
vagyont a befektetési szolgáltató nem tudja kiadni számukra. A biztosítás a bizományosi,
kereskedelmi, portfóliókezelési, értékpapír letéti őrzési, illetve letétkezelési,
ügyfélszámla vezetési és értékpapírszámla-vezetési tevékenység körében megkötött
szerződésekre terjed ki.
|
|
Befolyásoló részesedés
|
egy személy olyan közvetlen és közvetett tulajdona egy vállalkozásban, illetőleg
egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan kapcsolat, amely alapján
a személy
a) összességében a tulajdoni hányad, illetőleg a szavazati jogok legalább tíz
százalékát birtokolja, vagy
b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, illetőleg testületei
tagjainak legalább húsz százalékát kinevezheti vagy elmozdíthatja, vagy
c) alapszabály, alapító okirat vagy szerződés alapján döntő befolyást gyakorolhat
a vállalkozás működésére
|
|
Befolyásszerzés
|
a részvénytársaság közgyűlésén a döntéshozatalban való részvétel lehetőségét
biztosító szavazati jog megszerzése, ideértve a szavazati jogot biztosító részvényre
vonatkozó vételi jog, visszavásárlási jog, határidős vételi megállapodás érvényesítését
vagy a szavazati jog használati, haszonélvezeti jog alapján történő gyakorlását,
valamint azt, ha a befolyás nem a befolyásszerző közvetlenül erre irányuló magatartása
révén, hanem egyéb körülmények következtében jön létre. Befolyásszerzésnek minősül
a részvényes által a részvénytársaság más részvényesével kötött olyan megállapodás
is, amely alapján a részvényes jogosult a vezető tisztségviselők, illetve a felügyelő
bizottság tagjai többségének megválasztására, illetőleg visszahívására, vagy a
felek kötelezettséget vállalnak a részvénytársaság egységes szempontok szerint
történő irányítására. A befolyásszerzés abban az esetben is megvalósul, ha arra
az egymással kapcsolatban nem álló (független) személyek összehangolt magatartása
révén került sor.
|
|
Bérleti szerződés
|
A polgári törvénykönyv szerint a bérleti szerződés alapján a bérbe adó köteles
a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a bérlő pedig bért fizetni. A bérlet
valamely dolog birtokának és használatának időleges (határozott vagy határozatlan
időre történő) átengedése a bérlő részére, aki ennek ellenértékeként bérleti díj
fizetésére köteles.
|
|
BÉT
|
Budapesti Értéktőzsde
|
|
Betét
|
a Ptk. szerinti betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló tartozás,
ideértve a bankszámlaszerződés alapján fennálló pozitív számlaegyenleget is. A
betét lehet számlához kapcsolódó vagy betéti okirat
|
|
Betét feltörés
|
a betét lejárati idő előtti visszavétele. A lekötött betét feltörése esetén megszűnik
a szerződés, a pénzintézet a betéti számlára eléhelyezett összeg visszafizetést
nem tagadhatja meg, de ez esetben a betétes csökkentett, esetleg látra szóló kamatra
lesz csak jogosult
|
|
Betét futamideje
|
a betét elhelyezésének időtartama, a kezdőnaptól a lejáratig terjedő időszak.
Számításánál vagy az induló vagy a lejárati napot nem számítjuk hozzá a futamidőhöz
|
|
Betétgyűjtés
|
pénzeszközöknek előre meg nem határozott természetes és jogi személyektől történő
üzletszerű gyűjtése
|
|
Betéti kártya (debit card)
|
Kártya, amellyel a kártyabirtokos közvetlenül - valamely hitelintézetnél vezetett
- számlája terhére vásárolhat vagy pénz vehet fel.
|
|
Betéti okiratok
|
betétszerződést testesítenek meg, és csak fizikailag különböznek a számlabetétektől.
Általában szabadon forgathatók. Rengeteg típus létezik, számuknak és elnevezésüknek
csupán a kibocsátó bank fantáziája szab határt. Betéti okirat például az értékjegy,
a pénztárjegy, a betétjegy, kamatozójegy és a hozamjegy, stb.
|
|
Bevásárlókártya
|
A bevásárlókártya a hitelkártya egy fajtája. A leglényegesebb különbség a hitelkártya
és bevásárlókártya között az, hogy míg a hitelkártyát vásárlásra és készpénzfelvételre
is egyaránt használhatjuk (sőt, esetenként mobiltelefon feltöltésére, közműdíjak,
telefonszámla fizetésére is), addig – kártyatípus függvényében – egyes bevásárlókártyákat
kizárólag vásárlásra lehet használni, (készpénzfelvételre nem), és általában csak
belföldön használhatók.
A hitelkeret tekintetében is eltérés mutatkozik, ugyanis a bevásárlókártya esetén
igényelhető hitelkeret jelentősen alacsonyabb, mint a klasszikus hitelkártyáknál,
ugyanis a hitelkeret többnyire 100.000-200.000 forint.
Abban viszont nincs eltérés, hogy a bevásárlókártyát is csak azokon a kártyaelfogadó
helyeken lehet használni, ahol a kártyán lévő logó található, továbbá a bevásárlókártya
esetén is fennáll a kamatmentes periódus, ha a tartozás teljes összege visszafizetésre
kerül a fizetési türelmi időszak végéig.
A bevásárlókártyához azonban különféle kedvezmények kapcsolódhatnak, amelyekről
a kibocsátó bank tájékoztatja ügyfeleit; például, hogy mely kereskedelmi egységekben
való használat esetén jár kedvezmény, annak mekkora a mértéke, stb.
|
|
BISZ Központi Hitelinformációs Zrt.
|
A Központi Hitelinformációs Rendszert a BISZ Zrt. működteti. A BISZ Zrt. ügyfelei
és egyben a KHR felhasználói kizárólag a pénzügyi intézmények, a BISZ Zrt. szolgáltatásait
számukra nyújtja. Ugyanakkor a törvény lehetővé teszi a vállalkozói és a lakossági
ügyfeleknek is, hogy megtudják, milyen adatokat tartalmaz róluk a KHR, és a törvény
rendelkezik arról is, hogy ezt a betekintési jogukat a velük szerződő hiteladat-szolgáltató
(KHR felhasználó) révén gyakorolhatják. Ez az ún. ügyféltudakozvány.
|
|
Bizományosi tevékenység
|
megbízás alapján a befektetési szolgáltató és az árutőzsdei szolgáltató saját
nevében az ügyfél javára (terhére) folytatott tevékenysége
|
|
Biztosítás megszűnése
|
A biztosítások leggyakrabban a következő okok nyomán szűnnek meg:
- Díjnemfizetés
- Biztosítási esemény bekövetkezése
- Biztosítási tartam lejárta
- Érdekmúlás
- Felmondás
|
|
Biztosítási esemény
|
A Polgári Törvénykönyv megfogalmazása szerint biztosítási esemény lehet különösen:
a) a szerződésben megállapított károsító esemény;
b) halál bekövetkezése, meghatározott életkor elérése;
c) testi sérülést, rokkantságot vagy halált okozó baleset.
Életbiztosítási szerződések kapcsán a b) pont szerinti események minősülnek biztosítási
eseménynek.
|
|
Biztosítási évforduló
|
Rendszerint a biztosítási ajánlat aláírásának megfelelő nap.
|
|
Biztosítási időszak
|
A szerződésben megjelölt időszak, amelyre a biztosítási díj vonatkozik. Életbiztosítások
esetében a biztosítási időszak és a biztosítás tartam egybeesik. Vagyonbiztosítások
esetében a szerződés felmondásánál is nagy jelentősége van, a biztosítási szerződést
a biztosítási időszak végére lehet felmondani. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás
esetén egy év.
|
|
Biztosítási kötvény
|
Az ajánlat elfogadását és a szerződés létrejöttét igazoló okirat. A biztosítási
jogviszony meglétét tanúsítja. Nem minősül értékpapírnak, elvesztés vagy megsemmisülés
esetén másolattal pótolható.
|
|
Biztosítási összeg
|
A biztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási
esemény) bekövetkeztétől függően bizonyos összegnek megfizetésére köteles. A biztosítási
esemény bekövetkeztekor a biztosító a szerződés tartalma szerinti biztosítási
összeget köteles kifizetni (esetleg járadék formájában folyósítani). Életbiztosítás
esetén a biztosító szolgáltatásának mértékét nem a bekövetkezett kár nagysága
határozza meg, hiszen a biztosítási esemény (élethelyzet) általában pénzben nem
fejezhető ki, hanem a biztosító és a vele szerződő fél a szerződéskötéskor szabadon
állapodhat meg a biztosítási összeg mértékében.
|
|
Biztosítási szerződés felmondása
|
A biztosított a biztosítási év végére (utolsó napjára) - azt legalább 30 nappal
megelőzően - a szerződést írásban, indoklás nélkül felmondhatja. Ekkor van lehetőség
a kedvezőbb díjakat ajánló biztosítóhoz való átszerződésre.
|
|
Biztosítási szerződés megszűnése
|
A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés
megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást
nem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
A felelősségbiztosítási szerződés érdekmúlás miatti megszűnésének esetei: a gépjármű
forgalomból való kivonása, illetőleg átruházása.
|
|
Biztosítási tartam
|
Az az időtartam, amely a tényleges kockázatviselés kezdetétől a biztosítási szerződés
megszűnéséig tart. Erre az időtartamra kalkulálják a biztosítási díjat.
|
|
Biztosítási termék
|
Meghatározott biztosítási kockázatokra vagy kockázatcsoportokra kidolgozott feltétel-
és teljesítési rendszer.
|
|
Biztosító
|
Az a szervezet, amely a hatályos magyar jogi szabályozás, illetve valamely hatályos
tagállami szabályozás szerint biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre
jogosult.
|
|
Biztosító
|
Az a szervezet, amely a Felügyelettől engedélyt kapott a gépjármű-felelősségbiztosítási
tevékenység végzésére, és a Magyar Köztársaság területén a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
szóló rendeletnek megfelelően e tevékenység folytatására jogosult.
|
|
Biztosított
|
A biztosítási szerződés egyik alanya, az ő testi épségét (illetve vagyonát) védi
a biztosítás. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén a gépjármű üzembentartója
és vezetője.
|
|
Bonus
|
Díjkedvezmény, amellyel a biztosító az ügyfél tartós kármentességét honorálja.
Ahhoz, hogy a szerződés bonus-malus osztályba sorolása a tárgyévet követő év január
1-jén egy osztályt emelkedjen, a szerződésnek a megfigyelési időszakban legalább
9 hónapig hatályosnak és a teljes időszakban kármentesnek kell lennie.
|
|
Bruttó elszámolási rendszer (gross settlement system)
|
Átutalási rendszer, amelyben a pénz- vagy értékpapír-átutalások résztvevői közötti
kiegyenlítésére tételenként kerül sor.
|
|
Bruttó lízingdíj
|
A szerződés teljes vételárát jelenti. Beletartozik az induló lízingdíj, az azt
követő (havi vagy negyedéves ütemezésben fizetett) lízingdíjak és az általános
forgalmi adó.
|
|
BUX index
|
a Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe, a legnagyobb forgalmú részvények
utolsó kötési árából, és az adott cég nagyságából súlyozással számított mutató
|
|
CASCO (gépjármű-felelősségbiztosítás)
|
A polgári törvénykönyv értelmében a felelősségbiztosítási szerződés alapján a
biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított mértékben
mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős.
|
|
Chip kártya (chip card)
|
Integrált áramkört tartalmazó kártya. Az integrált áramkör alkalmas azonosító
adatok tárolására, illetve használható adat tárolásra, PIN kód érvényesítésére,
vásárlására, személyes adatok tárolására, számlaegyenleg ellenőrzésre. Bizonyos
kártyáknál a kártyán lévő memória (számlaegyenleg) minden egyes kártyahasználatkor
aktualizálható.
|
|
|
ugyanazon a napon elkezdett és lezárt tranzakció
|
|
Dematerializált értékpapír
|
a tőkepiacról szóló 2001. CXX. törvényben és külön jogszabályban meghatározott
módon, elektronikus úton létrehozott rögzített, továbbított és nyilvántartott,
az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség (az
értékpapír nyomdai úton nem kerül kinyomtatásra)
|
|
Deviza
|
Számlapénz külföldi pénznemben, pl. 50 euró a devizaszámlán.
|
|
Deviza alapú hitel
|
Olyan hitel, ahol a folyósítás és a törlesztés forintban történik, de devizában
van meghatározva a hitelösszeg és a törlesztőrészlet.
|
|
Devizabelföldi
|
a) az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott
érvényes személyazonosító igazolványa (személyi igazolványa), a tizennégy éven
aluliak esetében pedig a személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolványa (a
továbbiakban együtt: személyazonosító igazolvány) van, illetve azokkal rendelkezhet,
b) a vállalkozás és a szervezet, ha a székhelye belföldön van, ideértve a külföldi
állampolgár önálló magyarországi vállalkozását (egyéni vállalkozót - ideértve
az egyéni céget is - és az önfoglalkoztatót) is,
c) a b) pont szerinti vállalkozás vagy szervezet tulajdonosa, vezető tisztségviselője,
felügyelő bizottsági tagja és alkalmazottja e minőségében a vállalkozás és a szervezet
nevében tett jogügyletei és cselekményei tekintetében, ha azok alapján a vállalkozás
vagy a szervezet szerez valamilyen jogot, illetve azt terheli kötelezettség, akkor
is devizabelföldinek tekintendő, ha egyébként devizakülföldi,
d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ide nem értve a
vámszabadterületi társaságot és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló
többször módosított 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ának 28. pontja alá tartozó
társaságot,
e) a külföldön lévő külképviselet
|
|
Devizabetét
|
forinttól különböző pénznemben betétként elhelyezett pénzösszeg. A devizabetét
esetén a kártalanítás összegének a megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül
- a betét befagyása napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon történik
|
|
Devizahitel
|
Olyan hitel, ahol a folyósítás és a törlesztés is ténylegesen devizában történik.
Ugyanakkor a mindennapi szóhasználatban a deviza alapú hitelt hívjuk devizahitelnek.
|
|
Devizakülföldi
|
a) a természetes személy, ha nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott,
érvényes személyazonosító igazolványa, és azzal nem is rendelkezhet,
b) a vállalkozás és a szervezet - jogi formájától függetlenül -, ha székhelye
külföldön van, a devizabelföldi vállalkozás és szervezet külföldön működő fióktelepe,
c) a devizakülföldinek a belföldön lévő képviselete,
d) a vámszabadterületi társaság,
e) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha a fióktelepet
vámszabad területen létesítették, illetve ott működik, továbbá
f) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló többször módosított 1996. évi
LXXXI. törvény 4. §-ának 28. pontja alá tartozó társaság
|
|
Díjfizetés
|
A biztosítási díj szerződésben vállalt megfizetése. A fizetés gyakorisága: éves,
féléves, negyedéves. A fizetés módja lehet: átutalás, készpénzátutalási megbízás
("sárga csekk"), beszedési megbízás alkalmazásával.
|
|
Díjmentes leszállítás
|
Az életbiztosítások esetében felkínálható lehetőség. Lényege, hogy a díjfizetés
még a tartam lejárta előtt megszakítható, a szerződés pedig tovább él. A biztosító
ilyen esetekben tulajdonképpen az addig befizetett díjakból képzett tartalékokat
váltja át egy azonos szolgáltatásokat kínáló egyszeri díjas termékre. Díjmentes
leszállításnál a biztosítási tartam változatlan marad, a felkínált biztosítási
összeg viszont - a további díjfizetés elmaradása miatt - lecsökken. A biztosítás
lejártakor, illetve a biztosított halála esetén kerül kifizetésre a csökkentett
biztosítási összeg.
|
|
Díjmentesítés
|
A díjmentesítés bizonyos előre meghatározott biztosítási események bekövetkezése
miatt történik, az elnevezés hasonlóságán kívül az a közös benne és a díjmentes
leszállításban, hogy mindkettő esetében a szerződő további díjfizetési kötelezettségét
megszünteti. Fontos különbség, hogy a díjmentesítés a biztosító szolgáltatása,
míg a díjmentes leszállítás maradékjog. Különbség még az is, hogy díjmentesítés
esetén - ellentétben a díjmentes leszállítással - a biztosítási összeg változatlan
marad. Díjmentesítésre akkor van lehetőség, ha a biztosítási szerződésbe foglalt,
meghatározott káresemény már bekövetkezett és a szerződés értelmében a többi kárra
a biztosító további díj fizetése nélkül átvállalja a kockázatot. Díjmentesítésről
beszélünk például akkor, ha a vegyes biztosítás díjmentesítést vállal rokkantság
esetére. Ilyenkor ha a biztosított a tartam alatt megrokkan, az életbiztosítás
változatlan feltételekkel életben marad, a további díjfizetéstől azonban eltekintenek.
|
|
Díjtarifa
|
A biztosító által az egyedi díjak megállapításához alkalmazott számítási módszer.
|
|
Diszkont értékpapír
|
olyan hitelviszonyt megtestesítő, nem kamatozó értékpapír, amelyet névérték alatt
bocsátottak ki, és a lejáratkor névértéken váltanak be
|
|
Diverzifikáció
|
kockázatcsökkentési célból való befektetés különböző piacokon
|
|
|
az értékpapírból származó és a kibocsátó által teljesítendő kifizetéssel járó
esemény kezdő időpontja, továbbá társasági esemény napja
|
|
Egész életre szóló "whole life" biztosítás
|
A biztosítási szerződés tartama a biztosított hátralevő élete, a biztosító a
kedvezményezett részére a teljes biztosítási összeget kifizeti a biztosított halálakor.
A biztosítás a szerződő kérésére visszavásárolható, kölcsön vehető fel a terhére,
illetve díjmentesen leszállítható. Díjfizetése lehet folyamatos vagy egyszeri
díjfizetésű.
|
|
Egyedi értékpapír letéti számla
|
a nyomdai úton előállított értékpapírok címlet és sorszám szerinti nyilvántartására
szolgáló számla
|
|
Egyedi kockázat
|
az értékpapír vagy származtatott ügylet esetén az ügylet alapját képező értékpapír
egyedi jellemzőihez kapcsolható árfolyamváltozás kockázata
|
|
Egyéni számla
|
Az egyéni számla tartalmazza a pénztártagok rendszeresen fizetett tagdíjának,
az egyéb befizetéseknek és hozzájárulásoknak azt a részét, amelyet a pénztár a
tagjai számára a szolgáltatások jövőbeni fedezetére jóváír. A pénztár szolgáltatásait
az egyéni számlán összegyűjtött megtakarításokat alapul véve finanszírozza.
|
|
Egyesített összevont értékpapír számla
|
a KELER Rt. által vezetett, a Számlatulajdonos rendelkezése alatt álló gyűjtőelven
kezelt, nyomdai úton előállított és dematerializált értékpapír megjelenítését
szolgáló értékpapír nyilvántartás, amelyen a biztosíték értékpapír letéti számlán
kezelt értékpapírokon kívül valamennyi értékpapír kimutatásra kerül
|
|
Egyösszegű kifizetés
|
A pénztár egyösszegű kifizetést teljesít: a) a pénztártag felhalmozási időszakban
bekövetkezett halála esetén a kedvezményezett részére, b) magánnyugdíjpénztárnál
annak a pénztártagnak a kérésére, akinek a nyugdíjkorhatár eléréséig a különböző
pénztárakban eltöltött és összeszámított tagsági jogviszonya nem haladja meg a
180 hónapot. A 180 hónap számításánál - nem teljes naptári hónap esetén - 30 naptári
napot kell egy hónapnak tekinteni.
Ha a pénztártag nem az egyösszegű kifizetést kéri, részére járadékszolgáltatást
kell megállapítani.
|
|
Egységesített betéti kamatláb mutató (EBKM)
|
a hitelintézeteknek az egyes betétekösszehasonlíthatósága érdekében közzé kell
tenniük az EBKM-et, amelynek számításánál a kamatösszegben csak a ténylegesen
kifizetendő összeg vehető figyelembe
|
|
Egységesített értékpapír hozam mutató (EHM)
|
A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében, ha az értékpapír kamata a
kibocsátó által a még hátralévő teljes futamidőre megállapításra került, a befektetési
szolgáltató és a hitelintézet, valamint az a szervezet, amely törvény alapján
forgalmazó igénybevétele nélkül jogosult saját kibocsátású értékpapírt forgalomba
hozni, köteles kiszámítani, és közzétenni az egységesített értékpapír hozam mutatót,
mely által az e körbe bevont értékpapírok hozama összehasonlíthatóvá válik.
|
|
Eladási opció (put option)
|
Olyan szerződés, amelyben az egyik fél (az opció jogosultja) az opciós díj megfizetése
ellenében jogot szerez arra, hogy egy adott jövőbeni napon (lejáratkor), vagy
napig (lejáratig) valamely termék meghatározott mennyiségét előre megállapított
árfolyamon, az ún. kötési árfolyamon egyoldalú nyilatkozatával eladhassa az opció
kiírójának.
|
|
Elején határozott időtartamos járadék
|
A tag élete végéig kap járadékot, ám ha az általa meghatározott időtartam - pl.
10 év - letelte előtt meghal, az általa jelölt szolgáltatási kedvezményezett a
meghatározott időtartam végéig még kapja a járadék összegét.
|
|
Elektronikus pénztárca (electronic purse)
|
Újratölthető, többfunkciós, előre fizetett, elektronikus pénzt tároló kártya,
amelyet kis értékű kereskedelmi vagy egyéb fizetésekre használnak.
|
|
Elérési életbiztosítás
|
Az elérési életbiztosítás esetén - a szerződő díjfizetése ellenében - a biztosító
arra vállal kötelezettséget, hogy ha a biztosított a biztosítási tartam eltelte
után is életben van, akkor részére (vagy egy előre meghatározott kedvezményezett
részére) a biztosítási összeget kifizeti. Ha a biztosított a tartam lejárta előtt
meghal, akkor a biztosítás megszűnik, és a már befizetett díjak valamint a felhalmozott
hozam a kedvezményezettet, kedvezményezett hiányában pedig az örököst illeti.
|
|
Életbiztosítás
|
Az elméleti definíció szerint, a szűkebb értelemben vett életbiztosításban a
halálnak a biztosítás tartama alatti bekövetkezése vagy be nem következése (meghatározott
életkor elérése) a biztosítási esemény. A gyakorlatban azonban az életbiztosítási
konstrukciók sokszor nem csak életbiztosítási, hanem további beépített elemeket,
jellemzően betegség-, illetve balesetbiztosítási elemeket is tartalmaznak. Tágabb,
köznapi értelemben az életbiztosítás a biztosított életében bekövetkező eseményekhez,
elsősorban halálhoz, vagy a szerződésben meghatározott más eseményhez (életkor
elérése, házasságkötés, gyermekszülés, nyugdíjazás stb.) kapcsolódik.
|
|
Életbiztosítási díjtartalék
|
A szerződő fél által befizetett életbiztosítási díjakból képzett elkülönített
tartalék, amely a később bekövetkező biztosítási események (halál, elérés) kapcsán
járó szolgáltatások fedezésére szolgál. A tartalékokat a biztosító befekteti,
és a technikai kamatlábon felüli (többlet)hozamok minimum 80 %-át köteles visszajuttatni
a biztosítottainak.
|
|
Életbiztosítások típusai
|
Alapvetően két életbiztosítási típust különböztethetünk meg: a haláleseti és
az elérési biztosítást. Ezekből természetesen további számos, igen elterjedt forma
eredeztethető, mint például az említett két típus ötvözeteként leírható vegyes
biztosítás vagy a járadékbiztosítás. Az életbiztosítások speciális vállfaja a
befektetési egységekhez kötött vagy más néven unit-linked életbiztosítások.
|
|
Életjáradék
|
A tag élete végéig tartó nyugdíjszolgáltatás.
|
|
Elfogadó nyilatkozat (vételi ajánlatra tett)
|
az ajánlat tárgyát képező részvénnyel rendelkező részvényes nyilatkozata arról,
hogy részvényeit, vagy annak az elfogadó nyilatkozatban meghatározott részét a
vételi ajánlatban foglalt feltételek szerint át kívánja ruházni
|
|
Elfogadóhely
|
Olyan belföldi vagy külföldi kereskedő, amely az általa forgalmazott áruk vagy
szolgáltatások igénybevételét készpénzfizetés nélkül, nemzetközi logóval rendelkező
bankkártyák használatával teszi lehetővé a kártyabirtokos részére, valamint azon
bankok es egyéb vállalkozások, amelyek biztosítják a kártyabirtokos részére, hogy
bankkártyájával tranzakciót végezhessen.
|
|
Előre fizetett kártya (pre-paid card)
|
Olyan kártya, amelyért átvételkor bizonyos összeget kell fizetni, s eddig az
összeghatárig használható szolgáltatások, illetve áruk vásárlására.
|
|
Előtörlesztés
|
A hitelszerződés alapján fennálló tartozás teljesítési idő előtt történő teljes
vagy részleges teljesítése. A 2009. évi CLXII. törvény alapján a fogyasztó minden
esetben élhet a hitel teljes vagy részleges előtörlesztésének lehetőségével. (A
törvény szabályozza az előtörlesztés maximálisan felszámítható költségét is hiteltípusonként.)
A 2009. évi CLXII. törvény rendelkezései a fogyasztónak nyújtott pénzügyi lízing
esetén is alkalmazandóak, (a hitel/kölcsön szó alatt a pénzügyi lízinget is érteni
kell).
|
|
Előtörlesztési díj
|
A bank a részleges előtörlesztés és a teljes kölcsönösszeg előtörlesztése esetén
az előtörlesztés napján hatályos hirdetményében meghatározott előtörlesztési díjat
számítja fel, melynek megfizetése az előtörlesztéssel egyidejűleg esedékes.
|
|
Előzetes fedezetigazolás
|
A biztosító által a biztosítási szerződés megkötését megelőzően kiadott igazolás,
amely a biztosító kockázatviselését igazolja.
|
|
Elsőbbségi részvény
|
Eltérő tartalmú és mértékű tagsági jogokat megtestesítő (elsőbbséget biztosító)
részvény. Az alapító okirat (alapszabály) az elsőbbségi részvényfajtán belül
a) osztalékelsőbbséget,
b) a részvénytársaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén a felosztásra
kerülő vagyonból történő részesedés elsőbbséget (likvidációs hányadhoz fűződő
elsőbbség),
c) a szavazati joggal összefüggő elsőbbséget, valamint
d) a zártkörűen működő részvénytársaság részvényeire elővásárlási jogot biztosító
részvényosztályt határozhat meg.
|
|
Elsődleges forgalmazó
|
az ÁKK Rt.-vel az állampapírok forgalomba hozatalára, illetve forgalmazására
megbízási szerződést kötött befektetési szolgáltató
|
|
Elszámolási időszak
|
A hitelkártyánál az az (általában havi) időszak, amelyben a bank a kártyahasználatot
egy bankszámla kivonaton jelzi vissza, és amely időszak (vásárlás vagy készpénzfelvétel
során keletkezett) költéseire nézve a fizetési kötelezettség fennáll.
|
|
Elszámolási rendszer (clearing system)
|
Pénz- és értékpapír-átutalások egységes rend és közös szabályok szerinti feldolgozásra,
pozícióvezetésre vonatkozó, a rendszer tagjai által kötött kölcsönös megállapodás.
|
|
Elszámoló nap
|
az ügylet elszámolásának, rendezésének napja, amikor megtörténik a számlák (pénz
és értékpapír) terhelése és jóváírása
|
|
Elszámolóház
|
a tőzsdén és tőzsdén kívül megkötött pénz- és tőkepiaci ügyletek elszámolásával
és teljesítésével kapcsolatos szolgáltatásokat teljesítő szakosított hitelintézet
|
|
Értékkövetés
|
A biztosítási díjnak és a biztosítási összegnek - a kárgyakoriságtól függetlenül
- az árszínvonal változásához évente egy alkalommal történő hozzáigazítása.
|
|
Értékpapír
|
A forgalomba hozatal helyének joga szerint értékpapírnak minősülő befektetési
eszköz. Értékpapírnak csak olyan okirat vagy - jogszabályban megjelölt - más módon
rögzített, nyilvántartott és továbbított adat tekinthető, amely jogszabályban
meghatározott kellékekkel rendelkezik és kiállítását (kibocsátását), illetve ebben
a formában történő megjelenítését jogszabály lehetővé teszi. Értékpapírt pénzkövetelésről,
valamely dologra vonatkozó tulajdonjogról vagy más jogról, illetőleg tagsági viszonyból
eredő jogosultságról lehet kiállítani.
|
|
Értékpapír átalakítás
|
az értékpapír előállítási módjának (nyomdai úton, dematerializált) megváltoztatása
|
|
Értékpapír letéti őrzés
|
értékpapír megőrzésre történő átvétele, a tulajdonos megbízásából való nyilvántartása
és kiadása
|
|
Értékpapír letéti számla
|
a nyomdai úton előállított értékpapír gyűjtőelven alapuló nyilvántartására, a
számlatulajdonos részére vezetett számla
|
|
Értékpapír típus
|
az értékpapír névre vagy bemutatóra szóló voltának megkülönböztetése
|
|
Értékpapírkód
|
a központi értéktár által kiadott, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok
azonosítására szolgáló betű vagy számjelek összessége, illetve ezek kombinációja;
ISIN azonosító (International Securities Identification Number)
|
|
Értékpapír-kölcsönzés
|
értékpapír tulajdonjogának olyan átruházása, amelynek keretében a kölcsönbe adó
a kölcsönbe vevő részére azzal a kötelezettséggel ruház át értékpapírt, hogy a
kölcsönbe vevő köteles azonos darabszámú és sorozatú értékpapírt egy, a szerződésben
vagy a kölcsönbe adó által meghatározott jövőbeni időpontban visszaadni a kölcsönbe
adó, vagy az általa megjelölt harmadik személy részére
|
|
Értékpapír-letétkezelés
|
értékpapír letéti őrzése, a kamat, az osztalék, a hozam, illetőleg a törlesztés
beszedése és egyéb kapcsolódó szolgáltatás nyújtása
|
|
Értékpapír-sorozat
|
az azonos előállítású, azonos jogokat megtestesítő értékpapír egy meghatározott
időpontban forgalomba hozott teljes mennyisége, illetve az eltérő időpontban forgalomba
hozott értékpapírok valamely későbbi időpontban azonos jogokat megtestesítő teljes
mennyisége
|
|
Értékpapírszámla
|
a dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos
javára vezetett nyilvántartás
|
|
Értékpapírtitok
|
minden olyan, az egyes ügyfélről a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató,
a befektetési alapkezelő, a tőzsde, és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet
rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira vagyoni helyzetére,
üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira,
illetve a befektetési szolgáltatóval, árutőzsdei szolgáltatóval, befektetési alapkezelővel
kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik
|
|
Eszközalap
|
A befektetési egységekhez kötött életbiztosítási ágazatban tevékenység végzésére
jogosult biztosítók által, a részükre befizetett díjak befektetése útján képzett,
egyedileg kialakított portfoliót tartalmazó eszközállomány elnevezése.
|
|
Európai opció
|
olyan opció, amelyet annak jogosultja csak a lejárat napján hívhat le
|
|
EUROTAX
|
A gépjármű- és alkatrészárak katalógusa gyári, illetőleg piaci információk alapján.
|
|
Fedezet
|
A hitel fedezetéül ingó vagy ingatlan vagyontárgy, illetve személyi biztosíték
szolgálhat, amelyet a bank késedelem, vagy a hitel meg nem fizetése esetén érvényesít.
|
|
Fedezet alapú finanszírozás
|
A lízingügyletek sajátossága, hogy a lízingszerződéssel finanszírozott tárgy
az ügylet legfőbb biztosítékául is szolgál. Eszközalapú finanszírozásnak is nevezik,
ahol a finanszírozott eszköz (autó, lakás) egyben fedezetet képez. Ennek okán
a lízingelt tárgyat, azaz az eszközt teljes mértékben szükséges biztosítani (casco,
vagyonbiztosítás).
|
|
Fedezeti tartalék
|
A szolgáltatások fedezetének gyűjtésére és finanszírozására szolgál. (Ebbe kerül
tehát a pénztártag tagdíjának az a része, amely a majdani nyugdíjszolgáltatása
fedezetéül szolgál, és ide kerül az erre az összegre eső nettó hozam is. A felhalmozás
időszakában a fedezeti tartalék összege az egyéni számlákon nyilvántartott összegekkel
egyezik meg.)
|
|
Fedezeti ügylet
|
olyan kockázatfedezeti céllal kötött határidős, opciós, swap, illetve azonnali
ügylet, amelynek várható árfolyamnyeresége, illetve kamatbevétele egy másik ügyletből
vagy ügyletek sorozatából (fedezett ügyletek) adódó nyitott pozíció, várható kamatveszteség,
illetve árfolyamveszteség kockázatának fedezetére szolgál. A fedezeti ügylet eredménye
és a fedezett ügylet eredménye nagyságrendileg azonos vagy megközelítőleg azonos,
ellenkező előjelű, nagy valószínűséggel realizálódó, egymással szoros korrelációt
mutató, egymást ellentételező nyereség és veszteség
|
|
Fedezetként elfogadható ingatlanok
|
A hitel fedezetéül csak Magyarország területén található, terheletlen, rendezett
tulajdoni lappal rendelkező, önállóan forgalomképes, jelenlegi állapotában is
rendeltetésszerű használatra alkalmas, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett
lakóingatlan (családi ház vagy lakás), hétvégi ház, garázs, üzlethelyiség, iroda,
építés alatt álló ingatlan, illetve építési telek fogadható el. A fedezetül felajánlott
ingatlan(ok) tulajdoni lapján a tulajdonos(ok) bejegyzett tulajdonjogának kell
szerepelnie, illetve lakás/ház vásárlása esetén az ügyfél tulajdonjog bejegyzésére
irányuló kérelme szerepelhet széljegyként.
|
|
Fedezetvizsgálat (fund checking)
|
Fedezetvizsgálat a hitel fedezeteként bevont ingatlan tulajdoni és fizikai állapotának
vizsgálatát jelenti. Ennek alapján a bank meghatározza az ingatlan hitelbiztosítéki
értékét, ami valójában a hitel biztosítéka a hosszú futamidő alatt. Az érték az
ingatlan forgalmi értékének általában a 80-90 %-a, a pénzügyi intézmény értékbecslésétől
függően.
|
|
Felelősségbiztosítás
|
A biztosított által mások vagyonában, testi épségében okozott károkra nyújt fedezetet.
A szerződésben meghatározott esetekben mentesíti a biztosítottat a kártérítés
fizetése alól. Legismertebb típusa a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás, de
elterjedtek az ipari és szakmai (pl. orvos, ügyvéd stb.) felelősségbiztosítások,
ill. a természetes személyek felelősségbiztosításai is.
|
|
Felhalmozási időszak
|
A tagsági viszony kezdetétől a nyugdíjszolgáltatás megállapításáig terjedő időszak.
|
|
Felosztott hozam
|
a tőkenövekmény azon része, amelyet a befektetési alapkezelő a kezelési szabályzat
szerint a befektetési alapkezelés eredményeképpen a befektetési jegyek után köteles
kifizetni
|
|
FIFO
|
Olyan készletértékelési eljárás, amely szerint az először beérkezett készlet
kerül elsőként felhasználásra, a zárókészlet értékeléséhez pedig az utolsó beszerzési
árakat veszik alapul. (Értékpapír eladáskor e módszer alkalmazása azt jelenti,
hogy a számla javára időben először jóváírt értékpapírokat tekintik eladottnak.
