Kizárólag a befektetési egységhez (ún. unit linked típusú) élet és nyugdíjbiztosítások tekintetében használják.

Egységes egyszerű mutató, egy szám, ami azt mutatja meg, hogy az ügyfél (szerződő/biztosított/kedvezményezett), az adott biztosítási termék költsége és a választott kockázatok viselésének ellenértékének utólagos, unitokból történő, szerződésben meghatározott gyakoriságú levonása miatt a biztosítási időszak alatt mekkora hozamveszteség realizálására számíthat.

Meghatározása az egyes unit linked termékek hozamváltozásaira (biztosítási időszakra vetített átlag hozamára) tekintettel történik.

A biztosítók a unit-linked termékeknél ugyanis, ellentétben a hagyományos életbiztosítási termékekkel, az ügyfél által befizetett teljes biztosítási díjat adott árfolyamon az ügyfél által meghatározott unitokba fektetik. Ez alapján meghatározott számú unitot/befektetési egységet tartanak számon az ügyfél biztosításán.

A költségek és a kockázati díjrész kiegyenlítése pedig úgy történik, hogy később/utólag ezekből a unitokból vonnak el egy a befektetési árfolyamhoz képest megváltozott árfolyamon számolt unit számot.

Ez által a befektetés ideje és a költségek realizálásának ideje közötti árfolyammozgás miatt realizál az ügyfél veszteséget. A realizált veszteség a biztosítási időszak változásával változik.

Bizonyos időn belül át kell térni a biztosítóknak nemzetközi standardok alapján arra, hogy a költségeket és a kockázati díjrészt előre levonják a biztosítási díjból és csak a maradékot (befektetési díjrész) fektethetik be. Így ez az árfolyamveszteség kiküszöbölhető, mint ahogy most sem jelentkezik tőke és hozamvédett unit-linked termékeknél.

A MABISZ honlapján bővebb információkat találhatunk a TKM-ről: