I. A fogyasztási kölcsön fogalma, formái
II. A fogyasztóknak nyújtott hitelre vonatkozó részletes szabályok
I. A fogyasztási kölcsön fogalma, formái
A fogyasztási kölcsön a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához,
javíttatásához, illetve szolgáltatások igénybevételéhez - a természetes személy
részére - nyújtott kölcsön, valamint a felhasználási célhoz nem kötött kölcsön,
ha a kölcsönt a természetes személy nem üzletszerű tevékenysége keretében veszi
igénybe.
A pénzügyi intézmények által nyújtott fogyasztási hitelnek számos formája létezik, lehet például:
- személyi hitel,
- folyószámlahitel,
- hitelkártya,
- az áruházakban, kereskedelmi egységekben igényelhető, gyors elbírálású áruhitel.
II. A fogyasztónak nyújtott hitelre vonatkozó részletes szabályok
A jogszabály részletesen szabályozza
- a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációt,
- a hitelszerződést megelőző fogyasztói tájékoztatást,
- a leendő adós hitelképességének a vizsgálatát,
- a hitelszerződés formai és tartalmi követelményeit,
- a hitelköltségek módosítására vonatkozó tájékoztatási kötelezettséget,
- az elállási jog kérdéseit,
- az előtörlesztés szabályait.
A törvény pontosan meghatározza azon információkat, amelyeket a hitelező mindenképpen köteles közölni a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációjában. Ennek értelmében minden esetben meg kell adni a teljes hiteldíj mutató értékét, méghozzá feltűnően, a rövidítés feltüntetésével, egy tizedesjegy pontossággal.
Amennyiben a teljes hiteldíj mutató értékén kívül hitelkamatot vagy egyéb díjat is közölnek a reklámban, akkor egyértelműen, tömören és feltűnően, reprezentatív példával bemutatva kell megadni a jogszabály által meghatározott, fontosabb adatokat, mindezzel
segítve a fogyasztó tájékozódását.
Amennyiben hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatás (például biztosítás) igénybevételét
a hitelező kötelező jelleggel előírja és ennek a díja nem ismert, akkor a reklámban
a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötésének
kötelezettségét is egyértelműen, tömören és feltűnően kell jelezni, a teljes hiteldíj
mutatóval együtt.
A hitelező még a hitelszerződés megkötését megelőzően, kellő időben köteles az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon tájékoztatást adni a hitel főbb paramétereiről, jellemzőiről, így például a hitel különböző
költségeiről, a teljes hiteldíj mutatóról, törlesztőrészletek összegéről, a fizetés
elmulasztásának következményeiről, elállási jogról, előtörlesztéshez való jogról.
Mindez azt a célt szolgálja, hogy a különböző hitelajánlatokat összehasonlítva
megalapozott döntést hozhassunk a hitelfelvétellel kapcsolatban. A teljes formanyomtatványt
az alábbi linkre kattintva érheti el. „Általános tájékoztató a hitelszerződés megkötését megelőzően”
A fizetési számlához kapcsolódó hitelkeretre a jogszabály bizonyos kérdésekben külön szabályozást ad, így külön formanyomtatvány
érvényes a tájékoztatásra is, melyet a linkre kattintva tekinthet meg. „Fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret szerződési tájékoztató”
A hitelező nemcsak a hitel fő jellemzőiről, hanem a hitelnek a pénzügyi helyzetünkre gyakorolt
hatásáról és a fizetés elmulasztásának következményeiről is köteles felvilágosítást adni annak érdekében, hogy felmérhessük, tudjuk-e majd a hitelt törleszteni.
A körültekintő döntést segíti elő az is, hogy a hitelező kérésünkre köteles költség-
és kötelezettségmentesen rendelkezésünkre bocsátani a hitelszerződés tervezetét, így azt áttanulmányozhatjuk, és esetleges kérdéseinket feltehetjük a hitelező
felé is, mielőtt elköteleznénk magunkat.