Az árfolyamnyereség és a tőkeszámlán nyilvántartott befektetési állomány megállapításánál
van jelentősége.)
|
|
Figyelembe vett károk
|
Figyelembe vett károk a megfigyelési időszakban: az adott megfigyelési időszakot
megelőző bármely megfigyelési időszak alatt bekövetkezett, illetve bejelentett,
de bármely összegű első fizetéssel (ideértve a biztosító részteljesítését is)
csak az adott megfigyelési időszak alatt járó károk;
Figyelembe vett károk a bonus-malus besorolásnál: az adott, a szerződéskötés
által érintett biztosítási évet közvetlenül megelőző megfigyelési időszak alatt
figyelembe vett károk, azaz a fedezetet nyújtó biztosító(k) által bármely összegű
első fizetéssel járó károk, beleértve a kártörténetre vonatkozó adat (1. számú
függelék szerinti) igazolásával, illetve a biztosítási törvény 109/A. § (2) bekezdésének
c) pontja szerinti igazolásával megadott első fizetéssel járó károkat.
|
|
Fix és változó betéti kamat
|
ha nem változik a kamatláb a lekötés időtartama alatt, akkor fix kamatozású a
betét, amennyiben pedig meghatározott időszakonként módosulhat, akkor változó
kamatozású
|
|
Fix kamatozás, változó kamatozás
|
A fix kamatozás azt jelenti, hogy a hitel-, ill. lízingszerződés kamata rögzített
a futamidő alatt (annuitás). Változó kamatozású hitel- vagy lízingszerződés kamata
a szerződésben meghatározott időszakonként általában a referenciakamatláb változása
esetében módosul, azaz a kamat mértéke az aktuális pénzpiaci kamatlábak (LIBOR,
illetve BUBOR) jelentősebb mértékű elmozdulása esetén változik.
|
|
Fix törlesztőrészletű devizahitel
|
A fix törlesztőrészletű devizahiteleknél az árfolyamváltozás miatt nem a törlesztőrészlet
emelkedik, hanem a hitel futamideje nő. Ez esetben ugyanakkora törlesztőrészletet
kell fizetni, de hosszabb ideig.
|
|
Fizetési határidő / Fizetési türelmi időszak
|
A hitelkártya esetén az ügyfélnek, az elszámolási időszakban (készpénzfelvétel,
vásárlás során) keletkezett költéseit legkésőbb a fizetési türelmi időszak utolsó
napjáig kell a banknak törlesztenie.
|
|
Fogyasztási kölcsön
|
A fogyasztási kölcsön a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához,
javíttatásához, illetve szolgáltatások igénybevételéhez – a természetes személy
részére – nyújtott kölcsön, valamint a felhasználási célhoz nem kötött kölcsön,
ha a kölcsönt a természetes személy nem üzletszerű tevékenysége keretében veszi
igénybe.
A pénzügyi intézmények által nyújtott fogyasztási hitelnek számos formája létezik,
lehet például:
• személyi hitel,
• gépjármű hitel
• folyószámlahitel,
• hitelkártya,
• az áruházakban, kereskedelmi egységekben igényelhető, gyors elbírálású áruhitel.
A hitelfeltételeket (pl. hiteligénylési feltételek, futamidő, kamat kondíciók)
a pénzügyi intézmények – a jogszabályok által megszabott keretek között – saját
üzletpolitikájuk szerint alakítják.
|
|
Fogyasztási kölcsönszerződés tartalma
|
Semmis az a fogyasztási kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza az alábbiakat:
• a szerződés tárgyának meghatározása,
• az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutató,
• a hiteldíjmutató számítása során figyelembe nem vett egyéb – esetleges – költségek
meghatározása és összege, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók
meg, az ezekre vonatkozó becslés,
• a szerződéssel kapcsolatos összes költség, ideértve a kamatok és járulékok
éves, százalékban kifejezett értékét,
• azon feltételek, illetve körülmények részletes meghatározása, amelyek esetében
a hiteldíj megváltoztatható, vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatás,
• törlesztő részletek száma, összege, törlesztési időpontok,
• szükséges biztosítékok meghatározása,
• a szerződéshez kapcsolódóan a fogyasztótól megkövetelt biztosítások megjelölése,
• előtörlesztési lehetőség.
A fogyasztási kölcsönszerződésnek tartalmaznia kell, azon feltételeket is, melyek
alapján a pénzügyi intézmény lényeges szerződéses kötelezettségen változtathat.
|
|
Folyamatos kibocsátás
|
a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, valamint a nyílt végű befektetési alap
befektetési jegyének olyan forgalomba hozatala, amikor az értékesítés hatvan napot
meghaladó időszak alatt történik úgy, hogy az egyes értékpapírok futamideje értékesítésük
időpontjától kezdődik
|
|
Folyószámla
|
A lakossági fizetési forgalom lebonyolítására – megbízások fogadására, teljesítésére,
nyilvántartására és könyvelésére – szolgáló bankszámlatípus gyakori elnevezése.
A folyószámla lényeges tulajdonsága, hogy egyenlege negatív is lehet, azaz a számlatulajdonos
automatikus hitelben részesülhet abban az esetben, ha erről a felek a számlanyitáskor
a bankszámlaszerződésben megállapodtak, amelynek összeghatára ugyancsak a felek
megállapodásának függvénye.
|
|
Folyószámlahitel
v. számlahitel
|
A lakossági bankszámlához kapcsolódó folyószámlahitel átmeneti készpénzzavarok
áthidalására szolgáló fogyasztási hiteltermék.
A folyószámlahitel szerződésben kikötött, egyedi hitelkeret erejéig a bankszámla
túlterhelhető. Szabadon, hitelcél megjelölése nélkül, tetszés szerinti ütemezésben
felhasználható. Az igénybe vett hitel egyösszegben vagy részletekben is visszafizethető,
a törlesztés a jóváírási forgalom folyamatos felhasználásával történik. A hitelkeret
a törlesztéssel mindig újratöltődik és a futamidő lejártáig ismételten felhasználható.
A hitelnek sok esetben nincs futamideje (legtöbb esetben a futamidő a futamidő
végén automatikusan meghosszabbodik), a bank azonban rendszeres időközönként felülvizsgálja
a hitelfeltételeknek való megfelelést. A hitel változó kamattal vehető igénybe,
több banknál a fel nem használt összeg után is ún. rendelkezésre tartási díjat
kell fizetni. A folyószámlahitel kamata általában alacsonyabb az egyéb fogyasztási
hiteleknél.
|
|
Forgalmazó
|
az értékpapír forgalomba hozatalában közreműködő befektetési szolgáltató
|
|
Forgalomba hozatal
|
az értékpapír tulajdonjogának első ízben történő keletkeztetésére irányuló eljárás;
(A forgalomba hozatal jegyzés, aukció, folyamatos kibocsátás, vagy adagolt kibocsátás
útján történhet.)
|
|
Forward
|
nem szabványosított határidős termék
|
|
Futures
|
szabványosított határidős (tőzsdei) termék
|
|
Garanciaalap
|
tőkepiaci ügyletek elszámolásának a biztosítékaként az elszámolóház által kezelt
olyan pénz-, illetve értékpapíralap, amely a teljesítéshez óvadékul szolgál
|
|
Gépjármű
|
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást illetően olyan jármű, amelyet beépített
erőgép hajt, továbbá a pótkocsi, a félpótkocsi, a mezőgazdasági vontató, a segédmotoros
kerékpár, a forgalomban való részvétel feltételeként hatósági jelzésre kötelezett
lassú jármű és munkagép.
|
|
Gépjármű-biztosítás
|
Vagyonbiztosítás, amely a szerződő által biztosított gépjárműben okozott különböző
típusú károkra nyújt fedezetet. Ilyen a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás
(mely még személyi sérülések esetén is fedezetet nyújt), valamint az önkéntesen
köthető különböző gépjármű-cascobiztosítások.
|
|
Gépjárműhitel
|
A fogyasztók részére új és használt személygépkocsik és rendszámozható motorkerékpár
megvásárlásához fogyasztónak nyújtott hitel.
|
|
Gépjárműlízing
|
A fogyasztók részére új és használt személygépkocsik és rendszámozható motorkerékpár
megvásárlásához kínált azon finanszírozási forma, amelynek során a lízingbeadó
pénzügyi intézmény a járművet adásvételi szerződéssel megvásárolja az eladótól
és egy lízingszerződéssel lízingbe adja a lízingbevevőnek, azzal, hogy a futamidő
végéig, illetve az esetleges végtörlesztésig a gépjármű tulajdonjogát a pénzügyi
intézmény fenntartja. (A forgalmi engedély szerinti tulajdonos a lízingbeadó pénzügyi
intézmény, míg a szerződésből eredő kötelezettségek teljesítéséig a lízingbevevő,
mint üzembetartó kerül bejegyzésre.)
|
|
GIRO
|
Bankközi elszámolási rendszer (BKR)
|
|
Gyorsított kárrendezés
|
Számla nélküli kárszámítási és teljesítési eljárás, amikor a kárszemle során
megállapítják a javítás és az egyéb károk becsült értékét, és azt a károsult -
egyezséggel - követelése kielégítéseként elfogadja.
|
|
Haláleseti életbiztosítás
|
Kockázati életbiztosítás esetén - a szerződő díjfizetése ellenében - a biztosító
arra vállal kötelezettséget, hogy ha a biztosított a biztosítás időtartamán belül
meghal, akkor egy előre meghatározott személy, a kedvezményezett részére egy előre
meghatározott összeget (biztosítási összeg) fizet ki. Ha a tartam lejártakor a
biztosított életben van, akkor a biztosítás kifizetés nélkül megszűnik. A biztosítás
rendszerint nem tartalmaz visszavásárlási, kötvénykölcsön felvételi, vagy díjmentesen
leszállítási lehetőséget.
|
|
Harmadik országbeli biztosító
|
Olyan biztosítótársaság, melynek székhelye szerinti ország nem tagja az Európai
Gazdasági Térségnek. A biztosítótársaságnak rendelkeznie kell mindazon engedéllyel
és feltétellel, melyet a székhelye szerinti ország jogszabályai előírnak számára,
és ezen engedélyezési feltételeknek megfeleltethetőknek kell lennie a magyar biztosítási
törvényben foglaltaknak.
|
|
Határidős (forward) kamat
|
jövőbeni időpontban induló befektetések, hitelek kamatlába (Például az 1 év múlva
kezdődő 6 hónapos határidős kamat az egy év múlva induló, 6 hónapos befektetés
várt kamatlába)
|
|
Határidős betét
|
a betét elhelyezése egy meghatározott időtartamra történik, annál korábban csak
valamilyen büntető feltétel – általában a hozam teljes vagy részleges elvesztése
– mellett lehet a betéti összeghez hozzájutni. A határidős betétek lehetnek folyamatosan
megújulók, ebben az esetben a lejáratot követően a betét összege (vagy annak kamattal
növelt összege) ismét, automatikusan lekötésre kerül
|
|
Határidős opció
|
A határidős opció arra jogosítja fel tulajdonosát, hogy megvegyen vagy eladjon
egy adott határidős ügyletet oly módon, hogy határidős árnak az opció kötési árfolyamát
tekintik.
|
|
Határidős ügylet
|
A felek megállapodhatnak abban, hogy a tőzsdei ügyletben vállalt kötelezettségeiket
a tőzsdei szabályzat által meghatározott későbbi időpontban teljesítik. Ebben
az esetben a tőzsdei ügylet a tőzsde szabályzata szerinti teljesítési feltételekkel
azáltal jön létre, hogy az ügyletet az elszámolóház nyilvántartásba veszi és visszaigazolja.
A határidős ügyletből eredő kötelezettséget - az elszámolóház szabályzata által
meghatározott módon - mindkét fél irányában az elszámolóház teljesíti. A határidős
ügylet teljesítése történhet az ügylet tárgyának tényleges átadásával, közraktári
jeggyel történő teljesítéssel, illetőleg készpénzes elszámolással. Az elszámolásra
vonatkozó szabályok a szerződés tárgyának tényleges átadásával történő teljesítését
korlátozhatják vagy kizárhatják.
|
|
Határon átnyúló szolgáltatás
|
Az a szolgáltatás, amely esetében a biztosító, a biztosításközvetítő, illetve
a biztosítási szaktanácsadó tevékenységéhez kapcsolódó kötelezettségvállalás tagállama
nem azonos azzal a tagállammal, ahol a biztosító, biztosításközvetítő, illetve
biztosítási szaktanácsadó székhelye, telephelye, főirodája található.
|
|
Hátralévő átlagos futamidő
|
fix kamatozású kötvények esetén az egyes kifizetésekig hátralévő időtartamnak
a - kifizetések lejáratig számított hozammal diszkontált jelenértékének a kötvény
árfolyamához viszonyított arányával - súlyozott átlaga. Változó kamatozású kötvények
esetén az átlagos hátralévő futamidő a következő kamatmegállapításig hátralévő
időtartammal egyenlő (duration)
|
|
HIFO
|
olyan készletértékelési eljárás, amely szerint a legmagasabb árú készlet kerül
először felhasználásra, a zárókészlet értékeléséhez pedig a legalacsonyabb árakat
veszik alapul
|
|
Hirdetmény
|
A pénzügyi intézményi termékekre vonatkozó, a pénzügyi intézmény ügyfélfogadásra
nyitva álló üzleti helyiségeiben kifüggesztett tájékoztató, amely az egyes termékek
díjait, költségeit, jutalékait, azok esedékességet, számítási módját, valamint
a termékhez kapcsolódó további kondíciókat és igénylési feltételeket tartalmazza.
|
|
Hitelbírálat
|
A hitelbírálat magában foglalja az adósminősítést és a fedezetértékelést is.
A hitelbírálati idő a hitelcéltól és a hitel összegétől függ. A kis összegű hiteleket
helyben szokás elbírálni, milliós nagyságrendű hitelekről azonban rendszerint
az adott pénzügyi szervezet területi központja dönt.
|
|
Hitelbírálati idő
|
A hitelkérelemhez szükséges dokumentumok benyújtásától a hitelbírálatig (odaítélés
vagy elutasítás) eltelt idő, melyet a pénzügyi intézmény határoz meg.
|
|
Hitelbiztosítéki érték
|
Jelzáloghitelek esetében a fedezetként felajánlott ingatlan, bank által elfogadott
értéke. A törvény szerint jelzálog fedezet esetén a felvett hitel a hitelbiztosítéki
érték legfeljebb 70 %-a lehet.
|
|
Hitelfedezeti biztosítás
|
A hitelfedezeti biztosítás a hitelintézet vagy a hitelező által a tartozás biztosítékául
követelt biztosítási szerződés. A biztosított mindig az adós, aki az esetleges
biztosítási szolgáltatást már a szerződéskötéskor a hitelezőre engedményezi.
Biztosítási esemény: a biztosítottnak a biztosítás tartalma alatt bekövetkező
halála, teljes és végleges munkaképtelensége vagy időleges keresőképtelensége.
Hitelfedezetül szolgálhat a visszaváltható életbiztosítás is. A biztosítási kötvényt
a hitelszerződés tartamára el kell helyezni a pénzügyi intézménynél azzal, hogy
a szerződéses összeget a pénzügyi intézményre kell engedményezni. Az engedményezéshez
a biztosítónak írásban hozzá kell járulnia. A hitelfedezet életbiztosítás olyan
kockázati (halálesetre szóló) életbiztosítás, amelynél a szerződő halála esetén
a biztosító fizeti vissza a hátralévő hitelt a banknak.
|
|
Hitelfedezeti biztosítás
|
A hitelfedezeti biztosítás a hitelintézet vagy a hitelező által a tartozás biztosítékául
követelt biztosítási szerződés. A biztosított mindig az adós, aki az esetleges
biztosítási szolgáltatást már a szerződéskötéskor a hitelezőre engedményezi.
Biztosítási esemény: a biztosítottnak a biztosítás tartalma alatt bekövetkező
halála, teljes és végleges munkaképtelensége vagy időleges keresőképtelensége.
Hitelfedezetül szolgálhat a visszaváltható életbiztosítás is. A biztosítási kötvényt
a hitelszerződés tartamára el kell helyezni a hitelintézetnél azzal, hogy a szerződéses
összeget a bankra kell engedményezni. Az engedményezéshez a biztosítónak írásban
hozzá kell járulnia. A hitelfedezet életbiztosítás olyan kockázati (halálesetre
szóló) életbiztosítás, amelynél a szerződő halála esetén a biztosító fizeti vissza
a hátralévő hitelt a banknak.
|
|
Hitelkártya (credit card)
|
Fizetési kártya, amely lehetővé teszi, hogy birtokosa a számára valamely pénzügyi
intézmény által meghatározott hitelkeret erejéig, annak terhére készpénzt vegyen
fel, vagy áruk, szolgáltatások ellenértékét kiegyenlítse. A kártya mögött önálló
hitelszámla áll.
