Az 1998 után munkaviszonyt kezdett munkavállalók számára – a 2002-es év kivételével - kötelező volt a magánnyugdíjpénztári tagság. A bérből levont munkavállalói 9,5%-os nyugdíjjárulékot automatikusan két felé utalták: 1,5%-ot az állami nyugdíjalapba, 8%-ot a kötelezően választott magánnyugdíjpénztárba. Ezen felül, aki úgy döntött, saját választása szerint önkéntes nyugdíjpénztári tag is lehetett.

Az Országgyűlés 2010 év végén elfogadta

• a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló 2010. évi C. törvényt,
• a magán-nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 2010. évi CI. törvényt, továbbá
• a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvényt.

Az új szabályozás értelmében megszűnt a kötelező magánnyugdíjpénztári tagság, továbbá 2010. november 1. és 2011. december 31. között esedékes, a magánnyugdíjpénztári tagok után fizetendő nyugdíjjárulék teljes mértékben (9, 5 %, illetőleg 2011. január 1-jétől  10%) kizárólag az állami nyugdíjalapba kerül.

A magánnyugdíjpénztári változások ugyanakkor nem érintik az önkéntes nyugdíjpénztári rendszert, az önkéntes nyugdíjpénztárak továbbra is az eddig megszokott formában folytatják tevékenységüket, fontos szerepet töltve be az időskori öngondoskodásban.

A magánnyugdíjpénztári változások értelmében:

az a munkavállaló, aki korábban a kötelező kétpilléres nyugdíjrendszer tagja volt, 2011. január 31-ig választhatott, hogy

1.) a szabályozás változásából következően automatikusan visszalép az állami nyugdíjrendszerbe, vagy

2.) külön nyilatkozat megtételével kijelenti, hogy magánnyugdíjpénztári tagja marad.

A továbbra is magánnyugdíjpénztári tagságot választókra az alábbi szabályok vonatkoznak:

• 2011. december 1-jét követően a munkavállaló járulékköteles jövedelméből 10%-os nyugdíjpénztári tagdíj kerül levonásra, mely a pénztártag magánnyugdíjpénztári számlájára kerül átutalásra. A munkáltató által fizetett 24%-os nyugdíjbiztosítási járulék (2011. december 1-jétől munkáltatói nyugdíj-hozzájárulás címen) változatlanul az állami nyugdíjalapba kerül befizetésre. 

• A magánnyugdíjpénztári tag szolgálati ideje 2011. december 1. után a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben nem növekszik, és az ezt követően szerzett jövedelme a társadalombiztosítási nyugellátások megállapítása során nem vehető figyelembe. 

A pénztártag ugyanakkor a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint az időskorúak járadékára jogosult marad.

• A 2010. november 1. és 2011. december 31. között a teljes mértékű nyugdíjjárulék és a munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék kizárólag az állami nyugdíjalapba kerül, a magánnyugdíjpénztárban maradóké is.

• Az új szabályozás értelmében 2011. január 1-jétől a magánnyugdíjpénztárak a befizetésekből működési költségként a korábbi 4,5%-os maximum helyett csak 0,9 %-ot vonhatnak le, továbbá a vagyonkezelési díj maximuma 0,2% lehet a korábban megállapított 0,7%-kal ellentétben.

Az állami nyugdíjrendszerbe visszalépőkre az alábbi szabályok vonatkoznak:

• Annak a magánnyugdíjpénztári tagnak, aki 2011. január 31-ig nem nyilatkozott a pénztárban maradási szándékáról, magánnyugdíjpénztári tagsági jogviszonya 2011. március 1-jével megszűnik és automatikusan visszakerül az állami nyugdíjrendszerbe. A visszalépéssel kapcsolatosan semmilyen jognyilatkozatot nem kellett tenni.

• A visszalépéssel a személy magánnyugdíjpénztárban eddig felhalmozott vagyona – a hozamgarantált tőke feletti összeggel (reálhozam) és a tagdíjkiegészítéssel csökkentve – átadásra kerül aNyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap (Állami Adósságkezelő Központ) részére, és így a jövőben csak a TB-ből kap majd nyugdíjat a nyugdíjba vonuláskor aktuális nyugdíjszabályozás szerint.

