Pénzügyi Békéltető Testület
A PSZÁF az okostelefonján
Főoldal -- Fogyasztói oldalak -- Bal Menü -- Pénzügyi szótár
Szótár

A B C D E F G H I J K L M N O P R S T U V W Z

Fogalom

Magyarázat

A kár rendezése

A biztosító, vagy annak kárrendezési megbízottja, vagy levelezője, vagy a Kártalanítási Számla kezelője, a kárképviselő és a Nemzeti Iroda köteles a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:
a.)    kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt összegszerűen megállapította,
b.)   indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.

A lízing szereplői

A lízingszerződés főszabály szerint háromalanyú szerződés. A lízingbe vevő megbízza a lízingbe adót a lízingtárgy beszerzésére, majd ezt a tárgyat lízingbe veszi. A lízingbe adó (lízingcég) az a szereplő, amely egyfelől beszerzi a szállítótól (a harmadik szereplő, rendszerint kereskedő) a lízingtárgyat, másfelől az így tulajdonába került tárgyat lízingbe adja az eredeti megbízónak, azaz a lízingbe vevőnek. A lízingcégek jelentős részben bankok leányvállalatai, illetve önálló pénzügyi vállalkozások. Nem ritkán pedig maguk a bankok végzik ezt a pénzügyi szolgáltatási tevékenységet.

A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény

pénzmosásról akkor beszélhetünk, ha pénzügyi vagy bankműveletet végzésének a célja bűncselekmény elkövetéséből származó dolog eredetének leplezése. A pénzmosást nemcsak pénzre, de vagyontárgyakra, vagy vagyoni jogosultságot megtestesítő okiratokra és értékpapírt is alkalmazni kell, így a betétre is. A törvény célja, hogy az azonosítási és bejelentési kötelezettségek bevezetésével elriassza, illetve megtalálja azokat, akik illegális vagyonukat megpróbálják tisztára mosni, ezért jogszabály életbelépésétől a bankoknak szigorú azonosítást kell elvégezniük.

Adagolt kibocsátás

hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatalának olyan módja, amelynek keretén belül az értékesítés a kibocsátó által meghatározott időszak alatt történik úgy, hogy az értékpapírok lejárati időpontja azonos

Adásvételi szerződés

A polgári törvénykönyv megfogalmazása szerint az adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni, és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni, és a dolgot átvenni. Az adásvétel tehát dolog tulajdonjogának pénz vagy egyéb vagyoni érték (ellenérték) ellenében történő átruházása. Az adásvételi szerződésből az eladónak kötelezettsége keletkezik az adásvétel tárgyát képező dolog tulajdonjogának átruházására és a vevő birtokába bocsátására, a vevőnek pedig a dolog átvételére és a vételár megfizetésére.

Adóstárs

Egyes hiteltípusoknál a kockázat csökkentése vagy a hitelösszeg növelhetősége érdekében egy hitel esetében is elfogadnak adóstársat, akinek kockázatát ugyanúgy vizsgálják, mint a hitelfelvevőét.

ÁFA

Általános forgalmi adó: az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben (á-tv.) ekként meghatározott fogalom.

ÁKK Rt.

Államadósság Kezelő Központ Rt.

Alapcímlet

az értékpapírnak a kibocsátó által meghatározott azon legkisebb egysége, amely még önállóan megtestesíti az értékpapírban foglalt jogokat és kötelezettségeket

Alapfedezet

határidős, opciós vagy egyéb származékos pozíció tartását lehetővé tevő értékpapírletét, amely veszteség esetén a befektetési szolgáltató részére fedezetet biztosít

Alapkamat

Jegybanki (központi banki) irányadó kamat. Pl. a Magyar Nemzeti Bank, a Svájci Nemzeti Bank vagy az Európai Központi Bank alapkamata.

Alapszintű pénzügyi fedezet

határidős, opciós, valamint a T+2 és a T+3 napos ügyletek elszámolásához a KELER által ügyletkörönként előírt biztosíték

Államkötvény

éven túli lejáratú állampapír

Állampapír

a magyar vagy külföldi állam, az MNB, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Az ilyen papírok visszafizetési kockázata a legkisebb egy adott országban

Allokáció

túljegyzés, illetve aukciós túlkereslet esetén a jegyzés, illetve az aukció lezárását követő eljárás, mely során a kibocsátó, illetve a forgalmazó az előre meghirdetett elvek alapján dönt az egyes jegyzések, illetve aukciós ajánlatok elfogadásának mértékéről (ez az állampapír aukciók esetében a kártyaleosztás elve)

Amerikai opció

olyan opció, amelyet annak jogosultja nemcsak a lejárat napján, hanem előtte is lehívhat

Amortizáció

A tárgyi eszközök értékcsökkenése, amelynek költségként történő elszámolásáról, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 52-54. §-ai rendelkeznek.Az elszámolás gyakoriságát befolyásolja a társaság költségelszámolási rendje. Az értékcsökkenés elszámolásának gyakorisága attól is függ, milyen módszerrel állapítják meg az elszámolandó értékcsökkenést (például teljesítményarányosan vagy időarányosan).Az értékcsökkenést maximum a bekerülési értékig (azaz nulláig), illetve ha maradványértékkel számolnak, akkor a maradványértékig lehet elszámolni.Fontos: a terv szerinti értékcsökkenést az üzembe helyezés napjától kell elszámolni, függetlenül attól, hogy az az év mely napján volt.

Árfolyam/nyereség (P/E) arány

a részvényárfolyam (P) és az egy részvényre jutó nyereség (E) hányadosa

Árfolyamgarancia

Vannak olyan devizahitelek, amelyeknél a bank árfolyam-garanciát nyújt, azaz egy előre meghatározott árfolyamsávon belül nem érvényesíti a törlesztőrészletben az árfolyam változását. Ha viszont az árfolyam kilép ebből a sávból, akkor már változik a törlesztőrészlet is.

Árfolyamindex

megmutatja, hogy egy meghatározott bázisponthoz képest hány százalékkal változtak átlagosan az indexkosárban szereplő eszközök árfolyamai

Árfolyamkockázat

A deviza forintban kifejezett árfolyamának változásában rejlő kockázat. Az adott deviza árfolyamváltozása (erősödése vagy gyengülése) miatt a devizahitelek törlesztőrészleteinek mértéke gyakran és jelentős mértékben is változhat. A forint erősödése a törlesztőrészletek csökkenését, a forint gyengülése a törlesztő részletek növekedését vonja maga után.

Árfolyamrés

A vételi és eladási árfolyam közötti különbség. Mértékét a hitelintézet szabadon állapítja meg. A vételi árfolyam alacsonyabb az eladásinál.

Áru

minden vagyoni értékkel bíró forgalomképes birtokba vehető dolog, illetve dolog módjára hasznosítható természeti erő, ide nem értve a pénzügyi eszközt

Áruhitel

A fogyasztási kölcsönök klasszikus formája az áruvásárlási hitel, amelyet a vásárlás helyszínén lehet igényelni. Korábban e hiteleket egy-egy cikk megvásárlásához nyújtották a bankok, ma azonban már kerethitelek is vannak, amelyeket több termék egy helyen történő megvásárlásához kínálnak. Az áruhitelek (egyelőre) forintalapúak, amelyeknél nem készpénzt, hanem a megvásárolni kívánt terméket, szolgáltatást kapja kézhez az ügyfél.

Átutalás

Egyik bankszámláról a másikra történő fizetés.

Átváltoztatható kötvény

részvénytársaság által kibocsátott olyan névre szóló kötvény, amelyet a kötvényes kérésére részvénnyé kell átalakítani

Aukció

a forgalomba hozatal azon módja, amely keretén belül a kibocsátó az általa meghatározott feltételek szerint lehetőséget biztosít ajánlattételre és a beérkezett vételi ajánlatok meghatározott szempont alapján versenyeznek (Magyarországon az államkötvény- és a diszkontkincstárjegy-kibocsátás általános módja.)

Automated Teller Machine (ATM)

Bankautomata, amely a kártyabirtokos számára lehetővé teszi, hogy kártyájának használatával készpénzt vegyen fel/fizessen be, vagy számlaegyenlegét lekérdezze. Egyes bankautomaták már mobiltelefon kártya feltöltésére is alkalmasak.

Avulás

Használt autóban keletkezett kár után a biztosító nem fizeti ki a sérült alkatrész újkori értékét, teljes árát, annak a használat során bekövetkezett amortizációját a biztosítottnak kell állnia.

Azonnali ügylet

az a megállapodás, amely előre rögzített időpontban történő tényleges teljesítésre irányul

Baleset

A biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő külső ok, amely vagyoni károsodást, személysérülést, betegséget, munkaképtelenséget, rokkantságot vagy halált okoz.

banki forrásgyűjtő papírok

olyan okiratok, melyek értékesítésével a bank forráshoz jut a piacon. Lehetnek értékpapírok és az értékpapírnak nem minősülő betéti okiratok

BÁT

Budapesti Árutőzsde

Bázispont

A százalékpont egy század része (1 bázispont = 0,01 százalékpont, avagy 100 bázispont = 1 százalékpont).

Befagyott betét

olyan betét, amelyre a hitelintézet nem képes a jogszabályi rendelkezések vagy a szerződéses kikötések szerinti esedékességet követő öt munkanapon belül a kifizetést teljesíteni

Befektetési ajánlás

pénzügyi eszközre, tőzsdei termékre vagy annak kibocsátójára vonatkozó, értékelést is tartalmazó elemzés, javaslat nyilvánosságra hozása vagy nyilvános közlése, amelynek ismeretében az ügyfél olyan döntést hozhat, amely alapján a saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac hatásaitól teszi függővé, kockáztatja. Ideszámít a nyilvánosság számára közölt tény, körülmény, tanulmány, riport, elemzés, hirdetés közzététele

Befektetési alap

befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörű kibocsátásával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelő a befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel

Befektetési alap letétkezelési tevékenység

pénzügyi szolgáltatási tevékenység, amely során a letétkezelő a befektetési alapkezelő megbízása alapján letéteményesként a befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzését és az ahhoz kapcsolódó kezelését, továbbá a befektetési alap bankszámlájának - ideértve az alap saját tőkéjének összegyűjtése céljából nyitandó letéti számlát is -, illetve értékpapír számlájának vezetését, valamint a befektetési jegyek eladásával, visszavásárlásával, a hozamok kifizetésével és a nettó eszközérték megállapításával kapcsolatos technikai tevékenységet és az alapkezelők sajátos ellenőrzését végzi

Befektetési alap letétkezelő

a befektetési alap letétkezelési tevékenységet végző hitelintézet

Befektetési alap saját tőkéje

a befektetési alap saját tőkéje induláskor a befektetési jegyek névértékének és darabszámának szorzatával egyezik meg, működése során a saját tőke a befektetési alap összesített nettó eszközértékével azonos

Befektetési alapkezelési tevékenység

a befektetési alapkezelő által, a meghirdetett befektetési elveknek megfelelő befektetési alap kialakítása és a befektetési alap portfóliójában lévő egyes eszközelemeknek (befektetési eszköz vagy ingatlan) a befektetési alapkezelő döntése alapján, a befektetési alap meghirdetett befektetési elveihez igazodó adásvétele

Befektetési alapkezelő

befektetési alapkezelési tevékenységre engedéllyel rendelkező részvénytársaság, vagy fióktelep

Befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítás

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (unit-linked) egy olyan életbiztosítási termék, amelynél a biztosító a biztosítási szerződés alapján képzett biztosítástechnikai tartalékot az általa létrehozott, önálló befektetési politikával rendelkező, elkülönítetten kezelt - azonos értékű, elméleti elszámolási részekből (befektetési egységekből) álló - eszközállományokba (eszközalapokba) vagy más, befektetési alapkezelésre jogosult társaság által kezelt befektetési alapokba helyezi befektetés céljából, a szerződő választásától függően, a szerződésben előre meghatározott szabályok szerint.

Befektetési eszközök

a) átruházható értékpapírok;
b) pénzpiaci eszközök;
c) értékpapírra, devizára, indexre, illetőleg ezek származtatott termékeire vonatkozó határidős ügyletek, ideértve az ezekkel egyenértékű készpénz-elszámolású eszközöket;
d) határidős kamatlábügyletek;
e) kamat-, deviza- és tőkecsereügyletek;
f) vételi és eladási opciók értékpapírra, devizára, indexre és kamatlábra, illetve ezek származtatott termékeire, ideértve az ezekkel egyenértékű készpénz-elszámolású eszközöket;
g) üvegházhatású gázkibocsátási egységekre és légszennyező anyagkibocsátási jogokra vonatkozó opciók, határidős és egyéb származtatott ügyletek, amelyek teljesítése készpénzes elszámolással történik és kereskedése szabályozott piacon zajlik, illetve amely ügyletek elszámolását elfogadott elszámolóház végzi folyamatos biztosítékadási kötelezettség mellett

Befektetési hitel

értékpapír vásárlásához nyújtott hitel, ha a hitelt nyújtó részt vesz az ügylet lebonyolításában

Befektetési jegy

befektetési alap nevében (javára és terhére) - a törvényben meghatározott módon és alakszerűséggel - sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír

Befektetési jegy folyamatos forgalmazása

a nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyeknek a befektetési alap nevében történő folyamatos forgalomba hozatala és visszaváltása

Befektetési politika

A pénztár befektetési politikája a pénztári működés egyik legfontosabb dokumentuma. A befektetési politikát a pénztár igazgatótanácsa fogadja el, végrehajtásáról évente beszámol a pénztár közgyűlésének.
A befektetési politika legfontosabb elemei:
• befektetés célja, alapelvei
• a befektetések összetételére vonatkozó irányelvek (mekkora arányban kíván a pénztár állampapírt, részvényt, befektetési jegyet vásárolni, milyen arányt képviselnek a megcélzott portfolióban a külföldi eszközök), melyek a vállalt kockázati szint és a várható eredményesség szempontjából igazítanak el;
• a pénztár referenciaindexe, mely a pénztári teljesítmény méréséhez szükséges egyik legfontosabb összehasonlító adat.

Befektetési szolgáltatási tevékenység

az alábbi tevékenységek üzletszerű folytatása forintban, illetőleg valutában, devizában egy vagy több befektetési eszközre:
a) bizományosi tevékenység;
b) kereskedelmi tevékenység;
c) egyéni portfóliók egyedi kezelése a befektető által adott megbízás alapján (portfóliókezelés);
d) jegyzési garanciavállalás;
e) ügynöki tevékenység;
f) az értékpapír forgalomba hozatalának szervezése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás.

Befektetési szolgáltató

a befektetési vállalkozás és a befektetési szolgáltatási tevékenységet és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet is folytató hitelintézet, ide nem értve az elszámolóházat

Befektetési tanácsadás

befektetési eszközre, a tőkepiacra vonatkozó olyan, értékelést is tartalmazó elemzés, javaslat ellenszolgáltatás fejében történő átadása, amelynek célja, hogy ezek ismeretében az ügyfél olyan döntést hozzon, amely alapján a saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac hatásaitól teszi függővé, kockáztatja. Nem számít befektetési tanácsadásnak a nyilvánosság számára közölt tény, adat, körülmény, tanulmány, riport, elemzés, hirdetés közzététele, továbbá a termékértékesítő által az ügyfél részére történő tájékoztatás

Befektetési vállalkozás

Befektetési vállalkozás az értékpapír-bizományos, az értékpapír-kereskedő és az értékpapír-befektetési társaság. (Befektetési szolgáltatási tevékenységet - ha törvény eltérően nem rendelkezik - befektetési vállalkozás és hitelintézet folytathat.)

Befektető

az a személy, aki a befektetési szolgáltatóval, befektetési alapkezelővel, árutőzsdei szolgáltatóval, vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac, illetve a tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja

Befektető-védelmi Alap

A befektetési szolgáltatók ügyfeleinek érdekeit védi a Befektető-védelmi Alap (BEVA). A BEVA kártalanítására azok a befektetők számíthatnak, akik a BEVA tagjával a biztosított tevékenységek valamelyikére érvényes szerződést kötöttek és e szerződés alapján a befektetési szolgáltató birtokába került, és nevükön nyilvántartott vagyont a befektetési szolgáltató nem tudja kiadni számukra. A biztosítás a bizományosi, kereskedelmi, portfóliókezelési, értékpapír letéti őrzési, illetve letétkezelési, ügyfélszámla vezetési és értékpapírszámla-vezetési tevékenység körében megkötött szerződésekre terjed ki. 

Befolyásoló részesedés

egy személy olyan közvetlen és közvetett tulajdona egy vállalkozásban, illetőleg egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a személy
a) összességében a tulajdoni hányad, illetőleg a szavazati jogok legalább tíz százalékát birtokolja, vagy
b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, illetőleg testületei tagjainak legalább húsz százalékát kinevezheti vagy elmozdíthatja, vagy
c) alapszabály, alapító okirat vagy szerződés alapján döntő befolyást gyakorolhat a vállalkozás működésére

Befolyásszerzés

a részvénytársaság közgyűlésén a döntéshozatalban való részvétel lehetőségét biztosító szavazati jog megszerzése, ideértve a szavazati jogot biztosító részvényre vonatkozó vételi jog, visszavásárlási jog, határidős vételi megállapodás érvényesítését vagy a szavazati jog használati, haszonélvezeti jog alapján történő gyakorlását, valamint azt, ha a befolyás nem a befolyásszerző közvetlenül erre irányuló magatartása révén, hanem egyéb körülmények  következtében jön létre. Befolyásszerzésnek minősül a részvényes által a részvénytársaság más részvényesével kötött olyan megállapodás is, amely alapján a részvényes jogosult a vezető tisztségviselők, illetve a felügyelő bizottság tagjai többségének megválasztására, illetőleg visszahívására, vagy a felek kötelezettséget vállalnak a részvénytársaság egységes szempontok szerint történő irányítására. A befolyásszerzés abban az esetben is megvalósul, ha arra az egymással kapcsolatban nem álló (független) személyek összehangolt magatartása révén került sor.

Bérleti szerződés

A polgári törvénykönyv szerint a bérleti szerződés alapján a bérbe adó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a bérlő pedig bért fizetni. A bérlet valamely dolog birtokának és használatának időleges (határozott vagy határozatlan időre történő) átengedése a bérlő részére, aki ennek ellenértékeként bérleti díj fizetésére köteles.

