A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina
krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által az UNION Vienna Insurance Group Biztosító
Zrt. (1082 Budapest, Baross u. 1., továbbiakban: Biztosító) 2010. naptári évre
vonatkozó, 2009. október 30-án közzétett kötelező gépjármű felelősségbiztosítási
díjtarifája, annak a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2009. november 11-ei számában
közzétett kiegészítése alapján lefolytatott felügyeleti ellenőrzés megállapításaira
alapozva a Felügyeleti Tanács az alábbi
határozatot
hozza:
1. Kötelezi a Biztosítót, hogy a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2009.
november 11-ei számában megjelentetett, a Biztosító 2010. naptári évre érvényes
kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjait rögzítő díjtarifájának „Kármentességi
kedvezmény I.,” „Kármentességi Kedvezmény II.” elnevezésű díjképző elvekkel (alapdíj-korrekciós
tényezőkkel) való kiegészítésének alkalmazását haladéktalanul szüntesse meg.
2. Kötelezi a Biztosítót a Felügyelet JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata
2. pontjában foglalt kötelezés végrehajtására, miszerint a Magyar Hírlap, illetve
a Népszava 2009. október 30-ai számában közzétett, a Biztosító 2010. naptári évre
érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjait rögzítő díjtarifáját a
jogszabályi előírásokba ütköző „önrész” alkalmazása nélkül ismételten jelentesse
meg. A Biztosító közzétételében tüntesse fel, hogy az a jelen felügyeleti határozaton
alapul, továbbá hogy a közzététel mennyiben tér el a Biztosító 2009. október 30-án,
országos napilapokban megjelent közzétételtől.
Határidő: a kézhezvételtől számított 3 munkanap
A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye.
Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás
egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon
belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti.
A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban
benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó
hatálya.
Indokolás
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (a
továbbiakban: Psztv.) 7.§ d) pontja alapján a Felügyelet feladata – többek között
– a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény
(a továbbiakban: Bit.) hatálya alá tartozó szervezetek és személyek működésére
és tevékenységére vonatkozó, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések
betartásának (…) ellenőrzése, illetve folyamatos vizsgálata.
A Biztosító a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása 2010. évre vonatkozó díjtarifáit
két országos napilapban, a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2009. október 30-i
számában közzétette. A közzétett díjtarifa alapján a Felügyelet a 2009. november
5-én kelt, JÉ-II/IB-311/2009. számú határozatában kötelezte a Biztosítót, hogy
egyrészt az „önrész” elnevezésű díjképző elv (alapdíj-korrekciós tényező) alkalmazását
haladéktalan szüntesse meg, másrészt díjtarifáját a jogszabályi előírásokba ütköző
„önrész” alkalmazása nélkül ismételten jelentesse meg.
A Biztosító a határozati kötelezés teljesítéseként a Magyar Hírlap, illetve a
Népszava 2009. november 11-ei számában – „az UNION Biztosító 2010. évi kötelező
gépjármű-felelősségbiztosítási díjai” címmel – megjelentetett hirdetmény szerint
a Biztosító a Felügyelet JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata alapján a 2009. október
30-án közzétett díjtarifában a „Szorzók-személygépkocsi-önrész” törlésre kerül
és helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„Kármentességi kedvezmény I.
A szerződő 20% kármentességi kedvezményre jogosult személygépjárműre kötött,
határozatlan tartamú, 2009.12.31-ét követő kockázatviselés kezdetű KGFB díjából,
ha 2007. január 1. óta folyamatosan – összesen legfeljebb 180 nap megszakítással
– személygépkocsira vonatkozó felelősségbiztosítással rendelkezett, és 2007. január
1. és az ajánlat aláírásának időpontja közötti időszakban a KGFB szerződőjeként
nem okozott kárt, és a kártörténeti igazolás vagy az előzménybiztosítás kártörténeti
adatai alapján a 2010. évre megállapított bonus-malus besorolása nem malus osztályú,
és a kártörténeti igazoláson nem szerepel káresemény. Ha a szerződés alapján a
biztosítási időszakban kárkifizetés történik, akkor a kármentességi kedvezmény
a következő biztosítási időszakban megszűnik.
Kármentességi kedvezmény II.
A szerződő 30% kármentességi kedvezményre jogosult személygépjárműre kötött,
határozatlan tartamú, 2009.12.31-ét követő kockázatviselés kezdetű KGFB díjából,
ha 2002. január 1. óta folyamatosan – összesen legfeljebb 180 nap megszakítással
– személygépkocsira vonatkozó felelősségbiztosítással rendelkezett, és 2002. január
1. és az ajánlat aláírásának időpontja közötti időszakban a KGFB szerződőjeként
nem okozott kárt, és a kártörténeti igazolás vagy az előzménybiztosítás kártörténeti
adatai alapján a 2010. évre megállapított bonus-malus besorolása nem malus osztályú,
és a kártörténeti igazoláson nem szerepel káresemény. Ha a szerződés alapján a
biztosítási időszakban kárkifizetés történik, akkor a kármentességi kedvezmény
a következő biztosítási időszakban megszűnik.”
A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004.
(VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 18. §(1)-(3) bekezdése alapján
a biztosító következő évi díjait a Rendelet 2. számú mellékletben foglalt gépjármű
kategóriánként, és a Rendelet 3. számú mellékletbenmeghatározott bonus-malus osztályonkénti
besorolással állapítja meg. A biztosító díjszabásában az egyes kategóriákon belül,
illetve bonus-malus osztályokban a meghirdetett díjtarifája szerint megállapított
egyedi díjakat alkalmaz. A biztosító a meghirdetett díjait év közben nem változtathatja
meg. A biztosító köteles a biztosítási feltételeket, az érvényben lévő, valamint
két országos napilapban október 30-ig közzétett következő évi díjtarifáját az
ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és az interneten hozzáférhetővé
tenni.