• Az egyéni számlán összegyűlt, a tagdíjbefizetés alapján számított hozamgarantált tőke feletti összeg (reálhozam) és a tagdíj-kiegészítés összege (továbbiakban együtt felvehető rész) fizethető ki az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők részére.

• A visszafizetés három féle módon vehető igénybe:

1. a tag egy összegben adómentesen felveheti a pénztártól;

2. átutaltathatja önkénes kölcsönös nyugdíjpénztári számlájára. Az átutalt összeg nem csak teljes adómentességet élvez, hanem a személy az átutalt összeg 20%-át, de maximum 300 ezer Ft-ot adójóváírásként érvényesíthet az szja-jából az önkéntes nyugdíjpénztárába, a 2011. évről adott bevallásában (2012. évben). Az adójóváírás érvényesítéséhez az önkéntes nyugdíjpénztár ad adóigazolást (2012. 02. 15-ig);

3. kéri a TB-ben létrejövő egyéni számláján annak jóváírását.

• A felvehető rész visszafizetésének választott módjára vonatkozó döntéséről a tagnak célszerű írásban tájékoztatnia magánnyugdíjpénztárát 2011. február 28-ig.

• Amennyiben a volt magánnyugdíjpénztári tag a visszalépő tagi kifizetések összegét egy összegben kívánja felvenni, meg kell jelölnie azt a bankszámlaszámot vagy címet, amelyre a visszalépő tagi kifizetések összegének átutalását, illetve kiutalását kéri. Ha a tag a visszalépő tagi kifizetések összegének önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárnál vezetett tagi számláján történő jóváírását kéri, meg kell jelölnie az önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztár nevét, adószámát és a tag adóazonosító jelét.

• Amennyiben a tag nem nyilatkozik a felvehető részről, pénztára március 1. és 31. között postai úton megkeresi a nyilatkozattétel érdekében. A pénztári küldemény kézhezvételétől számított 30 napon belül tehet a pénztártag nyilatkozatot.

• Amennyiben a volt magánnyugdíjpénztári tag a felhívás kézhezvételét követő 30 napon belül nem nyilatkozik, a magánnyugdíjpénztár a felvehető részt a lakcímére utalja ki. Az át nem vett és a magánnyugdíjpénztárhoz visszaérkezett összeget a magánnyugdíjpénztár - a volt tagnak társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján történő jóváírás érdekében - a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalja át.

• A felhívást a fentebb jelzett időszakban a magánnyugdíjpénztár küldi ki a volt tagoknak, így amennyiben a visszalépő tag a felhívást legkésőbb április 5-ig nem kapja meg, ez ügyben a volt magánnyugdjípénztárát kell felhívni vagy felkeresni, és egyeztetni, hogy a lakcím, illetve egyéb adatok megfelelőek-e.

• A felvehető rész elszámolása az Állami Adósságkezelő Központ részére történő elszámolással egyidejűleg történik. Az elszámolás ütemezésére a magánnyugdíjpénztáraknak ütemtervet kell készíteniük, melyet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete hagy jóvá.

• A pénztárak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által jóváhagyott ütemterv szerint a tagokkal kapcsolatban elkészítik az elszámolásokat, majd a tagok részére az elszámolást követő 30 napon belül megküldi a számlaértesítőjüket.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszert érintő változásokkal kapcsolatosan felmerülő kérdéseivel az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz, illetve annak fővárosi és a megyei kormányhivataloknál működő területi szerveihez fordulhat!

Elérhetőségek és további információk honlapon találhatóak.

Érdemes érdeklődni továbbá a tag volt magánnyugdíjpénztáránál, különösen a felvehető részre vonatkozó felhívások kiértesítésével, adategyeztetéssel illetve a felvehető rész mértékével kapcsolatosan.

A magánnyugdíjpénztárak telefonos és személyes elérhetősége az egyes pénztári honlapokon vagy a oldalon megtalálhatók.