1. Bevezetés

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) (Alaptörvény) 23. cikkének (4) bekezdése szerint az önálló szabályozó szerv vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki. Az Alaptörvény 42. cikke alapján a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szervre vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (Psztv.) 1.§-a szerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (Felügyelet) Magyarország pénzügyi közvetítő rendszerét felügyelő, ellenőrző hatósági feladatokat ellátó önálló szabályozó szerv, amely csak a törvénynek van alárendelve. A Felügyelet feladat- és hatáskörét a Psztv. 3-8. §-ai határozzák meg.

A Felügyelet az Alaptörvényből fakadó szabályozói feladatkörére tekintettel felelős szabályozó és jogalkalmazó szervként szükségesnek tartja, hogy a felügyelt intézmények, a pénzügyi szervezetek vagy a pénzügyi szektor valamely ágazatába belépni kívánó személyek részére a vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatban orientáló jogértelmezéseket, azaz állásfoglalásokat adjon ki. Ugyanakkor az állásfoglalás, illetve kiadása, mint a Felügyelet által ellátandó törvényi feladat, egyetlen jogszabályban sem jelenik meg.

A Felügyelet elsődleges, törvényben foglalt feladatait a Psztv. határozza meg. A Felügyelet e törvény által rendelt feladatok ellátásához rendelkezik a megfelelő és szükséges kapacitásokkal. Az állásfoglalás-kérések elmúlt időszakban jelentősen megnövekedett száma a Felügyelet jelentős erőforrásait kötötte le. Ahhoz, hogy a Felügyelet továbbra is szakmailag megalapozott, a pénzügyi tárgyú jogi környezetben való eligazodást és a normakövető magatartást elősegítő állásfoglalásokat tudjon kiadni, szükségesnek tartja meghatározni az állásfoglalás-kérések általa elvárt formai és tartalmi követelményeit. A Felügyelet elvárásainak megfelelő, szakmailag megalapozott állásfoglalás-kérés ugyanis jelentősen növeli az állásfoglalás kiadására irányuló munka hatékonyságát, rövidíti a felügyeleti álláspont kialakításának és kiadásának időtartamát.

Jelen tájékoztató (Tájékoztató) célja, hogy minden piaci szereplő számára átláthatóvá tegye a Felügyelet által szakmailag megalapozott, érdemi állásfoglalás kiadására alkalmas állásfoglalás-kérésekkel kapcsolatban megkívánt formai és tartalmi szempontokat, továbbá általános, elvi információkat nyújtson a Felügyelet állásfoglalás-készítési gyakorlatáról.

2. A Felügyelet állásfoglalásainak jogi természete

Felügyeleti állásfoglalás kiadására jellemzően jogszabályi rendelkezések értelmezése, vagy keretjellegű normatív rendelkezések tartalommal való feltöltése vonatkozásában kerül sor. A Felügyelet célja az állásfoglalások kiadásával az, hogy jogi normák által nem szabályozott kérdésekben, vagy többféleképpen értelmezhető, adott esetben egymásnak ellentmondó jogi szabályozás esetén saját álláspontját ismertesse az állásfoglalást kérő személy részére annak érdekében, hogy ezen állásfoglalást kérő személy a Felügyelet – nem kötelező erejű – állásfoglalása ismeretében kialakíthassa saját jogi álláspontját. 

Az állásfoglalás kiadása nem minősül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) alapján hatósági tevékenységnek, így az állásfoglalás-kérések megválaszolására nem vonatkoznak a Ket.-ben, valamint a Psztv.-ben meghatározott eljárási szabályok és határidők.

A Felügyelet az állásfoglalását kizárólag az állásfoglalást kérő személy által a Felügyelet rendelkezésére bocsátott információk alapján alakítja ki. Az állásfoglalásban foglalt egyedi jogértelmezés kizárólag az állásfoglalás alapját képező tényállásra vonatkozik. A Felügyelet állásfoglalása nem tekinthető kötelező erejűnek, a benne foglaltaknak más hatóságra, bíróságra nézve nincs kötelező ereje.

A fentiekből következően a Felügyelet állásfoglalása pusztán orientáló jellegű iránymutatás, mely egy esetleges jogvita esetén a bíróságot semmilyen formában nem köti. Éppen ezért, az állásfoglalás kiadása nem mentesíti az adott állásfoglalást kérő személyt saját jogi álláspontja kialakításának szükségessége és az ezért fennálló felelősség alól. Az állásfoglalás kiadás nem hatósági ügy. Bármely tevékenység, üzleti döntés, jogügylet, üzleti modell stb. megkezdésének, elhatározásának, végrehajtásának a Felügyelet állásfoglalásától való függővé tétele kizárólag az állásfoglalást kérő személy felelőssége. Az állásfoglalás tartalmából vagy kiadásának időtartamából eredő következményekért a Felügyeletet felelősség nem terheli.