BÉT

Budapesti Értéktőzsde

Betét

a Ptk. szerinti betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló tartozás, ideértve a bankszámlaszerződés alapján fennálló pozitív számlaegyenleget is. A betét lehet számlához kapcsolódó vagy betéti okirat

Betét feltörés

a betét lejárati idő előtti visszavétele. A lekötött betét feltörése esetén megszűnik a szerződés, a pénzintézet a betéti számlára eléhelyezett összeg visszafizetést nem tagadhatja meg, de ez esetben a betétes csökkentett, esetleg látra szóló kamatra lesz csak jogosult

Betét futamideje

a betét elhelyezésének időtartama, a kezdőnaptól a lejáratig terjedő időszak. Számításánál vagy az induló vagy a lejárati napot nem számítjuk hozzá a futamidőhöz

Betétgyűjtés

pénzeszközöknek előre meg nem határozott természetes és jogi személyektől történő üzletszerű gyűjtése

Betéti kártya (debit card)

Kártya, amellyel a kártyabirtokos közvetlenül - valamely hitelintézetnél vezetett - számlája terhére vásárolhat vagy pénz vehet fel.

Betéti okiratok

betétszerződést testesítenek meg, és csak fizikailag különböznek a számlabetétektől. Általában szabadon forgathatók. Rengeteg típus létezik, számuknak és elnevezésüknek csupán a kibocsátó bank fantáziája szab határt. Betéti okirat például az értékjegy, a pénztárjegy, a betétjegy, kamatozójegy és a hozamjegy, stb.

Bevásárlókártya

A bevásárlókártya a hitelkártya egy fajtája. A leglényegesebb különbség a hitelkártya és bevásárlókártya között az, hogy míg a hitelkártyát vásárlásra és készpénzfelvételre is egyaránt használhatjuk (sőt, esetenként mobiltelefon feltöltésére, közműdíjak, telefonszámla fizetésére is), addig – kártyatípus függvényében – egyes bevásárlókártyákat kizárólag vásárlásra lehet használni, (készpénzfelvételre nem), és általában csak belföldön használhatók.
A hitelkeret tekintetében is eltérés mutatkozik, ugyanis a bevásárlókártya esetén igényelhető hitelkeret jelentősen alacsonyabb, mint a klasszikus hitelkártyáknál, ugyanis a hitelkeret többnyire 100.000-200.000 forint.
Abban viszont nincs eltérés, hogy a bevásárlókártyát is csak azokon a kártyaelfogadó helyeken lehet használni, ahol a kártyán lévő logó található, továbbá a bevásárlókártya esetén is fennáll a kamatmentes periódus, ha a tartozás teljes összege visszafizetésre kerül a fizetési türelmi időszak végéig.
A bevásárlókártyához azonban különféle kedvezmények kapcsolódhatnak, amelyekről a kibocsátó bank tájékoztatja ügyfeleit; például, hogy mely kereskedelmi egységekben való használat esetén jár kedvezmény, annak mekkora a mértéke, stb.

BISZ Központi Hitelinformációs Zrt.

A Központi Hitelinformációs Rendszert a BISZ Zrt. működteti. A BISZ Zrt. ügyfelei és egyben a KHR felhasználói kizárólag a pénzügyi intézmények, a BISZ Zrt. szolgáltatásait számukra nyújtja. Ugyanakkor a törvény lehetővé teszi a vállalkozói és a lakossági ügyfeleknek is, hogy megtudják, milyen adatokat tartalmaz róluk a KHR, és a törvény rendelkezik arról is, hogy ezt a betekintési jogukat a velük szerződő hiteladat-szolgáltató (KHR felhasználó) révén gyakorolhatják. Ez az ún. ügyféltudakozvány.

Bizományosi tevékenység

megbízás alapján a befektetési szolgáltató és az árutőzsdei szolgáltató saját nevében az ügyfél javára (terhére) folytatott tevékenysége

Biztosítás megszűnése

A biztosítások leggyakrabban a következő okok nyomán szűnnek meg:
- Díjnemfizetés
- Biztosítási esemény bekövetkezése
- Biztosítási tartam lejárta
- Érdekmúlás
- Felmondás

Biztosítási esemény

A Polgári Törvénykönyv megfogalmazása szerint biztosítási esemény lehet különösen:
a) a szerződésben megállapított károsító esemény;
b) halál bekövetkezése, meghatározott életkor elérése;
c) testi sérülést, rokkantságot vagy halált okozó baleset.
Életbiztosítási szerződések kapcsán a b) pont szerinti események minősülnek biztosítási eseménynek.

Biztosítási évforduló

Rendszerint a biztosítási ajánlat aláírásának megfelelő nap.

Biztosítási időszak

A szerződésben megjelölt időszak, amelyre a biztosítási díj vonatkozik. Életbiztosítások esetében a biztosítási időszak és a biztosítás tartam egybeesik. Vagyonbiztosítások esetében a szerződés felmondásánál is nagy jelentősége van, a biztosítási szerződést a biztosítási időszak végére lehet felmondani. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén egy év.

Biztosítási kötvény

Az ajánlat elfogadását és a szerződés létrejöttét igazoló okirat. A biztosítási jogviszony meglétét tanúsítja. Nem minősül értékpapírnak, elvesztés vagy megsemmisülés esetén másolattal pótolható.

Biztosítási összeg

A biztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől függően bizonyos összegnek megfizetésére köteles. A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a szerződés tartalma szerinti biztosítási összeget köteles kifizetni (esetleg járadék formájában folyósítani). Életbiztosítás esetén a biztosító szolgáltatásának mértékét nem a bekövetkezett kár nagysága határozza meg, hiszen a biztosítási esemény (élethelyzet) általában pénzben nem fejezhető ki, hanem a biztosító és a vele szerződő fél a szerződéskötéskor szabadon állapodhat meg a biztosítási összeg mértékében.

Biztosítási szerződés felmondása

A biztosított a biztosítási év végére (utolsó napjára) - azt legalább 30 nappal megelőzően - a szerződést írásban, indoklás nélkül felmondhatja. Ekkor van lehetőség a kedvezőbb díjakat ajánló biztosítóhoz való átszerződésre.

Biztosítási szerződés megszűnése

A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást nem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. A felelősségbiztosítási szerződés érdekmúlás miatti megszűnésének esetei: a gépjármű forgalomból való kivonása, illetőleg átruházása.

Biztosítási tartam

Az az időtartam, amely a tényleges kockázatviselés kezdetétől a biztosítási szerződés megszűnéséig tart. Erre az időtartamra kalkulálják a biztosítási díjat.

Biztosítási termék

Meghatározott biztosítási kockázatokra vagy kockázatcsoportokra kidolgozott feltétel- és teljesítési rendszer.

Biztosító

Az a szervezet, amely a hatályos magyar jogi szabályozás, illetve valamely hatályos tagállami szabályozás szerint biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre jogosult.

Biztosító

Az a szervezet, amely a Felügyelettől engedélyt kapott a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenység végzésére, és a Magyar Köztársaság területén a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló rendeletnek megfelelően e tevékenység folytatására jogosult.

Biztosított

A biztosítási szerződés egyik alanya, az ő testi épségét (illetve vagyonát) védi a biztosítás. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén a gépjármű üzembentartója és vezetője.

Bonus

Díjkedvezmény, amellyel a biztosító az ügyfél tartós kármentességét honorálja. Ahhoz, hogy a szerződés bonus-malus osztályba sorolása a tárgyévet követő év január 1-jén egy osztályt emelkedjen, a szerződésnek a megfigyelési időszakban legalább 9 hónapig hatályosnak és a teljes időszakban kármentesnek kell lennie.

Bruttó elszámolási rendszer (gross settlement system)

Átutalási rendszer, amelyben a pénz- vagy értékpapír-átutalások résztvevői közötti kiegyenlítésére tételenként kerül sor.

Bruttó lízingdíj

A szerződés teljes vételárát jelenti. Beletartozik az induló lízingdíj, az azt követő (havi vagy negyedéves ütemezésben fizetett) lízingdíjak és az általános forgalmi adó.

BUX index

a Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe, a legnagyobb forgalmú részvények utolsó kötési árából, és az adott cég nagyságából súlyozással számított mutató

CASCO (gépjármű-felelősségbiztosítás)

A polgári törvénykönyv értelmében a felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős.

Chip kártya (chip card)

Integrált áramkört tartalmazó kártya. Az integrált áramkör alkalmas azonosító adatok tárolására, illetve használható adat tárolásra, PIN kód érvényesítésére, vásárlására, személyes adatok tárolására, számlaegyenleg ellenőrzésre.  Bizonyos kártyáknál a kártyán lévő memória (számlaegyenleg) minden egyes kártyahasználatkor aktualizálható.

 

ugyanazon a napon elkezdett és lezárt tranzakció

Dematerializált értékpapír

a tőkepiacról szóló 2001. CXX. törvényben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség (az értékpapír nyomdai úton nem kerül kinyomtatásra)

Deviza

Számlapénz külföldi pénznemben, pl. 50 euró a devizaszámlán.

Deviza alapú hitel

Olyan hitel, ahol a folyósítás és a törlesztés forintban történik, de devizában van meghatározva a hitelösszeg és a törlesztőrészlet.

Devizabelföldi

a) az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa (személyi igazolványa), a tizennégy éven aluliak esetében pedig a személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolványa (a továbbiakban együtt: személyazonosító igazolvány) van, illetve azokkal rendelkezhet,
b) a vállalkozás és a szervezet, ha a székhelye belföldön van, ideértve a külföldi állampolgár önálló magyarországi vállalkozását (egyéni vállalkozót - ideértve az egyéni céget is - és az önfoglalkoztatót) is,
c) a b) pont szerinti vállalkozás vagy szervezet tulajdonosa, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és alkalmazottja e minőségében a vállalkozás és a szervezet nevében tett jogügyletei és cselekményei tekintetében, ha azok alapján a vállalkozás vagy a szervezet szerez valamilyen jogot, illetve azt terheli kötelezettség, akkor is devizabelföldinek tekintendő, ha egyébként devizakülföldi,
d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ide nem értve a vámszabadterületi társaságot és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ának 28. pontja alá tartozó társaságot,
e) a külföldön lévő külképviselet

Devizabetét

forinttól különböző pénznemben betétként elhelyezett pénzösszeg. A devizabetét esetén a kártalanítás összegének a megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül - a betét befagyása napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon történik

Devizahitel

Olyan hitel, ahol a folyósítás és a törlesztés is ténylegesen devizában történik. Ugyanakkor a mindennapi szóhasználatban a deviza alapú hitelt hívjuk devizahitelnek.

Devizakülföldi

a) a természetes személy, ha nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes személyazonosító igazolványa, és azzal nem is rendelkezhet,
b) a vállalkozás és a szervezet - jogi formájától függetlenül -, ha székhelye külföldön van, a devizabelföldi vállalkozás és szervezet külföldön működő fióktelepe,
c) a devizakülföldinek a belföldön lévő képviselete,
d) a vámszabadterületi társaság,
e) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha a fióktelepet vámszabad területen létesítették, illetve ott működik, továbbá
f) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ának 28. pontja alá tartozó társaság

Díjfizetés

A biztosítási díj szerződésben vállalt megfizetése. A fizetés gyakorisága: éves, féléves, negyedéves. A fizetés módja lehet: átutalás, készpénzátutalási megbízás ("sárga csekk"), beszedési megbízás alkalmazásával.

Díjmentes leszállítás

Az életbiztosítások esetében felkínálható lehetőség. Lényege, hogy a díjfizetés még a tartam lejárta előtt megszakítható, a szerződés pedig tovább él. A biztosító ilyen esetekben tulajdonképpen az addig befizetett díjakból képzett tartalékokat váltja át egy azonos szolgáltatásokat kínáló egyszeri díjas termékre. Díjmentes leszállításnál a biztosítási tartam változatlan marad, a felkínált biztosítási összeg viszont - a további díjfizetés elmaradása miatt - lecsökken. A biztosítás lejártakor, illetve a biztosított halála esetén kerül kifizetésre a csökkentett biztosítási összeg.

Díjmentesítés

A díjmentesítés bizonyos előre meghatározott biztosítási események bekövetkezése miatt történik, az elnevezés hasonlóságán kívül az a közös benne és a díjmentes leszállításban, hogy mindkettő esetében a szerződő  további díjfizetési kötelezettségét megszünteti. Fontos különbség, hogy a díjmentesítés a biztosító szolgáltatása, míg a díjmentes leszállítás maradékjog.  Különbség még az is, hogy díjmentesítés esetén - ellentétben a díjmentes leszállítással - a biztosítási összeg változatlan marad. Díjmentesítésre akkor van lehetőség, ha a biztosítási szerződésbe foglalt, meghatározott káresemény már bekövetkezett és a szerződés értelmében a többi kárra a biztosító további díj fizetése nélkül átvállalja a kockázatot. Díjmentesítésről beszélünk például akkor, ha a vegyes biztosítás díjmentesítést vállal rokkantság esetére. Ilyenkor ha a biztosított a tartam alatt megrokkan, az életbiztosítás változatlan feltételekkel életben marad, a további díjfizetéstől azonban eltekintenek.

Díjtarifa

A biztosító által az egyedi díjak megállapításához alkalmazott számítási módszer.

Diszkont értékpapír

olyan hitelviszonyt megtestesítő, nem kamatozó értékpapír, amelyet névérték alatt bocsátottak ki, és a lejáratkor névértéken váltanak be

Diverzifikáció

kockázatcsökkentési célból való befektetés különböző piacokon

 

az értékpapírból származó és a kibocsátó által teljesítendő kifizetéssel járó esemény kezdő időpontja, továbbá társasági esemény napja

Egész életre szóló "whole life" biztosítás

A biztosítási szerződés tartama a biztosított hátralevő élete, a biztosító a kedvezményezett részére a teljes biztosítási összeget kifizeti a biztosított halálakor. A biztosítás a szerződő kérésére visszavásárolható, kölcsön vehető fel a terhére, illetve díjmentesen leszállítható. Díjfizetése lehet folyamatos vagy egyszeri díjfizetésű.

Egyedi értékpapír letéti számla

a nyomdai úton előállított értékpapírok címlet és sorszám szerinti nyilvántartására szolgáló számla

Egyedi kockázat

az értékpapír vagy származtatott ügylet esetén az ügylet alapját képező értékpapír egyedi jellemzőihez kapcsolható árfolyamváltozás kockázata

Egyéni számla

Az egyéni számla tartalmazza a pénztártagok rendszeresen fizetett tagdíjának, az egyéb befizetéseknek és hozzájárulásoknak azt a részét, amelyet a pénztár a tagjai számára a szolgáltatások jövőbeni fedezetére jóváír. A pénztár szolgáltatásait az egyéni számlán összegyűjtött megtakarításokat alapul véve finanszírozza.

Egyesített összevont értékpapír számla

a KELER Rt. által vezetett, a Számlatulajdonos rendelkezése alatt álló gyűjtőelven kezelt, nyomdai úton előállított és dematerializált értékpapír megjelenítését szolgáló értékpapír nyilvántartás, amelyen a biztosíték értékpapír letéti számlán kezelt értékpapírokon kívül valamennyi értékpapír kimutatásra kerül

Egyösszegű kifizetés

A pénztár egyösszegű kifizetést teljesít: a) a pénztártag felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén a kedvezményezett részére, b) magánnyugdíjpénztárnál annak a pénztártagnak a kérésére, akinek a nyugdíjkorhatár eléréséig a különböző pénztárakban eltöltött és összeszámított tagsági jogviszonya nem haladja meg a 180 hónapot. A 180 hónap számításánál - nem teljes naptári hónap esetén - 30 naptári napot kell egy hónapnak tekinteni.
Ha a pénztártag nem az egyösszegű kifizetést kéri, részére járadékszolgáltatást kell megállapítani.

Egységesített betéti kamatláb mutató (EBKM)

a hitelintézeteknek az egyes betétekösszehasonlíthatósága érdekében közzé kell tenniük az EBKM-et, amelynek számításánál a kamatösszegben csak a ténylegesen kifizetendő összeg vehető figyelembe

Egységesített értékpapír hozam mutató (EHM)

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében, ha az értékpapír kamata a kibocsátó által a még hátralévő teljes futamidőre megállapításra került, a befektetési szolgáltató és a hitelintézet, valamint az a szervezet, amely törvény alapján forgalmazó igénybevétele nélkül jogosult saját kibocsátású értékpapírt forgalomba hozni, köteles kiszámítani, és közzétenni az egységesített értékpapír hozam mutatót, mely által az e körbe bevont értékpapírok hozama összehasonlíthatóvá válik.

Eladási opció (put option)

Olyan szerződés, amelyben az egyik fél (az opció jogosultja) az opciós díj megfizetése ellenében jogot szerez arra, hogy egy adott jövőbeni napon (lejáratkor), vagy napig (lejáratig) valamely termék meghatározott mennyiségét előre megállapított árfolyamon, az ún. kötési árfolyamon egyoldalú nyilatkozatával eladhassa az opció kiírójának.

Elején határozott időtartamos járadék

A tag élete végéig kap járadékot, ám ha az általa meghatározott időtartam - pl. 10 év - letelte előtt meghal, az általa jelölt szolgáltatási kedvezményezett a meghatározott időtartam végéig még kapja a járadék összegét.

Elektronikus pénztárca (electronic purse)

Újratölthető, többfunkciós, előre fizetett, elektronikus pénzt tároló kártya, amelyet kis értékű kereskedelmi vagy egyéb fizetésekre használnak.

Elérési életbiztosítás

Az elérési életbiztosítás esetén - a szerződő díjfizetése ellenében - a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy ha a biztosított a biztosítási tartam eltelte után is életben van, akkor részére (vagy egy előre meghatározott kedvezményezett részére) a biztosítási összeget kifizeti. Ha a biztosított a tartam lejárta előtt meghal, akkor a biztosítás megszűnik, és a már befizetett díjak valamint a felhalmozott hozam a kedvezményezettet, kedvezményezett hiányában pedig az örököst illeti.

Életbiztosítás

Az elméleti definíció szerint, a szűkebb értelemben vett életbiztosításban a halálnak a biztosítás tartama alatti bekövetkezése vagy be nem következése (meghatározott életkor elérése) a biztosítási esemény. A gyakorlatban azonban az életbiztosítási konstrukciók sokszor nem csak életbiztosítási, hanem további beépített elemeket, jellemzően betegség-, illetve balesetbiztosítási elemeket is tartalmaznak. Tágabb, köznapi értelemben az életbiztosítás a biztosított életében bekövetkező eseményekhez, elsősorban halálhoz, vagy a szerződésben meghatározott más eseményhez (életkor elérése, házasságkötés, gyermekszülés, nyugdíjazás stb.) kapcsolódik.

Életbiztosítási díjtartalék

A szerződő fél által befizetett életbiztosítási díjakból képzett elkülönített tartalék, amely a később bekövetkező biztosítási események (halál, elérés) kapcsán járó szolgáltatások fedezésére szolgál. A tartalékokat a biztosító befekteti, és a technikai kamatlábon felüli (többlet)hozamok minimum 80 %-át köteles visszajuttatni a biztosítottainak.

Életbiztosítások típusai

Alapvetően két életbiztosítási típust különböztethetünk meg: a haláleseti és az elérési biztosítást. Ezekből természetesen további számos, igen elterjedt forma eredeztethető, mint például az említett két típus ötvözeteként leírható vegyes biztosítás vagy a járadékbiztosítás. Az életbiztosítások speciális vállfaja a befektetési egységekhez kötött vagy más néven unit-linked életbiztosítások.

Életjáradék

A tag élete végéig tartó nyugdíjszolgáltatás.

Elfogadó nyilatkozat (vételi ajánlatra tett)

az ajánlat tárgyát képező részvénnyel rendelkező részvényes nyilatkozata arról, hogy részvényeit, vagy annak az elfogadó nyilatkozatban meghatározott részét a vételi ajánlatban foglalt feltételek szerint át kívánja ruházni

Elfogadóhely

Olyan belföldi vagy külföldi kereskedő, amely az általa forgalmazott áruk vagy szolgáltatások igénybevételét készpénzfizetés nélkül, nemzetközi logóval rendelkező bankkártyák használatával teszi lehetővé a kártyabirtokos részére, valamint azon bankok es egyéb vállalkozások, amelyek biztosítják a kártyabirtokos részére, hogy bankkártyájával tranzakciót végezhessen.

Előre fizetett kártya (pre-paid card)

Olyan kártya, amelyért átvételkor bizonyos összeget kell fizetni, s eddig az összeghatárig használható szolgáltatások, illetve áruk vásárlására.

Előtörlesztés

A hitelszerződés alapján fennálló tartozás teljesítési idő előtt történő teljes vagy részleges teljesítése. A 2009. évi CLXII. törvény alapján a fogyasztó minden esetben élhet a hitel teljes vagy részleges előtörlesztésének lehetőségével. (A törvény szabályozza az előtörlesztés maximálisan felszámítható költségét is hiteltípusonként.) A 2009. évi CLXII. törvény rendelkezései a fogyasztónak nyújtott pénzügyi lízing esetén is alkalmazandóak, (a hitel/kölcsön szó alatt a pénzügyi lízinget is érteni kell).

Előtörlesztési díj

A bank a részleges előtörlesztés és a teljes kölcsönösszeg előtörlesztése esetén az előtörlesztés napján hatályos hirdetményében meghatározott előtörlesztési díjat számítja fel, melynek megfizetése az előtörlesztéssel egyidejűleg esedékes.

Előzetes fedezetigazolás

A biztosító által a biztosítási szerződés megkötését megelőzően kiadott igazolás, amely a biztosító kockázatviselését igazolja.

Elsőbbségi részvény

Eltérő tartalmú és mértékű tagsági jogokat megtestesítő (elsőbbséget biztosító) részvény. Az alapító okirat (alapszabály) az elsőbbségi részvényfajtán belül
a) osztalékelsőbbséget,
b) a részvénytársaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén a felosztásra kerülő vagyonból történő részesedés elsőbbséget (likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbség),
c) a szavazati joggal összefüggő elsőbbséget, valamint
d) a zártkörűen működő részvénytársaság részvényeire elővásárlási jogot biztosító részvényosztályt határozhat meg.

Elsődleges forgalmazó

az ÁKK Rt.-vel az állampapírok forgalomba hozatalára, illetve forgalmazására megbízási szerződést kötött befektetési szolgáltató

Elszámolási időszak

A hitelkártyánál az az (általában havi) időszak, amelyben a bank a kártyahasználatot egy bankszámla kivonaton jelzi vissza, és amely időszak (vásárlás vagy készpénzfelvétel során keletkezett) költéseire nézve a fizetési kötelezettség fennáll.

Elszámolási rendszer (clearing system)

Pénz- és értékpapír-átutalások egységes rend és közös szabályok szerinti feldolgozásra, pozícióvezetésre vonatkozó, a rendszer tagjai által kötött kölcsönös megállapodás.

Elszámoló nap

az ügylet elszámolásának, rendezésének napja, amikor megtörténik a számlák (pénz és értékpapír) terhelése és jóváírása

Elszámolóház

a tőzsdén és tőzsdén kívül megkötött pénz- és tőkepiaci ügyletek elszámolásával és teljesítésével kapcsolatos szolgáltatásokat teljesítő szakosított hitelintézet

Értékkövetés

A biztosítási díjnak és a biztosítási összegnek - a kárgyakoriságtól függetlenül - az árszínvonal változásához évente egy alkalommal történő hozzáigazítása.

Értékpapír

A forgalomba hozatal helyének joga szerint értékpapírnak minősülő befektetési eszköz. Értékpapírnak csak olyan okirat vagy - jogszabályban megjelölt - más módon rögzített, nyilvántartott és továbbított adat tekinthető, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik és kiállítását (kibocsátását), illetve ebben a formában történő megjelenítését jogszabály lehetővé teszi. Értékpapírt pénzkövetelésről, valamely dologra vonatkozó tulajdonjogról vagy más jogról, illetőleg tagsági viszonyból eredő jogosultságról lehet kiállítani.

Értékpapír átalakítás

az értékpapír előállítási módjának (nyomdai úton, dematerializált) megváltoztatása

Értékpapír letéti őrzés

értékpapír megőrzésre történő átvétele, a tulajdonos megbízásából való nyilvántartása és kiadása

Értékpapír letéti számla

a nyomdai úton előállított értékpapír gyűjtőelven alapuló nyilvántartására, a számlatulajdonos részére vezetett számla

Értékpapír típus

az értékpapír névre vagy bemutatóra szóló voltának megkülönböztetése

Értékpapírkód

a központi értéktár által kiadott, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok azonosítására szolgáló betű vagy számjelek összessége, illetve ezek kombinációja; ISIN azonosító (International Securities Identification Number)

Értékpapír-kölcsönzés

értékpapír tulajdonjogának olyan átruházása, amelynek keretében a kölcsönbe adó a kölcsönbe vevő részére azzal a kötelezettséggel ruház át értékpapírt, hogy a kölcsönbe vevő köteles azonos darabszámú és sorozatú értékpapírt egy, a szerződésben vagy a kölcsönbe adó által meghatározott jövőbeni időpontban visszaadni a kölcsönbe adó, vagy az általa megjelölt harmadik személy részére

Értékpapír-letétkezelés

értékpapír letéti őrzése, a kamat, az osztalék, a hozam, illetőleg a törlesztés beszedése és egyéb kapcsolódó szolgáltatás nyújtása

Értékpapír-sorozat

az azonos előállítású, azonos jogokat megtestesítő értékpapír egy meghatározott időpontban forgalomba hozott teljes mennyisége, illetve az eltérő időpontban forgalomba hozott értékpapírok valamely későbbi időpontban azonos jogokat megtestesítő teljes mennyisége

Értékpapírszámla

a dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás

Értékpapírtitok

minden olyan, az egyes ügyfélről a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a befektetési szolgáltatóval, árutőzsdei szolgáltatóval, befektetési alapkezelővel kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik

Eszközalap

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítási ágazatban tevékenység végzésére jogosult biztosítók által, a részükre befizetett díjak befektetése útján képzett, egyedileg kialakított portfoliót tartalmazó eszközállomány elnevezése.

Európai opció

olyan opció, amelyet annak jogosultja csak a lejárat napján hívhat le

EUROTAX

A gépjármű- és alkatrészárak katalógusa gyári, illetőleg piaci információk alapján.

Fedezet

A hitel fedezetéül ingó vagy ingatlan vagyontárgy, illetve személyi biztosíték szolgálhat, amelyet a bank késedelem, vagy a hitel meg nem fizetése esetén érvényesít.

Fedezet alapú finanszírozás

A lízingügyletek sajátossága, hogy a lízingszerződéssel finanszírozott tárgy az ügylet legfőbb biztosítékául is szolgál. Eszközalapú finanszírozásnak is nevezik, ahol a finanszírozott eszköz (autó, lakás) egyben fedezetet képez. Ennek okán a lízingelt tárgyat, azaz az eszközt teljes mértékben szükséges biztosítani (casco, vagyonbiztosítás).

Fedezeti tartalék

A szolgáltatások fedezetének gyűjtésére és finanszírozására szolgál. (Ebbe kerül tehát a pénztártag tagdíjának az a része, amely a majdani nyugdíjszolgáltatása fedezetéül szolgál, és ide kerül az erre az összegre eső nettó hozam is. A felhalmozás időszakában a fedezeti tartalék összege az egyéni számlákon nyilvántartott összegekkel egyezik meg.)

Fedezeti ügylet

olyan kockázatfedezeti céllal kötött határidős, opciós, swap, illetve azonnali ügylet, amelynek várható árfolyamnyeresége, illetve kamatbevétele egy másik ügyletből vagy ügyletek sorozatából (fedezett ügyletek) adódó nyitott pozíció, várható kamatveszteség, illetve árfolyamveszteség kockázatának fedezetére szolgál. A fedezeti ügylet eredménye és a fedezett ügylet eredménye nagyságrendileg azonos vagy megközelítőleg azonos, ellenkező előjelű, nagy valószínűséggel realizálódó, egymással szoros korrelációt mutató, egymást ellentételező nyereség és veszteség

Fedezetként elfogadható ingatlanok

A hitel fedezetéül csak Magyarország területén található, terheletlen, rendezett tulajdoni lappal rendelkező, önállóan forgalomképes, jelenlegi állapotában is rendeltetésszerű használatra alkalmas, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett lakóingatlan (családi ház vagy lakás), hétvégi ház, garázs, üzlethelyiség, iroda, építés alatt álló ingatlan, illetve építési telek fogadható el. A fedezetül felajánlott ingatlan(ok) tulajdoni lapján a tulajdonos(ok) bejegyzett tulajdonjogának kell szerepelnie, illetve lakás/ház vásárlása esetén az ügyfél tulajdonjog bejegyzésére irányuló kérelme szerepelhet széljegyként.

Fedezetvizsgálat (fund checking)

Fedezetvizsgálat a hitel fedezeteként bevont ingatlan tulajdoni és fizikai állapotának vizsgálatát jelenti. Ennek alapján a bank meghatározza az ingatlan hitelbiztosítéki értékét, ami valójában a hitel biztosítéka a hosszú futamidő alatt. Az érték az ingatlan forgalmi értékének általában a 80-90 %-a, a pénzügyi intézmény értékbecslésétől függően.

Felelősségbiztosítás

A biztosított által mások vagyonában, testi épségében okozott károkra nyújt fedezetet. A szerződésben meghatározott esetekben mentesíti a biztosítottat a kártérítés fizetése alól. Legismertebb típusa a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás, de elterjedtek az ipari és szakmai (pl. orvos, ügyvéd stb.) felelősségbiztosítások, ill. a természetes személyek felelősségbiztosításai is.

Felhalmozási időszak

A tagsági viszony kezdetétől a nyugdíjszolgáltatás megállapításáig terjedő időszak.

Felosztott hozam

a tőkenövekmény azon része, amelyet a befektetési alapkezelő a kezelési szabályzat szerint a befektetési alapkezelés eredményeképpen a befektetési jegyek után köteles kifizetni

FIFO

Olyan készletértékelési eljárás, amely szerint az először beérkezett készlet kerül elsőként felhasználásra, a zárókészlet értékeléséhez pedig az utolsó beszerzési árakat veszik alapul. (Értékpapír eladáskor e módszer alkalmazása azt jelenti, hogy a számla javára időben először jóváírt értékpapírokat tekintik eladottnak. Az árfolyamnyereség és a tőkeszámlán nyilvántartott befektetési állomány megállapításánál van jelentősége.)

Figyelembe vett károk

Figyelembe vett károk a megfigyelési időszakban: az adott megfigyelési időszakot megelőző bármely megfigyelési időszak alatt bekövetkezett, illetve bejelentett, de bármely összegű első fizetéssel (ideértve a biztosító részteljesítését is) csak az adott megfigyelési időszak alatt járó károk;
Figyelembe vett károk a bonus-malus besorolásnál: az adott, a szerződéskötés által érintett biztosítási évet közvetlenül megelőző megfigyelési időszak alatt figyelembe vett károk, azaz a fedezetet nyújtó biztosító(k) által bármely összegű első fizetéssel járó károk, beleértve a kártörténetre vonatkozó adat (1. számú függelék szerinti) igazolásával, illetve a biztosítási törvény 109/A. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti igazolásával megadott első fizetéssel járó károkat.

Fix és változó betéti kamat

ha nem változik a kamatláb a lekötés időtartama alatt, akkor fix kamatozású a betét, amennyiben pedig meghatározott időszakonként módosulhat, akkor változó kamatozású

Fix kamatozás, változó kamatozás

A fix kamatozás azt jelenti, hogy a hitel-, ill. lízingszerződés kamata rögzített a futamidő alatt (annuitás). Változó kamatozású hitel- vagy lízingszerződés kamata a szerződésben meghatározott időszakonként általában a referenciakamatláb változása esetében módosul, azaz a kamat mértéke az aktuális pénzpiaci kamatlábak (LIBOR, illetve BUBOR) jelentősebb mértékű elmozdulása esetén változik.

Fix törlesztőrészletű devizahitel

A fix törlesztőrészletű devizahiteleknél az árfolyamváltozás miatt nem a törlesztőrészlet emelkedik, hanem a hitel futamideje nő. Ez esetben ugyanakkora törlesztőrészletet kell fizetni, de hosszabb ideig.

Fizetési határidő / Fizetési türelmi időszak

A hitelkártya esetén az ügyfélnek, az elszámolási időszakban (készpénzfelvétel, vásárlás során) keletkezett költéseit legkésőbb a fizetési türelmi időszak utolsó napjáig kell a banknak törlesztenie.

Fogyasztási kölcsön

A fogyasztási kölcsön a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához, illetve szolgáltatások igénybevételéhez – a természetes személy részére – nyújtott kölcsön, valamint a felhasználási célhoz nem kötött kölcsön, ha a kölcsönt a természetes személy nem üzletszerű tevékenysége keretében veszi igénybe.
 
A pénzügyi intézmények által nyújtott fogyasztási hitelnek számos formája létezik, lehet például:
• személyi hitel,
• gépjármű hitel
• folyószámlahitel,
• hitelkártya,
• az áruházakban, kereskedelmi egységekben igényelhető, gyors elbírálású áruhitel.
A hitelfeltételeket (pl. hiteligénylési feltételek, futamidő, kamat kondíciók) a pénzügyi intézmények – a jogszabályok által megszabott keretek között – saját üzletpolitikájuk szerint alakítják.

Fogyasztási kölcsönszerződés tartalma

Semmis az a fogyasztási kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza az alábbiakat:
• a szerződés tárgyának meghatározása,
• az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutató,
• a hiteldíjmutató számítása során figyelembe nem vett egyéb – esetleges – költségek meghatározása és összege, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslés,
• a szerződéssel kapcsolatos összes költség, ideértve a kamatok és járulékok éves, százalékban kifejezett értékét,
• azon feltételek, illetve körülmények részletes meghatározása, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatás,
• törlesztő részletek száma, összege, törlesztési időpontok,
• szükséges biztosítékok meghatározása,
• a szerződéshez kapcsolódóan a fogyasztótól megkövetelt biztosítások megjelölése,
• előtörlesztési lehetőség.
A fogyasztási kölcsönszerződésnek tartalmaznia kell, azon feltételeket is, melyek alapján a pénzügyi intézmény lényeges szerződéses kötelezettségen változtathat.

Folyamatos kibocsátás

a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, valamint a nyílt végű befektetési alap befektetési jegyének olyan forgalomba hozatala, amikor az értékesítés hatvan napot meghaladó időszak alatt történik úgy, hogy az egyes értékpapírok futamideje értékesítésük időpontjától kezdődik

Folyószámla

A lakossági fizetési forgalom lebonyolítására – megbízások fogadására, teljesítésére, nyilvántartására és könyvelésére – szolgáló bankszámlatípus gyakori elnevezése. A folyószámla lényeges tulajdonsága, hogy egyenlege negatív is lehet, azaz a számlatulajdonos automatikus hitelben részesülhet abban az esetben, ha erről a felek a számlanyitáskor a bankszámlaszerződésben megállapodtak, amelynek összeghatára ugyancsak a felek megállapodásának függvénye.

Folyószámlahitel
v. számlahitel

A lakossági bankszámlához kapcsolódó folyószámlahitel átmeneti készpénzzavarok áthidalására szolgáló fogyasztási hiteltermék.

A folyószámlahitel szerződésben kikötött, egyedi hitelkeret erejéig a bankszámla túlterhelhető. Szabadon, hitelcél megjelölése nélkül, tetszés szerinti ütemezésben felhasználható. Az igénybe vett hitel egyösszegben vagy részletekben is visszafizethető, a törlesztés a jóváírási forgalom folyamatos felhasználásával történik. A hitelkeret a törlesztéssel mindig újratöltődik és a futamidő lejártáig ismételten felhasználható. A hitelnek sok esetben nincs futamideje (legtöbb esetben a futamidő a futamidő végén automatikusan meghosszabbodik), a bank azonban rendszeres időközönként felülvizsgálja a hitelfeltételeknek való megfelelést. A hitel változó kamattal vehető igénybe, több banknál a fel nem használt összeg után is ún. rendelkezésre tartási díjat kell fizetni. A folyószámlahitel kamata általában alacsonyabb az egyéb fogyasztási hiteleknél.

Forgalmazó

az értékpapír forgalomba hozatalában közreműködő befektetési szolgáltató

Forgalomba hozatal

az értékpapír tulajdonjogának első ízben történő keletkeztetésére irányuló eljárás; (A forgalomba hozatal jegyzés, aukció, folyamatos kibocsátás, vagy adagolt kibocsátás útján történhet.)

Forward

nem szabványosított határidős termék

Futures

szabványosított határidős (tőzsdei) termék

Garanciaalap

tőkepiaci ügyletek elszámolásának a biztosítékaként az elszámolóház által kezelt olyan pénz-, illetve értékpapíralap, amely a teljesítéshez óvadékul szolgál

Gépjármű

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást illetően olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt, továbbá a pótkocsi, a félpótkocsi, a mezőgazdasági vontató, a segédmotoros kerékpár, a forgalomban való részvétel feltételeként hatósági jelzésre kötelezett lassú jármű és munkagép.

Gépjármű-biztosítás

Vagyonbiztosítás, amely a szerződő által biztosított gépjárműben okozott különböző típusú károkra nyújt fedezetet. Ilyen a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (mely még személyi sérülések esetén is fedezetet nyújt), valamint az önkéntesen köthető különböző gépjármű-cascobiztosítások.

Gépjárműhitel

A fogyasztók részére új és használt személygépkocsik és rendszámozható motorkerékpár megvásárlásához fogyasztónak nyújtott hitel.

Gépjárműlízing

A fogyasztók részére új és használt személygépkocsik és rendszámozható motorkerékpár megvásárlásához kínált azon finanszírozási forma, amelynek során a lízingbeadó pénzügyi intézmény a járművet adásvételi szerződéssel megvásárolja az eladótól és egy lízingszerződéssel lízingbe adja a lízingbevevőnek, azzal, hogy a futamidő végéig, illetve az esetleges végtörlesztésig a gépjármű tulajdonjogát a pénzügyi intézmény fenntartja. (A forgalmi engedély szerinti tulajdonos a lízingbeadó pénzügyi intézmény, míg a szerződésből eredő kötelezettségek teljesítéséig a lízingbevevő, mint üzembetartó kerül bejegyzésre.)

GIRO

Bankközi elszámolási rendszer (BKR)

Gyorsított kárrendezés

Számla nélküli kárszámítási és teljesítési eljárás, amikor a kárszemle során megállapítják a javítás és az egyéb károk becsült értékét, és azt a károsult - egyezséggel - követelése kielégítéseként elfogadja.

Haláleseti életbiztosítás

Kockázati életbiztosítás esetén - a szerződő díjfizetése ellenében - a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy ha a biztosított a biztosítás időtartamán belül meghal, akkor egy előre meghatározott személy, a kedvezményezett részére egy előre meghatározott összeget (biztosítási összeg) fizet ki. Ha a tartam lejártakor a biztosított életben van, akkor a biztosítás kifizetés nélkül megszűnik. A biztosítás rendszerint nem tartalmaz visszavásárlási, kötvénykölcsön felvételi, vagy díjmentesen leszállítási lehetőséget.

Harmadik országbeli biztosító

Olyan biztosítótársaság, melynek székhelye szerinti ország nem tagja az Európai Gazdasági Térségnek. A biztosítótársaságnak rendelkeznie kell mindazon engedéllyel és feltétellel, melyet a székhelye szerinti ország jogszabályai előírnak számára, és ezen engedélyezési feltételeknek megfeleltethetőknek kell lennie a magyar biztosítási törvényben foglaltaknak.

Határidős (forward) kamat

jövőbeni időpontban induló befektetések, hitelek kamatlába (Például az 1 év múlva kezdődő 6 hónapos határidős kamat az egy év múlva induló, 6 hónapos befektetés várt kamatlába)

Határidős betét

a betét elhelyezése egy meghatározott időtartamra történik, annál korábban csak valamilyen büntető feltétel – általában a hozam teljes vagy részleges elvesztése – mellett lehet a betéti összeghez hozzájutni. A határidős betétek lehetnek folyamatosan megújulók, ebben az esetben a lejáratot követően a betét összege (vagy annak kamattal növelt összege) ismét, automatikusan lekötésre kerül

Határidős opció

A határidős opció arra jogosítja fel tulajdonosát, hogy megvegyen vagy eladjon egy adott határidős ügyletet oly módon, hogy határidős árnak az opció kötési árfolyamát tekintik.

Határidős ügylet

A felek megállapodhatnak abban, hogy a tőzsdei ügyletben vállalt kötelezettségeiket a tőzsdei szabályzat által meghatározott későbbi időpontban teljesítik. Ebben az esetben a tőzsdei ügylet a tőzsde szabályzata szerinti teljesítési feltételekkel azáltal jön létre, hogy az ügyletet az elszámolóház nyilvántartásba veszi és visszaigazolja. A határidős ügyletből eredő kötelezettséget - az elszámolóház szabályzata által meghatározott módon - mindkét fél irányában az elszámolóház teljesíti. A határidős ügylet teljesítése történhet az ügylet tárgyának tényleges átadásával, közraktári jeggyel történő teljesítéssel, illetőleg készpénzes elszámolással. Az elszámolásra vonatkozó szabályok a szerződés tárgyának tényleges átadásával történő teljesítését korlátozhatják vagy kizárhatják.

Határon átnyúló szolgáltatás

Az a szolgáltatás, amely esetében a biztosító, a biztosításközvetítő, illetve a biztosítási szaktanácsadó tevékenységéhez kapcsolódó kötelezettségvállalás tagállama nem azonos azzal a tagállammal, ahol a biztosító, biztosításközvetítő, illetve biztosítási szaktanácsadó székhelye, telephelye, főirodája található.

Hátralévő átlagos futamidő

fix kamatozású kötvények esetén az egyes kifizetésekig hátralévő időtartamnak a - kifizetések lejáratig számított hozammal diszkontált jelenértékének a kötvény árfolyamához viszonyított arányával - súlyozott átlaga. Változó kamatozású kötvények esetén az átlagos hátralévő futamidő a következő kamatmegállapításig hátralévő időtartammal egyenlő (duration)

HIFO

olyan készletértékelési eljárás, amely szerint a legmagasabb árú készlet kerül először felhasználásra, a zárókészlet értékeléséhez pedig a legalacsonyabb árakat veszik alapul

Hirdetmény

A pénzügyi intézményi termékekre vonatkozó, a pénzügyi intézmény ügyfélfogadásra nyitva álló üzleti helyiségeiben kifüggesztett tájékoztató, amely az egyes termékek díjait, költségeit, jutalékait, azok esedékességet, számítási módját, valamint a termékhez kapcsolódó további kondíciókat és igénylési feltételeket tartalmazza.

Hitelbírálat

A hitelbírálat magában foglalja az adósminősítést és a fedezetértékelést is. A hitelbírálati idő a hitelcéltól és a hitel összegétől függ. A kis összegű hiteleket helyben szokás elbírálni, milliós nagyságrendű hitelekről azonban rendszerint az adott pénzügyi szervezet területi központja dönt.

Hitelbírálati idő

A hitelkérelemhez szükséges dokumentumok benyújtásától a hitelbírálatig (odaítélés vagy elutasítás) eltelt idő, melyet a pénzügyi intézmény határoz meg.

Hitelbiztosítéki érték

Jelzáloghitelek esetében a fedezetként felajánlott ingatlan, bank által elfogadott értéke. A törvény szerint jelzálog fedezet esetén a felvett hitel a hitelbiztosítéki érték legfeljebb 70 %-a lehet.

Hitelfedezeti biztosítás

A hitelfedezeti biztosítás a hitelintézet vagy a hitelező által a tartozás biztosítékául követelt biztosítási szerződés. A biztosított mindig az adós, aki az esetleges biztosítási szolgáltatást már a szerződéskötéskor a hitelezőre engedményezi.
Biztosítási esemény: a biztosítottnak a biztosítás tartalma alatt bekövetkező halála, teljes és végleges munkaképtelensége vagy időleges keresőképtelensége.
Hitelfedezetül szolgálhat a visszaváltható életbiztosítás is. A biztosítási kötvényt a hitelszerződés tartamára el kell helyezni a pénzügyi intézménynél azzal, hogy a szerződéses összeget a pénzügyi intézményre kell engedményezni. Az engedményezéshez a biztosítónak írásban hozzá kell járulnia. A hitelfedezet életbiztosítás olyan kockázati (halálesetre szóló) életbiztosítás, amelynél a szerződő halála esetén a biztosító fizeti vissza a hátralévő hitelt a banknak.

Hitelfedezeti biztosítás

A hitelfedezeti biztosítás a hitelintézet vagy a hitelező által a tartozás biztosítékául követelt biztosítási szerződés. A biztosított mindig az adós, aki az esetleges biztosítási szolgáltatást már a szerződéskötéskor a hitelezőre engedményezi.
Biztosítási esemény: a biztosítottnak a biztosítás tartalma alatt bekövetkező halála, teljes és végleges munkaképtelensége vagy időleges keresőképtelensége.
Hitelfedezetül szolgálhat a visszaváltható életbiztosítás is. A biztosítási kötvényt a hitelszerződés tartamára el kell helyezni a hitelintézetnél azzal, hogy a szerződéses összeget a bankra kell engedményezni. Az engedményezéshez a biztosítónak írásban hozzá kell járulnia. A hitelfedezet életbiztosítás olyan kockázati (halálesetre szóló) életbiztosítás, amelynél a szerződő halála esetén a biztosító fizeti vissza a hátralévő hitelt a banknak.

Hitelkártya (credit card)

Fizetési kártya, amely lehetővé teszi, hogy birtokosa a számára valamely pénzügyi intézmény által meghatározott hitelkeret erejéig, annak terhére készpénzt vegyen fel, vagy áruk, szolgáltatások ellenértékét kiegyenlítse. A kártya mögött önálló hitelszámla áll.

A hitelkártya fontos jellemzője, hogy a kamat felszámítására csak abban az esetben kerül sor, amennyiben a havi elszámolás időpontjáig a hitel igénybevett teljes összegét nem fizetjük vissza. Ha viszont a havi elszámolás időpontjáig nem fizetjük vissza az igénybe vett teljes összeget, akkor kamatot kell rá fizetnünk.

Hitelkeret

A hitelkeret a hitelkártya-számlatulajdonos részére a banki minősítési folyamat során megállapított összeg, mely a hitelkártyával bonyolított tranzakciók, díjak, költség illetve kamat vonzataik pénzügyi fedezete. Továbbá a bank kötelezettségvállalása a tekintetben, hogy jutalék ellenében meghatározott pénzösszeget tart az adós rendelkezésére, és a keret terhére – meghatározott feltételek megléte esetén – kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez.

Hitelnyújtás

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerint hitelnyújtás: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére, jutalék ellenében és a hitelintézet kötelezettség vállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a kölcsönszerződés megkötésére, vagy egyéb hitelművelet végzésére.

Hitelreferencia szolgáltatások

Pénzügyi szolgáltatási tevékenység, mely tartalma (i) banktitkot nem sértő bankinformáció díjazás ellenében történő nyújtása vagy (ii) a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás által történő adatkezelés.

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó (az adós) meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát (a továbbiakban együtt: kamat), illetőleg az általa vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti

Home és office banking

Banki szolgáltatás, amelyen keresztül egy pénzügyi intézmény ügyfele telefon, televíziókészülék, terminál vagy személyi számítógép mint telekommunikációs hálózat használatával elérheti az intézmény számítógépes központját, és megbízásokat adhat számlája terhére. Használható többek között átutalások indítására, egyenleg lekérdezésre, banki információk továbbítására, tájékoztatásra, stb.

Hosszú pozíció

minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, áremelkedés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg

Hozamindex

a kötvényektől a jövőben, a lejáratig elvárt hozam számszerűsítésére használt mutató (pl. DWIX)

Hpt.

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény.

 

a részvénytársaság alapításának cégbírósági bejegyzését követően, az alaptőke (felemelt alaptőke), illetve a részvények kibocsátási értékének a teljes befizetéséig terjedő időszakra a részvényes által átvenni vállalt, vagy az általa jegyzett részvényre teljesített szakaszos vagyoni hozzájárulás összegét megjelenítő dematerializált értékpapír

Immobilizált értékpapírok

Olyan értékpapírok, amelyek csak egy (vagy kevés számú) összevont címletben kerülnek kinyomtatásra. E fizikailag előállított, összevont címletek nem kerülnek a befektetők birtokába, hanem elsősorban a központi értéktárban kerülnek elhelyezésre.

Imprinter (imprinter)

Olyan mechanikus eszköz, amelynek alkalmazásával bankkártyával történő fizetés esetén a kártyabirtokos neve és számlaszáma lemásolható a bankkártyáról egy papírbizonylatra.  Ezt aláírva a vásárló elismeri a vásárlást és engedélyezi számlájának megterhelését. Az imprinter készülék és a számlavezető bank között nincs közvetlen távközlési kapcsolat.

Indexkövető befektetési alap

olyan befektetési alap, amely befektetési politikájában valamely szabályozott piac által meghirdetett index, illetve valamely, a lehetséges befektetők részére előre meghirdetett, a Felügyelet által jóváhagyott egyéb index leképezésére vállalkozott

Indexopció

olyan vételi vagy eladási opció, amely egy részvénypiaci indexre  vonatkozik

Információs központ

A gépjármű üzemeltetése során harmadik személyeknek okozott károkból eredő kárigények érvényesítése érdekében adatok közlése és egyéb, külön jogszabályban meghatározott feladatok ellátása érdekében létrehozott szervezet. Az Információs Központ a károsult, vagy bármely tagállam - illetve erre irányuló együttműködési szerződés alapján a harmadik ország - információs központja kérésére haladéktalanul köteles közölni a felelősségbiztosító nevét, címét és egyéb elérhetőségi adatait, a biztosítási kötvény számát és a biztosítónak a károsult lakóhelye szerinti országban lévő kárrendezési megbízottjának adatait, valamint a károkozó gépjármű tulajdonosának és üzemben tartójának nevét és címét, amennyiben a károsultnak jogos érdeke fűződik ezen adatok megszerzéséhez.
Ha a kért adatokat az információs központok közötti megállapodásban kikötött időpontig az Információs Központ bármely okból nem tudja megadni, ezt a körülményt az ok megjelölésével legkésőbb a határidő lejártakor köteles közölni a megkeresővel.
A központ tartja nyilván továbbá a magyar biztosítótársaságok külföldi kárrendezési megbízottjainak névsorát, valamint az Európai Gazdasági Térség más  tagországai Információs Központjainak elérhetőségeit.

Ingatlan zálogjog

Az ingatlanon fennálló zálogjogot nevezzük jelzálogjognak. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre maga a zálogba adás ténye kerül. A pénzügyi intézmények általában csak a bejegyzés megtörténte után folyósítják a hitelt. A jelzálogjoggal terhelt ingatlanra szinte kivétel nélkül kérik az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését is, ami azt jelenti, hogy amíg az ingatlan a követelés biztosítékául szolgál, a zálogjogosult (pénzügyi intézmény) hozzájárulása nélkül nem lehet az ingatlant másra átruházni, illetve más ügylet biztosítékául felajánlani.

Intelligens kártya (smart card)

Mikroprocesszort is tartalmazó chipkártya, mely alkalmas különböző logikai műveletek elvégzésére.

Intézményi befektető

a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a befektetési alap, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőketársaság, kockázati tőkealap, a kockázati tőkealap-kezelő, a biztosítóintézet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, valamint mindazon devizakülföldi, amely a saját joga alapján ilyennek tekintendő

ISIN azonosító

a központi értéktár által kiadott, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, illetőleg tőzsdei termékek azonosítására szolgáló betű vagy számjel összessége, illetve ezek kombinációja (International Securities Identification Number)

Ismeretlen gépjármű

Az a gépjármű, amely nem azonosítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendelkezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismerhetők. A károsult az ismeretlen gépjárművel a Magyar Köztársaság területén okozott kárának megtérítése iránti igényét a Kártalanítási Számla kezelőjével, a MABISZ GKI-val szemben is érvényesítheti. Ha az ismeretlen gépjárművel okozott baleset halállal vagy súlyos személyi sérüléssel jár, a Kártalanítási Számla kezelője megtéríti a károsult gépjárműben okozott károkat is.

Ismertető

az állampapírok forgalomba hozatalával és forgalmazásával kapcsolatos általános feltételeket és szabályokat tartalmazó tájékoztató

Járadékbiztosítások

A járadékbiztosításoknak számos formája van, és gyakran kombinálják őket más biztosításokkal. Nem mindegyik járadéktípus tekinthető életbiztosításnak, hanem csak az, amelynek a kezdete, a vége, illetve a tartama a biztosított halálától függ. A járadékbiztosítások számos formája különböztethető meg az alábbi jellemzők alapján:
Egyszeri díjas biztosítás: a biztosítási díjat a szerződő (előre) egy összegben fizeti meg.
Folyamatos, vagy rendszeres díjfizetés: a biztosítási díjat a szerződő a szerződés szerint meghatározott díjfizetési időszak alatt, meghatározott gyakoriság szerint fizeti (havi, negyedéves, féléves, éves). Azonnal meginduló járadék esetén még abban az évben megindul a járadékfizetés, míg a halasztott járadékfizetés esetében csak a szerződésben meghatározott időtartam (általában néhány év) eltelte után.
Az előleges járadékot mindig az időszak (leggyakrabban hónap) elején, az utólagos járadékot pedig mindig az időszak végén fizeti ki a biztosító (éves járadék fizetés esetén). Az életjáradék tarthat:a biztosított élete végéig (egyszerű életjáradék), vagy egy meghatározott időpontig vagy időtartamig, de legfeljebb a biztosított korábbi haláláig (időleges életjáradék).
A biztosító garantálhatja, hogy egy meghatározott ideig, általában néhány évig - függetlenül a
biztosított életben lététől - mindenképpen folyósítja a járadékot (garanciaidő).

Jegyzés

az értékpapír forgalomba hozatala során az értékpapírt megvásárolni szándékozó befektetőnek az értékpapír megvásárlására irányuló, feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozata, amellyel az ajánlatot elfogadja és kötelezettséget vállal az ellenszolgáltatás teljesítésére

Jegyzési garanciavállalás

a) az értékpapír saját számlára történő lejegyzésére, illetve megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás vagy
b) a jegyzés vagy eladás meghiúsulásának elkerülése érdekében szerződésben vállalt mennyiségű értékpapír lejegyzésére, illetőleg megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás

Jegyzési jogot biztosító kötvény

részvénytársaság által kibocsátott olyan névre szóló kötvény, amely utóbb, az alaptőke új részvények nyilvános forgalomba hozatalával történő felemelésekor - a részvényeseket követően - jegyzési jogot biztosít

Jelzáloghitel

A hitel fedezete a biztosítékul felajánlott ingatlan. Az ingatlanra a pénzügyi intézmény jelzálogjogot jegyeztet be. A hitel lehet célhoz kötött (pl. lakáscélú) vagy szabad felhasználású.

A Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 261.§ (4) bekezdése értelmében természetes személy - ide nem értve az egyéni vállalkozót - devizában nyilvántartott, vagy nyújtott (deviza alapú) kölcsönszerződéséből keletkező hitelezői követelés biztosítására, természetes személy tulajdonában álló ingatlanon, vagy ingatlannak természetes személy tulajdonában lévő tulajdoni illetőségére jelzálogjog nem alapítható, a felek ettől eltérő rendelkezése semmis.

Jelzáloglevél

kizárólag a jelzálog-hitelintézet által kibocsátott, bemutatóra vagy névre szóló, átruházható értékpapír

Jövedelemvizsgálat

Az az eljárás, amely során az adós háztartásának bevételeire kíváncsiak, mivel ez befolyásolja az adós által vállalható törlesztőrészlet nagyságát.

Jövedelmezőségi mutatók

megmutatják, hogy a társaság gazdálkodása során milyen eredményességgel használja fel a rendelkezésére álló forrásokat (pl.: eszközarányos nyereség, egy részvényre jutó eredmény, osztalékfizetési ráta.)

Kamat

A hitel- vagy kölcsönszerződésben egyértelműen meg kell határozni a kamatot. Értelemszerűen a lízingszerződések esetében is. Ezt a bank egyoldalúan csak akkor módosíthatja, ha a szerződés ezt kifejezetten lehetővé teszi a számára. A hitelintézet üzletszabályzatának tartalmaznia kell a bankhitel- és bankkölcsönügylet általános szerződési feltételeit, ezen belül a kamatszámítás módját, a kamat változtatásának szabályait is. Az ügyleti kamat (szerződéses kamat) szabad megállapodás tárgya. A késedelmi kamat a pénztartozás késedelmes teljesítésének következménye, amely a késedelembe esés időpontjától jár.

Kamatfelár

Az irányadó kamat feletti kamatmérték, az ügyfélminősítés eredményétől függő vagy egyéb szempont alapján határozzák meg. Kamatfelár/marge mértékét százalékos formában adják meg az intézmények. 

Kamat swap ügylet

valamely tőkeösszegre rögzített kamatláb alapján számított fix kamat és - bizonyos piaci kamatlábhoz, feltételhez igazított - változó kamatláb alapján számított változó kamatösszeg meghatározott időközönkénti cseréje

Kamatkockázat

Változó kamatozású hiteleknél a kamatkockázat azt jelenti, hogy a hitel futamideje alatt változhat a hitel kamata és így a törlesztőrészlete is. Devizahiteleknél ez azt jelenti, hogy ha az adott deviza irányadó kamata emelkedik, akkor emiatt nőhet a devizahitel kamata is.

Kamatmentes periódus

Hitelkártya esetén az az időszak, amely alatt a bank nem számít fel a kölcsönre kamatot. Amennyiben a fizetési türelmi időszak végéig (amely legtöbb esetben 15 nap) a tartozás teljes összegét visszafizeti az ügyfél, költése kamatmentes lesz (a legtöbb esetben 45 nap), feltéve, hogy a kártyát csak vásárlásra használták. Készpénzfelvétel esetén ugyanis a legtöbb bank a tranzakció napjától kezdődően hitelkamatot számít fel a készpénzként felvett összegre.

Kamatperiódus

Azt az időtartamot jelenti, amely időtartam alatt az ügyleti kamat nem változik. Jellemzően 3 vagy 6 hónap, 1 év vagy 5 év. Tehát a kamat mértéke negyedévente, félévente, évente vagy ötévente kerülhet módosításra.

Kárbejelentés

A károsult a káreseményt - annak bekövetkeztétől számított - 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A bejelentés elmulasztása a biztosító mentesülését eredményezi, ha a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

Kárképviselő

Határon átnyúló szolgáltatás esetében a biztosító által a gépjárműfelelősségi károk rendezésével, a biztosító peres és peren kívüli képviseletével megbízott, illetve arra jogosult személy vagy szervezet. Az okozott kár érvényesítésére jogosult személy vagy szervezet.

Kárrendezési megbízott

A gépjármű felelősségbiztosítást művelő biztosító más tagállamban működő megbízottja, aki a felmerült kárigényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsulttal szemben képviseli.

Kártalanítási számla (garanciaalap)

Az alapot a biztosító társaságok a kötelező felelősségbiztosítással nem rendelkező gépkocsi üzembentartók, valamint az ismeretlen üzembentartók által okozott károk megtérítése céljából hozták létre. A kártalanítási számla kezelője a Magyar Biztosítók Szövetsége Gépjármű Kárrendezési Iroda (MABISZ GKI).

Kártérítési igény érvényesítése

A károsult kártérítési igényét, a biztosítási szerződés keretei között a károkozó gépjármű üzemben tartójának  biztosítójával szemben közvetlenül, vagy a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben is jogosult érvényesíteni. A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult választása szerint a kárképviselővel szemben is érvényesítheti a biztosítóra is kiterjedő joghatállyal. A károsult keresetet indíthat a felelősségbiztosítást nyújtó biztosító ellen a lakóhelye szerinti tagállamban, illetve a baleset bekövetkezésének helye szerinti tagállamban is.

Kártörténeti igazolás
(bonus-malus igazolás)

Érdekmúlás és a szerződés biztosítási évfordulóra történő felmondása, illetve a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnése esetén az üzemben tartó szerződéses előéletéről a már megszűnt fedezetet nyújtó biztosító által – a kártörténetre vonatkozó adatokról (kármentességről vagy a kárkifizetésekről), a bonus-malus besorolás céljából – kiállított  meghatározott tartalmú  és formájú kártörténeti  igazolás.

Kártyabirtokos

Aki a bankkártyát használja.

Kedvezményezett

A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosítási összegre jogosult személy, akit lehet a szerződésben megnevezett személy, vagy a bemutatóra szóló kötvény birtokosa, ezek hiányában a biztosított örököse. Elérési biztosítás esetében lehet maga a biztosított személy a kedvezményezett. A kedvezményezett személye a szerződés tartama alatt, írásban bármikor módosítható (életbiztosítás esetében, ha nem a biztosított a szerződő fél, ehhez a biztosított hozzájárulása is szükséges, a biztosító hozzájárulására azonban nincs szükség).
A pénztártag halála esetén az egyéni számla nem része a hagyatéknak. A tag a halála esetére természetes személy kedvezményezettet jelölhet:
• egyrészt a belépését követően, de még a nyugdíjszolgáltatás igénybevétele előtt a felhalmozási időben bekövetkező halála esetére haláleseti kedvezményezettet,
• vagy a nyugdíjszolgáltatás igénybevételekor szolgáltatási kedvezményezettet.

KELER OTC piac

a Központi Elszámolóház és Értéktár Rt.-n keresztül bonyolított nem tőzsdei értékpapír kereskedelem

KELER Rt.

Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Rt.

Kereskedelmi tevékenység

befektetési szolgáltató, illetve árutőzsdei szolgáltató által pénzügyi eszköz, illetve áru saját számlára történő adásvétele, cseréje

Kereskedői kártya
(merchant card)

A kereskedő által kibocsátott, Magyarországon kizárólag a kibocsátó hálózatában áru vagy szolgáltatás ellenértékének a kifizetésére használható kártya. Készpénzfelvételre nem használható.

Késedelmi kamat

A késedelmi kamat a pénztartozás késedelmes teljesítésének következménye, amely a késedelembe esés időpontjától jár.

Készletértékelés

A vásárolt készletek nyilvántartása beszerzési áron történik, de mivel az árak az év során változhatnak, az év végi zárókészletben előfordulhat, hogy ugyanazon termékek különböző árakon szerepelnek, ami jelentősen megnehezíti értékelésüket. A készletek értékelésének két gyakran alkalmazott módszere a FIFO (first in first out) és a HIFO (highest in first out).

Két vagy több életre szóló járadék

A tag vagy kedvezményezettje mindaddig kapja a járadékot, ameddig legalább egyikük életben van.

Kezdeti biztosítási díj

A szerződő által az ajánlattételkor vállalt biztosítási díj, befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetében van jelentősége.

Kezdeti biztosítási összeg

A kezdeti bizosítási díjhoz tartozó biztosítási összeg, befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetében van jelentősége.

Kezelési költség

Egyszeri díj, amelyet a felvett, vagy a ténylegesen fennálló hitel összegére vetítve kell megfizetni, mindaddig, amíg a hitel fennáll. A jelenlegi banki gyakorlatban többféle módon számítják a kezelési költséget. A legelterjedtebb módszer szerint az éves kezelési költséget az év elején fennálló tőketartozásra vetítik, és azt 12-vel elosztva havonta fizettetik meg a kamattal és a törlesztő részlettel együtt. Olyan banki gyakorlat is létezik, ahol a kezelési költséget minden év elején egyösszegben kell megfizetni. Legdrágább az a megoldás, amikor a kezelési költséget nem az év elején fennálló tőketartozásra, hanem a futamidő alatt mindvégig a felvett hitelösszegre vetítik.

Kezes

A kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett (adós) nem teljesít, maga fog helyette fizetni a jogosultnak (hitelező). Ha a kezes kielégíti a hitelező követelését, az eredeti adóstól követelheti a kifizetett összeg megtérítését.
Egyszerű (vagy sortartó) kezesség esetén a kezes mindaddig sortartási kifogást emelhet, amíg a hitelező nem igazolja, hogy a követelés behajthatatlan az adóstól, azaz a kezes mindaddig megtagadhatja a fizetést, amíg a követelés az adóstól és az olyan kezesektől, akik őt megelőzően, rá tekintet nélkül vállaltak kezességet, behajtható.Készfizető kezességnél a kezes nem követelheti, hogy a hitelező először az adóstól kísérelje meg a tartozás behajtását. A hitelező tehát akár az adós, akár a kezes(ek), akár pedig mindannyiuk ellen fordulhat. A bankhitel- és kölcsönszerződések biztosítékaként kizárólag készfizető kezességet fogadnak el a hitelező bankok.

Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR)

Központi Hitelinformációs Rendszer, régi nevén BAR - Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer.

Kibocsátási program

egy kibocsátótól származó, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, illetve zártvégű befektetési alapra forgalomba hozott befektetési jegyek egymást követő nyilvános értékpapírkibocsátás-összessége, amelynek alapfeltételeit a kibocsátó, illetve az alapkezelő a program indításakor rögzíti, és az egyes részkibocsátások során a kibocsátó, illetve az alapkezelő meghatározza a kibocsátás egyedi adatait

Kibocsátó

az a jogi személy, illetőleg jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését a maga nevében vállalja

Kibocsátó rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége

Az állampapír kivételével a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója köteles haladéktalanul közzétenni a tőkepiacról szóló 2001. CXX. törvény 6. számú mellékletében megjelölt és minden egyéb, az értékpapír értékét vagy hozamát közvetve vagy közvetlenül érintő információt. A közzététel helye: egy országos terjesztésű napilap, vagy a kibocsátó és - ha van - a forgalmazó honlapja, vagy annak a szabályozott piacnak a honlapja, amelyen az értékpapírral kereskednek.

Kibocsátó rendszeres tájékoztatási kötelezettsége

Az állampapír kivételével a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója köteles a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatni vagyoni, jövedelmi helyzetének, működésének főbb adatairól. A rendszeres tájékoztatást éves és féléves gyorsjelentés, valamint éves jelentés formájában kell teljesíteni. A helyi önkormányzat nem köteles éves és féléves gyorsjelentést készíteni. A kibocsátó köteles biztosítani, hogy a befektetők az éves és féléves gyorsjelentést, valamint az éves jelentést megtekinthessék. A kibocsátó egy országos terjesztésű napilapban, vagy a kibocsátó és - ha van - a forgalmazó honlapján, vagy annak a szabályozott piacnak a honlapján, amelyen az értékpapírral kereskednek, közleményben köteles közzétenni a gyorsjelentések, illetve az éves jelentés elkészültének tényét, közzétételének és megtekintésének helyét és idejét. Ugyanitt kell közzétenni a gyorsjelentéseket, továbbá az  éves jelentésnek legalább a gyorsjelentések tartalmával megegyező kivonatát.

Kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység

a következő tevékenységek üzletszerű folytatása:
a) értékpapírok letéti őrzése és az azzal kapcsolatos nyilvántartások vezetése;
b) értékpapír letétkezelés;
c) befektetési hitel nyújtása a befektetőknek;
d) tanácsadás társaságoknak tőkeszerkezettel, üzleti stratégiával összefüggő kérdésekben, és szolgáltatás vállalati fúziók és befolyásszerzés esetében;
e) nyilvános vételi ajánlat útján részvénytársaságokban történő befolyásszerzés szervezése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás;
f) befektetési tanácsadás;
g) ügyfélszámla-vezetés;
h) értékpapírszámla-vezetés;
i) értékpapír-kölcsönzés.

Kiegészítő biztosítások

A főbiztosításokhoz általában további kockázatokra, önálló szolgáltatást nyújtó, kiegészítő jellegű biztosítások is köthetők. Ezek a kiegészítő biztosítások technikai megoldásaikban (díjfizetés gyakorisága, inflációkövetés stb.) általában igazodnak a főbiztosításhoz, s annak megszűntével ezek is automatikusan megszűnnek. Ilyenek lehetnek például:
baleseti halál esetén a haláleseti szolgáltatáson felüli, további szolgáltatás biztosítása, szolgáltatás rokkantság, kórházi ápolás, műtét esetén, ha az ok baleset volt, szolgáltatás betegség miatt bekövetkező rokkantság,  műtét, kórházi ápolás esetén, rettegett vagy kritikus betegségek (rák, infarktus, szélütés) bekövetkezése esetén járó szolgáltatások, stb.

Kincstárjegy

Kincstárjegy kibocsátására az állam jogosult, névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, futamideje a kibocsátás időpontjától számított egy évig terjedhet. A kincstárjegyben az állam (az adós) arra kötelezi magát, hogy kamatozó kincstárjegy esetén a megjelölt pénzösszeget és annak kamatát, nem kamatozó kincstárjegy esetén a megjelölt pénzösszeget a kincstárjegy mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti.

Kiszervezés

ha a befektetési szolgáltató a befektetési, illetőleg a kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységéhez, valamint az árutőzsdei szolgáltató árutőzsdei szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, illetőleg jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, nem önállóan végzi, hanem annak folyamatos vagy rendszeres elvégzésére tőle szervezetileg független személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasággal kizárólagos szerződést köt

Kizárás

A biztosítási szerződésben meghatározott bizonyos eseményeket, illetve körülményeket a biztosító a kockázatok köréből kizár. Ezen események bekövetkeztekor a biztosító nem fizet, mivel a kizárt esemény nem biztosítási esemény.

Klíring 

a fizetési megbízásokra, pénz- és tőkepiaci ügyletek elszámolására, átutalásokra (transzferekre) vonatkozó megbízások feldolgozásának, egyeztetésének és megerősítésének folyamata, a teljesítés alapjául szolgáló végső elszámolandó pozíció kialakítása a tényleges teljesítést megelőzően (bruttó vagy nettó elven)

Klíringtag

az elszámolási rendszerben közvetlenül részt vevő személy

Kockázatfeltáró nyilatkozat

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2005. január elsejétől előírja, hogy lakossági devizahitel nyújtására irányuló szerződés esetén a pénzügyi intézménynek fel kell tárnia a szerződéses ügyletben az ügyfelet érintő árfolyamkockázatot, amelynek tudomásulvételét az ügyfél aláírásával igazolja. Ez az úgynevezett kockázatfeltáró nyilatkozat.

Kollektív befektetési értékpapír

a befektetési jegy, továbbá az olyan külföldi intézményben való részvételt tanúsító - bemutatóra vagy névre szóló - okirat, amely intézmény alapító okiratában meghatározott célja - az egyes befektetésekkel járó kockázatviselést megosztva - az értékpapírokba vagy más eszközökbe történő befektetés

Kollektív befektetési forma

azonos szerződési feltételek mellett, a befektetők által átadott eszközök egymástól el nem különített, együttes kezelésével létrehozott és működtetett befektetési eszközcsoport, mely a befektetők részére végzett, előre meghatározott, azonos jogi keretek között történik. A kollektív befektetési forma létrehozatalának és működésének célja, hogy befektetői számára portfóliókezelési szolgáltatást nyújtson, illetőleg tagjaiként a befektetők közvetve vegyenek igénybe befektetéskezelési szolgáltatást

Kollektív befektetéskezelés

a kollektív befektetési forma részére végzett portfóliókezelési tevékenység

Kontraktus

derivatív ügyletek szabványosított mennyiségi egysége

Kontraktus lista

a derivatív termék tartalmát meghatározó feltételek összessége

Konverziós díj

Pénznemek közötti átváltásért fizetett díj.

Korrigált elszámolóár (Ex elszámolóár)

Társasági esemény hatására az elszámolóár újraszámolt értéke, melyen a KELER Rt. a szabványosított határidős (opciós) nyitott pozíciókat újranyitja.

Könyv szerinti érték (Book Value = BV) 

A vállalat nettó vagy könyv szerinti értéke megegyezik a mérlegben szereplő összes eszköz és az összes kötelezettség különbségével.

Kötelező tagdíj

Magánnyugdíjpénztár esetében kötelező tagdíj a járulékköteles jövedelem 8 %-a. Ezt a foglalkoztató levonja a pénztártag bruttó jövedelméből, és átutalja a pénztár részére. A kötelező tagdíj egy tekintet alá esik a nyugdíjjárulékkal. Egyéni vállalkozó maga fizeti a tagdíjat.

Kötvény

A kötvény névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvényben a kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat (a továbbiakban együtt: kamat), továbbá a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg teljesíti.

Közgyűlés

A pénztár legfőbb szerve, melyet legalább évente kétszer össze kell hívni, az éves beszámoló, illetve a pénzügyi terv elfogadására.

Közjegyzői díj

A hitel vagy biztosítéki szerződés közjegyzői okiratba foglalásért kifizetett díj. Nem része a THM-nek, de általában az ügyfél által fizetendő díj.

Központi értékpapír-nyilvántartás

a központi értéktár által vezetett, a belföldön kibocsátott értékpapírok adatait visszakereshető módon tartalmazó nyilvántartás

Központi értékpapírszámla

a központi értéktár által a dematerializált értékpapírról sorozatonként vezetett összesített nyilvántartás

Központi Hitelinformációs Rendszer

A Központi Hitelinformációs Rendszer: zártrendszerű adatbázis törvényben meghatározott adatok nyilvántartása, amelynek célja a hitelképesség differenciáltabb megítélése, ezáltal a pénzügyi intézmények kockázatainak csökkentése. A rendszer két részre tagolódik, a lakossági és a vállalkozói nyilvántartásra.

A lakossági nyilvántartás további alrészekre bontható. 

1. Az egyik egy úgynevezett teljes listás rendszer, itt tartják nyilván a természetes személyek hitelszerződéseire vonatkozó adatait, amennyiben ehhez az adós/adóstárs előzetesen és önként hozzájárul.

2. A másik rész a törvényben előírt kötelező adatszolgáltatás teljesítéséhez kapcsolható, itt a késedelmes hiteltartozások és készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel történt visszaéléseket tartják nyilván.

Vállalkozói hitelnyilvántartás
A vállalkozásokat tartalmazó rendszer további három részre tagolódik. Az első része egy olyan rendszer, amelybe minden, hitelt felvevő vállalkozás bekerül.  A második listán azokat a vállalkozásokat tartják nyilván, amelyeknek bankszámláján fedezethiány miatt harminc napot meghaladó időszak alatt, egymillió forintnál nagyobb összegű sorban állást tartanak nyilván, illetve a harmadik azon vállalkozásokat tartalmazza, amelyek a készpénz-fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésükben foglaltakat megszegik.

Közvetett tulajdon, illetve közvetett befolyás

egy vállalkozás tulajdoni hányadának, illetőleg szavazati jogának a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetőleg szavazati joggal rendelkező más vállalkozás (köztes vállalkozás) tulajdoni hányadán, szavazati jogán keresztül történő gyakorlása. A közvetett tulajdon, a közvetett befolyás arányának megállapításához a közvetett tulajdonnal, közvetett befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban fennálló szavazati jogát vagy tulajdoni hányadát meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak a vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányada közül azzal, amelyik a nagyobb. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányad az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni

Közzétételi kötelezettség befolyásszerzés esetén

A nyilvánosan működő részvénytársaságban történő ötszázalékos mértéket elérő, majd ezt követően minden további ötszázalékos mértéket (tíz, tizenöt, húsz százalék stb.) elérő befolyásszerzést a szerző fél köteles két naptári napon belül a Felügyeletnek, valamint a részvénytársaság igazgatóságának bejelenteni és közzétenni részvénytársaság hirdetményi lapjában, a részvénytársaság honlapján (ha van ilyen), valamint a Magyar Tőkepiac című hivatalos lapban

Látra szóló betét

a látra szóló betét a folyószámlán lévő olyan pénz, amelyről az ügyfél bármikor rendelkezhet. A látra szóló betétek után alacsonyabb kamatot fizet a bank, mint a lekötött, határidős betétek után

Lejárat napja

Az a nap, ameddig az adósnak a kölcsönszerződés alapján fennálló valamennyi tartozását meg kell fizetnie a bank részére.

Letiltott értékpapír

A 105/1952. (XII. 28.) MT rendeletben meghatározott eljárás hatálya alatt álló értékpapír

Likvid eszköz

a pénz, hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott repó, az átruházhatóságában nem korlátozott, bármikor pénzzé tehető állampapír, továbbá a felmondhatóságában nem korlátozott bankbetét

Likviditási tartalék

A pénztár fizetőképességének biztosítására szolgáló, a tagok által közösen finanszírozott tartalék.

Lízingdíj

A lízingdíj két alapvető részből tevődik össze: tőkerészből és kamatrészből. A hpt. szerint a tőkerész a lízingtárgy szerződés szerinti árával azonos, míg a kamatrész nagysága a felek megállapodásától függ.

Lízingfinanszírozáshoz kapcsolódó bírálat

A bírálat magába foglalja a lízingbe vevő adósminősítését és a lízingtárgy fedezetértékelését is.

Lízingszerződés (általában)

A lízingszerződés alapján a lízingbe adó a lízingbe vevő által meghatározott speciális dolgot kifejezetten abból a célból vásárolja meg a szállítótól, hogy azt a lízingbe vevő tartós használatába adja, aki ezért ellenértékül lízingdíjat fizet, és átvállalja azon kötelezettségeket, amelyek egyébként a tulajdonost terhelnék. (Típustól függően a definíció módosulhat!)

MABISZ

A Magyarországon bejegyzett biztosítók által létrehozott szervezet, a  Magyar Biztosítók Szövetsége kezeli a Kártalanítási Számlát és működteti a Nemzeti (Magyar Zöldkártya) Irodát.

Magánnyugdíjpénztár

A társadalombiztosítási (TB) nyugdíjat részben helyettesítő, magánnyugdíj fedezetére fizetendő kötelező nyugdíjjárulékot (tagdíjat) gyűjtő, azt befektető, a befizetéseket és a hozamokat egyéni számlán jóváíró, a nyugdíjkorhatár elérésekor nyugdíjszolgáltatást nyújtó, arról gondoskodó, az önkormányzatiság elvén működő, azaz a tagok tulajdonában lévő intézmény.

Malus

Pótdíj, amelyet a biztosító akkor alkalmaz, ha ügyfele - a biztosítási időszakon belül - igénybe veszi a biztosítási szolgáltatást, kárt okoz. A malus a következő biztosítási időszak díjait növeli.

Maradékjogok

Az életbiztosítási szerződés feltételeiben meghatározott azon jogok, amelyek a díjfizetés elmaradása, illetve a szerződésnek a biztosítási összeg kifizetése nélküli megszűnése esetében fennmaradnak. A maradékjogok általában csak a biztosítási feltételekben meghatározott idő eltelte után nyílnak meg.

Maradványérték

A pénzügyi lízing kínálja azt a lehetőséget, hogy a futamidő végén egy képletes összeg, a maradványérték kifizetésével az eszköz a lízingbe vevő tulajdonába kerüljön. A futamidő alatt a díjakba épített törlesztőrészletek révén fizeti meg az ügyfél a lízingtárgy maradványérték feletti részét.

Másodlagos értékpapír

letétkezelő által a másodlagos értékpapír tulajdonosa (végső jogosult) részére kibocsátott, az elsődleges értékpapírra vonatkozó rendelkezési jogot, illetőleg az értékpapír által megtestesített jogok gyakorlását biztosító sorozatban kibocsátott névre szóló átruházható értékpapír

Másodlagos piac 

A másodlagos piacon történik a már kibocsátott értékpapírok adásvétele (értékpapírtőzsdék, OTC piac, két fél közötti közvetlen adásvétel).

MAX Composite index

A MAX Composite index a MAX index, és az RMAX indexek piaci súlyok alapján kialakított átlaga. A MAX Composite index tartalmazza az elsődleges forgalmazói rendszerben szereplő Magyar Államkötvényeket és Diszkont Kincstárjegyeket, így az állampapír-piac egészét jellemző mutató.

MAX index

Magyar Államkötvény Index. A magyar állam által nyilvánosan kibocsátott, az index számítás napján 1 évnél hosszabb hátralévő futamidejű, fix kamatozású államkötvények tőkesúlyozású árfolyamindexe. Az egyes kötvények az aukciókon értékesített mennyiségük arányában vesznek részt az indexképzésben.

Megfigyelési időszak

A hatályos szabályozás alapján a 2008. január 1-jével kezdődő időszaktól a biztosítási évet közvetlenül megelőző biztosítási időszakkal (naptári évvel) egyezik meg. A módosítás miatt a megfigyelési időszak a biztosítási évet két évvel megelőző év július 1-jétől a biztosítási évet megelőző év június 30-áig tart a 2006. június 30-ával záruló időszakig; a biztosítási évet két évvel megelőző év július 1-jétől a biztosítási évet megelőző év december 31-éig tart a 2007. december 31-ével záruló időszakban.

Multilaterális nettósítás

az az eljárás, amelynek során a tőzsdenapi üzletkötések alapján a KELER Rt. kiszámítja klíringtagonként és értékpapíronként a tag napi eladási, vagy vételi pozíciójának különbözetét

Munkáltató tag

Munkáltatói tag az a természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki önkéntes nyugdíjpénztárral kötött szerződés alapján munkavállalójának tagdíjfizetési kötelezettségét egészben vagy részben átvállalja (munkáltatói hozzájárulás).

Munkáltatói hozzájárulás

A munkáltató által részben vagy egészben átvállalt tagdíj az önkéntes nyugdíjpénztárban.

Működési tartalék

A pénztár működésének a tagok által közösen megteremtett forrása.

Nemzeti Iroda

A Nemzeti Iroda a Magyar Köztársaság területén kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással foglalkozó biztosítók szervezete, amely ellátja a nemzetközi gépjármű-biztosítási egyezményből és a kapcsolódó egyezményekből eredő koordinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat. A Nemzeti Iroda ellátja továbbá a Kártalanítási Szervezet és az Információs Központ jogszabályban meghatározott feladatait. A Nemzeti Iroda a Magyar Biztosítók Szövetsége (a továbbiakban: MABISZ) szervezetén belül működik, jogait és kötelezettségeit a MABISZ gyakorolja.

Nettó eszközérték

a befektetési alap portfóliójában szereplő eszközök - ideértve a kölcsönbe adásból származó követeléseket is - értéke, csökkentve a portfóliót terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is

Nettó hozamráta

A pénztár befektetési teljesítményének eredményességi mutatója a nettó hozamráta. (A nettó hozam, a befektetésekre jutó kiadással csökkentett nominális hozam.) Azt mutatja meg, hogy a pénztártag (fedezeti tartalék nettó hozamrátája), illetőleg a pénztár vagyona (pénztári szintű nettó hozamráta) a befektetés eredményeképpen az adott időszakban milyen mértékben gyarapodott.

Nettó lízingdíj

A bruttó összeg áfával csökkentett értéke.

Nyereménybetét

a betét egy speciális fajtája, amelynél a kamat nem jóváírt pénzmennyiségben, hanem tárgynyeremény formájában jelentkezik. Az ilyen típusú betétek kamatait nyereményalapba gyűjtik, és az azon vásárolt nyereményt (gépkocsi, lakás) sorsolják ki a konstrukcióban résztvevők között

Nyílt pénztár

Az a pénztár, amely a lehetséges pénztártagok körét nem korlátozza.

Nyílt végű befektetési alap

az olyan befektetési alap, amelynél visszaváltható befektetési jegyek kerülnek folyamatos forgalmazásra

Nyilvános ajánlattétel

értékpapír nyilvános forgalomba hozatala keretében, egyedileg előre meg nem határozott befektetők részére közzétett eladási ajánlat, az értékesítésre felajánlott értékpapír feltételeit és adatait, valamint a forgalomba hozatalra vonatkozó adatokat tartalmazza

Nyilvános forgalomba hozatal

az értékpapír nem zártkörű (egyedileg előre meg nem határozott befektetők részére történő) forgalomba hozatala; (Nyilvánosan forgalomba hozni kizárólag névre szóló és - állampapír kivételével - kizárólag dematerializált formában előállított értékpapírt lehet.)

Nyilvános vételi ajánlat (kötelező, önkéntes)

A nyilvánosan működő részvénytársaságban a harminchárom százalékot meghaladó mértékű befolyásszerzéshez előzetesen - a Felügyelet által jóváhagyott - nyilvános vételi ajánlatot (a továbbiakban: vételi ajánlat) kell tenni. Ha a nyilvánosan működő részvénytársaságban a befolyást szerezni kívánó részvényes kivételével egy részvényes sem rendelkezik - sem közvetlenül, sem közvetve - a szavazati jogok több mint tíz százalékával, a vételi ajánlat megtétele már a huszonöt százalékot meghaladó befolyás megszerzéséhez kötelező. A vételi ajánlatot a részvénytársaság valamennyi szavazati jogot megtestesítő részvényére, valamennyi szavazati joggal rendelkező részvényese számára kell megtenni. A részvénytársaság igazgatósága a vételi ajánlatot véleményezi, véleményét a részvényesek számára közzéteszi. Vételi ajánlat útján történő befolyásszerzésre akkor is sor kerülhet, ha a vételi ajánlat tétele nem kötelező (önkéntes vételi ajánlat).

Nyitott pozíció

a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység, illetőleg árutőzsdei szolgáltatási tevékenység során megkötött, de valamely szerződő fél által nem vagy csak részben teljesített, illetve határidőig helytállási kötelezettséget jelentő ügyletek együttes értéke

Nyitva szállítás

olyan átruházható értékpapírral kapcsolatos ügylet, amelynek során az értékpapír és az ellenérték szolgáltatása (átutalása) nem azonos időpontban történik

Opció lehívása

az opció jogosultja egyoldalú nyilatkozatával érvényesíti opciós jogát

Operatív lízing

A magyar gyakorlatban lényegében a tartós bérlettel azonos konstrukció, amelynek jogszabályi hátterét a polgári jog adja. (Részletesebb leírását lásd „A lízing fogalma, fajtái” című dokumentumban.) Nem minősül pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek, így végzéséhez nem szükséges a PSZÁF engedélye.

Országos Betétbiztosítási Alap (OBA)

AzOrszágos Betétbiztosítási Alap 1993-ban alakult, célja: a hitelintézetek betéteseinek védelme. A hitelintézetek által fizetett rendszeres és kötelező befizetésekből pénzügyi alapot képez, majd az esetleges banki fizetésképtelenség vagy betétek befagyása esetén ebből teljesít kifizetéseket a betétesek felé. Az OBA akár Ft akár deviza betétre fizet, de csak névreszóló betét esetén (2004. január 1-től a Pénzmosásról szóló törvény értelmében csak ilyen betét lehet forgalomban.). A kifizetés értékhatára bankonként és betétesenként összevontan százezer euró (forintban kifizetve), tehát az Alap több bank fizetésképtelensége esetén minden egyes bankban lévő névreszóló betétre és annak kamatára maximum százezer euró összeghatárig kifizetést teljesít magánszemélyeknek és vállalkozásoknak egyaránt. Az Alappal kapcsolatos információk megtekinthetőek az OBA honlapján (www.oba.hu).

OTC-piac

tőzsdén kívüli értékpapír kereskedés (Over the Counter)

Önkéntes nyugdíjpénztár

Az önkéntes nyugdíjpénztár az önkormányzatiság elvén működő, a tagok tulajdonában lévő pénztári szervezet. Ide minden tag saját elhatározása szerinti mértékben fizet tagdíjat, és természetesen lehetőség van arra is, hogy a munkáltató fizessen hozzájárulást. Az önkéntes nyugdíjpénztár a tagjai részére a nyugdíjkorhatár elérése után, az egyéni számlán nyilvántartott összeg terhére, a tag választása szerint nyugdíjszolgáltatást nyújt.

Pályakezdő

Tagságra kötelezett pályakezdő az a természetes személy (állampolgárságára tekintet nélkül), aki Magyarországon első alkalommal létesít a Tbj. 5. §-ában meghatározott biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt, illetőleg ennek hiányában nyugellátás megszerzése érdekében első ízben létesít a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodást és ebben az időpontban még nem töltötte be a 35. életévét.
E törvényi szabályozás 2006. január 1-jétől hatályos, így pályakezdőnek minősül minden 35. év alatti fiatal, aki Magyarországon 2006. január 1-jén, vagy azt követően első alkalommal létesít biztosítási jogviszonyt (kötött nyugellátás megszerzésére megállapodást), függetlenül attól, hogy ezt megelőzően más államban már esetleg nyugdíjbiztosítási jogviszonyban állt.
A törvény alapján tagságra kötelezett pályakezdő továbbá az a természetes személy is, aki az 1998. július 1-je és 2005. december 31-e között hatályos rendelkezések értelmében tagságra kötelezett pályakezdőnek minősült.
A tagságra kötelezett pályakezdő írásban köteles nyilatkozni foglalkoztatójának arról, hogy magyarországi biztosítási jogviszonya alapján pályakezdőnek minősül.
Ha a természetes személy, nyugellátás megszerzése érdekében első ízben létesített megállapodása alapján minősül pályakezdőnek, a megállapodás kötésére irányuló szándéka bejelentését az Mpt. szabályai szerint az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél teszi meg, és bejelentésében írásban nyilatkozik arról, hogy megállapodása alapján pályakezdőnek minősül. Nyilatkozatát az érintett magánnyugdíjpénztárhoz is be kell nyújtania.

Pénzforgalmi és lakossági bankszámla (bank account)

A jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek kötelesek pénzforgalmi bankszámlát nyitni. Egyéb személyek és szervezetek is nyithatnak pénzforgalmi bankszámlát, ha azonban a számlát nem kifejezetten pénzforgalmi bankszámla megjelöléssel nyitották meg, az lakossági bankszámlának tekintendő.  A megkülönböztetés legfőbb jogi jelentősége az, hogy előbbiek terhére be lehet nyújtani azonnali beszedési megbízást, amely elsősorban az állammal szembeni követelések jogszabályon alapuló, illetve egyéb, jogerős bírósági ítéleten vagy közigazgatási határozatokon alapuló követelések közvetlen érvényesítését szolgálja, lakossági bankszámla esetében – amellyel szembeni követelés kizárólag bírósági végrehajtás útján érvényesíthető – azonban ez kizárt.

Pénzpiaci eszköz

sorozatban kibocsátott, pénzkövetelésre szóló eszköz, amellyel a pénzpiacon kereskednek

Pénzügyi eszköz

a befektetési eszköz és a deviza

Pénzügyi lízing

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 2. sz. mellékletének 11. pontja szerint:
pénzügyi lízing: az a tevékenység, amelynek során a lízingbe adó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbe vevő megbízása szerint abból a célból szerez meg, hogy azt a lízingbe vevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy az a lízingbe vevő könyveiben kerül kimutatásra. A használatbaadással a lízingbe vevő
a) viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot,
b) jogosulttá válik a hasznok szedésére,
c) viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is),
d) jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő- és kamattörlesztőrészének, valamint a szerződésben kikötött maradványértéknek a megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbe vevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbe adó birtokába és könyveibe. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét – amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos –, valamint kamatrészét és a törlesztés ütemezését.
Nem minősül pénzügyi lízingnek az anyavállalat és a leányvállalata közötti lízing, ide nem értve a pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyletet.

Piaci mutatók

A piaci mutatók a kibocsátó társaság értékpapírjainak piaci megítélését fejezik ki. A piac ítélete az értékpapírok árfolyamában fejeződik ki, a piaci mutatók ezt viszonyítják olyan eredmény- vagy vagyonjellegű értékhez, amelyek maguk is befolyásolják az árfolyam alakulását. Ilyen mutatók pl. az árfolyam/nyereség (P/E), vagy az árfolyam/könyv szerinti érték (P/BV) arány.

PIN-kód (personal identification number)

Egy számkód, melyet a kártyabirtokosnak a bankkártya használatakor a legtöbb esetben személyazonosítás és hitelesítés céljából meg kell adnia. Ugyanaz a szerepe az elektronikus tranzakcióknál, mint az aláírásnak a papírbizonylaton adott megbízás alapján végrehajtott banki műveleteknél.

Point of Sale (POS)

A Point of Sale angol kifejezés rövidítése, annak a berendezésnek a neve, melyen a bankkártyát áthúzva fizethetünk vagy készpénzt vehessünk fel; jellemzően kereskedőknél elhelyezett terminálra értik, de POS terminál a bankfiókban elhelyezett vagy a postahivatalokban található berendezés is.

Portfólió

a portfóliókezelési tevékenységet végző számára átadott eszközök, illetőleg ezen eszközökből a portfóliókezelési tevékenységet végző által összeállított, többféle vagyonelemet tartalmazó eszközök összessége

Portfóliókezelés

az a tevékenység, amelynek során a befektető meghatározott eszközei azzal a céllal kerülnek a portfóliókezelési tevékenységet végző szervezet (hitelintézet, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő) rendelkezése alá, hogy meghatározott feltételek mellett, egyedi módon, a befektető által adott megbízás alapján befektetési eszközökbe, tőzsdei termékekbe fektesse és kezelje a befektető javára azzal, hogy a befektető a megszerzett befektetési eszközökből, tőzsdei termékekből eredő kockázatot és hozamot, így különösen annak nyereségét és veszteségét, közvetlenül viseli

Pozíciólezáró nettósítás

a felek megállapodása alapján a szerződés nemteljesítésekor vagy a felek által meghatározott egyéb felmondási esemény bekövetkeztekor az azonnali deviza- és értékpapírügyletből, származtatott ügyletből, repó- vagy fordított repóügyletből, értékpapír-kölcsönzésre irányuló megállapodásból, óvadéki, illetve biztosítéki célt szolgáló egyéb szerződésből, vagy más hasonló pénzügyi ügyletből eredő tartozásoknak és követeléseknek az adott pénzügyi termék piacán elfogadott elszámolásaként egyetlen nettó tartozássá vagy követeléssé történő átalakítása, amelynek eredményeként a tartozás vagy a követelés kizárólag az ekként megállapított nettó összegre korlátozódik

Progresszív betéti kamat

a bank a betéti összegekre különböző sávokat állapít meg. A betéti számlaegyenleg összegének az egyes sávokba eső részére a betétes a bank által előre rögzített sávhoz tartozó kamatlábat kapja.

Ptk.

A Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény.

Referenciaindex hozamrátája

Az a hozamráta, amit az adott pénztár befektetési politikájában meghatározott összetételű befektetésekkel jellemzően a piacon el lehet érni, és ezzel, mintegy viszonyítási alapként a pénztár ténylegesen elért befektetési teljesítményét össze lehet vetni.

Regressz

Visszakövetelési jog. Ha a biztosító a más által a biztosítottnak okozott kárt a direkt biztosítás alapján megtérítette, ezt az összeget a károkozótól visszakövetelheti. Visszakövetelési joggal élhet a biztosító a felelősségbiztosítás esetén is, ha biztosítottja szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta a kárt.

Rendelkezési jog

A polgári jog szabályai szerint a tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja, vagy más módon megterhelje, továbbá hogy tulajdonjogát másra átruházza, vagy azzal felhagyjon.

Rendelkezésre tartási jutalék

Olyan díj, amelyet a bank akkor számol fel, ha az ügyfél a megítélt hitelt nem azonnal vagy nem teljes mértékben hívja le. Általában a fel nem használt összeg arányában fizetett, százalékban meghatározott díj.  A bank az egyes konstrukciókban, amennyiben a rendelkezésre tartott hitelkeret után, rendelkezésre tartási jutalékot számít fel – azt a szerződéskötés napjától a folyósítás napjáig számítja fel. A rendelkezésre tartási jutalék a rendelkezésre tartási időszak végéig, az egyedi szerződésekben rögzítettek szerint kerül megfizetésre.

Rendeltetésszerű használat

Az általános közfelfogás szerint az alkalmasság a dolog tulajdonságaival szemben támasztott objektív követelmények összessége, amelyek lehetővé teszik, hogy a dolog betöltse szerepét, rendeltetését a mindennapi életben. A rendeltetésszerű használat során a dolgot a „tőle elvárható” célra és mértékben használjuk, amely használat a szokásos mértéket meg nem haladóan eredményezi a dolog értékcsökkenését, azaz a használattal szükségszerűen együtt járó amortizációját.

Rendszámegyezmény

A Nemzeti Irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményt aláíró országok hatóságai a zöldkártya helyett, a biztosítás igazolásául a jármű forgalmi rendszámát az országjellel együtt elfogadják.

Repó- és fordított repóügylet

minden olyan megállapodás, amely értékpapír tulajdonjogának átruházásáról rendelkezik a szerződéskötéssel egyidejűleg meghatározott vagy meghatározandó jövőbeli időpontban történő visszavásárlási kötelezettség mellett meghatározott visszavásárlási áron, függetlenül attól, hogy az ügylet futamideje alatt a vevő az ügylet tárgyát képező értékpapírt megszerzi és azzal szabadon rendelkezhet (szállításos repóügylet) vagy nem szerzi meg az értékpapírt, azzal szabadon nem rendelkezhet, hanem óvadékként kerül elhelyezésre a vevő javára a futamidő alatt (óvadéki repóügylet). Óvadéki repóügylet kizárólag hitelintézettel köthető. Az ügylet az értékpapír eladója szempontjából repóügyletnek, az értékpapír vevője szempontjából fordított repóügyletnek tekintendő. Az óvadéki repóügylet lejárati ideje alatt az értékpapírhoz kapcsolódó jogok - a felek eltérő megállapodásának hiányában - az eladót illetik meg, az értékpapír tulajdonjoga a futamidő végén abban az esetben száll át a vevőre, ha az eladó a visszavásárlási árat nem fizeti meg

Részvény

A részvény tagsági jogot megtestesítő értékpapír. Tulajdonosa az adott részvénytársaság résztulajdonosává válik. Megilletik mindazon jogok (és ugyanakkor terhelik mindazon kötelezettségek), amelyeket a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény alapján a részvényes gyakorolhat. (tagsági jogok: pl. közgyűlésen, szavazásban való részvétel; vagyoni jogok: osztalékhoz valójog, likvidációs hányadhoz való jog)

Részvény osztály

az egy részvény típushoz és fajtához tartozó, de a részvény tulajdonosa számára az adott részvényfajtán belül azonos többlet jogokat megjelenítő értékpapírok halmaza

Részvény sorozat

az egy részvény típushoz, fajtához, osztályhoz tartozó, azonos tartalmú és mértékű tagsági jogokat egyező módon történő előállítással és névértékkel megjelenítő értékpapír csoport, azaz a sorozatban előállított értékpapírok legkisebb homogén egysége, azonos ISIN kód mellett

Részvénykönyv

A részvénytársaság igazgatósága vagy az értékpapírokra vonatkozó törvényi szabályok szerinti megbízottja a névre szóló részvénnyel rendelkező részvényesről, ideértve az ideiglenes részvény tulajdonosát is, részvénykönyvet vezet, amelyben nyilvántartja a részvényes, illetve a részvényesi meghatalmazott (a továbbiakban együtt: részvényes) - közös tulajdonban álló részvény esetén a közös képviselő - nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), részvénysorozatonként a részvényes részvényeinek, ideiglenes részvényeinek darabszámát (tulajdoni részesedésének mértékét), valamint egyéb, törvényben és a részvénytársaság alapító okiratában (alapszabályában) meghatározott adatokat. A névre szóló részvény átruházása a részvénytársasággal szemben akkor hatályos és a részvényes a részvénytársasággal szemben részvényesi jogait csak akkor gyakorolhatja, ha a részvényest a részvénykönyvbe bejegyezték.

Részvénytársaság

A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaságok lehetnek zártkörűen vagy nyilvánosan működők. Zártkörű az a részvénytársaság, melynek részvényei nem kerültek nyilvános forgalomba.

RMAX index

ez az index a rövid futamidejű állampapírok árfolyamváltozásait jelzi, kosarában a MAX index kosarából kikerülő három hónap és egy év közötti hátralévő futamidejű államkötvények, valamint a diszkontkincstárjegyek találhatók.

Rövid pozíció

minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, árcsökkenés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg

S.W.I.F.T. (Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication)

Pénzügyi intézmények által tulajdonolt nemzetközi szervezet, amely egy olyan hálózatot üzemeltet, ami lehetővé teszi fizetési és egyéb pénzügyi üzenetek továbbítását pénzügyi intézmények között az egész világra kiterjedően. A S.W.I.F.T. üzenet csak egy rendelkezés a pénzösszegek továbbításáról, maga a pénzösszeg különböző fizetési rendszereken vagy a levelező banki kapcsolatokon keresztül kerül átutalásra.

Saját erő

A banki finanszírozáson kívüli forrás, így minden pénzeszköz, amely a bankkölcsönön felül szükséges a hitelcél eléréséhez. Építkezésnél minden fizikai munka, beépített anyag. Ide tartoznak a vissza nem térítendő állami támogatások is! (szocpol, félszocpol, fiatalok otthonteremtési támogatása, megelőlegező kölcsön). Illetve a lízingbevevő által átadott pénzeszköz, amely a lízingelt vagyontárgy megszerzéséhez szükséges.

Sávos betéti kamat

a bank az alkalmazandó kamatlábat a szerint határozza meg, hogy a betéti számla egyenleg mely sávba esik, majd az így meghatározott kamatlábnak megfelelően fizet kamatot a számla teljes egyenlegére

Sorozatban kibocsátott értékpapír

az alapjául szolgáló jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket több azonos, egymással egyenértékű részre (névérték) osztva megtestesítő értékpapír, ha jogszabály másként nem rendelkezik; (Sorozatban csak névre szóló értékpapírt lehet kibocsátani.)

Swap (deviza-, tőke- és kamatcsere) ügylet

valamely pénzügyi instrumentum cseréjére vonatkozó olyan összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből, illetve több határidős ügyletből tevődik össze és általában jövőbeni pénzáramlások cseréjét vonja maga után

Szabályozott piac

az Európai Unió tagállamának tőzsdéje és minden más olyan piaca, ahol meghatározott szabályok szerint a kereslet és a kínálat egy helyen koncentrálódik és kielégíti az alábbi feltételeket:
a) a piacra lépés és a kereskedés valamely felügyeleti hatóság által jóváhagyott szabályok, piaci szokványok szerint folyik,
b) rendszeres időszakonként, meghatározott időben működik,
c) a piaci szereplők működésére, tevékenységére vonatkoznak bizonyos minimális feltételek (tőkekövetelmény, letéti előírás stb.),
d) biztosított a nyilvános áralakulás (a nap elején, napközben és a nap végén kötelező az árakat, továbbá a forgalmi adatokat nyilvánosságra hozni),
e) a forgalmazott pénzügyi eszközök piacra bevezetésének a minimális feltételeit meghatározzák,
f) a piaci kereskedelemben szereplő pénzügyi eszközök kibocsátói nyilvánosságra hoznak minden olyan adatot, amely a pénzügyi eszköz árát, árfolyam-alakulását érintheti (transzparencia),
g) a piaci szereplők a felügyeleti hatóság részére adatszolgáltatást teljesítenek a saját tevékenységükről,
h) szerepel az Európai Unió tagállamai által saját szabályozott piacaikról készített, a többi tagállam és az Európai Bizottság számára tájékoztatásul megküldött listán

Számlatulajdonos

Az a természetes vagy jogi személy, aki a bankszámla felett rendelkezésre jogosult.

Származtatott (derivatív) ügylet

olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló befektetési eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva)

Százalékpont

1 százalékpont = 100 bázispont. A százalék érték változását szokták százalékpontban meghatározni. Ha például a kamat 10 %-ról 9 %-ra csökken, akkor 1 százalékponttal csökken, nem pedig 1 %-kal, hiszen akkor csak 9,9 %-ra változna.

Személyi kölcsön

Fogyasztási cikkek vásárlásához személyi kölcsönt is felvehetünk, ekkor készpénzt kapunk kézhez (szemben az áruvásárlási hitellel). Ez szabad felhasználású hitel, fedezete általában az adós jövedelme. A forint- és devizaalapon is felvehető hitelösszeg jóval magasabb, mint az áruhiteleknél, elérheti az ötmillió forintot is, de felvételéhez magasabb jövedelmet követelnek meg és felvételük is körülményesebb lehet.

Szerződésmódosítási díj

A bank a kölcsönszerződés módosításának esetén a szerződésmódosítás hatályba lépése napján hatályos hirdetményben foglalt mértékű szerződésmódosítási díjat számít fel, aminek a megfizetése a szerződésmódosítás hatályba lépése napján esedékes.

Szerződő fél

Szerződő fél, aki a biztosítóval biztosítási szerződést köt, amelynek alapján a szerződésben meghatározott gyakorisággal meghatározott összegű biztosítási díj fizetésre köteles.

Szja

Személyi jövedelemadó: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (szja.) ekként meghatározott fogalom.

T nap

az a tőzsdenap, amelyen az ügyletkötés, vagy a derivatív elszámolóár változása megtörténik, illetve az az esemény, amellyel kapcsolatosan jogosultság és kötelezettség keletkezik

T+2 elszámolású piac

az az elszámolási eljárás, amelynek során a tőzsdenapi üzletkötések alapján a KELER Rt. multilaterális nettósítás segítségével, szegregáltan, gördülő elven T+2 napos ciklussal rendezi a hitelpapírra kötött ügyleteket

T+3 elszámolású piac

az az elszámolási eljárás, amelynek során a tőzsdenapi üzletkötések alapján a KELER Rt. multilaterális nettósítás segítségével, szegregáltan, gördülő elven T+3 napos ciklussal rendezi a részvényre kötött ügyleteket

Tagdíj-kiegészítés

A munkáltató vagy maga a pénztártag a magánnyugdíjpénztárba fizetendő 8 %-os kötelező tagdíjat önkéntes alapon, a kötelező tagdíjalap legfeljebb 10 %-áig kiegészítheti. Ezen összegre is vonatkozik a járulékplafon. Ha a munkáltató vállalja a tagdíj-kiegészítés teljesítését, azt csak minden munkavállalójára egységesen, azonos mértékben teheti meg. A munkáltatói tagdíj-kiegészítés adómentes jövedelemnek minősül. Ha a tag saját maga fizet tagdíj-kiegészítést, azt adózott jövedelemből teheti, de annak 30 %-a az adóból levonható.

Tagsági jogokat megtestesítő értékpapír

minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, illetve pénzben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba vételét elismerve arra kötelezi magát, hogy az értékpapír birtokosának meghatározott szavazati, vagyoni és egyéb jogokat biztosít

Tájékoztató

Az állampapír kivételével értékpapír nyilvánosan akkor hozható forgalomba, ha a kibocsátó - nyilvános ajánlattétel mellett - tájékoztatót tesz közzé. A tájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot.

Takarékbetét

hitelintézetnél takarékbetét-szerződés alapján takarékbetétként elhelyezett pénzösszeg, amelyről külön okmányt, takarékbetétkönyvet állítanak ki az ügyfél részére. A takarékbetét is kamatozik, a kamatok jóváírása jellemzően az év végén vagy a betét megszűnésének napján történik. A takarékbetét lehet látra szóló, lekötéses, vagy nyereménybetét is, azonban mindig névre szóló

Társasági esemény

mindazon alkalom, amikor az értékpapír tulajdonosnak a kibocsátóval szemben fennálló tulajdonosi joga gyakorlására kerülhet sor

Társmárka kártya (co-branded kártya)

A bevásárlókártyák sok hasonlóságot mutatnak a társmárka kártyákkal – angol kifejezéssel a co-branded kártyákkal – mely esetében a bank arra szerződik egy gazdasági társasággal, hogy a társaság a bank által kibocsátott kártyához különféle kedvezményeket, nyereményeket, pontgyűjtést, és egyéb különböző ajánlatokat kínáljon. A társmárka kártyán a legtöbb esetben szerepel a bank, a nemzetközi kártyatársaság logóján túl a kereskedő neve és általa nyújtott szolgáltatások köre.

Technikai kamatláb

Az a kamatláb, amellyel a biztosító az élet- és betegségbiztosítási díj és díjtartalék, illetve a balesetbiztosítási és felelősségbiztosítási járadéktartalék megállapításakor kalkulál (Bit.). Ennek maximális mértékét külön jogszabály állapítja meg.
A biztosító az életbiztosítási díj kiszámításakor feltételez egy olyan hozamot, amelyet mindenképpen el fog érni, és a garantált szolgáltatás mértékét e garantált hozam figyelembevételével állapítja meg. Ennek a hozamnak a mértéke, a technikai kamatláb, mely a biztosítási feltételekből általában megismerhető. A biztosítónak a vállalt szolgáltatást akkor is teljesítenie kell, ha a befektetési eredmény elmaradna a garantált szinttől. A biztosítók túlzott garancia vállalásának határt szab egy pénzügyminisztériumi rendelet, mely a technikai kamatláb lehetséges mértékét maximálja (14/2005. (III. 30.) PM rendelet).

Telephely szerinti ország

Az az ország, amelynek hatósága a gépjárművet hatósági jelzéssel ellátta, vagy a baleset bekövetkezésének helye szerinti ország, amennyiben a hatósági jelzésre kötelezett gépjármű baleset részesévé vált, és hatósági jelzés nem rendelhető hozzá, vagy a Biztosítási törvényben meghatározott rendeltetés helye szerinti tagállam, amennyiben nem azonos a hatósági jelzéssel ellátó országgal, vagy hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gépjárművek esetében a tulajdonos állandó lakóhelye szerinti ország.

