A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvényben (továbbiakban: Psztv.) biztosított felügyeleti jogkörömben eljárva, a HSBC Credit Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál (székhelye: 1077 Budapest, Kéthly Anna tér 1.; a továbbiakban: Társaság) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.; a továbbiakban: Felügyelet) által lefolytatott helyszínen kívüli fogyasztóvédelmi témavizsgálat során az alábbi

hozom:

I. Megállapítom, hogy a Társaság lakossági hitelezési tevékenysége során a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról szóló magatartási kódex egy pontját megsértve jár el és így gyakorlata nem felel meg a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabály rendelkezéseinek.

II. Kötelezem a Társaságot, hogy haladéktalanul módosítsa a nem vagy késedelmesen fizető ügyfeleknek kiküldött fizetési emlékeztető és felszólító leveleket úgy, hogy azok maradéktalanul megfeleljenek a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról szóló magatartási kódex V. 1. d) pontjának.

III. Kötelezem továbbáa Társaságot, hogy az I. pontban foglalt jogszabálysértés megszüntetése érdekében tett intézkedésekről értesítse a Felügyeletet, legkésőbb 2010. október 31. napjáig.

IV. A Társaságot a jelen határozat rendelkező részének I. pontjában foglalt jogszabálysértés miatt 3.000.000 Ft (azaz három millió forint) összegű fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezem.

V. Egyebekben a vizsgálatot további intézkedés alkalmazása nélkül lezárom.

A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834-30000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.  

A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.

A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel.

A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

Indokolás

A Felügyelet a Társaságnál 2010. március 24. napján a Psztv. 48/A. § alapján és a 48/K. § szerinti fogyasztóvédelmi témavizsgálatot indított.

A vizsgálat annak megállapítására irányul, hogy a Társaság a lakossági hitelezési tevékenysége során alkalmazza-e a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról szóló Magatartási Kódex (a továbbiakban: Magatartási Kódex) rendelkezéseit és így gyakorlata megfelel-e a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény rendelkezéseinek. Az ellenőrzés célja továbbá, hogy a Társaság betartja-e a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) Kódexszel kapcsolatos rendelkezéseit, így a Hpt. 203. § (6)-(7), 207. § (2), valamint 210.§ (4) bekezdéseinek rendelkezéseit.

A helyszínen kívüli fogyasztóvédelmi témavizsgálat során a Felügyelet vizsgálta

• a kereskedelmi gyakorlat keretében a Magatartási Kódexre való utalást, valamint a Hpt. 203. § (6) – (7) bekezdéseinek való megfelelést,

• a Hpt. 207. § (2) bekezdésének való megfelelést,

• a Magatartási Kódex II. fejezetében szereplő, egyes szerződéskötés előtti hitelezői magatartásra vonatkozó általános elveket, azaz, hogy a Társaság hogyan tesz eleget a Magatartási Kódex II.b. (saját termékek közötti összehasonlítás), II.d. (Felügyelet honlapjára való átlinkelés), II.g. (kereskedelmi kommunikációban hogyan történik az akciós és nem akciós feltételű hitelek törlesztő-részleteinek bemutatása) pontjainak,

• az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó szerződési feltételek a Hpt. 210. §.-ának, valamint a Magatartási Kódex III. fejezetében szereplő rendelkezéseknek való megfelelését,

• a 2010. január 1. napját követően végrehajtott egyoldalú szerződésmódosításoknak a szimmetria elvének való megfelelését, valamint

• a Magatartási Kódex V.1. V.2.b. és V.2.d. pontjainak teljesítését,

• a Magatartási Kódexben foglaltak betartásának érdekében az ügynökökkel, megbízottakkal kötött szerződések módosítását.

A vizsgálat megállapításait a Felügyelet vizsgálati részjelentés-tervezetben foglalta össze, és azt észrevételezésre megküldte a Társaság részére.

A Társaság 2010. augusztus 24. napján kelt levelében tájékoztatta a Felügyeletet a vizsgálati részjelentés-tervezetben megfogalmazott megállapításokkal kapcsolatos észrevételeiről, melyeket a Felügyelet a végleges részjelentés és jelen határozat elkészítése során figyelembe vett.

A vizsgálati részjelentés-tervezetben a Felügyelet megtette fogyasztóvédelmi megállapításait, az abban foglalt hiányosságokra, fogyasztóvédelmi aggályokra a Társaság együttműködő magatartással reagált.

I.

A Felügyelet – többek között – vizsgálta, hogy a Társaság hogyan tett eleget a Magatartási Kódex V. fejezetében foglalt, a végrehajtási eljárás előtt és alatt alkalmazandó felelős hitelezői magatartás elveinek, így különösen az V.1. a-d), V.2. b) és d) pontoknak.

Ennek keretében a Felügyelet áttekintette a Társaság által alkalmazott fizetési felszólító leveleket és megállapította, hogy a Társaság által alkalmazott és a nem vagy késedelmesen fizető ügyfeleknek kiküldött fizetési értesítő és felszólító levelek nem tartalmazzák maradéktalanul a Magatartási Kódex V.1. d) pontjában meghatározott kötelező tartalmi elemeket.

A Magatartási Kódex V.1. d) pontja szerint „a hitelezők vállalják, hogy a végrehajtási eljárás lehetőség szerinti megelőzése érdekében:

d) Az írásbeli fizetési felszólításban felhívják az ügyfél figyelmét

- a teljes fennálló tartozás összegére,

- a fizetendő kamatra, a késedelmi kamat mértékére és arra, hogy a nemfizetés során a kamatteher folyamatosan nő,

- a tartozás kiegyenlítésének elmaradása esetén történő jogi eljárásokra (végrehajtási eljárás, követelésértékesítés, stb.), valamint az ingatlan lehetséges elvesztésére. Az ügyfél számára be kell mutatni a magatartása várható jogkövetkezményeit.”

A Társaság hat különböző típusú fizetési felszólító levelet küld az ügyfeleinek.

(…)

A fizetési emlékeztető és felszólító levelek ugyan tartalmazzák a teljes fennálló tartozás összegét, beleértve a késedelmi díj feltüntetését, ugyanakkor egyáltalán nem tartalmazzák a hátralékos törlesztő részlet tőke és ügyleti kamat összegei szerinti megbontását. Ezek tételes feltüntetését csak a Kölcsönszerződés felmondása tartalmazza, az ismételt fizetési felszólításban, a hátralék azonnali rendezésére vonatkozó fizetési felszólításban, a felmondás előtti utolsó fizetési felszólításban, valamint a kölcsönszerződés felmondásában nem szerepelnek.

A fizetési emlékeztető levél és a fizetési felszólítás tartalmazza a folyamatosan növekvő kamatteherre történő figyelemfelhívást, amely a sorban többi fizetési felszólításban (így az ismételt fizetési felszólításban, a hátralék azonnali rendezésére vonatkozó fizetési felszólításban, a felmondás előtti utolsó fizetési felszólításban, valamint a kölcsönszerződés felmondásában) ugyanakkor nem szerepel.

A fizetési emlékeztető és felszólító levelekben ugyan megjelennek egyes várható jogkövetkezmények, azonban azok az egyes felszólító levelekben nem szerepelnek teljes körűen, jellemzően egy levélben csak egy fajta jelenik meg.

A felmondás előtti utolsó fizetési felszólítás levél nem tartalmazza a késedelmes összeget. A Társaság belső eljárási hibára hivatkozva ezt a tényt a részjelentés-tervezetre tett nyilatkozatával elismerte, ezért a Társaság a levelet – a nyilatkozata szerint – ebben a formában 2010. augusztus 24. napjától nem küldi ki ügyfeleinek.

A Társaság a részjelentés-tervezetre tett nyilatkozatában előadta, hogy a Kölcsönszerződés felmondása tartalmazza a jogkövetkezményekre való figyelemfelhívást, melyet a Felügyelet nem vitatott. A Felügyelet álláspontja szerint azonban a kölcsönszerződés felmondása a nemfizetés esetén egy várható jogkövetkezmény, melyre a Kódex vonatkozó pontja értelmében előzetesen már a fizetési felszólításokban kell a figyelmet felhívni, és nem magában a felmondásban.

A Magatartási Kódex V.1.d) pontja értelmében valamennyi fizetési emlékeztető és felszólító levél kell, hogy tartalmazza az abban meghatározott kötelező tartalmi elemeket, így a teljes fennálló tartozás összegére, a fizetendő kamatra, a késedelmi kamat mértékére vonatkozó figyelemfelhívást és utalást arra, hogy a nemfizetés során a kamatteher folyamatosan nő. Valamennyi fizetési felszólítás továbbá kell, hogy utaljon a várható jogkövetkezményekre.