A hitelkártya fontos jellemzője, hogy a kamat felszámítására csak abban az esetben
kerül sor, amennyiben a havi elszámolás időpontjáig a hitel igénybevett teljes
összegét nem fizetjük vissza. Ha viszont a havi elszámolás időpontjáig nem fizetjük
vissza az igénybe vett teljes összeget, akkor kamatot kell rá fizetnünk.
|
|
Hitelkeret
|
A hitelkeret a hitelkártya-számlatulajdonos részére a banki minősítési folyamat
során megállapított összeg, mely a hitelkártyával bonyolított tranzakciók, díjak,
költség illetve kamat vonzataik pénzügyi fedezete. Továbbá a bank kötelezettségvállalása
a tekintetben, hogy jutalék ellenében meghatározott pénzösszeget tart az adós
rendelkezésére, és a keret terhére – meghatározott feltételek megléte esetén –
kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez.
|
|
Hitelnyújtás
|
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
szerint hitelnyújtás: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés
alapján meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére, jutalék
ellenében és a hitelintézet kötelezettség vállalása meghatározott szerződési feltételek
megléte esetén a kölcsönszerződés megkötésére, vagy egyéb hitelművelet végzésére.
|
|
Hitelreferencia szolgáltatások
|
Pénzügyi szolgáltatási tevékenység, mely tartalma (i) banktitkot nem sértő bankinformáció
díjazás ellenében történő nyújtása vagy (ii) a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás
által történő adatkezelés.
|
|
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
|
minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó (az adós) meghatározott pénzösszegnek
a rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön)
összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak meghatározott módon számított
kamatát vagy egyéb hozamát (a továbbiakban együtt: kamat), illetőleg az általa
vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt
időben és módon megfizeti, illetve teljesíti
|
|
Home és office banking
|
Banki szolgáltatás, amelyen keresztül egy pénzügyi intézmény ügyfele telefon,
televíziókészülék, terminál vagy személyi számítógép mint telekommunikációs hálózat
használatával elérheti az intézmény számítógépes központját, és megbízásokat adhat
számlája terhére. Használható többek között átutalások indítására, egyenleg lekérdezésre,
banki információk továbbítására, tájékoztatásra, stb.
|
|
Hosszú pozíció
|
minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz
árváltozását tekintve, áremelkedés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg
|
|
Hozamindex
|
a kötvényektől a jövőben, a lejáratig elvárt hozam számszerűsítésére használt
mutató (pl. DWIX)
|
|
Hpt.
|
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény.
|
|
|
a részvénytársaság alapításának cégbírósági bejegyzését követően, az alaptőke
(felemelt alaptőke), illetve a részvények kibocsátási értékének a teljes befizetéséig
terjedő időszakra a részvényes által átvenni vállalt, vagy az általa jegyzett
részvényre teljesített szakaszos vagyoni hozzájárulás összegét megjelenítő dematerializált
értékpapír
|
|
Immobilizált értékpapírok
|
Olyan értékpapírok, amelyek csak egy (vagy kevés számú) összevont címletben kerülnek
kinyomtatásra. E fizikailag előállított, összevont címletek nem kerülnek a befektetők
birtokába, hanem elsősorban a központi értéktárban kerülnek elhelyezésre.
|
|
Imprinter (imprinter)
|
Olyan mechanikus eszköz, amelynek alkalmazásával bankkártyával történő fizetés
esetén a kártyabirtokos neve és számlaszáma lemásolható a bankkártyáról egy papírbizonylatra.
Ezt aláírva a vásárló elismeri a vásárlást és engedélyezi számlájának megterhelését.
Az imprinter készülék és a számlavezető bank között nincs közvetlen távközlési
kapcsolat.
|
|
Indexkövető befektetési alap
|
olyan befektetési alap, amely befektetési politikájában valamely szabályozott
piac által meghirdetett index, illetve valamely, a lehetséges befektetők részére
előre meghirdetett, a Felügyelet által jóváhagyott egyéb index leképezésére vállalkozott
|
|
Indexopció
|
olyan vételi vagy eladási opció, amely egy részvénypiaci indexre vonatkozik
|
|
Információs központ
|
A gépjármű üzemeltetése során harmadik személyeknek okozott károkból eredő kárigények
érvényesítése érdekében adatok közlése és egyéb, külön jogszabályban meghatározott
feladatok ellátása érdekében létrehozott szervezet. Az Információs Központ a károsult,
vagy bármely tagállam - illetve erre irányuló együttműködési szerződés alapján
a harmadik ország - információs központja kérésére haladéktalanul köteles közölni
a felelősségbiztosító nevét, címét és egyéb elérhetőségi adatait, a biztosítási
kötvény számát és a biztosítónak a károsult lakóhelye szerinti országban lévő
kárrendezési megbízottjának adatait, valamint a károkozó gépjármű tulajdonosának
és üzemben tartójának nevét és címét, amennyiben a károsultnak jogos érdeke fűződik
ezen adatok megszerzéséhez.
Ha a kért adatokat az információs központok közötti megállapodásban kikötött
időpontig az Információs Központ bármely okból nem tudja megadni, ezt a körülményt
az ok megjelölésével legkésőbb a határidő lejártakor köteles közölni a megkeresővel.
A központ tartja nyilván továbbá a magyar biztosítótársaságok külföldi kárrendezési
megbízottjainak névsorát, valamint az Európai Gazdasági Térség más tagországai
Információs Központjainak elérhetőségeit.
|
|
Ingatlan zálogjog
|
Az ingatlanon fennálló zálogjogot nevezzük jelzálogjognak. Az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyzésre maga a zálogba adás ténye kerül. A pénzügyi intézmények általában
csak a bejegyzés megtörténte után folyósítják a hitelt. A jelzálogjoggal terhelt
ingatlanra szinte kivétel nélkül kérik az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését
is, ami azt jelenti, hogy amíg az ingatlan a követelés biztosítékául szolgál,
a zálogjogosult (pénzügyi intézmény) hozzájárulása nélkül nem lehet az ingatlant
másra átruházni, illetve más ügylet biztosítékául felajánlani.
|
|
Intelligens kártya (smart card)
|
Mikroprocesszort is tartalmazó chipkártya, mely alkalmas különböző logikai műveletek
elvégzésére.
|
|
Intézményi befektető
|
a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a befektetési
alap, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőketársaság, kockázati tőkealap,
a kockázati tőkealap-kezelő, a biztosítóintézet, az önkéntes kölcsönös biztosító
pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos
Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, valamint mindazon devizakülföldi, amely a saját
joga alapján ilyennek tekintendő
|
|
ISIN azonosító
|
a központi értéktár által kiadott, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok,
illetőleg tőzsdei termékek azonosítására szolgáló betű vagy számjel összessége,
illetve ezek kombinációja (International Securities Identification Number)
|
|
Ismeretlen gépjármű
|
Az a gépjármű, amely nem azonosítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel
elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendelkezik, illetve
azokat meghamisították vagy nem felismerhetők. A károsult az ismeretlen gépjárművel
a Magyar Köztársaság területén okozott kárának megtérítése iránti igényét a Kártalanítási
Számla kezelőjével, a MABISZ GKI-val szemben is érvényesítheti. Ha az ismeretlen
gépjárművel okozott baleset halállal vagy súlyos személyi sérüléssel jár, a Kártalanítási
Számla kezelője megtéríti a károsult gépjárműben okozott károkat is.
|
|
Ismertető
|
az állampapírok forgalomba hozatalával és forgalmazásával kapcsolatos általános
feltételeket és szabályokat tartalmazó tájékoztató
|
|
Járadékbiztosítások
|
A járadékbiztosításoknak számos formája van, és gyakran kombinálják őket más
biztosításokkal. Nem mindegyik járadéktípus tekinthető életbiztosításnak, hanem
csak az, amelynek a kezdete, a vége, illetve a tartama a biztosított halálától
függ. A járadékbiztosítások számos formája különböztethető meg az alábbi jellemzők
alapján:
Egyszeri díjas biztosítás: a biztosítási díjat a szerződő (előre) egy összegben
fizeti meg.
Folyamatos, vagy rendszeres díjfizetés: a biztosítási díjat a szerződő a szerződés
szerint meghatározott díjfizetési időszak alatt, meghatározott gyakoriság szerint
fizeti (havi, negyedéves, féléves, éves). Azonnal meginduló járadék esetén még
abban az évben megindul a járadékfizetés, míg a halasztott járadékfizetés esetében
csak a szerződésben meghatározott időtartam (általában néhány év) eltelte után.
Az előleges járadékot mindig az időszak (leggyakrabban hónap) elején, az utólagos
járadékot pedig mindig az időszak végén fizeti ki a biztosító (éves járadék fizetés
esetén). Az életjáradék tarthat:a biztosított élete végéig (egyszerű életjáradék),
vagy egy meghatározott időpontig vagy időtartamig, de legfeljebb a biztosított
korábbi haláláig (időleges életjáradék).
A biztosító garantálhatja, hogy egy meghatározott ideig, általában néhány évig
- függetlenül a
biztosított életben lététől - mindenképpen folyósítja a járadékot (garanciaidő).
|
|
Jegyzés
|
az értékpapír forgalomba hozatala során az értékpapírt megvásárolni szándékozó
befektetőnek az értékpapír megvásárlására irányuló, feltétlen és visszavonhatatlan
nyilatkozata, amellyel az ajánlatot elfogadja és kötelezettséget vállal az ellenszolgáltatás
teljesítésére
|
|
Jegyzési garanciavállalás
|
a) az értékpapír saját számlára történő lejegyzésére, illetve megvásárlására
vonatkozó kötelezettségvállalás vagy
b) a jegyzés vagy eladás meghiúsulásának elkerülése érdekében szerződésben vállalt
mennyiségű értékpapír lejegyzésére, illetőleg megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás
|
|
Jegyzési jogot biztosító kötvény
|
részvénytársaság által kibocsátott olyan névre szóló kötvény, amely utóbb, az
alaptőke új részvények nyilvános forgalomba hozatalával történő felemelésekor
- a részvényeseket követően - jegyzési jogot biztosít
|
|
Jelzáloghitel
|
A hitel fedezete a biztosítékul felajánlott ingatlan. Az ingatlanra a pénzügyi
intézmény jelzálogjogot jegyeztet be. A hitel lehet célhoz kötött (pl. lakáscélú)
vagy szabad felhasználású.
A Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 261.§ (4) bekezdése értelmében
természetes személy - ide nem értve az egyéni vállalkozót - devizában nyilvántartott,
vagy nyújtott (deviza alapú) kölcsönszerződéséből keletkező hitelezői követelés
biztosítására, természetes személy tulajdonában álló ingatlanon, vagy ingatlannak
természetes személy tulajdonában lévő tulajdoni illetőségére jelzálogjog nem alapítható,
a felek ettől eltérő rendelkezése semmis.
|
|
Jelzáloglevél
|
kizárólag a jelzálog-hitelintézet által kibocsátott, bemutatóra vagy névre szóló,
átruházható értékpapír
|
|
Jövedelemvizsgálat
|
Az az eljárás, amely során az adós háztartásának bevételeire kíváncsiak, mivel
ez befolyásolja az adós által vállalható törlesztőrészlet nagyságát.
|
|
Jövedelmezőségi mutatók
|
megmutatják, hogy a társaság gazdálkodása során milyen eredményességgel használja
fel a rendelkezésére álló forrásokat (pl.: eszközarányos nyereség, egy részvényre
jutó eredmény, osztalékfizetési ráta.)
|
|
Kamat
|
A hitel- vagy kölcsönszerződésben egyértelműen meg kell határozni a kamatot.
Értelemszerűen a lízingszerződések esetében is. Ezt a bank egyoldalúan csak akkor
módosíthatja, ha a szerződés ezt kifejezetten lehetővé teszi a számára. A hitelintézet
üzletszabályzatának tartalmaznia kell a bankhitel- és bankkölcsönügylet általános
szerződési feltételeit, ezen belül a kamatszámítás módját, a kamat változtatásának
szabályait is. Az ügyleti kamat (szerződéses kamat) szabad megállapodás tárgya.
A késedelmi kamat a pénztartozás késedelmes teljesítésének következménye, amely
a késedelembe esés időpontjától jár.
|
|
Kamatfelár
|
Az irányadó kamat feletti kamatmérték, az ügyfélminősítés eredményétől függő
vagy egyéb szempont alapján határozzák meg. Kamatfelár/marge mértékét százalékos
formában adják meg az intézmények.
|
|
Kamat swap ügylet
|
valamely tőkeösszegre rögzített kamatláb alapján számított fix kamat és - bizonyos
piaci kamatlábhoz, feltételhez igazított - változó kamatláb alapján számított
változó kamatösszeg meghatározott időközönkénti cseréje
|
|
Kamatkockázat
|
Változó kamatozású hiteleknél a kamatkockázat azt jelenti, hogy a hitel futamideje
alatt változhat a hitel kamata és így a törlesztőrészlete is. Devizahiteleknél
ez azt jelenti, hogy ha az adott deviza irányadó kamata emelkedik, akkor emiatt
nőhet a devizahitel kamata is.
|
|
Kamatmentes periódus
|
Hitelkártya esetén az az időszak, amely alatt a bank nem számít fel a kölcsönre
kamatot. Amennyiben a fizetési türelmi időszak végéig (amely legtöbb esetben 15
nap) a tartozás teljes összegét visszafizeti az ügyfél, költése kamatmentes lesz
(a legtöbb esetben 45 nap), feltéve, hogy a kártyát csak vásárlásra használták.
Készpénzfelvétel esetén ugyanis a legtöbb bank a tranzakció napjától kezdődően
hitelkamatot számít fel a készpénzként felvett összegre.
|
|
Kamatperiódus
|
Azt az időtartamot jelenti, amely időtartam alatt az ügyleti kamat nem változik.
Jellemzően 3 vagy 6 hónap, 1 év vagy 5 év. Tehát a kamat mértéke negyedévente,
félévente, évente vagy ötévente kerülhet módosításra.
|
|
Kárbejelentés
|
A károsult a káreseményt - annak bekövetkeztétől számított - 30 napon belül köteles
bejelenteni a biztosítónak. A bejelentés elmulasztása a biztosító mentesülését
eredményezi, ha a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.
|
|
Kárképviselő
|
Határon átnyúló szolgáltatás esetében a biztosító által a gépjárműfelelősségi
károk rendezésével, a biztosító peres és peren kívüli képviseletével megbízott,
illetve arra jogosult személy vagy szervezet. Az okozott kár érvényesítésére jogosult
személy vagy szervezet.
|
|
Kárrendezési megbízott
|
A gépjármű felelősségbiztosítást művelő biztosító más tagállamban működő megbízottja,
aki a felmerült kárigényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban
kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsulttal szemben képviseli.
|
|
Kártalanítási számla (garanciaalap)
|
Az alapot a biztosító társaságok a kötelező felelősségbiztosítással nem rendelkező
gépkocsi üzembentartók, valamint az ismeretlen üzembentartók által okozott károk
megtérítése céljából hozták létre. A kártalanítási számla kezelője a Magyar Biztosítók
Szövetsége Gépjármű Kárrendezési Iroda (MABISZ GKI).
|
|
Kártérítési igény érvényesítése
|
A károsult kártérítési igényét, a biztosítási szerződés keretei között a károkozó
gépjármű üzemben tartójának biztosítójával szemben közvetlenül, vagy a Kártalanítási
Számla kezelőjével szemben is jogosult érvényesíteni. A biztosítóval szemben támasztott
követeléseket a károsult választása szerint a kárképviselővel szemben is érvényesítheti
a biztosítóra is kiterjedő joghatállyal. A károsult keresetet indíthat a felelősségbiztosítást
nyújtó biztosító ellen a lakóhelye szerinti tagállamban, illetve a baleset bekövetkezésének
helye szerinti tagállamban is.
|
|
Kártörténeti igazolás
(bonus-malus igazolás)
|
Érdekmúlás és a szerződés biztosítási évfordulóra történő felmondása, illetve
a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnése esetén az üzemben tartó szerződéses
előéletéről a már megszűnt fedezetet nyújtó biztosító által – a kártörténetre
vonatkozó adatokról (kármentességről vagy a kárkifizetésekről), a bonus-malus
besorolás céljából – kiállított meghatározott tartalmú és formájú kártörténeti
igazolás.
|
|
Kártyabirtokos
|
Aki a bankkártyát használja.
|
|
Kedvezményezett
|
A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosítási összegre jogosult személy,
akit lehet a szerződésben megnevezett személy, vagy a bemutatóra szóló kötvény
birtokosa, ezek hiányában a biztosított örököse. Elérési biztosítás esetében lehet
maga a biztosított személy a kedvezményezett. A kedvezményezett személye a szerződés
tartama alatt, írásban bármikor módosítható (életbiztosítás esetében, ha nem a
biztosított a szerződő fél, ehhez a biztosított hozzájárulása is szükséges, a
biztosító hozzájárulására azonban nincs szükség).
A pénztártag halála esetén az egyéni számla nem része a hagyatéknak. A tag a
halála esetére természetes személy kedvezményezettet jelölhet:
• egyrészt a belépését követően, de még a nyugdíjszolgáltatás igénybevétele előtt
a felhalmozási időben bekövetkező halála esetére haláleseti kedvezményezettet,
• vagy a nyugdíjszolgáltatás igénybevételekor szolgáltatási kedvezményezettet.
|
|
KELER OTC piac
|
a Központi Elszámolóház és Értéktár Rt.-n keresztül bonyolított nem tőzsdei értékpapír
kereskedelem
|
|
KELER Rt.
|
Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Rt.
|
|
Kereskedelmi tevékenység
|
befektetési szolgáltató, illetve árutőzsdei szolgáltató által pénzügyi eszköz,
illetve áru saját számlára történő adásvétele, cseréje
|
|
Kereskedői kártya
(merchant card)
|
A kereskedő által kibocsátott, Magyarországon kizárólag a kibocsátó hálózatában
áru vagy szolgáltatás ellenértékének a kifizetésére használható kártya. Készpénzfelvételre
nem használható.
|
|
Késedelmi kamat
|
A késedelmi kamat a pénztartozás késedelmes teljesítésének következménye, amely
a késedelembe esés időpontjától jár.
|
|
Készletértékelés
|
A vásárolt készletek nyilvántartása beszerzési áron történik, de mivel az árak
az év során változhatnak, az év végi zárókészletben előfordulhat, hogy ugyanazon
termékek különböző árakon szerepelnek, ami jelentősen megnehezíti értékelésüket.