A Bit. 101. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, ha a Felügyelet a termék terjesztésének
megkezdését követően megállapítja, hogy a termék vagy a terjesztés körülményei
jogszabálysértőek, illetve nyilvánvalóan sértik a biztosítottak (szerződő felek,
kedvezményezettek stb.) érdekeit, a jogszabálysértés, az érdeksérelem, a hiba,
illetve a hiányosság megszüntetésére kötelezi a biztosítót határidő tűzésével.
Indokolt esetben a Felügyelet a termék terjesztését felfüggesztheti. A Bit. 197.§
(5) bekezdésének b) pontja alapján a Bit-ben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének
számít különösen jogszabálysértő termék terjesztése, vagy a termék terjesztésével
kapcsolatos jogszabálysértés.
A fentiek alapján a Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító 2010. november
11-ei hirdetménye a JÉ-II/IB-311/2009. számú határozat 2. pontjában foglalt kötelezésnek
nem tesz eleget, mivel az nem a 2009. október 30-án megjelentetett díjtarifa önrész
nélkül közzétett változata. A Felügyelet megállapította továbbá, hogy – az ún.
„Kármentességi kedvezmény I.” és „Kármentességi kedvezmény II.” elnevezésű díjképző
elvek november 11-ei bevezetésével, a Rendelet 18.§-ában foglalt azon szabály
sérelmén keresztül, miszerint a Biztosító a következő évi díjtarifáját két országos
napilapban október 30-ig köteles közzétenni – sérültek a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási
piac szereplőinek, de különösen a 2010. évre kötelező gépjármű felelősségbiztosítási
tevékenységet művelő biztosítót a 2010. október 30-án közzétett díjtarifák alapján
– vagy a közzétett díjtarifákat alkalmazó biztosításközvetítői csatornán (kalkulátorokon)
keresztül – már választó (más biztosító részére már ajánlatot tett vagy más biztosítóval
már szerződést kötött) üzembentartók érdekei, tekintettel arra, hogy nekik a
november 11-én bevezetett kedvezményeket – és ebből kifolyólag a biztosító számukra
esetleg kedvezőbbé váló díjszintjét – a biztosító kiválasztása során figyelembe
venni nem volt lehetőségük.
A Bit. 195. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a Felügyelet a biztosító kötelezettségének
teljesítése, az ügyfelek érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a
biztosítási tevékenység a Bit-nek, illetve ezen tevékenységekre vonatkozó más
jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a Bit-ben, a biztosítási
tevékenységre vonatkozó más jogszabályban, továbbá a felügyeleti határozatokban
meghatározott feltételeknek való megfelelésre - határidő kitűzésével – kötelezhet.
A Bit. 197.§ (5) bekezdésének b) pontja alapján a Bit-ben foglalt kötelezettségek
súlyos megsértésének számít különösen (…) a termék terjesztésével kapcsolatos
jogszabálysértés.
A fentiek alapján a Felügyelet – mérlegelve a Psztv. 47. § (4) bekezdésében foglaltakat,
így különösen a Biztosító magatartásának a Bit. által is minősített súlyosságára,
annak a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási piacra gyakorolt hatására, nevezetesen,
hogy egyrészt a 2010. október 30-ai díjhirdetést követően bevezetett kedvezmények
alkalmazása az október 30-án meghirdetett díjtarifát alkalmazó, így jogszabályszerűen
eljáró versenytárs biztosítók jogszabályszerű magatartását is elbizonytalaníthatja,
másrészt a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződéskötési kötelezettséggel
terhelt, különösen azon árérzékeny üzembentartók érdeksérelméhez vezethet, akik/amelyek
a 2010. november 11-éig – a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási piac tényleges
(teljes) kínálata ismeretének hiányában – már olyan biztosítót választottak, amely
biztosító részükre kínált díjszintjénél a Biztosító díjszintje (a november 11-ei
kiegészítés folytán) kedvezőbbé válik, a rendelkező részben foglaltak szerint
a Biztosítót az újonnan bevezetett kedvezmények megszüntetésére, illetve a JÉ-II/IB-311/2009.
számú határozat 2. pontjában foglaltak végrehajtására kötelezte. Bírság kiszabását
– figyelemmel a Biztosítónak az eljárás során a Felügyelettel szemben tanúsított
együttműködésére, illetőleg a JÉ-II/IB-311/2009. számú határozat végrehajtása
érdekében tett intézkedései során tanúsított jóhiszemű magatartására – jelen határozatában
a Felügyeleti Tanács mellőzte.
A Felügyelet a határozatot a Ket. 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. §
i) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A határozat a Ket. 128.
§ (1) bekezdés c) pontja értelmében jogerős.
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés
d) pontja, 109. § (1) bekezdése, 110. § (1) bekezdése alapján, valamint a polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 327.§ (2) bekezdése és 330.§ (2)
bekezdésén alapul.
A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság
kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) és 48.§ (1) bekezdésein,
valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A késedelmi pótlék
Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja.
Budapest, 2009. november 11.
A Felügyeleti Tanács nevében eljárva
Dr. Farkas Ádám s. k.,
a PSZÁF
Felügyeleti Tanácsának elnöke