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) 6. § (2) bekezdése szerint „megtévesztő kereskedelmi gyakorlat továbbá a) az a kereskedelmi gyakorlat, amely más vállalkozással, illetve annak cégnevével, árujával, árujelzőjével vagy egyéb megjelölésével való összetévesztésre vezethet,

b) az olyan magatartási kódexben foglalt követelmény be nem tartása, amelynek a vállalkozás alávetette magát, amennyiben a vállalkozás

ba) a követelmény betartására nem csupán szándéknyilatkozat formájában, hanem igazolható módon kötelezettséget vállalt, és

bb) a kereskedelmi gyakorlat keretében utal a kódexnek való alávetettségére,

ha ez valamennyi tényszerű körülmény figyelembevételével a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.”

A Felügyelet megállapítja, hogy a Társaság azzal, hogy a Magatartási Kódex V.1. d) pontjában foglalt kötelezettségét nem teljes körűen, valamennyi fizetési felszólító levélben következetesen teljesítette, az Fttv. 6. § (2) bekezdése szerinti megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot tanúsított.

II.

A Magatartási Kódex említett pontjának gyakorlati megvalósulása és az ügyfelek megfelelő tájékoztatásának biztosítása érdekében jelen határozat rendelkező részének II. pontja értelmében köteleztem a Társaságot, hogy haladéktalanul módosítsa a nem vagy késedelmesen fizető ügyfeleknek kiküldött fizetési emlékeztető és felszólító leveleket úgy, hogy azok maradéktalanul megfeleljenek a Magatartási Kódex V. 1. d) pontjának.

III.

A Felügyelet fokozott figyelemmel kívánja kísérni a határozat rendelkezésének maradéktalan végrehajtását,továbbá az ügyfelek megfelelő tájékoztatásának biztosítottságát, a Psztv. 48/H. § (1) bekezdés c.) pontja alapján köteleztem a Társaságot, hogy a rendelkező rész I. pontban foglalt jogszabálysértés megszüntetése érdekében tett intézkedésekről értesítse a Felügyeletet, legkésőbb 2010. október 31. napjáig.

IV.

A Psztv. 48/H. § (1) bekezdése szerint a Felügyelet a vonatkozó jogszabályok megsértése esetén fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Psztv. 48/I. § (1) bekezdés a) pontja szerint a fogyasztóvédelmi bírság összege tizenötezer forinttól a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szolgáltató esetében a szolgáltató éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig terjedhet.

A rendelkező részben meghatározott mértékű bírságot jelen határozat indokolásában részletesen kifejtett jogszabályi előírás megsértése miatt szabtam ki.

A bírság mértékének megállapítása során súlyosbító körülményként értékeltem a jogszabálysértés potenciálisan ügyfélérdeket veszélyeztető jellegét, valamint azt, hogy a Felügyelet megítélése szerint a Társaság által alkalmazott fizetési felszólító levelek tartalma a Kódex említett pontjához viszonyítva nem teljes körűek, nem következetesek.

Enyhítő körülményként értékeltem ugyanakkor a Társaság együttműködési szándékát, a hiányosságok kiküszöbölése érdekében tett intézkedéseket, és azt, hogy a Felügyelet részjelentés-tervezetben tett megállapítása nyomán a Társaság 2010. augusztus 24. napjától annak kiegészítéséig felfüggesztette a felmondás előtti utolsó fizetési felszólító levél kifogásolt formában történő alkalmazását. A fentiek alapján a bírság összegét a törvényi bírságkeret alapján állapítottam meg.

V.

A vizsgálat során a fentieken túl jogszabálysértés megállapítására nem került sor, így azok tekintetében a vizsgálatot intézkedés alkalmazása nélkül lezárom.

-

A határozat a már hivatkozott jogszabályhelyeken, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 71. §-ának (1) bekezdésén alapul.

A határozatot a Felügyeletnek a Psztv. 4. §-ának c) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hoztam meg.

A határozat elleni közigazgatási jogorvoslat lehetőségét a Ket. 100. § (1) bekezdésének d) pontja zárja ki, a bírósági felülvizsgálat lehetőségét a Psztv. 34. § (1) bekezdése valamint a Ket. 109. § (1) bekezdése biztosítja. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás továbbá a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 327. § (2) bekezdésén és 330. § (2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2010. szeptember 2.

Dr. Szász Károly s.k.,
a PSZÁF elnöke