A készletek értékelésének két gyakran alkalmazott módszere a FIFO (first in first
out) és a HIFO (highest in first out).
|
|
Két vagy több életre szóló járadék
|
A tag vagy kedvezményezettje mindaddig kapja a járadékot, ameddig legalább egyikük
életben van.
|
|
Kezdeti biztosítási díj
|
A szerződő által az ajánlattételkor vállalt biztosítási díj, befektetési egységekhez
kötött életbiztosítások esetében van jelentősége.
|
|
Kezdeti biztosítási összeg
|
A kezdeti bizosítási díjhoz tartozó biztosítási összeg, befektetési egységekhez
kötött életbiztosítások esetében van jelentősége.
|
|
Kezelési költség
|
Egyszeri díj, amelyet a felvett, vagy a ténylegesen fennálló hitel összegére
vetítve kell megfizetni, mindaddig, amíg a hitel fennáll. A jelenlegi banki gyakorlatban
többféle módon számítják a kezelési költséget. A legelterjedtebb módszer szerint
az éves kezelési költséget az év elején fennálló tőketartozásra vetítik, és azt
12-vel elosztva havonta fizettetik meg a kamattal és a törlesztő részlettel együtt.
Olyan banki gyakorlat is létezik, ahol a kezelési költséget minden év elején egyösszegben
kell megfizetni. Legdrágább az a megoldás, amikor a kezelési költséget nem az
év elején fennálló tőketartozásra, hanem a futamidő alatt mindvégig a felvett
hitelösszegre vetítik.
|
|
Kezes
|
A kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett (adós) nem
teljesít, maga fog helyette fizetni a jogosultnak (hitelező). Ha a kezes kielégíti
a hitelező követelését, az eredeti adóstól követelheti a kifizetett összeg megtérítését.
Egyszerű (vagy sortartó) kezesség esetén a kezes mindaddig sortartási kifogást
emelhet, amíg a hitelező nem igazolja, hogy a követelés behajthatatlan az adóstól,
azaz a kezes mindaddig megtagadhatja a fizetést, amíg a követelés az adóstól és
az olyan kezesektől, akik őt megelőzően, rá tekintet nélkül vállaltak kezességet,
behajtható.Készfizető kezességnél a kezes nem követelheti, hogy a hitelező először
az adóstól kísérelje meg a tartozás behajtását. A hitelező tehát akár az adós,
akár a kezes(ek), akár pedig mindannyiuk ellen fordulhat. A bankhitel- és kölcsönszerződések
biztosítékaként kizárólag készfizető kezességet fogadnak el a hitelező bankok.
|
|
Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR)
|
Központi Hitelinformációs Rendszer, régi nevén BAR - Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer.
|
|
Kibocsátási program
|
egy kibocsátótól származó, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, illetve zártvégű
befektetési alapra forgalomba hozott befektetési jegyek egymást követő nyilvános
értékpapírkibocsátás-összessége, amelynek alapfeltételeit a kibocsátó, illetve
az alapkezelő a program indításakor rögzíti, és az egyes részkibocsátások során
a kibocsátó, illetve az alapkezelő meghatározza a kibocsátás egyedi adatait
|
|
Kibocsátó
|
az a jogi személy, illetőleg jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely
az értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését a maga nevében vállalja
|
|
Kibocsátó rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége
|
Az állampapír kivételével a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója
köteles haladéktalanul közzétenni a tőkepiacról szóló 2001. CXX. törvény 6. számú
mellékletében megjelölt és minden egyéb, az értékpapír értékét vagy hozamát közvetve
vagy közvetlenül érintő információt. A közzététel helye: egy országos terjesztésű
napilap, vagy a kibocsátó és - ha van - a forgalmazó honlapja, vagy annak a szabályozott
piacnak a honlapja, amelyen az értékpapírral kereskednek.
|
|
Kibocsátó rendszeres tájékoztatási kötelezettsége
|
Az állampapír kivételével a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója
köteles a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatni vagyoni, jövedelmi helyzetének,
működésének főbb adatairól. A rendszeres tájékoztatást éves és féléves gyorsjelentés,
valamint éves jelentés formájában kell teljesíteni. A helyi önkormányzat nem köteles
éves és féléves gyorsjelentést készíteni. A kibocsátó köteles biztosítani, hogy
a befektetők az éves és féléves gyorsjelentést, valamint az éves jelentést megtekinthessék.
A kibocsátó egy országos terjesztésű napilapban, vagy a kibocsátó és - ha van
- a forgalmazó honlapján, vagy annak a szabályozott piacnak a honlapján, amelyen
az értékpapírral kereskednek, közleményben köteles közzétenni a gyorsjelentések,
illetve az éves jelentés elkészültének tényét, közzétételének és megtekintésének
helyét és idejét. Ugyanitt kell közzétenni a gyorsjelentéseket, továbbá az éves
jelentésnek legalább a gyorsjelentések tartalmával megegyező kivonatát.
|
|
Kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység
|
a következő tevékenységek üzletszerű folytatása:
a) értékpapírok letéti őrzése és az azzal kapcsolatos nyilvántartások vezetése;
b) értékpapír letétkezelés;
c) befektetési hitel nyújtása a befektetőknek;
d) tanácsadás társaságoknak tőkeszerkezettel, üzleti stratégiával összefüggő
kérdésekben, és szolgáltatás vállalati fúziók és befolyásszerzés esetében;
e) nyilvános vételi ajánlat útján részvénytársaságokban történő befolyásszerzés
szervezése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás;
f) befektetési tanácsadás;
g) ügyfélszámla-vezetés;
h) értékpapírszámla-vezetés;
i) értékpapír-kölcsönzés.
|
|
Kiegészítő biztosítások
|
A főbiztosításokhoz általában további kockázatokra, önálló szolgáltatást nyújtó,
kiegészítő jellegű biztosítások is köthetők. Ezek a kiegészítő biztosítások technikai
megoldásaikban (díjfizetés gyakorisága, inflációkövetés stb.) általában igazodnak
a főbiztosításhoz, s annak megszűntével ezek is automatikusan megszűnnek. Ilyenek
lehetnek például:
baleseti halál esetén a haláleseti szolgáltatáson felüli, további szolgáltatás
biztosítása, szolgáltatás rokkantság, kórházi ápolás, műtét esetén, ha az ok baleset
volt, szolgáltatás betegség miatt bekövetkező rokkantság, műtét, kórházi ápolás
esetén, rettegett vagy kritikus betegségek (rák, infarktus, szélütés) bekövetkezése
esetén járó szolgáltatások, stb.
|
|
Kincstárjegy
|
Kincstárjegy kibocsátására az állam jogosult, névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő
értékpapír, futamideje a kibocsátás időpontjától számított egy évig terjedhet.
A kincstárjegyben az állam (az adós) arra kötelezi magát, hogy kamatozó kincstárjegy
esetén a megjelölt pénzösszeget és annak kamatát, nem kamatozó kincstárjegy esetén
a megjelölt pénzösszeget a kincstárjegy mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának
(a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti.
|
|
Kiszervezés
|
ha a befektetési szolgáltató a befektetési, illetőleg a kiegészítő befektetési
szolgáltatási tevékenységéhez, valamint az árutőzsdei szolgáltató árutőzsdei szolgáltatási
tevékenységéhez kapcsolódó, illetőleg jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét,
amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, nem
önállóan végzi, hanem annak folyamatos vagy rendszeres elvégzésére tőle szervezetileg
független személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasággal
kizárólagos szerződést köt
|
|
Kizárás
|
A biztosítási szerződésben meghatározott bizonyos eseményeket, illetve körülményeket
a biztosító a kockázatok köréből kizár. Ezen események bekövetkeztekor a biztosító
nem fizet, mivel a kizárt esemény nem biztosítási esemény.
|
|
Klíring
|
a fizetési megbízásokra, pénz- és tőkepiaci ügyletek elszámolására, átutalásokra
(transzferekre) vonatkozó megbízások feldolgozásának, egyeztetésének és megerősítésének
folyamata, a teljesítés alapjául szolgáló végső elszámolandó pozíció kialakítása
a tényleges teljesítést megelőzően (bruttó vagy nettó elven)
|
|
Klíringtag
|
az elszámolási rendszerben közvetlenül részt vevő személy
|
|
Kockázatfeltáró nyilatkozat
|
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
2005. január elsejétől előírja, hogy lakossági devizahitel nyújtására irányuló
szerződés esetén a pénzügyi intézménynek fel kell tárnia a szerződéses ügyletben
az ügyfelet érintő árfolyamkockázatot, amelynek tudomásulvételét az ügyfél aláírásával
igazolja. Ez az úgynevezett kockázatfeltáró nyilatkozat.
|
|
Kollektív befektetési értékpapír
|
a befektetési jegy, továbbá az olyan külföldi intézményben való részvételt tanúsító
- bemutatóra vagy névre szóló - okirat, amely intézmény alapító okiratában meghatározott
célja - az egyes befektetésekkel járó kockázatviselést megosztva - az értékpapírokba
vagy más eszközökbe történő befektetés
|
|
Kollektív befektetési forma
|
azonos szerződési feltételek mellett, a befektetők által átadott eszközök egymástól
el nem különített, együttes kezelésével létrehozott és működtetett befektetési
eszközcsoport, mely a befektetők részére végzett, előre meghatározott, azonos
jogi keretek között történik. A kollektív befektetési forma létrehozatalának és
működésének célja, hogy befektetői számára portfóliókezelési szolgáltatást nyújtson,
illetőleg tagjaiként a befektetők közvetve vegyenek igénybe befektetéskezelési
szolgáltatást
|
|
Kollektív befektetéskezelés
|
a kollektív befektetési forma részére végzett portfóliókezelési tevékenység
|
|
Kontraktus
|
derivatív ügyletek szabványosított mennyiségi egysége
|
|
Kontraktus lista
|
a derivatív termék tartalmát meghatározó feltételek összessége
|
|
Konverziós díj
|
Pénznemek közötti átváltásért fizetett díj.
|
|
Korrigált elszámolóár (Ex elszámolóár)
|
Társasági esemény hatására az elszámolóár újraszámolt értéke, melyen a KELER
Rt. a szabványosított határidős (opciós) nyitott pozíciókat újranyitja.
|
|
Könyv szerinti érték (Book Value = BV)
|
A vállalat nettó vagy könyv szerinti értéke megegyezik a mérlegben szereplő összes
eszköz és az összes kötelezettség különbségével.
|
|
Kötelező tagdíj
|
Magánnyugdíjpénztár esetében kötelező tagdíj a járulékköteles jövedelem 8 %-a.
Ezt a foglalkoztató levonja a pénztártag bruttó jövedelméből, és átutalja a pénztár
részére. A kötelező tagdíj egy tekintet alá esik a nyugdíjjárulékkal. Egyéni vállalkozó
maga fizeti a tagdíjat.
|
|
Kötvény
|
A kötvény névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvényben a
kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az
előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt
esetleges egyéb szolgáltatásokat (a továbbiakban együtt: kamat), továbbá a pénzösszeget
a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt
időben és módon megfizeti, illetőleg teljesíti.
|
|
Közgyűlés
|
A pénztár legfőbb szerve, melyet legalább évente kétszer össze kell hívni, az
éves beszámoló, illetve a pénzügyi terv elfogadására.
|
|
Közjegyzői díj
|
A hitel vagy biztosítéki szerződés közjegyzői okiratba foglalásért kifizetett
díj. Nem része a THM-nek, de általában az ügyfél által fizetendő díj.
|
|
Központi értékpapír-nyilvántartás
|
a központi értéktár által vezetett, a belföldön kibocsátott értékpapírok adatait
visszakereshető módon tartalmazó nyilvántartás
|
|
Központi értékpapírszámla
|
a központi értéktár által a dematerializált értékpapírról sorozatonként vezetett
összesített nyilvántartás
|
|
Központi Hitelinformációs Rendszer
|
A Központi Hitelinformációs Rendszer: zártrendszerű adatbázis törvényben meghatározott
adatok nyilvántartása, amelynek célja a hitelképesség differenciáltabb megítélése,
ezáltal a pénzügyi intézmények kockázatainak csökkentése. A rendszer két részre
tagolódik, a lakossági és a vállalkozói nyilvántartásra.
A lakossági nyilvántartás további alrészekre bontható.
1. Az egyik egy úgynevezett teljes listás rendszer, itt tartják nyilván a természetes
személyek hitelszerződéseire vonatkozó adatait, amennyiben ehhez az adós/adóstárs
előzetesen és önként hozzájárul.
2. A másik rész a törvényben előírt kötelező adatszolgáltatás teljesítéséhez kapcsolható, itt a késedelmes hiteltartozások és készpénz-helyettesítő
fizetési eszközökkel történt visszaéléseket tartják nyilván.
Vállalkozói hitelnyilvántartás
A vállalkozásokat tartalmazó rendszer további három részre tagolódik. Az első
része egy olyan rendszer, amelybe minden, hitelt felvevő vállalkozás bekerül.
A második listán azokat a vállalkozásokat tartják nyilván, amelyeknek bankszámláján
fedezethiány miatt harminc napot meghaladó időszak alatt, egymillió forintnál
nagyobb összegű sorban állást tartanak nyilván, illetve a harmadik azon vállalkozásokat
tartalmazza, amelyek a készpénz-fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésükben
foglaltakat megszegik.
|
|
Közvetett tulajdon, illetve közvetett befolyás
|
egy vállalkozás tulajdoni hányadának, illetőleg szavazati jogának a vállalkozásban
tulajdoni részesedéssel, illetőleg szavazati joggal rendelkező más vállalkozás
(köztes vállalkozás) tulajdoni hányadán, szavazati jogán keresztül történő gyakorlása.
A közvetett tulajdon, a közvetett befolyás arányának megállapításához a közvetett
tulajdonnal, közvetett befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban fennálló
szavazati jogát vagy tulajdoni hányadát meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak
a vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányada közül azzal, amelyik
a nagyobb. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányad
az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni
|
|
Közzétételi kötelezettség befolyásszerzés esetén
|
A nyilvánosan működő részvénytársaságban történő ötszázalékos mértéket elérő,
majd ezt követően minden további ötszázalékos mértéket (tíz, tizenöt, húsz százalék
stb.) elérő befolyásszerzést a szerző fél köteles két naptári napon belül a Felügyeletnek,
valamint a részvénytársaság igazgatóságának bejelenteni és közzétenni részvénytársaság
hirdetményi lapjában, a részvénytársaság honlapján (ha van ilyen), valamint a
Magyar Tőkepiac című hivatalos lapban
|
|
Látra szóló betét
|
a látra szóló betét a folyószámlán lévő olyan pénz, amelyről az ügyfél bármikor
rendelkezhet. A látra szóló betétek után alacsonyabb kamatot fizet a bank, mint
a lekötött, határidős betétek után
|
|
Lejárat napja
|
Az a nap, ameddig az adósnak a kölcsönszerződés alapján fennálló valamennyi tartozását
meg kell fizetnie a bank részére.
|
|
Letiltott értékpapír
|
A 105/1952. (XII. 28.) MT rendeletben meghatározott eljárás hatálya alatt álló
értékpapír
|
|
Likvid eszköz
|
a pénz, hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott
repó, az átruházhatóságában nem korlátozott, bármikor pénzzé tehető állampapír,
továbbá a felmondhatóságában nem korlátozott bankbetét
|
|
Likviditási tartalék
|
A pénztár fizetőképességének biztosítására szolgáló, a tagok által közösen finanszírozott
tartalék.
|
|
Lízingdíj
|
A lízingdíj két alapvető részből tevődik össze: tőkerészből és kamatrészből.
A hpt. szerint a tőkerész a lízingtárgy szerződés szerinti árával azonos, míg
a kamatrész nagysága a felek megállapodásától függ.
|
|
Lízingfinanszírozáshoz kapcsolódó bírálat
|
A bírálat magába foglalja a lízingbe vevő adósminősítését és a lízingtárgy fedezetértékelését
is.
|
|
Lízingszerződés (általában)
|
A lízingszerződés alapján a lízingbe adó a lízingbe vevő által meghatározott
speciális dolgot kifejezetten abból a célból vásárolja meg a szállítótól, hogy
azt a lízingbe vevő tartós használatába adja, aki ezért ellenértékül lízingdíjat
fizet, és átvállalja azon kötelezettségeket, amelyek egyébként a tulajdonost terhelnék.
(Típustól függően a definíció módosulhat!)
|
|
MABISZ
|
A Magyarországon bejegyzett biztosítók által létrehozott szervezet, a Magyar
Biztosítók Szövetsége kezeli a Kártalanítási Számlát és működteti a Nemzeti (Magyar
Zöldkártya) Irodát.
|
|
Magánnyugdíjpénztár
|
A társadalombiztosítási (TB) nyugdíjat részben helyettesítő, magánnyugdíj fedezetére
fizetendő kötelező nyugdíjjárulékot (tagdíjat) gyűjtő, azt befektető, a befizetéseket
és a hozamokat egyéni számlán jóváíró, a nyugdíjkorhatár elérésekor nyugdíjszolgáltatást
nyújtó, arról gondoskodó, az önkormányzatiság elvén működő, azaz a tagok tulajdonában
lévő intézmény.
|
|
Malus
|
Pótdíj, amelyet a biztosító akkor alkalmaz, ha ügyfele - a biztosítási időszakon
belül - igénybe veszi a biztosítási szolgáltatást, kárt okoz. A malus a következő
biztosítási időszak díjait növeli.
|
|
Maradékjogok
|
Az életbiztosítási szerződés feltételeiben meghatározott azon jogok, amelyek
a díjfizetés elmaradása, illetve a szerződésnek a biztosítási összeg kifizetése
nélküli megszűnése esetében fennmaradnak. A maradékjogok általában csak a biztosítási
feltételekben meghatározott idő eltelte után nyílnak meg.
|
|
Maradványérték
|
A pénzügyi lízing kínálja azt a lehetőséget, hogy a futamidő végén egy képletes
összeg, a maradványérték kifizetésével az eszköz a lízingbe vevő tulajdonába kerüljön.
A futamidő alatt a díjakba épített törlesztőrészletek révén fizeti meg az ügyfél
a lízingtárgy maradványérték feletti részét.
|
|
Másodlagos értékpapír
|
letétkezelő által a másodlagos értékpapír tulajdonosa (végső jogosult) részére
kibocsátott, az elsődleges értékpapírra vonatkozó rendelkezési jogot, illetőleg
az értékpapír által megtestesített jogok gyakorlását biztosító sorozatban kibocsátott
névre szóló átruházható értékpapír
|
|
Másodlagos piac
|
A másodlagos piacon történik a már kibocsátott értékpapírok adásvétele (értékpapírtőzsdék,
OTC piac, két fél közötti közvetlen adásvétel).
|
|
MAX Composite index
|
A MAX Composite index a MAX index, és az RMAX indexek piaci súlyok alapján kialakított
átlaga. A MAX Composite index tartalmazza az elsődleges forgalmazói rendszerben
szereplő Magyar Államkötvényeket és Diszkont Kincstárjegyeket, így az állampapír-piac
egészét jellemző mutató.
|
|
MAX index
|
Magyar Államkötvény Index. A magyar állam által nyilvánosan kibocsátott, az index
számítás napján 1 évnél hosszabb hátralévő futamidejű, fix kamatozású államkötvények
tőkesúlyozású árfolyamindexe. Az egyes kötvények az aukciókon értékesített mennyiségük
arányában vesznek részt az indexképzésben.
|
|
Megfigyelési időszak
|
A hatályos szabályozás alapján a 2008. január 1-jével kezdődő időszaktól a biztosítási
évet közvetlenül megelőző biztosítási időszakkal (naptári évvel) egyezik meg.
A módosítás miatt a megfigyelési időszak a biztosítási évet két évvel megelőző
év július 1-jétől a biztosítási évet megelőző év június 30-áig tart a 2006. június
30-ával záruló időszakig; a biztosítási évet két évvel megelőző év július 1-jétől
a biztosítási évet megelőző év december 31-éig tart a 2007. december 31-ével záruló
időszakban.
|
|
Multilaterális nettósítás
|
az az eljárás, amelynek során a tőzsdenapi üzletkötések alapján a KELER Rt. kiszámítja
klíringtagonként és értékpapíronként a tag napi eladási, vagy vételi pozíciójának
különbözetét
|
|
Munkáltató tag
|
Munkáltatói tag az a természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező gazdasági társaság, aki önkéntes nyugdíjpénztárral kötött szerződés
alapján munkavállalójának tagdíjfizetési kötelezettségét egészben vagy részben
átvállalja (munkáltatói hozzájárulás).
|
|
Munkáltatói hozzájárulás
|
A munkáltató által részben vagy egészben átvállalt tagdíj az önkéntes nyugdíjpénztárban.
|
|
Működési tartalék
|
A pénztár működésének a tagok által közösen megteremtett forrása.
|
|
Nemzeti Iroda
|
A Nemzeti Iroda a Magyar Köztársaság területén kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással
foglalkozó biztosítók szervezete, amely ellátja a nemzetközi gépjármű-biztosítási
egyezményből és a kapcsolódó egyezményekből eredő koordinációs, kárrendezési és
elszámolási feladatokat. A Nemzeti Iroda ellátja továbbá a Kártalanítási Szervezet
és az Információs Központ jogszabályban meghatározott feladatait. A Nemzeti Iroda
a Magyar Biztosítók Szövetsége (a továbbiakban: MABISZ) szervezetén belül működik,
jogait és kötelezettségeit a MABISZ gyakorolja.
|
|
Nettó eszközérték
|
a befektetési alap portfóliójában szereplő eszközök - ideértve a kölcsönbe adásból
származó követeléseket is - értéke, csökkentve a portfóliót terhelő összes kötelezettséggel,
beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is
|
|
Nettó hozamráta
|
A pénztár befektetési teljesítményének eredményességi mutatója a nettó hozamráta.
(A nettó hozam, a befektetésekre jutó kiadással csökkentett nominális hozam.)
Azt mutatja meg, hogy a pénztártag (fedezeti tartalék nettó hozamrátája), illetőleg
a pénztár vagyona (pénztári szintű nettó hozamráta) a befektetés eredményeképpen
az adott időszakban milyen mértékben gyarapodott.
|
|
Nettó lízingdíj
|
A bruttó összeg áfával csökkentett értéke.
|
|
Nyereménybetét
|
a betét egy speciális fajtája, amelynél a kamat nem jóváírt pénzmennyiségben,
hanem tárgynyeremény formájában jelentkezik. Az ilyen típusú betétek kamatait
nyereményalapba gyűjtik, és az azon vásárolt nyereményt (gépkocsi, lakás) sorsolják
ki a konstrukcióban résztvevők között
|
|
Nyílt pénztár
|
Az a pénztár, amely a lehetséges pénztártagok körét nem korlátozza.
|
|
Nyílt végű befektetési alap
|
az olyan befektetési alap, amelynél visszaváltható befektetési jegyek kerülnek
folyamatos forgalmazásra
|
|
Nyilvános ajánlattétel
|
értékpapír nyilvános forgalomba hozatala keretében, egyedileg előre meg nem határozott
befektetők részére közzétett eladási ajánlat, az értékesítésre felajánlott értékpapír
feltételeit és adatait, valamint a forgalomba hozatalra vonatkozó adatokat tartalmazza
|
|
Nyilvános forgalomba hozatal
|
az értékpapír nem zártkörű (egyedileg előre meg nem határozott befektetők részére
történő) forgalomba hozatala; (Nyilvánosan forgalomba hozni kizárólag névre szóló
és - állampapír kivételével - kizárólag dematerializált formában előállított értékpapírt
lehet.)
|
|
Nyilvános vételi ajánlat (kötelező, önkéntes)
|
A nyilvánosan működő részvénytársaságban a harminchárom százalékot meghaladó
mértékű befolyásszerzéshez előzetesen - a Felügyelet által jóváhagyott - nyilvános
vételi ajánlatot (a továbbiakban: vételi ajánlat) kell tenni. Ha a nyilvánosan
működő részvénytársaságban a befolyást szerezni kívánó részvényes kivételével
egy részvényes sem rendelkezik - sem közvetlenül, sem közvetve - a szavazati jogok
több mint tíz százalékával, a vételi ajánlat megtétele már a huszonöt százalékot
meghaladó befolyás megszerzéséhez kötelező. A vételi ajánlatot a részvénytársaság
valamennyi szavazati jogot megtestesítő részvényére, valamennyi szavazati joggal
rendelkező részvényese számára kell megtenni. A részvénytársaság igazgatósága
a vételi ajánlatot véleményezi, véleményét a részvényesek számára közzéteszi.
Vételi ajánlat útján történő befolyásszerzésre akkor is sor kerülhet, ha a vételi
ajánlat tétele nem kötelező (önkéntes vételi ajánlat).
|
|
Nyitott pozíció
|
a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő befektetési szolgáltatási
tevékenység, illetőleg árutőzsdei szolgáltatási tevékenység során megkötött, de
valamely szerződő fél által nem vagy csak részben teljesített, illetve határidőig
helytállási kötelezettséget jelentő ügyletek együttes értéke
|
|
Nyitva szállítás
|
olyan átruházható értékpapírral kapcsolatos ügylet, amelynek során az értékpapír
és az ellenérték szolgáltatása (átutalása) nem azonos időpontban történik
|
|
Opció lehívása
|
az opció jogosultja egyoldalú nyilatkozatával érvényesíti opciós jogát
|
|
Operatív lízing
|
A magyar gyakorlatban lényegében a tartós bérlettel azonos konstrukció, amelynek
jogszabályi hátterét a polgári jog adja. (Részletesebb leírását lásd „A lízing
fogalma, fajtái” című dokumentumban.) Nem minősül pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek,
így végzéséhez nem szükséges a PSZÁF engedélye.
|
|
Országos Betétbiztosítási Alap (OBA)
|
AzOrszágos Betétbiztosítási Alap 1993-ban alakult, célja: a hitelintézetek betéteseinek
védelme. A hitelintézetek által fizetett rendszeres és kötelező befizetésekből
pénzügyi alapot képez, majd az esetleges banki fizetésképtelenség vagy betétek
befagyása esetén ebből teljesít kifizetéseket a betétesek felé. Az OBA akár Ft
akár deviza betétre fizet, de csak névreszóló betét esetén (2004. január 1-től
a Pénzmosásról szóló törvény értelmében csak ilyen betét lehet forgalomban.).
A kifizetés értékhatára bankonként és betétesenként összevontan 6 millió Ft, tehát
az Alap több bank fizetésképtelensége esetén minden egyes bankban lévő névreszóló
betétre és annak kamatára maximum 6 millió Ft kifizetést teljesít magánszemélyeknek
és vállalkozásoknak egyaránt.
|
|
OTC-piac
|
tőzsdén kívüli értékpapír kereskedés (Over the Counter)
|
|
Önkéntes nyugdíjpénztár
|
Az önkéntes nyugdíjpénztár az önkormányzatiság elvén működő, a tagok tulajdonában
lévő pénztári szervezet. Ide minden tag saját elhatározása szerinti mértékben
fizet tagdíjat, és természetesen lehetőség van arra is, hogy a munkáltató fizessen
hozzájárulást. Az önkéntes nyugdíjpénztár a tagjai részére a nyugdíjkorhatár elérése
után, az egyéni számlán nyilvántartott összeg terhére, a tag választása szerint
nyugdíjszolgáltatást nyújt.
|
|
Pályakezdő
|
Tagságra kötelezett pályakezdő az a természetes személy (állampolgárságára tekintet
nélkül), aki Magyarországon első alkalommal létesít a Tbj. 5. §-ában meghatározott
biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt, illetőleg ennek hiányában nyugellátás
megszerzése érdekében első ízben létesít a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodást
és ebben az időpontban még nem töltötte be a 35. életévét.
E törvényi szabályozás 2006. január 1-jétől hatályos, így pályakezdőnek minősül
minden 35. év alatti fiatal, aki Magyarországon 2006. január 1-jén, vagy azt követően
első alkalommal létesít biztosítási jogviszonyt (kötött nyugellátás megszerzésére
megállapodást), függetlenül attól, hogy ezt megelőzően más államban már esetleg
nyugdíjbiztosítási jogviszonyban állt.
A törvény alapján tagságra kötelezett pályakezdő továbbá az a természetes személy
is, aki az 1998. július 1-je és 2005. december 31-e között hatályos rendelkezések
értelmében tagságra kötelezett pályakezdőnek minősült.
A tagságra kötelezett pályakezdő írásban köteles nyilatkozni foglalkoztatójának
arról, hogy magyarországi biztosítási jogviszonya alapján pályakezdőnek minősül.
Ha a természetes személy, nyugellátás megszerzése érdekében első ízben létesített
megállapodása alapján minősül pályakezdőnek, a megállapodás kötésére irányuló
szándéka bejelentését az Mpt. szabályai szerint az illetékes nyugdíjbiztosítási
igazgatási szervnél teszi meg, és bejelentésében írásban nyilatkozik arról, hogy
megállapodása alapján pályakezdőnek minősül. Nyilatkozatát az érintett magánnyugdíjpénztárhoz
is be kell nyújtania.
|
|
Pénzforgalmi és lakossági bankszámla (bank account)
|
A jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok és
az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek kötelesek pénzforgalmi
bankszámlát nyitni. Egyéb személyek és szervezetek is nyithatnak pénzforgalmi
bankszámlát, ha azonban a számlát nem kifejezetten pénzforgalmi bankszámla megjelöléssel
nyitották meg, az lakossági bankszámlának tekintendő. A megkülönböztetés legfőbb
jogi jelentősége az, hogy előbbiek terhére be lehet nyújtani azonnali beszedési
megbízást, amely elsősorban az állammal szembeni követelések jogszabályon alapuló,
illetve egyéb, jogerős bírósági ítéleten vagy közigazgatási határozatokon alapuló
követelések közvetlen érvényesítését szolgálja, lakossági bankszámla esetében
– amellyel szembeni követelés kizárólag bírósági végrehajtás útján érvényesíthető
– azonban ez kizárt.
|
|
Pénzpiaci eszköz
|
sorozatban kibocsátott, pénzkövetelésre szóló eszköz, amellyel a pénzpiacon kereskednek
|
|
Pénzügyi eszköz
|
a befektetési eszköz és a deviza
|
|
Pénzügyi lízing
|
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
(Hpt.) 2. sz. mellékletének 11. pontja szerint:
pénzügyi lízing: az a tevékenység, amelynek során a lízingbe adó ingatlan vagy
ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbe vevő megbízása
szerint abból a célból szerez meg, hogy azt a lízingbe vevő határozott idejű használatába
adja oly módon, hogy az a lízingbe vevő könyveiben kerül kimutatásra. A használatbaadással
a lízingbe vevő
a) viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot,
b) jogosulttá válik a hasznok szedésére,
c) viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket
is),
d) jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával
a lízingdíj teljes tőketörlesztő- és kamattörlesztőrészének, valamint a szerződésben
kikötött maradványértéknek a megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt
személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbe vevő nem él e jogával, a lízing
tárgya visszakerül a lízingbe adó birtokába és könyveibe. A felek a szerződésben
kötik ki a lízingdíj tőkerészét – amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni
értékű jog szerződés szerinti árával azonos –, valamint kamatrészét és a törlesztés
ütemezését.
Nem minősül pénzügyi lízingnek az anyavállalat és a leányvállalata közötti lízing,
ide nem értve a pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyletet.
|
|
Piaci mutatók
|
A piaci mutatók a kibocsátó társaság értékpapírjainak piaci megítélését fejezik
ki. A piac ítélete az értékpapírok árfolyamában fejeződik ki, a piaci mutatók
ezt viszonyítják olyan eredmény- vagy vagyonjellegű értékhez, amelyek maguk is
befolyásolják az árfolyam alakulását. Ilyen mutatók pl. az árfolyam/nyereség (P/E),
vagy az árfolyam/könyv szerinti érték (P/BV) arány.
|
|
PIN-kód (personal identification number)
|
Egy számkód, melyet a kártyabirtokosnak a bankkártya használatakor a legtöbb
esetben személyazonosítás és hitelesítés céljából meg kell adnia. Ugyanaz a szerepe
az elektronikus tranzakcióknál, mint az aláírásnak a papírbizonylaton adott megbízás
alapján végrehajtott banki műveleteknél.
|
|
Point of Sale (POS)
|
A Point of Sale angol kifejezés rövidítése, annak a berendezésnek a neve, melyen
a bankkártyát áthúzva fizethetünk vagy készpénzt vehessünk fel; jellemzően kereskedőknél
elhelyezett terminálra értik, de POS terminál a bankfiókban elhelyezett vagy a
postahivatalokban található berendezés is.
|
|
Portfólió
|
a portfóliókezelési tevékenységet végző számára átadott eszközök, illetőleg ezen
eszközökből a portfóliókezelési tevékenységet végző által összeállított, többféle
vagyonelemet tartalmazó eszközök összessége
|
|
Portfóliókezelés
|
az a tevékenység, amelynek során a befektető meghatározott eszközei azzal a céllal
kerülnek a portfóliókezelési tevékenységet végző szervezet (hitelintézet, befektetési
vállalkozás, befektetési alapkezelő) rendelkezése alá, hogy meghatározott feltételek
mellett, egyedi módon, a befektető által adott megbízás alapján befektetési eszközökbe,
tőzsdei termékekbe fektesse és kezelje a befektető javára azzal, hogy a befektető
a megszerzett befektetési eszközökből, tőzsdei termékekből eredő kockázatot és
hozamot, így különösen annak nyereségét és veszteségét, közvetlenül viseli
|
|
Pozíciólezáró nettósítás
|
a felek megállapodása alapján a szerződés nemteljesítésekor vagy a felek által
meghatározott egyéb felmondási esemény bekövetkeztekor az azonnali deviza- és
értékpapírügyletből, származtatott ügyletből, repó- vagy fordított repóügyletből,
értékpapír-kölcsönzésre irányuló megállapodásból, óvadéki, illetve biztosítéki
célt szolgáló egyéb szerződésből, vagy más hasonló pénzügyi ügyletből eredő tartozásoknak
és követeléseknek az adott pénzügyi termék piacán elfogadott elszámolásaként egyetlen
nettó tartozássá vagy követeléssé történő átalakítása, amelynek eredményeként
a tartozás vagy a követelés kizárólag az ekként megállapított nettó összegre korlátozódik
|
|
Progresszív betéti kamat
|
a bank a betéti összegekre különböző sávokat állapít meg. A betéti számlaegyenleg
összegének az egyes sávokba eső részére a betétes a bank által előre rögzített
sávhoz tartozó kamatlábat kapja.
|
|
Ptk.
|
A Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény.
|
|
Referenciaindex hozamrátája
|
Az a hozamráta, amit az adott pénztár befektetési politikájában meghatározott
összetételű befektetésekkel jellemzően a piacon el lehet érni, és ezzel, mintegy
viszonyítási alapként a pénztár ténylegesen elért befektetési teljesítményét össze
lehet vetni.
|
|
Regressz
|
Visszakövetelési jog. Ha a biztosító a más által a biztosítottnak okozott kárt
a direkt biztosítás alapján megtérítette, ezt az összeget a károkozótól visszakövetelheti.
Visszakövetelési joggal élhet a biztosító a felelősségbiztosítás esetén is, ha
biztosítottja szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta a kárt.
|
|
Rendelkezési jog
|
A polgári jog szabályai szerint a tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog
birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot
biztosítékul adja, vagy más módon megterhelje, továbbá hogy tulajdonjogát másra
átruházza, vagy azzal felhagyjon.
|
|
Rendelkezésre tartási jutalék
|
Olyan díj, amelyet a bank akkor számol fel, ha az ügyfél a megítélt hitelt nem
azonnal vagy nem teljes mértékben hívja le. Általában a fel nem használt összeg
arányában fizetett, százalékban meghatározott díj. A bank az egyes konstrukciókban,
amennyiben a rendelkezésre tartott hitelkeret után, rendelkezésre tartási jutalékot
számít fel – azt a szerződéskötés napjától a folyósítás napjáig számítja fel.
A rendelkezésre tartási jutalék a rendelkezésre tartási időszak végéig, az egyedi
szerződésekben rögzítettek szerint kerül megfizetésre.
|
|
Rendeltetésszerű használat
|
Az általános közfelfogás szerint az alkalmasság a dolog tulajdonságaival szemben
támasztott objektív követelmények összessége, amelyek lehetővé teszik, hogy a
dolog betöltse szerepét, rendeltetését a mindennapi életben. A rendeltetésszerű
használat során a dolgot a „tőle elvárható” célra és mértékben használjuk, amely
használat a szokásos mértéket meg nem haladóan eredményezi a dolog értékcsökkenését,
azaz a használattal szükségszerűen együtt járó amortizációját.
|
|
Rendszámegyezmény
|
A Nemzeti Irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményt
aláíró országok hatóságai a zöldkártya helyett, a biztosítás igazolásául a jármű
forgalmi rendszámát az országjellel együtt elfogadják.
|
|
Repó- és fordított repóügylet
|
minden olyan megállapodás, amely értékpapír tulajdonjogának átruházásáról rendelkezik
a szerződéskötéssel egyidejűleg meghatározott vagy meghatározandó jövőbeli időpontban
történő visszavásárlási kötelezettség mellett meghatározott visszavásárlási áron,
függetlenül attól, hogy az ügylet futamideje alatt a vevő az ügylet tárgyát képező
értékpapírt megszerzi és azzal szabadon rendelkezhet (szállításos repóügylet)
vagy nem szerzi meg az értékpapírt, azzal szabadon nem rendelkezhet, hanem óvadékként
kerül elhelyezésre a vevő javára a futamidő alatt (óvadéki repóügylet). Óvadéki
repóügylet kizárólag hitelintézettel köthető. Az ügylet az értékpapír eladója
szempontjából repóügyletnek, az értékpapír vevője szempontjából fordított repóügyletnek
tekintendő. Az óvadéki repóügylet lejárati ideje alatt az értékpapírhoz kapcsolódó
jogok - a felek eltérő megállapodásának hiányában - az eladót illetik meg, az
értékpapír tulajdonjoga a futamidő végén abban az esetben száll át a vevőre, ha
az eladó a visszavásárlási árat nem fizeti meg
|
|
Részvény
|
A részvény tagsági jogot megtestesítő értékpapír. Tulajdonosa az adott részvénytársaság
résztulajdonosává válik. Megilletik mindazon jogok (és ugyanakkor terhelik mindazon
kötelezettségek), amelyeket a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény
alapján a részvényes gyakorolhat. (tagsági jogok: pl. közgyűlésen, szavazásban
való részvétel; vagyoni jogok: osztalékhoz valójog, likvidációs hányadhoz való
jog)
|
|
Részvény osztály
|
az egy részvény típushoz és fajtához tartozó, de a részvény tulajdonosa számára
az adott részvényfajtán belül azonos többlet jogokat megjelenítő értékpapírok
halmaza
|
|
Részvény sorozat
|
az egy részvény típushoz, fajtához, osztályhoz tartozó, azonos tartalmú és mértékű
tagsági jogokat egyező módon történő előállítással és névértékkel megjelenítő
értékpapír csoport, azaz a sorozatban előállított értékpapírok legkisebb homogén
egysége, azonos ISIN kód mellett
|
|
Részvénykönyv
|
A részvénytársaság igazgatósága vagy az értékpapírokra vonatkozó törvényi szabályok
szerinti megbízottja a névre szóló részvénnyel rendelkező részvényesről, ideértve
az ideiglenes részvény tulajdonosát is, részvénykönyvet vezet, amelyben nyilvántartja
a részvényes, illetve a részvényesi meghatalmazott (a továbbiakban együtt: részvényes)
- közös tulajdonban álló részvény esetén a közös képviselő - nevét (cégét) és
lakóhelyét (székhelyét), részvénysorozatonként a részvényes részvényeinek, ideiglenes
részvényeinek darabszámát (tulajdoni részesedésének mértékét), valamint egyéb,
törvényben és a részvénytársaság alapító okiratában (alapszabályában) meghatározott
adatokat. A névre szóló részvény átruházása a részvénytársasággal szemben akkor
hatályos és a részvényes a részvénytársasággal szemben részvényesi jogait csak
akkor gyakorolhatja, ha a részvényest a részvénykönyvbe bejegyezték.
|
|
Részvénytársaság
|
A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú
és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél
a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének
vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaságok lehetnek
zártkörűen vagy nyilvánosan működők. Zártkörű az a részvénytársaság, melynek részvényei
nem kerültek nyilvános forgalomba.
|
|
RMAX index
|
ez az index a rövid futamidejű állampapírok árfolyamváltozásait jelzi, kosarában
a MAX index kosarából kikerülő három hónap és egy év közötti hátralévő futamidejű
államkötvények, valamint a diszkontkincstárjegyek találhatók.
|
|
Rövid pozíció
|
minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz
árváltozását tekintve, árcsökkenés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg
|
|
S.W.I.F.T. (Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication)
|
Pénzügyi intézmények által tulajdonolt nemzetközi szervezet, amely egy olyan
hálózatot üzemeltet, ami lehetővé teszi fizetési és egyéb pénzügyi üzenetek továbbítását
pénzügyi intézmények között az egész világra kiterjedően. A S.W.I.F.T. üzenet
csak egy rendelkezés a pénzösszegek továbbításáról, maga a pénzösszeg különböző
fizetési rendszereken vagy a levelező banki kapcsolatokon keresztül kerül átutalásra.
|
|
Saját erő
|
A banki finanszírozáson kívüli forrás, így minden pénzeszköz, amely a bankkölcsönön
felül szükséges a hitelcél eléréséhez. Építkezésnél minden fizikai munka, beépített
anyag. Ide tartoznak a vissza nem térítendő állami támogatások is! (szocpol, félszocpol,
fiatalok otthonteremtési támogatása, megelőlegező kölcsön). Illetve a lízingbevevő
által átadott pénzeszköz, amely a lízingelt vagyontárgy megszerzéséhez szükséges.
|
|
Sávos betéti kamat
|
a bank az alkalmazandó kamatlábat a szerint határozza meg, hogy a betéti számla
egyenleg mely sávba esik, majd az így meghatározott kamatlábnak megfelelően fizet
kamatot a számla teljes egyenlegére
|
|
Sorozatban kibocsátott értékpapír
|
az alapjául szolgáló jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket több azonos,
egymással egyenértékű részre (névérték) osztva megtestesítő értékpapír, ha jogszabály
másként nem rendelkezik; (Sorozatban csak névre szóló értékpapírt lehet kibocsátani.)
|
|
Swap (deviza-, tőke- és kamatcsere) ügylet
|
valamely pénzügyi instrumentum cseréjére vonatkozó olyan összetett megállapodás,
amely általában egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből, illetve több
határidős ügyletből tevődik össze és általában jövőbeni pénzáramlások cseréjét
vonja maga után
|
|
Szabályozott piac
|
az Európai Unió tagállamának tőzsdéje és minden más olyan piaca, ahol meghatározott
szabályok szerint a kereslet és a kínálat egy helyen koncentrálódik és kielégíti
az alábbi feltételeket:
a) a piacra lépés és a kereskedés valamely felügyeleti hatóság által jóváhagyott
szabályok, piaci szokványok szerint folyik,
b) rendszeres időszakonként, meghatározott időben működik,
c) a piaci szereplők működésére, tevékenységére vonatkoznak bizonyos minimális
feltételek (tőkekövetelmény, letéti előírás stb.),
d) biztosított a nyilvános áralakulás (a nap elején, napközben és a nap végén
kötelező az árakat, továbbá a forgalmi adatokat nyilvánosságra hozni),
e) a forgalmazott pénzügyi eszközök piacra bevezetésének a minimális feltételeit
meghatározzák,
f) a piaci kereskedelemben szereplő pénzügyi eszközök kibocsátói nyilvánosságra
hoznak minden olyan adatot, amely a pénzügyi eszköz árát, árfolyam-alakulását
érintheti (transzparencia),
g) a piaci szereplők a felügyeleti hatóság részére adatszolgáltatást teljesítenek
a saját tevékenységükről,
h) szerepel az Európai Unió tagállamai által saját szabályozott piacaikról készített,
a többi tagállam és az Európai Bizottság számára tájékoztatásul megküldött listán
|
|
Számlatulajdonos
|
Az a természetes vagy jogi személy, aki a bankszámla felett rendelkezésre jogosult.
|
|
Származtatott (derivatív) ügylet
|
olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló befektetési eszköz, deviza,
áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát
képezi (derivatíva)
|
|
Százalékpont
|
1 százalékpont = 100 bázispont. A százalék érték változását szokták százalékpontban
meghatározni. Ha például a kamat 10 %-ról 9 %-ra csökken, akkor 1 százalékponttal
csökken, nem pedig 1 %-kal, hiszen akkor csak 9,9 %-ra változna.
|
|
Személyi kölcsön
|
Fogyasztási cikkek vásárlásához személyi kölcsönt is felvehetünk, ekkor készpénzt
kapunk kézhez (szemben az áruvásárlási hitellel). Ez szabad felhasználású hitel,
fedezete általában az adós jövedelme. A forint- és devizaalapon is felvehető hitelösszeg
jóval magasabb, mint az áruhiteleknél, elérheti az ötmillió forintot is, de felvételéhez
magasabb jövedelmet követelnek meg és felvételük is körülményesebb lehet.
|
|
Szerződésmódosítási díj
|
A bank a kölcsönszerződés módosításának esetén a szerződésmódosítás hatályba
lépése napján hatályos hirdetményben foglalt mértékű szerződésmódosítási díjat
számít fel, aminek a megfizetése a szerződésmódosítás hatályba lépése napján esedékes.
|
|
Szerződő fél
|
Szerződő fél, aki a biztosítóval biztosítási szerződést köt, amelynek alapján
a szerződésben meghatározott gyakorisággal meghatározott összegű biztosítási díj
fizetésre köteles.
|
|
Szja
|
Személyi jövedelemadó: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben
(szja.) ekként meghatározott fogalom.
|
|
T nap
|
az a tőzsdenap, amelyen az ügyletkötés, vagy a derivatív elszámolóár változása
megtörténik, illetve az az esemény, amellyel kapcsolatosan jogosultság és kötelezettség
keletkezik
|
|
T+2 elszámolású piac
|
az az elszámolási eljárás, amelynek során a tőzsdenapi üzletkötések alapján a
KELER Rt. multilaterális nettósítás segítségével, szegregáltan, gördülő elven
T+2 napos ciklussal rendezi a hitelpapírra kötött ügyleteket
|
|
T+3 elszámolású piac
|
az az elszámolási eljárás, amelynek során a tőzsdenapi üzletkötések alapján a
KELER Rt. multilaterális nettósítás segítségével, szegregáltan, gördülő elven
T+3 napos ciklussal rendezi a részvényre kötött ügyleteket
|
|
Tagdíj-kiegészítés
|
A munkáltató vagy maga a pénztártag a magánnyugdíjpénztárba fizetendő 8 %-os
kötelező tagdíjat önkéntes alapon, a kötelező tagdíjalap legfeljebb 10 %-áig kiegészítheti.
Ezen összegre is vonatkozik a járulékplafon. Ha a munkáltató vállalja a tagdíj-kiegészítés
teljesítését, azt csak minden munkavállalójára egységesen, azonos mértékben teheti
meg. A munkáltatói tagdíj-kiegészítés adómentes jövedelemnek minősül. Ha a tag
saját maga fizet tagdíj-kiegészítést, azt adózott jövedelemből teheti, de annak
30 %-a az adóból levonható.
|
|
Tagsági jogokat megtestesítő értékpapír
|
minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, illetve
pénzben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba vételét elismerve
arra kötelezi magát, hogy az értékpapír birtokosának meghatározott szavazati,
vagyoni és egyéb jogokat biztosít
|
|
Tájékoztató
|
Az állampapír kivételével értékpapír nyilvánosan akkor hozható forgalomba, ha
a kibocsátó - nyilvános ajánlattétel mellett - tájékoztatót tesz közzé. A tájékoztatónak
tartalmaznia kell minden, a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének
és annak várható alakulásának a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez
szükséges adatot.
|
|
Takarékbetét
|
hitelintézetnél takarékbetét-szerződés alapján takarékbetétként elhelyezett pénzösszeg,
amelyről külön okmányt, takarékbetétkönyvet állítanak ki az ügyfél részére. A
takarékbetét is kamatozik, a kamatok jóváírása jellemzően az év végén vagy a betét
megszűnésének napján történik. A takarékbetét lehet látra szóló, lekötéses, vagy
nyereménybetét is, azonban mindig névre szóló
|
|
Társasági esemény
|
mindazon alkalom, amikor az értékpapír tulajdonosnak a kibocsátóval szemben fennálló
tulajdonosi joga gyakorlására kerülhet sor
|
|
Társmárka kártya (co-branded kártya)
|
A bevásárlókártyák sok hasonlóságot mutatnak a társmárka kártyákkal – angol kifejezéssel
a co-branded kártyákkal – mely esetében a bank arra szerződik egy gazdasági társasággal,
hogy a társaság a bank által kibocsátott kártyához különféle kedvezményeket, nyereményeket,
pontgyűjtést, és egyéb különböző ajánlatokat kínáljon. A társmárka kártyán a legtöbb
esetben szerepel a bank, a nemzetközi kártyatársaság logóján túl a kereskedő neve
és általa nyújtott szolgáltatások köre.
|
|
Technikai kamatláb
|
Az a kamatláb, amellyel a biztosító az élet- és betegségbiztosítási díj és díjtartalék,
illetve a balesetbiztosítási és felelősségbiztosítási járadéktartalék megállapításakor
kalkulál (Bit.). Ennek maximális mértékét külön jogszabály állapítja meg.
A biztosító az életbiztosítási díj kiszámításakor feltételez egy olyan hozamot,
amelyet mindenképpen el fog érni, és a garantált szolgáltatás mértékét e garantált
hozam figyelembevételével állapítja meg. Ennek a hozamnak a mértéke, a technikai
kamatláb, mely a biztosítási feltételekből általában megismerhető. A biztosítónak
a vállalt szolgáltatást akkor is teljesítenie kell, ha a befektetési eredmény
elmaradna a garantált szinttől. A biztosítók túlzott garancia vállalásának határt
szab egy pénzügyminisztériumi rendelet, mely a technikai kamatláb lehetséges mértékét
maximálja (14/2005. (III. 30.) PM rendelet).
|
|
Telephely szerinti ország
|
Az az ország, amelynek hatósága a gépjárművet hatósági jelzéssel ellátta, vagy
a baleset bekövetkezésének helye szerinti ország, amennyiben a hatósági jelzésre
kötelezett gépjármű baleset részesévé vált, és hatósági jelzés nem rendelhető
hozzá, vagy a Biztosítási törvényben meghatározott rendeltetés helye szerinti
tagállam, amennyiben nem azonos a hatósági jelzéssel ellátó országgal, vagy hatósági
jelzés viselésére nem kötelezett gépjárművek esetében a tulajdonos állandó lakóhelye
szerinti ország.
|
|
Teljes Hiteldíjmutató (THM)
|
A teljes hiteldíj mutató a három hónapnál hosszabb lejárattal rendelkező lakossági
kölcsönök esetén egy évre vetítve, százalékos formában mutatja meg azokat a költségeket, melyet a hitelfelvevőnek
a tőkeösszeg visszafizetésén felül fizetnie kell. A THM szerepe az, hogy közlése
időpontjában (hirdetéskor vagy a szerződés aláírása előtt), az akkor ismert feltételek
alapján adjon előzetes tájékoztatást, és tegye lehetővé az összehasonlítást a
hasonló termékek tekintetében.
A THM tartalmazza a hitellel kapcsolatban felmerülő kamatot, kezelési költséget, hitelbírálati
díjat, az értékbecslési díjat és lakásépítéseknél a helyszíni szemlék díját. Ugyanakkor
a THM nem tartalmazza a késedelmi kamatot, a hitel futamideje meghosszabbításának költségét, az egyéb
olyan fizetési kötelezettséget, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem
teljesítéséből származik, a biztosítási és garanciadíjakat valamint az átutalási
díjakat.
2012. április 1-jétől a felszámítható kamatok és a THM lehetséges maximuma korlátozásra
került. A lakossági hitelekre a következő kamatplafon vonatkozik:
Pénzügyi intézmény nem nyújthat olyan kölcsönt, amelynek teljes hiteldíj mutatója
24 százalékponttal több, mint a jegybanki alapkamat.
Ez alól kivételt képez:
-
hitelkártya-szerződéshez vagy
-
fizetési számlához kapcsolódó, vagy
-
a gépjárműk kivételével a tartós fogyasztási cikkek megvásárlásához és szolgáltatások
igénybevételéhez nyújtott kölcsönök (áruhitel), valamint
-
a kézizálog fedezete mellett nyújtott kölcsönök.
