Az államháztartási és a kormányzati szektorba tartozó szervezetek adósságkeletkeztetésének megváltozott szabályairól.

A Felügyelet körlevélben hívja fel a pénzügyi intézmények figyelmét a Vám- és Pénzügyőrség megszűnéséből és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felállításából eredő egyes változásokra.

2010-től megszűnik annak lehetősége, hogy a kgfb-tevékenységet művelő biztosítók az október 30-ai díjhirdetést megelőzően díjtarifájukat kétoldalú konzultációkon egyeztessék a Felügyelettel.

A körlevélben tett javaslatok a DAC (Deferred Acquisition Costs) képzés szabályozottsága, számviteli alátámasztottsága, valamint a képzés módszere témaköreivel foglalkoznak.

A Felügyelet Vezetői körlevélben fogalmazta meg figyelemfelhívó javaslatait a KGFB flotta szerződések díjainak közzététele és a KGFB flotta szerződések kezelése területén elvárt magatartásról.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (Felügyelet) vezetői körlevélben fogalmazta meg elvárásait a biztosítók számára, annak érdekében, hogy azok megfelelően kezelni tudják a fokozódó pótlólagos likviditás- és tőkebevonási nehézségeiket.

A Felügyelet szerint a biztonságos működés fenntarthatósága a kockázatok növekedésének időszakában többlet tartalék- és tőkekövetelményt támaszthat a biztosítókkal szemben, mely időszak alatt egyre nehezebb és drágább külső tőkét bevonni. Ebben a helyzetben felértékelődik a belső tőkeképződés, ezért kiemelten fontos, hogy a biztosítók a megképződött eredményt az intézmény tőkehelyzetének megerősítésére használják fel.

A Felügyelet a tőkehelyzet erősítése érdekében azt is javasolja a biztosítók tulajdonosainak, hogy 2009-ben a társaságok megképzett adózás utáni eredményét ne fizettessék ki osztalék formájában, hanem hagyják azt a biztosítóknál.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (Felügyelet) vezetői körlevélben fogalmazta meg elvárásait a biztosítók számára, annak érdekében, hogy azok megfelelően kezelni tudják a fokozódó pótlólagos likviditás- és tőkebevonási nehézségeiket.

A Felügyelet szerint a biztonságos működés fenntarthatósága a kockázatok növekedésének időszakában többlet tartalék- és tőkekövetelményt támaszthat a biztosítókkal szemben, mely időszak alatt egyre nehezebb és drágább külső tőkét bevonni. Ebben a helyzetben felértékelődik a belső tőkeképződés, ezért kiemelten fontos, hogy a biztosítók a megképződött eredményt az intézmény tőkehelyzetének megerősítésére használják fel.

A Felügyelet a tőkehelyzet erősítése érdekében azt is javasolja a biztosítók tulajdonosainak, hogy 2009-ben a társaságok megképzett adózás utáni eredményét ne fizettessék ki osztalék formájában, hanem hagyják azt a biztosítóknál.

Az Országgyűlés 2008. december 15-én fogadta el a pénzügyi szolgáltatásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi CIII. törvényt, mely jelentős mértékben módosította a minősített befolyásszerzés (korábbi megfogalmazással: befolyásoló részesedésszerzés) szabályait. A jogszabály idén január 1-jén lépett hatályba. A törvény egységesítette a fogalomhasználatot, illetve közel azonos módon rögzítette a minősített befolyásszerzés szabályait az egyes pénzügyi szektorokban. Azt is előírta, hogy a pénzügyi intézmények, a befektetési vállalkozások és a biztosítók tulajdonosainak legkésőbb 2009. március 31-től meg kell felelnie a minősített befolyásszerzésre vonatkozó új követelményeknek. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének körlevele az ezzel kapcsolatos teendőkre hívja fel a piac szereplőinek figyelmét.