Számos rendelkezés vonatkozik arra az esetre, ha hitelközvetítő közreműködésével kerül sor a hitelfelvételre. A hitelközvetítő köteles feltüntetni,
hogy egy vagy több hitelező képviseletében jár-e el, illetve még a hitelszerződés
megkötését megelőzően köteles írásban tájékoztatást adni a részére fizetendő díjakról,
költségekről.
A jogszabály azt is felsorolja tételesen, hogy a hitelszerződésnek milyen adatokat, információkat kell tartalmaznia kötelező jelleggel, így például a hitelközvetítő nevét, címét; a teljes hiteldíj mutatót, annak
kiszámításánál figyelembe vett valamennyi feltételt; a hitelkamatot és minden
egyéb díjat, költségeket; a közjegyzői díjra vonatkozó fizetési kötelezettséget;
elállási jogot, annak gyakorlásának feltételeit, módját; előtörlesztéshez való
jogot, arra vonatkozó szabályokat. Amennyiben a hitelszerződés nem tartalmazza
a kötelezően előírt tartalmi elemeket, akkor a hitelszerződés semmis, amire azonban
csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.
Amennyiben a hitelkamat és bármilyen díj, illetve költség módosításra kerül, akkor a hitelező írásban köteles tájékoztatni az ügyfelet a módosításról, a kamat új mértékéről és a törlesztőrészletek várható összegéről.
Referencia-kamatlábhoz kötött hitelkamat esetén abban is megállapodhatnak a felek,
hogy a hitelező honlapján és az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben kifüggesztve
ad tájékoztatást a kamatváltozásról.
A határozatlan idejű hitelszerződést a fogyasztó bármikor felmondhatja a szerződésben meghatározott felmondási idővel. Ha a törvény eltérően nem rendelkezik,
egy hónapnál hosszabb felmondási idő kikötése semmis.
Az elállási jogra vonatkozóan is új szabályokat tartalmaz a jogszabály, amelyeket azonban csak a 2010. március 1-jét követően megkötött szerződésekre lehet alkalmazni. A fogyasztó a hitelszerződéstől a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat, ha a hitel folyósítására még nem került sor, vagy díjmentesen felmondhatja
a szerződést a megkötés napjától számított tizennégy napon belül, ha a hitelt
már folyósították. Erre az esetre a törvény limitálja, hogy milyen díjakat számíthat
fel a hitelező.
Ha a fogyasztó nem kapja meg a megfelelő tájékoztatást, akkor fenti elállási,
illetve felmondási jogát a tájékoztatás kézhezvételétől számított tizennégy napig
gyakorolhatja.
A 2010. március 1-jét követően megkötött szerződések vonatkozásában az előtörlesztés szabályai is változnak mégpedig olyan módon, hogy a hitelező
törvényileg korlátozott mértékű díjat szedhet a hitel előtörlesztése esetén.
A fogyasztó – a korábbi szabályozásokkal megegyező módon - minden esetben élhet
a hitel részleges vagy teljes előtörlesztésével.
Előtörlesztés esetén a hitelező csökkenti a hitel teljes díját az előtörlesztett
részlet vonatkozásában a hitelszerződés eredeti lejárata szerint fennmaradó időtartamára
vonatkozó hitelkamattal, és a hitelkamaton kívüli minden ellenszolgáltatással.
A hitelező jogosult az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, esetleges, méltányos
és objektíve indokolt költségeinek megtérítésére, ha az előtörlesztés olyan időszakra
esik, amikor a hitelkamat rögzített.
A költségek mértéke nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg egy százalékát, ha a hátralévő futamidő meghaladja az egy évet. Amennyiben egy évnél rövidebb
a hátralévő futamidő, akkor a felszámítható díj nem haladhatja meg a fél százalékot. Így amennyiben a felvett hitel futamidejéből több mint egy év van hátra, az
előtörlesztés összege 1 millió forint hitel esetén maximum tízezer forint lehet.
Ugyanekkora hitelösszeg esetén, ha már kevesebb, mint egy év van hátra a törlesztésből
az előtörlesztés összege maximum ötezer forint.
A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény a jelzáloghitelek vonatkozásában bizonyos pontokon a fentebb tárgyaltaktól eltérő szabályozást ad. Ezen szabályokat külön tájékoztatónk tartalmazza.