Teljes Hiteldíjmutató (THM)

A teljes hiteldíj mutató a három hónapnál hosszabb lejárattal rendelkező lakossági kölcsönök esetén egy évre vetítve, százalékos formában mutatja meg azokat a költségeket, melyet a hitelfelvevőnek a tőkeösszeg visszafizetésén felül fizetnie kell. A THM szerepe az, hogy közlése időpontjában (hirdetéskor vagy a szerződés aláírása előtt), az akkor ismert feltételek alapján adjon előzetes tájékoztatást, és tegye lehetővé az összehasonlítást a hasonló termékek tekintetében.

A THM tartalmazza a hitellel kapcsolatban felmerülő kamatot, kezelési költséget, hitelbírálati díjat, az értékbecslési díjat és lakásépítéseknél a helyszíni szemlék díját. Ugyanakkor a THM nem tartalmazza a késedelmi kamatot, a hitel futamideje meghosszabbításának költségét, az egyéb olyan fizetési kötelezettséget, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, a biztosítási és garanciadíjakat valamint az átutalási díjakat.

2012. április 1-jétől a felszámítható kamatok és a THM lehetséges maximuma korlátozásra került. A lakossági hitelekre a következő kamatplafon vonatkozik:

Pénzügyi intézmény nem nyújthat olyan kölcsönt, amelynek teljes hiteldíj mutatója 24 százalékponttal több, mint a jegybanki alapkamat.

Ez alól kivételt képez:

  • hitelkártya-szerződéshez vagy

  • fizetési számlához kapcsolódó, vagy

  • a gépjárműk kivételével a tartós fogyasztási cikkek megvásárlásához és szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kölcsönök (áruhitel), valamint

  • a kézizálog fedezete mellett nyújtott kölcsönök.

Ezen konstrukciók THM-je legfeljebb 39 százalékponttal haladhatja meg az alapkamatot.

Teljesítés

a klíringtagok egymással szemben - valamint a tőzsdei ügylet teljesítéséhez kapcsolódó kötelezettségvállalással kötött ügylet esetében a klíringtagok és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet között - fennálló pénzben meghatározott követeléseinek (pozícióinak) kiegyenlítése (átutalása), illetőleg a klíringtagok egymással szemben nem pénzben fennálló követeléseinek teljesítése (szállítása)

Terhelési kártya (charge card)

Általában nem bankok által kibocsátott kártya. A kártyabirtokosnak a kibocsátó rendszerint egy hónapra kamatmentesen megelőlegezi a kártyával lebonyolított műveletek, vásárlások összegét. A havi vásárlások összegét korlátozhatja keret. A hónap letelte után a kártyabirtokosnak egy összegben kell kiegyenlítenie tartozását. A kártyabirtokosnak a kártya használatáért általában éves díjat kell fizetnie.

Termékcsoport

olyan termékek köre, amelyekkel a tőzsdén annak szabályzata alapján azonos feltételek mellett lehet kereskedni

Termékértékesítő

az ügyfélnek a befektetési eszközzel, illetőleg áruval, továbbá befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási tevékenységgel összefüggő tájékoztatást nyújtó, megbízást felvevő, illetőleg vele szerződést kötő természetes személy

Token

Az internetbanki rendszer biztonságát kiegészítő eszköz. A token nem más, mint egy kódgenerátor, mely - a használat időpontjától és a token sorozatszámától függően - egy egyszer felhasználható (kb. 30 másodpercig érvényes) kódot szolgáltat, melyet az internetbanki rendszer biztonsági kódként használ. A biztonsági kódra a rendszerbe való belépéskor és a megbízások bankba küldésekor van szükség.
A banki szerveren futó program ellenőrzi, hogy az adott felhasználóhoz rendelt token által generált kódsorozat azonos-e az adott sorozatszámú tokenhez tartozó, a banki szerver által generált kóddal. Ha a két kódsorozat eltérést mutat, a rendszerbe való belépést, illetve a megbízásküldést a szerver visszautasítja.

Totálkár

A biztosított vagyontárgy teljes megsemmisülése, eltűnése, vagy olyan mértékű károsodása, hogy a helyreállítás vagy a javítás már nem gazdaságos.

Többlethozam

Az életbiztosítási díjtartaléknak befektetéséből származó hozamnak és a technikai kamatláb felhasználásával számított hozamnak a különbsége. A befektetett tartalékon elért, a technikai kamatlábon felüli (többlet)hozamok minimum 80 %-át köteles visszajuttatni a biztosító a biztosítottainak.

Tőkeszámla

az a nyilvántartás, amelyet a magánszemély kérésére - az adóhatóság betekintési jogához való hozzájárulás mellett - a tőkeszámla-vezetésre jogosult társaság vezet a magánszemély befektetéseiről azonosításra alkalmas módon, az egyes befektetések időtartamának és értékének feltüntetésével, (2004. január 1-től megszűnt a befektetési adóhitel lehetősége)

Tőketartozás

Az első törlesztésig a folyósított kölcsön összege, azt követően a kölcsön összegének a megfizetett törlesztő részletek tőketartalmával csökkentett összege.

Tőketörlesztés

A felvett hitelösszeg a pénzügyi intézménynek történő visszafizetése.

Tőzsde

a hatékony tőkeáramlás, tőkeértékelés, az árfolyam és egyéb kockázat megosztása érdekében a tőzsdei termékek keresletét és kínálatát koncentráló, azok kereskedését lebonyolító, a nyilvános árfolyam-alakulást elősegítő gazdálkodó szervezet

tőzsdeforgalmi számla

A KELER Rt.-nél vezetett korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi számla, amely kizárólag a tőzsdei ügylettel, tőzsdén kívüli értékpapír ügylettel, értékpapír forgalomba hozatalával, az értékpapíron alapuló fizetés, megbízás alapján végzett elszámolással, befektetési szolgáltatással és az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetéssel, valamint árutőzsdei szolgáltatással kapcsolatos elszámolás lebonyolítására szolgál.

Tőzsdei adat

a tőzsdei kereskedés során a tőzsdére bevezetett tőzsdei termékek vonatkozásában a tőzsdei kereskedők által tett, és a kereskedési rendszer által sorbarendezett ajánlatok, továbbá a létrejött tőzsdei ügyletek ár-, illetve árfolyam-információi, valamint a tőzsde által számított és közzétett indexértékek

Tőzsdei kereskedő

a tőzsdén kereskedési joggal rendelkező személy

Tőzsdei termék

a tőzsdén forgalmazott pénzügyi eszköz és áru

Tőzsdei ügylet

Az a szerződés, amelyet a tőzsdei kereskedő a tőzsdén - a tőzsdei szabályzat által lehetővé tett körben és módon - tőzsdei termékre vonatkozóan köt. A tőzsdei ügylet azonnali, határidős és opciós ügylet és ezek kombinációja lehet.

Tőzsdén kívüli azonnali ügylet

az ügyletkötést követő legfeljebb 8 munkanapon belül, devizaügylet esetén 2 munkanapon belül teljesített, értékpapír adásvételi, illetve csereügylet

Tőzsdére bevezetett értékpapír

a tőzsdei értékpapírlistán szereplő értékpapír

Transzfer

értékpapír „átutalás”, a befektetési szolgáltatónál számlán nyilvántartott szabad rendelkezésű értékpapír áthelyezése más értékpapírszámlára

Tulajdonosi megfeleltetés

a KELER Rt. által nyilvántartott, illetve a Számlatulajdonosok és számlavezetők által átadott adatok alapján az adott értékpapír feletti rendelkezési jog megállapítása, a tulajdonos azonosítása

Ügyfélszámla

az ügyfélnek vezetett olyan számla, amely kizárólag a befektetési szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás és az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetés által keletkezett egyenlegének terhére adott megbízások lebonyolítására szolgál

Ügyféltudakozvány

A törvény lehetővé teszi az ügyfeleknek, hogy megtudják, milyen adatokat tartalmaz róluk a KHR, ezt a betekintési jogot bármely hiteladat-szolgáltató révén gyakorolni lehet. Az erre a célra kialakított nyomtatvány az ún. ügyféltudakozvány. A választ postai úton, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában kapja meg az ügyfél. A tájékoztatás a kérelmező számára évi egy alkalommal díjtalan a továbbiakban a költségtérítés a kapcsolódó közvetlen költségek ellenértékét tartalmazza.

Ügynök

a) a befektetési szolgáltatóval, illetőleg árutőzsdei szolgáltatóval kötött szerződés alapján, annak nevében, felelősségére és kockázatára eljáró személy, aki/amely a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató bizományosi, illetőleg kereskedelmi tevékenységét megbízási szerződés alapján végzi és ennek során az ügyfél pénzét és egyéb eszközét kezeli;
b) az a személy, aki/amely a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató bizományosi, illetőleg kereskedelmi tevékenységét elősegítő tevékenységet végez

Üzemben tartó

A gépjármű tulajdonosa vagy a forgalmi engedélyben üzemben tartóként bejegyzett cég vagy magánszemély.

Üzletkötő

bizományosi, illetőleg kereskedelmi tevékenységet végző személy nevében szabályozott piacon szerződést kötő természetes személy

Üzletszerű tevékenység

az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység

Vagyonbiztosítás

A vagyonbiztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől függően bizonyos összegnek megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére, a biztosított, illetőleg a másik szerződő fél pedig díj fizetésére kötelezi magát. A vagyonbiztosítási szerződésben meghatározott biztosítási esemény rendszerint valamely károsító esemény bekövetkezése, amely a biztosított vagyontárgy értékcsökkenését eredményezi. Csak az köthet vagyonbiztosítást, aki a meghatározott vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy valóságos értékét.

Vagyonszerzési illeték

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) szerint öröklés, ajándékozás, visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket kell fizetni. A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke – ha a törvény másként nem rendelkezik – a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 10 %. Lakáscélú ingatlan esetében a forgalmi érték az illeték alapja. Az illeték mértéke 4 millió forintig 2 %, a forgalmi érték 4 millió forintot meghaladó része után 6 %.

Választható portfóliós rendszer

Az önkéntes nyugdíjpénztárak által működtethető rendszer, melyben a tag megválaszthatja, hogy megtakarítása milyen kockázatú befektetésekben, portfólióban tartsa a pénztár. Az eltérő befektetési eszközökből álló portfoliókat a pénztár állítja össze.
A jogszabályok 2007-től lehetővé teszik, 2009-től pedig kötelezően elő is írják a magán-nyugdíjpénztáraknak a választható portfoliós rendszer indítását.

Vállalati kártya (business card)

Olyan kártya, amelyet a vállalat biztosít alkalmazottai részére az üzleti jellegű kiadások fedezése céljából. A kártyához tartozó számla tulajdonosa a vállalat, a kártya birtokosa pedig az alkalmazott.

Változásjelentési kötelezettség

A szerződés tartalmazza azokat a lényeges körülményeket, amelyek megváltozását a biztosítónál írásban be kell jelenteni. Ennek elmulasztása később a biztosító mentesülését eredményezheti.

Változó kamatozású

A szerződés megkötésekor a szerződésben rögzítésre kerül, hogy a kamatozás változó, a pénzügyi intézmény jogosult a kamat mértékét változtatni a jogszabályi előirások betartása mellett (ez jelenleg azt jelenti, hogy a kamatlábváltoztatás dátuma előtt 60 nappal a pénzügyi inztézménynek Hirdetményében közzé kell tenni). A kamat mértékét általában a piaci kamatok változása, illetve a pénzügyi intézmény üzletpolitikája befolyásolja, melyre nagy hatással van a Magyar Nemzeti Bank irányadó kamatainak változása.

Valuta

Készpénz külföldi pénznemben, pl. 50 eurós bankjegy.

Végén határozott időtartamos járadék

A tag élete végéig kap járadékot, majd halála után az általa jelölt szolgáltatási kedvezményezett, a tag által meghatározott ideig - pl. 10 évig - kapja tovább a járadék összegét.

Vegyes életbiztosítás

Az egyik leggyakoribb életbiztosítási termék a vegyes biztosítás, mely a kockázati és elérési biztosítás kombinációja. Itt a biztosítási esemény a biztosított életben léte a biztosítás lejártakor, vagy halála, a biztosítási időtartam alatt. A biztosítás alapszolgáltatása ennél a formánál tehát a következő:
- ha a biztosított az előre rögzített tartam lejártakor életben van, úgy a biztosító kifizeti az akkor érvényes (nyereséggel növelt) biztosítási összeget.
- ha a biztosított a biztosítási időtartam alatt meghal, úgy a biztosító kifizeti a halál időpontjában érvényes (nyereséggel növelt) biztosítási összeget.

Veszélyes üzem

Olyan tevékenység folytatása, amely gépek működtetése, energia, vegyi anyagok vagy sajátos technológiák stb. alkalmazása miatt az esetleges károkozás szempontjából fokozott veszéllyel jár. A fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatója az okozott kárért vétkességre való tekintet nélkül felel. A gépjármű vezetés is veszélyes üzem.

Vételi opció (call option)

Olyan szerződés, amelyben az egyik fél (az opció jogosultja) az opciós díj megfizetése ellenében jogot szerez arra, hogy egy adott jövőbeni napon (lejáratkor), vagy napig (lejáratig) valamely termék meghatározott mennyiségét előre megállapított árfolyamon, az ún. kötési árfolyamon egyoldalú nyilatkozatával megvásárolhassa az opció kiírójától.

VIBER

az MNB által lebonyolított hazai nagy értékű forint fizetési megbízások teljesítésére szolgáló, bruttó elven alapuló valós idejű elszámolási rendszer

Visszavásárlás

Az életbiztosítási szerződések – lejárat előtti – megszüntetésének módja. Ilyenkor a biztosító – a szerződésben rögzített mértékben – a díjtartalékot visszafizeti. Különösen a szerződés első éveiben előnytelen ezzel a módszerrel élni, hiszen ekkor még alacsony a szerződéshez tartozó felhalmozás.

Visszlízing

A visszlízing különlegessége abban rejlik, hogy nem három-, hanem kétpólusú a jogviszony. A lízingbe vevő maga a szállító, aki eladja az adott eszköz tulajdonjogát abból a célból, hogy egyidejűleg lízingbe vegye azt a vevőtől, aki így lízingbe adó is.

Webkártya

Virtuális bankkártya, amely kifejezetten internetes vásárlások lebonyolítására használható. Az webkártya számának megadásával az online módon vásárló ügyfél kiküszöböli a visszaélés lehetőségét a saját bankkártyája számával, hiszen elkülönült kártyaszámot használ az internetes vásárlásokra. A webkártyán elérhető pénzösszeget a tulajdonos tetszése szerint tudja változtatni, és általában csak a vásárlás lebonyolítását megelőzően helyez el pénzt rajta.

Zárolás

az a számlaművelet, amelynek során a számlavezető nyilvántartja a számlatulajdonos önálló rendelkezési jogának ideiglenes felfüggesztését

Zárolt értékpapír alszámla

különböző jogcímeken zárolt értékpapírok nyilvántartására szolgáló alszámla

Zárt pénztár

Olyan pénztár, amely szakmai vagy más szervezési elv alapján (pl. munkahely) a pénztár lehetséges tagjainak körét meghatározza.

Zárt végű befektetési alap

az olyan befektetési alap, amelyre a futamidő lejáratának kivételével vissza nem váltható befektetési jegyek kerülnek kibocsátásra és forgalomba hozatalra

Zártkörű forgalomba hozatal

Az értékpapír forgalomba hozatala zártkörűnek minősül, ha
a) az értékpapírt kizárólag minősített befektetők részére ajánlják fel;
b) az értékpapírt minősített befektetőnek nem minősülő, tagállamonként száznál kevesebb személy részére ajánlják fel;
c) az értékpapírt kizárólag olyan befektetők részére ajánlják fel, akik egyenként legalább ötvenezer euró vagy annak megfelelő értékben vásárolnak a felajánlott értékpapírokból;
d) az értékpapír névértéke legalább ötvenezer euró vagy annak megfelelő összeg; vagy
e) az összes forgalomba hozott értékpapír kibocsátási értéke az ajánlattételtől számított tizenkét hónapon belül nem haladja meg a százezer eurót vagy az annak megfelelő összeget;
f) a részvénytársaság szövetkezet átalakulásával jön létre és a részvényeket kizárólag az átalakuló szövetkezet tagjainak, üzletrész tulajdonosainak ajánlják fel.
 
Már zártkörűen forgalomba hozott értékpapír esetében zártkörű forgalomba hozatalnak minősül az is, ha
a) a kibocsátó korábban már kibocsátott részvényekkel azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó, azokat helyettesítő részvényeket bocsát ki, és az ilyen új részvények kibocsátása nem jelenti a kibocsátott alaptőke növelését;
b) az értékpapírt részvénytársaságban, nyilvános vételi ajánlat keretében történő befolyásszerzéssel kapcsolatban ellenértékként ajánlják fel;
c) az értékpapírt a társaságok egyesülésével kapcsolatosan ellenértékként ajánlják fel;
d) a részvénytársaság a részvényeseinek ingyenesen juttat az alaptőkén felüli vagyon terhére részvényeket vagy osztalékként ezekkel azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényeket juttat, mint amelyre tekintettel az osztalékfizetés történik;
e) az értékpapírt a kibocsátó, illetőleg kapcsolt vállalkozása bármelyikük munkavállalójának, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsági tagjának, illetve volt munkavállalójának, vezető tisztségviselőjének és felügyelőbizottsági tagjának ajánlja fel, értékesíti, illetőleg juttatja, ha a kibocsátó valamely értékpapírja valamely szabályozott piacra már be van vezetve.

Zöldkártya

Nemzetközi gépjármű-biztosítási bizonylat, amely azt igazolja, hogy az üzemben tartó a hazájában olyan felelősségbiztosítással rendelkezik, amely érvényes a külföldön (Európában) okozott károkra is. A zöldkártyát a felelősségbiztosító - kérésre - állítja ki, és annak bemutatását a fogadó ország a határon megkövetelheti. (Rendszámegyezmény)
Ez a bizonylat nem azonos a környezetvédelmi felülvizsgálatot igazoló dokumentummal.