Ezen konstrukciók THM-je legfeljebb 39 százalékponttal haladhatja meg az alapkamatot.
|
|
Teljesítés
|
a klíringtagok egymással szemben - valamint a tőzsdei ügylet teljesítéséhez kapcsolódó
kötelezettségvállalással kötött ügylet esetében a klíringtagok és az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet között - fennálló pénzben meghatározott követeléseinek
(pozícióinak) kiegyenlítése (átutalása), illetőleg a klíringtagok egymással szemben
nem pénzben fennálló követeléseinek teljesítése (szállítása)
|
|
Terhelési kártya (charge card)
|
Általában nem bankok által kibocsátott kártya. A kártyabirtokosnak a kibocsátó
rendszerint egy hónapra kamatmentesen megelőlegezi a kártyával lebonyolított műveletek,
vásárlások összegét. A havi vásárlások összegét korlátozhatja keret. A hónap letelte
után a kártyabirtokosnak egy összegben kell kiegyenlítenie tartozását. A kártyabirtokosnak
a kártya használatáért általában éves díjat kell fizetnie.
|
|
Termékcsoport
|
olyan termékek köre, amelyekkel a tőzsdén annak szabályzata alapján azonos feltételek
mellett lehet kereskedni
|
|
Termékértékesítő
|
az ügyfélnek a befektetési eszközzel, illetőleg áruval, továbbá befektetési szolgáltatási,
kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási tevékenységgel
összefüggő tájékoztatást nyújtó, megbízást felvevő, illetőleg vele szerződést
kötő természetes személy
|
|
Token
|
Az internetbanki rendszer biztonságát kiegészítő eszköz. A token nem más, mint
egy kódgenerátor, mely - a használat időpontjától és a token sorozatszámától függően
- egy egyszer felhasználható (kb. 30 másodpercig érvényes) kódot szolgáltat, melyet
az internetbanki rendszer biztonsági kódként használ. A biztonsági kódra a rendszerbe
való belépéskor és a megbízások bankba küldésekor van szükség.
A banki szerveren futó program ellenőrzi, hogy az adott felhasználóhoz rendelt
token által generált kódsorozat azonos-e az adott sorozatszámú tokenhez tartozó,
a banki szerver által generált kóddal. Ha a két kódsorozat eltérést mutat, a rendszerbe
való belépést, illetve a megbízásküldést a szerver visszautasítja.
|
|
Totálkár
|
A biztosított vagyontárgy teljes megsemmisülése, eltűnése, vagy olyan mértékű
károsodása, hogy a helyreállítás vagy a javítás már nem gazdaságos.
|
|
Többlethozam
|
Az életbiztosítási díjtartaléknak befektetéséből származó hozamnak és a technikai
kamatláb felhasználásával számított hozamnak a különbsége. A befektetett tartalékon
elért, a technikai kamatlábon felüli (többlet)hozamok minimum 80 %-át köteles
visszajuttatni a biztosító a biztosítottainak.
|
|
Tőkeszámla
|
az a nyilvántartás, amelyet a magánszemély kérésére - az adóhatóság betekintési
jogához való hozzájárulás mellett - a tőkeszámla-vezetésre jogosult társaság vezet
a magánszemély befektetéseiről azonosításra alkalmas módon, az egyes befektetések
időtartamának és értékének feltüntetésével, (2004. január 1-től megszűnt a befektetési
adóhitel lehetősége)
|
|
Tőketartozás
|
Az első törlesztésig a folyósított kölcsön összege, azt követően a kölcsön összegének
a megfizetett törlesztő részletek tőketartalmával csökkentett összege.
|
|
Tőketörlesztés
|
A felvett hitelösszeg a pénzügyi intézménynek történő visszafizetése.
|
|
Tőzsde
|
a hatékony tőkeáramlás, tőkeértékelés, az árfolyam és egyéb kockázat megosztása
érdekében a tőzsdei termékek keresletét és kínálatát koncentráló, azok kereskedését
lebonyolító, a nyilvános árfolyam-alakulást elősegítő gazdálkodó szervezet
|
|
tőzsdeforgalmi számla
|
A KELER Rt.-nél vezetett korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi számla, amely
kizárólag a tőzsdei ügylettel, tőzsdén kívüli értékpapír ügylettel, értékpapír
forgalomba hozatalával, az értékpapíron alapuló fizetés, megbízás alapján végzett
elszámolással, befektetési szolgáltatással és az értékpapírban foglalt kötelezettségen
alapuló fizetéssel, valamint árutőzsdei szolgáltatással kapcsolatos elszámolás
lebonyolítására szolgál.
|
|
Tőzsdei adat
|
a tőzsdei kereskedés során a tőzsdére bevezetett tőzsdei termékek vonatkozásában
a tőzsdei kereskedők által tett, és a kereskedési rendszer által sorbarendezett
ajánlatok, továbbá a létrejött tőzsdei ügyletek ár-, illetve árfolyam-információi,
valamint a tőzsde által számított és közzétett indexértékek
|
|
Tőzsdei kereskedő
|
a tőzsdén kereskedési joggal rendelkező személy
|
|
Tőzsdei termék
|
a tőzsdén forgalmazott pénzügyi eszköz és áru
|
|
Tőzsdei ügylet
|
Az a szerződés, amelyet a tőzsdei kereskedő a tőzsdén - a tőzsdei szabályzat
által lehetővé tett körben és módon - tőzsdei termékre vonatkozóan köt. A tőzsdei
ügylet azonnali, határidős és opciós ügylet és ezek kombinációja lehet.
|
|
Tőzsdén kívüli azonnali ügylet
|
az ügyletkötést követő legfeljebb 8 munkanapon belül, devizaügylet esetén 2 munkanapon
belül teljesített, értékpapír adásvételi, illetve csereügylet
|
|
Tőzsdére bevezetett értékpapír
|
a tőzsdei értékpapírlistán szereplő értékpapír
|
|
Transzfer
|
értékpapír „átutalás”, a befektetési szolgáltatónál számlán nyilvántartott szabad
rendelkezésű értékpapír áthelyezése más értékpapírszámlára
|
|
Tulajdonosi megfeleltetés
|
a KELER Rt. által nyilvántartott, illetve a Számlatulajdonosok és számlavezetők
által átadott adatok alapján az adott értékpapír feletti rendelkezési jog megállapítása,
a tulajdonos azonosítása
|
|
Ügyfélszámla
|
az ügyfélnek vezetett olyan számla, amely kizárólag a befektetési szolgáltatás,
árutőzsdei szolgáltatás és az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetés
által keletkezett egyenlegének terhére adott megbízások lebonyolítására szolgál
|
|
Ügyféltudakozvány
|
A törvény lehetővé teszi az ügyfeleknek, hogy megtudják, milyen adatokat tartalmaz
róluk a KHR, ezt a betekintési jogot bármely hiteladat-szolgáltató révén gyakorolni
lehet. Az erre a célra kialakított nyomtatvány az ún. ügyféltudakozvány. A választ
postai úton, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában kapja meg az
ügyfél. A tájékoztatás a kérelmező számára évi egy alkalommal díjtalan a továbbiakban
a költségtérítés a kapcsolódó közvetlen költségek ellenértékét tartalmazza.
|
|
Ügynök
|
a) a befektetési szolgáltatóval, illetőleg árutőzsdei szolgáltatóval kötött szerződés
alapján, annak nevében, felelősségére és kockázatára eljáró személy, aki/amely
a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató bizományosi, illetőleg
kereskedelmi tevékenységét megbízási szerződés alapján végzi és ennek során az
ügyfél pénzét és egyéb eszközét kezeli;
b) az a személy, aki/amely a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei
szolgáltató bizományosi, illetőleg kereskedelmi tevékenységét elősegítő tevékenységet
végez
|
|
Üzemben tartó
|
A gépjármű tulajdonosa vagy a forgalmi engedélyben üzemben tartóként bejegyzett
cég vagy magánszemély.
|
|
Üzletkötő
|
bizományosi, illetőleg kereskedelmi tevékenységet végző személy nevében szabályozott
piacon szerződést kötő természetes személy
|
|
Üzletszerű tevékenység
|
az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett rendszeresen folytatott
gazdasági tevékenység
|
|
Vagyonbiztosítás
|
A vagyonbiztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény
(biztosítási esemény) bekövetkeztétől függően bizonyos összegnek megfizetésére
vagy más szolgáltatás teljesítésére, a biztosított, illetőleg a másik szerződő
fél pedig díj fizetésére kötelezi magát. A vagyonbiztosítási szerződésben meghatározott
biztosítási esemény rendszerint valamely károsító esemény bekövetkezése, amely
a biztosított vagyontárgy értékcsökkenését eredményezi. Csak az köthet vagyonbiztosítást,
aki a meghatározott vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a szerződést az
érdekelt személy javára köti. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított
vagyontárgy valóságos értékét.
|
|
Vagyonszerzési illeték
|
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) szerint öröklés, ajándékozás,
visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket kell fizetni. A visszterhes
vagyonátruházási illeték általános mértéke – ha a törvény másként nem rendelkezik
– a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 10 %. Lakáscélú
ingatlan esetében a forgalmi érték az illeték alapja. Az illeték mértéke 4 millió
forintig 2 %, a forgalmi érték 4 millió forintot meghaladó része után 6 %.
|
|
Választható portfóliós rendszer
|
Az önkéntes nyugdíjpénztárak által működtethető rendszer, melyben a tag megválaszthatja,
hogy megtakarítása milyen kockázatú befektetésekben, portfólióban tartsa a pénztár.
Az eltérő befektetési eszközökből álló portfoliókat a pénztár állítja össze.
A jogszabályok 2007-től lehetővé teszik, 2009-től pedig kötelezően elő is írják
a magán-nyugdíjpénztáraknak a választható portfoliós rendszer indítását.
|
|
Vállalati kártya (business card)
|
Olyan kártya, amelyet a vállalat biztosít alkalmazottai részére az üzleti jellegű
kiadások fedezése céljából. A kártyához tartozó számla tulajdonosa a vállalat,
a kártya birtokosa pedig az alkalmazott.
|
|
Változásjelentési kötelezettség
|
A szerződés tartalmazza azokat a lényeges körülményeket, amelyek megváltozását
a biztosítónál írásban be kell jelenteni. Ennek elmulasztása később a biztosító
mentesülését eredményezheti.
|
|
Változó kamatozású
|
A szerződés megkötésekor a szerződésben rögzítésre kerül, hogy a kamatozás változó,
a pénzügyi intézmény jogosult a kamat mértékét változtatni a jogszabályi előirások
betartása mellett (ez jelenleg azt jelenti, hogy a kamatlábváltoztatás dátuma
előtt 60 nappal a pénzügyi inztézménynek Hirdetményében közzé kell tenni). A kamat
mértékét általában a piaci kamatok változása, illetve a pénzügyi intézmény üzletpolitikája
befolyásolja, melyre nagy hatással van a Magyar Nemzeti Bank irányadó kamatainak
változása.
|
|
Valuta
|
Készpénz külföldi pénznemben, pl. 50 eurós bankjegy.
|
|
Végén határozott időtartamos járadék
|
A tag élete végéig kap járadékot, majd halála után az általa jelölt szolgáltatási
kedvezményezett, a tag által meghatározott ideig - pl. 10 évig - kapja tovább
a járadék összegét.
|
|
Vegyes életbiztosítás
|
Az egyik leggyakoribb életbiztosítási termék a vegyes biztosítás, mely a kockázati
és elérési biztosítás kombinációja. Itt a biztosítási esemény a biztosított életben
léte a biztosítás lejártakor, vagy halála, a biztosítási időtartam alatt. A biztosítás
alapszolgáltatása ennél a formánál tehát a következő:
- ha a biztosított az előre rögzített tartam lejártakor életben van, úgy a biztosító
kifizeti az akkor érvényes (nyereséggel növelt) biztosítási összeget.
- ha a biztosított a biztosítási időtartam alatt meghal, úgy a biztosító kifizeti
a halál időpontjában érvényes (nyereséggel növelt) biztosítási összeget.
|
|
Veszélyes üzem
|
Olyan tevékenység folytatása, amely gépek működtetése, energia, vegyi anyagok
vagy sajátos technológiák stb. alkalmazása miatt az esetleges károkozás szempontjából
fokozott veszéllyel jár. A fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatója az
okozott kárért vétkességre való tekintet nélkül felel. A gépjármű vezetés is veszélyes
üzem.
|
|
Vételi opció (call option)
|
Olyan szerződés, amelyben az egyik fél (az opció jogosultja) az opciós díj megfizetése
ellenében jogot szerez arra, hogy egy adott jövőbeni napon (lejáratkor), vagy
napig (lejáratig) valamely termék meghatározott mennyiségét előre megállapított
árfolyamon, az ún. kötési árfolyamon egyoldalú nyilatkozatával megvásárolhassa
az opció kiírójától.
|
|
VIBER
|
az MNB által lebonyolított hazai nagy értékű forint fizetési megbízások teljesítésére
szolgáló, bruttó elven alapuló valós idejű elszámolási rendszer
|
|
Visszavásárlás
|
Az életbiztosítási szerződések – lejárat előtti – megszüntetésének módja. Ilyenkor
a biztosító – a szerződésben rögzített mértékben – a díjtartalékot visszafizeti.
Különösen a szerződés első éveiben előnytelen ezzel a módszerrel élni, hiszen
ekkor még alacsony a szerződéshez tartozó felhalmozás.
|
|
Visszlízing
|
A visszlízing különlegessége abban rejlik, hogy nem három-, hanem kétpólusú a
jogviszony. A lízingbe vevő maga a szállító, aki eladja az adott eszköz tulajdonjogát
abból a célból, hogy egyidejűleg lízingbe vegye azt a vevőtől, aki így lízingbe
adó is.
|
|
Webkártya
|
Virtuális bankkártya, amely kifejezetten internetes vásárlások lebonyolítására
használható. Az webkártya számának megadásával az online módon vásárló ügyfél
kiküszöböli a visszaélés lehetőségét a saját bankkártyája számával, hiszen elkülönült
kártyaszámot használ az internetes vásárlásokra. A webkártyán elérhető pénzösszeget
a tulajdonos tetszése szerint tudja változtatni, és általában csak a vásárlás
lebonyolítását megelőzően helyez el pénzt rajta.
|
|
Zárolás
|
az a számlaművelet, amelynek során a számlavezető nyilvántartja a számlatulajdonos
önálló rendelkezési jogának ideiglenes felfüggesztését
|
|
Zárolt értékpapír alszámla
|
különböző jogcímeken zárolt értékpapírok nyilvántartására szolgáló alszámla
|
|
Zárt pénztár
|
Olyan pénztár, amely szakmai vagy más szervezési elv alapján (pl. munkahely)
a pénztár lehetséges tagjainak körét meghatározza.
|
|
Zárt végű befektetési alap
|
az olyan befektetési alap, amelyre a futamidő lejáratának kivételével vissza
nem váltható befektetési jegyek kerülnek kibocsátásra és forgalomba hozatalra
|
|
Zártkörű forgalomba hozatal
|
Az értékpapír forgalomba hozatala zártkörűnek minősül, ha
a) az értékpapírt kizárólag minősített befektetők részére ajánlják fel;
b) az értékpapírt minősített befektetőnek nem minősülő, tagállamonként száznál
kevesebb személy részére ajánlják fel;
c) az értékpapírt kizárólag olyan befektetők részére ajánlják fel, akik egyenként
legalább ötvenezer euró vagy annak megfelelő értékben vásárolnak a felajánlott
értékpapírokból;
d) az értékpapír névértéke legalább ötvenezer euró vagy annak megfelelő összeg;
vagy
e) az összes forgalomba hozott értékpapír kibocsátási értéke az ajánlattételtől
számított tizenkét hónapon belül nem haladja meg a százezer eurót vagy az annak
megfelelő összeget;
f) a részvénytársaság szövetkezet átalakulásával jön létre és a részvényeket
kizárólag az átalakuló szövetkezet tagjainak, üzletrész tulajdonosainak ajánlják
fel.
Már zártkörűen forgalomba hozott értékpapír esetében zártkörű forgalomba hozatalnak
minősül az is, ha
a) a kibocsátó korábban már kibocsátott részvényekkel azonos fajtájú, illetve
azonos osztályba tartozó, azokat helyettesítő részvényeket bocsát ki, és az ilyen
új részvények kibocsátása nem jelenti a kibocsátott alaptőke növelését;
b) az értékpapírt részvénytársaságban, nyilvános vételi ajánlat keretében történő
befolyásszerzéssel kapcsolatban ellenértékként ajánlják fel;
c) az értékpapírt a társaságok egyesülésével kapcsolatosan ellenértékként ajánlják
fel;
d) a részvénytársaság a részvényeseinek ingyenesen juttat az alaptőkén felüli
vagyon terhére részvényeket vagy osztalékként ezekkel azonos fajtájú, illetve
azonos osztályba tartozó részvényeket juttat, mint amelyre tekintettel az osztalékfizetés
történik;
e) az értékpapírt a kibocsátó, illetőleg kapcsolt vállalkozása bármelyikük munkavállalójának,
vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsági tagjának, illetve volt munkavállalójának,
vezető tisztségviselőjének és felügyelőbizottsági tagjának ajánlja fel, értékesíti,
illetőleg juttatja, ha a kibocsátó valamely értékpapírja valamely szabályozott
piacra már be van vezetve.
|
|
Zöldkártya
|
Nemzetközi gépjármű-biztosítási bizonylat, amely azt igazolja, hogy az üzemben
tartó a hazájában olyan felelősségbiztosítással rendelkezik, amely érvényes a
külföldön (Európában) okozott károkra is. A zöldkártyát a felelősségbiztosító
- kérésre - állítja ki, és annak bemutatását a fogadó ország a határon megkövetelheti.
(Rendszámegyezmény)
Ez a bizonylat nem azonos a környezetvédelmi felülvizsgálatot igazoló dokumentummal.
|