3. Formai és tartalmi követelmények

Állásfoglalás iránti kérelmet a Felügyelet kizárólag abban az esetben vizsgál érdemben, ha azt a kérelmező papíralapon eredeti példányban vagy elektronikus ügyfélkapun keresztül, az ügyfélkapu követelményeinek megfelelően nyújtja be.

Az állásfoglalás-kérelmet annak érdemi vizsgálata érdekében a benyújtó intézmény – saját cégjegyzési módjától függően egy vagy több – törvényes képviselőjének cégszerű aláírásával, jogi képviselő eljárása esetén a jogi képviselő aláírásával ellátva kell benyújtani.

Ügyvédek, ügyvédi irodák által benyújtott állásfoglalás-kérések esetében szükséges csatolni a megbízó intézmény által kiállított ügyvédi meghatalmazás egy eredeti példányát. Ezen követelménytől a Felügyelet csak kivételesen, indokolt esetben tud eltekinteni. 

Az állásfoglalás-kérésnek célszerű tartalmaznia a következőket:

a. az állásfoglalást kérő nevét, székhelyét, levelezési címét,

b. a Felügyelet állásfoglalása iránti igényt kiváltó részletes tényállást, ideértve a tényállás helyes megítéléséhez és a helyes jogi következtetések levonásához szükséges minden lényeges körülményt és információt (homályos vagy részleges tényállás esetén a Felügyeletnek jelentős számú feltételezést kell meghatároznia az álláspontja kialakításakor, amely jelentősen csökkentheti az érdemi állásfoglalás kiadásának esélyét),

c. a konkrétan, egyértelműen megfogalmazott jogkérdést, amelyre vonatkozóan az állásfoglalást kérő személy a Felügyelet állásfoglalását kéri,

d. az állásfoglalást kérő által vizsgált jogszabályi rendelkezések, korábbi felügyeleti állásfoglalások, esetleges egyéb források (pl. törvényindokolások, kommentárok stb.) megjelölését,

e. az állásfoglalást kérő jogi álláspontját, az általa helytállónak vélt jogértelmezés kifejtését kellő részletességű indokolással, szükség esetén kitérve arra, hogy ettől eltérő jogértelmezés álláspontja szerint miért nem minősülhet helytállónak.

4. Állásfoglalás-kérésnek nem minősülő beadványok

A Felügyelet kizárólag konkrét jogkérdésben foglal állást, erre irányuló, megalapozott és szakszerű kérelemre. A Felügyelet a felügyelt intézmények tevékenységét, belső szabályozottságát, szabályzatai, szabályozó dokumentumai, alkalmazott gyakorlatai jogszabályi megfelelőségét folyamatos felügyelés keretében, helyszíni vagy helyszínen kívüli vizsgálatok során ellenőrzi. A jogszabályok egyértelműen meghatározzák azon szabályzatok körét, amelyek alkalmazását a Felügyelettel engedélyeztetni kell, azaz a Felügyelet törvényi feladata ezen szabályzatok jogi megfelelőségének előzetes megállapítása. E körön túlmenően azonban a Felügyeletnek nincs hatásköre egyéb szabályzatok, szerződések, termékek, üzleti megoldások, folyamatok stb. jogi megfelelőségének előzetes, általános vizsgálatára. Az erre irányuló kérelmeket, beadványokat a Felügyeletnek nem áll módjában érdemben megválaszolni.

5. Az állásfoglalások nyilvános adatbázisa a Felügyelet honlapján

A Felügyelet honlapján elérhető egy nyilvános adatbázis, amely a közzétett felügyeleti állásfoglalásokat időrendben, kereshetően tartalmazza. Javasoljuk, hogy az állásfoglalás-kérésre vonatkozó beadvány megírása és a Felügyelet részére történő eljuttatása előtt tájékozódjanak az adatbázisban, és csak olyan kérdéssel forduljanak a Felügyelethez, amelyre ott nem találtak választ.

A fenti formai és tartalmi követelmények teljesítése természetesen nem jogszabályból fakadó elvárás, pusztán a Felügyeletnek a szakmai együttműködésen alapuló elvárásait tartalmazza. Az ezen szempontoknak nem megfelelő állásfoglalás-kérések ebből következően nem tekinthetőek jogszabálynak nem megfelelő beadványoknak, ugyanakkor azok érdemi, szakszerű és rövid időn belüli megválaszolásának lehetősége csekélyebb mértékű.

A fentiek alapján a Felügyelet javasolja minden piaci szereplő számára, hogy a jövőben állásfoglalás-kérelmei elkészítése során vegyék figyelembe a Tájékoztatóban rögzített szempontokat.

Budapest, 2011. március 2.

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete