Mivel többen kifogásolták a Felügyeletnél, hogy a pénzügyi intézmények egy része belső szabályzataira hivatkozva az ügyfelektől személyazonosságuk igazolására nem fogad el a személyazonosító igazolványon kívül más érvényes hatósági igazolványt, az alábbiakban röviden tájékoztatjuk az ügyfeleket a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó szabályok alapján, valamint az attól függetlenül végzett ügyfél-azonosítás során is alkalmazandó szabályokról.

1. Azonosítás a pénzmosás megelőzésére és megakadályozására vonatkozó szabályok alapján

A pénzügyi szervezet - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény rendelkezéseinek megfelelően - az ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítésekor (és az ott meghatározott egyéb esetekben) köteles az ügyfél, annak meghatalmazottja, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő azonosítását elvégezni.

Az azonosítás az említett személyek személyazonosságáról való meggyőződés a törvényben meghatározott okiratok alapján, továbbá a tételesen meghatározott adatok írásban történő rögzítése.

Az azonosításhoz szükséges okmányok természetes személy esetén

• magyar állampolgár természetes személy személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa,
• külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya,
• 14. életévét be nem töltött természetes személy személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa vagy útlevele és lakcímet igazoló hatósági igazolványa;

Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy a) pontban megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt igazoló - 30 napnál nem régebbi - okiratot,

• hogya belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása megtörtént, illetőleg az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása iránti kérelmét az egyéni vállalkozó a körzetközponti jegyzőhöz benyújtotta,

• belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,

• külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;

A cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát) kell az azonosításhoz bemutatni.

2. Egyéb esetben milyen személyi okmányok kérhetők?

a. Személyazonosság igazolása

Általános szabályt rögzít a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény29.§ (4) bekezdése, amely alapján a polgár személyazonosságát - a személyazonosító igazolványon túl - minden olyan hatósági igazolvány igazolja, amely tartalmazza a polgár nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, arcképét, valamint sajátkezű aláírását. E feltételeknek jelenleg a személyi igazolvány, az útlevél és az új típusú, kártya formátumú (2001. január 1-jét követően kiállított) vezetői engedély felel meg.

Az előzőeknek megfelelő adattartalmú érvényes hatósági igazolvány bemutatása esetén, személyazonosítás céljából – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a polgár nem kötelezhető más okmány bemutatására.

b. Egyéb adat, tény, körülmény igazolása

Az ügyfelek azonosítását nem szabad összetéveszteni azzal az esettel, amikor a pénzügyi szervezet nem személyazonosítás céljából, hanem a pénzügyi szerződés megkötéséhez szükséges más adat, tény vagy körülmény igazolása érdekében kívánja meg ügyfelétől meghatározott okmány, egyéb irat bemutatását.

Példa erre, hogy a lakáscélú állami támogatások igénybevételi feltételeinek ellenőrzése során a folyósító hitelintézetnél az életkort a személyi igazolvány vagy születési anyakönyvi kivonat bemutatásával kell igazolni. Ugyanilyen példaként említhető, amikor a pénzügyi szervezetek üzletszabályzataikban szerződéskötési feltételként kötik ki egyéb okmányok bemutatását, például fogyasztási hitelkérelem benyújtásakor közüzemi díjszámlák csatolását. Az ügyfél-azonosítás fenti szabályai nem érintik a képviseletre való jogosultság igazolásának adott szolgáltatónál alkalmazott menetét sem, amelyben e jogosultság igazolására további okiratok bemutatása írható elő.

Felhívjuk végül a figyelmet arra, hogy a pénzügyi piac szigorú azonosítási szabályait elsősorban a pénzügyi szerződések magasabb kockázatai magyarázzák. Mivel e rendelkezések célja végső soron a teljes pénzügyi rendszer kockázatainak csökkentése, közvetve minden ügyfél érdekeit szolgálják.